Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK. 1953. JANUÁR I, 5 PÁRTÉLEI * ­A jó népnevelőmunka a párt- és kormányhatározatok végrehajtásának fontos segítője ráztam a dolgozó parasztoknak, a beadási kötelezettség teljesítésével is a bókét védik, erőssé lesz.k ha­zánkat, elősegítik ötéves tervünk megvalósítását, megmutatják népi demokráciánk iránti szeret elüket, bebizonyítják, hogy- hűséges szö­vetségesei a munkásosztálynak. A begyűjtés folyamán nem egy­szer találkoztam ellenséges meg­nyilvánulással is. Például egy hó­nappal ezelőtt egy asszony járt ke. állattenyésztéssel íog'a fcozó részét (udaiosilottam. Gerő elvtárs felhívta a f gyc'műuket állatállományunk I fej'esztásére és az álla.ok álti-'.ei­tetéschez szükséges takarmány tlr. tcsi'.ására. Beszélek dolgozó pa­rasztságunknak r. takartkezság íj«­tcsságáról :•. takarmányozás terén és a meglévő takarmányok helyes kihasználásáról. Ismertetem, milyen fontos a szovjet állattenyésztési és takarmányozást !apa<=ztn'atok át­riiletünkben. Sorra felkereste azo- vétele, a mi viszonyainkra való al­' Alsóváros II. pártszervezetéhez tartozó területen ir/nden utcának megvan a maga népnevelője, aki felelős aziérl, hogy az ott lakók megismerjék a párt- ég kormány­határozatokat. így minden népne­velő alaposan megismeri annak az utcának lakóit, amelyért felelős. Én a Váradi-utcának vagyok a népnevelője. Az utcában üzemi dolgozók, tszcs-tagok, egyénileg dolgozó parasztok és nyugdijasok laknak. Agitációs munkám kö. zéppontjában főleg as egyénileg dolgozó parasztokkal a nyugdíjasokkal való foglal­kozás áll. Igyekszem velük minél többet beszélgetni, özvegy ördögh Ferencné négyholdas, egyénileg dolgozó parasztasszony első látoga­tásom alkalmával még kissé bizal­matlanul fogadott. De nem torpan- 1 taim meg, többször is felkereslexn.1 Már a második látogatásnál hosz- í szan beszélgettünk fiáról, aki az; !,.,,-< , egyetemen tanul, ördöghné szívesen : A szántási ós vetési munkák sike. 1akartam vete. Így mind g beszél családjáról és büszke arra,! réért kemény harcot kai a dolgozó parasztokat, akik még nem teljesítették beadásukat és azt híresztelte: a beadást készpénzben is ki lehet fizetni. A hiszékeny dol­gozó parasztoktól több mint ezer forintot szedeti össze. Végül is a dolgozó parasztok leleplezték. Ez az eset is azt bizonyítja, mennyire fontos dolgozó parasztságunk között végzett felvilágosító munkánk ah­hoz, h0gy mauuk is felismerjék, leleplezzék az ellenséget. almazása. Magamévá tettem Kalniin elvtárs szavait azt hogy az agitátor m'n­dig vegye figyelembe az adott körülmenyeket, mérlegelje, milyen emberek közöli működik. Népnevelő munkám so­rán kü önbözö emberekkel fogial­zoin és igyekszem megfigyelni, me­lyik dolgozónak melyek a kedvenc beszédtémái és abba szövöm bele azokat a problémáka1. amelyekről ei vívnunk t u",wm irányítani a beszélgetést. V'pnnpvnlZ TniitiL-í»n!.-hn7 nártszi'r. A Magyar Ttolgozéik Pártja .Szegei Városi PírtbUott. eága az új esztendő alkalmából üdvözít Szeged munká­sait, a termelöszövetkeze'i csopo-tok tagjait (s az egyénileg dol­gozó parasz'otat, értelmiségieket, az üzemek, vállalatok, terme, löszövek zetl csoportok hl- atalok, intézmények összes dolgrzóit, a pái tsz vvezetek és a DISZ, továbbá a többi tömegszervezet ve­zetőit is tagjai'-. A Yírcsi Pártbizottság kívánja Szeged dolgozóinak, hogy ez ú] cszCn.Iöbfn új és svíg nagyobb sikereket érjenek cl a szó­da izmus építése, bt:,ónk, füyget'ensógünk védelmének fron'ján. MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA SZEGED VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁGA • O lvató laknak éj Szeged minden becsületes dolgozójának békés, boldog és crzdmét'íjcs- újesztendei kívánunk. ISöJ-ban is arra törekit ir.k, bog.; vlkbdnklcl, tápunk minden sorával segítsük azt a harcéi, vuu .rí a világ becsületes dolgo­zóinak midiéi folytéinak Sztálin elvtárs vezetésével a tartós béke biztosításáéit s est- i a dolgozót; meg tjugodtabb, derűsebb életének megteremtésééit. .