Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

VASAKNAI', 1353. thUKLAK 22. 5 Az egyetem, és a főiskola MSZ'l-szervezetének verseny felhívása a Szovjet Film Ünnepe alkalmából 1953 februárjában hatodszor ren­dezik meg a Szovjet Film ünnepét hazánkban. Évről-évre több azok­nak a dolgozóknak a száma, akik nagy várakozással tekintenek a be­mutatásra kerülő szovjet filmalko­tások e!é. Ez a fokozott érdeklőéi is nemcsak kifejezője hálánknak és szeretetünknek a felszabadító Szov­jetunió irán-r, liánom egyszersmind kifejezője annak a törekvésnek, hogy a filmeken keresztül megismer­ve a szovjet nép életét, munkáját, alkotásait, aznka' magunkévá tegyük és hazánk Szocialista építésébe a Szovjetunió által vezetett béke ábor erősítésére, hazánk felvirágzására felhasználjuk. Ezért az MSZT szegedi egyetemi éo főiskolai szervezete az e'.niub év tapasztalatait felhasználva, még jobb munklát kíván végezni az idei Szovjet Film ünnepe alkalmá­ból az egye cmi és fő sko ai do'go­zók és hallgatók mozilátogatásának szervezése terén. Filmaktíváink kezdeményezésére versenykihívással fordulunk a buda­pesti Eö vös Lóránd Tuéltmányegye­tem és a budapesti Főiskola MSZT szervezelei felé az alábbi verseny­pontok alapján: Mozijegyek eladása a terület összes dolgozóinak és hall­gatóinak számához viszonyítva szá­zalékos arányban; lega'ább ké an­két Szervezése a látott filmek érté­kelésére; a Szovjet Film ünnepének népszerűsítése a helyi sajtóban és faliújságokon. A verseny elbírálására felkérjük az Uj Világ szerkesztőségé , vala" mint az O. M. I. igazgatóságát Tischiier Anna MSZT egyetemi és főiskolai tükár Nagy Ottó MSZT egyetemi és főiskolai kultúr. propagandista Pedagógusaink a dolgozók nevelésében Befejeződtek a vizsgák a dolgo­zók áilalános iskoláiban. Tapaszta­lataink azt bizonyítják hogy azok a dolgozók, akik szabad idejükben vállalták a tanulás nehézségeit, ala. posan és eredményesen dolgoztak. Különösen ki kell emelni a makói Szegedi-utcai dolgozók iskoláját, ahol a hallgatók a vizsgán bizonyí­tották be, mennyire értékelik kor­mányzatunk hathatós támogatását ezen a területen. Ugyanilyen ered­ményes munkáról adott képet a Szeged Margit-utcai és Rókusi dol­gozók iskolájának vizsgája is. Különösen jól tanultak az időseb­bek, akik sokkai inkább megértet­ték pártunknak, államunknak azt a hatalmas anyagi és erkölcsi segítsé­gét, ami alapja volt továbbtanulá­suknak. A makói dolgozók iskolája VIII. osztályának bizalmija csasz. tuskában írta meg, hogy a fiatal­ság bizony nem veszi még mindig elég komolyan a tanulást. Király Istvánná makói dolgozó arról írt vizsgadolgozatában, hogy az első napokban eszébe jutott a 16 évvel azelőtti idő, amikor éppen a sze­génység kényszerítette szüleit, hogy otthagyja az iskolát. — Népi demokráciánk hatalmas 'áldozatot hoz azért, hogy a mult rendszerben elmulasztottakat helyre­hozzuk — írja — és egyetlen vá­gyam az, hogy jó munkámmal meg­háláljam,. Nagyvári Péter tanácsdolgozé ar­ról ír, hogy egyetlen oktatási óra nem mult el, ami mindennapi mun­kájában ne segítette volna. — A tudás hatalom, — írta Láda Katalin elvtársnő dolgozatá­ban. Ezt jó megjegyezni mind­annyiónknak Meg kell értsék üze­meink, állami gazdaságaink, föld­mű vessző vetke-zetéink, tszcs-ink, tanácsaink vezetői, hogy tanulás nélkül nincs ipari és mezőgazda­sági löbbtermelés, nincs jó ve­zetés. Ha ezt világosan látják, — konkrét segítséget var tőlük pár­tunk ebben a kérdésben. A szep­tember-október hónapban megnyílt dolgozók iskoláiban a szervezési munkát túlnyomó részben a peda­gógusok végezték el. Ez helytelen, mert a kuttúrforradalom ránk eső szakaszán mindannyiónknak, fő­leg funkcionáriusoknak komoly feladatuk van. Azon t«, hogy saját képzé­sünkért felelősek vagyunk, felel­nünk kell a hozzánk, vagy mellénk beosztott dolgozótársunk képzésé­ért is. A pedagógusok nagyrésze igen eredményes munkát végzett megyénk területén. Különösen ki kell emelnünk a Szeged-Rókusi és a Makó, Szegedi-ulcai iskola neve­lőtestületéi, amelyek tagjai már az első napokban olyan szoros kap­csolatot teremtettek hallgatóikkal, ami biztosítéka volt a kiemelkedő jó munkának. Mindegyik hallgató ajkáról elhangzott a köszönet; — Köszönöm tanár elvtárs tü­relmes munkáját — s ez az egy­szerű mondat mindennél' többet ér a pedagógus számára, mert benne van minden elismerés, köszönet, megbecsülés és Szeretet. Adjon ez erőt a további mun­kához minden pedagógusnak. Érez­zék. hogy amikor ilyen eiedmé-, nyesen dolgoztak, békés építő1 munkánkat segítették elő, erősí­tették a béketábort és ezzel min­den becsületesen dolgozó ember megbecsülését és elismerését vált­ják ki. Tóth Ferenc a Megyei Tanács oktatási osztály dolgozója Magyar irodalmi kiállítás nyílt meg Leningrádban Leningrád (TASZSZ). Leningrád­ban a ,,SzaRikov-Scsedrin" állami nyilvános könyvtárban kiállítás nyílt meg a Magyar-Szovjet Barát­ság Hónapja alkalmából. A kiállí­tás középpontjában a marxizmus­leninizmus klasszikusainak magyar nyelven kiadott művei, így például V. I Ironín „Az imperializmusi, mint a kapitalizmus legfelsőbb fo­ka", „Materializmus és empiriokri­ticizmus", J. V. Sztálin „A leniniz­mus kérdései", ,.A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet­unióban1' című műve és más mun­kák állnak. Kiállították Rákosi Má­tyás és Gerő Ernő cikkeit is. A kiállításon bemutatják a ma­gyar írók és költőik műveit, ame­lyek niagy példányszámban jelentek meg a Szovjetunióban, ezenkívül kiállították az orosz klasszikusok és a szovjet írók magyar nyelvre for­dított műveit is. A vetőmagbizlosítás minden dolgozó parasztnak saját érdeke Rohamosan közeledik a tavaszi | rából. Az a dolgozó paraszt, vagy mezőgazdasági munkák megkez-1 lsz, akinek a gondatlan gazdálko­désének ideje. Habár még hó borit- dás f & aSzá, mia|t nejn t-er. ja a földeket, a tsz.tagok és egyé- , s , . ni dolgozó parasztok "udják: ki ntett meg a vetőmagja teljes egé. kell használni minden napot a simi- szében, kérjen kölcsön a szomszéd. Márciusban rendezik meg a Szolét Könyv Ünnepi Hetét Ezévben március 7-e és 21-e kö­zött rendezik meg Magyarországon másodízben a Szovjet Könyv Ün­nepi Hetét A könyvhét folyamán az üzemekben és a falvakban ország­szerte könyvkiállításokat és olvasó­megbeszéléseket tartanak könyvtá­raink. Budapesten és vidéken több nagy. üzemben és városban kiváló írók és előadóművészek közreműködésé­vel műsoros irodalmi esteket ren­deznek. Cseréljünk vetőmagot a íőldmüvesszővetkezetekben Pártunk és népköztársaságunk kormánya most is messzemenően gondoskodik ez egyéni termelők­ről, amikor tavaszibúza vetőmagot bocsát rendelkezésre azoknak, akik az ősz folyamán vetni nem tudtak. A tavaszibúza vetőmag csereter­mény ellenében rendelkezésére áll parasztságunknak a legközelebbi földművesszövetkezetnél vagy vá­rosban a Terményforgalmi Vállalat telepén. Cserét őszibúzáért 1—1 arány­ban. míg rozs esetén 111 kg-ért eszközölnek a nevezett szervek. Csereterményként még be lehet ad­ni árpát, zabot és májusi morzsolt­nak megfelelő kukoricát. Ezekből a terményekből 100 kg tavaszibúza vetőmagért 118 kg-ot kell bevinni_ Természetesen a gyűjtőhelyre előre kell beadni a cscreterményt, ahol ezt vételjcgyzik és a vételjegy ellenében adják ki a vetőmagot. A vetőmagcsere akcióba bekap­csolódhatnak az I. és II- sz. terme. lőcsoportok is. íóztís, a vefés jó előkészítésére, mert a hó gyorsan olvad és „nyí­lik az idő." A tavaszi munkák elő­készítéséről és végrehajtásáról szóló minisztertanácsi határozat kimondja; a szántóföldi növények tavaszi vetését, amint az egyes nö­vények csírázásához szükséges hő­mérsékletet a talaj elérte, azonnal meg kell kezdeni és a legrövidebb időn belül be kell lejezni. A sírrtí­tózással egy időben, amint a talaj­ra rá lehet menni, meg kell kez­deni és legkésőbb március 15-ig be kell fejezni a mák. a tavaszi búza, a borsó, az olajlen, a rost­ién, a lencse, a bükköny, a hagy­ma, a tüves herék vetését. Ezek­nek a növényeknek a korai elve­tésére lel kell használni minden olyan télvégi és koratavaszi időt, amely — a talaj nedvességi álla­potát figyelembevéve — alkalmas a vetési munkálatok végzésére, tekintet nélkül arra, hogy a vetés után még télies időjárás várható. Sokan lebecsülik az előttük álló feladatokat és úgy gondolkodnak: „minek erről annyit beszélni, min­dennel megleszünk idejében." Azért nem törődnek a símitók el. készítésével, a vetőmag beszerzé­sével, mert nem néznek elóre és Paló Pál módjára legyintenek: „ráérünk arra még." Az ilyen dolgozó parasz'ok már az ősszel is alaposan ráfizettek konoksá­gukra. Addig halogatták a veté6t, hogy elmultak az októberi meleg napok és sáros földbe, kétszeres munkával kellett elvetniük a ke­nyérnekvalót. Az őszi egyhely­ben topogásnak azonban most nem szabad megismétlődnie. Saját ér­deke minden tsz-nek, minden egyé­ni kis. és középparasztnak, hogy kitisztított é® csávázott vetőmag­gal, felkészülten várja a korata­vaszi munkák megkezdését. Mi­helyt pirlőad a föld és rá lehet menni, azonnal simí'ózni, vetni kell, mert csak úgy várható bő. séges termés. Van a dolgozó parasztoknak egy másik csoportja is, akik egyebet sem) tesznek aratás óta, csak si­ránkoznak. jajveszékelnek, hogy nincs velőmag. Különösen azok­ban a községekben tapasztalható ez a „kétségbeesés", ahol a párt. szervezet és a tanács tehetetlenke jától, esetleg c6erecton szerez­ze be a szükséges vetőmagot. Gerő elvtárs a Központi Vezető­ség november 29-i ülésén hangsú­lyozta: „. . . a vetőmagot elő kell készíteni, elő kell teremteni — gondolok különösen a répavelő­magra, de a többi vetőmagra is, — s hogy az ellenséget idejében le kell leplezni s el kell szigetelni. Ez a teltétele annak, hogy tavasszal a mezőgazdasági munkákat terv sze­rint, idejében végezzük el s ezzel is elősegítsük a mezőgazdaságban a növénytermelésnél a termésho­zam emelését." A terméshozam emelése minden kis. és középpa. rasztnak érdeke, hiszen ha többet termel, maga és családja anyagi jólétének további növeléséhez /<V rul hozzá közvetlenül. De a na* gyobb terméshozam egyik legfon* tosabb feltétele, hogy idejében földbe kerüljön a mag, hogy a minisztertanács határozatában meg« szabott határidőket mindenki be. tartsa. Nyilvánvaló: a kulákok mindent elkövetnek, hogy a vetést hátráltassák, csalással, hazugság­gal és huncutsággal, de a dolgozó parasztoknak, elsősorban a kopr­munisfáknak és tanácstagoknak kell őket leleplezni és kötelezni őket is a vetésterv teljesítésére. Az aszály legjobban pusztított a szegedi és a makói járásban. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezeken a területeken nincs vető. mag. A csorvai tanácselnök sze­rint „kerül annyi vetőmag, ameny. nyi kell." Az osztályellenség még. is ebben a járásban támad legdü­hödlebben. A csorvai kulákok ar. ra bujtogatták a kevésbbé öntu. da'os dolgozó parasztokat, hogy „várjanak és követeljék a vető­magot." Éppen ezért a szegedi és a makói járás pártszervezetei, tanácsai szólítsák harcba a tsz­tagokat, egyéni dolgozó paraszto. kat a tavaszi munkák győzelméért, az ellenség kíméletlen leleplezé­séért, Fogjon össze az egész falu; akinek több vetőmagja van, adja á' pénzért vagy kölcsön dolgozó paraszttársainak törvényes áron és kamattal. Gondot okoz a vető­mag biztosítása, de olyan gondot, amelyet a munkásosztállyal szö­vetséges dolgozó parasztságnak dik, nem veszi észre, hogy a han- magára kell vállalnia sajátmaga. gulalkehés a kulákok és kutya- hazája érdekében. Az állam ezt a ülőik müve. Nem egyszer elöfor. dul, hogy a község, a tsz Ivan Zsurba partizán hőstette Andrej Dmitrijevics Bóriszov, aki a polgárháború éveiben a Szpaszk környékén tevékenykedő partizánok parancsnoka volt, me­sélte el a következő történetet: A szovjet csapatok Habarevszk felé közeledtek. Az Amur mö­gött ádáz küzdelem íolyt. Tudtuk, hogy fogytán a lehérek lőszere és sürgősen utánpótlásra van szükségük. Azt is sikerült megtud­ni, hogy Szpaszk felöl várnak lő­szerrel és íehérgárdistáklial meg­rakott szerelvényt. Elhatároztuk, hogy megsemmisítjük az ellenség utánpótlását; levegőbe röpítjük a vonatot. Gondosan előkészítettük a mű­veletet, A fiatal partizánok hallgc­tagon feküdtek a pályatest mel­letti csalitban és ügyelték, r.em hallatszik-e már a közeledő vo­nat kerekeinek zakatolása. A par­tizánok közölt volt lvan Zsurba. Ö is a iöldhöz lapult, mint a többiek. A vonat a jelzett időpontban ér­kezett és sorsa — úgy, ahogy mi terveztük — megpecsételődött. Fülsiketítő robbanás hallatszott, vakitó fényű lángnyelvek csa­pódtak az ég felé, s a szerelvény ezer darabra hullt. A iiatalokban szárnyakra kelt i., A híd gyorsan leégett. Láng­nyelvek kaptak a száraz gerendák­ba, az olajjal tartósított deszkák jól táplálták a tüzet. Egyetlen lángoszlop volt a híd. Ivan Zsurba, amikor a lovascsapat messze szá­guldott már, hátra-hátra tokintett — Ebben az ádáz és szent harc­ban, amelyet szülőföldünkért ví­vunk, mindenki elvesztett valamit­Sokan elvesztették otthonukat, má­sok szüleiket, feleségüket vagy gyermekeiket, akiket az ellenség gyötört halálra. Én a lábfejeme1 az éjtszakába messze világító égő veszítettem el. De egyikünk sem hídra. Sok hadműveletben vett veszítette el az1, ami a legíonto­már rész1, de ilyen sikeres éjt- sabb: a győzelembe vetett rendit­szakára nem emlékezett. Útban a partizáncsapat állomás­helye leié, Zsurba és társai a Konsztanlyinovka íelé vezető úton íehérgárdistákkal akaszkodlak ősz­sze. Az ellenség nagy túlerőben volf. Zsurba visszafordította lovát, ki akart törni az ellenség gyűrű­jéből. Tölténye azonban fogytán volt. fehérek pedig egyre szo­rosabbra záriák körülötte a kört. Utolsó töltényét is kilőtte már, amikor dühös kiáltást hallott. — Elve fogjátok el. Mindenfelől ellenség rontott rá. lvan ekkor meghúzta egy gránát­köteg gyújtószerkezetét. . . Száttárt karokkal feküdt egy bokor tövében. Eszméletét vesz­tette, nem látta, mint rontanak hetetlen httét. Legyetek rettent­hetetlenek a harcban, üssétek kí­méletlenül az ellenségei mindad­dig, míg szülőföldünk szabad nem lesz. A partizánok megesküdtek, hogy harcolni fognak utolsó csepp vé­rükig, a teljes győzelemig. ... Tettek-multak a napok A partizánok csaknem minden éjt­szaka aprították az ellenséget. Le­vegőbe röpültek az ellenséges sze­relvények, égtek a raktárak. Csu­pán lvan Zsurba tétlenkedett egye­dül. Ebbe nem tudott belenyugod­ni. Felült a legjobb lóra és elvág­tatott. Ami ezután történt, azt úgy em­legetik Szpaszk régi lakói, mini valami csodálatos legendát. Szpaszk ják ki zsebeit, nem érezte rúgá­saikat sem. A fehérek azt hitték, a hősiesség és a bátorság. „Fel- " — .. " , „ kell gyújtani a Hvalinka falu mc- 1 1Y a vörös partizán meghalt götti hidat — szolt Zsurba. — Ha j Amikor magáhoztért, sokáig néz­lelrobbantjuk. elvágtuk (i ichém {q q távolból ragyogó csillagokat, rek utolsó utánpótlási vonalát is." j Azt.n minden ere/(f< összeszedve sztlyírfU Soz t'z'etf útón az útig. Egy paraszt ép­könnyen összetalálkozhatunk a pen iát szállított arra, megismerte Szpaszkban állomásozó fehér lo­vasezred századaival, amelyek az úton cirkáltak. Az ifjú hősök azon­ban nem hátrállak meg a veszély elől. Útnak indultak és végrehaj­tották a leladatot. rá a iehét bandtták, mint kutat- az intervenciósok egyik tőfészke volt akkor. Sokezer intervenciós és fehérgárdista állomásozott a városban. Ugy déltájban lovas vágtatott végig •Szpaszk főutcáján. Odaugraiotf a tisztiklub épületé­hez, betekintett az ablakon, aztán három gránátot vágott be. egymás­ig „elérzékenyülnek" és a kulák nótáját fújják a vetőmagkérdés­ben. A mártélyi Haladás-tszcs el. nöke például ahelyett, hogy a tag. 6ághoz fordult volna segítségért, így „bölcselkedett"; „adjon az állam vetőmagot." Öt nem érdekli, hogy felesleges költségekbe ver­né a tszcs-t, hogy az állam oly fontos tartalékai megfogynának; őneki csak az a fontos, hogy pil­lanatnyilag simán, kényelmesen, minden nehézség nélkül nyerje meg a tavaszi munkák csatáját. Termelőszövetkezeteink és az egyénileg dolgozó parasztok vegye­nek példát a szegedi Táncsics-lsz tagjairól, akik fáradtságot rvem ki. mélve csere és vásárlás útján be. szereztek minden vetőmagot időben. Azóta már elvégezték a szelektoro_ zásl is, de befejezlek a vetőmagvak csávázását is, hogy az első alkal­mat megragadva időben kezdhesse­nek hozzá a vetés munkálataihoz. Nem először hangsúlyozzuk, hogy az államnak nem áll mód. jában vetőmagot adni és 6enki ne is várja, hogy a sültgalamb a szá­jába repüljön. Megyénk minden községében van elegendő vető­mag, bizonyítják ezt a hivatalos cséplési kimutatások, csak denkinek elő keU vennie a ?.j gondol senkinek a válláról nem ve­vezeror [e> mert a SZOcializmus építé­sének gondja mindannyiónk gond­ja kell, hogy legyen. A tsz-tagok adjanak kölcsön vetőmagot a tsz-nek azzal, hogy újkor kamat­tal együtt visszakapják, hiszen ha a korai vetéssel többet terem a közös föld, több jut munkaegy­ségenként is. A községekben hívjanak össze parasztgyűléseket, kisgyűléseket, hogy a dolgozó parasztok közösen beszélhessék meg a vetömagbizto­sjtás kérdését. Az előadók nyil. tan ós őszintén mondják meg a tö­megek előtt, hogy az állam nem ad vetőmagot ég minden más hí­resztelés hazugság, demagógia. Azokat, akik népszerűséghajhászá® céljából, gyáva megalkuvásból vagy bármilyen más egyéb oknál fogva felelőtlenül vetőmagot ígérgetnek, felelősségre kell vonni. Dolgozó parasztságunknak nincs szüksége olyan vezetőkre, funkcio­náriusokra, akik az állam zsebére ígérgetnek, csak azért, hogy ma. gukat „jó embernek" tüntessék fel. Mezőgazdaságunk minden dol­gozója érezze hazafias kötelessé­gének, hogy a tavaszi vetés 6Íke­mín- i rét mindenfajta nehézség leküzdé. karo. sével biztosítsa. Növénytermesztési ankétot tartanak Szegeden A Magyar Biológiai Egyesület és Micsurin Agrártudományi Egye­sület rendezésében növényter­ulán. A teremben éppen tiszti- mesztési ankétot tartanak február a vérbelagyoft partizánt és be- j szállította őt Hvalinkára. Sokáig tartott, míg Zsurba fel­gyógyult. Amikor partizántársaival találkozott, ezt mondotta: gyűlés volt. Ezután a lovas megfordult, át­ugratott a vasúti sorompón és pisz­tolylövéssel leleríiefl még bárom ellenséges katonát. Ilyen hőstettet hajtott végre lvan Zsurba, a partizán. 24-én, kedden. Szegeden az MTESZ (Horváth M.-utca 3.) előadótermé­ben. Az ankéton előadást tart Ábrahám Ambrus dr., akadémikus, egye'emi tanár és Szalay István egyetemi docens. Az előadásokat vita követi. A nyugatberHní munkásság a fasiszta némel párt hatodik gyűlését is meghiusífotia Berlin (MTI). A nyugatberlini bril megszállási öveizethez tartozó Wilmersdorfban pénteken szociál­demokrata és kommunista munká­sok megakadályozták a fasiszta német párt gyűlésének megtartá­sát. Ezzel az akcióegységben fellépő munkásság egészen rövid időn be­lül a fasiszta párt Nyugat-Berlin­ben meghirdetett hatodik gyűlé­sét akadályozta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents