Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-10 / 8. szám

.A Z-M D P CSÖNG RADMEGYE! P A RTB ' Z OTT S A G A N A K IX. ÉVF. 8 SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1953. JANUÁR 10. Télen sem ülnek tétlenül a sándorfalvi Rózsa Ferenc tszcs tagjai A Szegedi Állami Erdőgazdaság lett az első az 1952. évi versenyben Választójogi mesterkedés Ausztriában •v VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Tiéd az örszág, magadnak építed" 99 Minden magyar dolgozó emlék­szik nrég azokra a nehéz és súlyos küzdelmekre, amelyeket a felsza­badulás utáni években a becsüle. *e« és népbezhű tömegek vívtak a Magyar Kommunista Párt vezetésé­vel a nagyferenci, pfeifferi reakció lélekmérgező és országotáruló po­litikájával szemben. A sorozatos győzelmeket a dicsőséges Szovjet Hadsereg népeket felszabadító dia­dala • tette lehetővé, de e győzel­mek azért is megszülethettek, mer' a Magyar Kommunista Párt kez­dettől fogva részese volt az á'Iam­hatotonrnak és törhetetlen erővel vitte harcba a párt zászlaja alatt a magyar dolgozók — proletárok, dolgozó parasztok — ezreit és száz. ezreit, akiknek zöme, amint azt Rákosi elvtárs mondotta — élelem és fizetés nélkül, rongyosan és életveszélyek között példátlan lelkesedéssel fogott az újjáépítés­nek. öt éve, 1948. január lO.én, a Magyar Kommunista Párt funkcio­náriusainak III országos értekez­letén népünk szeretett bölcs ve­zére és vezetője, Rákosi elvtárs nagyjelentőségű beszédben ősz. szegezte addigi eredményeinket és sikereinket „a magyar demokrácia sorozatos győzelmeit" és ébresz­tette hazánk dolgozóit annak tuda. *ára, hogy elérkeztünk ahhoz a fordulathoz, amelyet leghívebben \ ez a jelszó fejez ki: „Tiéd az or- ; szag, magadnak építed!" Ezt mon-' do'ta Rákosi elvtárs: „... a mura- I kasoknak az a meggyőződése, hogy maguknak építik az országot. az ; újguzdáknak az a tudata. hogy j végre kezükbe került az év Száza-' dok óta áhított föld, az a tudat, hogy magunknak építjük az orszá­gol." „A sorozatos győzelmekben" — ot{ van mindaz a gazdasági győ­zelem, ami hozzájárult demokrá­ciánk politikai megerősödéséhez, v mindaz a politikai harc, ami elősegítette gazdasági téren u népi demokrácia megszilárdulását. Ve. gyük csak sorra a legfontosabba­kat.- a földosztást, ez volt egyik legdöntőbb ténykedés, ami az ad­dig nincstelen, földnélküli dol­gozó parasztokat a párt mellé állí­totta, amivel megnyerte az új or­szág építése számára őket. S a párt nemcsak kiosztotta a földet, de nreg i.s védte a reakció által szorongatott szövetségeséf. Kiadta a jelszót: „Földet vissza nem adunk!" A tőke elleni harc is megkezdő­dött: cz államosításokkal az ipar jórészét társadalmasították. Az ipar kulcspozíciói 1948. január 10­én már-már 6zázszázalékig állami kézben vannak. A forint értékálló, jó pénz. A hároméves tervvel kezdetét vette a tervgazdálkodás. AJ. alig öthónapas tervgazdálkodás „már gazdasági életünk minden területén meggyorsítja a termelést, gondos­kodik a beruházások legmegfele­lőbb elosztásáról és gazdasági éle­tünk döntő erőit összeiogva. siet­teti hazánk talpraállítását" — szö­gezi le Rákosi elvtárs. Az iparhoz hasonlóan, a mezö­gazdaságba^ lg érezteti már hatá­sát a tervszerűség — a példá'lan szárazság ellenére javult és egyen­letesebbé vált az ellátás. A reakció, a 'öke védelmezői elleni harc is megkezdődött; harc a Független Kisgazdapártba tömö­rült. Nyugatról visszaszivárgott, búvóhelyéről kimerészkedett reak­ció ellen: a donáthok, nagyferen­cek, a Szociáldemokrata Párt mun. kásáruló vezetői ég mindazok el­len, akik vieszaakar'ák állítani a kapitalizmust „jogaiba": mind­azok ellen, akik minden eszközzel, alattomosan megbújva, demagóg, AlbaloldaÜ frázisokkal. szabotázs­zsal akarták meghiúsítani a pár' munkáját; megakadályozni, hogy a dolgozók felépi'sék új országu­kat. A Magyar Kommunista Pár' har­col'. Következetesen és kemé­nyen. A párt köré tömörül' 1947­ben már az ipari munkásság több­sége, s kezdett mögéje felsorakoz­ni a dolgozó parasztság is. A Kom­munista Párt lett az ország leg­nagyobb pártja. A magyar nép fölé magasodott a hős barát szere­tett alakja: a Szovjetunió. A nap­nap után megnyilvánuló önzetlen segítés mellett puszta létével is n-.egfékezte a külső és belső reak­ció pusztító törekvéseit. Óriási erőforrása volt az országunknak a Kommunista és Munkáspártok Tá­jékoztató Irodájának megalakulása is 1947-ben. S a dolgozók mindjobban kezd­'ék és kezdik felismerni, mit je­lent az. hogy a magunk gazdái vagyunk, hogy a szocializmus', épít. jük, hogy a magunk boldog jövő­jéért munkálkodunk. Bizonyítják ezt a hároméves terv határidő előtti befejezése, ötéves 'ervünk — béke'ervünk — alkotásai: Sztalin­váras, Komló, a Budapesti Föld­alatti Gyorsvasút építkezései, a November 7. Erőmű, a diósgyőri nagykohó, a bányászok mind ered­ményesebb széncsatái, munkahős. tettei, a tiszalöki vizierőmü m'nd­jobban kiterjedő gátrendszere, az egyre nagyobb területen dolgozó traktorok, a mezőgazdaság „vas hadoszlopai", a most már több, mint 5 ezer termelőszövetkezetben és csopor'ban dolgozó és a mező­gazdasági munka területén mind nagyobb termelékenységet elérő parasztok új élete. Az egész dolgozó nép alkotóere­jét gyűjti egybe, s irányítja a munkásegység megtestesítője, a Magyar Dolgozók Pártja. A párt erejével lelepleztük az áruló jobb­oldali szociáldemokrata vezetőke', mindszentyéket; Rákosi elv'árs éber szeme meglátta Rajkban az r rszág-vesztő áruló', — s a T'to-bandi'ák ereje megtölt az országépí'ő nép erején. A tanácsok megalakulásával közvetlenül vesz részt az állam vezetésében a do'­gozó nép. A tanácstagok száma 200 ezer, de sokszorosára tehető azok száma, akik, — mint aktívák vagy akár csak javaslattevők az államhatalom közvetlen részesei. „Népi demokráciánk, gazdasági és politikai megerősödésével pár­huzamosan nőit nemzetközi tekin­télye" — állapítja meg Rákosi elvtárs, a MDP pártföiskoláján 1952. február 29-én elmondott elő­adásában. A kölcsönös barátsági szerződések még szorosabbra von­ják kapcsolatainkat barátainkkal, elsősorban a nagy Szovjetunióval. „A magyar demokrácia megerő­södése modern történelmünk fo­lyamán először nyújt módot arra, hogy a szomszéd népekkel gyűlő', ködés és acsarkodás nélkül, test­véri barátságban éljünk és kölcsö­nösen segítsük egymást a béke megőrzésében, s a háborúütötte se­bek gyógyításában" — mondta Rákosi elvtárs 1948. január 10-én és a móddal, lehetőséggel él'ünk. A sztálini nemzetiségi politika ve­zet bennünket is, a dunamenti népi demokráciák családjába. ve­zeti a nagy népi Kínát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, a Német Demokratikus Köztársa­got a proletárnemzetköziség út;án. Összefűz barátainkkal minden politikai, gazdasági sikerünk, egyre teljesebben kibontakozó kultúr­forradalmunk. A kapitalista körülmények közt élő vagy gyarmati függőségben sínylődő országok munkássága rokonszenvvel, vágyakozással, fi­gyelemmel kíséri fejlődésünket. Elnyomóik, kizsákmányolóik — az imperialista kormányok s azok kiszo'gálói. a Wall Street talpnya. lói, fogcsikorgató dühvel kényte­lenek tudomásul venni eredmé­nyeinket. Fokoznunk kell munka­fegyelmünket, munkasikereinket — védenünk függetlenségünket. Nagy nemzeti egységfrontba tömörülve, politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt végre kell hajtanunk ötéveg tervünket, erősítenünk Néphadseregünket, méltónak kell lennünk arra, hogy Sztálin elv­társ bennünket is „rohambrigád­ként" említett. Igaz gazdái aka­runk maradni és maradunk is or­szágunknak. A Szovjetunióval, a kommunizmust épí'o dicső ország­gal, s a testvéri népi demokrá­ciákkal eltéphetetlen barátság­ban, pártunk s annak élén a mi szeretett Rákosi elvtársunk vezeté­sével akarjuk tovább épí'eni orszá­gunkban a szocializmust. Harcban az első negyedévi terv sikeréért A termelés páríellenőrsésével9 jó szervezéssel újabb sikerekei érnek el a Szalámigyár dolgozói A Szegedi Szalámiárugyár dolgo­zói az élmúlt év december 16-án büszkén jelentei ték Rákosi elvtárs­nak: évi tervüket december 15-én befejezték, sőt 109.8 százalékra túl­teljesítették. Terven felül 6,131.000 forint értékű készáruval ad'ak töb­bet népgazdaságunknak. A kimagasló eredményeket úgy tudták elérni, hogy megfogadták Rákosi elvtárs útmutatását s a pártszervezet az eddiginél is na­gyobb gondot fordított a termelés ellenőrzésére. Mt üzem pártszerve­zete minden hónapban rendszeresen megtartott vezetőségi ülésre meg­hívja a vállalat igazgatóját és beszámoltatja az elvégzett mun­kákról. s az esetlegesen fenn. álló hibákról, valamint a válla­lat előtt álló feladatokról. Ilyenkor a pártszervezet vezetősége a vállalatvezető elvtárssal közösen beszéli meg a problémákat. így az­tán időben tudnak segítséget nyúj­tani, ha hiányosságok mutatkoznak. Ezzel tudták elérni, hogy tervüket határidő előtt teljesítsék, sót túltel­jesítsék. A vállalat vezetőségének nyújtott segítség melleit jelen'ős támogatás­ban részesítik a műszakiakat és a csoportvezetőket is. Ezeket az elv­társakat meghatározott időben, kéto hetenkint megbeszélésre hívja össze a pártszervezet, ismerteti előttük a párt- és kormányhatározatokat. Az eredményt a termelési sikerek tük­rözik. A pártszervezet és a vállalat veze­tősége az elmúlt évben szerzett ta­pasz álatok felhasználásával készí­tette elő az 1953-as évi tervet. Cé­lul tűzték ki, hogy ebben az évben jó felvilágosító munkával és az el­lenőrzés folyamatosságával segítik a dolgozók termelési eredményeinek fokozását, hogy ebben az évben még szebb újabb sikereket érjenek el. Az év kezdetén a vá!l]a!at vezető­sége tervismeríetö értekezleten Is­mertette a feLadatokát. Ezek után üzemrészenként is termelési értekez­letet tartottak, ahol a dolgozók ér­tékes javaslatokat tettek a munka meggyorsítására és a minőség mag­javítására. A terv előkészítés sikere érdeké­ben a dolgozók 56 értékes ja­vaslatot nyújtottak be, amelynek jórésze a műszaki feltételek biztosítását segíti elő. A dolgozók közül sokan vannak olyanok is az üzemben, akik a pél­damutató jó munka melleit kiveszik részüket a népnevelő munkából is. Ilyen a 'öbbi közöli Andrási Lajos és Molnár Bél/a elvtárs, a rakodó­brigád tagjai közül. Orsolya A'id­rásné és Nagy Mátyásné elvtársin* is fáradtságot nem ismerve végzik felvilágosító munkájukat. Az üzem pártszervezete és válla laivezetősége állandóan o't van a dolgozók között, segítséget nyújt munkájukhoz. Figyelemmel kíséri dolgozók termelési eredményeinek növekedését, népszerűsíti az élen tá­rókat, biztosítja a gyengébben t jr­n:elők részére, hogy a tapasztalatok átadásával, a munka jó szervezésé­vé! megjavítsák munkájukat. A Szegedi Szalámigyár párt- és vál lalatveze'.ősége megfogadta, hogy ezeknek a feladatoknak szem előtt tartásával biztosítja a dolgozók ré­szére az egyenletes termelést és a/.i, hogy 1953-as tervüket teljesítsék, sőt túl is teljesítsék. ü világ haladó közvéleménye a Rosenberg-házasgár megmentéséért Román lapok a Rosenberg-házaspár elleni fasiszta ítéletről Bukarest. A „Scanteia" „Meg kéli menteni a Rosenberg házaspárt!" című cikkében többi között ezeket írja: ,,A szocializmust építő és a hatalmas bóketábor országainak so­raiban lelkesen küzdő román nép felháborodással értesült arról, mi­lyen újabb aljas bűncselekményt ké­szít elő az amerikai reakció. Száz­számra érkeznek levelek a szerkesz­tőségbe, amelyek kifejezésre juttat­ják a becsületes embereknek az amerikai bíróság fasiszta ítélete miatt érzett felháborodását és az ítélet hatálytalanítását követelik. A „Viata Sindicala" ezeket írja: „Ragadjuk ki az amerikai hóhérok kezei közül Ethel és Julius Ro­senbsrget, amíg nem késő! Az Összes becsületes gondolkodású emberekkel együtt erélyesen követeljük, hogy adják vissza a Rosenberg házaspárt gyermekeinek és a békeharcosok nagy családjának!" Kiemelkedő nyugatnémet 'személyiségek bizottságot alakítottak a Roscnberg-házaspár megmentésére Düsseldorf. Csütörtökön este 45 kiemelkedő nyugatnémet személyi­ség a Rosenberg házaspár elleni per és a halálos ítélet alapos meg­vitatása után bizottságot alakított Ethel és Julius Rosenberg megmen­tésére. A bizottság Truman elnök­Vizsga a szegedi egyetemen. Balogh János tanársegéd elsőéves hallgatókat vizsgáztat. Csepka Judit elektrokémiából felel. Csaplár Erzsébet figyelt az eredményeket. höz intézett táviratában követelte a: halálos ítélet azonnali felfüggeszté­sét, egyúttal felhívást intézeti Nyu­gat-Németország lakosságához, hogy szenvedélyes tiltakozóé sal akadá­lyozza meg a Rosenberg házaspár kivégzését. A felhívást a többi között a kö­vetkező személyiségek írták alá: Wilhelm Bökenkriiger volt államra! ­niszter, (Haardt-Pfalz), dr. Ottó Braun törvényszéki tanácsnok (Göp­pingen), Franz Hetigress voli sze­nátor (Hamburg), A, Kahn volt kormáuyfőtanácsos (Düsseldorf), Oberhof lelkész (Bréma), Peltzer professzor (Gelsenkirchen), Adolf Uzarsky író (Düsseldorf). A Magyar Jogász Szövetseg tiltakozása a Rosenberg-házaspár halálraítélése ellen A Magyar Jogász Szöve'ség táv­iratot intézett Trumanhoz, az Egyeisült Államok elnökéhez, amelyben 'iltakozlk a Rosenberg* házaspár ügyében hozoit 'örvéi y­telen halálos i'élet ellen. A táv* irat minden tisztességes jogász nevében követeli a halálos ítélet megváttoz'atását és a per újrafel­vételét. Tiltakozási hullám Indiában a Rosenberg'házaspár elten hozott halálos íiélet miatt Uj Delhi (Uj-Kína). A becsületes gondolkodású emberek India m n* den részéből táviratok, levelek é® határozatok százait küldik Chester Bowles Újdelhi amerikai nagy.kó* ve'hez, valamint Truman elnökh >z és tiltakoznak az E'hel és Julius Rosenberg ellen hozott halálos i'é­let miatt. Truman elnökhöz intézett tilta­kozó 'áviratot az Indiai Országos Parasztszövetség elnöke, a szak­szervezetek és a parasztszervezetek több képviselője. A „Szvaáhtnata" december 31.' vezércikkében megbélyegzi az amerikai hatóságok barbár cseh. kedetét és rámutat: „Az amerik ii imperializmus legfőbb célk tüzés?, hogy háborús hangulatot és szov* jetellenes gyűlöletet provokáljon, az Egyesült Államokban. Ezért akar meggyilkolni két teljesen ártatlan embert. A világ béke- és szí. badságszeretó népe'nek kötslesié­gük, — hangsúlyozza befejezésül a vezércikk —, hogy- lefogja az emberiség legnagyobb ellensépé­nek, az amerikai imperializmus-vk: könyörtelen kezé'."

Next

/
Thumbnails
Contents