-áivá-ij-y, hogy Szeged dolgozói ebből a küzdelemből 1953-lan, in'.st oJiog-. c.zi - ;ték az elmúlt évben, most is sikeresen vegyék 1:1 rés-'Ukit s póriunk és Rákosi elv­társ irányításúm! még jobbár. lMiCijljar.au hazánk erősítéséért, a béke megvédéséért. „DÉLMA Cl YA R ORSZA G". az MDP Csijngr'lámegyei Párt­bizottsága lapjának, szerkesztősége. beszélni. így látogattam el ördögh- tőmagjuk. Hivatkoztak a száraz, néhez Először ismét fiáról kezd- ságra. majd később az esőzés b:­tem beszélni. Éppen otthon volt a álltával az esőre. Kerületünkben fia s elmondta, hogy 'népnevelő munkánk középpontjában az ellenség, a kulakok leleplezését népi demokráciánk .tűztük ki. Megmagyaráztuk a dcl. minden lehetőséget biztosít ko,raí v?t''3 ® I jelentőséget. Példákkal bizonyltot. számára a tanuláshoz. Azt kérdez- j tuk be, az idei fagy és aszály éle­tem erre ördöghnétől, mit szólna, j nere is azok a dolgozó parasztod, ha a fia azt mondaná: éde=am ám, !?1:iií hallgattak pártunk szavára, rossz az ellátásom, mert még min-. mőtem elvégezték a mezőgazdasági dig nem teljesítette a beadási köie- I munkakat, JÖ^SU^K tdJ'" takarítottak be. tette államunkat abban, hogy biz- PéUÜLnak hoztuk fel Szaba Sándor tusitsa nekem es lobbi tanú otar-; 9 szüm alat!ii három. sarnnak a. zavartalan és gondtean; ho]da. dolgozó parasz;ot. aki 120) tanulást. Ordoghne erre így vaia-;aég,ysZögöl búzaveiésterületéről 11 szo-t: j mázsa búzát takarított be. Beadási _ A fiam nem mondja ezt. Igaz, I kötelezettségének 100 száralékig hatra vagyok meg a beadassal, <.e!clcp.pt 1P,it. ós bőven intól* M sva. feljesíteni fogom kötelességemet. A másik fiamnak nem volt alkalma tanulni a múltban. Azt akarom, hogy legalább ez a fiain tanuljon, legyen belőle becsületes dolgozó, ördöghné meg is tartotta igéretét. December 21-re, Sziálin elvtárs szü­letésnapjára 100 százalékig eleget tett beadási kötelezettségénél;. Az­óta bizalommal fordul hozzám és ügyes-bajos dolgaiban meghallgatja véleményemet. Népnevelő munkám során sokat foglalkoztam a begyűjtéssel. A be­gyűjtés sikerétől függ dolgozó né­pünk élelmiszerrel, könnyűiparunk nyersanyaggal való ellátása. Felvi­lágosító munkámmal megirKngya­oleget tett cs bőven jutott a sza­badpiacra is Megmagyaráztuk dol­gozó parasztjainknak: az idei vetési terv teljesítésétől függ jövő 'évi ke­nyerünk. Az ellenség amikor látta, hogy dolgozó parasztjaink nagy lendülettel hozzáfogtak az őszi szántás.vetéshez, taktikát változta­tott. Vásárlási lázt igyekezett kel. teni kerületünkben. Szervezte a sor. banállást, mondván: drágább lesz a zsír, nem lesz krumpli; háború leiz, mindent raktároznak. A felvásárlást az ellenség leleplezésével sikerűit megakadályozni. Kerületünk dolgo­zói két egyént is lelepleztek, akik i5—15 kg zsírt akarlak vásárolni. Népnevelő munkám során most Gcrű elvtárs legutóbbi beszédének Itt megismerjük a párt- és kot mánvhatároza'okat, az ellenség elleni harc feladatait. Kicserélj''* tapasztalatainkat. A jól bevált agi­tációs módszereket átvesszük egy­mástót. Nagy segítséget nyújt mun­kánkhoz Faragó elvtárs, alapszerve, zelünk titkára, aki személyesen is résztvesz a népnevelő munkában és gyakorlatban mutalja meg, ho­gyan kell jó népnevelő munkát vé­gezni. Az egyik alkalommal együtt látogattuk meg Doha Szilveszter Szabadság-tér 18. szám a'at'.i. 10 holdas egvéni dolgozó parasztot. Itt tanu'tam meg Faragó elvtárstól. hogyan kelt türelmesen végighallgatni dogozó paraszijaink ügyes-bajos dclgail. Megtanultam azt is. hogyan kell a beszé'gctést irányítani és a felmerülő problémákra helyesen vá­laszolni. Népnevelő munkánknak még van­nak h ányosságai. Még mindig nem e'ég rugalmas agitációs munkánk. Nem mindig használjuk fel időben a pártszervezettől kapóit útmutatá­sokat. Az ellenséges megnyilvánuló, sokra cem minden esetben figye­lünk fel, nem továbbítjuk azokat időben a pártszervezethez. Kerüle­tünkben rövid időn belül ki kell javítanunk ezeket o trbákat és népnevelő munkánk nyomán kerü­letünk mindep lakója jó harcosává válik a béketábornak. Varga Dénes Jcnii Alsós-áros II. pártszervezet népneve ője SZTAHANOVISTA LELEMÉNYESSÉG Elmondta: Ludmilla Szoiovjeva, az „L j Ivanovoi'' téxtilgyár szövőnője A szovjet emberek igénye évről­évre emelkedik a közszükségleti cikkek iránt. Egyre szélesedik a szővöttáru-. a ruha- és a rípüki-res­kedések hálózata a Szovjetunióban. Nekünk, a könnyűipar dolgozóinak, helyt keli állni, hogy maradéktala­nul kio'cgilhessük a lakosság egyre növekvő igényét. Erre sok Icheiö­ségünk van és mi igyekszünk is ezeket k használni. A liábnrúelöttl 1940-ea évhez vlszonyí vo gyárunk több mint 22.000 méterrel növelte a szö­vőt táruk napi terme'ését. De ez meg nem a fe'sö határ, A berendezések jobb kihasználásá­val, a jobb. haladottabb munka­módszerek bevezetésével még to­vább emeljük a termelést. Egyidőben gyárunkban, de néhány más text'Igyárbnn is oivan hango­-ka! hal halunk, hogy a textilipar — ..öl tg ipar" s hogv ,,ebben az ipar­ban m nden út és módszer, amely a termelést emelné, már ismere­tes". A rlo'gozók azonban hcbiznnvi­to'ták, hogy ez nincs így. A furmanovi 2. számú gyár fia­tat szövőnője, Lídia Tyiga'om szkaja a Ifncfonal nyilstöc és szövfíbordáha történő bevezeté­sénél mcghosszabb'tctt nyüst­tü haszná'a'át javasolta. Amikor hatlotlrm Lídia Tyiga­lomszkaja módszeréről, elhalúroz­tam, hogy én is alkalmazom gé­peimen a meghosszabbított nyüst" tűt. Ezt n módszert természeteién a mi gépe-nkre alkalmaztam, Tyiga­lomszka.ia ugyanis durva vásznat sző gépein, én ped:g szatént. Az új módszerre] gvorsábbnn ment a mun­ka. Példámat a többi szövőnő is követni kezdte. A XIX. párikongresszus tisztele­tére indított sztahanovista műszak napjaiban a kommunista Mozzsuhi­n.t vezetelt a versenyben. A szta­hanovista szövőnő már több mint 25 esztendeje dolgoz,'k a textilipar­ban. Mégis nem szégyelt hozzám, fiatat szövőnőhöz fordulni, hogy általam megismerje Lídia Tyiga­lomszkaja munkamódszerét. Moz­z uh na az úi módszerre! mos! to­vábbi 15—17 százalékkal teljesíti lú! normáját. Nemrégiben Szidorov elvtárs mü­vezetőhclycttcs javasolta a gépek átrendezését a műhelyben. A gé­pek célszerűtlen elhelyezése n-.'att ugyanis nehéz volt a gépek keze­lése. Szidorov elvtárs javaslatát megvalósítottuk. A gépállá5 idő azóta jelentékenyen csökkent, a terme'ékenység pedig tovább emel­kedett. Gyárunk kollektíva állandó szoros kaprso'a ot tart ar iva novoi Pamut'pari Tudományos Intézet munkatarsaival. A kikészítő részlegen felszereltük a vetülék automatikus, kisimítására szo'cáló készüléket, amelyei az in­tézet Sztálin-díjas dolgozói: Puzirev és Avmocskin elvtársak terveztek. A bolyhnyírógépek munkáját szin­tén automatizáltuk. A XIX. pártkongresszus irányel­vei előírják, hogy az új ötéves terv­időszakában e.z összes könnyűipari üzemekben széleskörűen automati­zálni és gépesíteni kel! a termelési folyrmatokal. Szövőnőink hatalmas nuinkalendülettel dolgoznak. Gyá­runk a negyedik évnegyedben na­ponta több mint 2Ó9C mélcr szövött­áruval termel többet az c'őirány­zatnál. HAZAFIAS NEVELÉS AZ IRODALMI ÓRÁKON A Délmaqyarorszáq" vasárnapi | Pejöii verseibin tükröződő lín. z^rs4ban.vC^ iekerdgoló szabadságjsziretete, gyülölee cikkhez máris érkeztek ho—aszó- az elnyomókkal szemben, veg'ielen lások: többen tevéiben jelentették : szeretete a mag var nép trónt kibá­b«, hoqy hozzá It.viimak szó'ni a nyászhatatlall kíncses bányája, le. hazafias neveles prob é-náiSaz. I , ..... , ... , .• J , , Kérjük a pedaqóqu,sokai, a netosege a hazafias neve'.esnsk. A lökéi, az ifjúsági szervjzeUk ve , nep fiaiért élű, harcoló, s ha ke'il zetőit minél többen mondják el meghalni kész. népi származású tiszt ve emenyükel erről a kérdésről. !dicsö&égía példamutatása, törhet,­len fegyelme, harci vágya csendül Petőfi szavában, amikor így énekel; ,Utánam, katonák, utánam, magya. rck!'< Hősi halálában is dicsőség?* intésj ad: amikor már egy nép az elnyomóktól nem élhet bekéban, éie­ed se kíméld feláldozni!_ A VI. osztályban Arany János ,,Toldí".ja az irodalmi órák gerince. A kisebbik, a kisemmizett testvér a magyar nép áll társadalmi és nem­zeti vonatkozásban Toldiban a ta­nulók előtt. Csak ennek a kisebbik testvérnek óriási az ereje, tíc tűr, ameddig tűrhet, s ha kirobban, szörnyű csapásaitól pusztul a léha, dőzsölő senkik hada, s a vasvértfs, állig felfegyverzett idegen ellenség is. Miklós sorsában sorsunkat érez­tetjük; tettekre lobban a gyér. meki akarat: legyőzni azt, aki háborítja békénkei, épitó" mun­kánkat. A VII. osztályban a forradalom viharmadaru, Ady Endre ad törfcé„ nelmi lecké-t a fiúknak. Húzta ág is ezer évig a munkást, víg uraság rakta zsebre a bús nép verejtékes munkájának gyümölcsét, míg őt láncollak, buúioUák, de ha ég, főid összeszakad, még s más lesz Ma. gyarország! — tanítja Ady. És más lett! A volt rab ország mígváltottr boldog népe lett az Ady kori pro. letúr fiúkból. Ady szemével látni, József Attila zoríáfal mérni a magyar sorsot, ezt érzik, élik át ebben az osztályban a tanulók, s az .,Ifjú Gárda-- hőseinek csodá­latos önfeláldozásán keresztül tanulják meg a mindhatálig való harcot az elnyomók ellen, az ál. doza'os szeretet a haza iránt. A magyar irodalom haladó hagyo­mányait a legújabb korig, az élő je­lenig tárja fel a VIII. osztály gaz­Az 1935. évben született férfiak és nők bejelentése A 18 éves férfiak és nők szokásos évi bejelentését a belügyminiszter íendelete szerint január 1 és 31 napja között keli teljesíteni. 1953- évi január hó 31. napjá g tehát az állandó lakásukba be kell jelenteni mindazon magyar áram­polgár férfiakat és nőket, akik 1935. évben születtek. iekini«t néiktil arra, ho<ry ezideig külön bejelentőlapon voltak-e jelentve. Ha az 1935. év­b?n született személy állandó laká­sától ideiglenesen távol tartózkodik és hazatérése 1953 január Sl.tg nem várható, a szülője vagy törvényes képviselője köteles gondoskodni az állandó lakásba történő bejelentés megtételéről. A bejelentéseket városokban az illetékes rendőrőrsnél, községeikben a községi tanács végrehejtóbizo ságánál. a férfiak 23 a nők állandó lakásénak be jelen tésér > szoigá'ó 1.. illetőleg 2. számú bejelentőlapon kell tejesíteni. A bejelentéseket 8 és 13 óra között vasárnapokon is lehü teljesíteni. A bejelentés pontos tei­j:«ítéséért az 1953. évben szü'eteit személy és szállásadója (szülője) is felelős és mulasztásuk büateté&t von maga után A bejelentéskor visszakapott iga­zolószelvény az állandó lakás beje­lentését igazolja é3 azt a bejelen',e't személy köteles megőrizni is ható­sági közig felhíváséra bármikor fel. mutatni, majd a lakásból való távo­záskor a kijelentőlaphoz csatolni. A nevelés feladata, hogy a felnö­vekvő nemzedéket a haza, a nép: a haza földje, a nép élet?, nyelve, to­vábbá múltja, haladó hagyományai, nak, dicső küzdelmeinek, kitáruló jövőjének megbecsülésére, megsze­rettetésére: tudatos hazafiságra ne­velje. A hazafias érzés már azokban a ragaszkodásokban megnyilvánul, amikor a kis gyermek az iíkoláskor c-lött is szubjektiven fordul a kö'­nyezö világhoz, kicsi házukhoz, ját­szólerükhöz, társaihoz A ránevelés az óvodában kezdő, dik. s az iskolában folytatódik, hegy tudatos érzéssé tegye az addig ösz­tönös sejtést. Az iskolában kivétel nélkül minden tantárgyon belül fo­lyik a hazafias nevelés, de különö­sen — természeténél és ismeret­anyagánál fogva — a történelmi és magyar nyelvi — irodalmi órákon van a legtöbb lehetőség rá. Az irodalmi anyagot tartalmazó „Magyar könyv".ek nagy általános­ságban az általános iskolai tanuló korának, értelmi színvonalának, ér­deklődési körének megfelelően szer­kesztettek s a legszűkebb körből, az otthoni tájból kiindulva a világ munkásságának küzdelméig, győzel­mes összefogásáig vezeti el a ta­nulókat- Egészükben magukba foglalják azt a kultúr. anyagot, amelynek alapján az általános iskolai tanulókban hi­vatott nevelő kialakíthatja, tu­datossá formálhatja a legneme. sebb érzést, a hazaszeretetet. Egy pár kiragadott péida erről a sok szépséggel teli, de nagy nevelői művészetet igénylő tevékenységrö': Az V. osztályos tanuló Petőfi Sándor: „Szülőföldemen4' című köl­teményével kezdi meg irodalmi ta. nulmányait. Csodálatosabb, zengőbb szó alig szólt még a szülőföldről, a tízéves gyermek lelkét betöltő hazai tájról. ,.Itt születtem én ezen a tá­jon ... ez a város születésem heiyo, mintha dajkám dalával vón tele,.,." Ezt, a pillanatot megfogni, megra­gadni, ez a pedagógus gyönyörű fel­adata! „Hol van a te kedves játszó­helyed? Miért szereted? Ho-gyan szoktál játszani? Kikkel? Ki gon. doskodik a játszóterükről? Ki az, aki különös gonddal viseli szivén a gyerekek sor;át?'' — kínálkoznak a kérdések, g a gyermek közvetlen környezr. tének tudatos megszeret elesén keresztül a föld, a nép szercte. le, a hazaszeretet ébred fel a gyermeki lelkekben. A „János vitéz-ben Jancsi az árva nép legárvábbja zörget a gyermekek szive zárján- A mű maga be zél, A pedagógus a múlt-jelen; jelen.múlt láncolaton mesterien vezetheti ilyen műnél tanítványait, s minden mes­terkedés, eröszakoltság, áipolitizá'ás nélkül alakul a hazaszerebet mind tudtosabbá a tanulókban, amikor megéreztetjük, hogy ők is ennek a uépnek a gyermekei. dag ircdalmi anyaga.' Veres Péter: „Helytállásában"' az új, a feDzaba. duit, a csclc-di alázatosság korlá ait lerázó embert állítja a tanu'ók elé Bar na Gáborban. Aki régi urával szemben tántoríthatatlanul áll helyt, amikor a közösségről, anmik érdeké. Tői, az iskoláról van szó. A tanulók az élő Barna Gátőre kon keresztül szerciik meg ezt az új gerincű népet, heíylállásgt, építésé . küzdelmeit. credmc. nyelt * boldog jövőjét, így folyik osztály ró'-osztályra, évről-évre emelkedőbb terjeclelem­>en, mélyebb tartalomban, mind na. gyobb távlatokat magában fo-g'aló­?.n a hazafiz; nevelég. bmíg e"-k el nem éli a legmagasabb köv?W­ményt a hősi szellemre, a hősi önfel­áldozásra, a Nagy Honvédő Háború csodálatos ifjú hcsei: Zója, Matro. szov hősi példamutatása nyomán az életáldozásig menő, aktív, c'niudalos, minden áldozatra kész igazi hazasze. rstelet. Turai Kálmán, Pedagógiai Főiskola I. sgámú gyakorló iskolájának tanára;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents