Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-19 / 297. szám

WW/TX 1962. ÖECEMBER 19. Tanácskozik a népek békekongresszusa ILJA ERENBURG NAGY BESZÉDE 'A Népek Békekongresszusának december 13-i, éjszakai ülésén a világhírű szovjet író, Hja Erenburg mondo't beszédet. Beszédéből az alábbiakban részleteket közlünk: A nagy folyók észrevétlenül, kis patakokként tőmek elő a föld mélyéből Azután egyre növekednek, szélesédnek- Száz és száz patak és folyó siet feléjük és végül a hata'mas folyamok már egész szárazföldeket szelnek át, országokat kőinek •össze egymással, emberek millióinak •életét változtatják meg. Ehhez hasonló a mi mozgalmunk is, amely méltatlankodó szivek mélyén született, de gyorsan nőtt, s most im .már átfogja századunkat, összeköti a népeket — mondotta beszéde elején Uja Erenburg. — Soha ilyen mqzgalom nem volt a történelemben. Az a magas testület, amelyhez most szavaimat intézem, nem ilyen, •vagy olyan eszme híveit képviseli, nem is kormányokat képvisel — amelyek sok országban átmeneti, vagy véletlen jellegűek — nem, ez a testület a népek kongresszusa, a népeké, amelyeket különböző eszmék lelkesítenek, amelyek különböző módon élnek, de amelyek valamennyien torlaszt akarnak emelni a háboiú útjába. Hallottuk itt azon körök képviselőinek mélyről jövő és lángoló felszólalásait, akik nemrégen még elkerültek bennünket és én a szovjet küldöttség nevében szívélyesen üdvözlöm őket Mi tudjuk?, hogy számítunk, súlyunk van a világon, sok barátunk van, sokan vannak, akik úgy gondolkoznak, mint mi, s tudyjuk azt is, hogy sokan vannak a földkerekségen olyanok, akik más ösvényeken járnak és más útjelzők irányítják őket, mint bennünket. Boldogok vagyunk, hogy itt nem csupán barátainkkal, azokkal az em. berekkel találkozunk, ak k hozzánk hasonlóan gondolkodnak, hanem más pártok, más eszmeáramlatok, más világok képviselőivel is. Nem gondolunk arra, hogy meggyőzzük őket igazunkról, sem arra, hogy politikai vagy bölcseleti eszméikről vitatkozzunk. Abban akarunk megegyezni ve. lük. miképpen élhetnek együtt békében a különböző emberek és különböző népek föld. go'yónkon, hogyan mentsünk meg minden várost, minden gyermeket, minden államot a napalmtól, nz atom- és hidro. génbombáktól, a pcrráégéstől, a könnyektől és a vértől. Ezután a koreai kérdésről beszélt, majd a népek nemzeti függetlenségi törekvéseiről szólt és a többi között kijelentette: Megkérdezhetik, hogy vájjon miért egy szovjet delegátus beszél arról, ami elsősorban Nyugat. Európa és Latin-Amerika ország.trt térinti. Több ok késztetett arra. liogy erről a kérdésről beszéljek A washingtoni vezetők, m közben megfosztják Nyugat-Európa és Latin-Amerika országait függetlenségüktől, állandóan szovjet agresszió, ról szóló mesékkel ijesztgetik őket. Azt mondják, hogy ha az angoloknak szerényebb, szegényesebb életmódot kell folytatniok és csökkenteniök kell igényeiket, ha a franciáknak és olaszoknak idegen hadserege^ számára támaszpontokká kell alaki aniok régi városaikat, amelyek az egész emberiség kincsei, ha a kis Dánia szorgalmas népének országa egyetlen, repülőerődök befogadására alkalmas repülőtérré vá'.ik, ha Latin-Amerika köztársaságainak nerncsupán nyersanyagokat, hanem ágyútöltelékeket is kelt szálr aniok északi szomszédjuk számára — mindez azért van, mivel mi, a Volga—Don csatorna építői, mi, akik hatalmas zöld védőfalat emelünk a pusztai szelek ellen, mi. akik megvédtük és újjáépítettük Sztálingrádot — mi fenyegetjük a francia szőlőket, Róma ódon emlékeit, azt, ami megmaradt Anglia szabadságából és büszkeségéből, sőt még a brazíliai kávéültetvényeket és a chilei salétrombányákat is. Nos, mint szovjet küldött, hogyne leplezném le azoknak az aljas játékát, akik egész népeket suj anak megalázva a porba és azt merészelik állítani, hogy mindezért az oroszok felelősek? De van még egy ok, amely arra késztet, hogy felvessem a nyuga1. európai államok nemzeti függet'enségének kérdését: Mi, az orosz kultúra letéteményesei, akiket oly régi kötelékek fűznek a többi európai országok kultúrájához, nem nézhetjük fájdalom és felháborodás nélkül: hogyan alázzák meg és döntik koldussorsba szárazföldünk nagy és dicső nemzeteit Azok, akik meggya. lázzák Franciaország, Olaszország, Belgium, Dánia. Norvégia, a Latinamerikai Köztársaságok nemzeti szuverénitását, bűntársaikként igyekeznek feltüntetni áldozataikat. Nem csupán a kulturális és gazdasági kapcsolatok kifejlesztése elé gördítenek akadályt, de még a népek jóhírét is befeketítik. Ennek véget kelt vetni és messzehangzó szóval kell megmondanom, hogy mi. sznv. jet emberek, soha nem fogunk egyenlőségi jelet tenni a bűnösök és áldozataik köz'é. Ezután részletesen beszélt Ilja Erenburg arról, hogy az Egyesült Államok ho-gyan avatkozik be Nyugat-Európa és Latin-Amerika országainak belügyeibe, majd így folytatta beszédét: — Az amerikai nép is kezdi érezni a háború terhét, a koreai vérontást. Amerika vezetői mindent elkövettek annak megakadályozására, hogy országuk polgárai eljöjjenek a népek béke-kongresszusára. De mint. szere, tett elnökünk, Joliot-Curie oly találóan mondotta, az eszmék vlzu. mok nélkül utaznak Az igazság el fog jutni Amerikába is a népek kongresszusáról- Ott is ismeretessé válik majd, hogy nem azért jöt ünk össze Bécsben, hogy szellemi vagy anyagi kárt okozzunk az amerikai népnek, hanem egyedü; azért, hogy megpróbáljuk elhárítani a háborút. Az amerikai nép milliói megtudják, hogy a szovjet nép nem kívánja sem földjeiket, sem gazdaságukat, sem szövetségeseik földjét, hogy a szovjet nép nem áskálódik az „amerikai életforma'1 ellen és, hogy kész békében élni bármilyen Amerikával, bárkit is válasszon meg elnökéül, bármilyen is legyen az a rendszer, amely neki tetszik, 'és bármilyen legyen is számára az emberi lét eszményképe, Amerika népe előbb vagy utóbb kikerül elszigeteltségéből és felszabadul az alól a kegyetlen lidércnyomás alól, amely alatt egyeseket a nagyzás i hóbort, másokat az üldüztetési mánia tart. Az amerikai nép boldogsága és a világ minden népének boldogsága érdekében az.t kívánom, hogy ez idejében és ne későn következzék be. A népek békekongre szusa olyan időpon ban ül össze, amelyet joggal nevezhetünk egy nagy fordutópont pillanatának- Amerika vezetői kezdik megérteni, mennyire irrea lsak világuralmi álmaik. Ez év során sok minden megváltozott a világon Éppen ezért bécsi kongresszusunk nem a béke híveinek kongresszusa, hanem sokkal szélesebb körű gyülekezet: a népek kongresszusa. Igen, a béke hívei ma már nem egy pártot, nem egy eszmeáramlatot és nem egy mozgalmat jelenteinek, hanem magukat a népeket, j A szovjet küldöttség nevében azt javas om a kongresszusnak — mon. dotta beszéde végén Uja Erenburg —, hogy erősítse meg minden népnek a nemzeti függetlenséghez való elidegeníthetetlen jogát, azt a jogét, hogy a maga módján élhessen, anélkül, hogy alávetné magát idegen parancsoknak A belga vagy dán, a guatemalai vagy iráni élet. mód pontosan ugyanazt a megbecsülést érdemli, mint az amerikai életmód. A különbözőképpen gondolkodó n'épek kölcsönösen segíihetik egymást, kicserélhetik könyveiket ís felfedezéseiket, nyersanyagaikat és termékeiket, de hogy ez megtörténhessen, feltétlenül tiszteletben kell tartani a kölcsönösség elvét és el kell fogadni minden szuverén állam egyenlőségétAzzal kell biztosítani valamennyi nemzet biztonságát, hogy a nagy. hatalmak egyezményt kötnek egymássak hogy feloszlatják a különböző támadó tömböket, hogy érvényre juttatják a békés szerződéseket, a barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményeket és hogy az ENSZ visszatér azokhoz az elvekhez, amelyek létrehozásának alap. ját alkolták. Van egy régi és bö'cs francia mondás: „A szénégető, úr a saját portáján." Hadd fejezzem be felszólalásomat e szavakkal: „Éljen a szénégető, aki úr a saját portáján!" KUO MO-ZSO BESZÉDE Kuo Mc-zso beszéde elején hang-' súlyozta: A világ valamennyi jóakaratú embere azt köveleli, hogy azonnal szüntessék be a foiyamatban lévő háborúkat. Annak alá- \ támasztására, hogy a jóindulatú anrerika'ak is ezt kövelelik, a youngstowni (Ohio) Moore asszony leve'éből idézett: „Hatmillió amerikai asszony szavazott Essenhowerre, mivel azt gondolta, Eisenhower el fog menni Koreába, hogy végetvessan a háborúnak." Kuo Mo-zso ezután így folytatta: A folyamatban lévő háborúk közül a legkomolyabban a koreai háború fenyegeti a világ békéjét. Két és fél esztendeje tart ez a háború, amelyet az Egyesült Államok kormánya az ENSZ lobogója alatt folytat Koreában. Mindazok, akik jártaik Koreában, felháborodással telve és azza! a gondolattal jöttek vissza onnan, hogy a történelemben nem volt még példa ilyen pusztításokra. Azok a fényképfelvételek és f'1mek. amelyeket a koreai és kínai küldöttségek magukkal hoztak ide, képet nyújthatnak a konqressz :s küldötteinek arról, hogy mi a valódi helyzet Koreában. A koreai háború tehát valóban súlyos kérdés és mélyen erinli az egész világ népeinek érdekeit. Mint valamennyi békeszerető nép, Kína és Korea népe j6 odaaJó híve a béke ügyének és ezért elfogadta azt a szovjet javaslatot, amely a fegyverszüneti targ/alások megkezdését indítványozta. Az Egyesült Államok kormánya érezve a világ közvéleményének sürgető nyomását — 19ol. július lO.ável kénytelen volt eli'ogadn' a fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére irányuló javaslatot Több, mint egy évi kitartó erőfeszítés után a két tárgyaló félnek sikerült megegyezni egy 63 pontból álló fegyverszüneti egyezménytervezetben és már a fogalmazás részleteit is megvitatták. E fegyverszüneti egyezménytervezet aláírása azt jelentené, hogy a katasztrofális koreai háború azonnal végetér. De az Egyesült Államok szándékosan újabb akadályokat gördítenek a megegyezés útjába, azzal, hogy nem hajlandó a nemzetközi egyezményeknek megfelelően megoldani a hadifoglyok hazatolepttésének kérdésé1. Felvetette a hadifoglyoknak ,,1:1" számszerű alapon történő kicserélését. Később az „önkéntes hazatelepüléséről, illetve a „nem ráerőszakolt hazatelepítés", ről beszélt. Kuo Mo-zso a továbbiakban szólott a hadifoglyok úgynevezett „rostálásáról" és az amerikaiak kegyetlenkedéseiről. A kínai nép küldötte ezután hangsúlyozta; az amerikaiak máris súlyos árat fizettek azért, hogy megkísérlik erőszakkal visszatartani a koreai és kínai hadifoglyokat. De miért ragaszkodik makacsul az Egyesült Államok kormánya ehhez? Nyilván azért, mert nz Egyesült Államok kormányának egyedüli érdeke a koreai háború folytatása és kiterjesztése. Minél inkább fokozódik a fegyverkezési hajsza, annál több profitot ^ vágnak majd zsebre az amerikai multimilliomosok. j Kuo Mo-zso beszéde további részében foglalkozott az ENSZ közgyűlés 7. ülésszakán a ko-isai fegyverszünettel kapcsolatban beterjesztett javaslatokkal. A világ közvéleménye hata'mas. Másfél évvel ezelőtt kikényszerítetfe a fegyverszüneti megbeszélések megkezdését. Ha kongresz6zusunk most — a világ népei forró békevágyának engedelmeskedve — még nagyobb aktivitásra szólítja fel a világ közvéleményét, biztosak vagyunk abban, hogy sikerül elérni a hadműveletek azonnali beszüntetését Koreában. A kínai küldött ezután a vietnami helyzettel foglalkozott. A vietnami háború, akárcsak a koreai háború, azt a veszélyt rejti magában, hogy világháborúvá válhat. Valóban ez a háború nem kevésbbé kegyetlen, mint a koreai háború. A nép veszteségei súlyosak. de ugyanakkor a francia hadsereg a hét hosszú háborús év során 220 ezer főt vesztett, köztük 140 ezer európai és afrikai katonát. A háború azért folytatódik, mert az amerikai kormány támogatja a franciákat. A vietnami nép gyűlöli a háborút, de folytatni fogja küzdelmét szabadsága és függ-e'lensége véde'mében mindaddig, amíg folytatódik a külföldi fegyveres beavatkozás Kuo Mo-zso a továbbiakban beszélt a malájföldi háborúról, majd a béke hívei különböző tanácskozásairól, melyeknek határozatai erőteljesen követelték a folyamatban lévő háborúk megszüntetését — majd hangsúlyozta: Ezek a határozatok ma is grvényben vannak. De, ami még fontosabb, azok az elvek, amelyeken e határozatok nyugszanak, a világ népei által egyetemesen elismert Igazságok. Ezek az elvek a következők: Azonnal meg kell szüntetni a folyamatban lévő háborúkat, valamennyi külföldi csapatot ki kell vonni a szóbanforgó országokból. A nemzetközi szerződéseknek és megállapodásoknak megfelelően igazságos és észszerű alapon kell rendezni a vitás kérdéseket. Be kell ti'ttani a tömegpusztító fegyverek alkalmazását, a békés Jsíkosság bombázását, a hadifoglyok legyilkolását és erőszakos viszs-zatartását. E határozatok és fentemlilett elvek alapján a következő álláspontot foglaljuk el a folyamatban lévő háborúk kérdésének megoldására vonatkozóan: Koreában teljes mértékben és haladéktalanul be kell szüntetni minden hadműveletet a szárazföldön, a tengeren és a levegőben. A hadifoglyok haza telepi lésének kér. dósét, a genfi egyezményben megállapított elveknek megfelelően, a „koreai kérdés békés rendezésével foglalkozó bizottság" elé kell uta:ni. Valamennyi külföldi csapatot, beleértve a kínai népi önkénteseket is, vissza kell vonni és békcs úton kell rendezni a ko. reai kérdést. Teljes m'áftékben ás haladéktalanul be kell szüntetni minden hadműveletet Vietnamban és Malájföldön, vissza kell vonni minden külföldi csapatot és békés úton kell rendezni a vietnami és malájföldi kérdést. Véget vetni a jelenleg dúló háborúnak annyit jelent, mint megakadályozni azt, hogy a jövőben még nagyobb méretű háborúk robbanjanak ki — fejezte be beszédét Kuo Mo-zso. Szerda délutáni ülés Több hozzászólás után a jelenlévők tapsa, lelkesedése még job. ban fokozódott akkor, amikor az elnök bejelentette, hogy Louis A ragon, a nagy francia író, a francia békeküldöttség tagja kíván szólni a kongresszushoz. Egy francia kommunista meggyőződésével mondom kl — hangsúlyozta Aragon —, hogy alapjaiban í'élem el a gyarmati rendszert a világ bármely táján. Követelem, hogy a francia haderőt sohase vessék be máis népek c'« leni harcba, A kiváló f-ariria író beszéde után Pabló Neruda, a világhírű chilei bé'teharcof író javasolta, hogy '.n>ézzenek felhívást a világ Íróihoz. Mi, írók hangzik a felhívásban — a világ minden tájáról, akik részt veszünk a bécsi népek békekongresszusán. kijelentjük, hogy írásainkkal, tollúnk m'nden erejével harcolunk a háború ellen, írásainkkal leleplezzük a háborús előkészületeket és felvilágosítjuk az embereket. Reméljük, hogy ez a felhívásunk a világ minden Írójának szívében meleg viaszhangra talál. A világ íróihoz intézett felhívást többek között Anna Seghers, Jean Paul Sartre, Louig Aragon, Iwaszkiewicz, Elsa Trio'.et, Kon. sztantyin Fegyin. Jorge Amado és Pablo Neruda írta alá. A délutáni ülés utolsó szónoka a Titó fasizmus ellen küzdő jugoszláv nép képviselője, Pero Popivoda tábornok volt, aki rámutatott arra. hogy a Tito-fasiszták I balkáni kebelbarátaikkal is katonai szövetséget kötöttak. Ez az úgynevezett Be'grád-Athén-Isztan. bul hármas szövetség nem más, mint" az amerikai háborús előkészületek támaszpontja. A Tito-k'.ikk a béke ádáz ellensége és a gyújtogatok ügynöksége — mondta a szónok és a továbbiakban kiemelte azokat a sú. lyos provokációkat, amelyeket a fasiszta Tito-banda Magyarország, Bulgária, Románia és Albánia ellen követ el és melyekkel a nemzetközi feszültség további kiélezését igyekszik elérni. A békemozgalom a titóista Jugoszláviában illegálttásban harcol. Tito és társai a béke és a népek ádáz ellenségei _ mohdothi végül Pero Popivoda. A csütörtök délelőtti tanácskozás A népek békekongresszusa csiitörtök délelőtt folytatta tanácskozását. I.e'kes taps közben lépett a szónoki emelvényre Geraszimov. a világhírű szovjet filmművész. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy nem lehet mindaddig e kapcsolatok fejlesztéséről boszéjni, amíg a fö d egyes részein háborúk dúlnak, amelyek örökbecsű régi kultúremlékeket pusztítanak el. Rámutatott ezután arra. hogy míg a Szovjetunió mtadcní megtesz a nemzetközi kulturális cséréforgatóm előmozdítására, a nyugati irepcrialistnk minden eszközzel gátolni igyekeznek azt és ők eresztik te az úgynevezett vasfüggönyt a népek közé. A szovjet népek —- folytatta — szeretik és megbecsül :k más népek kultúráját, művészelét. A SzovjetItrióban pé'dául sokmillió péidány. ban adják ki a külföldi népek nagy íió'nak alkotásait, nemcsak orosz nyelven, hanem a Szovjetunióban é'.ö különböző nemzetiségek nvetvéri is. O'yan kis népek, melyek a Nagy Októberi Forradalom győzelme előtt nemhogy irodalommal, de még saját A—13—C-vel sem rendelkeztek, most megismerhetik Hugó, Balzac, ?ola. Mark Twain," Goethe, Schiller, D ckens, Dante, Go'doni és más nagy klasszikusok műveit, Geraszimov felhívta ezután a figyelmet arra, hogy a nyugata országokban az ifjúság nevelésében milyen felbccsti'hctetlen kárt okoznak az amerikai filmipar seejies termékei. A szovjet küldött végül arra hívla fél valamennyi ország kulturális életének képVisélőtt, a Kultúra minden do'gozőját. hogy tehetségüket, tudásukat, alkotó munkájukat arra használják fci, hogv eloszlassák a 'tájékozatlanság. a tudatlanság ködét s a népek közötti kulturális kapcso'atok szorosabbra vonásává' hareOUanrtk az agress/ló és n háború erőivel szemb"n. Geraszimov beszédét a korrgreszs7us résztvevői hosszantartó lelkes tapssal fogadták. Több hozzászólás után a délelőtti ülés ezzál végelért. Siovjet zeneszerzők és zenetudósok távirata Kodály Zoltánnak A szovjet zenei élet kiválóságai a következő táviratban köszöntötték 70. születésnapja alkalmából Kodály Zoltánt, a kétszeres Ko suthdíjas nagy zeneszerzőt, a Magyar Népköztársaság kiváló művészéi: „Az Ön 70. születésnapja megünneplésére összegyűlt szovjet zeneszerzők, zenetudósok és a főváros zenevilága szívből jövő üdvözletisket küldik, jó egészséget s újabb alkotói sikereket kívánnak a magyar zeneművészet fejlesztésében. A gyűlés megbízásából: HrennyikoV, Saporint Molcsanov, Novikov, Aeirtinov", (MTI) A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat kullúrmunkásai készülnek december 21 megünneplésére Üzemünk dolgozói, kultúrcsoportunk tagjai is több, jobb munkával készülnek megünnepelni december 21-ét, Sztálin elvtárs születésnapját. Az üzemi munka mellett kullúrgárdánk már a harmadik hete készülődik, hogy felajánlását teljesítse. Megígéri ük, hogy december 21-re a régi színpadot lebontjuk, újjáépítjük, új színfalakat, díszleteket késulünk reflektorokat állítunk bo és gazdag kultúrműsorral lépünk fel dolgozóink előtt Sztálin elvtárs születésnapján. Ebben a munkában is nagy segítségei nyújtott pártszervezetünk és a vállalat vezetősége. Mindent társadalmi munkában készítünk el. F'alal dekorációsunk. Varga Gábor, a késő esti órákig festi az új díszleteiket. Szabó Sándor osztató* versenyben van Török László villanyszerelővel. Minden szabadide.jükbcía dolgoznak, hogy elkészüljön szombatra az új színpad. Ugyanokkor a színjátszócsoport rendszeresen próbál, A tánccsoport tagjai még kiiön is próbálják a már megtanult táncszámiikut, hogy még jobban, tökéletesebben mutassák be a dolgozók előtt. Népi zenekarunk w megalakul az elkövetkezendő napokban. Rácz Imre, a Nemzeti Színház művésze, minden szabadidejében kint van üzemünkben és fáradhatatlanul tantt és a díszletező munkáknál is á kmdóan segít. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy Sztálin elvtárs 73. születés^ napját színes kultúrműsorunkkal, üzemünk dolgozói előtt feledhetetlenné tegyük s ugyanakkor az országos kultűrvorsenyben jó eredményt érjünk el. Juharos Elemér kullúrfelelos i