Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-19 / 297. szám

PÉNTEK, 1952. DECEMBER ». Az országgyűlés csütörtöki ülése Az országgyűlés csütörtökön folylutta az 1953. évi állami költségvetés vitáját. A csütörtöki ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnöke Hidas István elvtárs, Kiss Károly elvtárs és a minisztertanács több más t ítésztvett az ülésen Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Az ülést 10 óra után néhány percqej nyitotta meg Nagyisiók József, nz országgyűlés alelnöke. Az első felszólaló Mekis József volt. Mekis József elvtára felszólalása Az ötéves tervünkben kitűzött feladatok — mondotta — visszatükrözik Sztálin elvtárs tani tárét a szocialista iparosítás lényegéről: legfontosabb u nehézipar, ezen belül pedig a gépipar fokozott ütemű fejlesztése —, a lakosság életszínvonala emelésének, az ipar egyéb ágai számára a technikai alap nieg» teremtésének, védképességünk erösíté/sének és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének érdekében. Hangoztatta, hogy eddig; eredményeink elé réséhez nagymértékben hozzájárult az az önzetlen segítség, melyben a Szovjetunió részesít bennünket, A továbbiakban beszámolt arról, hogyan fejlődött a kohó- és gépipari minisztérium termelése 19?>2-ben. A feladatokról szólva kijelentette: Fontos feladatunk gyártmányaink minőségi javítása. Másik döntő hiányosságunk a termelés nem kielégítő ütemessége. Hiányosságok mutatkoznak az exportra való termelésben ls. A továbbiakban arról szólt, hogyan érvényesül hazánkban a szocializmus gazdasági alaptörvénye. Mekis József végül javaslatot terjesztett az országgyűlés elé. Javaslatot teszek — mondotta — az országgyűlésnek arra, hogy a kohászali és az általános gépipari minisztériumnál előirányzott forgó, eszközjuttatást az országgyűlés százmillió forinttal csökkentse és az így elért megtakarítást népgazdaságunk más területére irányítsa, Ugyanakkor javaslatot teszek a kiadások 15 millió forinttal való felemelésére. A dolgozók testi épségének, egészségének megvédésről, a munkavédelemről Rákosi elvtárs és pártunk Központi Vezetősége mint egyik legdöntőbb feladatunkról többször megemlékezett —, feladatunkká tette a munkavédelmi rendszabályok területén a fokozottabb gondoskodást. A kérdés nagy fo»1os~ ágára való tekintettel azonban ugyanakkor, amikor százmillió forint megtakarttására tettem javaslatot, terem, hogy az országgyűlés további 15 millió forintot szavazzon meg munkavédelmi célokra. A költségvetést elfogadla. Mekis József javaslatát kiadták ez országgyűlés illetékes bizottságának. Kádas István elvtárs felszólalása Ezután Kádas István országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, aki az Igazságügyi tárca költségvetésével foglalkozott. A mi törvényeink — mondotta — a szocialista erkölcs magasztos elveit Valósítják meg: igazságszolgáltatásunk annak az erkölcsnek a védelmezője, amely a népek békés együttélését, a népek szabadságát és függetlenségét követeli. Rámutatott, hogy az imperialisták agresszióra való törekvése, háborús propagandája a zülléshez, gyilkossá gokhoz, erőszakoskodásokhoz vezet. A mi országgyűlésünk — folytatta — olyan költségvetési törvény javaslatát tárgyalja, amely fejlődő népgazdaságunknak, dolgozó népünk egyre emelkedő anyagi és kulturális színvonalának nagymérvű számadatait tükrözi. A ml törvényeink mindegyike a fejlődő, boldog, független Magyarországnak egy-egy határköve. A továbbiakban méltatta n népi ülnökök munkáját, majd befejezésül hangsúlyozta: Igazságügyi szerveinknek munkájuk elvégzése közben mindig szem előtt kell tartianiok, hogy csak erős népi állam tud helytállni a szocializmusért, a