Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-15 / 12. szám
CSÜTÖRTÖK, 1953. JANUÁR lS. Egy vállalás teljesítésének története Csengetett a telefon, A portás a megszokott mozdulattal emelte fel a teleionkagylót: a Könnyűipari Minisztérium Fűrész és Lemezipari Igazgatósága jelentkezett. Gyorsan kapcsolta az irodát. — Elvtársak — hallatszott a telefonban —; holnap megyünk Szegedre, nagyon fontos ügyben. Másnap késő este érkeztek meg a minisztériumból és egy nagy buda pesti gyártól a megbízottak. — A minisztérium nehéz, felelősségteljes, de megtisztelő feladatta) bízza meg az elvtársakat — közölték a Szegedi Falemezgyár vezetőségével. Terven felül olyan lemezeket kell csinálniok, amelyek éghe fcetlenek, farralhatók. magasfokú szakítási szilárdságot bírnak el, szívósak és a különböző hőfokokat elviselik. Elkészítésük sürgős, A budapesti gyár képviselője hozzátette: — Már máshol is próbálkoztunk a lemezek elkészítésével, de sehol sem sikerült. De exporttervünk teljesítéséről van szó. A Szovjetunióba kelt szállítanunk Ehhez szeretnénk, ha az elvtársak hozzájárulnának. A lemezekre vonatkozó szovjet terveket mindjárt át is adták. A párttitkár, a műszaki vezető föléjük hajolt. — A hozzávaló anyagot már holnap Ieküldjük — tefték hozzá nyomatékkal a vendégek. — Hyen lemezeket még ebben az országban nem készítettek — mentegetőztek a szegediek. — De ebben az országban a szocializmust sem építették azelőtt — mondták a pesti elvtársak, • Másnap megérkezett az anyag, s rögtön hozzákezdtek a Lemezgyár laboratóriumában a kísérletekhez. Amikor először mérték a szakítási szilárdságot, » lemez alig közelítette meg a követelményt. Újból kezdték. így ment ez vagy tízszer. A hatodiknál már elérték az előírásnak megfelelő szilárdságot, de még jobbat akartak, Ugy érezték, több re is képesek. — Próbáljuk tovább — javasolta egyikük. Uj lemezt készítettek. Még magasabb nyomás alatt mérték s több, mint kétszeres szakítási szilárdságot értek elI Most meg kellett keresniük azt az eljárást, amellyel az anyag olyan felüléti kezelését biztosítják, ami éghetetlenné teszi a lemezeket. Felületi bakelizálást kellett végezniök, amely által a lemezek a hideget és a magas hőt is kibírják. Az első kísérlet nem hozott eredményt. Tovább folytatták. A bakelizálf felü let a lemez egyik részére rátapadta másikról levált De közben olyan megoldást is kellett találniok, hogy a lap festhető is legyen. Száraz eljárással sehogyan sem sikerült. Budapestről aznap többször telefonáltak, érdeklődtek, hogyan haladnak a kísérletekkel. Ezt jelentették: — Nem tudjuk úgy bakelizálni a lemezt, hogy tartós legyen. Az egyik kísérlet sikerült, a nem. — Meg kell oldani ok. Az elvtársakon mú'ik most minden! — Próbáljuk meg folyékony anyaggal — javasolták egymásnak a laboratóriumban dolgozók. A kísér let veszélyes volt. Az anyagban illanó, robbanékony gázok vannak. Mégis megpróbállak. Ráfúvatták a lemezre, préselték, melegítették s kitartó, lelkes munka után a próba sikerült! A laboratórium minden do'gozója boldog és büszke volt. Másnap reggel egy elvtárssal felküldtek a próbadarabokat a budapesti gyárba. — Nagyon vártuk már — fogadták az érkezőt. M ndjárt kipróbál tük a lemez hajlííási. szakítási. tő rési, nyírási szilárdságát. Egy szovjet elvtárs vizsgálta meg és öröm '.nej gratulált a sikerhez. A Szegedi FaJemezgyár küldötte azonnal telefonált haza: megkezdhetitek a lemezek gyártását!.., • Röpgyűlést tartottak a munkások. Izgatottan losték a párttitkár sza vait. Olyanokat mondott, ami mindannyiukat lelkesítette. — Mindannak ellenére, hogy év végén vagyunk és tervünket határ idő előtt akarjuk befejezni, terven felüli munkát kell végeznünk — mondotta nyugodtan a párttitkár. — Arró] van szó elvtársak, hogy az Óbudai Hajógyárban már befűtve áll az a hajó, amelyet rövidesen út rak indítunk a Szovjetunióba. A fcdé'zet és a kab'nok burkolatát, az ahhoz szükséges lemezeket nekünk kel! elkészíteni így az egész hajó a magyar dolgozók munkáiéi dicséri majd. Rajtunk áll, hogy időben készen legyen a hajó és export tervünket teljesítsük. Sánta Jánosné kétszeres sztahá novisla kért szót. — Büszkék vagyunk arra, hogy ezzei a, feladattal megbíztak, benI nőnket. Munkánk a Szovjetunióba jel dolgozók utaznak majd SztálinM NFTSR TV R, AY, T-T" W, I N J /!„ N FR t JT- ™ T/ „ 1 « — —1 TI „ L 1 .. . megy. Éppen ezért minden erőnk kel azon leszünk, hogy időben ki váló minőségű lemezeket készítsünk. Ezzel szeretetünket akarjuk kifejezni a kommunizmus építői iiánt. A munkások valóban úgy dolgoz tek, ahogy csak erejükből tellett. Sánta Jánosné és ífelán Jánosné összerakták a lemezeket, Lajkó Ká roly préselte, de a többiek is mind becsülettel igyekeztek. Eredetileg úgy tervezték a munkát, hogy f,7 lemezt készítenek naponta. Már 3 második műszakban túlteljesítették vállalásukat: 100 lemezt készítet tek. Azonnal vitték az első szállít mányt Budapestre. A teherautó egyenesen a hajóhoz érkezett. A hajógyár munkásai már várták. Azonnal hozzáfogtak a felszereléséhez. Attól kezdve mindennap 100 le mezt szállítottak a Lemezgyár do gozói és december 5-én az első hajóhoz szükséges összes lemezt elszállították, A Szabad Nép december 11-1 számából: „Karcsú testű hajó áll útra készen az Óbudai Hajógyár kikötőjén ben, fehér oldalán messeire ragyognak nevének betűi: „Makszim Gorkij". A hajó nemsokára útnalk indul, lefelé úszik a Dunán, a Fekete-tengeren át, az épülő kommunizmus országába, a Szovjetunióba megy. Nemsokára talán a Csendes Don hullámain úszik tova, aztán meglátja a szovjet emberek csodálatos alkotását, a Lenin-csatornát, találkozik a hömpölygő vizű, mozgalmas életű Volgával A „Makszim Gorkij" hajón Szovgrádba, Kalacsba, Rosztovba, vagy Moszkvába, az ,,Öt tenger kikötőjébe". Az utazók odatámaszkodnak majd a hajó fehér korlátaihoz s gyönyörködnek az egyre szebbé váló szovjetország tájaiban, amelyet úgy szerelett a hajó névadója, a nagy író. Hatalmas személyszállító hajót, melynél szebb még nem épült hazánkban — a Szovjetunió megrendelésére készttették az óbudai Hajógyár dolgozói". Ehhez a munkához, amely a magyar ipar hírnevét öregbíti a szovjet földön és magával viszi a dolgozók szeretetét is nagy barátunkhoz, a Szovjetunió népéhez — a Szegedi Falemezgyár dolgozói is hozzájárultak, akik a terven kivüli munka elvégzése mellett december 23-án befejezték felemelt éves tervüket. Újabb hajók indulnak majd útnak a Szovjetunióba a magyar munkások remekei. Az elmúlt héten szombaton a második hajóhoz szükséges lemezeket is elkészítették és elszállították a Falemezgyár dolgozói Budapestre. Rákosi elvfára beszéde óta különös gondot fordítanak arra hogy exporttervüket maradéktalanul időben, kiváló minőséggel teljesítsék. És most, amikor első negyedévi tervük időeílötti befejezésére es hazánk felszabadulásának nagy ünnepére készülnek, a gyár műszaki és fizikai dolgozói megfogadták, hogy egymást segítve, vállvetve dolgoznak azon, hogy az óbudai Hajógyár részére a különleges lemezeket határidőre szállítsák, ezzel is kifejezve hálájukal a szabadságért. , Marlcovíts Tibor. Kultúrcsoportunk lagfal a termelésben Is élen akarnak lárnl Az újesztendő elején a Konzervgyár vezetői röpgyűléseken ismertették az 1953. tervévben elvégzendő feladatokat. Illés Imréné, üzemünk legrégibb és legjobb sterilizálója most is elsőnek hívta ki április 4 tiszteletére dolgozótársait tisztasági és selejtmentességi versenyre. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX, pártkongresszusa óta üzemünkben nagyobb a munkakedv, és konzervmestereink most, az újév első napjaiban igyekeznek az elmúlt esztendőben mutatkozott hibákat megszüntetni. Megfogadták, hogy mindent megtesznek a dolgozók felajánlásainak teljesítése érdekében. A munkafelajárilásokat most teszik meg üzemrészeinkben a dolgozók. Kultúrcsoportunk megnyerte a területi kultúrversenyt, de a csopor tovább dolgozik és vállalták, hogy április 4 tiszteletére nemcsak a kultúrmunkában, hanem a termelésben is élen akarnak járni, Kuluncsics Ágnes. J. V. Sztálin elvtárs fogadia Szan Csfn-lsn asszonyt és Kuo Mo-zsc elvtársa: Moszkva (TASZSZ). Január 13án J. V. Sztálin beszélgetést folytatott Szun Csln.ltn asszonnj al, a Kínai-Szovjet Baráti Tarsaság alelnökével és Kuo Mö-zsoval, a Kínai Békeb zot ság e'n'kível, a Kínai Tudományos Akadémia elnökével. Pénteken délután 6 órai kezdettel Bíró Mihály elvtárs, az Országos Pártközpont munkatáisa tari eiőadast a Partoktatás Házaban Holnap, pénteken délután 6 órai kezdettel a Pártoktalás Házában „Sztálin elvtárs: A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban című műve, a marxista-leninista elmölot kiemelkedő allotása" címen előadás lesz. Az értékes előadást Bíró Mihály elvtárs, az Országos Pártközpont munkatársa farija. Részletesen foglalkozik Sztálin elvtárs e nagyjelentőségű művének ismertetésével. Az c-lőadá5 meghallgatása nagy segítséget nyújt Sztálin elvtárs müveinek feldolgozásához, gyakorlati munkánkban való felhasználásához. Az előadás meghallgatására felhívjuk összes propagandistáink és púrtfunkcionáriusaink figyelmét. KÖZLEKEDÉSI HÉT SZEGEDEN A Csongrádmegyei Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztálya a közlekedési fegyelem megszilárdítása érdekében 1953 január 12-től január 25-ig közlekedési he. tet tart Szegeden. Népgazdaságunk számára igen nagyfontosságú, hogy közlekedésünk gyors és zavartalan legyen. Szocialista építésünk egyik fő feltétele a személyeknek és az anyagoknak időben történő pontos szállítása. Gyors és balesetmentes közlekedésünk legfőbb akadályozói a szabálytalanul közlekedők tömege és ezzel kapcsolatban az elszapororodott közlekedési balesetek A közlekedési hét alkalmával kérésünk az az öntudatos dolgoz'khoz, hogy segítsék a rendűis get ebben a munkában és igyekezzenek minden szabálytalanul közlekedőt figyelmeztetni, hogy a közieke lési szabályok betartása sajit él :e, testi épsége megvédése érdekében szükséges. A filmszínházakban minden előadás alkalmával két héten át közle. kedési baleseti filmet vetítünk, melyet mindenki saját érdekében nézzen meg. 0 „Tigliche Rundschau" NyuiaMDimlország és a Hátusi DsaiaMkus Pziársaság dolgoz íina'c helyzetéről A „Tágiiche Rundschau" című német demokratikus lap összehasonlítja a dolgozók helyzetet, életviszonyhit Nyugat-Németországban és a Német Demokratikus Köztársaságban, Nyugat-Németországnak ma, noh a lakosságának száma egyharmaddal kisebb — négysizer akkora adóbevételre van szüksége. A ke. retszerződés „védelmi hozzájáru. lás" címén havi 850 millió márkái állapít meg, de _ mint az „•Associated Press" hírügynök, ség augusztus végén közölte — ez nem a teljes össszeg. Ehhez járulnak még a rendőrség, a határvé. delem, a légoltalom költségei és egyéb kiadások. 1953-ra a fegyverkezési kiadások 12 milliárd márkára becsülhetők. Ebből az ösz. sízegből 260.000 olyan lakást lehetne építeni, mint amiyeneket Berlin kele'i övezeteben építenek. Nyugat-Németországban a hivaTKét évvel ezelőtt futótűzként " terjedt el a hit nemcsak Ljubomírkában, hanem a kotovszki• máslk I kerület több kolhozl-úvában is, 'hogy J, V. Blazsevszkij, a Sztálin' kolhoz öreg kertésze — meghibbant. Az törlént ugyanis, hogy jövedelemelosztás után a derestejü agglegény beállított a kolhoz vefe ményeskertje mellett lévő házacskába, ahol egy sokgyermekes család lakott. A négy és téléves M1kola feléje rohant. Az öreg helyet íogtalt a széken, ölébe vette a kisfiút, majd beszélni kezdett a családfővel. — Nagy a család és kicsi ez a ház nektek. Arra gondoltam, hogy átadom nektek a házamat. Kert is van hozzá. — De hova gondol, Jevgenvij V'ktorovics — kiáltott tel a. kis Mikola édesapja. — Honnan ve szünk mi most pénzt, hogy megvegyük magától azt a gyönyörű házat? — Eszem ágában sincs pénzt kérni — nevetett az öreg. — Költözzetek csak át. Munkaegységeim tejében közel húsz mázsa gabonát kaptam. Minek nekem ennyi? Vén fejjel csak nem kezdek kereskedni. Jut bőven nektek is abból a gabonából. így szerzett Blazsevszkij öreg napjaiban családot magának. Különösen megszerette a kis Mikolát. aki úgyszólván mindenhova elk'r sértei. Tavasszal ott íutkosott a Szuhoj-Jegerlik folyó mentén, a veteménvesker'ben és nagy érdeklődéssel figyelte a pikírozást, a palántázást. — Látod, milyen kicsikék még ezek a oalárrták? — magyarázgatott az öreg. Olyan icipicikék, mini amilyen te voltál, de megnőnek és egészen az égig érnek rrajd. tgyik nap vendégek érkeztek a veteményeskertbe. — A kerületi szovjet mezőgazdasági osztályától jöilünk — mondotta, gz egyik, — Egy fiekJEVGEN APÓ tárnyi jóltermö földet kell kijelölnünk bőhozamú kukorica termesztésére. Ugy határoztunk, hogy azon a részen hasítunk ki egy hektárt kísérleti parcellának, ahol idén paradicsomot szándékoznak ültetni. — De hiszen ez a talaj nem alkalmas kukoricatermesztésre. Látják azt a táblái, amott a domboldalon? Az megtelel a célnak... — Szó sincs róla. Különben meg kell állapítanom, az elvtárs pái'-szerűtlenül viselkedik. Igyekszik olyan táblát ránksózni, amely nem felel meg nekünk — mondotta az egyik .szakember. Jevgenyij Viktorovics a párttitkárhoz sietett. — Mintha szíven szúrtak volna... Még, hogy én pártszerüllenül viselkedem... Majd bebizonyítom nekik, hogy az a másik tábla sokkal alkalmasabb kísérleti parcellának. Kérem, titkár elvtárs, támogassa kérésemel a kolhozvezetőségnél: bízzanak rám abból a földből egy hektárt s olyan kukoricát termesztek, hogy csodájára járnak. Kérését teljesítették. Az öreg kertész másnan vonatra ülf és a városba utazott, a Tudományos Akadémia cttani fiókinteze'ébe. Tanácsokat, útmutatásokat kért. A tudósok megbeszélték vele a teendőket és megígérték, hogy év közben meg-meglátogatják és további tanácsokkal látják el. A tavaszi esték ezután igen mozgalmasak voltak Jevgen apó házában. Az öreg kertész órákon át ült kis morzsáié székén és Mikola kipirult arccal, fontoskodva adogatta neki a kukoricacsöveket. Blazsevszkij letörte a csövek alsó és felső végét, csnk a középső részről vett magot, ahol a legnagyobbak a szemek. őlazsevszkij pontosan betartotta a tudósok útmutatásait és elérte azt, amire Ljubomirka fennállása óla nem volt példa: arról az egy hektárrá/, 115. mázsa, kukoricái takarított be, ttzszer-tlzenőtször többet, mint a növénytermelő brigád a maga kukoricásaiban — Egy hekiár számunkra annyi, mint egy csepp a tengerben. Bízzatok rám a jövő esztendőben ciz hektárt — mondotta Blazsevszkij az egyik közgyűlésen. Ezt a kérését Is teljesítették. A kis Mikolával együtt szorgalmasan gyűjtögette a legszebb csöveket vetőmagnak. — Jól jegyezd meg, Mikola — mondogatta oktató hangon a kisfiúnak: — mindig száron lévő csöveket válogass magnak. Látod, mekkora ez a cső? Még Bogdán Hmelny'ckij kievi emlékművén is kisebb a buzogány. Ezek a csövek majd egész télen át ott lógnak, a mennyezet alatf. Jövőre már te is kapsz tőlem néhány kukoricatövet gondozásra Hogy tanulj, mert belőled agronómust nevelünk. Nyáron a sorközi müveléskcúgy járt a traktorok nyomában, akár az árnyék. Ilyen gondossággal vigyázott egész nyáron a táblára, amelyet a koikozpaiusz'ok mint „kolhoz-akadé-niá"-t emlegettek. Es bekövetkezett az. amit Blazsevszkij a párltii ká-nak fgért messzi kolhozokból és távoli 'udományoa intézetekből jöttek L/ubomirkába, hogy megcsodálják Jevgen apó kukoricásai és hogy tanuljanak. Jevgen apó már elmúlt 70 éves, amikor felvették a pártba. Fi'e van. A behavazott tájon át süvölt a téli szél, Jev gen apó szobájában azonban meleget áraszt a kemence. A lehéi abrosszal letakart a3?Jal mellett kél tudós ül egymással szembeno hatesztendős Mikola és a; öreg Jevgen apó, a fjubomirkal ,,kolhozakadémikus". Az egvik előtt — ábécés könyv, a másik előtt a kommunista párt története.,, Tanulnak... fZ, Híren elbeszéléséből) talos jelzőszámok Szerig 1949-től 1952. júliusáig — miközben a munkabérek változatlanok maradfik — a búzaliszt 57 százalékkal, a félbarna kenyér 63 százalékkal, :t marhahús 83 százalékkal drágult. Ollenhauer, a Német Szociáldr. mokrata párt elnöke is kénytelen volt elismerni, hogy a munkások nagy tömege a létminimum határa alalt, vagy közvetlenül a létminimum határán ál!ó keresetből él. A müncheni gazdaságkutató intézet nyilván nagyon óvaios számításai szerint, annak a dolgozó, nak, aki 1936-ban havonta 300 márkát keresett, ma 600 márkára lenne szüksége, hogy legszerényebb megélhetési költségeit fedezze. Ezzel szemben azonban a teljes mértékben fog'alkozteteft dolgozók 42 Százaléka ma 250 már. kánál kevesebbet keres és így keresete a létminimumot sem éri el. A munkanélküliek 6Záma a hivatalos adatok szerint 2 millió. A nyugatnémetországi do'gozók komor ki'áiásaival ellentétben a Német Demokratikus Köztársaságban az elmu't évben az áruforgalom 1G.8 százalékkal volt nagyobb, m'nt az előző évben. Az egy személyre jutó húsfogyasztás például 34.1 lc.ról 37.6 kg-ra, a zsírfogvaszlás 22.1 kg-ról 25.1 kg-ra emelkedett. Az átlagos zsír-, cukor- és halfc. gyasztás a Német Demokratikus Köztársaságban nagyobb, mint Nyugat-Németországban. A Német Demokrat'kus Köztársaságban egyre több szakmunkásra, mérnökre van szükség. A mu't év júniusában jetentő'en eme'ték a béreket. Nyunat-Németországban viszont növekszik a munkanévül', ség és sokan kivándorolni kényszerülnek. A Német Demokrat'kus Köztársaságban egyenlő munkáért egyenlő bér jár, míg Nyuge'-Néme[országban a nőknek és a fiatalkorúaknak 30—40 százalékkal k'sebb bért fizetnek. A Német Demokratikus Köztársaságban a dolgozók szociá'is segé'yben része, sülnek, ösztöndíjak könnyit'k meg a munkások és parasztok gyevnreke:nek tanulását, a fetemolkedés lehetősége b ztos.tva van minden dotaozó számára. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói munkájukkal is Németország egységéért küzdenek. Kétevesek a nyereménybetétkönvvek Az Országos Takarékpénztár két évvel ezelőlt bocsátotta ki a takarékossági nyereménybeté. könyveket. Az elmúlt év alatt a betétkönyvek száma közel megnégyszereződött. Az eddig lezajlott öt húzáson sok hetétkönyvfulajdonos 203, 100 vagy 50 százalékos nyereménnyel gyarapította megtakarított összegét. A nyereménybeté könyvek kibocsátásának második évfordu'ó'a a'kalmából, január 27-cn Egerben, Szekszárdon és Hódmezővásárhelyen ismét megtartják a be'étt'önyvek húzását. A vidéki húzások után, január 30-án Budapesten ts megrendezi az OTP a sorsolást.