Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-07 / 5. szám

2 SZERDA. 1953. JANUÁR 7. PÁRTÉLET • Tettekkel bizonyltjuk be, hogy méltók vagyunk az új tagkönyvre — fogadták meg az ünnepi taggyűléseken a szegedi üzemek kommunistái Az elmúlt évek a győzelmes harcok, a hatalmas fejlődés észten­dci voltak. Lerázva az elmaradottság béklyóit, hazánk fejlett mező­gazdasággal rendelkező ipari országgá lett. Nagyszerű alkotások szá­zait hoztuk létre s sarjad az új szocialista kultúra. A felszabadulás óta minden lépés, amellyel előre jutottunk, minden győzelmet, amelyet kivívtunk magunknale, pártunk irányított. Az 1953-as év nagyjelentőségű eseménnyel kezdődött meg pár­tunk életében: megkezdődött a tagkönyvcsere. A legfclemelöbb pillanat a kommunista harcos életében, amikor a párthoz tartozás jelét, a kis piros tagsági könyvet átveszi. Ez a pil­lanat új erőt ad minden kommunistának a soronkövetkezö feladatok megoldásához. Ilyen nagyszerű pillanat, új feladatokat jelző határkő pártszervezeteink, kommunistáink életében az, amikor megkapják új tagsági könyvüket. Nemcsak ünnepi szívvel, de ünnepi külsővel készül­nek párttagjaink erre a félemelő' pillanatra. Ilyen érzéssel és ilyen külsővel készültek már ndpokkai ezelőtt a szegedi üzemek dolgozói is az új tagkönyv átvételénél: pillanatára. Éreztek és tudták, nem min­dennapos esemény az, amikor átveszik új tagsági könyvüket és cz a lelkes készülődés mei/látsr'oil a kedden délután lezajló ünnepi taggyű­léseken is, A Szegedi Kenderfonógyár KÜLPOLITIKA! JEGYZETEK VlI-es alapszervezetének tagjai a műszak befejezése utón az üzem kullúrotthonában gyűltek össze és halkan beszélgetve váriák azt nz ünnepélyes pillanatot, amikor átve­hetik új tagkönyvüket. A hoszú té­rim failait új — a napnak megfe­lelő — dekoráció borította, amelyet a dolgozók a taggyűlés megkezdése előtt szorgalmas kezekkel, szeretet­tel készí lettek. A taggyűlést rövid kultúrműsor előzte meg. Az üzem fúvőszenekara Veszi]jev: ,,A béke. tábor legyőzhetetlen" című dalát adva elő, majd utána az üzem lánc­csoportja a Berényi-párost és a Csülkös táncot adta elő. Bnjnóczi László elvtárs Majakovszkij versét szavalta. ,,Azt mondjuk mi — Lenin és úgy értjük — a párt, azt mondjuk mi a párt és értjük — Lenin" — hang­zik a feldíszített teremben Maja­kovszkij szava és cz ünnepélyes pil­lanatokban kezdte meg beszámolóját ördögh Andrásné elvtársnő, a VlI-es alapszervezet titkára. A belszámoló után Márfj Mihály elviárs szólalt fel először: — Büszkék vagyunk arra — mondotta —. hogy a több mint 1500 dolgozót számláló üzemünkben, mi, a VII-cs alapszervezet tagjai kap­juk meg elsőnek az új tagkönyvün­ket. Az új tagkönyv arra kötelez bennünket, hogy munkában, tanu­lásban s az éberség terén itt, Tito Jugoszláviájától néhány kilométer­re, az elkövetkezendő időkben még szilárdabban és még harcosabban álljuk meg helyünket. Egyben ígé­rem dolgozótársaim nevében, hogy ez ünnepi taggyűlés tiszteletére> mint a szárazfonó osztály vezetője, hogy a szárazfonó osztály első de­kád-tervét 10', százalékra teljesíti, ördögh András elvtárs ezen az ünnepi taggyűlésen csak vendég­ként .szerepelt, ő a lV-es alapszer. vezelhez tartozik, de ő i8 áterezte a taggyűlés jelentőségét. — Ugy érzem, — kezdtá felszó­lalását —, hogy a mai nappal egy döntő naphoz érkeztünk. Mi csak a jövőhét folyamán kapjuk treg az új könyveket, de a lV-es alapszer­vezet nevében vállalom, hogy a tagkönyveink átvételéig ünnepi műszakokat tartunk és úgy végez­zük munkánkat, hogy minden ed­digi eredményeinket túlszárnyal­junk. Még néhány perc, aztán ördögh elvtársnő