Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

YASARNAP, 1953. FEBRUÁR T. •5 Szombaton újabb alsóvárosi dolgozó parasztok léptek be a Táncsics termelőszövetkezetbe Három ívvel ezelőtt határozták el az alsóvárosi és a Ságvári. telepi dolgozó parasztok, hogy lermelőcsoportol alakítanak. Elhatáro­zásukat tett követte s a semmivel indult tagok ma már gazdag, meg­elégedeti emberek. A párt támogatásával és szorgalmas munkájuk­kal érték el, hogy ma már több, mint félmillió forint értékű a cso­port vagyona. A RöszkérőlSzenlmihálytelekről jövő, vagy arra menő dolgozó parasztok nap, mint nap látják a tsz fejlődését s az eredményeket látva, érdeklődnek a munkáról. A csoport tagjai szívesen nyújtanak felvilágosítást. Nem ritka dolog az sem, hogy a kívülálló dolgozó paraszt a tsz kovácsműhelyében vasaltatja meg a lovát. Ilyenkor elbeszélgetnek és egyre több egyénileg dolgozó paraszt ismeri meg a tsz életét és egyre többen érik meg az az elhatározás: belépek a termelőszövetkezelbe, A Táncsics tsz jó munkája 'A Tánosics-tsz-ben a legnagyobb teljesített az elmúlt évben. Mun­fend és tisztaság van. A tagság kájáért készpénzben 5777 forintot egyre jobban magáénak érzi a ter- kapott s ugyanakkor jelentős melöszövetkezetet és jó kollektív mennyiségű természetbeni juttatás­munkával igyekeznek, hogy minél, ban is részesült. Buzder János nagyobbá fejlesszék gazdaságukat. 6177, Börcsök Imre 5417, Dudás Mi. zetes vetést azért, hogy a gépi- ú igaarőt minél jobban ki tudják használni, hogy megkönnyítsék munkájukat. Az igy felszaba­dult munkaerőt olyan terüle­ten tudják foglalkoztatni, ahol munkaigényesebb növényeket — paprikát, gyapotot, konyhakei ti növényeket termelnek. Az öntö­zésre kerülő területen ugyancsa­szovjet módszelt alkalmaznak. Be­vezetik a barázdás öntözést. Ezzel elérik, hogy a növények alulról kapják a nedvességet, a föld fe­színe száraz időben sem cserepi­sedik meg. A zoótechnlka alfca'­mazásával tervbe vették, hogy az idén jelentősen növelik állatállo­mányukat. A Szarvasmarháknál nö vélik a tejhozamot, a tenyészkr. cáknál alkalmazzák az évi kétszeri fialást. Dudás Mihály elvtárs már felajánlást is 'ett. Vállalta, hogy évenként minden anyako­cától átlagosan 16 malacot ne^el fel. A teheneknél bevezetik az egyedi takarmányozást s ezzel egy­idóben a napi háromszori fejést, a borjúknál pedig alkalmazzák majd az itatásos nevelési mócl- ] szert. Ezzel jelentós mennyiségű tejet takarítanak meg, melynek j ugyancsak a csoport tagjai látják , hasznát. A dolgozó parasztok fokozódó érdeklődése Ezek a hatalmas tenyésztő cák is a Táncsics tsz jószágáilomá. nyához tartoznak. roson és a Ságvárrtelcpeil egyre több cs több kis- és középparasztot foglalkoztat a szövetkezés, a cso portbalépés gondoláin. Néhány nap­pal ezelőtt Varga Imre 19 holdas alsóvárosi középparaszt (ria alá • belépési nyilatkozatot, mert a látot­takból világosan meggyőződött ar­ról, hogv a bizlos felemelkedés út­ja a nagyüzemi gazdálkodás. A szoviet módszerek alkalmazása Az éwégi zárszámadás ered­ménye is azt bizonyítja, hogy ér­demes csoportban gazdálkodni, ér­demes a nagyüzemi gazdálkodás útjára térni. A zárszámadáskoi 222.000 forintot osztottak szét a tagság között. Aki a munkák ide­jén megfogta a dolog végét, bi­zony jelentős összeget kapott és Szaporodott a Táncsics tsz sertésállománya. Hat egészséges, jelentős természetbeni juttatásban kövér malacot fialt az egyik koca. Az év végére a gondos ápolás mel. részesült. Dimitrov Miklós ker- lett meglett jószágok lesznek ezek a malacok, s jelentős értéket kép­Jész például 472 munkaegységet viselnek a csoport vagyonában. A téli hónapokban is van munka a csoportban. A íifjk is la. Iáinak elfoglaltságot. Nádtakarót készítenek a kertészeti csoport ré­szére, hogy minél szebb eredményt érjenek cl a korai növények neve­lésében. Tegnap hatan írták alá a belépési nyilatkozatot PéSdájét sokan köretik. Özvegy Vass Andrásné nagyszéksósi dolgozó parasztasszony is elhatározta, belép a Táncsics tsz-be. Vele egyidóben irta alá a belépési