Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-04 / 284. szám

4 CSÜTÖRTÖK. 1952. DECEMBER 4. Még többet kell tennünk a békéért A III. Magyar Békekongresszus küldöttei beszámolnak tapasztalataikról f Kedden délután 5 órakor a Gáz­gyár szépen feldíszített, otthonos kultúrterme megtelt munkából ha­zaérkező dolgozókkal, akik azért jöttek össze, hogy meghallgassák a Harmadik Magyar Békekongresz­szuson résztvett küldő tjüknek, Dudovics Jánosáénak kongresszusi beszámolóját. Szegednek ezen a ré­szén ,a békebizotlsúgok már jól ma­ködnek- Ez a- gyűlés jó megszerve­zéséből látható volt. A békeküldött beszámolóját mű­sorszámok előz ék meg. A Rókusi általános iskola kis úttörő-pajtásai szavalatokkal, énekszámokkal szó­rakoztatták a gyűlés közönségét. Mindenki arra gondolt, hogy ami­kor a, békét követeljük, akkor ezek­ért az ártatlan gyermekek boldog életéért emeljük fel szavunkat. Cé­lunk ilyen vidám, gondtalan életet biztosítani gyermekeinknek. Dudovics Jánosné, a Ruhagyár dolgozója beszámolójában elmondta, kitüntetésnek veszi, hogy olyan üzemben tarthatja •meg előadását, amelyben minden dolgozó száz szá­zalékon felül termel. A békekon­gresszus tiszteletére a Gázgyár dol­gozói számos felajánlást tettek és azokat túlteljesí'ették- Hladek Já­nos ás Katz Jenő 140 százalékos fel­ajánlásukat 158.8 százalékra telje­sítették. Dudovics Jánosné elvtársnő el­mondotta, amit a békekongresszuson látott és hallott. Elmondta a béke­gyűlés hallgatóságának, mit érzett ö a kongresszuson. Beszélt arról, mi­lyen lelkesen fogadók őket Buda­pesten. Beszédében átadta a kon­gresszuson felszólalók üzenetét és a felajánlásokat. Dudovics elvtársnő beszéde után sok hozzászólás következett. Elsőnek Werjer Károlyné Ilona-utcai népne­velő szólalt fel. — A békeharcot mi azzial segítettük elő — mondotta —, hogy 105 kilogramm fémet gyűjtöt­tünk össze. Ha szükséjy lesz rá, gé­pek helyett lövedélcet gyáriunk be­lőle. — Az egész dolgozótársaim ne­vében kiáltom, békét akarunk! — szólalt fel Katz Jenő gázszerelő. Az egész világ népe békét akar. Ez a követelés elsöpri az inifterialisták háborús terveit. Harcolnunk kell az- ( ért, hogy soha ne jöjjön vüssza töb- j bet az urak világa és ne pusztítson > többé háború. « j Balogh Károly elvtárs, a, Gágyár j újítási megbízott i/i arról beszélt,1 hogy a gyár dolgozói minőségi munkával, újí'á-sokkal, észszerüsi­tésekkel harcolnak a bélcéért. Népnevelő és termelő munká­val igyekszem dolgozni azért — mondotta Pfaff Ferenc. a Gázgyár mérő javító dolgozója —, hogy soha többet ne legyen háború­Ünnepi gyűlésre jöttünk ma össze — mondot'a Szűcs József, a Városi Békebizottság küldötte. — Legyen a Magyar Békekongresszus határkő, amelytől kezdve fogadjuk meg, hogy a bélcéért még többet, még jobban dolgozunk. Merítsünk erőt a XIX. kongresszus határozatai­ból. Minden dolgozó készüljön mun­kájával december 21 megünneplésé­re fejezte he beszédét Szűcs Jó­zsef elvtárs. Ausztria dolgozó népe készül a népek bécsi békekongresszusára SZERVEZZÉK MEG A BRIGÁDOK VERSENYÉT A SZEGEDI CIPOGYARBAN 'A Szegedi Cipőgyárban napról­Jiapra szebb termelési eredmények szüleinek. Nemcsak a mennyiségre, de a minőségre is nagy gondossá; gal ügyelnek a dolgozók. Kertész Istvánné brigádja 115.8 százalékos teljesítménye mellett 97 száaa.lókos minőséggel dolgozik. Október elején még 93 százalékos minőségi munkát végeztek, de már egy hónap alatt négy százalékkal javított a minősé­gen a Kerlész-brigád. Egyre több azoknak a száma, akik elérik a sztahanovista szintet. Az Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára Tóth Imréné a tűző­ben 153 százalékos átlagteljesítmé­nyével. Maróti Lászlóné 142 száza­lékos eredményével lett jelvényes sztahanovista. A brigádok is igye­keznek meggyorsítani az egyes mun­kafolyamatokat. Varga Mihályné brigádja a tűzőben 129.5 százalékot termel- A szabászaton Kalkó Györgyiié brigádja csak egy száza­lékkal van mögötte. A kikészítőbsn Fazekas I-ászióné brigádja a leg­uutóbbi értékelés szerint 123 száza­lékot teljesített. . „ Az üzemrészekben a teljesítmé­nyekről naponta értesülnek a dolgo­zók. A versenytábláik mindig friss eredményeket közölnek az egyéni versenyzőkről. Arról azon­ban a verseny'áb'ák és a szakszer­yezeii bizalmiak is hallgatnak, hogy a brigádok milyen eredményt értek el. Nem törődnek a brigádok verse­nyével. Mi ennek az oka? Az, hogy I a Szegedi Cipőgyárban egy hánap­I ban csak egyszer összesítik az egész havi termelést. Ilyenkor értékelik a brigádok eredményeit. Nem törőd­nek azzal, hogy rendszeresen a bri­gádok tudomására hozzák, mennyit termeltek. Nincs megszervezve a brigádok közötti párosverseny. Az egyik brigád vezetője, Csiszár Károlyné elmondja, hogy a szak­szervezet keveset törődik a munka­versennyel. Nem hívja össze a bri­gádok vezetőit, nem beszéd meg ve­lük a megvalósításra váró felada­tokat. A mi brigádunk is többet tud­na termelni — mondja Csiszár Ká­rolyné —, ha a szakszervezel törőd­ne eredményeinkkel és minden nap nyilvánosságra hozná előző napi teljesítményünket. A minőségen is tudnánk javítani, ha párosverseny­ben lennénk valamelyik brigáddal. Király Anna brigádja is a tűző­ben dolgozik. November első tíz nap­jában 132 százalékra teljesítették tervüket. Eredményükkel a brigá­dok közölt a második helyre kerül­tek. Ezt azonban csak úgy tudták meg, hogy eredményeiket külön, so­ronkivül számították ki. — Nem is tudtuk. hogy ilyen szé­pen teljesítettük tervünket mondja Király Anna —, senki sem adta tudtunkra. De azt sem tudjuk, hogy most hol tarlunik évi tervünk telje­sítésében. Már többször vállaltunk békeőrséget is, de azt sem értékelte a szakszervezet Már arról is beszél­gettünk, frofcy versenyre hívjuk ki Csiszárné brigádját, de még nem ál­lapodtunk meg a versenypont okban. Ezt Bízómban rövidesen megbeszél­jük. A Cipőgyárban 25 brigád van. Nagyobb lenne a munka lendület, ha a párosverseny kialakulna a brigádok között. A versenymozgalom elhanyagolá­sának egyik oka, hogy az üzemi bi­zottság titkára sűrűn változik és nem tudják kellőképpen megismerni munkakörüket. A szakszervezeti bi­zalmiak sok esetben ezért nem tesz­nek eleget megbízatásuknak, mert nem tudják, kihez forduljanak kérdéseikkel.. A Szegedi Cipőgyár dolgozói har­colnak Rákosi elvtársnak tett ígé­retük valóraváltásáért, évi tervük haláridő előtti befejezéséért, hogy adósság nélkül menjenek át az 1953-as tervévbe. Ennek megvalósí­lásához elengedhetetlenül szükséges a brigádok versenye, eredményeik értékelése és tudatosítása. Ennek a munkának legyen a gazdája a szak­szervezet és a dolgozók kérésének eleget téve vigyék sikerre a brigá­dok versenymozgalmát. Az osztrák kormány, amelyben ott ülnek a szociáldemokrata mun* kásárulók is, amerikai gazdái parancsára kommunista propagandá­nak minősítette a népek bécsi békekongresszusát. De Ausztria dolgozó népe, amely nap mint nap saját bőrén érzi a nyugati megszállók há­borús készülődésének minden terhét, állandóan kénytelen eltűrni az amerikai csapatok népellenes bűntetteit, nagyon jól tudja, hogy a népek bécsi békekongresszusa az ő ügye is. Az osztrák do gozók lel. kesen és az imperialista terrorral szembeszállva készülnek a kon. gresszusra, amely az ő hazájukban tartja tanácskozásait. Képünk egy bécsi nyomdaüzemet ábrázol. A dekoráció a nagy. hatalmak békeegyezményét követeli és üdvözli a népek békekongresz­szusát. Az üzem dolgozói békekongresszusi kiadványokat nyomtatnak. Újításokkal javítják tovább a szegedi paprika minőségét Gerő elvtárs beszéde xttán még fobban labaréüosfcodnak a fonallal a Szegedi kefél­és Hálogvá? dolgozói A Szegedi Kötél- és Hálógyári dolgozói november hónapban 103 | százalékra teljesítették tervüket. [ Gerő Ernő elvtárs a párt Központi i Vezetősége előtt tartott beszámo-, lója után a műszaki vezeték a dolgozókkal karöltve a terv túttel­iesítése érdekében még nagyobb gondot fordítanak az anyagtakaré­kosságra. _ Főleg megtakarított anyagból akarjuk túlteljesíteni az évi ter­vet — mondja Visner László mű­szaki vezető. Eddig is gazdaságosan használ­ták fel a Hálógyárban a selejtes fonalat és igen keveset dobtak hulladékba. A feldolgozásra ke­rülő szövét-anyagból a leeső ré­szeket is összevarrták és felhasz­nálták. Most elhatározták, hogy la hátralévő egy hónap alatt 23 ezer forintos megtakarítás he­lyett 30 ezer forint értékű fonalmennyiséget takarítanak meg. Egy újítással pedig, amelyet rö­videsen bevezetnek, — pamut he­lyett kenderfonallal szerelik fel a kötélre d hálót — évi 130 ezer forintos megtakarítást érnek el, ugyanakkor importanyaggal is ta­karékoskodnak. Az üzemrészek dolgozói is vala­mennyien minden cent'méter cér­nát és 6zövetanyagot igyekeznie feldolgozni, hogy a jövőben még több árut készítsenek megtakarí­tóit anyagból. — A gépektől lejövő félméteres és egyméteres hulladék fonallal ja­vítom ki a hálóban lévő hibákat — magyarázza Eperjesi Gézáné — mert ezzel te csökkentem a hulla­dékot és elősegítem tervünk túl­teljesítését. A gépnél dolgozók az elsza­kadt szálak össziekötözósencl vi­gyáznak. A csomókat úgy kötik meg, hogy az erős legyen, de azért rövid szálat kelljen levágni a megkötés után, hogy minél keve­sebb kerüljön a hulladékba. A foltozó üzemrészben szorgal­mas öJtögetés folyik, mindenki az előtte lévő háló foltozásával fog­lalatoskodik. Zsadányi Gáspárné éppen cérnát fűz a tűbe. Befűzés után gyors mozdulatokkal folytat­ja a foltozást, ügyel arra, hogy a tűbe fűzött cérna az utolsó cen­tiig el legyen használva. — Gerő elvtárs hiányosságként rótta fel, hogy a selejtet nem csökkentjük eléggé — mondotta öntudatosan. — De nemcsak a cérnával, a per- ' cekkel is takarékoskodunk, mert­minden perc, amivel jobban ki­használjuk munkaidőnket, előbbre segíti az évi tervük határidő előtti befejezését. A Kötél- és Hálógyárban Gerő , elvtárs beszédének elhangzása I után az anyagtakarókosság terén még nagyobb eredményt akarnak' 1 elérni, ügyelnek a nyersanyag he­i lyes és gazdaságos felhasználásá­| ra, hogy a mostani egy és fél szá­zalékos hulladékot egy százalékra, sőt kevesebbre csökkentsék. A szegedi paprika a dolgozó pa­rasztok, s kikészítek fáradtságos munkája nyomán már a felszaba­dulás előtt is világhírű volt. A fel­dolgozás túlnyomórészt kisipari jellege miatt azonban a minőségre nem tudtak mindig kellő gondot for­dítani. A dolgozóknak nem volt ér­dekűk, hogy új eljárásokon törjék a fejüket, mert a hasznát úgyis a 22 malmos és mintegy harminc ke­reskedő zsebelte volna be. A felszabadulás ulán, különösen az ötéves tervben, a Szegedi Papri­kaféldolgozó Vállalat rohamos fej­lődésével megváltozott a helyzet. A feldolgozás egyre inkább nagyüzemi jelleget ölt- Ma már a dolgozók is szívügyüknek tekintik, hogy a sze­gedi paprika jó hírneve tovább öregbedjék, s ezt hónapról hónapra több újítással is elősegítik. Az újítások közül legjelentősebb Engi J'nos főmérnök, Fodor József forr Inár és Kovács József tech­nikus féltérmék tisztító gépe A szárított, zúzott paprikát ven illá­torral mágneses rázó-asztalra vi­szik, amely kiválasztja a belekerült vashulladékot. Innen ugyancsak ven­tillátorral fújják a gyüjtőkamrába, s közben a paprikánál nehezebb idegen anyagok is különválasztód­nak Az új gép sokkal rövidebb idő alatt, s tökéletesebben elvégzi azt a munkát, amit aze'ött mint­egy 30 asszony végze't. Emellett a paprika minősége emelkedett s a malomkő élettartamát is meghosz­szabbították. Július öté több mint 50 ezer forintot takarítottak meg az újítással. Jelentős mennyiségű szenet taka­rítanak meg Engi Jánosnak egy másik újításával. A kedvezőtlen idő­járás miatt a paprika egy része az idén nem tudott beérni, s megszá­rításához nagymennyiségű íű ő­anyagra volt szükség. Most a szele­telt paprika víztartalmának mint­egy 30 százalékát hidraulikus prés­sel távolítják el s így egy mázsa anyag megszárításához 100 kilóval kevesebb szén elegendő. Ezzel né­hány hé) alatt mintegy öt vagon szenet takarítottak meg. A dolgozók balesetbiztonsága, egészségvédelme 'érdekében is szá­mos újítást vezettek be. A ka'apá­csos szeletelő gép adagoló ré.zét teljesen beburkolták s a port — amely a dolgozók egészségére ká­ros volt — a szennyvízcsatornába vezetik, ördögh Lajos gépész a szá­rítószekrényeket olyan biztonsági kapcsolóval látta el, amely az ada­goló ajtó qyitott helyzetében nem engedi az emelő motor megindítását, s ezáltal megszünteti a baleseíeke'. Az üzem vezetősége a napokban 13 pontból álló feladattervet dolgo­zott ki a jövőévi üzemszervezési problémák megoldására. Az üeern dolgozóinak űrlapot %dtak ki. ame­lyeken megteszik javas'alaikat. Ed­dig- már 19 úi, liaszná'ható ötletfel segítették a dolgozók a feladatterv megvalósítását. Ábrahám Pál laka­tos újreiidszerü szeletelőgép készí­tésére telt javaslatot, amellyel az eddiginél még jobban kiküszöbölik a paprika szennyeződéséi, s tovább javíthatják a minőséget. „AZ IFJÚ GÁRDA" A PHEN3ANI SZÍNPADON Irta: Vitalij Latov ilszzételték a román nagy nemzetgyűlés választási adatait Bulcarest (Agerpress). A román központi választási bizottság az egyes választókerületekből beérke­zett végleges adatok alapján megál­lapította, hogy a nagy nemzetgyű­lés küldötteinek vasárnapi választá­sán az egész országban 10,353.469 választó, vagyis a válasz'ójogosul­tak 97.91 százaléka vett részt a sza­vazásban. 10,233-369 választó, tehát a sza­vazók 98.84 százaléka a Népi De mokratikus Fr0nt jelöltjelre adla szavazaiát. 95.252 szavazó (0.92 százalék) a jelöltek ellen szavazott, 24.848 sza­vazatot (0.24 százalék) a. nagy nem­zetgyűlés küldötteinek választásáról szóíö törvény 80. cikkelye alapján érvénytelennek nyilvánílo'tak. A központi választási bizottság a nagy nemzetgyűlés küldötteinek vá­lasztásáról szóló törvény 30. cikke­lyének e) Szakasza alapján, az egyes választókerületekre vonatkozó adaíokat külön-külön megvizsgálva, jegyzőkönyvbe foglalta a 423 vá­lasztókerület nagynemzetgyűlési kül. •Jötteinek megválasztását és közzé­tette az adatokat, valamint a nagy nemzetgyűlés megválasztott küldöt­tednek névsorát, A szép koraöszi na­pon a földalatti szín­házhoz sietnek a bar­bár amerikai bombá­zásoktól meggyötört phenjani lakosok. J. Mejtusz szovjet zene­szerző „Az ifjú gár­da" címv Hváló ope­ráját mennek meg. hallga'ni. Felgördül a füg­göny. A zsúfolásig megtelt színház kö­zönsége lélekzetvissza­fojtva figyeli a szín­padon lejátszódó cse­lekményeket. ... A börtön komor boltívei alatt a pad­lón ülnek i a gyilkos fasiszták által meg­kínzo t hős 'ifjúgár­disták. Válja Borc bekötözi a vallatásról visszatérő Szergej Tyulenyin sebeit. Nyí­lik a cellaajtó és egy Geslapo-bribék kihív­ja Valkot... A fog­lyok felemélik fejü­ket: tudják, hogy tár­sukat kivégzésre vi­szik. A fia'al mártír, meleg, szívből jövő szavakkal fordul har­costársaihoz .,. Oleg Kosevoj és Ljubov Sevcgva a komszomol­dalt kezdi énekelni, Ványia. Zemnuliov, TJlja Gromova és Szergej Tyulanyin is rázendít. A dallam árad, egyre jobban szárnyal... A fog­lyok büszkén emelik fel fejüket... Még le sem gördül a függöny, máris dü­börgő taps zú-9 fel a nézőtéren. A közön­ség a dicső knaszno­doni ifjúgárdisták mellett az imperialis­ták által megszállt délkoreai vidékeken harcoló hős partizá­nokra gondol­A koreai fiatalokat nagy lelkesedéssel töl­ti el a szovjet művé­szet ragyogó alkotása. Biztatást merítenek belőle a, harhác beto­lakodók elleni harc. hoz. 1950 őszén, amikor az amerikaiak fasisz­ta hordái betörtek Észak-Koreába, a ko­reai ifjak és lányok a krasznodoni ifjú­gárdistákhoz hason­lóan harci egységekel szerveztek, összekötte­tést teremtettek a par­tizánokkal, kisiktat ­fák az intervenciósok vonatait és harcra h ­vó röpiratokat tsrje&z­i ettek a lakosság kö­rében. Egy sötét éj­szakán a szenoseni if­júgárda tagjai 150 ha­zafit szabadi ottak ki az amerikaiak bö: l i­nóból. Az ancsui ifjú­gárdisták pedig a viz­befojtástól mentették meg honfitársaikat. A koreai fiatalok nagyon megszeret' ék ,,Az ifjú gárda" cí­mű operát ós megfo­gadták, hogy követik a fiatal krasznodoni hősök példáját.

Next

/
Thumbnails
Contents