Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-04 / 284. szám

6 CSÜTÖRTÖK. 1052. DECEMBER 2.' ELMÉLETI TANÁCSADÓ A HÁBORÜ ÉS BÉKE KÉRDÉSE SZTÁLIN ELVTÁRS ÜJ MÜVÉBEN Számos propagandista vete(te fel, hoqy Sztálin elvtársnak a | háború elkerülhetetlenségéről fett meqállapl|á,sait egyesek f- helyteleníti crlc'mezik Ezért kttzöhe a „Propagandista" elmű fo'yobat az alábbi cikket novemberi számában. Sz'élin elvtárs klasszikus művében „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban", 0 modem kapitalizmus mélyreható marxista elemzésével, a második világháború utáni nemzetközi hely-1 /el értékelésével, új nagyjelentőségű 'ételekkel fejlesztette tovább a marxizmruc-'eninizmiusnak az im1 rrializmusról és a háború és béke kérdéséről szóló tanításait. Sztálin elvtárs élesen Szembcs. s/áll a7.okkal, akik a második vl-. tághábqrú után kialakult nemzelk'ö/ji belyzetböl azt a következtetést vonták le, hogy az imperialista or-1 szagok között a háborúk rnár nem elkerülhetetlenek. Mélyrehatóan elemzi a kapitalista országok egymásközötti ellentételt és faltárja ezeknek az ellentéteknek a pors-1 pnktfváját. Az Amerikai Egyesült j ÁUamok és Anglia—Franciaország ellentéteit elemezve Sztálin elvtárs rámutat arra, hogy az imperialista országok 6zámára elsőrendű je- j lentöségük van az olcsó nyers, anyagoknak és biztos felvevő piacoknak. Az Egyesült Államok nz-l zab hogy behatol ezen országok j piacaira és megszerzi uyersanyag-l forrásaikat, továbbá, hogy „segély" i leple alatt gazdaságunkat az Egyesült Államok gazdaságának függvényévé teszi, veszélyezteti az angol és francia tőkések magas pro-i fiiját- A piacokért és nyersanyag, forrásokért folyó harc előbb-utóbb oda kell vezessen, hogy ezek az országok kilépik magukat. az Egye- ( sült- Államok öleléséből, s magas I profiljuk biztosítása érdekében! k'nntllktusba kerülnek vele. A legfontosabb legyőzött imperialista országok, Nyugat-Németország 6s Japán helyzetét elemezve, Sztálin elvtárs hangsúlyozza az! első világháború utáni helyzet tör- ' tánelmi tapasztalatait. Anglia és "Z Egyesült Államok az első világ, háborúban Németország felett aratott győzelmük u'án azt remélték,: liogy Németország mint nagyhuta-j lom és versenytárs kidől a sorból és megszűnik az imperialista or-1 szagok közötti háború lehetősége, j Az angol, amerikai monopolisták ' maguk Is 6egitséget nyújtottak Németország gazdaságának helyreállításához, hadigazdasági potenciáljának növeléséhez, arra Számttva. hogy a Szovjetunió ellen has®utálják fel Németországol. Az angol-amerikai imperialisták ebben az időben — éppen úgy, mint ma — egy szovjetellenes egységfrontot igyekeztek összetákolni. Ismeretes,! hogy az angol-amerikai imperialistáknak ez a kísérlete kudarccal' végződött. — mort mint erre Sztálin elvtárs rámutatott, a kapitalista országok közti ellentétek, a harc a p'ncoikórf. nyersanyagforrásokért — 1 gyakorlatilag erősebbnek bizonyullak. mint a kapitalizmus és szo- , (ializmus közli ellentétek. Ma, ami. ' kor nz amerikai imperialisták sze-; mérmetlen nyíltsággal állítják ! helyre a német m'litarizmust, hely- : rcjUitják a német hadiipart, különösen fontosak Sztálin elvtársnak ezek a figyelmeztetései. A bonni kormány képviselői egyre nyíltabban hangoztatják, hogy Nyucal-Nórrvetországo' vezető szerep illeti meg Nyugat-Európában. A nyugat német monopóli?. Iáknak ezek a tervei egyre na-l ryobb riadalmat kellenek a fran-1 c'n, angol tőkések kórében. Bár! a német monopólistak jelenleg I behódolnak az amerikai imperiallz- ] musnak és elfogadják annak vezetését, nem kétséges azonban, bogy arra fognak törekedni, hogy megszerezzék önállóságukat és a maximális profit utáni hajszájukban előbb-utóbb cllen'étbe kerülnek az amerikai imperializmussal, ami újabb konfliktusok lehetőségét jelenti az imperialista országok között. Sztálin elvlárs úi művében rámutat arra. hogy az a tétel, mely szerint a kap'talizmus és a szocializmus közölti ellentétek erösebbek. mint a tőkés országok közti ellentetek. elméletileg helyes. Mégis a második világháború tanulságai mutatják, hogy n ,,kapitalista országoknak a piacokért vfveff harca és nz a vágya, hogy konkurri'nsciket megfojtsák, gyakorlatilag erősebbnek bizonyult, mint a kapltn'izmus iábotn és a szocializmus tábora közti ellentétek." Mert a szocializmus országa p'len irányuló háború veszélyesebb a kapitalizmus számára, mint a tőkés országok közti háború. Mi.vei a tőkés országok egymásközö"i háborúja csak azt a kérdé6t veti fel. hogy mely tőkés csoportok uralkodjanak a többi- tőkés ország felett, míg a szocializmus elleni háború az egész kapitalizmus létét veszélyezteti. Az imperialisták, bár a tömegek félrevezetésére, saját háborús készülődésük indokolására a Szovjelunió agreszszi vitásáról üvöltöznek, maguk sem h:6znek agresszivitásában. Számítesha veszik a Szovjetunió békepolitikáját és tudják, hogy a Szovjetunió nem támadja meg a kapitalista országokat. Sztálin elvtárs, nak ezek a megállapításai különös jelentőséggel bírnak a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Az SZKP XIX. kongresszusán számos felszólaló húzta alá. hogy a Szovjet un ló ellen- a szocializmus országai fiién indítandó új háború cselén ezek az országok mindennel ren delkeznek ahhoz, hogy a háború* a kapitalizmus sírjává változtassák. Napjaink nemzetközi helyzetének eseményei a tények megdönthetetlen erejéve1 bizonyítják a Szovjetunió békepolitikáját és '".leplezik az agresszorokat. Angiin, Franciaország és a többi lekés állam uralkodó köreinek látniok kell, hogy nem a kommunizmus, nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült Al'ajook monopólis'ái bódítják el piacaikat, nyersanya gfor. másaikat és veszélyeztetik önállóságukat. A békeharcot vezető kommunista pártok számára óriási jelentőséggel birnak Sztálin elvtársnak azok az útmutatásai, amelyOk megmutatják, hogy Lenin tétele, melv szerint az imperializmus elkerülhetetlenül háborút szül, továbbra is fennáll. A kapitalista országok közti háború elkerülhetetlenségéről szó. ló tanítás a jelenlegi nemzetközi helyzetben is változattanul érvé nyes. E tanítások megmutatják' számunkra a velünk izembenálló tábor gyengeségeit, belső ellentéteit és azt, hogy ezek az ellentétek szükségszerűen növekednek. Arrn tanít Sztálin elvjárs, hogy a nemzetközi helyzet felszínen mozgó külső jelenségek mögött meg kell látnunk azokat az erőket, amelyek kifejlődésükkel meg togják szabni az események menetét. A kommunista pártok feladata, hogy politikájúikban szánrbavegyék ezeket az erőket és ellentéteket, kihasználják a békeharc érdekében a legagresszívebb erők elszigetelésére Ezek a sztálini tanítások ügye', meztetnek bennünket arra a veszélyre, amely a bekét az imperialisták