Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

VILÁG PROLEJÁRJ Ál EGYESÜLJELEK! A minisztertanács és a SZOT határozatot hozolt a kollektív szerződésekről Az egész országban szabad a burgonya forgalma A begylijtés szabotálásaérf kétévi börtönre Ifé.ték a kisteleki plébános legjobb barátját. Rabi István kuiáko( IX. ÉVF. 9. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1953. JANUÁR 11. ü taiiaréliQSSág iiazaflas liötelesség Hazánkban már sok családi há­zat, vagy kultúrot'hont építettek fel, többezer gépet javítottak ki meg­takarított, vagy éppen olyan anyag­ból, amelyet ezelőtt hulladéknak ne­veztek. Gazda Géza kezdeményezése óta, de már ezt megelőzően is a ta­karékosság egyre szélesebb körben terjedt el, de még koránt sem vált mindenki vérévé. Még sokan nem gondolnak arra, amikor cipőt, író­füzetet, töltőtollat, bőrkabátot, vagy kerékpárt vásárolnak, hogy a mun­kások, amikor azokat készítették, je­lentős megtakarítást értek el, bőr, papír, vas, vagy egyéb nyersanyag felhaszná ása terén anélkül, hogy az a minőség rovására ment volna. Ha tudatosan minden dolgozó a sa­ját munkaterületen, üzemében, vagy szövetkezelében azon gondolkodna' hogyan tudna még jobban takaré­koskodni, új lehetőségeket feltárni, hogyan tudná az általa termeli árut olcsóbbá s jobbá tenni, akkor igen jelentős mennyiségű anyagot, mun­kaidőt takarítanánk meg népgazda­ságunk számára. ,,Kapitalista világban — tanítja Rákosi elvtárs — az ipari munkás vigyázott, hogy takarékoskodjon a rábízott anyaggal, mert ha ezt nem tette, a kapitalista, elbocsátotta és a munkanélküliség, az éhség fenye­gette", A nyomortól való félelem szülte Vakfegyelem örökre és végérvénye­sen megszűnt. A szovjet nép hősi áldozatok árán szabaddá lette orszá­gunkat, amelyben ma már minden gyár a dolgozóké. Eredményckrői­eredményekre haladunk előre, taka­rékoskodunk is, de „csak most van kialakulóban az öntudatos szocia­lista fegyelem, vele együtt a szocia­lista takarékosság luda'a" — mon­dotta Rákosi elvtárs az országgyű­lés december 15-i ülésén. Az igazi hazaszeretettől átfűtött dolgozók so­kasága, akik munka közben és sza­bad idejükben azon gondolkodnak, hogyan takarékoskodjanak még job­ban, bizonyítja, hogy haladunk a tudatos szocialista takarékosság ki­alakulásának ú'.ján. A Szegedi Falemczgyárban évti­zedekig az volt a gyakorlat, hogy ha a farönköt egy bizonyos vastag­ságra már lehámozták — a furnér­lemezek számára —, akkor a 220 centiméter szé'es fahengerböl 80 centimétert levágtak és így véko­nyí'ották, hámozták tovább. Rácz Rudolf sztahánovisla. Gerő elvtárs beszéde után sokat töprengett azon, hogyan takaríthatná meg ezt a 80 centiméter hosszú fát é's rövidíthetné meg a munkát. Egy készüléket szerkesztett, amellyel hámozás köz. ben a fahenger rezgését kiküszöböli és így anélkül, hogy azt 140 centi­méterre lerövidítenék, teljes 'széles­ségben hámozhatja tovább Ezzel az újításával — az előkalkuláció sze­rint — évi 61 ezer forint megtaka­rítást érhetnek el. Rácz Rudolf és még sokain má­sok tudják, hogy a sajátjukkal ta­karékoskodnak. Örülnek és büszkék, amikor látják, hogy elgondolásuk megvalósításával milyen jelentós megtakarítást érnek ej. Temesvári Sándor, a Vasöntöde öntőbrigádjá­nak vezetője a fémolvasztásnál olyan megoldást valósított meg, amellyel az eddigi 200 kilogramm koksz helyett csak 159 kilogramm koksz szükséges 150 kilogramm vaB megolvasztásához. Ezzel a javasla­tával olyan anyagot takarít meg je­lentős mennyiségben, amely ma ipa­runk egyik legfontosabb alapanya­ga. De 'sorolhatnánk tovább az el­ér! eredményeket. A Szőrme- és Bőrruha Vállalattól Forgó Teréz, a Délmagyarország levelezője a kö­vetkezőket írja: „Gerő elvtárs a. Központi Veze­tőség november 29-i ülésén