Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-25 / 47. szám

SZERDA, 1953. FEBRUÁR PÁRTÉLET A íervfeljesífés legfontosabb fela dalairól és a tavaszi munkák haladéktalan megkezdéséről beszéljenek népnevelőink piacra járást, fuvarozást, Az üzemi népnerelőériekrzle­telién továbbra ls a tervteljcsí. tés szerepeljen legfontosabb napi­rendi pontként. A termelés jelen­legi állása azt mutatja, hogy me­gyénk üzemeiben tag-többnyire nem hajtottak végre a Központi Vezető­ség 1952 november 29-i határoza­tát, amely pontról-pontra meg­szabta, mit kell tenni a termelés szakadatlan növelése, a terv végre­hajtása érdekében. Különösen az építőiparban nagy a lemara­dás, ahol n tcrvteljcsítés nem emelkedett, hanem csökkent. Fontos feladata a népncvelő'értekez. leteknek, hogy feltárja a lemara­dás okait és ugyanakkor megszabja az útat az egyenletes termelés felé. A párttitkár elvtársak fordítsanak *iagyobb gondot * termelés pártel­lenőrzésére, Hiányosság, hogy a népnevelők nem ismerik eléggé a mindennapi gazdasági feladatokat és így nem Is tudnak mozgósítani azoknak Végrehajtására. Az üze­mekben is csak akkor teljesíti min­den dolgozó a normáját, csak ak­kor harcol szívvel lélekkel a terv. teljesítésiért, ha látja, hogy a kom­munisták, a népnevelők élenjárnak a munkában, ha legjobban dolgoz­nak minden területen. Éppen ezért a kommunista példamutatás kiszé­lesítése nta egyik legfontosabb fel­adata a pártszervezetnek és a nép­nevelő értekezleteken is domborod­jék ki a kommunista példamutatás. A munkaversenyben, az április 4-i felajánlások teljesítésénél álta­lában az a hiba, hogy túlteng a szervezési munka az agitáció rová­sára. Némely üzemben azért van olyan sok 100 százalékon alul telje­sítő, mert a dolgozók nem látják világosan, hogy az ő egyéni érde­kük azonos az állam (érdekeivel; nem értik még egészen, hogy ha az üzem teljesíti termelési tervét, ezáltal nz életszínvonal ls növekedik. A népnevelő elvtársak ellenőriz­zek a felajánlások teljesítését, hogy az üzem minden dolgozója érezze: nem közömhös a párt, a dolgozó nép számára, hogy 6 mennyiben teljesíti fogadalmát. Harcot kell folytatni továbbra is a munkafegyelcmlazítók ellen. Meg­engedhetetlen, hogy januárban jó­val több vott nz igazolatlan mulasz­tók száma, mint decemberbon. Fel. tétlenül biztosítani kell, hogy az eddigi lemaradást az első negyed­évben behozza minden üzem és eb­ből a harcból legelső9orban a nép­nevelőknek kelj kivenniök a részü­ket- Harcos Mvi'áyosító szóval te­gyék lehetetlenné n munkúsruhába öltözött, és a termelés késleltetésé­re uszító szociáldemokrácia min­dennemű mesterkedéséí; érjék el, hogy az Ipari munkásek a terv ma­radéktalan teljesítésével lelkesítsék Falusi népnevelőink előtt most nem kisebb feladat áll, mint mozgósítani a dolgozó parasztok legszélesebb tömegeit a tavaszi me­zőgazdasági munkák azonnali meg­kezdésére. A tavaszi munkák sikere, győzelme legfőképpen attól függ. hogy a kis. és középparasztok mennyire értették meg a párt út­mutatásait, a kormány rendelkezé­sei!; hogyan értették meg a népne. velők szavaiból, hogy a tavaszi munkákra alaposan fel kell készül­niük. A népnevelő elvtársak mlnde. nekelő't a