békéért vívott nagy küzdelemben. A költségvetést elfogadta. Ezután Halász Aladár országgyűlési képviselő a szocinllsta jog fogalmát fejtette ki. Déosi Gyula ijxazságrüjxy miniszter felszólalása Ezután Décsi Gyula igazságügyminiszter emelkedett szólásra. — Pártunk II. kongresszusának határozatait, útmutatásalt az igazságügy területén is megvalósítottuk — mondotta. — Ez biztosította, hogy az elmúlt időszakban az igazságszolgáltatásunkat az igazságügyi szervezet megerősödése és demokratizálódása, az igazságszolgáltatás következetesebbé válása jellemezte. Ezután beszámolt az év Során alkotott jogszabályokról. Többek között elmondotta, hogy évenként mintegy 11 ezer népi üinök vesz részt a bíráskodás munkájában. Míg nálunk ezek a sí terek igazságszolgáltatásunkat és jogrendszerünket demokratizálják és a dolgozók jogai védelmétlek mind hathatósabb eszközévé teszik, addig az imperialista állaimok joga és igazságszolgáltatásd a kizsákmányolók egyre mohóbb, gátlástalanabb, nyilt elnyomásának válik kifejezőjévé és engedelmes eszközévé. Décsi Gyula ezután idézte Leninnek 1918-ban az új, szovjet bíróságok létrehozása után mondott szavait, majd így folytatta: A bíróságok és ügyészsége1; nálunk is az osztályellenség ellenállása megtörésének, bűnös cselszövései leleplezésének, kártevő cselekedetei megbüntetésének eszközei. Bíróságaink feladata, hogy az eddiginél sokkal szigorúbban, következetesebben sújtsanak le. Bíróinknak, ügyészeinknek teljes mértékben át kell érzeniök, hogy e gonosztevők leleplezésével, gaztetteik feltárásával, megbüntetésével békénket, elért vívmányainkat védik s megmutatják népünknek és a világnak, milyen eszközökkel dolgoznak a béke ellenségei. A kulákok, o volt tőkések és nagybirtokosok, a horthysta katonatisztik megkísérlik zavarni építő munkánkat. Bíróságainknak és ügyészségeinknek a törvény teljes szigorával kell lesujtaniok ezekre a kártevőkre. Liberalizmusnak, elnézésnek nem lehet helye s az itt még mutatkozó bármiféle lazaságot, engedékenységet, bizonytalankodást feltétlenül fel kell számolni. E téren határozottabbá és következetesebbé kelt tennünk az igazságszolgáltatás munkáját. Államunknak gazdasági alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona. Ezt az alapot, a társadalmi, a szocialista tulajdont meg kell védeni minden támadástól, biztosítanunk kell a társadalmi tulajdonnak sérthetetlenségét, megóvását. Népi demokráciánk igazságszolgáltatásának munkáját alapvetően megkönnyíti, hogy nem kell járatlan utakon haladnia: előtte áll a Szovjetunió igazságszolgáltatásának példája. Rákosi elvtárs országgyűlési beszédében meghatározta azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek népi demokráciánk előtt állanak. Igazságszo'gAltatásunknak ts <1 kell látnia e feladatoknak reá eső részét. Seregélyt József felszólalása Décsi Gyula igazságügyminiszter nagy tapssal fogadott beszéde után Seregéjyi József országgyűlési képviselő az állami gazdaságok és erdők minisztériuma költségvetéséhez szólt hozzá. Elmondotta, hogy az állami gazdaságok szántóföldjeinek 93 százaléka össze van vonva nagy táblákba s így alkalmas arra, hogy a haladó szovjet mezőgazdasági tudomány gazdag tapasztalatait mind szélesebb területen alkalmazzák. 19.r)3-bati 86.5 százalékkal nagyobb az erdősítési feladata a minisztériumnak, mint 1952-ben volt. A csemetekertek területe nz utolsó három év alatt 3.5-Szeresére emelkedett. Leszögeztc ezután, hogy jobban kell érvényesíteni a, haladó szovjet tudomány tanítását erdőgazdálkodásunkban. Seregély! József végül hangsúlyozta : A minisztériumnak keményen kell harcolni az ellenséges cselekedetek megnyilvánul ások és az állami gazdaságokba beférkőzött ellenséges elemek kártevései ellen. Fel kell számolni minden opportunizmust ezen a téren. Ezután szünet következett. Ezután több felszólaló fogadta cl a költségvetést. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órai kezdettel folytatja az 1953 évi állami költségvetés vitáját. ' A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK TÁVIRATA A NEPEK BÉKEKONGRESSZUSAHOZ „A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége valamennyi magyar szervezett dolgozó forró testveri üdvözletét és jókíván. ságait kütdl a népek nagy békekengressznsának. A magyar szerveze t dolgozók az egész világ bíkeharcosai iránti szolidaritással és a bókéért folytatott harc fokozásával járulnak hozzá a népek békekongreszsíusa eredményes munkájához. Kívánjuk, hogy a kongresszus fl rostkikés?íl8 vállalatok szerződéskötési versenyében a Szegedi Dé'rost lett az első Az Országos Tervhivatal megállapítja. hogy egyes növényekből, így az Ipari növényekből is hány kntásztrátts hold területen mit kell termelni. A termeltető vállalatok kötelessége, hogy a megállapított tcrii'eton termeltetési szerződéseket előre biztosilsák. A munka jó elvégzése érdekében a vállalatok között versenymozga'om indult meg. A szerződési Idő befejezésekor az érdeke't min'sztértum értékeli, melyik vál'alat tudja a szerződést leg. hamarabb befejezni. Ebben a ver. senyben országos viszonylatban 1952—53-ns évben a rostipar került nz első helyre, 102 százalékos ered menyével. A rosflparon beüil a három kikészítő vá'lalat között indult meg a verseny. A versenyben a szegett Délrost érte el a legjobb ered ményt: elsőnek fejezte be a mező. gazdasági kender termeltetési szer. ződ's kötését. Maga mögött hagyta a dunántúli rostkikészítő; és a keletmagyarországi rostkikészítő vállalatot. Sárkány Györgyné vál'sa valóra a világ valamennyi be. csii'ctes emberének őszinte békeóhaját. emelje még magsabbra * béke szent zászlaját, szttárdílsa meg a világot átfogó békeirszgalmat és határozataival mutasson útat valamennyi békeszerető ember számára a tartás béke megvédésében. Éljen a népek békekongresszusa". Le a háborús uszítókkal: A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége." PÁRTÉLET Értékes tapasztalatokat adott az agitációs munka meg.aváiasához a héttői vasutas népnevelő konferencia Öt vármegye vasutas népnevelőinek küldöttei tanácskoztak Szeged Állomás klubhelyiségében hétfőn, aa egésznapo's népnevelő konferencián. Megbeszélték az elmúlt hónapok munkájának tapasztalatait, az őszi csúcsforgalom hiányosságait, eredményeit, a téli forgalom zavartalan lebonyolításának feladatait. Elsőnek Török elvtárs, szegedi oszt á] ymérnökrég dolgozója kéri szót. Szavai nyomán megvilágosodott elmúlt hónapok alatt végzett munkája. Kitűnt, hogy néhány hónappal exelőtf. az ő szakaszuk volt politikailag ós e munkában is ® legelmaradottabb. — Nagyon szégyellem — mondotta —, hogy mi voltunk mindig az utolsók. Igyekeztem megértetni társaimmal is, mindannyiunk szégyene, hogy utolsók vagyunk a munkában. Beszéltem nekik a munkavcrseiry jelentőségétől s kiszámoltam, mennyivel többet keresnénk havonta, ha öt-tíz százalékkal emelnénk termelésűiket. RendSzeressé váltak a reggeli megbeszélések. Később már a napi feladatokat is megbeszéltük. így elérjük azt, hogy ma már csapatunk -elsők között van és sztahánovista szántén dolgozunk. Mahu'.a elvtárs az orosházi vasutas népnevelők munkájáról beszélt. Arról, hogy náluk is bebizonyosodott, mennyire fontos a verseny nyilvánosságának biztosítása. Jc1 öntésen emelkedett a termelés, áltól a naptól kexdve, amikor rendszeresen értékelték az