egymásközti háborúja formájában fenyegeti. Vannak ná. lünk olyan elvtársak, akik úgy gondolják, hogy az imperialisták egymásközti háborúja hasznos a munkásmozgalom számára, hiszen gyengíti az egymással szembenálló imperialistákat, ez a felfogás teljesen helytelen. Az imperialisták egymásközti háborúja is elsősorban a dolgozókat sújtja, nekik kell elviselni a háborúval járó pusztításokat és szenvedéseket. Az imperialisták közti háború gyengüi a munkásmozgalmat, mert felszítja a sovinizmust, a nac onalizmust, megosztja a munkásokat, a tőkések viszont nagy profilokat zsebelnek be a háborúban. Az imperializmus áltál kirobbantott... „bármely, még oly kis háború 'n — mondja Sztálin elvtárs —. m.elyet az agresszorok a világnak valamely távoli sarkában kezdenek el. vesrec'elmet jeleni a békeszerető országok számára." Ezért a mi békepoUtikánknak. a jelenlegi békemozgalomnak arra kell törekednie, hogy az egyes államok közti minden háborút megakadályozzon. A nézeteltérések békés rendezése mellett kell 6ikra szállnia, hiszen a békés viszonyok közö't folyó építőmunka. a kommunizmus, g szocializmus cpilése békés körülmények között a demokrácia, a szocializmus erőinek hatalmas iramú növekedését teszi lehetővé, nríg a kapitalista államokat belső ellentmondásaik, válságok gyengítik. Akadnak nálunk olyan elvtársak is. akik azt mondjak, hogy a szocialista tábor elleni háború veszélye csökken, meri az imperialisták ellentétei fokozódnak. Ez a nézet mélységesen hibás és veszélyes. Olyan viszonyok közö't. amikor az imperialisták fokozzák erőfeszítéseiket, hogy a Szovje'unió és a népi demokráciák ellen egységfrontot hozzanak létre és gyors ütemben fegyverkeznek, fámaszr pontokat építenék ki a szocialista tábor körül, ezek a né.etek leszerelnek bennünket, elaltatják ébe séqünket. Az Egyesült Államok világuralomra tör cs világuralmát, csak háborúval tudja megvalósítani. A világ népei leigázásának, az új háború kirobbantásának azonban legfőbb akadályozója a Szovjetunió és. a vezetése alatt álló í.00 milliós szocialista tábor. Ezért az amerikai imperializmus a háborút a Szovjelunió és a népi demokratikus országok ellen akarja kirobbantani. Napjaink nemzetközi eseményei azt mutatják, hogy az imperialisták nem csökkentik, sőt fokozzák erőfeszítéseiket a szocializmus országai el'eni báború kirobbantására, Ilyen viszonyok között megengedhetellen, hogy akár csak a legcsekélyebb mértekben is csökkentsük országunk vódelrrfl képességeinek erősítésé', harcunkat, a béke megvédéséért. A nomzatköxi békemozgalom és a világ kommunista pártjai mrimára hatalmas segi'ségjl jeleni az. hogy Sztálin elvtárs új müvében tisztázza a békemozgalom célját és jellegét, megmutatja ínnak tehetósé.geit. A mostani békemozgalom célja — tanítja Sz'álin elvtárs — nem a kapitalizmus megdöntése és a. szocializmus megteremtése. hanem a béke megvédéséért vivotl harc demokratikus céljaira korlátozódik. Ez a mozgalom különbözik aiz első világháború idején a báború polgárháborúvá való átváltoztatásáért folytatott mozgalomtól. amely szociálisba célokat tűzött maga elé. Éppen a mozgalom szocialista jel'egébői következett, hogy annak tömegbázisa a jelenlegi békemozgalomnál szűkebb vol'. Mtaen rejlik e különbség magyarázata? E különbség magyarázata abban van, hogy a második világháború utáni nemzetközi helyze' gyökeresen különbözik az első világháború előtti nemzetközi helyzettől. Az első világháború előtt a kapitalizmus az egész világol átfogta. Nem volt a béke védelmé, nek olyan megdönthetetlen bázisa, mintha Szovjetariin vezette szocialista tábor. Az első világháborúban ,.a haza. a nemzett függetlenség védelme" jelszavával, a burzsoázia be tudta rántani a tömegeket a háborúba. Az első világháború előtt a nemzet-közi munkásmozgalomban uralkodó szerepet jétszottíík a munkásosztály árulói, a szoci álsov in iszta k. akik támogatták saját burzsoáziájuk imperialista háborúját. Ma egészen más a helyzet. A burzsoá .la. — mint arra Sztálin elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán mondott beszédében rámutatott — „más lett, jelentősen megváltozott, reakciósabb letl, elvesztette kapcsolatait a néppel és azzal meggyengítette önmagát." Az a körülmény, hogy a burzsoázia a polgári demokratikus szabadságjogok zászlaját félrelökte és belyet. te egyre inkább a fasizmus kerül előtérbe. lehetővé ás szükségessé teszi, hogy a kommunista páríok vegyék kezükbe ezt a zászlót és maguk köré gyűjtsék azokat, akik a demokratikus szabadságjogokat védelmezik. A burzsoázia ma dollárért árulja a nemzed függetlenséget, félrelökte a nemzeti függetlenség és a nemzeti szuverénitás zászlaját. Ezt a zászlót ma a Kommunista Pártok emelik magasra és maguk köré gyűjtik mindazokat. akiknek drága a nemzeti függetlenség. A harc a békéért napjainkban egybeesik a demokratikus szabadságjogok és a nemzeti függetlenségért vivotl harccal. M'ndezek lehetővé teszik olyan osiztályok és rétegek részvételét a békéért, demokráciáért és nemzeti függetlenségért folyó harcban, akik elé nem tűzhetünk ki Szocialista célokat A békeharc tehát nem szocialista. hanem demokratikus mozgalom. A békemozgal >m jellegének ebből a sztálini inegnatárczásából következik annak pártonkívüli jellege, amelyet Malenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán hangsúlyozott. Az Imperialista reakció propaganda gépezete arra törekszik, hogy a békcmozgálmát „felforgató" mozga-omnnk. a kommunizmus ,.eszközének" tüntesse fel. így akarja megbontanj a béke híveinek egységét, ezzel a hazug propagandával akarja megindokolni a béke híveinek egységét, ezzel a hazug prooaqandával akarja megindokolni a béke híveinek üldözését Sztálin elvtárs ntogállanitásai a békemozgalom jellegéről hatalmas csapást mértek a háborús uszítók terveire, leleplezik hazugságaikat. A békeharc első soraiban harcolnak mindenü't a hatalmas erővé vált kommunista pártok- E pártok emelik magasra a béke. a demokrácia és a nemzeti függdleirség zászlaját. A kommunista pártok vezetle munkásosztály az a reális erű. amely köré tömörü'ihelnek a béke. a demokrácia és a nemzeti függeilenA Magyar Jogáss Szövetség tiltakozása Jacques Duclos és több más haladó francia képviselő mentelmi jogának fel függeszlése miatt A Maigyar Jogász Szövetség többezer tagja nevében 20 magyar jogász levelet intézel' a francia nemzetgyűlés elnökéhez. A levélben 'iltákozásukat fejezik ki Jacques Duclos és több más haladó francia képviselő mentelmi jogának felfüggesztése miatt. A levél a többi között a következőket tartalmazza: „Hónapok óta figyeljük jogászi szempontból azokat az eljárásokat, amelyeket a francia kormány egymásután indít Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt titkára cs több más haladó képviselő elten. Megvizsgáltuk azt az indítvány*. amelyet a kormány hat kommunista képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére tett. Megállapítottuk, hogy azt az. 1940. április 9-i törvényrendeletet, amelyre a francia kormány kiadatási kérelmét alapítja, a parlament nem ratifikálta, a törvényrendelet: te. hát hatálytalan. A kormány kiadatási kérelme tehát jogi szempontból önmagában is törvényellenes. A francia kormány arra kér felhatalmazást, hogy kommunista képviselők elten a katonai törvényszék étert indítson eljárást olyan bűncselekmény ctarén. amely a fentiek szerint hatálytalan rendelet s/erint háláltál hOnte'heló. Ennek az indítványnak indoklásául csupán olyan évek során át még* jelent plakátokra, röpiratokra, új* ságcikkekre és tanulmányokra hivatkozik. amelye-ket legnagyobb, részt már évekkel ezelőtt tettek közzé és általánosan ismernek. E beszédek és cikkek tartalma a bé. ke fenntartására irányul. A francia kormánynak azzial a kísérletével állunk tehát szemDen, hogy katonai bíróság eilőM folytassa le azt a politikai pert, amelyet a polgári büntetőbíróságok kifejezetten és következetesen elutasítottak maguktól. A katonai bíráskodásra azért van szüksége a kormánynak, mert a bíróság tetszése 6zerint rendelhet el zárt tárgyalást és nem köteles indokolni 'íteleteit. Aiz, hogy a francia kormány kiadatási kérelme az általánosan elismert demokratikus szabadságjogokon kívül Franciaország nemzetközi kötelezettségeit is sérti, kötelességünkké teszi, hogy tiltakozzunk ellene és arra kérjük a nemzetgyűlés minden lagjá' — első sorban a köztük helyetfoglaló jogászokat — akadályozzák meg a kormány által tervezett törvénytelen cl. járás' és foglaljanak állás' ezzel a nemzetek szuverénitása és a világ béké. jéneik fenntartása mellett." — fc jezódilt be a levél. Az amerikai sallót erősen nyugtalanítja a csatlósállamokban megnyilvánuló éles amerika-eilenes hangulat New-York (MTI). Az amerikai Sajtó tatánk nyugtalansággal figyeli az F.gyctált Államok és csatlósai közötti ellen'étck fokozódását, valamint a csatlósállamokban mind éte. sebben megnyilvánuló aniprikaettenes hangulatot. A nyugtalanságnak ma már az amerikai sajtó legkülönbözőbb és legbefolyásosabb orgánumai is hangot adnak. Több lap kifecsegi a nyugaleurópai csatlósállamok Amerikával szembeni ellenállásának igazi okail, Joseph Alsop például, aki e kérdéseknek több cikket szentelt, nemré giben a „New-York Herald Tri. bune"-ben így írt: ..Nagy-Briten, nia, Franciaország és az attanti szerződés többi tagállamai egyre nehezebben tudják elviselni a fegyverkezés okozta nehézségeket Ezen államok költségvetései nem bírják el Lisszabonban megállapított fegyverkezési terheket.'' Az Egyesült Államok politikája ellen Nyugal-Euröpában olyan általános felháborodás mutatkozik meg, hogy a tömegek nyomása attól még kifejezetten jobboldali politikusok sem tudják magukat teljesen • kivonni. sőt egyesek — akik rendesen az amerikai utasítások engedelmes végrehajtói — karreTcélokból a közvélemény amerikaellenes hangulatát egyéni érvényesülések szolgálatába próbálják állítani. A ..New Republic" című amerikai burzsoá lap ezt nyíltan leszögezi és azon sopánkodik, hogy Nyugat-Európában és a többi csatlósállamokban ma már egyre több ..komoly ember' bírálja élesen nz. Egyesült Államokat. „Egyes európai országokban bizonyos politikusok