legalaposabban ta. nu'mányozzák át mégegyszer a minisztertanács határozatát a tavaszi munkák előkészítéséről és végrehajtásáról, alapos gond­dal olvassák cl többször Is Nagy Imre elvtársnak, a mezőgazda, ság élenjáró dolgozóinak érte­kezletén mondott rendkívüli fontosságú beszámolóját és így, a gazdasági feladatok Ismere­tének birtokában, vegyenek részt az értekezleteken. Az értekezleteken felelősségtudattal beszéljék meg, hogyan, milyen módon állítják csatasorba a falu dolgozóit, hogy minden órát, min. den percet kihasználjanak a tavaszi munkák győzelme érdekében. Az agitátorok, a nép nPvelői nem mondhatják, hogy nem értenek eh­hez vagy ahhoz a kérdéshez, ha­nem igenis minden dolgozó pa­rasztnak meg kell magyarázniok a legfontosabb szakkérdéseket is, munkát, stb. A népnevelő elvtársait legelső­sorban vizsgálják meg önmagukat: megtettek-e saját maguk is mindem azért, hogy a községben a 'egolsők között kezdhessék meg és fejezhes­sék he a ve'ést. A kommunista pél­damutatás egyik legfontosabb fel­Áruhalmozásért három évi börtönre íté'fék Sárközi Gízesiát A törvényszéken, a bíróság eJőtt úgy áll, mintha ártatlan lenne. Kövér könnycseppek gördülnek vé­gig az arcán. Szavaiban igyekszik kicsinyíteni a bűnét és sűrű szipo­gás közben buggyannak ki száján a szavak. A tizenkét kiló cukrot csak azért vásároltam össze, mert a nyári befőzésre gondoltam. Arra viszont nem gondolt, hogy hol van még a nyár. Majd to­vább beszél. — Nem is tudtam, hogy nem le­het paprikát feketén vásárolni. tétele annak, hogy a pártonkívüli Ezér1 vettem n piacon másfél lolgnzó parasztok egyemberként áll. jnnak csatasorba és késedelem nél­kül ők is hozzá fogjanak a vető. magbeszerzéshez, a velőm agcsere lebonyolításához Tudniok keU a népnevelő elvtársaknak, hogy a ve­tőmagcserének mindenült le kell bo_ nyolulnia legkésőbb március l-ig, hogy azután azonnal hozzá lehes­sen fogni a vetéshez. A népnevelő eMárs legyen ott mindenhol, ahol segíteni kell a dolgozó parasztok­nak a vetőmagbeszerzésnél, adjon tanác&nf ahol csak szükség van rá. járjon nyitott szemmel, lássa meg a kulákok 'és cinkosaik mindennemű szabotázs kísérleteit és a dolgozó parasztok előtt habozás nélkül lep­irító őrölt paprikát Igy védekezik a vádlo't. Sárközi Gizella, Pozsonyi Ignár-utca 5. szám alatt lakó foglalkozás nél­küli. — A 99 darab tizdekás vajat, tehát csaknem 'íz kilót azért vá­sároltam) össze három-négy dara­bonként, hegy lesütve, egész év­ben legyen mivel süteményt csi­nálni. Arról azonban nem beszél, hogy feketézik, spekulál, hogy güzü módjára harácsolta össze az élelmiszert — a vajat és a cukro' — azért, hogy megzavarja a köz. ellátást. Az öntudatos dolgozók azonban leleplezték őt éa felhívták az il­letékes szervek figyelmét káros tevékenységére. A járásbíróság ítélete példás, megérdemelt. Sár­közi Gizellát 3 évi börtönre, 500 forint pénzbüntetésre. 