Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-15 / 12. szám

4 CSÜTÖRTÖK. 19511. JAJft'AB lt íj magyar dráma a szegédi Nemzeti Színházban barátENDRK: FEKETE ARANY KuUiíláüs UUek A ml új, megszépüli életünk - nagystílű munkanélküli életet sze" harcokban szüleit és har- retne. Kitűnően ábrázolt a kulákrokban fejlődik tovább. Az tlle- asszony, Gallalné, (Bartók julia) nunk áskátódó é« kártevő ellenség. [ Is. capamé erélyes ravasz és de a gondolkodásunkban még élő kapitalista maradványok is fékje', akadályozói építésünk lendületének. S ha tovább akarunk haladni, nemcsak az ellenséget kell nvegs tamnv'si'eriünk. haném le kell győzni magunkban a régit, anvely visszafelé húz. Elíténk drámaiságát ez n harc Mlja. Révai elvtárs ezt teái'jé erről: „A régi társadalom lehagyni, lőtt, sírba (emeljük és épül az új. ES oz új élei építése tele vén konfliktusokkal. az élet tele van olyan emberekkel, akik küldenek nz újérf és győznek az újért való óvatos ellenség. Vigyáz, bel s térkor hullassa el mérgét, (te megfontolt és veszedelmes pletykáival cél'udatosan gyalázza eredményeinket $ nrrá tőfeks/.ik. hogv viszály! teremtsen az emberek között. Kitűnően ábrázolja az író Gállainé környezetét is cs azt az irányifó és vezető, zsarnoki szerepéi, amelyet ő ölt betölt. Hasonlóan jól megrajzolt típusok a Tt'.kácr-brigúd tagjai, munkásositátyvák jellegzetes képviselői f» akiket a túrómester tendülste magával ragad. Jól ábrázolja az író a nehéz munkál is szívesen válküzdelem közben. Az új életanyag- a kábulni kivánó, a techni. nak drámaisága nemcsak a kap. j^t egyre erősebben elsajátító ú> lipüsü fiatét lány. Horváté Iién. tallzmus és a szocializmus összecsapásából adódik, haneén adódik fi szocializmus építéséből magából is. Ezen a talajon lelt rtagy(Kovács Mária) alakját. Irén. a kubikus ék lánya, a darab egyik legjobban megrajzolt munkásátakgyá, példaképünkké a szovjet i ja. Kár azonban, hogy elsősorban dráma." A szegedi Nemzeti : egy oldalról, a munka otetalérói Színház új darabja. Barát. mutatja be áz író. Sz.alal, f.A/tér Endre Fekete arany cimü munkája László) a rossz, részeges MUhkás, énnen erre éiwil- érzékelteti « Va. zül!ésónek útjté is iftéggyőzöén éppen erre épül: érzékelteti a kapitalizmus és nz épülő szöeiaüzmus összecsapását, ábrázolja a végi és új barett, s bemutatja ez embert, aki győz az újért vívott harcban. A darab a harcokban megedződött ipari munkásság új életéről ábrázóit: szemléltetően igázotjá, hogy az ivás, a fegyelmezetlenség, a körtnyéWiűség az eltetiség kálmaiba vezet jól s;kerü|t a fiatél Szegi Pál. (Fcdor József) alakja, akiben már látjuk a jövendő ntéVnökét. Jellegzetes, tipikus n'nk szól. Ilyen témájú darab már kél ! Jákó, az öreg lőtúrómester. Húszéve nem szerepeit sem a fővárosi, t éves szaktudása, nagy lapasztalasem a vidéki színpadokon. Uj té, megszokott tompos munkája darabjaink paraszt- vagy történél- egyidört szembeállítja :iz új mód. rni tárgyúak voltak. Barát Edd te. ' szerzel. Ez a szembeállás aMnban komoly érdeme, hogy vállalkozott rfak ideig tartó: az eredmények ilyen tárgyú darab megírására s öt is meggyőzik s ha kemény kiizfi ladatál jót válósíto'ta meg: darabja hü tükre a mi új, megszépült ételünknek. sikerült művészt dbrdzpídsa munlidsoJz'dlyunk új életének. A darab külön jelentőségét az adja meg, hogy olajbányászaink életét targyaljn. Több olaj kell a ttezánnfk, a gyáraknak és az új