eredményeket és tudatosították grafikonokon, hangos híradón és a népnevelő munka közben a dolgozókkal. Elmondta azt is. hogy az őszi csúcsforgalom sikerének biztosítása érdekében a szállítófelek között végzett agitációs munkát is megjavították. Megmagyn rázták, mennyire fontos népgazdaságunk szempontjából, hogy a berakásnál és a kirakodásnál is pontosan betartsák a határidőket. Agitációjuk eredményekért jelentősen csökkent a kocsik állásának ideje. Ez nagymértékben segítette az állomás dolgozóinak munkáját. A népnevelők felszólalásaiból azonban az is kitűnt, hogy a képsík állásáért nem egyszer maguk a v.asutas dolgozók a felelősek. Nem nézik meg a kocsikat elég alaposan a berakodás előtt és csak az indulás előtti ellenőrzésnél veszik észre, hogy a tengelynél, vagy máshol hiba van. Ez .azt eredményezi, hogy az áruval megrakott kocsit ki kell venni a többj közül és csak kél-háromnapos késéssel indulhat el. Kitűnt az is, hogy a munkafegyelem terén is vannak hiányosságok. Még «ofc am igraamlatlan mulaaatán, kese*. A népnevelők elmondták azt is, hogy még mindig ak'adnak olyan dolgozók, akik — ha hibáikra rámutatnak — nem a segítőtársat látják a népnevelőben. A népnevelök beszéltek arról is, mi az oka a munkásvonatok késésének. Külötiösen a baji állIomás0n fordul elő, hogy már az indulásnál is késéssel indítják a vonatot, ezért azután a munkahelyre a dolgozók órás-másfélórás késéssel érkeznek meg. Mészáros Gábor elvtárs elmondta, hogy Kecskeméten egyes vezetők, mint például Hendreí szol* gálati főnök, valósággal terrorizálják a dolgozókat. Hetidre!tői félnek raktári dolgozói; és egymásután kérik a raktárból való elhelyezésüket. A kecskeméti népnevelök azonban nem harcotaralk az ilyen Hendrej, féle vezetők ellen kellő eréllyel. A konJer encián számos női dolgozó vett részt, bizonyítva an, hogy megálljuk helyüket SZABAD MŰVÉSZETÜNK SEREGSZEMLÉJE Ma nyílik meg a Művészeti életünk ismét jelentős esemény előtt áll: ma nyílik meg Budapesten a Ili. Magyar Képzőművészeti Kiállítás. Az arányaiban is hatalmas tárlat — nriti'egy 500 mű kerül a dolgozók elé — összegezve mutatja be, mekkora utat tettek meg a magyar művészek a tavalyi kiállítás óta, hogyan hasznosították azt a sokféle és sokirányú, erkölcsi, eszmei és anyagi támogatást, mellyel pártunk és kormányunk látja el őket. hogyan és mennyit tanultak a világ legfejlettebb művészeté, tői: a szovjet képzőművészeitől. És nem utolsó 6orban bizonyságot tesznek arról, hogyan szilárdították meg kapcsolataikat a mával, a szocla'izmus építésével, dolgozó népünkkel és m:l tanultak a mult nagy alkotóművészeitől. A tavalyi tárlat óta eltelt esztendő vj vonásokkal gazdagította a szocialista realizmus felé haladó képzőművészetünket. Egyre inkább megszabadullak az üre6 forma káros sallangja'tól. Munkájukban nagy segítséget jelenlelt Horváth Márton elvtárs „Megjegyzések a képzőművészeti vfiához" ctmű tanulmánya. Sok félreértést, tévedést oszlatott el ez a munka, irányt adott a képzőművészet további fejlődésének, meghatározta a legfontosabb, a legsürgősebb feladatokat. Sok hasznos tanulsággal szolgállak a közMagyar Képzőművészeti Kiállítás megrendezett kiéllibülső időben tások is. Pártunk és kormányunk fokozott mérvű gondoskodásaként ebben az. esztendőben megkezdte munkáját a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja. A Képzőművészeti A'.ap ténykedése azt jelenti művészeink számára, hogy tanulmányutakon ismerkedhetnek meg* a baráti országok népével és művészetével, felkereshetik egyre gazdagabbá váló haczánk tájait, üzemekben. falvakban, termelőszövetkezeteikben é6 állami gazdaságokban tanulmányozhatják alkotó népünk országépítő hősi munkáját; megismerkednek az új társadalom új embertípusával, akiknek áldozatkészsége, helyiállása, öntudata, bátor harca ered. ményeként jönnek létre nagy békeműveink. A képzőművészeti alap képcsarnokai mellett állandó kiállítási lehetőséget is nyújtanak. A művészek alkotásai az al'andó tárlatok révén nép és a művészek kapcso'ata még szilárdabbá váTik, még több ösztönzést, tanulságot, jelent. Népköztársaságunk (segítsége megrendelések, alkotói megbízatások formájában is megnyilvá. nul. Közülük legjelentősebb a moszkvai magyar mezőgazdasági pavillon hatalmas panneau (falikép) sorozata. Ebből két művész, Domanovszky Endre ós Szönyi Isr. ván, hármat-hármat ezen a kiállításon mutat be. Művészeink egész sora foglalkozik a Földalatti Gyorsvasút Népstadion-állomásának művészi díszítésével. A kiállítás eraen müvek közül is bemutat néhányat. A budapesti városi tanács ezévbe® 49 művésznek adott megbízást különböző témák megfestésére. A megbízott művészek a magyar szabadságmozgalmak egyes eseményeit. felszabadulásunk és boldog, derűs jelenünk számos tényét, eseményét dolgozták fel műveikben, melyek leg. jobbjai szintén gazdagítják a kiállítást, de a közönség elé kerú'nek a Képzőművészeti Főiskola idén végvett hallgatóinak diplomamunkái közül az arra érdemesek is. Bemutatásra kerülnek a karlkatúraművészet legjobb alkotásai is. Népi demokráciánk ezzel kifejezésre juttatja megbecsüléséi a harcos, az ellenséget leleplező, munkánkat segítő műfaj és annak művelői iránt. A III. Magyar Képzőművészeti kiállítás újabb állomás, határkő művészetünknek a szocialista re. alizmus Irányában történő fejlődésében. Pártunk, kormányzatunk gondosságára, dolgozó népünk bizalmára és szeretetére adnak most választ művészeink, hogy a kapott bírálatok segítségével még harcosabb katonái, még lelkesebb sc. gttéi I hessenek boldogabb jövőnk kialakításának, a béke nagy ügyéért vívott küzdelemnek. M. B. a szakmai munkában és a politikai nevelésben is. Elmondták hozzászólásaikban, hogyan vívják ki maguknak dolgozótársaik megbecsülését, hogyan mozgósítanak jobb munkára. Somogyvári Gyuláné, Szeged Osztálymérnökiség egyik pálya, fenntartó csoportjának vezetője, elmondta, milyen bizalmatlanul fogadták, mikor a csoport élére került; Elmondta azt is, hogy csoporttagjaival nemcsak a munkahelyen foglalkozik', hanem felkeresi őket otthonaikban is, hogy megismerje családjukat, éleik rrülményeiket. Eredményesnek mu. tertkozik a családlátogatás; azóta javul a dolgozóknak a munkához való viszonya. Ez megmutatkozik a 120—130 százalékos teljesítményekben. Snog'li Erzsébet ifjúmunkás felszólalásából kttűnl, hogy a békéscsabai fűtőház DISZ-tiataljai közül sokan nem töltik be hivatásukat. Sok hiányosság van egyes DISZ tagok munkájában és tanulni sem mindnyájan akarnak. A hibák oka, mint mondotta, hogy a ve%e1ónéi* fél hírnlaiot mondani a hanyagok, a mulasztók rossz munkájáról. Fankas Mihály elvtárs, a DISZ első országos értekezletén elhangzott beszédében sok olyan hiányosságra mutatott rá, melyek megvannak a békáscsabai fiatalok DTSZ-iZervazetében is. A bírálat segítségével azóta a hiányosságokat részbea kis is javították. Az érlekezleten 17 hozzászólás hangzott el A népnevelők értekés útmutatást adtak a felvilágosító munka további , meajavitásához. Segítséget nyújtottak a munkához a k'tóttitott villámok, melyek megmutatták, hogyan kell alkalmazni gyakorlatban ezt a jó apttác'ós módszert. Az értekezleten bemutatták azt ls. hogyan dolgozik a szegedi MÁV Igazgatóság kultúrbrigádja; csaszluski;kkal hogyan segíti elő a terv teljesítésééit folyó harcot, hogyan moz(g-ósttajiak a hibák kijavítására.