Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-07 / 5. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt TEGNAP MEGKEZDŐDÖTT SZEGEDEN IS Az i'J PÁRTTAGSÁGI KÖNYVEK KIOSZTÁSA MEGKEZDŐDÖTT AZ 1953. ÉVI TOJASÉS BAROMF1BEADAS TELJESÍTÉSE JANUÁR 8—14-IG CSEHSZLOVÁK FILMHÉT AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK L A, p j A IX. ÉVF. 5. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZERDA, 1953. JANUÁR 7. Minden nap9 minden műszakban teljesítsük a tervet! A terv az egész nép ügye; teljesítéséért és túlteljesítéséért ezrek, százezrek, sőt milliók éreznek feleiősségei. Különöseu nagy volt a felelősség az elmúlt hetekben, az év •utolsó napjaiban, néhány hélttol a döntő tervév befejezése előtt, de ítem kisebb a felelősség most sem, ezekben a napokban, amikor elkezdtük ötéves tervünk negyedik évét. Jókedvvel, bizakodással kezdtek munkához az újesztendöben Szeged dolgozói. Az elmúlt év sikerei után reménységgel és lelkesedéssel töl'ik el üzemi dolgozóinkat ötéves tervünk negyedik évének nagyszerű távlatai. Az 1953-as év az eddig:oknél Í8 nagyobb feladatot ró iparunkra. Mint Gerő elvtárs a Központi Vezetőség novemberi ülésén mondotta: ,.Ipari termelésünket 1953-ban az 1952-ben várható termeléshez képest 1(1 százalékkal kell emelni". A szocializmus építését nap. nap Után lenyűgöző számadatokkal, beszédes tényekkel mérjük fel. örvendünk, ha egy-egy korszerű gyárépülettel gyarapodik országunk és féltő szeretettol tekintünk minden keletkező újra. Legnagyobb megbecsüléssel fordulunk a dolgozókban erősödő alkotókészség, leleményes gondolatok felé. Győzelmünk legalapvetőbb biztosítéka, nemzeti felemelkedésünk záloga az a kimeríthetetlen erőforrás, amelyet a szocializmus építésében népünk teremtóképessége jelent. S most napjainkban, amikor megkezdtük ötéves tervünk negyedik évének megvalósítását, hatványozottan szükségünk van annak az erőforrásnak feltárására, a mélyet népünk teramtöképességc jelent. „Az ipari termelés 16 százalékos emelése 1953-ban — mondotta Gerő elvtárs — olyan feladat, amely állami szerveinktől, minisztériumainktól, üzemeinktől, párt- és tömegszérvczeteinktöl, egész munkásosztályunktól és műszaki értelmiségünktől rendkívül magasfokú szervezettséget, fegyelmezett, szorgalmas munkát, komoly erőfeszítési követel meg". Szeged üzenteiben nemes versengés indul napjainkban a negyedévi terv teljesítéséért és túlszárnyalásáért, A terv — minden iparág, minden üzem törvénye. Üzemi dolgozóink a műszaki ériedmiséggel együtt nagy lelkesedéssel fogtok munkához az újesztendöben, hogy megvalósítsák mindazt, amit Gerő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén elmondott: „El kell érni, hogy 1953 első negyedében a termelés 1952 utolsó negyedéhez képest folyamatosan tovább emelkedjék, hogy januárban -se legyen visszaesés ... decemberhez képest sem". Elsősorban ezeknek a feladatoknak megvalósításáért indultok harcba az újcsztendöben Szeged dolgozói. Teljes erővel küzdeni a tervért, ez most a föfejiadat s e feilactat megvalósításának fontos záloga a Szocialista verseny akadálytalan kibontakozása, mind nagyobb lendülete. Mi most a szocialista verseny közvetlen feladata? A tartalékok gyors mozgósítása, a termelés egyenletes emelése. E cél elérésére tettek nagyjelentőségű kezdeményezést az újév első munkanapján a tatabányai üzem IV-es akna dolgozói. Jelszót adtok ki az akna bányásza' : „Minden nap, minden mü. szakban teljesítsük a tervet!" A 1atitbányalak a terv mindennapos teljesítésével és túlteljesítésével akarják ünnepelni hazánk felszabadulásának nagy napját, április 4-ét. Kövessék példájukat minden szegedi üzemben, E nagyszerű kezdeményezés elterjedéséhez, a szocialista verseny további fellendítéséhez mindenekelőtt az kell, hogy a dolgozók világosan lássák, milyen feladatok á'inak előttük 1953-ban. „Nagy jelentősége van annak — írja Bürgés Mihályné, a Délmagyarország levelezője a Szegedi Kenderből —, hogy a tervet már előre ismertették a dolgozókkal és a felbontott terv ismertetéséből ma már minden dolgozó tudja, hogy ötéves tervünk negyedik évének első negyedében mi a ni adata. Ennek eredménye megmutatkozik a termelésben és a felajánlásnál is. A vizesfonó osztályon január 5-ig 200-an tették meg felajánlásukat a terv határúié előtti teljesítésééit". Ez a példa is bizonyítja, hogy milyen ]ehelőséget r.yit a tervismertelés a Szocialista verseny fellendítése terén. Igen nagy jelentőséggel bírnak napjainkban éppenezért a tervismertető értekezletek is, amelyeket az üzemekben tartanak. Fontos feladat hárul az értekezlet előkészítésében szakszervezete "ukre és nem kisebb feladata pártszervezeteinknek seim. Ellenőrizniük és segíteniük kell ezt a munkát. Természetesen egyetlen értekezleten nsm lehet ismertetni a tervet, ezt további jó népnevelő, felvilágosító munkának kell követnie. üzemi dolgozóink felelősséget éreznek a 'érvért, mert tudjak, hogy sikere erősíti a hazát, 6egí'i a szocializmus győzelmét, a béke védelmé'. Erről ad számot Halász Lajos versenyfelelősnek a Szegedi Bútorgyárból írott levele is: „Az 1953 as évi tervet úgy készítettük cl, hogy biztosítva legyen a termelés egyenletes növekedése egesz évben. Célunk az, hogy minden nap teljesítsük a tervel..." A továbbiakban felsorolja a levél, hogy az üzemben a kommun'sták példáját követve jónéhányan 152 183, sőt egyesek, mint Mogyorósi József marós még 204 százalékot is teljesítettek. Az e'sö munkanapok tapasztalatai tehát gyakorlatban j6 bizonyítják: megvan minden teltétele annak, hogy az újesztendőben is minden nap, minden műszakban teljesítsük, sőt túlteljesítsük a tervet. Nem nyernénk teljes képet az: első munkanapokról, ha csak enynyit szűrnénk le a tapasztalatokból. Óvakodnunk kell minden elbizakodottságtól, mert az eredmények mellett ezek a tapasztalatok fto gyelmeztelnek arra is minden vállalatvezetőt, pártszervezeti vezetőt ós tagot, minden műszaki vezetőt, hogy nincsen okunk olyan illúziók, ban ringatni magunkat: most már minden megy magától, intet a karikacsapás. Szüntelenül, a nap minden órájában harcolnunk kell a termelés visszaesésének veszélye elten. A sok közö't ugyanis akad olyan vezető, mester is, aki hajlamos arra, hogy a mult év nehéz napjai ulán fellélegezve úgy gondolja: na csak, hogy túljutottunk a nehezén, most már a könynye-bb napok jönnek. Egyszóval a megtorpanás, a megnyugvás szelleme elten is harcolni kell. Egységesen, egy akarattal kell nrunkaversenyünk, felajánlásaink zászlajára tűzni a jelszol ,,Minden nap, minden műszakban teljesítsük a tervet!" Drága iminden óra, minden perc. Sokat érők voltak a napok és órák a mult év utolsó hónapjaiban, erről nem egy ízben DCszéltek üzemeink vezetői. Lálnunk kell most is, hogy az év első napjai éppen olyan drágák és kár minden perc mulasztásáért, mert a későbbi feladatok mellett az elmaradó üzemek nem lesznek képesek pótolni a tervteljesítés korábbi hiányosságait. Geró elvtárs a Központi Vezetőség ülésén mondoll beszédében hangsúlyozta: „1953-'>an fel kell számolni az évközben tapasztalt rendszertelenségei. az ideges kapkodást, i hajrázást." Ne legyen tehát egyetlen üzemünk, műhelyünk sem Szegeden, ahol hóvégl hajrákkal keljen majd pótolni a hóeleji mulasz'as'. A tatabányaiak kezdeményezése a negyedévi terv teljesítéséért, népgazdasági tervünk előtt álló célok megvalósításáért vivőit harc jelentős eszköze. A dolgozók hazafias erőfeszítése, 'ervünk iránt érzett felelőssége szülte ezt a kezdeményezés'. amely Szegeden ;s m'áris nagy visszhangra talál'. Szervezzék ezt a versenyt a szakszervezetek, adjanak meg minden segítséget pártszervezeteink, hogy most az év első napjaiban is minden dolgozó ügye legyen a tervteljesítés, hogy az első percektől kezdve az 1953-a6 'ervünk győzelméért, erejük és todásuk legjavát adhassak. Harcban az első negyedévi terv sikeréért flz élenjáró szovjet lapaszlalalon alkalmazásával teljesítik minden nap tervüket a szegedi üzemek A tervleljesítésért folytatott harcban igen nagy jelentőséggel bír az élenjáró tapasztatotok alkalmazása. A szegedi üzemek dolgo. zái szüntelenül azon igyekeznek, hogy minél több élenjáró tapasztalatot alkalmazzanak munkájukban és ezek segítségével must, az újesztendő első napjaiban is ner«ak teljesítsék. hanem túl Is teljesítsék tervüket. Tervük az. hogy biztosít, sák az ipari termelésben az á'landó egyenletes növekedést, amely lehetővé teszi majd 1953-fcan a 16 szá. zalékos emelkedést. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Szegedi Csoportjának 14 Iparági es természettudományos egyesülele működik. Ezek az egyesületek széleskörű mozgalmat indítottak a szovjet tapasztalatok alapján eléri üzemi és C3 tudományos eredmények összegyűjtésére és az élenjáró szovjet módszerek széleskörű alkalmazó, sára. Az élenjáró tudósak, mérnökök, technikusok, sztahanovisták, a legjobb dolgozók bevonásával márts kemoly eredményeket értek el a szovjet szakirodalom tanulmányozása során szerzett ismeretek hasz. nosításával. A Délmagyarországi Iíostk készítő Vá la'.at két áztató telepén például a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület ismertető előadásai nyomán a szovjet tapasztatotok felhasználásával végzik majd :•/ áz'<a. tást ebben az évben. Már készül a telep részére a bálaemelő és préselő gép. Ezzel nemcsak a nehéz f zikai munkától mentesülnek 1953. ban a dolgozók, hanem az áztntómedencék kapacitása több mint harmadával növekszik. Az Üjszegedi Kender- és Lcnszövőgyárban már 25 szövőgépet állítottak be a szovjet tapaszlalatok szerinti egységes műszaki elvekalapján. 48 gépnél 6.8 százalékkal emelték a fordulatot s ezzel a gépig termelése hat százalékkal növek.' dett. A Falpari Tudományos Egyesület keretén belül a Szegedi Falemezgyárban Krotov szovjet tanár hőké. zclési elmélete alapján kidolgozták, a fa he'ves mesterséges szárítósának módját. A szárítás előtt g< zöléssel kilúgozzák a fából azokat a s anyagokat, amelyek a hirtelen tzáradásnál repedést okozhatnak. Az új tervévben a szegedi üz mek dolgozói a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szőve'sége szegedi csoportjának segítségével több újabb élenjáró szovjet tapasztalatot alkalmaznak mun jukban és ezzel nagy segíteéfet kapnak elhatározásuk megvalósít i» sához és nemcsak teljesítik, hanem túl is teljesítik mindennap a tervet. A Szegedi Paprika feldolgozó Vállalat dolgozói közül az ifjúmunkások járnak az élen A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozói az eimu't évben is példamutatóan vették ki részüket a :erv haláridö előtti te'jesí.éséért indított munkaversenyböl. 1953-ban fokozódó lendülettel harcolnak, hogy az ötéves terv negyed k évében is (ervüket teljesítsék, illetve túlteljesítsék. A pártszervezet, vá'lalat vezetőség, n műszakiakkal karöltve mindent elköve', hogy b'ztosítsák a dolgozók zavartaton anyagellátását, \ Szegedi Paprikafeldolgozó Válla'at vezetősége ezév első napjaiban tervismertető értekezleteken résziciciben felboniva ismer cite a dolgozókkal az 1953. évi tervet, A vál alalvczetőség iizemrészenkint megtartott gyűléseken is-mertette az elvégzendő feladatot, valamint azokat a beruházásokat, amelyek a nagyobb tervfeladatok megvalósítását segítik elő. A dolgozók ígéretet tettek, hogy az 1953-ra kiiűzött tervet nagyobb termelés- száza'ékok elérésével túlteljesítik. Az év első napjaiban különösen az ifjúmunkások tűntek ki a termelésben, Példájuk magával ragad a az üzem többi dolgozóit is. A csomagoló üzemrészben az ifjúmunkások közül Khib'ca Erzsébet sztahanovista. december havi 139 «záza'ékos átlagát 160 százalékra növe )e Szilágyi Erzsébet 113 százalékról január 5-:g 151 százalékra emelte teljes'tményé . Szép errdm-tavt értek még el Sümegi Júlia 140. Szabó Kata'in 130 százalékos teljesítményükké'. A válto'al többi dolgozói is példamutatóan liarco'nak azért, lingy tervüké- mindonnar> túl teljesítsék Napv Vincéné és Kisjan«si Ferencné január 5-én 165 százn'él-os átlaggá, do'gozlnk Ugvare-ak zén eredményt ért el Börcsök Piroska felönld. aki aze'őtt mirdösz~ze 8"> rzáza'ékos t?'iesí:ményt éri -I követve Gerő e'vtárs november n9-4ii e'mendoto szava:t, teljesítményét 131 százatokra növelte. A bárt'ó és csipcdö üzemrészben kiemelkedő eredményt ér.ek el Csonka Istvánne 145, Fekete N. Antalné 148, Makra Istvánná és Vigh Jánosné sztahanovista csipedök 140 százalékkal. Ezek az eredmények is boz/.ájáru'nak ahhoz, hogy 1953-aj évben fervünket határidő előtt teljesülie-siik. Czikora József A tervleljesítés sikeréi jobb munkával kell bizlosíianunk A 65/8. szánni Segédipari Vállalat do'gozúi az elmúlt évben is jó munká: végeztek a terv m:e'őbbi teljesítéséért. 1932-es évi ' tervüket december 18-ra befejezték. Ezzel 188.440 forint értékkél adtak .öbbet népgazdaságunknak. A kimagasló eredmények elérését clósegí; ette a pártszervezet irányítása és a válialatvezetőség, a műszaktok jó munkája. Dolgozóink azonban nem elégszenek meg az eddig elért eredményekkel. Megfogadva Gerő elvtárs párl-unk Központi Vezetőségi ü ésén mondott beszédét — amely szántunkra is bizlos 'irányt nyuj az 1953-as évi terv még sikeresebb teljesítéséhez — a brigádok tagjai é» vezetői számtalan módosításokat, észszerűsíteseket és újPásókaf nvr.js toltak be, amellyel elősegítették al terv sikeres teljesítését. Jó -inunkíu jukért. Deák György kovács és I-'lock Mihály lakatos brigád vezet- 4 sztahanovista ok'cvelet kaptak. 1\ s melésük négy hónapon á 130 százalékon fc'ül volt. Munkájukat júC megszervezték és példái mutat'atí dolgozó társaiknak. Eddigi hibáinkat ki kell j.ndánunk. Ötéves tervünk 1953-as évi szakaszát az eddiginél is jobb munkával kell biztosítani. Kopasz János A Gyufagyár dolgozói a „Termelj ma többet, mini tegnap" jelszó megvalósításával harcolnak az első negyedévi terv győzelméért A Gyufagyár dolgozói az elnnilf év folyamán jól mcgállták helyüket a termelési harcban. A harmadik negyedévben e'ért kiemelkedő mun. kájukérl az éiiizem zászló birtokosai lettek. 1953-ban nem elégednek meg azonban azzal az eredményükkel, ami 1952-ben értek el. A negyedik tervévben fokozoitabban törekednek arra, hogv a tervet naponta teljesítsék, sőt túl is szárnyalják. Már az újesztendő első napjaiban tóbben a do gozók közül túlteljesítették mult évi eredményüket. Czn. kö Gyu'áné be'doboz készítő december 31-én 133 százalékra teljesítette normáját. Január 3-án pe« d:g 145 százaékos normateljeri < mennyel fejezte be a műszakol. Alis raháni Bé-áné küldoboz készítő 16'Jj százalékos eredményét 163-ra fos knzta. Dancsó Jánosné csomago'ól 160. Cs zmadia llozál 166, Móricz) Júlia címkéző 114. IJovály Lajosnó mártó gépmunkag 114, Ezs-iá* I vénné pedig 110 százalékot te!j»si« lett január 3-án. A Gyufagyár töb„ hí dolgozói is hasonlóan mindennapi igyekeznek előző napi teljesítményüket tú szárnyá n-, megvalósítani a „Termei ma többe, mint '• nap" jc'szöt. Igv akarják megtart:^ ni a büszke é'iizem címet. Csehszlovák • és magyar dolgozók munkaversenye A vysokomytoi karosszériaüzem dolgozói az, eimult évben becsülettel álltak helyt feladtaik teljesítésében. Az évi tervet határidő előtt teljesítették. Felajánlották, hogy a gol-twaldi ötéves terv utolsó évét Sztálin elvtárs születésnapjára, december 21.re befejezik. Az üzem dolgozói szocialista versenyre léptek a budapesti ..Ikarusz" karosszéria és járműgyár dcl. gozóival is a terv mielőbbi teljesítéséért. Ugyanakkor elhatározták, hogy kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat Minisztertanácsi határozat Lenin-emlékmü felállítására A minisztertanács, eleget téve szocializmust építő népünk azon óhajának, hogy a nagy Lenin halhatatlan emlékét hazánkban is m -itó emlékmű hirdesse, elhatározta, hogy Vlagyimir Iljics Leninnek hazánk fővárosában. Budapevei szobrot emel. A szobor felavatási időpontjául 1934 január 21-ét, V I. Lenin halálának 30. évfordulóját tüzte ki. A minisztertanács az emlékmű pályázat kiírására és a pályaművek elbírálására kormányb'zo'tságot küldött ki. A kormánybizottság elnöke Rákosi Mátyás, a tirotts 4} tagjai: Dohi Isiván. Gerő Ernij Farkas Miháy. Révai Józ=ef. H d 3 István. Horválh Márton, Darvas J ., zsef Erdei Sándor. Pongrácz Kéta mán Bemáth Aurél. Dnmanovszkí Endre és Mikus Sándor. A zártkörű pályázaton a kov. U kező szobrászművészek vesznclí részt: Beck András. Kam-)ts:,y I-ta ván, Kisfaludy-Strobl Zsigmond, Kocsis András. Makrisz Agamemno i, Olcsay.Kis Zoltán. Pálzay Pál i Tar István.