Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

VASAKNAI', 1353. thUKLAK 22. 5 Az egyetem, és a főiskola MSZ'l-szervezetének verseny felhívása a Szovjet Film Ünnepe alkalmából 1953 februárjában hatodszor rendezik meg a Szovjet Film ünnepét hazánkban. Évről-évre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik nagy várakozással tekintenek a bemutatásra kerülő szovjet filmalkotások e!é. Ez a fokozott érdeklőéi is nemcsak kifejezője hálánknak és szeretetünknek a felszabadító Szovjetunió irán-r, liánom egyszersmind kifejezője annak a törekvésnek, hogy a filmeken keresztül megismerve a szovjet nép életét, munkáját, alkotásait, aznka' magunkévá tegyük és hazánk Szocialista építésébe a Szovjetunió által vezetett béke ábor erősítésére, hazánk felvirágzására felhasználjuk. Ezért az MSZT szegedi egyetemi éo főiskolai szervezete az e'.niub év tapasztalatait felhasználva, még jobb munklát kíván végezni az idei Szovjet Film ünnepe alkalmából az egye cmi és fő sko ai do'gozók és hallgatók mozilátogatásának szervezése terén. Filmaktíváink kezdeményezésére versenykihívással fordulunk a budapesti Eö vös Lóránd Tuéltmányegyetem és a budapesti Főiskola MSZT szervezelei felé az alábbi versenypontok alapján: Mozijegyek eladása a terület összes dolgozóinak és hallgatóinak számához viszonyítva százalékos arányban; lega'ább ké ankét Szervezése a látott filmek értékelésére; a Szovjet Film ünnepének népszerűsítése a helyi sajtóban és faliújságokon. A verseny elbírálására felkérjük az Uj Világ szerkesztőségé , vala" mint az O. M. I. igazgatóságát Tischiier Anna MSZT egyetemi és főiskolai tükár Nagy Ottó MSZT egyetemi és főiskolai kultúr. propagandista Pedagógusaink a dolgozók nevelésében Befejeződtek a vizsgák a dolgozók áilalános iskoláiban. Tapasztalataink azt bizonyítják hogy azok a dolgozók, akik szabad idejükben vállalták a tanulás nehézségeit, ala. posan és eredményesen dolgoztak. Különösen ki kell emelni a makói Szegedi-utcai dolgozók iskoláját, ahol a hallgatók a vizsgán bizonyították be, mennyire értékelik kormányzatunk hathatós támogatását ezen a területen. Ugyanilyen eredményes munkáról adott képet a Szeged Margit-utcai és Rókusi dolgozók iskolájának vizsgája is. Különösen jól tanultak az idősebbek, akik sokkai inkább megértették pártunknak, államunknak azt a hatalmas anyagi és erkölcsi segítségét, ami alapja volt továbbtanulásuknak. A makói dolgozók iskolája VIII. osztályának bizalmija csasz. tuskában írta meg, hogy a fiatalság bizony nem veszi még mindig elég komolyan a tanulást. Király Istvánná makói dolgozó arról írt vizsgadolgozatában, hogy az első napokban eszébe jutott a 16 évvel azelőtti idő, amikor éppen a szegénység kényszerítette szüleit, hogy otthagyja az iskolát. — Népi demokráciánk hatalmas 'áldozatot hoz azért, hogy a mult rendszerben elmulasztottakat helyrehozzuk — írja — és egyetlen vágyam az, hogy jó munkámmal megháláljam,. Nagyvári Péter tanácsdolgozé arról ír, hogy egyetlen oktatási óra nem mult el, ami mindennapi munkájában ne segítette volna. — A tudás hatalom, — írta Láda Katalin elvtársnő dolgozatában. Ezt jó megjegyezni mindannyiónknak Meg kell értsék üzemeink, állami gazdaságaink, földmű vessző vetke-zetéink, tszcs-ink, tanácsaink vezetői, hogy tanulás nélkül nincs ipari és mezőgazdasági löbbtermelés, nincs jó vezetés. Ha ezt világosan látják, — konkrét segítséget var tőlük pártunk ebben a kérdésben. A szeptember-október hónapban megnyílt dolgozók iskoláiban a szervezési munkát túlnyomó részben a pedagógusok végezték el. Ez helytelen, mert a kuttúrforradalom ránk eső szakaszán mindannyiónknak, főleg funkcionáriusoknak komoly feladatuk van. Azon t«, hogy saját képzésünkért felelősek vagyunk, felelnünk kell