azért hirdetik magukat amerikaeltánosnek folytatja a „New Republic'' —, mert ezzel akarnak halalmon maradni, vagy kormányra lépni. A7 Fgyesütt Államok és a csatlós országok közötti suródások és konfliktusok egyik oka az amerikai megszálló katonák magatartása és állandó garázdálkodása, amelyek egyre élesebb amerikaeltenes hangulatot szítanak a lakosság körében. E kérdésekről a múltkoriban már a ..New-York Herald Tribüné" len. doni tudósítója is nagy feltűnést keltő cikket írt. Most a „New-York Times" közöl egymásután két cikket londoni és bordeauxi tudósítójától az amerikai megszállók és a helyi lakosság közötti „súrlódásokról''. Áz incidense^ egymást követik. Á mutt. évben Bordeaux körzetében az amerikai katonák a katonai ügyészség szerint. 312 „komoly incidenst" provokáltak ki. melyek között sze. rcpelnek meggondolatlanságból elkövetett gázolások vagy balesetek, a polgári lakosság személyes bántalmazása. vagy a magántulajdonban okozott kár. Lemondott Jessup, Truman „utazó nagykövete" Az „AFP" és a iondoni rádió uewyorki jelentései szerint Jessup amerikai meghatalmazott miniszter, az Egyesült Á'.lamok ENSZ küldöttségének egyik vezető tagja, Trumun „u'azó nagykövete" lemondott. A lemondási Truman elfogadta. (MTI) ség erői a háborús gyújtogatok elleni harcukban. A kommunista pártok vezetése nélkül a béke erői sehol sem vívhatnak sikeres harcot a háborús gyújtogatok ellen. E pártok vállalják u legnagyobb áldozatokat I a békéén, szabadságért és nemzeti függetlenségéri vívott harcban szerte az egész világon. Sztálin elvtárs új művében hangsúlyozza, hogy mindaddig, amíg az imperializmus fennmarad, érvényben marad az imperialista háború elkerülhetetlensége. Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen lehetőségei vannak a jelenlegi békemozgalomnak. „A legvalószínűbb — mondja Sztálin elvtárs —, hogy n mostani békemozgalom, mint a béke megvédéséért folyó mozgalom — sikere esetén —, elvezet az culott háború elhárításához, ideiglenes elodázásához, az adod béke ideiglenes fennmaradásához .,E sztálini megállapítás a háború és béke erői közli jelenlegi erőviszonyok felmérésén alapszik. A jelen nemzetközi helyzetben minden lehetőség megvan arra, hogy meghiúsítsuk az imperialistáknak a háború kirobbantására irányuló kalandor kísérleteit. Ahhpz. hogy a, iehelőtéjg yalósággá váljék, a béke híveinek további erő* fesfcílesére van szükség, hogy fokozzák aktivitásukat, növeljék szervezettségüket és fáradhatta! auul leleplezzék és elszigeteljék a háborús uszítókat. Sztálin elvtársnak a békemozgalom tehe:őségéről szóló tanítása arra figyelmeztet bennünket, hogy bármilyen nagyok is a békemozgalom sikerei, mindaddig, amíg az imperializmus fennáll, nem szűnt meg a háború elkerülhetetlensége. Ez » tanítás megóv bennünket az iFúzióktól. Harci készenlétre ősz önöz, figyelmeztet, hogy amíg a kapitalizmus fennáll, erősítenünk kell államunk védelmi képességeit, hogy az agresszorokat, ha ránk'ámadnának, teljes fegyverzetben tudjuk fogadni' Államunk gazdasági erejének növelése,^ dolgozó népünknek a haza védelmére való nevelése, hadseregünk további erősítése olyan kötelességünk, amelynek te'jesfését nemcsak dojgozó népünk, hanem a világ forradalmi munkásmozgalma — amelynek soraiban eddigi munkánkkal ki. érdemcllük a „rohambrigád" megtisztelő elnevezési — is elvárja tőlünk. Szarvgs A'Már.