Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

VASAItNAP, 1053. FEBRUÁR 22 JULIUS FUCSIK A csehszlovák nép február 23-án emlékezik meg Julius Fucnik nem­zeti hős születésének 50. évforduló­járól. Julius Futaik 1903. február 23-án született Smichovban, Prága egyik legrégibb ipari negyedében. Korai gyermekségének minden em­lőire a munkások éleiével kapcsoló­dik egybe. Atyja, Karol Fucsik vas. munkás volt a liinghoíker gyár­Lun, egyben tagja volt a smlcitovi Színháznak, amelynek színpadán gyakran énekelt. Maga Julius Fu­csik kis gyermekkorától kisebb .sze­repeket jászott a színházban, ami nagy örömöt okozott neki. Julius Encsik alyja 1920-ban ajánlatot ka. potl, hogy a pír:ni vározi színház­ban énekeljen ós tikkor az egész család átköltözött Plaeniba- A fiatal Fúcsik egész kicsiny korától szeret­te a művészetet. Az éneklés szerele­lé* atyjától örökölte és a dal egész életén át elkísérte. Dalolt, amikor örült, de ak-kor is, amikor szomorú volt éj az énektől nem búcsúzott el é|cto végéig. Énekelt a fogságban, amikor várta az ítéletet és dalolt a halálos ítélet kihirdetése után is. Irodalmi képességei már gyermek­korában megnyilvánultak. 18 éves korában szerkesztője volt két isko­lai folyóiratnak, amelyek egyes szá. mait különböző álnevek alatt csak­nem mindig saját maga írta. 1921­ben átköltözött Prágába, ahol be­iratkozott az egyetemre. Itt a leg­nagyobb hatást F- X. Salda és Zde­nek Nejedly professzorok gyakorol­ták rá. Egyetemi tanulmányai során rendkívüli érdeklődési tanúsított a szocialista mozgalom iránt és szor­galmasan tanulmányozta a társada­lomtudományt és a marxizmus klasszikusait. Az egyetemen belépőit i kommunista szervezetbe, aktív módon résztvett unnak munkájá­ban és hamarosan annak vezetőjévé vált, ^ 928-ban Fucsik a „Devetsil" (Kökörcsin) irodalmi csoport tagiá­vá vált, amely csoporthoz az ifjú nemzedék haladó köttal é® próznírói tartoztak. Ezek eleinte a ,.Vnr". a Zdenek Nejedly folyóirata köré cso­portosultak később pedig saját iro­dalmi Csoportot alkottak, olyan cl. nevezéssel, amelynek értelme nem volt mindenki előtt világos. Az ak­kori uralom alalt azonban szüksé­ges volt, hogy a föelveket kifelé lehetőleg álcázzák és ilyen módon megőrizzék a törvényes lét lehetősé­gél. 1925-től Fucsik munkatársa volt n Tvorba című irodalmi és mű­vészeti folyóiratnak. Fucaik szer­kesztése alatt a Tvorba n legjelentő­sebb kultúrpolitikai folyóirattá nőt­te magát. 1929-ben Fucsik belépett a Rudé Právó szerkesztőségébe, ahol ékténck utolsó napjaiig meg. maradi- 1930-ban meghívást kapott, hogy egy munkásdelegációval új­ságiróként látogasson el a Szovjet­unióim. Minthogy a burzsoá kor. mány elutasította útievélkérvcnyct, a rr.unkásdciogáció illegális módon lépte út a hntárt, hogy saját sze­mével győződjön meg a Szovjetunió, ban uralkodó viszonyokról. Amikor Fucsik 1930 augusztusában vissza­tért Prágába. Csehország és Szlo­vákia Bok helyén vet} részt a dol­gozók gyűlésein, beszélt a szovjet • mberekröl, a kénlések ezreire adott választ, vitatkozott n Szovjetunió ellenségeivel és megvédte a szocia­lista építést. Egy év alatt ilymó. don Fucsik több mint száz előadást tartott a Szovjetunióról. 1931-ben egyik ilyen gyűlésen letartóztatták cs -1 hónapi börtönre ítélték. Kürt Konrádhoz 1931 augusztas 18-án írt levelében azt írja-, hogy főleg nz keseríli ol. hogy eddig nem fejcz'.o lm könyvét, amelyet a Szovjetunió­ról írt „Az orzzúghan, ahol a hol­nap már tegnapot jelent" címmel. Elérkezett az 1938- év a mozgósí­tó®-al és Münchennel. A hivatalos sajtó lapiluláns cikkeket ír. a kom­munista lapokat és folyóiratokat pedig beszüntették. 1939., márciusá­ban a németek benyomultak Prá­gáin, agyarakkor elnémították az utolsó lapokat is, amelyekbe Julius Fucsik még írhatott. Nem voll már szerk -Ztő-.ég, amely elfogadta vol­na cikkeit, még álnév alatt sem. If40-től Fucsik illegalitásban volt, ahol sikeres küzdelmet vezetett a németek ellen 19-12 április 24-ig. Ekkor letartóztatták, 1943 szemtem. ber 8-átt pedig kivégezték. Fucsik rajongott a. Szovjetunió­ért c'.s ezért í>'l róla olyan sz'p rg őszintén éa meggyőzéén. Nem tudta elhallgatni azt, amit a Szovjetunió­ban látott és megértett, hanem küz­dött az igazságéit. Fucsik könyvei és cikkei megmutatták az olvasó­nak, hogy a burzsoázia rága'mai nem állíthatják meg a szocializmus országára': sikereit. Julius Fucsik nagy irodalmi hagyatékot hagyott hét'a ma ".a ulán. Szentélyében a Ct clwzlovák Köztársaság egyik leg­jobb emberét, az egész nép boldo­gabb jövőjének harcosát vesztette el, Julius Fucsik február 23-án érte volna meg 50. életévét fa nz. ér; r.űm érte r.t.g, m.ivel á Gostcpo­v;tl való lő hónapos küzdelem után kivégezték. Fucsikot a icgvaánll) terror sam törte meg, nem enged;e, hogy újságírói tollát kiüssék kezé­ből még a náci kinzókamráiban cs a legnehezebb illegalitásban sem. Fucsik szavai a békeharcosok és szabadságharcosok millióinak szivét vonzották magukhoz. Fucsik hírna. v;t a varsói békekongreejzus dele­gátusai a vijág minden részébe szétvitték- Varsóban az egész vi­lág küldöttei állottak fel Julius Fu­<j.k nevének, művének és éleiének tiszteletére, amikor u világ béke. díjjal in memóriáin kitüntették, Fu. esik egész élete harc volt a béké­ért, a háborús elökó r.'.iletek ellen harc mindazoknak a békéjéért, akik bectfűletessn dolgoznak cze:i a vilá­gon. Ma a jogért, a munkáért, a háborús előké®zülelek ellen s a sza­badságért vívott küzdelmek napjai­ban, az egész világ dolgozói felé most is zxngenek Fucvik utolsó sza­vai: „Emberek, őrködjetek, szeret, telek benneteket!" Pro patria et libertate A SZAKSZERVFZETI MUNKÁRÓL iinitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiii iitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusának előkész téséhez nagy segítsége", nyújtanak a Népszava Kiadónál a közelmúltban megjelent szakszervezeti kiadványok. A SZOT Elnöksége felhívására az egész szak­szervezeti lagságnak és a szerveze­tek vezetőségének feladata az, hogy megtárgyalja a kongresszus határo­zati javaslatának tervezetét és ja­vaslatot tegyenek annak kiegészíté­sére., módosítására. Althoz, hogy a vizetö szervek mennél löbb és jobb javaslatot juttathassanak oi a kon­gresszushoz, feltétlenül hasznos ezek­nek a könvveknek a megismerése. Mindenkor a legiwgy ibb segítsé­get jelenti példaképünknek a Szov­jetunió éleiének megismerése. 1-gy a szocializmus fejlődési törvényénél: megvalósítását a Szovjetunióban N. Nyemov künyvéből ismerhet­lek meg. me'v ,.S« a In gon­éi skodisa a nép jólétéről" cfm­niel jeleni meg. A könyv rámutat arra, hogyan ha­lad a szovjet nép a sztálini gondos­kodás következtében az anyagi és szellemi felemelkedés alapján a kommuniemus felé. Nem kevésbbé jelentős az a mű sem, melyet N. Kotupajev, a szinatszki esti­gyár tizem! bizottságának e'nö­ke Irt: ,,A szakszervezel terme­lési munkája az üzemben" rinr n>e|, V könyv részletesen ismerteti azo­kat a gazdag és értékes tapasztala­tokat, amelyeket a szinarzzkicgyári szakszervezeti bizottsága a munka' versehy irányítása terén összegyűj­tött. A dolgozók élei- és munkaviszo­nyainak megjavítása területén a szakszervezetek előtt álló feladatok közül a munkavédelem kérdése egyi­ke a legfontosabbaknak. liosjás Pátné: „Az iizeini mmr kavérlrlmi megbízóit'* cíntű füzete összehasonlítja a tőkés országok és a Horíhy-Mugyarország ilyen irányú intézkedéseit a Szov­jetunió példáján nálunk most kl­épílett munkavédelmi rendszerünk­kel. Rámutat az egyes fe'ada oka: a munkavédelem szervezési, oktatási feladataira, a munkavédelmi újító­mozgalom kiszélesítésére. Oléves lervünk egészségügyi léte­sítményeivel, az üzemi orvosi ren­deléssel, bölcsődék munkájával a dolgozók üdültetésével és sok egvéb szociális intézménnyel foglalkozta Iücs Sándor: „A dolgozók egész­ségéért" című könyv. A szerző egységbe fog­Inlva megmutatja, hogyan vnlé»sí;ja meg a nép állama azt az elvet, hogy .,'egfőbb érték az ember". Kndrüdi László: „Harc a munka­fegyelemért a Rákosi Mátyás Művekben című füzetében összeshasonlitás? tesz a kizsákmányoló társadalom kény­szer-fegyelme és az önként vállalt szocialista munkafegyelem között. Szemléltető példákból megismeri az o'vnsó a fegyelmezetlenek főbb tí­pusait, majd rámulat arra, hogy a tervszérű kollektív munka elenged­hete'len feltétele a fegyelmezettség. Ismerteti a szerző a munkafegyelem megszilárdításával kapcsolatos fel­adatokat. , A szakszervezetek a dolgozók kulturális színvonalának emelí­i _ fíéért." című füzet eisö részéből megismer­het iük a szocialista kultúra fölényét rt kapitalista. burzsoá kultúrával szemben. A második rész a szak­szervezetek nevelő munkájának fon­tosságát ismerteti a kullúrforrada­lomban. Majd sorra veszi a kultúr­nevelés-i munka eszközeit és fonnáil, Igv a tömegnevelés, a művészi kul" túrmunka kérdését, valamint a saj­tóval, könyvtárral és a kul'-úrutt­hennal kapcsolatos feladatokat. (Kétszázötven éve kezdcdöti 250 éve, hogy uz osztrák csá­_.'.r vérebei elöl Lengyelországba .íenekittl ifjú Rákóczi, a Lem'cerg melletti Brezan várában kiadott el­ső manifesztumával (1703 május 12) fegyverbe szólította a „nemes ér nemtelen magyarokat a képtele­nül hatalmaskodó, porcióztaló, adóz. Lató, sónkul, kenyerünket elevö né. met ellen, édes hazánk és nemze­tünk mellé". A bécsi kormány t's a császári hadsereg zsarnoksága hosszú esz­tendők óta egyre elviselhetetlenebbé tette a magyar életet. A bujdosó Rákóczi üzenetére jobbágyé! Tur­pán. Váriban, Beregszászon lfibon­ották a vörös selyemzászlókat: .Pro patria et libertate„A hazá. ért és a szabadságért". Gyűltek Rá­kóczi zászlaja alá az o'thonukból elüldözött magyarok, kisoroszok­A vármegyei nemesség ijedten nézte seregié-süket. — Rákóczi so. káig habozott. Nem keresto a vezé­ri szerepet, de egy napon érezte; cselekednie kell. A spanyol örökö­södési háború miatt a császári had­sereg nagyrészét kivonták az or­szágból. Rákóczi, eddig inkább dip­lomáciai úton próbálta szövetsége­seinél előkészíteni a felkelést, de a diplomáciai légvárak egymás után összeomlottak. Végre megértette, hogy harcában t-Eak a népre szá­mi hat és vállalta a történelmi sze­repet. Amikor 1703 június 16-án átlépte a határt, n koMúsok sze­génységében vergődő nép egy em­berként sorakozott föl mögéje. Kollonich Lipót bíboinok, esz­tergomi érsek azt javasolta a csá­szárnak, hogy a török uralom alól felszabadított Magyarországot előbb katolikussá és koldussá kell teniij, hogy aztán németté változtathassák, A nép már koldus volt — ezt elér­ték a gyarmati sorsban züllesztett országban. A jobbágypara«ztok mélysége® bizalommal néztek Rá­kóczira, akitől sorsuk fordulatát re­mélték, s a jobbágyai sorsát em­berségesen átérző ifjú Rákóczinak, a sokezázezer holdas földbirtok urának — aki korántsem gondolt a jobbágyok felszabadítására, legfel­jebb terheik megkönnyítésére — 'si­került a szégyenletes Werbőczi tör­vénnyel megnyomorított népet fel­ráznia. Rákóczi akkor váll Igazá­ban a nemzet vezérévé, amikor szűk köréből a nincstelenek forradalmá­nak élére állott. Nem készüli had­vezérnek, mégis nyolc évig vezette a felkelők küzdelmét váltakozó sze­rencsével. de mindig becsülettel hejytállva. A Rákóczi-hadsereg fegyverforgató jobbágykatonái vol­tak elődei a 48-as forradalom sok dicsőséget szerzett néphadseregének. A belső ellentmondások ügyét eleve bukásra ítélték. A nemesi bir­tokososztály c® a nincstelen paraszt. Rákóczi szabadságharca) ság közöt'i osztályellenlétet Rákó­czinak sem sikerűit áthidalnia. Ma. ga írja panaszosan, hogy „a bino. kososztály és a jobbágyok közöt ter. mészefes gyűlóllség áll fénn." Ezek a beásó ellentmondások kudarcra ítélték Rákóczi szabadságharcát, — ő az egységes, boldog magyar haza álmát őrizte szívében.. De keserűen csalódnia kellett reménységében, a ez a csalódás éppen az emiékezetes ónódi gyűlésen tartogatta számára élete legkeserűbb percei', amikor egyes köve-.ek vádaskodásaira Így fakadt ki kemény beszédében: „Édes hazám, ne szenvedd rajtavi ezt a gyalázatot!" , De nemcsak Rákóczi csalódott, csalódtak n jobbágyok is, akiknek egyre inkább lúniok kellett, hogy a felkelés élén álló nemesi birtokos, osztálytól nem várhatják sorsuk változását. A felkelés katonai csőd­je, végül siettette, hogy a földes­urak Rákóczi rendelete ellenére sein engedték jobbágyaikat katonának, s a szegény nép, amely annyi biza­lommal várta Rákóczitól helyzete javulását, a háborúdúlta országban belefáradt a többéves harcokba. Ká­rolyi Sándor, Rákóczi külföldi tar­tózkodását kihasználva, előkészí­tette a majtényi fegyverletételt ós az 1711. évi szatmári békekötést, hogy u császári hadsereg vezérével, Pálffy Jánossal folytatott alkuban elsősorban a maga földesúri érde­keit védje meg. Rákóczi lehanyatló csillaga a törökországi Rodostó-felé mutatott­de a magyar nép szívéin; zárta Rá­kóczit. II. József császár németesí­tő törekvései idejében, Rákóczi, em­lékében talált újra önmagára a nemzet. Később, az elpuhult ma­gyrságot Kölcsey Ferenc figyelmez­tette a hazafiúság géniuszára, gon­dolatban Rákóczi sírjához vezette a nemzetet. Vörösmartyt is megihlette Rákóczi szelleme. A szabadság láng­lelkű dalnoka: Petőfi több kölfe. menyben énekelte meg Rákóczit. Arany János js felismerte a saját és Rákóczi korának küzdelmei kö­zött a közös eszmét. A század ele­jén keményszavú, új kuruc rigmu­sok riogatták a Tisza grófok politi­kájában újra labancsorsban tengődő nemzetei. Ady Endre, Rákóczi em­lékével készítette elő népét a for­radalmi változásokra. A Rákóczi felkelés után 250 évvel hazájában ma földjéhez és jogaihoz jutott fölszabadult magyar nép építi jövendőjét: a szocialista Magyarországot. Nemzetünk törté­nelmének leguagyobb építő korsza­kéban ma is hálával gondolunk ar­ra a férfiúra, áki Dózsa György népének hosszú idő után újra utat mutatott a szabadság felé. A hivatal olyan hivatal voll, alapjában véve, mint más ha­sonló hivatalok. S hogy mégsem volt egészen olyan, az sokak véle­ménye szerint Pöeslk elvtárs ki­váló erényeinek volt köszönhető. 'Ebben n hivatalban már reggel hatkor kigyúllak a fények « a já­rókelő, ha más dolga nem akadt, még éjfél után is önfeledten epe­merhetett a fényárben úszi ablak­szemekkel. A szomszéd hivatalok dolgozói pironkodva, beliúzc't vállal oson­tak el fél öl után a fentemiitelt ablakok al"lt és mr.rdgsta őket a bűntudat a vagy buzgalom láttán. S az idő multával mini óriási kér. dőjel meredezett előttük a hétpectéü tcs tttok: vájjon mi van a szom­szédoknál'' Történetünk kezdeten legalább lict darab kétszázas égő ontotta a szinte vakífó világosságot a pa­zarul dekorált kultúrteremben. S a székeken ott gubbasztott a hi­vatal dolgozóinak zöme. Javában tombolt uz értekezlet. Egy gyö­nyörtől toporzékoló fiatulember azt súgta szomszédjának: — Csodálatos értekezlet, micso­da ragyogó értekezlet- Képzelje, már ötórája tart s még legalább huszonöt felszólalás várható. De ezzel már magasba is lendítette jobbkezét. Pőcsik elvtársé " szó. — S Pöcsik elvtárs, a Kulluros, a szer­vező, rz örök-mbzgó, Pöcsik, a született szónok és halhatatlan bü­rokrc-ta beszélni kezdett. „Kiérté­kelte" a hozzászólásokhoz történi hozzászólásokat, majd kijelentette, hogy új gondolalohat akar ébresz­teni licllgalóiban, nehogy es a szépen induló értekezlet a továb­biakban elakadjon. Ez már mé­lyen a hatodik árában történt « / jelenlevők izmai bizonyos mérték, ben elernyedtek. Egy öreg néni édesdeden aludt. Egy fiatal asz­Vasárnapi iegyzetek Pöcsik, as ülésező szuny az estere tervezett rokoni látogatást érezte veszélyben és emiatt siránkozott. Szomszédja vi­gasztaldsképpen cl magyaráz Ot neki a tojaslikőr házi előállításá­nak bonyolult művészetet. A kö­vetkező hozzászóló „kiértékelte" a hozzászólásokhoz történt hczzáSzó. Iá*ok „kiértékeléséi", majd egy elvtárs hosszú felolvasásba kez­dett­— Ezt már hallottuk a reggeli sajtón — zúgta a hallgatóság. Hi­szen ez a mai vezércikk. Fegyelem! Fegyelem! — kiál­tott közbe Pöeslk elvtárs. Minden, kinek joga van hozzászólni. Ja­vaslom, hogy a felszólalás végén vitassuk meg az elvtárs hozzá, szólását. Akkor majd kritikát gya­korolhatunk, amiért ké/szer olvas­ta fel a vezércikket. S az elvtárs nem is zav-artaOa mugá-t. Felolvasta az első betűtől a: utolsóig, söt a fontosabbnak ítélt rcszekcl, magyarázó henger mégegyszer felolvasta­Elközelgett a nyolcadik óra. Az elnök elhaló hangon szólásra emelkedett, hogy végei vessen a dúló szóháborúnak. Egy hang zzonban rekedten félbeszakította. — Határozati javaslatot óhaj­tje tenni! — S n mázsás szempillák g az új­ra ébredező figyelem méla plslo­yása közben azt javcsolfa. bogii hízzák meg Pöcsik elvtársa! a gtpílésck. ülések, értekezletek, megbeszélései:, szóváltások, stb. éjlnndó irányításéinál, é), mint szakember, bizonyára megfelel majd a beléje helyezett bizalomnak. S eftöl a naplót kezdődőt! n liaád 11 hadd, vagy akinek jobban tetszik, égszakadús, földindulás. Pőcsik elvtárs haza se meni az. üap este- Úgyis késő van, gondol, ta s a reggel hatos értekezletet Ülik alaposan előkészíteni, ha már ennyire kitüntette a kartársai; bi­zalma. Két órát aludt irodájában, csak úgy ruhástól, régig fekve a dívá­nyon. S cz üdítő álom, óriási ita­tással vok további pályafutására. Azt álmodta ugyanis, hogy érte. kezlcten van, mely megszaWá's nélkül már négy napja tarl egy. folytában. S az értekezlet cgyit­len napirendi pontja Pőcsik nagy­szerű rendezvényeinek méltatása. Mikor felébredi, kidörzsölte sze­méből az álom édes mákonyát és forradalmasította az egész fiivá­lap. Szervezési zsenije most sem hagyta cserben. Még a délelőtt folyamán megszervezte a bizottsá­gokat a különféle megmozdulások programm já nak kidolgozására- A z egyes kényesebb pontok e'a .n­sabb elökcszí'éze is „kipollt'zá ó­sn" végett albizotliágokct szerve­~<ft. Délben már a fél fale.t ellep, tek a Híradónak keresztelt fgli­•éíjság első, második, harmadik én külön czámc, melyekca I cto~á* rendben sorakoztak e- IdíporJak. Ment minden, mit a kariknrsapás. Pöesik elégedetlen dörzsölte te­nyerét Ós maga is ott volt minden értekezleten. Néha napokig vem juMt haza. Felesége rémüli tele. fonüsenrteire hősi felhívásokkal válaszolt. — Neveld fiunkat becsülettel, hogy olyan emberré válhazson, mint harcos apja. Lelkesítsen a hős egri nők példája, akik sokkal nehezebb helyzetben, sem sírán­ianzteik- S rohant a tizedik, tizen­egyedik, stb, értekezletekre. Ilyen­Izor a feje már zúgott, sokszor azt sem tudta, hogy mit beszél. Pár hét felt cl így s a hivatal két részre bomlott. Az egyik rész éppen különféle értekezleteken volt, a másik része pedig éppen különféle értekezletekre készülő­dött. S ki tudja, meddig l,artolt volna Pőcsik elvtárs és rendszerének tündöklése, ha fel nem tűnik, hogy a hivatalban rosszul megy a munka, nem teljesítik a tervet, csak a gyűlések jegyzőkönyvei é* a jelentések tornyosulnak szörnyű mvj^vaságokba. Pöcsik elvtárs osztályán különösen bűnös ha­nyagsággal mulasztották el a fel­adatok teljesítését. És elérkezett cz idő, az az cm lékedet,:s gyűlés, amikor miy.dea megváltozott- A gyűlésnek csak egy napirendi pontja, volt; A munkaidő alapos kihasználó­sa s a felesleges szócséplések el­leni harc azonnali megindítása, — Az idő pénz! Minden perc arar.yai ér! — hangoztat'a cl.: elő. adó. — Ha legyőzzük az időt, ijtá előtt teljesítjük az ötéves tervet. Pöesik megnyúl' arccal ült « hátulsó sorban. Első eset, hogy nem szólt hozzá. Hallgatott ősz. szcszorítoti fogakba!. S azután mcgvillr.r.t szemében az elhatáro­zás. Másnap leszedte a falról a . Híradó ösrses példányait s hcly.i­t.ik egyetlen papírcsíkot erősíted fel- A piros Ic'ük messzire hír. delták: Az i:'.3 pénz!!! 11 a szomszéd hivatal dolgozói ezután sokszor látták Pöcsikci, "mint fél öt után pár perccel /,•<. lépett a kéiL.zórnyan ajtón s a j •' végzett munka után vidáman sic tett hazafelé. Kékcsdi Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents