Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-10 / 8. szám

SZOMBAT, 1953. JANUÁR 10. 1 Minisztertanácsi rendelet az ipari céio'tal szolgáló tömb és színezüst besjolgáliaiásárói A Magyar Közlöny 1953 január hó 10-i számában megjelent minisztertanácsi rendelet érteimében ipari célokat szolgáló tömbezüstöt, rúdezüstöt, valamint ipari ezáis':féleségeket (lemez, huzal, öntött, henge. rclt, húzott ezüst) csak az arra kijelölt állami vállalatok tarthatnak birtokukban, táek kivételével mindenki, akinek tulajdonában, vagy őrizetében ilyen ezüst féleségek vannak, köteles azokat nyo]c napon belüli az óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat valamelyik üzletében az ezüstre megállapítolt áron eladni. Aki a rendelet megjelenése után jut Jllyen ezüstféleségek birtokába, ugyancsak köteles azokat (három napon belül) az Óra- és Ékszarkereskedelmi Vállalatnak eladni. A minisztertanácsi rendelet célja a színezüs'tel való tervszerű anyaggazdálkodás fokozott mértékben való biztosítása, ennek megfelelően a késziárgyakká fel nem dolgozott ipari ezüstre, színezüstre vona ko. zóan tartalmaz előírásokat. Nem vonatkozik azonban a rendelet a lakosság birtokában lévő ezüstből készült használati és dísztárgyakra, amelyek továbbra is minden korlátozás nélkül szabadon birtokban tarhatók és az állami üzletekben vásárolhatók. (MTI) Választójogi mesterkedés Ausztriában Február 22-én tartják meg rz íosztrák választásokat. Az osz'rák választójogi törvény az országot 25 választókerüleire osztja A t'irvény ie választókerületek mindegyikében külön-külön meghatározza az úgynevezett alapmandátumok számát és az egyes nlapmandálumok eléréséhez szükséges minimális szavazatszámot. Az egyes pártok számára legalább egy alapmanlátam elérése azért fontos, mert csak legalá! b egy alapmandátum birtokában tart. hatnak igényt képviseletre a parlamentben. Ez* a rend asrt akarják felhasználni a jobboldali koal'ció pártjai a demokratikus erők ellen. A megváltoztatott vá'asztó'ogi törvény ugyanis az ország kele i részéből 9 a'npmandát.umot áthelve. zett Nyugat-Ausztriában. E cselfo. gás következménye az, hogy az ország keleti részén most egy alapmandátum elnyeréséhez több szavazatra van szükség mint 1949-ben. Tehát, ha egy keleti kerületen a népi ellenzék csak ugyanannyi szavazatot kapna, mint a balo'dali blokk 1949-ben. akkor elveszítené otlani nlapmandátumát. Az 1949-es választásokon a baloldali blokk legerősebb kerü elei Bécsben és környékén vollak. A 9 áthelyezett nlapmar.dátum közül hatot 'éppen ezekből a kerületekből vittek át a vá'asztójogi törvény értielmt-ben Nyugat-Ausztriába A 9 mandátumot Nyugat-Ausziriában olyan kerületek között osutotték fel, ahol az 1949-es választások ideien a koalíciós pártok és a fas'szía Függetlenek Szövetsége magas szavazatszámot tért el. Ezzel a csalással akarják biztosítani a jobboldali erők előretörését a parlamentben. A Szovjetunióban tevékeny előkészületek folynak a helyi szov/eiek választásaira Moszkvában és sok más helyen befejeződött a szavazókörök és n szavazóköri válasz'ásl bizottságolt megalakítása. Egy-egy szavazókörben 1500—8000 választó szavtiz. A lakosság növekedése következtében Moszkvában 48 újabb szavazókört alakítottak. Leningrádban 1010 szavazókör létesült a leningrádi városi szovjet megválasztására. A választást előkészületek az egész Szovjetunióban nagypolitikai lelkesedés és munkjlendület közepette folynak. (MTI) fleszámolátat tartana'! a nSpft béssl bSke'iongrsssrusán részivel! magyar kfrdöltség tagjai Országszerte megkezdődlek n népek bécsi békekongresszusán résztvett magyar küldöttek beszámolóé. Január lO-én délután 18 órakor Gosz onyi János, a DISZ Központi Vezetőségének litkára Tatabányán a Népházban tart beszámolót. Ezen a nnpon Kaposvárott Is lesz beszámoló, amelyet Toknős Péterná, ez MNDSZ osztályvezetője tart a színházban. A gyűlés 18 órakor kezdődik. Tollas Sándorné. a debreceni Rákosi-telepi „Pe őfi"-tszc6 tagja a nyíregyházi József Attila kultúrházban délután 16 órakor ismerteti a népek bécsi békekongresszusának tanulságait. Január 11-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Józsa Ferencné tanítónő a ceglédi járási kullúrház. bnn, Kiss Zoltán, nz Országos Béketnnács munkatársa pedig a zalaegerszegi járási kultúrházban tart beszámoló gyűlést. (MTI) Kizárták az angol munkáspárt 17 tagjá', mert részeveitek a békemozgaíomban A York'shire-megyei Spenborough kerület munkáspárti szervezete kizárta 17 tagjá', mart csatlakoztak a helyi békecsoporthoz. A kizártak között van három városi tanácsos és a helyi végrebijtóbizottságnak három tagja. A kizártaknak nem adtak módot a védekezésre, meg sem hívták őket arra a gyűlésre, mely kizárta őket. Churchill tárgyalásai Amerikában Churchill angol miniszterelnök szerdán este New-Yorkban másfélórás megbeszélést folytatott Eisenhower tábornokkal. Churchill csütörtökön Truman elnök repülőgépén New-Yorkból Washingtonba repült, hogy Trumancai is találkozzék. De Gasperi Athénbe érkezett De Gasperi olasz miniszterelnök csütörtökön négy napos lá'ogatásra Athénbe érkezett. A „Hellas Press" jelentése rámu'.at: De Gasperi látogatásának főcélja az, hogy Olaszországot szorosan hozzákapcsolják a Pentagon stratégiái által előkészített balkáni agresszív blokkhoz. ílússmillió dollár „hülön-segély" a 1 ito-bandának A londoni rádió jelenlése szerint Amerika újabb „külön-segélyt" juttatott Tiio-Jugosziáviának. Az újabb amerikai „Segély" összege 20 millió dollár. A belgrádi amerikai nagykövetség szóvivője szerint a nyugati segi ség célja: támogatni Jugoszlávia katonai erőfeszítéseit, amelyek „viszonylag a legnagyobbak Európában". Hajsza az EHSZ amsríkai tísz.v seiai elten New-York. (TASZSZ). A lapok megírják, hogy Wein'raub, az ENSZ titkársága gazdasági, stabilitási és fejlesztési osztályának vezetője a napokban lemondott, meri a McCarran-féls albizottság azzal vádolta meg, hogy azelőd o'.ynn csoportokkal működőit együll, amelyek „felforgató tevékenységet" folytatnak az Egyesült Államokban. Weintraub u'án kénytelen voll lemondani az ENSZ sajtóosztályának vezetője is, akinek ügyét szintén a McCarnan-féle bizottság tárgyalja. (MTI) Ü3 PÁRTTAGSÁGI KÖNYV oldog érz's... E pillaratban kaptam... Mintha fegyvert szorítana kezem, győztes fegyvert... Eogy mondjam el szavcLbau.. V Mindennél drágább e jelkép nekem. Ilártlrok vére festette pirosra. Szenny echa, csak harc, die őseg tapad hozzá, a győzetem színét ragyogja, vörös napunkból egy égő darab ... ,f övőnk záloga, a legszentebb okmány a győztesek Pártjához tartozom ... Belartcm mit a taggyűlés hagyott rám: inint éltemre, vigyázzak rá nagyon. ha megtagadnám .,, Nincs erő e földön — mely erre kényszeríthetne — elég .. , Szívem utolsó csepp véréig őrzöm mint a harcos hű társát, fegyverét. PETROVACZ ISTVÁN Faliújságkiállítás és népnevelőszoba A budapesti VII. kerületi párt. bizottság három, errnes faliújsúgkiállítást rendezett be a Rákóczi-út 16, szám ala.lt. A termekben a kerület üzemeiből, hivatalaiból összcgyüj'ölt szemléltető faliujságo. kat, tanulságos karilcatúrákat helyezlek el, melyek nagy segítséget adnak a kerület népnevelőinek. A Fővárosi Villamosvasút 7-es afapszervezitének t,villám".újxágja rendszeresen (hetenként) ér'ékeli a pártoktatás eredményei, hiányosságait. Nem fukarkodik a dicsérettel, dr. ugyanakkor keményen bírálja például Tóth László elvtársat, mert hallga'agon „végigüli" a foglallco. zásokat, rendszertelenül tanul s készületlenül jár el a politikai isicolára. így aztán a hallgatók mtajdnem valamennyien pontosan megjelennek s mivel a „villám" is figyelmezteti őket, igyekeznek gondosan felkészülni az elöadásolcna. Igen sokan megállnak a közlekedésügyi minisztérium karilcatúratáblái elő't, ahol számtalan ötletes rajz, bírálóit, javaslat található. Ezekben a karikatúrákban bátran Icipellengérezik a hibákat. Például szellemes képsor hívja fel a figyelmét a párttagoknak arra, hogy a bíráb*ot és az önbírúla'ot nem a folyosón szokás elmondani. 1 tt találjuk a népnév elő-szobát, 1 melynek teljes anyagát a VII/18. körzet pártmunkásai gyűjtőt'éli össze, már több mint egy esztendeje segíti a körzet és a kerület répnevelőtnek felvilágosító munkáját. A körzet pártszervezete nagyrészt ennek leöszönhe i, hogy elnyerhe'te a koreai gyűjtésben és a Második Békelcölcsön.jegyzécbcn legjobb eredményt elért területi alapszervezetnek kitűzött vándorzászlót. A népnevelőszoba ékessége „ezzel érvelj" -a\lbum, amely kiváló képekkel elevení'i meg a multat, a jelent, nagyszerű jövőnke\ Az album mellett az asztalon számos folyóirat, újság várja a népnevelőket. Esténként s munka után a termek, de különösen a népnevelőszolm megtelik vitatkozó népnevelőkkel, akik a kiállítás anyagúból tanulva, felkészülnek a holnap harcaira. dl luiftároersmij. üárosi és járási bemutatói A Művészegyüttesek II. Országos I kara, az újszegedi énekkar. a MáVersenyének városi és járási bemu-1 tyás-'érl isko'a tánckara, a Pedagó1 a lóit január 10-én délután 3 órakor és 11-én délelőtt 9 órakor tartják meg a Központi Egyetem második emeleti kultúrtermében. lO-én délután 3 őrekor a következő csoportok lépnek fel: Dózsa György általános iskola, zenekara, Pusztamérges tánccsoportja, Röszlce tánccsoportja, Aigyő énekkara, a balástyai énekkar, a Juhász Gyula általános iskola tánc. és rigmusgint Főiskoha 1. számú gyakorló •iskolájának énekkara és Újszentiván tánckara. 11-én délelőtt 9 órakor: Móraha. lem zenekara. Kübekháza tánc- és rigmuskara, Sándorfalva énekkara, Sző reg tánc- és énekkara, Bordáiig tánc. és énekkara, kara, a desz. ki tánckar, Klskundorozsma táncés énekkara, a f'ókusi énekkar, a Szegedi Úttörő tánc- és zenekara és a tápéi tánc. és énekkar. lanuár 10-e jelentős napja mind az éló Irodalom, m'nd pedig oz Irodalomtörténetnek. Jelentőségét mindkét szempontból az adja meg, hoigy ezen a napon született 1882-ba n Alexej Tolsztoj, a szocialista realizmus egyik legkivá. lóbb képvlsetéje, az újtípusú történelmi regény egyik megalapítója és kiemelkedő művelője. Életműve serkcn'ó példa és gyakorlati úlmutntás nz egyik oldalon, lonloe elméleti kérdések megvalósításának példája a máslkon. Pályája a szocial'zjnu* átalakító erejének bizonyítéka emberi és írói szemszögből egyaránt, azok a csúcspontok pedig, amelyekre az ű'kercsés után eljutott, meggyőzően igazolják a szocialista em<bernek a fejlődésbe vetett hitét. G

róft családból származik Alexej Tolsztoj. Az az anyagi biztonság azonban, amely gyermekéve'nek és fiatal korának zavartalanságát Jelentette, nem tud'a eltakarni már bontakozó tudata előtt sem a környező világ végzetes ellentmondásait. Észrevei.te, hogy az akkori orosz ura', kodó osztály legjellemzőbb tulajdonsága az élettől való elidegenülés. Korai novellái ezen a felismerésen alapulnak, s a lesziirt tanulságokat krit'kaian használják fel. Hósei olyan emberek, akik elszakadtak a valóságtól, akik a maguk látszat-világában élnek csupán. Irodalmi ábrázolásuk — realista nézőpontról szemlélve — az irónia eszközeivel mehet csak végbe, s alapjaiban szatírává kell válnia. A lényeg meg'átásának ez a kéoessége lendíti túl a fiatal Tolsztojt kora troda'mának dekrdens áranrlata'n, ez állítja be abba a fejlődési sorba, amely az orosz irodalom nagy századában Puskinnal kezdődik, « amelynek tolytatói Gogoly és Turgenyev, Dsztfovszkij és Lev Tolsztoj. A ALEXEJ TOLSZTOJ (1883-1945) lényeg meglátása, a jelenségek' e'.len'mondásalnak feltárása pedig epyütljár a kritikai állásfoglalással, a 6za'íra éle az elavult, pusztaiéban lévő társadalmi rend ellen irányul. A húszas évek derekától kezdve írja meg élete nagy műveit. Mennyiségi tekintetben is hatalmas alkotások ezek — a Nagy Péter és a Golgota trilógia, valamint a Kenyér című regény — és ugyanakkor új utakon járnak, minőségi szempontból is új lehe. tőségek megvalósítását jelentik. Közös vonásuk a szocialista realizmus, a valóság Irodalmi tükröztetésánek új módszere. Tolsztoj a szovjet társadalom nevelő erejének eredményeképpen most már nemcsak a hnlódót képes észrevenni a valóság folyton változó, végtelen sokrétűségében, hanem meglátja a valóság dialektikusan fejlődő lényegét, a réginek és az újnak a harcát, -s megtanulja fe'tamerni azt a törvényszerűséget is, hogy a harcban az újnak kell felü'marndn'a. Ez a látás ped'g az új melletti állásfoglalást teszj kötelességévé az író számára. Ezt a megfigyelést és ezt a kötelességet viszi át Tolsztoj arra a területre, amely korábban ls érdekelte. a történetem területére. így születik ra-eg a N?gy Péterről szó'-ó trilógia, az első történelmi regény, amelyben a ezocia'.'sta realizmus szempontjai érvényesülnek. A mű az orosz történelem egyik döntö fordulópontját ragadja meg, a XVIII. század elején bekövetkezett .hatalmas fordulat' %\ amely Oroszországot a vezető európai államok, sorába állítatta. Az egész társadalmat átformáló átalakulás játszódott te akkor, amelynek gyökerei a népi mozga'mnk előretörő áramlataiból táplálkoztak és am>elyet, egy lángeszű, lenyűgöző akn. ratsrejű ember váltott valóra: Nagy Péter. Péter sikerei két forrásból fakadnak. Egyrészt onnan, hogy a népből való emberekkel veszi magát körül, másrészt ped;g onnan, hogy ő maga is — egyéni vunása'ban — az orosz nép tipikus tulajdonságainak megtestesítője, a nép sok tekintetben még öntudatlan törekvéseinek és vágyakozásainak kifejezője. To'sztoj történelmi regényírói módszerének újszerűsége a szocialista rea'izmucoak ilyen, a történelemre való alkalmazásában rejlik. Tükrözteti a társadalmi átalakulást lényeges voná:a:ban, s folyamatot a nép és az agyén dialektikus viszonyán keresztül mutatja be. Ncnr kétséges, hogy a történelmi t-sztántétásónk ez a foka csak akkor következhetett be. enrvkor az iró megértette és felmérte a maga koréban lejátazódoÜ forrada'mat, s am:kor az úi, a szovjettársadalom szemszögéből volt képes elemezni a társndilml fejlődés törvényeit. Ez az utóbbi mozzanat adja meg művének másik jeúemuő vonását: a dekadens 'örténelml regénnyel szemben a mu'.tat nem a mu'.t kedvéért vizsgálja, hanem azért, hogy a jelenhez vezető és a jövőbe mulató utat megismerje és megismerI esse. A jelen és a iövő megismerése a fejlődés törvényeinek sc. gilségévfcl — ez az éppúgy tudományos, mint művészi célkitűzés, fmóg fokozottabban) érvényesül a Golgotában és a Kenyérben. A Golgota trilógia, amelvon Tolsztoj húszéven át dolgozott, közvetlenül a maga korának prob'ematikáját tárja fel, de megint csak történe'! mi távlatokban. A három köteten keresztül az író az orosz értelmiség útját mulatja tyr, a forradalom előtti időkből, a régi rendszer utolsó válságától kezdve a forrada'om és a polgárháborún keresztül, add g a pontig, amikor az érte'miség legjobbjai levetkőzik hibáikat, felülemelkednek eltévelyedéseiken és a munkásoknak és a szegényparasztoknak példáján megacélozódva a szocializmus építőivé válnak. A tárgy történelmi, hiszen a világtörténelem legnagyobb jelentőségű forradalmát ábrázolja, következtetéseiben és tanulságaiban azonban a jelenhez vezet el. Azaz tárgyánál fogva is a regínynek egész új fajtája. A mego'dás meg'nt csak a szocialista rerliz-mus eszközeivel történik, s célja nemcsak a valóság ábrázolása, hanem a valóság átalakítása is: az érte'nv'ségnek mutat utat. amikor az értelmiség fejlődését t'p'kvs vonásaiban rögzíti meg. A mű döntő része a harmadik kötet. A két Belovin nővérnek és Ivan Tyeleg'nnek, meg Vagy'm Roscsinnak a sorsa Itt fonódik egybe Ivan Gorának, a munkásnak, s Agripplnának, a volt zrellérlánynak a 6orsával. Ilt ta'ál egymásra a munkás és a paraszt, akik megtorpanta nélkül köveitek a forradalom útját nz ígazj sághoz eljutott értelm'séggel, az ! értelmiség itt válik a szocialista állam építőjévé. Iván Gora és Agrippina nz 1937ben megjelent „Kenyér" cimü re1 gényének is szereplői. Ez is mutatja, hogy ez a mü és a Golgota , összefüggenek egymással, hogy « Kenyér a Golgotának kiegészítése, illetve elmélyítése. Tolsztoj maga mondja, hogy a Golgota második kötetének megírásakor nem látta még világosan Caricin védelmének jelentőségét a forradalom szempontjából, s nem jutott el add'g a feiiameiésig, hogy a fórradatem ábrázolásakor nz események két legfőbb mozgatóját, Lenint ég Sztálint is közvetlenül kell megmutatnia. A Kenyér ezt a hiányosságot pó'olja, s caric'n védelmén, a polgárháború egy'k fordulópontján, mint tör'éne'mi eseményen keresztül Leninről és Sztálfuról, a forrnda'om lángeszű irányítóiról ís real'sta eszközökkel megrajzolt képet ad. Technikai szempontból ezúttal a Nagy Péterben alkalmazott módszert használja fel ismét, ábrázolása a forradalmi népnek és a forradalom vezére1, nck egységén, d'alcktikus kapcsolatán alapul, ez az ábrázolta azonban még mélyebb, még inkább a lényeget feltíró, s u régebbi problémát a valóságnak megfele'őea a fejlődés legmagasabb fokára helyezi át. "Tolsztoj utolsó alkotásai ön* mázuké"! beszélnek. A háború a'ait irt történelmi térgyú di amál c-.zk újabb részletekkel pazdagítják élelmavrt az elv azebrn ugya-az marad: To'sztej kri•t'kai realista íróból a szovjetircr dnlcm egyik legnagyobb írójává fejlődött, s mlndSji erejét egész tudását és gazdag tehetségét a s ovjet néunek szerte'te. Széleskörű közéleti tevékenysége mellett a háború alatt kifejtett harccs publicisztikai munkássága ta ez' bizonyítja. 1945-'>sn bekövetkezett korai halála éppen ezért súlyos veszteség nemcsak a szovjet nép, de az egész haladó emberiség és a haladó iroda'om számára. Halász Előd