Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

4 VASÁRNAP, 1053. FEBRUÁR «. Sztálingrád jelene és jövője 7.1* évvel ezelőtt febmár 3-án dördüli eI Sztálingrádban U3 utglsó. lövés, A rná'octík vi(á:yiiá. ború' kimeneteléi, meghatározó nagy csata a szovjet, hfflwrgy. larjgogó győzelmével .végeléröj •' . ' _ , A sztálingrádiak ott tUltal;-.szere-., tett városuk romjai felett. Szörnyű kép tárult eléjük. A könyörtelen ellenség mindent elpusztított <?V meg, semmisített. Hamu és rom borítóiba a földet, Nem maradt épen eftyetlen ház, iskola, gyár,' vag,y ..rsrín'káz. sem. A kertek és. liftetek helyén bomba rés gránát 'ölesérek tátongtak. Az emberek földbe ásott árkokban; földkunyhokban és a romok között húzódtak meg. Esténkint tüzet .raklak és konditokban főzlek ennivQlct. Ezekben a nehéz napokban amerikai küldöttség kereste fel Sztálin, grádot. Megnézték a lerombolt várost és arra a. meggyőződésre jutottak, hogy Sztálingrádot nem lehet újjáépíteni. Azt móndták, egyszerűbb lenné új várost építeni, vatami más helyen, a romokat pedig itt hagyni, valami hatalmas múzeumnak. Sokezer építő jött a Volga parijára a Szovjetunió minden részéből. Moszkvából, az Uraiból, Közép-Ázsiából és Kaukázusból, mindenünnen érkeztek-. dz építőanyaggal, felszereléssel, élelemmel és ruházattal megrakott, szerelvények. A legnevesebb szovjet építészek és- , mérnökök dolgozták -ki Sztálingrád újjáépítésének tervéit. A hős város pfjáépítésében az- égisz nép részt vett, A sztálingrádiak odaadó, megfe. szitett.murdcája az egész, szovjet nép, a párt, a kormány.. és maga Sztálin elvtárs .úllaydő segítsége, nagyszerű eredményeket hozott. Ma, tíz évvel a 'történelmi " csatá után hí,almos helyreáJI',ló munka eredményeiben. gyönyörködhetünk Sztálingrádban. A mai, Sztálingrád ismét hatalmas ipari és kulturális központ. Az ipari üzemeket , teljesen,. helyreállították és jelentősen ki. hÖvUetfék, Nagykapacitású kotró, gépei- gijártawik a kommunizmus nagy építkezései számára. Sztálingrád már I9éít,hen túlszárnyalta termelésének háború előtti színvona. lát. . Sztálingrád látogatóit ma már neth romok, fogaöják. A Volga partján ma-újra-g'yöúyörű város áll, •egtjfenes 'utakkal, tágas lerékket, kértékkél,- kömltikkal. A sztálingrádiak 9b iskhlát építettek • (t -gyermekek -számára,• Tágas, nagy .épületek ezek, jól feUzerelt tantermekkel, tornatermekkel, könyvtárakkal. Számos technikumban és 5 főiskolán tanulnak a sztálingrádi fiatalok, a leendő' mérnökök, technikusok, orvosokv tanárok. Sok kórház és rendelőintézet épült., bölcsődék és 'óvódák szolgpljájc a dolgozó nők . kényelmét. A sztálingrádi üzletekben minden áru. ból nagy választék várja a vásárlókat. . . . ., _ Sztálingrád építése hatalmas arányokban folyik tovább,. Az ötödik sztálini ötéves tervben egyre fokozódik az építőmunka. Új gyárak épjilnek. Az ötéves, terv során mintegy 900,000. négyzetméter lakótéret adnak át a dolgozóiénak. Napról-napra tisztábban . rajzoló, difi ki a hős vápps gyönyörű képe. Nagyszerű "építészeti együttesek alakulnak ki. . S,zlálingráfd .központi építészeti együttese a város hősiességét "mégtestesítő, egységet* kffihjto. zíció. r ... • Sztáling-Zád jövője nagyszerű é.s gyönyörű. A hős váróé a nágyszate.rniészetátalaMtásí mun ká k központ jóban áll. Sztálingrád köze lében kezdődik a hajózható Volga— Don csatornái, amely 5 tengert egy. síi egyetbn vízi közlekedési rend. szerben Épül a sztálingrádi vízierőmű és a. 600 kilométeres Volga— Ural.csatorna. óriási öntögöművek létesülnek a Sztálingrád- vidéki földeken. Sztálingrád ugyanolyan kitartóan és bátran karcol a békéért, ahogyan tíz évvel' ezelőtt' a fasizmus ellen harcolt. Az emberiség sohasem felejti el Sztálingrád halhatatlan hős. tetteit, harcát a békéért és a kom munizmusért. A kínai nok Sztálin elvtárs és Mao Ce Tung elvtárs selyemből szőtt képmását' küldték el a hős városnak. A kínai népi 'felszabadító hadsereg katonái a hősök nevével ékesített harci zászlójukat küldték el ajándékba. A csehszlovák dolgo zók Karé] Pkotny neves cseh szob. rász „A prágai ba-rrikád 'harcos és |a szovjet ,harcos találkozása" című alkotását küldték el. Az etióp nép pajzsot ajándékozott eszel a felirattal: „A legyőzhetetlen városnak". A múzeum vendégkönyvében sok. sok emléklap van. Különböző országokból érkezeti vendégek írták be nevüket.. Paul Robenson ezeket írta: ,JMl, haladó amerikaiak, tovább harcolunk a békéért és a Szovjetunió • val váló barátságért". Raymonde Dien így írt: „Egyetlen francia, aki méltó erre a névre, sem felejti el Sztálingrádot. A francia nők itt is -megismétlik ünnepélyes fogadalmukat, hagy nem adják oda fiaikat a Szovjetunió elleni háborúhoz". Martin Andersen. N'exö, az egyik legidősebb békeharcas, a kiváló dán író ezt írig: ,,Sztálingrád örökkön égő. csillagként világít felettünk". Nagy szeretettel köszöntjük a Magyar-Szovjet Társaság megyei küldöttértekezletét Ma délelőtt 11 órakor párasztgyí'Ués lesz Alsóvároson Alsóváros dolgozó parasztjai időközöníkiívt összegyűlnek, hógy megbeszéljék az előttük álló feladatokat. így lesz ez ma dételőtl is. A Földműves-utcai, volt DÉFÖSZ helyiségben gyűlnek ma össze az alsóvárosi dolgozó- --pasaszWi. jhagy a tavaszi mezőgazdasági 'munkák* ról, az előttük állá feladatokról í>ésaélj.en©k. Valamennyi dolgozó pa. raszf azzal az elhatározássál indul a tavaszi munkáknak, hogy időben, gyoftsan és jól végzi el a tavaszi szántást-velést Ezen a kisgyűlésen segítséget kapnak ehhez a munkák, hoz: megbeszélik a vetőmag beszerzéséneik lehetőségeit, g ?.z előadótól hasznos tanácsokat kapnák, hogy zökkenőmente$en végezhesMR" el ezt az igen fontos munkát. Nagy érdeik'.ődéaf volt eddig a pa. raszigyűlések -iráijt, nagy számmal vettek ,azpn részt kis-' és kör,^parasztok egyaránt- Most is minden jel arra mutat, hogv igen sokan összegyűlnek ma dél-előtt Alsóvároson a vojt DÉFOSZ helyiségében. a Csehszlovák állami Statisztikai Hivatal jelentése az 1952. évi terv teljesítéséről Prága (TASZSZ) A „Csehszlo. vák Távirati Iroda" (CTK) közli a Csehszlovák Állami -Statisztikai Hivatal jelentését az 1952. évi terv teljesítéséről. A csehszlovák ipar 1952-ben globálisan 98-5 százalékra teljesítette tervé(, 1952-ben jelentős ,, mennyiségű barnaszenet, 'kőolajat! hengareltiárut, rezet, cinket, ólmot, turbinát, szövőgépet, vegyipari cikket, .lábbelit, gyapjú- és selyemszövetei, cukrászipari készítményt gyártottak térven felül. 1952-,b.en , a legfontosabb ipari ter. mékek termelése 1951-hez viszonyít, va követkézőképpen növekedeti: kőszén -10, barnaszén 10, kőolaj '52, koksz 10.. villanyenergia 13 százalékkal,' . s-tib. A csehszlovák ipar. 1952-ben globálisán 18.3 százalékkal, többet termelt, mint 1951_ben. Az ipari termelés 1952-ben majdnem kétszerese volt az 1937- évinek, 1948-hoz viszonyítva pedig 83 százalékkal nőtt. A Szovjetunió nagy technikai segítségévéi olyan gépek és szerkezetek gyártása kezdődött meg, amelyeket eddig Csehszlovákiában nem gyártottak. Megkezdték n hegesztő automaták ér, félautomaták, vékony szénréte. gek kii arm,rlésére szolgáló szén. kombájnok, stb „gyártását. A mezőgazdáságban jelen-tősen Aövekedett 'és erősödött a szocialista szektor. Nagy; sikereket érteik el sz állattenyésztés és növénytermesztés terén is. A búza terméshozama hekláronkint 1951-hez viszonyítva 5.1 százalékkal emelkedett. A beruházások 1961-hez viszonyítva 16.7 százalékkal emelkedtek 1952-beh felépítettek és átadtak rendelíetésén-eik 2,222.000 négyzetméter üzemépületet és többezer " új lakásit- A dolgozók 30 százalékkal nagyobb lakóterületet kaptak, mint 1951-ben. 1952.ben folytatódott a Szovjetunióval és a népi demokratikus ál'amokkal való gazdasági együttműködés kiszélesítése és erősítése, Ezekn-ek az államoknak a részese, d-ése jelenleg több mint 71 százalék Csehszlovákia egész külkere&kedel. m; forgalmában 1952-ben a csehszlovák népgazdaságban a munkás-ok és alkalmazottak száma 4.6 százalékkal emelkedett. A munka termelékenysége 1951-héz viszonyítva 15-5 százalékkal nőtt. Á munkabérek átlagosan 11 százalékkal emelkedtek. Csehszlovákia nemzet; jövedelme 1951-hez viszonyítva 1952-ben 15 százalékkal nőtt, a nemzeti jövedelem .70 százalékát a lakosság, egyre növekvő anyagi és kultúrál :s szükségleteinek kielégítésére fprdf tották Megkezdődön a fiatal írók második konferenciája Sz-ornbaton délután a Művészeti Szövetségek Házában megkezdte tapácakazását a. fiatal írók második •konferenciája. Atanácskozás- .főfal adata, h0gy megvitassa fiatal íróink edpjgk munkásságát éts segítse .őket nékünk életének művészi ábrázolásában. A konferencia megnyitásán rész,t, vettek: Jánosi Ferene, a népművelési miniszter első helyettese, Non György, és Erdei Sándor népművelési miniszterhelyettesek. Várhegyi. György- Gosssjonyj János, Petrák Lajos,. a DISZ központi vezetőségének titkára, . Aczél Tamás Sztálin, és Kossuíih-dí jas író, Ilyés Gyula, Veres Péter, Háy Gyula, Szabó Pál, Urbán Ernő, Gergely Sándor, Zelk Zoltán, Hámos fiycrgy. Juhász Ferene Kossuth-díjas írók és költők,. Benke Valéria, nz Országos Béketanács titkára, magyar irodalmi és tudományos élet számos más vezeíő személyisége te Darvas József közoktatásügyi miniszter, az írószövetség elnökének megnyitó beszéde után Fekete Sándor, ez Új Hang szerkesztőségének vezetője . tartott beszámolót a fiatel írók munkájának . legfontosabb kérdéseiről. Fekete Sándor beszámolója felett széleskörű vita indult meg. A felszabadulás első percétől kezdve szüntelenül érezzük, hogy egész életünket átitatja n liataL maa Szovjetunió baráti népeinek testvéri segítsége. Mind gazda gabban árad hazánkba a szocializmus építésének kimeríthetetlen tapasztalata, hogy megkönnyilse, megrövidítse hazánkban a boldog, szocialista élei felépítését. A Magyar.Szovjet Társaság erősítője, ápolója a magyar és szovjet nép egyre bensőségesebbé vá'ó kapcsolatának. Csongrád megyében tíz- és tízezer dolgozó tevékeny, kedik az MSZT szervezetek százaiban, tanulmányozza a szocla. lizmus országának kimeríthetetlen gazdagságát, A Magyar-Szovjet Társaság szervezetei működésük új állomásához érkeznek el február 14-én, antikot megnyílik az MSZT II. Országos Kongresszusa, ami egy. ben kezdetét jelenti az idei Magyar.S.vjvjet Barátság Hónapja gazdag eseménysorozatának. _ A kongresszusra vasárnap délelőtt a Hódmezővásárhelyen tartandó megyei küldöttértekezleten választják meg a csongrádmegyei küldötteket, akik elviszik az országos kongresszusra megyénk dolgozóinak szeretetét, ragaszko. dását Az MSZT II. kongresszu. sán résztvevő szovjet küldötteken kérésziül megköszönik nevünkben is a szovjet népnek azt a szüntelen támogatást, amelyben nap mint nap részünk van. A magyar, szovjet barátság rendkívül fontos megyei eseménye alkalmával nagy szereletíel köszöntjük a megyei küldöttértekezlet résztvevőit és eredményekben gazdag mun. kát kívánunk tanácskozásukhoz. NEMZETKÖZI SZEMLE \ német és a francia nép történelmi barátsága Évszázadokon át, mint két egy. eredeti kitervezöi világégésre szómmás torkának készülő fenevad, állt juhoznak, ezért a Francia és a Neszemben a német és a francia im. | met Kommunista Párt közös telhí, perializmus Valóságos legendát kÖL j vása nemcsak saját népeik, hanem töttek a germán-ga l kutya-macska az egész világ békeszerető milliói Tiltakozások Olaszországban a csa ó válasz ójogí reform ellen Róma (TASZSZ). Az Olasz Béke- I választójogi reform tervetetét. bizottság jelenti, hogy a genovai | GroSseto, Rovigo, Cantanzaro, békeharcosok többézdr aláírást Cosenza. és AJessartdria városokban gyűjtöttek árra a felhívásra, amely követeti a szenátus minden tagjától, hogy vessd eí a kormány csa'.ó nagy gyűléseket tartottak a Népek Békekongresszusának . határozatai* val kapcsolatban. Az Angol-Magyar Baráti Társaság Kosstilh-emlékünaepséget rendezett London (MTI). Az Angol-Magyar Baráti Társaság a londoni Unity színházban Kossuth emlékünnepséget rendezett, amelyen ismét előadták Háy Gyula .„Az élet hídja" című színművét. A színházai asjúfolasig megtöltő közönség soraiban ott voltak a Magyar Népköz'ársaság londoni követségének tágjaj, továbbá a Szovjetunió, Lengyelország, Cseh. szlovákig, Burma és Indonézia nagykövetségének, India londoni főbiztosságának, a bolgár, román finn és svéd követségek képviselői, a haladó angol szervezetek ós a sajtó több képviselője. Az ünnepségen Max Morris ismert angol publicista méltatia Kossuth Lajo-s történelmi nagysáoát. barátságról, szinte mint megmásíthatatlan történelmi tényt szegezték le a két szomszédos ország békétlenségét és összeférhetetlenségét. Ami Franciaország és Németország uralkodóköreit Illeti, ez valóban így is voll. A bnurbonok és habsburgok, majd a történelmi fejlődés során a nagytőkés francia és német monopóliumok terjeszkedési törekvései összeütköztek és nemegyszer pusztító háborúkban jutottak kifejezésre. , Ám a történelmi tények másra is tanítanak. A XVIII. század nagy francia forradalmai nem maradtak hatástalanok a junkerekkel — a nagybirtokosokkal — számolni vágyó német néptömegekre sem, a két nép szellem^ nagyjai gyümölcsözőbbnek és az emberiség érdekében valónak találták a testvéri együtt működést a civódás és a fegyveres konfliktusok helyett, Mo. liére és Racinc népe kész veti mindig együttműködni Heine ép Goethe népével- A német nép legnagyobb fiainak, Marxnak és Engelsnek forradalmi tanításai termékeny talajra találtak a francia kommunardok utódaiban. E dicsőséges történelmi mult méltó folytatása az a közös felhívás, amelyben Németország Kommunisía Pártja, a Francia Kommti. nls'a Párt és Németország Szocialista Egységpártja tiltakozásra hívta fel a két ország népeit az újabb háborúval fenyegető paktumok el. len. A francia és nyugatnémet uralkodó körök ma a® amerikai imperializmus .védnöksége" alaít látszólag szövetségesek, de ki tagad, hatná, hogy JBonnban a* új Wermacht felállításának előestéjén már arról szövögetnek tervet, hogy mikor induljanak el újra a porosz csizmák a világ meghódítására. Nem egy harcias kijelentés hangzott már el az újra tábornoki csillagokat viselő fasiszta nyugatnémet militaristák részéről, hogy „megálljatok csak, franciák, legyen újra hadseregünk". A veszély azonban, amely a bonni és párizsi háborús sterződégek valóraváltásával fenyeget, nemcsak a francia éu nemcsak a német nép elé vetíti a pusztulás és a rom. bálás rémséges képét, A paktumok nak érdekét Is szem előtt tartja* Napjaink eseményei bizonyítják, hogy erre a felhívásra soha nem volt olyan szükség, mint most. Nyugat-Németország kormányse. gédlettel és a szociáldemokrata párt vezetőségének támogatásával szervezkednek a nácik, a rendőrség „aykra-före provokálja Nyugat-Németország egyetlen valóban demo.kratikus pártját, a kommunista pártot. Franciaországban az alig néhány hetes kormány folytatja elődje hadjáratát a ha'adó erők cl. len és ezekben az órákban terjesztette a nemzetgyűlés elé jóváhagyás végett a hírhedt háborús szerződé, seket Ütött tehát az óra az együttes cselekvésre: Európa hadsereg'" helyett a nagyhatalmak békeegyezménye. a bonni különszerződés helyett egységes, demokratikus, bé. keszerető Németország. A két elsősorban érdekeli nép — a német és a francia — megértetjék a kommunista pártok együttes felhívásának történelmi jelenfőségét. A franciák már a felhívás megjelenésének reggelén a Metrón, az autóbuszokon, az utcán min. desiütt vitatták a felhívást és különös örömmel üdvözölték a Német Demokratikus Itöztár. saság elnökének, Pieclc elvtársnak megismételt szavalt: „A német nép sohasem tűri el, hogy német részről ismét háborút indítsanak » francia nép ellen". Az elsők között 12 ezer francia pedagógus és tudományos dolgozó válaszolt a köze" felhívásra német kollégáihoz intézett levelében. A' viszontválaszban a német peda. gógnsok és tudósok hangsúlyozzák: nem vállalják két o'yan fejlett kultúra* megsemmisítésének bűnét, min' a francia és a német kultúra. Németország Kommunista Pártja, a Francia Kommunista Párt és Németorszásr Szocialista Egységpártja közös felhívása törénelmi dokumen. tuma azoknak az újfajta kapcsolatoknak, amely a háború ellen harcoló népeket összefűzi Ez a szolidaritás a munkásosztály forradalmi nemzetköziségéből meríti erejét. Olyan erő ez, amely képes arra. hogy keresztülhúzza az új háború előkészíiőinek hagymázaa terveit. A Szegedi Állami Zeneiskola első növendék hangversenye A Szegedi Állami Zeneiskola megtartotta első nyilvános növendék hangversenyét. A Zeneiskola ymeoMcrtási reform értelmében kuL 'órftirrc.dafmun'- "tym.áhyal'ánt joH létre; ebben a tanévben kezdte el /n,twU*ét, cao'ata nz elsőfokú se. nynktaJils (HáVtaa, Célja egyfelől biztosít"Vi o széles népi i'iméqcb gyermekei számára a zenei alapműtcItsA.gel, "lóxtciöl pedig - piiészír"f.i a -Zen éhr< '"V*téars növendékekét a .zeneművészeti szakiskolai továbbtanulásra. /I Hövenaelc-tlanyverseny Örvendetes bizonyítéka voli annak- hogy a zeneiskola kettőscélú oktatása jó úton halad. A műsorszámok azt mutatták. hogy már egész kezdő fokon •<i ízlésre lehet nevelni a zenét tanuló, növendékeket, A műsorszámok :ó betanítása viszont azt bizonyltot, ti hn<r» o tehetsége* növendékek clőnészítése zenei tanulmányaik komoly folytatásához jó kezekbe van letéve. Húsz növendék mutatta be komoly felkészültségét a hangversenyen. Örömmel emeljük ki a jó zongorista képességeket mutáló Oláh Károlyt cs Broda Ágotát s 'a muzikálisak hegedülő Ábrahám Fe. rencet. A három figyelemreméltó muzsikus-tehetség munkásszülök gyermeke. Meg kell még emli'eni az ötéves Márffy Gabriellát aki korát jóval megh/iladó fejlett zenei készséggel hegedűit. Nagy si. here volt még az igen tehetséges Csapó Györgynek, aki mély ótérzés sel tolmácsolta hegedűn Grecsanyinov két hangulatos művét. A hangverseny többi szereplői is dicséretet érdemelnek. A növendékek magatartása, kiállása, felkészültsége, a műsor összeállítása s a hangverseny megszervezése a fiatal intézet fegyelmét, rendjét, a növendékek és a tanári kar szép kollektív munkáját tükrözte vissza. A Szegedi Állami Zeneiskola leküzdötte a kezdeti nehéz végeket és a komoly fejlődés útjára lépett. Továbbra is figyelemmel ki. férjük 'az iskola munkáját, fejlődésé". Garamszegi József.