tartott beszéde után a bőrruhaüzem részle­günkön bevezettük a szabásminták előrajzolását, amellyel je'entős anyagmegtakarítást értünk el azál­•al, hogy az eddiginél jobban ki­használjuk a bőröket. Rákost elv­társ legutóbbi beszéde után a szor­tírozó részlegünktől azt a javasla­tot kaptuk — Jámbor és E'szleró elvtársak által —, hogy ugyanez! az előrajzolási módszert a szörmerész­legnál is vezessük be. Ennek a kí­sérletezése most folyik és minden bi­zonnyal jelentős eredményeket fog hozni népgazdaságunk számára". Az új esztendőben az eddiginél is sokkal nagyobb gondot kell fordíta­nunk a takarékosságra. Ahhoz, hogy az aszály ellenére közeli átásunkat a jövő aratásig biztosítsuk, feltétlenül szükséges az is, hogy harcoljunk a pazarlás ellen. Különösen áll a takarékosság fo­kozása az építőanyagipar és azépí­tóipar területére. A Szegedi Kera­mit Téglagyárban december közepe után határozták el, hogy majd ta­karékoskodnak a szénnel. A gyár vezetője nem tudta megmondani, hogy mennyiségben egy-egy ége­tésinél — beleszámítva a minőséget is — mennyi szenet használhatnak fel. De azt sem tudta, hogy hány százalék lehet a selejt, a tégla gyár­tásánál. Van tehát mit takarékos­kodni az építőanyagiparban! Az építőiparban olyan is előfor­dul, hogy a tervet a beruházások­kal akarják teljesí!enl és ugyanak­kor a költségek mögött nincs kész épület! Építkezéseinket olcsóbbá kell tenni, bekapcsolódva az „épít's jobban és olcsóbban" mozgalomba. Ezt a jelszót kell építőmunkásaink­nak megvalósífaniok. E pár példa is mu'atja, hogy so­kait, nagyon sokat kell még tennünk a takarékosság érdekében. A párt­szervezeteknek agitációs felvilágosító munkájukban szem előtt kell tarta­ni ok Rákosi elvtárs szavait: „Amíg a munkás húsába és vérébe nem ment út az a tudat, hogy mindenütt magának dolgozik, addig nem ta­karékoskodik úgy az anyaggal, árammal és munkaidővel, mint a sa. játjáéval". Meg kell magyarázni, hogy mit jelent hazánk építésében, a béke megvédésében, honvédelmünk erő6í­éséoen a szocialista takarékosság. Aki igazán szereti hazáját az együtt él, együtt érez hős bányászainkkal, takarékoskodik a szénnel, a kül­földről behozot! anyaggal, harcol a pazarlás ellen. Az 1953. tervévet a fokozott ta­karékossággal, harcolva a jobb mi. nőségért kell teljesítenünk. Nem­csak nyersanyaggal, hanem munka­idővel, munkaerővel, is úgy gazdál­kodjunk, hogy kevesebb idő alatt, kevesebb dolgozóval végezzük el kitűzőit munkát és így a megtaka­rított munkaerőt át tudjuk adni olyan területre, ahol arra a legége­tőbb szükség van. Tegye a. takarékosságot minden párttitkár, minden vállalatvezető, minden értelmiségi és fizikai dolgo­zó szívügyévé, érezze hazája iránti kötelességének. És most, amikor drága hazánk felszabadulásának év­fordulójára, április 4-nek megün­neplésére készülve fogadalmiakat te. szünk. gondoljuk Rákosi elvtárs szavaira: „még ránk tér — és a jövőben is szakadatlanul ránk fog térni — minden téren a takarékos­ság". Harcban az első negyedévi terv sikeréért A Szegedi Konzervgyár DlSZ-fiataljai az újév első dekádiában túlszárnyalták muithavi lel lesítményeiket A DISZ első országos értekezte­tén mondta Dénes elvtárs, a DlbZ főtitkára: „A DISZ vatában új erő­forrása szocialista építésünknek". Üzemünkben, a Konzervgyárban, a fiatalok által elért jó eredmények is igazolják ezeket a szavakat. A termelésben a fiatalok mindinkáLb az élenjárók közé kerülnek, kive­szijt részüket a munkaversenyböl. A felajánlásokban sem maradnak le az idősebb dolgozók mögött. A fia­talok jó munkája is hozzájárult ahhoz, hogy üzemünk kapuján ott ragyoghaj- az élüzem jelvény. De­cember 2Í-ére, Sztálin elvtárs szü­letésnapjának tiszte'etére még több fiatal tett felajánlást és felajánlá­saikat nemcsak teljesítették, hanem legtöbben jóval túlszárnyalták azt­Jó munkájával példát mulatett Czírok Sándor húskeverő ifjú­munkás, aki á'.lag 138 százalé­kos teljesítményt ért el. Kitiint Hajdú Etelka is 155 százalékos eredményével. A gyümöicskonyha dolgozói kö­zött is kitűnnek az ifjúmunkások. Élenjár közöttük Fülöp Ilona szta­hanovista ifjúmunkás 138 százaiá­kos átlagszázalékával. Jó termelési eredményük mellett itt nagy gon­dot fordítanak a minőségi mun­kára arra, hogy a gyümölcsöket minél szebben helyezzék el az üve­gekbe. A fialalok jó termelési eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy üzemünk december 32-re be­fejezte évi tervét. Az 1953-as évben azonban még nr.gvobb: feladatok várnak üzemi DISZ szervezetünkre. Egyik leg­fontosabb feladat, hogy személy szerint foglalkozzék az ifjú szta­hanovistákkal, nevelje őket. hogy idővel méltókká váljanak a párttag­ságra. Eddig 15 sztahanovista ifjú. mnnkás van üzemünkben, akik példát mutatnak a fiataloknak. DISZ-szervezetünk feladata: a fia­talok köziil újabb sztahánoviitákat neveljen. Ehhez hozzájárul az, hogy DISZ-szervezeiünk új titkára. Fav­lovits Lászlóné elvtársnő maga is sztahánovista és példát mutat mun­kájával a fiataloknak. A dobo.üzem forrasztója és dolgozótársai előtt kiharcolta a DISZ-ifjúság megbe­csülését. Az üzem DISZ fiataljai az új év beindulása után még fokozottabb lendülettel fogtak munkához. Az első dekádban lú'szárnyalják az el­múlt havi teljesítményeiket. Pavlovlcs Lászlóné elv társnő 135 százalékos eredményt ért el, az utóbbi napokban. Hódi Er­zsébet ifjúmunkás, a raktár egyik legjobb dolgozója, 182 százalékot teljesít. Czirok Sándor, a hú-üzem ifjúmun­kása is emelte teljesítményét, ma már 146 százalék ieljesíiménye. Termelésben elért jó eredmé­nyeinket nagymértékben annak kö­szönhetjük. hogy a DISZ fiatalok többsége bekapcsolódott az okta­tásba. Megmutatkozott ez például Udvari András konzervsegéd Ifjú­munkásnál, aki mióta résztvesz a szemináriumokon, sokkal jobb ered­ményeket ér e; csoportjával a ter­melésben is De megmutatkoz.k ennek ellenkezője is. Karai Júlia vasesztergályos átképzésnél, aki nem vesz részt az ok att'.son. Ntm tanul s így nem látja fontosságát annak, hogy tevékenyen kivegye részét a munkaversenyből. A terme­lésben alaposan lemaradt íár.ai mögött. A DISZ vezetőségének fon­tos feladata, hogy neve'ö munkával azokat a fialatoknt is bevrnja ok­tatásba. akik még nem látják vilá­gosan a tanulás fontosságát. Üzemünk fiataljai lelkesen ké­szültek az 1953-as év beindulására és az új évben még fokozottabb, jobb munkát akarnak végezni, hogy ezzel is bebizonyítsák, méltó utódai a szovjet komszomottstáknsk. Dóba Mihály, a Délmagyarország levelezője Április 4-íg áj iker villamoskocsit készítenek a Szegedi Villamosvasút dolgozói A Szegedi Villamosvasút vezető- j sége és dolgozói mindent elkövet. Bek, hogy a forgalmat lehetőség szerint zavartalanul bonyolítsak j le. A jobb és gyorsabb közleke­dés érdekében Tiszai Ferenc sztaha­novista főművezető megtervezte az úgynevezett ikerkocsit, ame­lyen már a műhely teljes appará­tussal dolgozik. Az új ikerkocsi modern formá­ban készül el, zárt kocsivezelC­tülke teszi lehetővé a zavartalan vezetést. Középen kettős lépcső könnyíti meg a gyors le. és felszál­lást, azonkívül nagyobb első és hátsó perron áll majd a közönség rendelkezésére. Az ikerkocsi külső felépítésében is el fog térni a többi villanyos kocsiktól, mei't a kocsi e'eje áramvonalas stílusban készül. Az új ikerkocsi megépí­tése a motorkocsi hiányt fogja pótolni, mert a lényege az, hogy összeépített rnotor- és pótkocsival Sok időt lehet megtakarítani, ami a jelenlegi pótkocsival való köz« lekedés esetében nem lehetséges. Az újszegedi és fodor'etópi vo­nalon fog közlekedni az új kocsi, ahol a műszaki berendezés nem teszi lehetővé a pótkocsival való közlekedést. A Szegedi Villamos, vasút műhelyében készül el az új ikerkocsi teljes egészében. For­galomba helyezése 1953. áprltts 4-re van tervezve, azonban a Vi!. lamosvasút dolgozói még határidő előtt átadják majd a forgalomnak az új ikerkocsit. Ebben az évben még három darab ikerkocsit ké­szítünk el és állítunk forgalomba, amellyel lényegesen meg fogjuk gyorsítani a villamosközlekedést. Vida György „LEGFŐBB ÉRJÉK AZ EMBER­Az elmúlt évben 67.459 embert részesítettek szűrővizsgálatban a Szegedi Tüdőbeieggondozó Intézetben „A qümőkórt, amelyet hajdan „magyar betegségnek' neveztek, eqyre inkább hátiérbe szorítjuk és 1952 ben 57 százalékkal keve­sebben ha tak meg ebben a betegségben, mint 1938-ben. Magyar­országon ma már 10 ezer lakosra több kórházi ágy jut. mint Franciaországban vagy Be giumban. A népegészségügy megjavításá­ra ford:to'.t munka eredményeképpen Magyarországon a halálozás arányszáma kisebb, mint Angliában vagy Ausztriában." (Rákosi elvtars orazágítyülésen mondott beszédéből). Onkológus Kongresszust tartanak ma Szegeden Az egészségügyi minisztérium és az Orvosegészségügyi Szak­szervezet Onkológus Szakcsoport­ja rendezésében ma Szegeden a női klinika tantermében kom. gressziust tartanak. A kongresszus keretében a daganatos betegsé­gek leküzdésével foglalkozó ki­váló szakorvosok számolnak be gyakorlati és elméleti munkájuk eddig elért eredményeiről. A kon. greS6zuson megvitatják Csongrád megye onkológiai (daganatos be­tegségek leküzdésével foglalkozó) intézményeinek munkáját is. A tudományos tanácskozások résztvevői megtekintik a hódme­zővásárhelyi új kerületi onkológiai intézetet ég a helyszínen adnak szakmai útmutatásokat az intézet és a csongrádmegyei onkológiai hálózat további munkájához. A Tüdűbcteggondozó Intézet or vosa nagy szűrővizsgálatot. gondossággal végzi a Pártunk és kormányzatunk egyre fokozottabban gondoskodik a dolgo. zók egészségvédelmének biztosítá­sáról, Évente az orstág területen sok millió forin'ot fordít népgazdasá­gunk olyan in'ézmények bővítésére, felállítására, amelyek a dolgozók egészségvédelmét szolgálják. Ugyan• akkor pártunk gondoskodik arról, hogy az újjászervezett intézetekben jobb kezelésben, alapos vizsgálatban részesüljenek azok a dolgozók, uldk orvosi kezelésre szorulnak, Itogy minden téren a gyakorlatban is be. bizonyosodjék pártunk és népi d< ­mokráciánje-elve: „Legfőbb ér.ék az ember". , A Szegedi Tüdőbeteggondozó In­tézetben is a felszabadulás óta éven­ként sok tízezer embert vizsgálnak meg. Lelkiismeretes vizsgálattal elő. :ik meg sok súlyos betegség elha­talmasodását. 1952 .ben a szűrőál­lomás nem kevesebb, mint ül'.',59 dolgozót részesített gondos szűrő­vizsgálatban, Ezt a számot akkor értékelhetjük kellőképpen, hi figye­lembe vesszük az 1938 évi stitiszli­kai kimuta'ús', amikor az ország területén lévő összes Tüdőbet egg'pi. dozó Intézet ebben az évben csak 105 ezer dolgozót részesített szűrő­vizsgálatban. A Szegedi Tüdőbeteg gondozó In­tézel dolgozói, orvosai a szovjet la­pviszt datok átvételével, a szovjet or. vostudományi munkákkal foglalliozó könyvek tanulmányozásával maga­san a Hor'hy-rezsim orvostudomá­nya fölé emelték szakmai tudásukat és fáradtságot nem ismerve végzik munkájukat. Az Intézet havi nor­mája szűrővizsgá'alnál 16(9 dolgo. zó átvizsgálása. Az IntézC dolgo­zói anélkül, hogy eltérnének a tüze­tesebb vizsgálat idejétől — idejüket sem sajnálva — e:t a normát ha. vonta általában 3(0.9 százalékra teljesí'ik. Népünk egészsége ma sokkal jobb. mint bármikor ezelöl'. Pár­tunk és kormányunk gondoskodik | "rról, hogy évről-évre tovább j. : ul. jon.

Next

/
Thumbnails
Contents