500 forint vagyonelkobzásra és 5 évi köz­ügyektől való eltiltásra ítélte. Az «előzékeny kereskedő« hazájának nyomora A belgrádi utas, ha bevetődik ] hetetlenül megmondták, hogy ilyes, a város központjában álló miről 6zó sem lehet. Az „U. S. Majesttc szállodába, elegánsan ől- News and World Report" cimű re­tözött duhajkodó férfiakai és nő- ckciós amerikai hetilap nyiltan ket talál, akik jobbnál-jobb étele- megírta: ,JUot dollárokkal log­ket és italokat fogyasztanak aj juk támogalni, de mi ezért esst­íezze le. tegye őket nevetségessé, iázz rikoltó hangjai mellett. Né-1 leg katonai és politikai kiváltsd­Tudatosítsa széles körbein: csak jól j hány utcával arébb pedig, o kü'- qokat fogunk kérni, valamint, azt, kitisztított és csávázott vetőmagot ' városok sikátoraiban, elkínzott j hogy mondjanak le Jugoszlávia Rákosi elvtárs tavaly tavasszal a járási párttitkárok országos érte­kezletén azt mondotta: „Nem impo­nál és nem vezet az a járási titkár, aki a parasztember gazdasági kér­déseiben nem járatos és azonkívül az Ilyen nem is tudja a tannivalókat ellenőrizni." Nyilvánvaló: nemcsak a járási párttitkár elvtársaikra vonatkoznak Rákosi elvtárs szavai, hanem a népnevelőkre ís. A dolgozó parasz­tok csak az olyan agitátorra hall­gatnak szivesen, csak az olyan népnevelőnek követik örömmel a ta. rácsát, aki „otihon van" a mező­gazdaság minden területén, ismeri a mezőgazdálkodás minden csínját­bínját aki meg tudja magyarázni a trágyázás, szántás és vetés agro­technikáját Legelsősorban a nép­nevelő elvtársaknak kell iátniok: a tavaszi munkák gyors és ha­ladéktalan megkezdése és befe­jezése nemcsak az állam érdeke, hanem az egyének erdeke is; a kettőt semmiképpen sem lehet egymástői különválasztani. Ezért kell elmenni a legközelebbi napokban minden dolgozó paraszt házához és politikai szemszögből is megmagyarázni: most minden iga. erőt n szántásra, a talajmunkákra szabad a földbe tenni, mert aki ocsút vet az szemetet arat és ennek nemcsak épülő szocialista hazánk, hanem az iUető dolgozó paraszt is kárát látja. A pártszervezetek, személy sze­rint a párttitkár elvtársak különös gonddal készüljenek fel az eheti I népnevelő értekezletek megtartásá­a mezőgazdaság dolgozói' is fel-j kell összpontosítani félretéve mln­adataik végrehajtására. I denféle kevésbbé fontos házkörüli 1 ra. Mérjék fel az összes erőket, ad­janak konkrét érveket, jól bevált tapasztalatokat a népnevelő elvtár­saknak, hogy azok mindenkor a köz­vélemény parancsnokai lehessenek, hogy pártosan irányítani tudják az egész falu hangulatát, hogy min­denkor harcosan vissza tudják verni az osztályellenség támadásait. Ellenőrizzék a népnevelők mun­káját rendszeresen, hogy min­den agitátor erezze a felelősséget amellyel a dolgozó népnek, a partnak tartozik. Ne forduljon elő olyan eset, hogy csak azokhoz a dolgozó parasztok­hoz mennek ki a népnevelők, akik elmaradtak a munkákkal, hanem keressék fel rendszqpesen azokat is, akik példamutatók, akikre büszke oz egész község. A földeáki tanyai dolgozó parasztok jogosan panasz­kodtak: a népnevelők csak akkor mennek el hozzájuk, ha a beadás teljesítéséről, vagy egyéb anyagi természetű kötelezettségről van szó, de amikor eleget tettek kötelezett­ségüknek, utána fe'éjük sem néz­nek. Ebből az egyetlen példából az a tanulság, hogy a népnevelők minden szabadidejükben legyenek a dolgozó parasztok között és velük együtt igaz szóval, harcos és pár­tos helytállással szólítsák harcba áz egész községet. aicú, fáradt munkások meg magukat nyomorúságos laká­saikban: többször fekszenek le korgó gyomorra], min' jóllakottan nehéz munkájuk után. A Tité-klikk népellenes gazda­ságpolitikája. oda vezetett, hogy az ország ma már teljes függő­ségbe kerüli a nyugati imperialis­táktól, a gazdasági életét hadivá­gányokra állították á', a kapitaliz­must pedig újjáélesztették. A külföldi töke benyomult a nemzetgazdaság valamennyi ágá­ba. Jól szemlélteti ezt néhány példa: a bori és mezsicai cink- és rézbányák az amerikai Anaconda Copper Mining" tröszt ellenőrzése alatt állnak. A brodl és riexai olajfinomítókat a „Fosler Weller Corporation" birtokolja, a muraközi és Dráva-völgyi olaj feltárására és húzzák ! iparosításának tervéről." A „kérés" teljesítése nem esett nehezére Ti­tónak, aki neur sokkal később már nyomatékosan hangsúlyozta egyik beszédében, hogy csak azo­kat az iparágakat fejlesztik majd, „amelyek lehetővé teszik az Egye­sült Államoknak és a nyugati vi­lágnak szükséges hadászati nyers• anyagtorrások hatékonyabb kihasz­nálását." K atasztrófális a mezőgazdaság helyzete is. A vetésterület 1951-ben már csak fele volt a há­ború előttinek, az állatállomány pedig mintegy 10—15 százalékkal csökken éventé. A gazdálkodás technikai izínvonala — ha egyál­talán beszélhetünk technikáról. .— középkori állapotokat tükröz. A múltban valamennyi balkáni or. szág mezőgazdasága igen eimara­ÉHágsserle megemlékeztek a Szovjet Hadsereg és haditengerészet megalapításának évforduló járói (TASZSZ) Február 23-án Ber­linben ünnepélyesen megkoszorúz­lak a berlini harcokban elesett szov­jet katonák emlékműveit Varsóban február 23-án ünnepi ülésen emlékeztek meg n Szovjet Hadsereg fennállásának 35- évfor­dulójáról. Az ülésen megjelent Bo­leslaw Bierut, a Lengyel Népköz­társaság Minisztertanácsának elnöke is. Tiranában ünnepi gyűlés volt nz évforduló alkalmából, amelyről üd­vözlö.táviratot intéztek J. V. Sztá­linhoz, a Szovjetunió gencralisszi­muszához. Ulan-Batorban az évforduló al­kalmából ünnepi ülés volt, amelyet a Mongol Népi Forradalmi Párt központi és városi bizottsága, a nagy népi hurni elnöksége és a minisztertanács rendezett­A Francia-Szovjet Társaság feb. ruár 22 én rendezett ünnepi estet, amelyen megjelent A. P. Pavlov, a Szovjetunió franciaországi nagykö­vete is. Prágában a prágai helyőrség rendezett ünnepi ülést a Szovjet Hadsereg és haditengerészei 35. év. fordulója alkalmából­Bukarestben február 22-én tartat, tak ünnepi ülést, amelyen megjeleni Gh, Gheorghiu-Dej éa dr. Petru Groza. A „TASZSZ" Iroda beszámol a Szovjet Hadsereg évfordulója ajkai­mából Budapesten rendezett ünnepi ülésről ig. A szovjet nép megünnepelte a Szovjet Hadsereg és haditengerészet fennállásának 35. évfordulóját (TASZSZ) Február 23-án az egész Szovjetunióban megünnepelték a Szovjet Hadsereg és haditengeré, szet megalapításának 35. év­fordulóját. Ezrek keresték fel a Szovjet Hadsereg központi múze­umát, A főváros színházaiban ün­nepi előadásokat tartottak a Szov­jet Hadsereg tiszteletére­Leningrádban^ Kievben és más városokban a városi tanács ünnepi ülést rendezett. Este Moszkvában, továbbá a szövetséges köztár&asá. gok fővárosaiban és a hős városok­ban, Leningrádban, Sztálingrádban, Szevasztopoiban és Odesszában tü­zérségi díszsortűz dördült el. T/inipté* n fthőr Ház előtt a llosen bet a házaspár éi rtekében Washington (MTI). A washing­toni Fehér Ház előtt hétfőn nagy lünlctés zajlott 1® az ártatlanul ha­Klement Goflwa'd parancsa a csehszlovák népnek a belső reakció felett aratott győzelme évforduló iára Prága (TASZSZ). Klement Go'l­wald, a népi milícia főparancs­noka a csehszlovák dolgozóknak a belső reakció felett aratott gyö- j rágógumi pedig az ,,amerikai kul zrtme ö'ödik évfordulója alkalmá-, fúra" terjesztéséhez szükséges. A ból parancsot adott ki, amelyben fegyverkezés az ország gazdasági hangsúlyozza: I életének legnagyobb rákfenéje. ,,öt évvel ezelőtt népünk szét. Tité büszkén mondotta egyik nyí­zúzta az amerikai ötödik hadosz-; latkoeatábnn. hogy „éppúgy, mint - - . feldolgozására pedig a ,,Continen- dott volt. Titóék egyik főbűne. tal Supply Incorporated" nevű j hogy a mezőgazdaságot ma is ilyen amerikai társaság kapott engedélyt. ! állapotban tartják. Míg a népi de­Jugoszlávia legnagyobb vasüze- j mokrntikus Bulgáriában é® Alba. roeit a New-Yorkban székelő „Beth. niában a földművelés és állatté­lehem Steel" részvénytársaság nyésztés rohamcs fejlődésnek in­tartja kezében. j dull a felszabadulás óta, Titc-Ju* F „, ,.„ ! goszláviában minden a régiben őleg az értéke® nyersanya. ^radt_ A faldet „ iegke7det]ege­«okr> pályáznák az imperia. bb eszköaökke] művelik, hiszen lista hiénák. Tito bandaja kUebb-1 kétszázezer parasztgazdaságbon nagyobb kölcsönök es „segélyek" f m- n ife„Kükségesebb szerszá­fejében jóval a világpiaci áron J alul roppant mennyiségű nyers­anyagot szállít nekik. 1951 tava­szán Titóék felszámoltak a külke­reskedelem állami monopóliumát és létrehozták az importtexport bankot, amely az ország intéz­ményesített kirabjásának szerve. Tito igen előzékeny kereskedő. Amikor a réz tonnáia a világpiacon 370 dollárba került, Belgrádban 92 dollárt Számítottak érté. Ami­kor kilónkint öt dinárért szállí­tották ki külföldre a cukrot, a ju­goszláv üzletekben ugyanez a mennyiség ötszáz dinárba került. Az értékes nyersanyagokért fegy­vereket és rágógumiit kap Jugo­szlávia. A fegyvert a nyaklónél­küli háborús előkészületekhez, a mok is hiányoznál:. Jugoszláviá­ban nem ritkaság a faeke. Mace­dóniában a gazdaságok 45 száza­lékában faekével szántanak, a gaz­daságok 20 százalékában pedig semmiféle eke sincs. Hasonló a helyzet Montenegróban, Boszniá­ban és Hercegovinában. Nein is csoda ez, hiszen egy vasból ké­szült eke 9—12 ezer dinárbn ke­rül Műtrágyából olyan kevés van. hogy a szükségletnek csak egyet­len százaléka fedezhető. Ilyen kö­rülmények között nem meglepő, hogy még a vajdaságban, az or­szág legtermékenyebb vidékén is mindössze 4—G múzsa gabona te­rem hektaronkint. T ermészetessn a gazdasági ne­' hézségek súlya a dolgozókra nehezedik. Jugoszláviában ma 60—7C--,zer olyan magos az élelmi­szerek ós közszükségleti cikkek ára, mir.t a háború elölt, ugyanak­kor a bérek csak kél-háromsiorc­Iopot, amelynek élén Benes állt és 1 azelőtt, ma is többet költünk fegy- s'jkr". emelkedtek. A gyógyszerek amely erőszakosan, ellenforrada:.' verkezésre, mint bármely európai í ára tizenötszörösére, a fa és szén 1 ! I _ 1 ? • - . £C — • . • - . . 1 Ar , • rl „ h rr\ TV, n„nrA.nArq P IA V rt 1 1 mi puccsal ismét a kapitalizmus útjára akarta téríteni országunkat. A februári győzelem eredmé­nyeképpen gyorsabban és bátrab­ban haladunk előre a szocialista építés va'amennyi szakaszán. Si­kereket értünk el, noha intenzív áruló tevékenységet fejtéit ki a nép és a köztársaság ellen a má­sik Imperialista ügynökség, amely­nek é'én Slánsky állt." A parancs rámutat, hogy „az állam." Szavainak igazságához , ára pedig háromszorosára szökött ezúttal nem fér kétség. A költ- 1 fel egyetlen év a ntt. A „Neue (égvetési előirányzatok 76.8 szá- Zűréhez Zeitung" című svájci pol­zalékát a háborús készülődés gári lap tudósítója egyik cikké­emésztl tel, s ez együttjár a béke- ben beismerte* „Belgrádban és ipar és a mezöqnzdaság elsorvadó- . ... „ sávot Még a Jugoszláviában tar- Zá9'ább"n ™ tobbe' "zitkozád­tózkedó nyugati laptudósitók is rflk az emberek mml valaha... az megdöbbentőnek tartják a gozdnsá- élei igen terhes igen sok az ok gi viszonyokat. A ,-New-York Ti- oz elégedetlenségre." Hogyne s?it. mes" munkatársa ezeket írta: „A leglontoscbb, az ipar számára nél­összeesküvő kö^on' leleplezése külözhetetlen nyersanyagok hiá­ba szétzúzása utan az ímperiaté- . , ták továbbra is mindenféle áruié- ><Y°™ak és iincs kizárva,'hogy a kat toboroznak, hogy segítségük- közeljövőben jugoszláv üzemek kel akadályozzák népünk teremtő erőfeszítéseit. Ezcrt ötéves tér­vünk ötödik évének fontos nagy erőfeszitére'-ct követelő felada­tai teljesítése közben egy percre sc-m szebad elfeledkeznünk az im­pcrta'lrták ármánykodásairól." I j,Cz , , t943, február 25-3 — hangzik a lúlraítélt Rosenberg-házaspar érdé. (továbbiakban - egyúttal a' népi milícia megntanftásánnk napjn. „Dolgozó népünk szilárdan hisz győzelmében, mert mellettünk áll a hatalma® cs állandóan erő­södő béketábor, amelynek élén o Szovjetunió és a nagy Sztálin áll." egész sora szünteti be termelését. 1057-ben a textilfélék gydtáca 53 százalékkal, a konzervgyártás 47 százalékkal, a szappangyárlás 57 százalékkal csökkent az előző évl­kcpcs. A mezőgazdasági gc­kében. Mint az „AFP" jelenti,, New-Yorkból körülbelül ezfir tün­tetőből álló csopo t érkezett és ke­gyelmet kövelelt Ethel cs Julius Rosenberg számára. A tüntetés megakadályozására erős rendőrosz­tagokat vezényeltek ki­kozódnának az emberek, amikor a legjobb keresetű munkás egv na­pi béréből legfeljebb húsz doboz gyufára, vagy egy alummium­l.análra telik, s egy férfi ing ára téihavi, egy férfi cipőé pedig misfé'-'éthavl fizctjrt cmé tt fel. I'.áadásu! a do'gocók százezreit sújtja munkán T'.ülbág. l'cnieg háromszázezer gyárimunkás. s?áz­nyolcvanczer kisipari dolgozó é.f hetvenezer alkalmazóit kóborol munka nélkül. pek és szerszámgépek előállítása alig érte el as 1051 évi 33 százc­lékát." A belgrádi klikk néhány évvel ' ezelőtt még „tervgazdálkodásról", via gazdásági életé rohamlépték. ,,iparosításról" szavalt. A tenge- ' kel h-lnd :: té!jcs c®öd rentúll gazdák azonban félreért - ' Farkas András fV/j indezek n tények arról tanús­lv< kodnak, hogy Tiío-Jugoszlá-

Next

/
Thumbnails
Contents