gépeknek, küzdenünk kell az olajért; a darab ezl a hahcot is segíti, vagy segítheti. \ mű azzal indul, hogv Te. káos György (Inka, László) fúrómester új, szovjet módszer, a gyorsfúrás bevezetésével kísérte, tazik. A vállalatvezető (Farkas Jóesel) lámognlja törekvéseit, a főmérnök (Váradl Árpád) azonban nem látja a gyorsfúrás óriási jelentőségét, s a mutélkozo eredmények ellenére is kockázatosnak, veszedelmesnek téftjá. A vállain', hoz érkező fúrómester (Barsi Béla) közreműködésével meg akarja akadályozni bevezetését. Takács György azonban noní adja fel n küzdelmet; n darab azt mutatja he, hogyan gyöz a fiatal fürótaestnr az ellenség és a maradiság leküzdésével az újéit vívott harcban. A darab konfliktusa az új és a régi összecsapása,— valóságos, az éleiből WierHell. A darab meggyőzően tanítja, hogy az új termelési módszerek elterjesztése, meghonosítása nem megy magától, haném szívós harc, a kommunisták és az élenjáró munkások harca közben születik csá-k meg. A darab legfőbb érdeme, hogy Tokrfc* György alakjábán ábrázolni tudta a: újért harcoló embert, a munka hősét, akinek második otthona a hely, ahol dolgozik "ki szenvedélyesen lordul munkájához, s fáradtságot nem kímélve tanul, hogy komoly szaktudást szerezzen a problémák megoldásához. Takács Gyöngy: új életünk hőse, az új módszeFcket bátran alkalmazó és ar új módszerek bevezetésiért keményen harcoló kiymmunistg munkás. De még ezer szál kapcsolj)! h malihoz. Amikor a fégyelmt bizottság egyszerű munkássá minősili, önérzetében, becsületében érzi magát megbántott,nak. Később ismeri csak fel ezl a tévedésé' s mint munkás is visszatér munkahelyére. Az irói ábrázó'as művészi szépsége és hitelessége megmutatkozik abban ta, hogy ezl 3 visszatérést nem sematikusan rajzolja meg: bátran rttéltat rá, hogy komoly küzdelem van ínögótje, hogv Szerepe vatl benne a feleségével való összecsapások is. Az író snkrélüEh ábrázolja Takács György küzdelmét, azt a harcot, ahogyan küzd hz ellenség, a maradiság és régi öhmaga ellen is. ÍJ a a legkiemelkedőbb s'kerű 11 ábrázolás is Takács György alakjn, nem ö a darab egyedüli jót megrajzolt figurája. Társadalmunk sok jellegzetes alakja szerepet o rtidben. Ott van Takács György, nyel szemben a felesége, fAmbrus Édif) a kanita'ista erkölcs képv'se'.'öje, a Tom'otl és bűnös asszony. I Ilyen természeteién nincs. Az ellenaki városba vágyik, nkl unatkozik rég a taktikáját a helyzet, a körül<i , ronda" fuiuá a valamilyen 'menyek szerint változtatja unván. delem Után is. de' lelkes hívé lesz az újért vívott harcnak. \7 annak azonban a darabnak k"* vésbbé sikerűben ábrázolt fi gttiái is. Bartók, n vállalatvezető például támogatja Takács György törekvéseit, neki is az a célja, úi a törekvése, hogy mir.él előbb felszínim kerüljön a drága olaj. Tá. mogatása azonban nem eléggé következetes. kissé határozati áé. és ingadozó. Ez a határozott anság — dinig szakkérdésekben kell dijn'ebi _ kcjióen megmagyarázott és érth'-'ö is. Bartók támogatása azonban a fegyelmi tárgyaláson is blzolvylata*). Pedig o't bebizdttyíthaírtá, h0g-y valóban Takács György, hogy válóban az új módszer thelté't áll. Ott ezzel nem szakmái, hanem veteted problémát kellene mégtddnnia. A fegyelmi bizottság ugyanis összeül 8 dönt. htítározato! hoz, pedig az ügy még nincs is kellően kivizsgáivá. A fiiról még- nem látlak s az ügy egyébként Is problémai>kua. Szalui letörte az elevátor fülét. s bár a vasdarab meglett, de azért az ügy mégis kissé rejtélyes. Bartóknak — ha jó Vezető -- itt lehetett volna megrntgndnia u dolgot; nem kellelt volna megengednie, hogy a fegyelmi bizottság határozatul hozzon, amíg nem húzzák fel « csőveket és nem vizsgálják meg a fúrói. A fegyelmi bizotlság döntése után Bnriók maga mondja, hogy az ügy még nincs befejezve. Akkor miért döntött a fegyelmi bizottság? így Bartók szerepe r—bármi legyen is a szerző elgondolása — az, hogy nem támogatja:, vagy nem jól támogatja Takács György ügyét s az egész szerep azt sugározza, hogy Bartók nem eléggé jó vezető, hogy nem lud.ta, hogyan kel! a rábízott problémákat megoldani s nem tudja, mit kell lennie az á]tatn helyesnek tartott új módszer bevezetésének silleréért. A fegtylmi bizotság működése egyébként sem szerencsés. A mt üzemeink, vátlaintnink fegyelmi bizottságai nem hoznak olyan egy/cöttnueh határozótokat, dön ésrket a: alapos, részletes vizsgálat előtt. A fe. 'gyelmi bizottság döntése Mán probléma nem maradhat hátra, hiszen az a feladata, hogy megoldja azokat. A kárlevő ellenség. Kabók (Karolta István) alakjában hiányosság, htlgy az író nem mutatja bet milyen ellenséges elemekkel tavi kapcsolatot, kik a barátéi, kikre támaszkodik, egyszóval. hogy nem mondja el, milyen a környezete. Semmit s«m tudunk a múltjáról, így Kabók gyökértelen aptik, kapcsolat nélkül nil a világban. Hiányosság továbbá, htigy nem látjuk, nem lapasz aljuk törekvését a szel* lemi fertőzésre. Hiba áz is, hogy a kútákokkal túri ott kapcsain nil sem. mutatja, be az ÍFó. A darab az ellehség két csoportját ábrázolja. Az egyik csoport beszél, de ténylegesen nem cselekszik. A másik csoport viszont kártevő, de nem igyekszik szellemi hatások elérésére. de suttog, fecseg és cselekszik is s úgy ári, ahogy lehel, Á . cselekvés é's a fecsegés egyaránt veszedelmes. ;S ha a darab megmutatja a kulákok és Kabók kapcsolatait, mini ahogyan megmutatja a pap és a kuiákolt barátkozását, akkor a moh. danivalónak nincs olyan tendenciája, hogy kétféle ellenség van s a cselekvő, de keveset beszélő ellenég a veszedelmesebb. II ár a darab konfliktusa és az« viszony, amely az embereket összefűzi, vagy etáVolílja egymástói jó, a darabban vannak nem eléggé hitelesen m/gformáit emberi kapcsolatok is. Takács György és Anna veszekedésében érzékeltetnie kelleti volna az írónak, hogy nem most kerüllek egymással szembe először. Anna és Takács jelleméből ez a legtermészetesebben következik. Takács azonban az összeütközés alkalmával békítgeti Annát, magatartása olyan, mintha féleségének .igazi arcát ittast ismerte volna. nv»g először, mintha most találkozott volna az igazi Annával. A kapcsolat helyis bemutatásának köretkeztebí a meggyőzőbb leit volna Takács végleges eltávolodása felcsépétől. Annak ellenére, hogy a darab alapjában nem sematikus megoldású, hogy az eszmei mondanivaló szerves része a cselekménynek s a darab legfőbb taiiílása. a cselekményből természetesen folyik, vannak a műnek semallkus részei is. Ez mindenekelőtt a daráb tematikai zsúfoltságában jeleMlkczfk. Hévui elvtárs azt mondja erről: hiba „dn. rabjaink, filmjeink tematikai; eszmei zsúfoltsága* az, hogy . az egyik probléma a másik tyúkszemére lép s egyiknek sincs és a problémát megtestesítő alakoknak sihes ennék, fogva mőzgáH t\riik, művészi lehetőségük a lélegzésre... Az éjet egy ezektorának intenzív ábrázó fása, többet ad, mint az egész éled, vagy • az élet minél nngjmbb darabjának extenzív ábrázolásai Batár Endre darabjában van ilyen tematikai torlódás. EgysZehí „szempontként" jelentkezik például a. kétlaki dolgozók problémája, fe aCigSnykérHés is, bár tézcfeitek a prohtémáknnjt hz ábrázolása, — eltekintve a darab (jhgés'zébdn betöltőit szerepüktől -'•— lényegében helyesen megoldott. De amennyire- helyesen olvad-a eyetekménpbe s arimik valóban szerves részévé vilik például a magzatéihajtás' problémája, vágy g rossz., (szákOs munkás züllésének 'tújia, annyira. külsöségels. ráaggatott szempontnak tűnnek ezek, Jellemző egyébként, hogy á kétlaki problértnittak iechhfkai megoldása nem is sikerült. A fúrógép zajában, a lényegesebb eseményekre figyelve a probléma felvetésének és ábrázolásának több lényeges része sikkad el a néző előd. A darab megformálásában az író nem mindenütt, és nem. is eléggé érvényesítette a drámai sűrítés törvényé'. A műnek bizonyos szélesen ívelő, elbeszélő, epikai jellege van. Fiz nemcsak a szempontok I"r. lódó jelentkezésében, hanem a s:er. kezct .felépítésében is megmulaikozj.k. A dahib elindítása kitűnő, fej; lődík a cselekmény tovább is és izgalmas drámai niozzahatokon úl halad a megöldák felé. A darab főpiOblémái azonban lényegében megoldódnak azzúl, hogy a fúrón megtaláljál: a vasdarab hyömail. Ezzel leleplez ödhel az ellenség, győz az új módszer. Takács véglegesen eltávolodott feleségé tői, Jákó beláthatja tévedéseil. MégU ezt a vészt még <gy egész felvonós követi, méghozzá ismét csak a probtéfnák torlódó, zsúfolt jelentkezésével. Legjeittenzöbb ebből a szempontból az egyébként kjtünően ábrázolt alak. Jáké> fejlődésének rajza. Jákó a negyedik felvonásban gyors egymásutánban kétszer is megváltozik. Egyszer meggyőződik arról, hogy az új módszer helyes dolog, ,ió d'öiog. I)e ezzel együtt ari is éríl; liogV nehezeti megszehoelt és hosszú évek sorát) helyes tapasztalatokkal gazdagított fzakludása megsemmisült, s úgy véli. munkájára nlhcfc tovább szükség. Jákó,második átalakulása: meggyőzik arról, hogy továbbra is fontos a munkája fontos, hogy ulka'mas szaktudásával segítee a fiatalokat. A negyedik félv0hásra azíH is szükség' vao, hogy a problémák, amelyeket a szerző nem eléggé intenzíven ábrázolt a darab megelőző részeiben, nzók most rendeződjenek, megoldódjanak. Ilyen protléma például Irén és Takács kapcsolatának bemutatása Is. tta az Író előzőleg k'ssé többel mondana kettőjük kapcsolatéról, — néni durva és hamis ábrázolásról vau itt szó, ;— akkol" o danib végén egy mosoly, vagy egy pillantás is elég íehflö ahhoz, hogy érezzük: a kéj nagyszerű cmlter véglegesen egymáshoz tartozik. A kapcsolat kissé váZlüjos kidolgozása azohbnrt valóban Szükségessé te.Atí; hogy az egjmiásta találásl résziélesen mutassa be a Sierzó. A problémák ihjvn zsúfo/fMöá miatt válik az Hteiiséfj Irírfáczésé másodrangú kérdéssé. Niiics idéje a szerzőnek cbbili a tvkirtttdhen s*)1i az eitóéíjíüU ábrázolásén. Tdvább kell haladnia a több: pi-ítbiérna megoldása kedvéért. A ÜVgyédik • felvaHátban az egyik- probléma valóban a másik tyúkszemére tép. A szegedi Nemzeti Színház, ejő* adásában mindenekelőtt a vállalkozás nagyszerűsége . és merészsége Üícsér'endcí. Át űj mayy-ir tfrontó nem születhet meg a színház *ég'ttö támogatása nFIkül, s a szegedi Nemzeti .Színház, elsősorban Bálint György rendezési' nyújtott nagy segítséget az írómik a mű mégfornuVlásáhöz.'Éz a tiiuiiku felőscgitct'e, hogy a darab mondanivalója — pártold az. iijut, támogasd a leuörekvőt, a haladót — .töretlenül sügjírZik a SzIHpadrÖl. A dnirtiatuígiai münka. az0nbün sokszor rfiég több segítséget adhatott volna a Bzerzőnckj első-sorban a luilsőséges szempontok lefaragásában. A rendezés kisebb hibája, hogy a technikai megoldások nem mirtdig sikerül ök. Nem sikerült például Szanyi megsebesülésének jó kivitelezése. Technikai probléma,i\t is, hogy a negyedik felvonás iiefejéző ríszébeb az alakok kissé zsúfoltan, rendezel lenül állnak. . A színház művészei mindent megtettek áz etőad&s sikeréén. Jó Vnbnknjuk eredménye is a darab nagy sikere. Minden szereplő meggyőző és hatásos alakítással szolgálta a mű, az előadás csziuvi jarlií iiiántik érvényesítését. .Takács Gyöi-gy alakját fa.'te lAsdó kitűnőén múláita be. Alakításábüíi élővé. Valóságos alakká Válik a munkájúért élő úi, horti:i)Uliista ember. Kár. hogy néhol "tűtaágojan robosztus halíSolcra tö. refí-tfr. A fegyelmi tárgyalás után, amikor írért elitté gy h(1zzá, határózuitali és ttélyesep válaszol. Irénnek. Nem hamisítaná meg irtke ntünkásoszlályütik orcát akkor, sőt közélebbjárnn a valósághoz,, ha a fáradt, elkeseredett., és a kissé őszszefört embert mntatná meg ebben a jelentben — anélkül, hogy az »,tragédiává" ráfna. Külön érdeme aZoiibrfl) álnkíiásának, hogy hitelesen és bátran ábrázolja az. alak mély érzelmeit. meghatódottságát, megbánto'lságát és sértedöttségét is. Ambrus Edit Annája kitűnő. Az alak az első pdhnvattól kezdve c'letlszcnés gyűlöletes. Ambi-Us Edit alakítása azonban — bár hen júlsza túl a szerepét — néhol túlságosan élénk, túlságosan színes Lantos főmérnök szerepének előadásit Vár>*di Árpád dicsérendőén oldotta Üteg. íréi) szerepében Üfottíea Mária hitelesei) és meggyőzően ábrázolta a fiatal mutikásleány alakját, s a párliteietőség tagját, ,aki komoly felr adatokat old meg, Mozgásán Ózonban változlahii keli. A munka nem, teszi títtf-fdrif, danábössá a lányok mozdüia'ail. Jakö alakja Borsi üéta alakításában v-i a szeeppadta ichotöségelcen belül — Színre, :meggyőző és-ültetés. A' kétsáeri:s átalakulással azonban erősen' küzd. ' A fegyelmi bizottság üléséi) tanúsított magatartása .nem .világos. -Bartók alakját jól jálsza Patkós fózsef, néhol erélyesebb, Rntérozúiiubb lehetne. A- Takács-brigád tagjai (Apor Eászjó, Gimeti Imre., Ko. t'ács János) jól játszanák. Az éjen nagyobb szerepi játszó Bodor József munkája külön kiemelendő Kabók alakját Károly István jól mulatja be. Szcm'é'ctcscn érzékelteti az alak hltváuyságát. Azonban túlságosan szilárd, nyugodt, magabiztos és erős. Az ellenség nem. ilyen. Álln-nvéJelmi szerveink dolgoznak íjlyan jól, hogy égy kis nyugtalanságot okoitzanák a Ka hólt-féle hitvány, kár'evő alakoknak. Bartók Júlia GtllJilihl szerepében kitűnő. Nagy fikerre! jálszo't Dévái G íbv. gyí. Bányász Ilona, Darvas Erna, és Éádori hívón jók voltak, A szén és mcnumentál's díszletekért. külön dicséret illeti n tervező Rajnai Sándort, a gyors és prjtilos elrendezésért a műszaki dolgozéi-kat. Tobh mint száz gyetmebszínlióz tanítja és szórakoztatja a szovjet gyermekeket Többszáz gyermek volt m"sf végétéit téli szünidő ah lt n moszItvói színházukban. Az Iskolások 1?Szere 22 fővárosi szinházlutn rendeztek délelőtti előadásokat. A gyermekek körében különösen nagy 'silár' avatigk a Központi, Gyermekszínház előtultísöi. A s iiiházban a szovjet darábok mellett orosz klasszikusok műveit is bemutatják. így. p-'tfiául Grrbojcdci" „Az (sz bájjal jóllí című művét, Göfí»lv ,,HaÍi lelkek1' és Puskin ..D'ibrorszkijö fámii regényének siínpadi iáltozgtát. A mos'ani évadban c színház sok Új-darab'Jt mutat be. 4 moszkvai gyermekek, krmnrosdn megtekintő e}ik,a. ;,tűzincdnrr, a „trím havijuk" és ai „Bátrak, rtörecímű kztndaraJwh't-. A Szovjetunióban a, Közpóidi GyermCkstinházon. ld,vijl. több mint (zúz nagyszerűen berendezett színház iIli a sionját gyermekek rcnaélkötésévé. Az utóbbi évek alaít. a Bznt'/ét gyermekszínháza 'e több mint (>0 ezer előadást, tartatlak, amelyelett kötülhcfM J4 millió ifjú ri'é.zö .('kittiéit mpg, A* tini ott ha i átlaestínész t'So/f 10 hétét dolgozik évente A newyorki Daily Worker" írja: Mo-st jelent nreg Alex R. Báron sjinházi szakember tanulmánya az „Eqlilty" című lap hasábjain az amerikai színészek helyzetéről. Báron egy 60,00 lagú ázlriéSz-szakSzervezet tagjiilníik. helyfe'éf vizsgálta meg. Megállapítja, hógy a színészek 25 százaléka ,néni KeréS teb* bet évi 335 do'láf'iá.1. A szíftészszakszervezet vezetőcégének b&ce« lései szerint azonban 3500 dollár áz a minimálta ösjzeg, amelyből egy amerikai . . átlagszjnész bcszérfezhel.i legszükségesebb ruhatárát, a kozmetikai cikkeket, kiílze'heti a tetefops^ámlát, a iényképfeket én n 6zinházi , úgynákaég kóílségeit. Ezt. az összeget az.opbain a szasazérvézet tagságának' csupán 18.3 százaléka kereste meg áz 1S51—52es idényben. Az 1952. június 1-én z-áitolt szín. házi évadban a szakszervezet 486? leszerződött tagja köziil, csak 6-nak jutott az a szerencse, hogy szerződése hathónapos elfoglal'ságot biztosított számára. Számítások szerint a színészeknek mintegy R4 százaléka dllanrlö munkanélküli. A korábbi évek adataival összevetve a helyzet foko* zatcis rosszabbodása ész'eiheté. BaioJi megállapítja, hogy a „színészek g:«-daságl helyzete a kulturális élet szempontjából is érd kes", rtiert a színjátszás helyzete élteékeny jelzője ,,a lakosság ku'türétlbs szfnvóna'ának — és ennek kia'okításáért nem csupán a szinházak vezetőségét tethfeti a íevlösség". Sok newyorki iskola nem felel meg rendeltetésének A iica vorki ,.l)a'iy Workcr" Isnu-rietl D. P. l.cUhfrtnek, a newyorki városi kllzok(atáS) tanács fí>"f< lígyclőjéneh (c'catcsíl, amelyben btstátanl a néw.vorki UyIIváltós jsknték Rggodalmui keltő áltapetéfttl és megállapítja, hogy több Iskrt'a épülete nem felel meg rendeltetésé 11 eh. t.elmert Je'entCse egész ser aiynn iskolát nevez meg. amelynek tetején bersurng uz <s.1, (a'ai dilié dezmk. Ii'áayns a lírtyiségek feiltéllyVlIáittása, a fűtőberendezések pedig n'jaii e'aVut'tak. hogv rcPHb.r-hirtásuk iftntlllió dnilárbn kerüine. A lilvalales Jcteht?s rámáiul arra, hogy teljességgel nteg nem felelő, a közoktatási tanácsnak az a terve, hogy öt éven beüli '25 ittíllió < Gitárt fordít az IskoiaépUletefere. Mun ka sík erek, Hu Igá riáha n A bolgár Uzeinek dolgozói j leülős munkasikerekkel kÖszöntölttk az új eeziendő. első napjait. A szia. hizagohii ..Cseryeiikov" gépgyárbrn az idén felemell termelési tervet kell teljestteni, A gyár munká-rai ebben az új élelmiszeripari gépek gyártását kezdik hieg, amelyeknek egy részét most áilí'ják elő élsőizben az országban. A gyár ko'kk-. tivája nagy lelkesedéssel íögotl hbizá a terv teljesítéséhez. A munkások többsége 250—309 százalékra teljesít! normáját.