nyilatkozatot két fia: Vass Vilmos és Vass Szilveszter is. A szövetkezet eredményei elju­tottak a Pálfi utcába is. Itt is. ott ;s beszélték, hogy a fagy. az aszály ellenére is tl forinttal számollak el egy munkaegységet. Dobó Andrásné Pálfi u. 59. szám alatt lakó 7 hol­das dolgozó parasztasszony se gon­dolkodott sokáig és belépett a Tán. csics tsz-be. Kovács Lászlóné. Rákóczi-utca 6 szám alatt lakó 14 holdas középpa­raszt is a felemelkedés útjára lé­pett és ő is aláírta a belépési nyi. laikozatot a Táncsics tsz-ben. Belépett Varga Vincéné, Csanta­véri-utca 2. szám alatt lakó dolgo­zó parasztasszony is, mer* belátta, jövedelme meg sem közelíti a tsz tagjaiét A Táncsics.beliek elmond­ták neki azt is, hogy a csoport tagjai és hozzátartozói társadalom­biztosítást élveznek és nem kett már súlyos százakat adni orvosra, pa­tikára. Mindezek melleit a tagok jó munkájukért a munkaegységen túl pénzjutalomban és ingyenes üdü. lésben is részesülhetnek. Nemcsak a Táncsics tsz-be, ha­nem a többi IszcsJkbe is újabb él újabb tagok lépnek be. Kois Já­nosné, Kisfatady-utca 52. szám alatt lakó 14 holdas középparaszt és Szőke Jórsefné, Nyíl-utcai két holdas kisparaszt az Új Élet eszes­be lépett be, Igy fejlödnek cs erősödnek a cso­portjaink Gyarapodnak vagyonban és taglétszámban is. Egyre több azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik szakítanak a régi föld. művelési formával és rátérnek az új, a nagyobb jövedelmet biztosító nagyüzemi gazdálkodás útjára. Kovács Sándor visszatért termelőszövetkezet nnkbe 1949 ó'a termelőszövetkezeti tag volt Kovács Sándor csonád. felsői dolgozó paraszt. A mult év szeptemberében azonban úgy gon­dolta, hogy a termelőszövetkeze­ten kívül jobban boldogul és kér'e kilépését, amit a tagság engedé. lyezett Most januárban azonban Í3mét jelentkezett és kérte újbóli felvételét. Ekkor a következőket mondotta: „Az alatt a három év alait, amit a termelőszövetkezetben töl­töttem, megszoktam a közös munkát, Dc ami visszahozott a termelőszövetkezetbe, az, hogy magam és családom gondtalan megélhetését csak a lermelöszö. vetkezeten belül látom biztosított­nak." Tagságunk, amikor úgy dön­tött, hogy visszaveszi Kovács Sándort, Rákosi elvtárs mondását tartotta szem előtt, aki fe.hívta a figyelmet arra, hogy az a dol. gozó, aki a csoportot elhagyja, de oda újból visszatér, az egyik legjobb dolgozóvá válik. Ebből a példából is lá'szik. hogy az a dolgozó, aki az ellenség hangjára hallgatva elhagyja a termelőszö­vetkezetet, maga és családja ér­dekei ellen cselekszik. Termelő­szövetkezeti mozgalmunk minden évvel a párt és az állam támoga­tása következtében nagyobb és nagyobb eredményeket ér el és mindinkább biztosítja a szövetke­zeti tagok gondtalan megélheté­sét. Szeges Mihály, csanádi Úttörő tsz tagja Szabotálják a beadást a meqye kulákjai A dolgozó parasztság példamutató teljesítése mellett továbbra is meg­nyilvánul az osztályellenség táma­dása. Például Bordány községben Ocskó István 27 holdas és Katona Imre 35 holdas kulákok még a mult évi beadásukkal is hátralékban van­nak. Községeink teljesítésénél általá­tan a kulákság körében igen nagy a lemaradás. A beadást szabotáló kulákok közé tartozik özv Pokai Lajosné csongrádi 31 holdas kulák, asszony is. aki 11 mázsa 30 kiló hizottscríéssel, ugyanannyi búzá­val és 2705 mai igán fok borral adósa a dolgozó nép államának. Cimborája, Deák Rókus csongrádi kulák 19 mázsa sertéssel, 868 kiló vágómarhával tartozik- Sövényhá­zán a kulákok szekértolója Mihály József 21 holdas középparaszt, nagymennyiségű terménybeadási hátraléka mellett még 10.000 forint adóval is tartozik az államnak. A Táncsics-tsz tagjaínak ezévi tervét sokan ismerik a városban a l dolgozó kis_ és középparasztok kö­zül. Tudják, hogy a Táncsics-tsz tagjai szorgalmas emberek és a párt támogatásával elérik, hogy a lélmiHtót meghaladó vagyonún ér­téke év végére megközelíti a kerek egymilliót. Ezért nincs olyan nap, hogy a Táncsics udvarán ne for­dulna meg 15—29 dolgozó paraszt azzal a szándékkal, hogy körülnéz­zen, érdeklődjön a munkáról. Ilyen­kor a csoport tagjai nem sajnálják a szót és szívesen beszélnek a cso­port életéről. Elmondják a hibáikat is, de eredményeikkel dicsekednek. Többen elmondják a tsz történetét. De elmondják azt is, hogy a küz­delmes évek után látják gyümölcsét munkájuknak. Isiállót, sertésólat, górét, fiaztatót, silót és egyebeket épitettek. Kezdetben segítséggel, ké­sőbb saját erejükből. Nem felejtik elmondani azt sem, hogy a megyé­ben ők azok, akik a legszebb ered­ményt érték el a kertészeiben. 