Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-25 / 47. szám

SZERDA, 1953 FEBRUÁR 25. tizeim lapjaink a párthatározatok végrehajtásáért Rákosi elvtárs, Gerő elvtár© az elmúlt év végén meghatározták az előttünk álló feladatokat, amelyek­nek megvalósítása elsőrendű fel­adata üzemeink dolgozóinak. A párthatározat: végrehajtása kötelező valamennyiünk számára és ennek érdekében indultak harcba az új esztendőben az üzemek munkásai, műszaki vezetői. Üzemi lapjaink erről ezeket írják: rendezések bevezetése, mind ha­laszthatatlanul fontos intézkedés. A szociális kötelezettség vállalá­sok közül kiemelkedik a napközi otthon udvarán létesítendő fekvő csarnok, amely dolgozóink gyerme­kei részére igen fontos egészségvé­delmi alkotása lesz vállalatunknak. Igen jel«ntős a megrokkant, vagy csőikként munkaképességű dolgozó­inkról való szociális gondoskodás. Ha elolvassuk a kollektív szerző­dést, boldogan állapíthatjuk meg, hogy a népi demokráciánkban a dolgozó nép előnyét, tanulási lohe. tőségét, jobb szociális körülményét, biztosítja a párt és a gazdasági ve­zetés." szerrel dolgozzon, mert az kevesebb gépleállást és ezen keresztül na­gyobb termelést 'és jobb anyagi feL tótf'-ket biztosít." A Szegedi Kendenonogyar pa L bizottságának lapja az új kollektív szerződésekről ír, amelynek meg­valósítása során pártunk határo­zatai válnak valóra. „Az új kollektív szerződés újabb lendületet ad dolgozóinknak, ötéves tervünk negyedik évi feladatainak valóra váltásához — írja a lap. A szocialista munkaverseny kiszélesí­tése érdekében negyedévenként ki­osztandó vándorzáazló igen serken­tően hat majd a „legjobb üzemrész", a „legjobb minőségi munkás" stb címért megindított verfeenyben. A negyedévenként megtartandó újító nap bevezetésével, a beadott és el­fogadott újítások és észszerűsítések 24 órán belüli értékelése éa díja­zása, a Sztahánov-mozgalom to­vábbi kiszélesítése, szintén lényege­sen előbbre viszi tervteljesítésünk 7,»íry Ügyét. Nagy jelentősége van a Kovaljov munikamódszerátadásnak, amelynek filmre való felvételében vállalatunk első a könnyűipari vállalatok között, A dolgozók szakképzettségének eme­lése, különböző új üzemi védöbe­i...>• ,..;,,.!,«« .ruj.'.irrr A Szegedi Textilművek pártszer­vezetének lapja „A szalagegyesítő dolgozói az új munkamódszerrel harcoljanak a jobb minőségért" címmel többek között a következő­ket ifja: „Ha visszatekintünk az elmúlt mástfél hónapra, akfcsor megállapít­hatjuk, hogy a jobb minőségért folytatott harcban a legkevesebbet a szalagegyesítő dolgozói tették. Mindig a mennyiségi termelésre tö­rekedtek csupán, emellett elhanya­golták a minőségi munkát. A sza­lagegyesítő dolgozói úgy látszik, nem voltak tiszitában azzal, hogy milyen komoly károkat okoznak fe. lületes munkájukkal. Az elmúlt héten megtartott ter­melési értekezleten elhangzott új munkamódszer alkalmazása van hi­vatva kiküszöbölni a helytelen mun­kát. Minden dolgozónak saját ér­déke. hogy az új, jobb munkámód­Az Üjszegedi Kender.Lenszövő ós Rostkikészítő Vállalat pártbizottsá­gának lapja az üzemben meglévő hibákra mutat rá, és felhívja a dolgozók figyelmét, a hibák kikü­szöbölése érdekében áUandóan ta­numányozzák Rákosi elvtársnak és Gerő elvtársnak beszédeit. , Szövődénknek január 26-a körül tervlemarádása volt, tervszerűtlen munka folytán- A lemaradás egyik oka a helytelen hengerel oszt ás volt. Előfordult az is, hogy egy szövő­nőnek mind a négy gépre kender, árut szereltek fel. Az ilyen be sze­relések-* Ható© elvtárs igen helye­sen leállította és két gépre pamut, a másik két gépre pedig kenderárut rakatott, mert tudja, hogy a ter­melés emelésének a helyes munka­elosztás egyik döntő feltétele. A copszoló üzem dolgozói közül sokan nem ismerik a minőségi munkát, mert nem