egyenként szólítátta az elvtársakat: „Ábrahám Jánosné, Balatoni Já­nosné .,." A sorok megmozdultak. A két elvtánsnö mosolygós arccal köze­ledett a szépen díszített asztal felé. Remegett a kezükben a toll, am:kor az ívre írták a nevüket A boldogságtól, a büszkeségtől és a megtiszteltetéstől megilletődve | 'rendszerbe7"résit vett a mun­mindketten megfogadták: „Nem kásmozga ómban, de nem volt ter elvtársnő gondosan ellenőrizte a tagkönyvek adatait. Ózv. Balogh Jánosné meghatottan vette kezébe az új tagkönyvét: — Köszönöm a párlnak, Rákosi elv­társnak az új tagkönyvemiet — mondta, Dr. Bába László is fogada­lommal vette kezébe új könyvét, — Megígérem — mondta — a jövő­ben úgy a szakmai, mint a párt­munkámat fokozottabb gonddal végzem. így vették át egymás után új tag­könyveiket a Szegedi Julaárugyár alapszervezetének tagjai és megerő­södve. új elhatározásokkal távoztak a kultúrteremből. Az Újszegedi Kender­és Lenszövőgyár kultúrtermét is szépen feldíszítet­ték a dolgozók. Virág- és zászló­erdő fogadig a belépőkéi és az ün­neplőbe öltözhetett kultúrteremben örömtől és büszkeségiül teive log­laltak helyet a VI-os alapszervezet kommunistái,- A gyorsan pergő szí­nes kultúrműsor után Aradi József­né elvtársnő, az aiapszervezet kit* kára tartolla meg beszédét és mél­tatta az ünnepi taggyűlés jelentő­ségé:. A beszámoló után M.esinger Gyula elvtárs szólalt fel elsőnek. — Most, amikor a kövelkezó per­cekben új tagkönyvünk átvétcérc kerül a sor, úgy érzem, vaiameny­nyien átérezzük kötelességünket: még többet termelni és még jobb minőségű árut adni a dolgozó nép államának. Vigh Istvánné elvtársnő felszóla­lásában e'mond'a, hogv a Horíhy­szavakkal, tettekkel bizonyítják be, hogy méltók lesznek az új tag­könyvhöz." Aztán sorra jönnek kí az asztal­hoz az elvtársak. Baranyás Ist­vánné, Bárkányi Sándorné, Bez­dán Gyuláné, Dáni Jánosné. Shusz­ter Jánoe és igy tovább. Egy óra sem telt el és a Szegedi Kender­gyár VII-es alapszervezete tagjai­nak kezében ott volt az új tagisági könyv. Az ünnepség "égén száz torokból hangzik fel az lnternarió­nálé: „... A győzelem napjai jör;~ nek..." Az ünnepi taggyűlésnek azonban hibái is volfak. Az alapszervezet vezetősége nem sziervezte meg előre kellőképpen a tagsági köny­vek átvételének formáját és ez né­mileg vontátottá lette az új fag. könyv átvételét. A VlI-es alapszer­vezet taggyűlésén felmerült hiá­nyosságok szolgáljanak figyelmez­tetősül a Szegedi Kenderfonógyár pártbizottságának cs az ünnepi taggyűlés tanulságait beszéljék meg az alapszervezetek vezetősé­gével, hogy a jövöhét folyamán sorra kerülő taggyűlések ünne­pélyességét ne rontsa a szervezés hiánya. A Szegedi lutaárugyár A kapuban kedden felirat fogadta j az ünnepi taggyűlés elnöke. Egy­et munkába érkezőket: „Tagkcnyv-' másután érkeztek nz asztalhoz a dcl. isítjük pártunkat", Ün- gozók. kezükben régi tagsági köny-cserévei erősítjük nep van a Juta árugyárban, mutatta a felirat és a kultúrterem díszítése is, ahol a délelőtti műszak befeje­zése után összegyűltek az üzem kommunistái. Ünnepi taggyűlési tartottak, melyen Uioszloiták az új tagkönyveket A taggyűlés az üzem kullúrgár­dájának műsorával kezdődött. Az énekkar mozgalmi indulókat énekelt a színjátszók „Az utolsó nap" című egyfelvonásos színdarabot adták elő. Az ünnepi taggyűlése,, Demeter Antalné párttitkár elvtár nő tartott beszédet. Ismertette, mit jelent szá­munkra a párt­— Minden lépés mellyel előre ha. ladtunk, pártunk vezetésével teltük meg. Minden győzelmet a párt ve­zetésével ériünk el. Pártánk védtá meg szabadságunkat, függetl nsé_ günket a külső és belső ellenséggel szemben — mondta Demeter elv­társnő. — En-.ek a pártnak tagjá­nak lenni ki ünte(é3 mindarn-.ioiik számára — folytatta. Majd beszélt a párttagok jogairól, kötelességei­ről. értékette alaps-ervezetük mun­káját, A beszámoló elhangzása után egymásután a dolgozók küldöttei köszöntötték az "ünnepi ta-^yű-és résztvevőit. Elhozták a DISZ fiata­lok üdvözlőiét, a szakszervezet, a békebizottság. a pártonkívüi dolgo­zók jó kívánságait párt iránti sze­retetüket. Majd megkezdődött az új (agkönyvek kiosztása- Ács Imrémé, özv. Balogh Jánosné, dr. Bába László. Bertus Lászlón"', olvasta a peveket Yukics Gczánó etetársnő, vükkel Vukics elvtársnő és Deme­ka'-nia tanulni. Nem képezhette ma­gát és csak érezte, hogy nz öntuda­tos" dolgozók útját kell köve nie. A felszabadulás óta azonban tanult és igérelet tett, hogy az elkövetkezen­dő időkben még jobban tanul, hogy az eddiginél is keményebben vegye ki részét abból a harcból, amely a párt vezetéséve! a dolgozók érdekei­ért folyik. — Az új tagkönyv — mondotta felszólalásában Kiss Sándor elv tár s —, arra figyelmeztet majd engem is, hogy jobb munkát végTzek, mint eddig és kíméleten, mega'kti­vásné'küli harcot folytassak az el­lenség ellen. így hangzott el m'nden felszóla­lás: Több és jobb munkát végzünk és az új tagkönyv még nagyobb odaadást, áldozatkészséget és cl" szán'abb harcot köve.el tőlünk a békéért folyó harcban, munkában, tanu'ásban egyaránt és ezt a f d­r.datot a párt vezetésével maradék­talanul végre is hajijuk. A felszólalások u ún pedig meg­kezdődött a tagkönyvek kiosztása. Ábrahám Ferencné, Csiszár István­né. Marosi János, Bárdos líva és a többiek örömmel vették át az új tagsági könyvet és valamennyien ígérete tetlek. hogy még harco­sabb tagjai lesznek Rákosi elvtárs pártjának, amely a hata'mns Szov­jetunió Kommuítástn Pártjának út­ján ha'adva b'ztosan vezeti « ma­gyar dolgozókat szociális a hazánk felépítéséért folyó harcban. flz ammftaiak úfabb mesfer&edSss] a panmíndzsoni fegyverszünet! tárgyalások megfiisisílására Keszon. Az . Űj-Kína" hírügynök­ség különtudósítúja jelenti: Az amerikaiak újabb provokációt követtek el a fegyverszüneti tárgya­lások térségének és a keszoni öve. zet semlegességéről kö tött mer álla­podásnak nyitt megsértése terén. Calrock az újonnan kinevezett amerikai rangidős összekötőt szt, január 2-án levelet intézett a ko­reai-kínai fegyverszüneti kü'dött­sfghez. Levelében hivalkodóan ezt állította, hogy ,.ha a szóbanforgó térségben nem követnek el el'ens ges cse­lekedetet, akkor az ilyen étrepii. lések nem s.'rlik az összekötő­tisztek közi;tt fennálló megálla­podás szel'emét." Keszoni megfigyelők rámutatnak: a két között létrejött megálla­podás vlágo*an kimondja, hogy egyik fél katonai repinőgép-ürek sem Szabad a tárgyalások térsége és a semleges övezet fölé berepül­niök. Cartáck „időjárási és technikai viszonyokkal" igyekezett elhárítani n felelősséget. Azonban az amerikai repü'őgé­pek minden esetben fényes nappal és tiszta időben repültek be a tár­gyalások térsége fölé Az 1952 október 8-a óta — ekkor szakították meg az amerikaiak a fegyverszüneti tárgya'ásókat — eltelt idő a att az amerikai légi­erő repülőgépei tíz alkalommal hatoltak be a tárgyalások tér­sége fülé, nem is szólva a keszoni semleges övezet légterének megsértéséről. Amerikai repülőgépek bombázták a koreai-kínai kiildütáság egy világo­san felismerhető jelzésekkel ellátott Keszonból Phínján felé haladó gép. kocsiját. Ezenkívül az amerikaiak tüzérsége há­rom alkalamma' lőtte a tárgya­lások térségét. Több izben rágalmazó tartalmú röplapokat terjesztettek a tárgyalá­sok térrégéten. Az amerikaiak titl os ügynököket csempésztek a tárgya­lások térségébe azzal a megbízatás, sal. hogy az ott lakó polgári sz°­mélyekei megfélemlítsék és közülük többeket elraboljanak. Az amerikaiaknak erről a szé­gyenteljes tevékenységéről jegyző­könyvek tanúskodnak, cáfolatnak tehát nem lelhet helye. A megvesztegetett McCarran amerikai szenáfor lelepleződése A „Pravda" közli Tolkunov cikkét, amelynek elme: .,Leleplez­ték McCarran kapcsolatai! a gengszterekkel." A cikk a következő­ket mondja: „McCarran amtirikai szenátor a belbiztonsági kérdé sekkel foglalkozó szenátusi albizottság elnöke messze az Amerika, Egyesült Államok halárain túl terjedő kétes értékű hírnévre tel' szert. McCarran állt azoknak az élén, akik üldözik es hajszolják a haladó gondolkodású amerikaiakat. A szenátor az Amerikai Egyesült Állomok ,első detektivje' lett. A burzsoá sajtó nagy han­gon úgy reklámozta öt, mint az amerikc-Hlenes tevékenység ellen harcoló ,megveszteget hetei len lovagot." A napokban azonban McCarrarinel olyan eset történt. amely teljes meztelenségben mulatta be öt honfitársai előtt. A szenátor maga is bíróság elé kerüli. A vád az volt ellene, hogy megpróbálta tönkretenni a „Sun" cimű újságot, amely leleplezte McCarrun kap­csolatait a gengszterekkel. A megcáfolhatatlan bizonyítékok falhoz szorították McCarrant, aki kénytelen volt néhány érdekes beismerést tenni. Beismerte, hogy játékbarlangok tulajdonosat ingyen etették és itatták öt, hogy sokóig egyetlen dollár fizetség nélkül élt banditák tulajdonában lévő szállo­dákban. Ez a „megvesztegclhetetlen lovag" hálából" igen sok szerűi­tortól kérte, hogy szállítsák le a játékbarlangok tulajdonosaira kirótt adót. McCarran természetesen nem mondott el mindent. Egészen bizo­nyos, hogy a gengszterek ilyen jelentős szolgálatokért nemcsak egy fiaskó viskil és ingyenes étkezést adtak McCarrannek. A gengszterek szolgálatában álló szenátor kétségtelenül tekintélyes összeget vágott zsebre. A ,,New York Fost" című újság nem minden irónia nélkül jegyzi meg, hogy McCarran ,,emlékeztet a magacsinálta szentre, akit rajta­kaplak azon, hogy bűnt követ el". Az újság levonta a következtetése­ket McCarran ügyéből, azt tanácsolja a szenátor követőinek és tettes­társainak, hogy ,,az az ember, aki türelmetlen „szuperhazafiságból'* üzletet csinál, az legyen buzgó, amikor a szállodaszámláját kell kifi­zetnie és legyen óvatosabb, amikor kérést intéz jótevői ügyében, akik az adó megfizetése alól szeretnének mentesülni". McCarran megvesztegetésének története rendkívül jel.emzö a mai politikai életre. Egyes amerikai újságok jogoson teszik tel a kérdési: vájjon nem azért áUítJlák-e ezt a megvesztegethető szená­tort olyan magas helyre, hogy az saját kezével végezze el a szennyes ügyet: vádolja az ártatlanokat és védje a bűnösöket. Titóék köüsépvetésük helvennva'cegész hallizeiS százalékát háborús előkészületekre (ordítják Ismeretlen a történelemben, hogy egy állam költségvetésének 78.<i sza­za ékát háborús előkészületekre for­dítja — írja D. Kliszurov, a „Ra­botnieseszko De-lo' cikkírója. — Ilyesmi még nem fordul: elő — nemhogy békében, de a leghevesebb háborúk idején sem. A Tito banda az 1953. évre szóló költségvetésében 78.6 szá. zalékot irányzott e'ő az agresz­szív háború előkészítésének eé'­jara. De ez még nem minden. Az 1953. évre szóló úgynevezett ,,társadalmi tervben" több m'ni. 100 milliárd dinárt irányoztak elő a „lui'.csob/ck­tumoknak" nevezeit stratégiai épít­kezések megva'ós'tására. Ha a kü­lönböző összegeket összeadjuk, ki­tűnik. hogy Titóék az agresszió elő­készítésére Jugoszlávia nemzeti jö­vedelmének több mint felét fordít­ják. A nemzetgazdaság fejlesztésére a költségvetés üt százalékát, szociális juttatásokra — ide­értve a rokkantak segélyezéséi­ig — alig négy százalékot irá nyoztak e.ő. Titóéknak természetesen hazugsá­gokhoz kell foiyamodn ok, hogy e ­tereljék a nép figyelmét dühödt há­borús előkészületeik igazi céljairú . A Ti:o-banda ankarai és athéni cinkosaival együtt — washingtoni és londoni gazdái parancsára — agresszióra készül a népi d nio­krat'kus orszá"ok ellen, késziil arra, hogy reszt vegyen nz lm. perialisták áltai tervzett táma­dásban a Szovjetunió, a béke és a demokrácia tábora elten. Titóék elfelejtették a mult intel­meit. Hitler és Mussottni is a Szov­jetunió el cni háború kártyáiára já'szotá és el is vesztette n játsz­mát. Ez a sor vár a két fnsis/ta bandavezér utódjára és tanítványába — Tiíóra is Sztrríjkmozgalom, lakásínség, munkanélküliség a lökés országokban Delhi (TASZSZ). Indiában az 1953. év kezdetét a sztrájkmozgu­lom növekedése jellemzi. Radzskotá han tömegtünl;tésekkel és sztráj­kokkal tiltakoznak az adóemelések ellen. A rendőrség lőfegyverrel tá­madt a iünletőkre. Kelet-Pandzsab államban 13 ezer tanító sztrájkol. Emiatt 500 ezer lanuló nem jétr iskolába. A tamilok fizetésemelés! kövelelnek. Beirul (TASZSZ). Az ,,'Asz­Sarha" című libanoni lap jelentése szerint több libanoni szakszervezet erélyesen tiltakozott Ibrahim Ba­kainak. a Szíriai Szakszervezeti Szövetség elnökének a szíriai ható­ságok által történt letartóztatása miatt. A lap rámulat, hogy szer­kesztőségéhez több tiltakozó hatá­rozat és levél érkezett, amelyben a dolgozók ezrei követelik Ibrahim Baknj haladéktalan szabadonbocsá­tását. Belrut (TASZSZ). Az „Asz­Sarha" jelentése szerint a libanoni Szaida városban a munkanélküli fiatalok népes tüntetést szerveztek. A tüntetők tiltakoztak a Transara­bian Pipeline Company nevű ame­rikai társaság önkényes eljárása el­len, amely elbocsátja a libanoni munkásokat és amerikaiakat alkal­maz helyettük. A tüntetők követcíl'ék, hogy uta­sítsák ki a társaságot Libanonból. A tüntetés résztvevői összetörték több amerikai gépkocsiját. * Delhi (TASZSZ). Az Indiai Tá­jékoztató Ir0da jelentése szerint Pondicheryben (Francia-India) három textilgyár munkásai már egy hónapja sztrájkolnak. • Ottawa (TASZSZ). A Kanada! Szakszervezeti Szövelség adatai szerint a kanadai dolgozók 80 szá­zalékának bére „alacsonyabb a lét­minimumnál". A ,-Start* című montreali lap ezeket írta: „A lassú éhhalál sok montreali csa'ád sorsa. Nem tudják kifizetni a lakbért és nem tudnak elegendő élelmiszeri vásárolni". Többezer kanadai munkáscsalád romos épületekben lakik, szörnyű nyomorban és túlzsúfoltságban. A. Torontoban megjelenő „Toion­to Stnr" című lap augusztusban azt írta, hogy 1952 végéig Kanadában 500 ezer új lakóházra lenne szük­ség. Kanadában ezidőszorint csak a hivatalosan nyilvántartott munka­nélküliek száma 400 ezer, de szá­muk szüntelenül növekszik Kitűnő eredményeket érlek el a mult évben a szöv et gyapoKermelö kolnozok Moszkva, (TASZSZ). A Szovjet­unió gyapottcrme'.ő terütteinek kol­hozai rnosf összegezik az elmű t év eredményei , Nagy s kcrrel zárla az évet Tád­zsikisztán legnagyobb gyapot ermulő kolhoza, a „Lenin" kolhoz, amely hektáronként átlag 40 mázsás ter mést takárít") t be. Az áramnak bé­relő t gyapotért a ko'.hoz 25 mil­lió rubelt kapott. Az iizbek szláni andrijáni terület ,.Szt.\ in ' kolhozában hektáronként 37 mázsás gyapo'termést értek "1 E kolhoz jövedelme 20 millió riil i volt.

Next

/
Thumbnails
Contents