8000 forintot kaptál; ezért jutalmul e párttól és az államtól. Munkájuk elismerését fényesen bizonyítja az irodában lévő díszes oklevél is. A szövetkezet tagjainak munkáját­életkörülményeit ma már össze sem 'eliet hasonlítani az egyénileg gaz­dálkodókéval. Az egyre növeavő földterületen gazdaságosabban tud­ják alkalmazni a gépi erőt s ezáltal negszabadulnak a nehéz, fárasztó munkák zömétől. A szovjet agro. technika alkalmazásával a hátat fá­rasztó kapálás zömét az eke végzi majd. A csoport tagjainak csak a növény tövétől kell eltávolítani a gyomot. Az aratást most az arató­gépek, kombájnok végzik el. S na­gyobb lesz a jövedelmük, mint a nadrágszíj-parcellákon. küszködő egyénileg dolgozó parasztoké. Ezen­felül a csoport jövedelmét nóve'i még a kertészet a gyümölcsös, a növénytermesztés, az állattenyész­tés is. A környék dolgozó k's- és közép­parasztjai fokozódó érdeklődéssel fordu nak a termelőszövetkezet, a nagyüzemi gazdálkodás felé. Alsóvá­Ilyerikor, 'élen is bőven akad munka a csoportban. A három év óta hatalmasan megnövekede't jószágállomány aok munkaerőt vesz igénybe. 147 sertés gondo­zása, a nagyszámú szarvasmarha, állomány ellátása és a lovak ápo­lása komoly munka' kíván. De az állatgondozó brigád tagjai szive, sen végzik ezt a munkál, 'udják, az állatok szakszerű gondozása, pontos e'e'ése nagy hasznot hoz a szövetkezet tagjainak. Sok idő' és munkaerőt követel ezekben a napokban a szarvasmarhák gon­dozása. Csaknem napon'a szület­nek a borjak. A nagyszámú állatállomány rendszeres etetéséhez az igaeröt is bevonják. Kocsiszámra hordják a silót, amelyet a jószágok jó é'. vággyal fogyasztanak el. A kerté­szett csoport a palán'ák előneve­lésével és a melegágyak elkészi­téséve! szorgoskodik. Az elműt' évben 300 ezer forin'o' jövedel­mezett a tsz-nek a konyhakert. Az idén pedig jóval nagyobb terüle. 'en vezetik be az ön'özéses gaz­dálkodást, mint az elmúlt évben. Hasznos dolog konyhakerti nővé. nyekkel foglalkozni — mondják a csoport tagjai. — Igaz, munkaigé. nyes a konyhaker', de megéri. A Táncsics-tsz tagjai már elké­szítették ezévi tervüke'. Mos' már csak arra várnak, liogy jó idő legyen és a kijavított gazda­sági gépekkel, szerszámokkal meg­kezdjék a tavaszi munkákat. A téli hónapok alatt ugyan nincs olyan nagy munka a szövetkezet­ben. mint a nyári dologidőben, de azótt ilyenkor is 'alélni man. £á'. A Táncsics március elejére salátát akar kivinni a piacra. Ehhez szükséges, hogy a melegágyi neveléshez mindent gondosan elő­készítsenek. Éppen ezért az asz­Szonyok most a nádiakarók ké­szítésével foglalkoznak. Könnyű ez a munka, az idősebbek is szíve­sen csinálják. Nem jelent különö­sebb fizikai megerőltetést, kevés kézügyességet igényel. hály ser'é6igondozó 6344 forin'o' kapott azonfelül, hogy természet­beni juttatásban is részesüllek. A Táncsics-'sz tagjai bizakodás. 6al és uagy munkakedvvel indul­Dudás Mihály, a csoport sertésgon­dozója szeretettel veszi kezébe jó. szágál'ományuk egyik legfiatalabb „tagját" — a kövérségtől majd ki­csattanó ötnapos kismalacot. nak neki ennek az évnek. Ebben az évben minden területen alkal­mazzák a jól bevált és magasabb | tennéshozamo', szaporulatot biz­I tosiló szovjet agro. és zoó'echni­kát. A növényféleségeknél, ahol ' csak lehe', alkalmazzák a négy­Sok vendég fordul mee a Tá ncsics tsz udvarán. Az egyénileg dolgozó parasztok sokszor néznek bc a tsz-hez és érdeklődnek az eredményekről. Hódi Antal dolgozó paraszt is azért jött, hogy elbe­szélgessen a csoport tagjaival.

Next

/
Thumbnails
Contents