egy esetben pókhálós végű copszokat adnak ki a szövőnőknek De hiba az is, hogy ba a szövőnők ezeket a copszokat visszaviszik a kiadóba, a kiadón-ők nem adják vissza a gyártójának, ; hanem letörik a copsz hibás végét, vagy visszakerül érintetlenül a Szövő ládájába, holott azt átoresz­téssel selejtmentesen fel lehet dol­gozni. Termelési emelkedésit csak akkor érhetünk el, ha meglévő hibáinkat mielőbb felszámoljuk és pártunk út­mutatásait követve dolgozunk." LANDLER JENŐ Haldia 25. évforduló/ara Értekezlet a szegedi vegyipari technikumban a matematika tanításának legfőbb problémáiról Február 21.e fontos nap volt a sze­gedi vegyipari technikum életében. Ezen a napon jöttek össze a ?echni­kusok, pedagógusok és az üzemek vezetői, hogy megtárgyalják, milyen követelményeket támasszanak mind­két részről a jó vegyésztechnikus­sal szemben. Pénteken este érkez­tek meg a nagykanizsai, veszprémi és debreceni technikumok tanárai, akik először itt találkoztak egy­mással- Fel is használták az alkui­mat hasznos tapasztalatcserérc. Szombaton 10 óra után érkeztek a budapesti kiküldöttek: a Vegyipa­ri Minisztérium, a Közoktatásügyi Minisztérium küldöttje, a budapesti testvér-iskola küldöttsége- a Hungá­ria Vegyiművek és az iskola patro­názs-üzemeinek: a Chinoin Gyógy, árugyárnak és a Műszaki Gummi­gyárnak a mérnökei. Megjelent az értekezleten a Városi Pártbizottság, a DISZ Városi Bizottság, a Bolyai János Matematikai Társulat, a Ma­gyar Kémikusok Egyesülete, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat, a Pedagógus Szakszervezet képviselő­je is, valamint számos érdeklődő a szegedi középiskolákból. Az értekezlet eltölt az iskola ké­mia-fizikai előadójában lelkes han­gula'ban beszélgettek a vidéki kar­lársak a helybeliekkel, az üzemek­ből jött elvtársakkal és a felsőbb tudományos intézetek képviselö'vel­Sok jó tapasztalatot adtak át egy­másnak. Sándor István igazgató üdvözlő szavai 6s az elnökség megválasztása után Gárdos Emil elvtárs, a Vegy­ipari Minisz'érium Álta'ános Okta-, tási Osztá'yának vezetője ny'totta | meg nz ankétot. Rövid beszédében ismertette az ankét jelentőségét. Ez nz ankét az e'ső szakmai irányú, országos méretű meghe - szé'és. nmclycn tatá'koznak a ter' n'kirsokat nevc'ő pedagógu­sok és a technikusokkal együtt do'gozó műszaki veze ők — mondotta- — Felhívta a részt­vevőket, hogy ne csak a jelenlegi hslyzetct tekintsék, hanem nézzenek előre is, mer? ötéves tervünkkel épülő országunk egyre nagyobb tu dásu technikusokai követel. Ezután Török T bor, a szegedi vegyipari technikum tanára ismer­tet'e te'jes részletességgel a matc­mat'l a tanári műnk közösség javas­latát a veeryinari technikumok mate­mat-ka 'antervére vonatkozóan. Szá mos ré'dát sorakoztatott fel. hogv a tanítás mely torii'c'én lehet a matematikát és a kémiát közel hoz­ni egymáshoz. Az e'őt-rjes'tés utáni vitában — ame'yot dr Huhn Pétre egveteimi docens vezetett — e'őcidták az üze­mek a fe'rőok'at-ta kénvise'öi és a pedagógusok bírálataikat és javas iatpiket. A7 ú-reri: e'vlársak valamennyien a r -mól ók ér- » réf-n ok és a proVI • m n-no-látási készségnek a fontosságát hangsúlyozták. Mivel a tanulók legnagyobb része az üze- j mekbe kerül, már az iskolában olyan problémák­kal foglalkozzanak, amelyek az üzemeli életében előfordulnak. Erre nézve készséggel ajánlot­ták fel segítségüket. Fontosnak tartották, hogy minél jobban elsajátítsák a tanulók a gra­fikus ábrázolás módszereit és öröm­mel üdvözölték a nomográfia ele­meinek felvételét a javaslatba Babiczky Ede kartárs hozzászólá­sában a koncentráció, a más tár­gyakkal való kapcsolat fontosságát és lehetőségeit fejtette ki, rámu­tatva az ezen a téren jelenleg talál­ható hibákra. Különösen hangsú­lyozta, hogy a matematika a ter­mészettudományok nélkülözhetetlen alapja, amelynek biztos tudása nél­kül a természet törvényeit megis­merni lehetetlen. A mi techniku­saink pedig szocializmust építő em­berek lesznek, akiknek meg kell is_ merniök ezeket a törvényeket és mi. után megismertek, a természet rom­boló erőit a társadalom javára for­díthatják. Hangsúlyozta, hogy a matematika tanítás célja és ered­ménye nemcsák a konkrét matema­tikai ismereteik elsajátítása, hanem a természettudományos gondolko­dásra való nevelés is. A felsőoktatás képviselői a to­vábbtanuló diáíkok helyzetével kap­csolatban szólaltak fel. A matema­tikai alapok biztos lerakásának szükségességéről beszéltek. Különö­sen a számfogalom felépítésével és a függvények fogalmával kell a to­vábbtanuló diákoknak tisztában len. niök. Aczél Istvánná, a Közoktatásügyi Minisztérium kiküldötte szerint most a helyes koncentrálásra és az alapok biztos lerakására kell töre­kedni, a szakmai Ismeretek elmé­lyítésére ilyen tárgyú matematikai példák megoldásával öt év múlva pedig feltétlenül olyan szinvonalat ér el oktatásunk, kezdve az általá­nos iskolától hogy nyugodtan emel­hetjük a követejményeket. Az elnöklő Huhn Péter összefog­lalójában megállapította, hogy az értekezlet nagyjelentőségű, komoly kérdést vita tölt meg. Alkalmazott matematikát vagy tiszta matematikát tanítsunk.e? Mindkettő helytelen lenne. A kémia, fizika és matematika dialektikus egységben fejlődhet, nek csak, így segíthetik egy­mást A kérdéseket a valóságból vezessük le, de utána legyen helye a mate­matikai absztrakciónak is. Csak így lesz a matematika a vegyész első­rendű segítőtársa, amely megóvja attól, hogy szűk praiktácizmusba fulladva a puszta véletlenre tá­maszkodó alkimistává váljék­Az értekezlet végül is a hozzá­szólások után úgy határozott, hogy a jelenleg érvényben levő tantorv néhány sorrendi változtatásával ja­vít a koncentráció fennálló hibáin. Tágabb teret biztosít a grafikus áb­rázolás gyakorlásának, a függvé­nyek tárgyalásának, felveszi a tan. tervbe a nomográfia elemeinek ta­nítását. A tantervi javaslatot a sze­gedi vegyipari technikum matema­tikai munkaközössége a határozat alapján átdolgozza A lelkes hangulatú ankétot Sán­dor István igazgató zárta be. Az ankét 57 résztvevője a jól végzett munka tudatával távozott. Az el. hangzott 22 hozzászólás sok oldalról világította meg a felvetett kérdése­ket, s az értekezlet hozzájárult ve­gyésztechnikus-képzésünk megjaví­tásához Fogadások külföldön a Szovjet Hadsereg és haditengerészet megalapításának 35. évfordulója alkalmából (TASZSZ). Kazak vezérőrnagy, a Szovje?uniö katonai attaséja Len­gyelországban fogadást adott a Szovjet Hadsereg és haditengeré­szet megalakításának 35. évfordu­lója alkalmából. Szófiában Jemeljanov altábor­nagy, szovjet katonai attasé, Pe­kingben Ko'ov altábornagy, a Szovjetunió katonai attaséja adott fogadást az évforduló alkalmából. Berlinben Csujkov hadseregtá­bornok, a Németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság elnöke és a szovjet megszálló csapatok föpa. ranosnoka adott fogadást a Szovjet Huszonöt évvel ezelőtt, 1928 február 25-én hajit meg Landler Jenő, a Magyar Tanácsköztársaság kiemelkedő alakja, a forradalmi munkásmozgalom, a magyar mun­kásosztály egyik legbátrabb és leg. önfeláldozóbb vezetője. Igen sokol­dalú egyéniség vott; szenvedélyesen szállt szembe a szociáldemokrata pártban és a szakszervezetekben a megalkuvókkal és a munkásosztály árulóival. Ő az egyik legfontosabb alakja a KMP illegális megszerve­zésének, a marxista-leninista ideoló. gia elsajátításáért vívott harc első szakaszának. Vezető szerepet ját. szót* az első kommunista káderek nevelésében. Már 1906-ban sztrájkot azerve. zett, a villamosvasutasok sztrájk­ját. Ettől kezdve neve összeforrt a magyarországi vasú íasmozga lom történetével­Igazi bőkeharcos módjára, szenve­délyesen harcolt az uralkodó osztá. lyok imperialista rablóháborúja el­len. Az 1914—18-as világháború kellős közepén egymásután szervezi a vasúti főműhelyek dolgozóinak nagy sztrájkjait. Tízezrével vesz­nek rését ezekben a vasul,ások és a katonaszállító vonatok leállításával nagymértékben zavarják a hadmű, vcleteket. A burzsoázia mindent megtett azért, hogy a vérontás foly­tatásában őt akadályozó munkáso­kat eltiporja. Az összes nagyobb üzemeket hadifelügyelet alá helyez­ték és kihirdették a statáriumo', mely a sztrájkokat lázadásnak mi. nősítette. De a munkásosztály har­cát nem lehetett elfojtani. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom hatására újabb elsöprő erejű sztrájkok indultak. így 1918 júniusában a MÁV gép. gyári dolgozókat nem tudta megfé­lemlíteni a csendőrök sortüze sem. Landler Jenő vezetésével a munká­sok sztrájkba kezdenek és össze­gyűlnek a parlament előtti téren, ahoi ő izzóhamgú beszédet tartott. „Nem beszélni kell főbbé, mert 'f a telteknek ideje, amikor le kell számolni az egész korrupt kormány, rendszerrel" — mondotta. Ezt a sztrájkot a minisztertanács tárgyalta és elrendelték Landler le­tartóztatását. De mindhiába; a szik­rából láng lett, a MÁVAG-gyári dolgozók sztrájkja országos méretű mozgalommá szélesedett. Az Igazi békeharcos nemcsak ellene van az igazságtalan hódító háborúnak, hanem minden erejével részt vesz a jogos, igazságos, igazi forradalmi háborúban s határtalan bátorsággal védelmezi hazáját. Ilyen békeharcos vol* Landler Jenő elv. társ is. Amikor a dicsőséges Tanács­köztársaságot orvul megtámadták az imperialista hatalmak egyesült erői, az első sorokban harcolt elle­nük és éjt nappallá téve szervezle a hazájukért harcrakelt proletárok ellenállását. Landler elvtárs a Magyar Vörös­hadsereg parancsnoka volt é« kato­nai működéséről, hősiességéről, szi. lárdságáról legendák keringenek. 1919 májusában, miután Rákosi elvtárs vezetésével Salgótarjánnál sikerült megállítani az imperialis­ták vezette csapatokat, a Vörös Hadsereg ellentámadásba ment át. EbbeD a hadműveletben nagy sze­repe volt Landler Jenő elvtársnak. Miskolc visszafoglalását a híres Landler hadtest lelkes és nagysze. rű fegyelmezettségű proletár kato­nái vezették- ,Jlf is ve\0 voltak az Északi Főműhely és a MAVAG munkásai s mellettük az istvánlel. kiek, a vasasok, postások, festőmun­kások, a diósgyőriek, a pincérek és a 32-eseku — így számol be erről a Vörös Újság akkori tudósítása. Az egyesült cseh és román csa. pa.tok legyőzése uián bevonuló se­reggel együtt ment a hadtestpa­rancsnok Landler elvtárs, aki a harc egész tartama alatt ott volt katonái között, személyes jelenlété­vel buzdította őket. De a Magyar Vöröshadsereg főparancsnoka nemcsak nagyszerű hadfetteket visz végbe, har.ern gondja van arra is, hogy a hadse­reg vezetői ne régi katonatisztek le. gyenek, hanem munkások és dolgo­zó parasztok kezül kerüljenek ki. Beszédet mond a Ludovikában, n proleiárparancsnokképző tanfolyam megnyitásán. „A III. nagy Inter­nacionálé a mai napon kezd ural­kodni, amidőn a ti iskolátok elvtár­saim megnyílik-., a Kelet prgfe. lársága, az orosz ég magyar mun­kásosztály már eltemette a kapita­lizmust. Nem kell nagyobb áldozat­készség, mint amennyi proletár* türelmetek volt évtizedeken keresz. tül tűrni a kapitalizmus rabságát. Ha nem akarjátok, hogy ez a vi­lág nekünk siralomvölgy és a he­rtyétőknek örömtanya tegyen, bátor­sággal, önfegyelmezeltséggel, példa­adással, szeretettel ég a kapilaliz. mus iránti hatalmas gyűlölettel kell előrehaladni. Váljatok kiváló parancsnokokká és juttassátok dia­dalra a világ proletáriátusának szenf ügyét". Landler elvtárs az 1919-es Ta­nácsköztársaság