a hozzánk, vagy mellénk beosztott dolgozótársunk képzéséért is. A pedagógusok nagyrésze igen eredményes munkát végzett megyénk területén. Különösen ki kell emelnünk a Szeged-Rókusi és a Makó, Szegedi-ulcai iskola nevelőtestületéi, amelyek tagjai már az első napokban olyan szoros kapcsolatot teremtettek hallgatóikkal, ami biztosítéka volt a kiemelkedő jó munkának. Mindegyik hallgató ajkáról elhangzott a köszönet; — Köszönöm tanár elvtárs türelmes munkáját — s ez az egyszerű mondat mindennél' többet ér a pedagógus számára, mert benne van minden elismerés, köszönet, megbecsülés és Szeretet. Adjon ez erőt a további munkához minden pedagógusnak. Érezzék. hogy amikor ilyen eiedmé-, nyesen dolgoztak, békés építő1 munkánkat segítették elő, erősítették a béketábort és ezzel minden becsületesen dolgozó ember megbecsülését és elismerését váltják ki. Tóth Ferenc a Megyei Tanács oktatási osztály dolgozója Magyar irodalmi kiállítás nyílt meg Leningrádban Leningrád (TASZSZ). Leningrádban a ,,SzaRikov-Scsedrin" állami nyilvános könyvtárban kiállítás nyílt meg a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából. A kiállítás középpontjában a marxizmusleninizmus klasszikusainak magyar nyelven kiadott művei, így például V. I Ironín „Az imperializmusi, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka", „Materializmus és empiriokriticizmus", J. V. Sztálin „A leninizmus kérdései", ,.A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban1' című műve és más munkák állnak. Kiállították Rákosi Mátyás és Gerő Ernő cikkeit is. A kiállításon bemutatják a magyar írók és költőik műveit, amelyek niagy példányszámban jelentek meg a Szovjetunióban, ezenkívül kiállították az orosz klasszikusok és a szovjet írók magyar nyelvre fordított műveit is. A vetőmagbizlosítás minden dolgozó parasztnak saját érdeke Rohamosan közeledik a tavaszi | rából. Az a dolgozó paraszt, vagy mezőgazdasági munkák megkez-1 lsz, akinek a gondatlan gazdálkodésének ideje. Habár még hó borit- dás f & aSzá, mia|t nejn t-er. ja a földeket, a tsz.tagok és egyé- , s , . ni dolgozó parasztok "udják: ki ntett meg a vetőmagja teljes egé. kell használni minden napot a simi- szében, kérjen kölcsön a szomszéd. Márciusban rendezik meg a Szolét Könyv Ünnepi Hetét Ezévben március 7-e és 21-e között rendezik meg Magyarországon másodízben a Szovjet Könyv Ünnepi Hetét A könyvhét folyamán az üzemekben és a falvakban országszerte könyvkiállításokat és olvasómegbeszéléseket tartanak könyvtáraink. Budapesten és vidéken több nagy. üzemben és városban kiváló írók és előadóművészek közreműködésével műsoros irodalmi esteket rendeznek. Cseréljünk vetőmagot a íőldmüvesszővetkezetekben Pártunk és népköztársaságunk kormánya most is messzemenően gondoskodik ez egyéni termelőkről, amikor tavaszibúza vetőmagot bocsát rendelkezésre azoknak, akik az ősz folyamán vetni nem tudtak. A tavaszibúza vetőmag cseretermény ellenében rendelkezésére áll parasztságunknak a legközelebbi földművesszövetkezetnél vagy városban a Terményforgalmi Vállalat telepén. Cserét őszibúzáért 1—1 arányban. míg rozs esetén 111 kg-ért eszközölnek a nevezett szervek. Csereterményként még be lehet adni árpát, zabot és májusi morzsoltnak megfelelő kukoricát. Ezekből a terményekből 100 kg tavaszibúza vetőmagért 118 kg-ot kell bevinni_ Természetesen a gyűjtőhelyre előre kell beadni a cscreterményt, ahol ezt vételjcgyzik és a vételjegy ellenében adják ki a vetőmagot. A vetőmagcsere akcióba bekapcsolódhatnak az I. és II- sz. terme. lőcsoportok is. íóztís, a vefés jó előkészítésére, mert a hó gyorsan olvad és „nyílik az idő." A tavaszi munkák előkészítéséről és végrehajtásáról szóló minisztertanácsi határozat kimondja; a szántóföldi növények tavaszi vetését, amint az egyes növények csírázásához szükséges hőmérsékletet a talaj elérte, azonnal meg kell kezdeni és a legrövidebb időn belül be kell lejezni. A sírrtítózással egy időben, amint a talajra rá lehet menni, meg kell kezdeni és legkésőbb március 15-ig be kell fejezni a mák. a tavaszi búza, a borsó, az olajlen, a rostién, a lencse, a bükköny, a hagyma, a tüves herék vetését. Ezeknek a növényeknek a korai elvetésére lel kell használni minden olyan télvégi és koratavaszi időt, amely — a talaj nedvességi állapotát figyelembevéve — alkalmas a vetési munkálatok végzésére, tekintet nélkül arra, hogy a vetés után még télies időjárás várható. Sokan lebecsülik az előttük álló feladatokat és úgy gondolkodnak: „minek erről annyit beszélni, mindennel megleszünk idejében." Azért nem törődnek a símitók el. készítésével, a vetőmag beszerzésével, mert nem néznek elóre és Paló Pál módjára legyintenek: „ráérünk arra még." Az ilyen dolgozó parasz'ok már az ősszel is alaposan ráfizettek konokságukra. Addig halogatták a veté6t, hogy elmultak az októberi meleg napok és sáros földbe, kétszeres munkával kellett elvetniük a kenyérnekvalót. Az őszi egyhelyben topogásnak azonban most nem szabad megismétlődnie. Saját érdeke minden tsz-nek, minden egyéni kis. és középparasztnak, hogy kitisztított é® csávázott vetőmaggal, felkészülten várja a koratavaszi munkák megkezdését. Mihelyt pirlőad a föld és rá lehet menni, azonnal simí'ózni, vetni kell, mert csak úgy várható bő. séges termés. Van a dolgozó parasztoknak egy másik csoportja is, akik egyebet sem) tesznek aratás óta, csak siránkoznak. jajveszékelnek, hogy nincs velőmag. Különösen azokban a községekben tapasztalható ez a „kétségbeesés", ahol a párt. szervezet és a tanács tehetetlenke jától, esetleg c6erecton szerezze be a szükséges vetőmagot. Gerő elvtárs a Központi Vezetőség november 29-i ülésén hangsúlyozta: „. . . a vetőmagot elő kell készíteni, elő kell teremteni — gondolok különösen a répavelőmagra, de a többi vetőmagra is, — s hogy az ellenséget idejében le kell leplezni s el kell szigetelni. Ez a teltétele annak, hogy tavasszal a mezőgazdasági munkákat terv szerint, idejében végezzük el s ezzel is elősegítsük a mezőgazdaságban a növénytermelésnél a terméshozam emelését." A terméshozam emelése minden kis. és középpa. rasztnak érdeke, hiszen ha többet termel, maga és családja anyagi jólétének további növeléséhez /<V rul hozzá közvetlenül. De a na* gyobb terméshozam egyik legfon* tosabb feltétele, hogy idejében földbe kerüljön a mag, hogy a minisztertanács határozatában meg« szabott határidőket mindenki be. tartsa. Nyilvánvaló: a kulákok mindent elkövetnek, hogy a vetést hátráltassák, csalással, hazugsággal és huncutsággal, de a dolgozó parasztoknak, elsősorban a koprmunisfáknak és tanácstagoknak kell őket leleplezni és kötelezni őket is a vetésterv teljesítésére. Az aszály legjobban pusztított a szegedi és a makói járásban. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezeken a területeken nincs vető. mag. A csorvai tanácselnök szerint „kerül annyi vetőmag, ameny. nyi kell." Az osztályellenség még. is ebben a járásban támad legdühödlebben. A csorvai kulákok ar. ra bujtogatták a kevésbbé öntu. da'os dolgozó parasztokat, hogy „várjanak és követeljék a vetőmagot." Éppen ezért a szegedi és a makói járás pártszervezetei, tanácsai szólítsák harcba a tsztagokat, egyéni dolgozó paraszto. kat a tavaszi munkák győzelméért, az ellenség kíméletlen leleplezéséért, Fogjon össze az egész falu; akinek több vetőmagja van, adja á' pénzért vagy kölcsön dolgozó paraszttársainak törvényes áron és kamattal. Gondot okoz a vetőmag biztosítása, de olyan gondot, amelyet a munkásosztállyal szövetséges dolgozó parasztságnak dik, nem veszi észre, hogy a han- magára kell vállalnia sajátmaga. gulalkehés a kulákok és kutya- hazája érdekében. Az állam ezt a ülőik müve. Nem egyszer elöfor. dul, hogy a község, a tsz Ivan Zsurba partizán hőstette Andrej Dmitrijevics Bóriszov, aki a polgárháború éveiben a Szpaszk környékén tevékenykedő partizánok parancsnoka volt, mesélte el a következő történetet: A szovjet csapatok Habarevszk felé közeledtek. Az Amur mögött ádáz küzdelem íolyt. Tudtuk, hogy fogytán a lehérek lőszere és sürgősen utánpótlásra van szükségük. Azt is sikerült megtudni, hogy Szpaszk felöl várnak lőszerrel és íehérgárdistáklial megrakott szerelvényt. Elhatároztuk, hogy megsemmisítjük az ellenség utánpótlását; levegőbe röpítjük a vonatot. Gondosan előkészítettük a műveletet, A fiatal partizánok hallgctagon feküdtek a pályatest melletti csalitban és ügyelték, r.em hallatszik-e már a közeledő vonat kerekeinek zakatolása. A partizánok közölt volt lvan Zsurba. Ö is a iöldhöz lapult, mint a többiek. A vonat a jelzett időpontban érkezett és sorsa — úgy, ahogy mi terveztük — megpecsételődött. Fülsiketítő robbanás hallatszott, vakitó fényű lángnyelvek csapódtak az ég felé, s a szerelvény ezer darabra hullt. A iiatalokban szárnyakra kelt i., A híd gyorsan leégett. Lángnyelvek kaptak a száraz gerendákba, az olajjal tartósított deszkák jól táplálták a tüzet. Egyetlen lángoszlop volt a híd. Ivan Zsurba, amikor a lovascsapat messze száguldott már, hátra-hátra tokintett — Ebben az ádáz és szent harcban, amelyet szülőföldünkért vívunk, mindenki elvesztett valamitSokan elvesztették otthonukat, mások szüleiket, feleségüket vagy gyermekeiket, akiket az ellenség gyötört halálra. Én a lábfejeme1 az éjtszakába messze világító égő veszítettem el. De egyikünk sem hídra. Sok hadműveletben vett veszítette el az1, ami a legíontomár rész1, de ilyen sikeres éjt- sabb: a győzelembe vetett renditszakára nem emlékezett. Útban a partizáncsapat állomáshelye leié, Zsurba és társai a Konsztanlyinovka íelé vezető úton íehérgárdistákkal akaszkodlak őszsze. Az ellenség nagy túlerőben volf. Zsurba visszafordította lovát, ki akart törni az ellenség gyűrűjéből. Tölténye azonban fogytán volt. fehérek pedig egyre szorosabbra záriák körülötte a kört. Utolsó töltényét is kilőtte már, amikor dühös kiáltást hallott. — Elve fogjátok el. Mindenfelől ellenség rontott rá. lvan ekkor meghúzta egy gránátköteg gyújtószerkezetét. . . Száttárt karokkal feküdt egy bokor tövében. Eszméletét vesztette, nem látta, mint rontanak hetetlen httét. Legyetek rettenthetetlenek a harcban, üssétek kíméletlenül az ellenségei mindaddig, míg szülőföldünk szabad nem lesz. A partizánok megesküdtek, hogy harcolni fognak utolsó csepp vérükig, a teljes győzelemig. ... Tettek-multak a napok A partizánok csaknem minden éjtszaka aprították az ellenséget. Levegőbe röpültek az ellenséges szerelvények, égtek a raktárak. Csupán lvan Zsurba tétlenkedett egyedül. Ebbe nem tudott belenyugodni. Felült a legjobb lóra és elvágtatott. Ami ezután történt, azt úgy emlegetik Szpaszk régi lakói, mini valami csodálatos legendát. Szpaszk ják ki zsebeit, nem érezte rúgásaikat sem. A fehérek azt hitték, a hősiesség és a bátorság. „Fel- " — .. " , „ kell gyújtani a Hvalinka falu mc- 1 1Y a vörös partizán meghalt götti hidat — szolt Zsurba. — Ha j Amikor magáhoztért, sokáig nézlelrobbantjuk. elvágtuk (i ichém {q q távolból ragyogó csillagokat, rek utolsó utánpótlási vonalát is." j Azt.n minden ere/(f< összeszedve sztlyírfU Soz t'z'etf útón az útig. Egy paraszt épkönnyen összetalálkozhatunk a pen iát szállított arra, megismerte Szpaszkban állomásozó fehér lovasezred századaival, amelyek az úton cirkáltak. Az ifjú hősök azonban nem hátrállak meg a veszély elől. Útnak indultak és végrehajtották a leladatot. rá a iehét bandtták, mint kutat- az intervenciósok egyik tőfészke volt akkor. Sokezer intervenciós és fehérgárdista állomásozott a városban. Ugy déltájban lovas vágtatott végig •Szpaszk főutcáján. Odaugraiotf a tisztiklub épületéhez, betekintett az ablakon, aztán három gránátot vágott be. egymásig „elérzékenyülnek" és a kulák nótáját fújják a vetőmagkérdésben. A mártélyi Haladás-tszcs el. nöke például ahelyett, hogy a tag. 6ághoz fordult volna segítségért, így „bölcselkedett"; „adjon az állam vetőmagot." Öt nem érdekli, hogy felesleges költségekbe verné a tszcs-t, hogy az állam oly fontos tartalékai megfogynának; őneki csak az a fontos, hogy pillanatnyilag simán, kényelmesen, minden nehézség nélkül nyerje meg a tavaszi munkák csatáját. Termelőszövetkezeteink és az egyénileg dolgozó parasztok vegyenek példát a szegedi Táncsics-lsz tagjairól, akik fáradtságot rvem ki. mélve csere és vásárlás útján be. szereztek minden vetőmagot időben. Azóta már elvégezték a szelektoro_ zásl is, de befejezlek a vetőmagvak csávázását is, hogy az első alkalmat megragadva időben kezdhessenek hozzá a vetés munkálataihoz. Nem először hangsúlyozzuk, hogy az államnak nem áll mód. jában vetőmagot adni és 6enki ne is várja, hogy a sültgalamb a szájába repüljön. Megyénk minden községében van elegendő vetőmag, bizonyítják ezt a hivatalos cséplési kimutatások, csak denkinek elő keU vennie a ?.j gondol senkinek a válláról nem vevezeror [e> mert a SZOcializmus építésének gondja mindannyiónk gondja kell, hogy legyen. A tsz-tagok adjanak kölcsön vetőmagot a tsz-nek azzal, hogy újkor kamattal együtt visszakapják, hiszen ha a korai vetéssel többet terem a közös föld, több jut munkaegységenként is. A községekben hívjanak össze parasztgyűléseket, kisgyűléseket, hogy a dolgozó parasztok közösen beszélhessék meg a vetömagbiztosjtás kérdését. Az előadók nyil. tan ós őszintén mondják meg a tömegek előtt, hogy az állam nem ad vetőmagot ég minden más híresztelés hazugság, demagógia. Azokat, akik népszerűséghajhászá® céljából, gyáva megalkuvásból vagy bármilyen más egyéb oknál fogva felelőtlenül vetőmagot ígérgetnek, felelősségre kell vonni. Dolgozó parasztságunknak nincs szüksége olyan vezetőkre, funkcionáriusokra, akik az állam zsebére ígérgetnek, csak azért, hogy ma. gukat „jó embernek" tüntessék fel. Mezőgazdaságunk minden dolgozója érezze hazafias kötelességének, hogy a tavaszi vetés 6Íkemín- i rét mindenfajta nehézség leküzdé. karo. sével biztosítsa. Növénytermesztési ankétot tartanak Szegeden A Magyar Biológiai Egyesület és Micsurin Agrártudományi Egyesület rendezésében növényterulán. A teremben éppen tiszti- mesztési ankétot tartanak február a vérbelagyoft partizánt és be- j szállította őt Hvalinkára. Sokáig tartott, míg Zsurba felgyógyult. Amikor partizántársaival találkozott, ezt mondotta: gyűlés volt. Ezután a lovas megfordult, átugratott a vasúti sorompón és pisztolylövéssel leleríiefl még bárom ellenséges katonát. Ilyen hőstettet hajtott végre lvan Zsurba, a partizán. 24-én, kedden. Szegeden az MTESZ (Horváth M.-utca 3.) előadótermében. Az ankéton előadást tart Ábrahám Ambrus dr., akadémikus, egye'emi tanár és Szalay István egyetemi docens. Az előadásokat vita követi. A nyugatberHní munkásság a fasiszta némel párt hatodik gyűlését is meghiusífotia Berlin (MTI). A nyugatberlini bril megszállási öveizethez tartozó Wilmersdorfban pénteken szociáldemokrata és kommunista munkások megakadályozták a fasiszta német párt gyűlésének megtartását. Ezzel az akcióegységben fellépő munkásság egészen rövid időn belül a fasiszta párt Nyugat-Berlinben meghirdetett hatodik gyűlését akadályozta meg.