idején még szo­ciáldemokrata vott- De minden kér. dósben szembeszállt az áruló szo­ciáldemokrata vezetők opportuniz­musával és a kommunistákkal tar­tott. A kommunistákhoz kapcsolté őt az ellenséggel szembeni kérlelhe­tetlen gyűlölete, lángoló haaaszere. tete s nem utolsó sorban az a tu­dat, hogy a boldog jövő felé vezető utat a magyar nép számára is az egész dolgozó emberiség világító fáklyája^ a Szovjetunió mutalja. Nem csoda, hogy az urak kormá­nya már 1918-ban azt rótta fel leg­főbb bűnéül, hogy „követendő pél. dafcépp az orosz mintát állítja íei". Egész munkássága 1919-es ta­pasztalatai éa a leninizmus elsajá­títása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a T. K. bukása után, az emi­grációban már igazi kommunistá­nak va.llhatta magát- Nem sokkal az emigráció megkezdése után meg­szervezte a rendszeres marxista ok­tatást, az elvtársak neveiérét arra, hogy sikerrel részt vehessen ok a ma­gyarországi illegális munkában. Majd megszervezte a funkcionáriu­sok rövid időre való Bécsbe vezány. lését, egy-két hetes pártískolára. . Landler elvtárs világosan láda azt, hogy a Horthy-rendszer fenn­állásának egyik alapfeltétele az, hogy támogatást kap a szociáldemo­krata párt részéről. Itt indította meg a legkíméletlenebb harcot. Ré. sze volt a Bcthlen-Peyer paktum leleplezésében. S ő kezdte mag e szociáldemokrata ellenzék megszer­vezését­Landler Jenőnek nagy szerepe volt a Tanácsköztársaság bukása után a kommunista mozgalom újjá­szervezésében. Ebben a munkában égett el Land­ler elvtárs élete. A politikai élet minden területére kiáramló fórra, dalmi hév lüktetett benne- A kom­munista perek vezetésétől, a ma­gyarországi mozgalom technikai megalapozásától, egészen a magyar és nemzetközi politika minden kér­désére kiterjedt a figyelme. Külö­nösen kíméletlen harcot folytatott minden elhajlás ellen a bolsevik vo. nattól. Ebből a harcból dől* ki súlyo® szívbaj következtében. Már halálos beteg vott, de akkor is minden per­cét a pártmunkának szentelte- Bár betegágyban haJt meg, mégis az osztályharc frontján. A magyar dolgozók felszabadulásának front­ján eeett «1. Megérdemelte, hogy n nagv for­radalmi halottak között, a Kreml falában helyezlek el hamvait. Had-sereg és haditengerészet fenn. állásának 35. évfordulója al­kalmából. A fogadáson a Német Demokratikus Köztársaság vezetői is megjelentek. Prágában N. I. Guszev vezérez­redes, katonai attasé adott foga. dásl. Helsinkiben Ribakov ezre­des, a Szovjetunió finnországi ka- í tonai attaséjának fogadásán meg. [ jeleni Fagerholm, a finn parlament | elnöke, Kekkonen miniszterelnök és külügyminiszter. Stockholmban V. T. Dranyiscsev eziedes, a Szovjetunió helyettes katonai é« légügyi attaséja adott! i fogadást. 1 Elkészült az ideiglenes választói névjegyzék Szeged Város Végrehajtóbizott. I sága összeáUtto-tta a választok ide. iglenes névjegyzékét és február j 28*ig minden nap reggel 8-tól esté 8 óráig közszemlére tette kl az Adóhivatal Tábor.u. 3. szám alatti helyiségében. A közszemlére azért van szük­ség, mert az összeírás alkalmával a névjegyzékből egyes válasz­tásra jogosult személyek kimarad­hattak. Az ellenőrzést megkönnyí­ti az, hogy a Tanács egyidejű'eg gondoskodott az ideiglenes vá­laeztói névjegyzék kivonatának1 a lakóházakban való kifüggeszté­séről is. 5!> A Magyar Nénköztársaság Al­koimánya kimondja, hogy a "válasz, tójog a Magyar Népköztársaság minden nagykorú polgárát meg. illeti. Ezt az alapelvet a minisz. tertanáos most megjelent rendele­te olymódon érvényesítette, hogy a választók névjegyzékébe fel kell venni azokat az állampolgá. roka.t, akik 18. életévüket betol­totték. Ugyanakkor a dolgozó nép ellenségeit és az rimebeto.. t a törvény a választójogból kire­kceztt.

Next

/
Thumbnails
Contents