Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-03 / 283. szám

SZERDA, 1952. DECEMBER S PÁRT ÉLEI ÉS PÁRT ÉP 11 ÉS « Rz SZKP XfL kongresszusa anyagainak feSdnlgozása a politikai alapismeretek tanulókörein A KÖZPONTI VEZETŐSÉG ha­lároeata alapján a pártoklatás min­eredményeit, hogyan segítették elő a kapitalista elnyomás és kizsákmá • len formájában megkezdődik nyolás alatt élő népek felszabadu­Sztálin elvtárs új művének és az pisáért folytatott harcait Vezesse SZKP XIX, kongresszusa anyagai nak tanulmányozása A ha'ározat jó végrehajtása különösen nagy fel­adat elé állítja a párt- és DISZ po. rá hallgatóit annak megértésérc, milyen hallatlan hősiesség és szi­vósság volt szükséges ahhoz, hogy a szovjet nép ezt a harcái litikai alapismeretek tanulókörtinrk magárahagyva, ellenséges kormá­propagandista szcniináriumveze'őit és propagandistáit. Az alapismere­tek tanulókörein — és a tagjelölt tanulókörökön is, amelyek ugyan­csak a kongresszusi anyagokat ta­nulmányozzák — olyan elvtársak tanulnak, akiknek nincs tapasztala­tuk n tanulásban, politikai tájéko­zottságuk mép csekély. Ez a körül­mény e tanfolyam propagandistái­nak munkáját nagyban befolyá­solja. A XIX. kongresszuson számos olyan nagyfontosságú új elmé. letl politika) kérdés vct(j löt( fel, amelyekkel n propagandisták is most találkoznak először. nyoktól körülvéve vívta. E kérdés vitájánál beszéljenek a propagan­disták arról, mit tudtak a felsza­badulási időkben a Szovjetunióról, mondják el, hogy a felszabadulás óta eltelt évek során miből értet'éK meg, hogy a Szovjetunió valóban az egész világ elnyomottjainak fel­szabadulásáért folytatott harc „ro­hambrigádja" A továbbiakban a beszélgetés so­rán nzt ismertessék a propagan­disták, hogy mivel érdemeltük ki. hogy Sztá­lin elvtárs hazánkat Is a világ­forradalom ,,rohambrigád''.jal között említette. De a kongresszusi beszámoló, is­mertetett kérdéseiről is igen cse­kély a tanulókörök hallgatóinak tá­jékozottsága Nem beszélve arról, h0«y a.bfíár16kba"wá}n0me!vKk vetően megváltozott helyzetet, ame. L^Sa.f°tí£a Ü^SS WnYma elfoglal a haladó E kérdés megbeszélésével eléri a propagandista, hogy megnőjön hall­gatóinak öntudata, nemzeti büsz­kesége, hogy megértsék azt az alap megértése nélkül a beszámolók elvi kérdéseinek a megértése is nehéz. Számolnunk kell tehát ezekkel a tényekkel, már a propagandista sze­mináriumi foglalkozásokon is, hogy azok a legtöbb segítséget nyújtsák a tanulókörök vezetőinek ahhoz, hogy élénk, közvetlen beszélgetések formájában. maga3 eszmei színvo­nalon és ideológiailag, politikailag feltétlenül helyes irányban vezet­hessék le a foglalkozásokat A kongresszusi anyagok megbe­szélésénél az a körülmény is indo­kolja, hogy mindenképpen biztosít­suk a beszélgetések sikerét, mert az elvtársak jórésze ese'leg nem ren­delkezik majd a szükséges iroda­lommal, így tanulásuk nagyobbrész­ben a beszélgetéseken hallottakra épül. Mindebből következik tehát, hogy a tanulókörök propagandis­táinak lelkiismerete", gotulos felké­szülésétől. jó módszereitől függ most elsősorban a körük foglalko­zásainak sikere. Tőlük függ, hogy a tanultakat a körök hallgatói mi­lyen eredménnyel tudják hasznosí­tani népnevelő munkájukban, meny. nyíre tudnak hozzájárulni a kon­gresszus nagyszerű eszméinek el­terjesztéséhez egész népünk köré­ben. A propngand'staszeminarlumok foglalkozásaitól függ döntően, hogy a tanulókörök propagan­distái hogyan álljak majd meg helyüket « kongresszusi anya­gok feldolgozásainál, MIBEN SEGÍTSEN a propagan­dista szeminárium a tanuló! örök vezetőinek? Természetesen, elsősor­ban arra van sziik ég, hogy a tár­gyalt kérdéseket jól meg rtpék a propagandisták, azokban eligazod­janak. Másrészt fontos, hegy már a propagandir la szeminárium segítse a propagandistákat abban, hogy a népek táborában- Büszkén és öntu. datosan beszéljenek arról, mit jelent az, hogy a felszabadulástól elteit néhány esztendő alatt, pártunk hő­sies harca eredményeként orszá­gunk kapitalista országból szocia­lizmust építő népi demokratikus or­szággá, elmaradott agrárországból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vált. Természetesen, ne elégedjék meg a propagandista e nagyfontosságú tények általános felsorolásával. Kérdezze meg hallgatóit arról, mennyire ismerik hazánk ipari b8 mezőgazdasági fejlődésének szám­szerű eredményeit. Tudják-e például azt, hogy nálunk a munka termeié, kenysóge a háború előtti időszak­hoz képest 165 százalékra emelke­dett. Ismerik-e, milyen mértékben növekszik a mezőgazdaságban a szocialista szektorok aránya. Eset­leg arról is beszéljenek, hogy saját üzemükben, járásukban vagy köz­ségükben milyen eredmények feje­zik ki azt a hatalmas átalakulást, amelyen egész országunk keresztül­megy, Ügyelni ke'l azonban a pro­pagandistáknak arra, hogy e beszél­getés ne váljon öncélúvá, hanem segítse elő annak megértését, hogy hazánk szocialista átalakítása terén elért sikereink tettek arra méltóvá bennünket, hogy Sztálin elvtárs ha­zánkat a világforradalom rohambri­gádjai között említette. < A PROPAGANDISTA SZF.MI. NARIUMI foglalkozáson nagy fi­kongresszusi"anyagok'~ fci'dolgőz'ása gyelemmel beszéljenek arról, hogy hazánknak cz a nagy megbecsülése idejére bevezetett új módszert — a beszédek egyes részeinek felolva­sása és megmagyarázása — helye­sen tudják alkalmazni, A propagandista szemináriumve­zetők követeljék meg a propagandis­táktól, hogy a foglalkozásokra kész beszélgetési vázlattal jöj. M alnpszervezetnél minta vezetőség. E vazlatokbun dolgozzák ki azokat vá!a6zt6 taggyűlést tartottunk. To­a kérdéseket, amelyeket feltesznek vabbi munkánk szervezéséhez ér­majd hallgatóiknak és jelöljek meg, ,íke8 tapasztalatokat nyújtottak hogy a felett kérdésekre "''yen GZck a taggyűlések, választ akarnak kapm. A propa- , MKÍéllapItottuk. hogy a taggyú­gandista szemináriumi vita pedig ^ érének elősegítéséhez egyik abban segítse a propagandistákat l0nt0sabb leIadayt h a ^^^V^L^itte tervezetek segítsék a: előkérő milyen kötelezettségeket ró egész népünkre. A beszélgetések kepséü fel a propagandisták felelősségérze. tét, hogy jó munkájukkal ők is mi­lyen nagy mér!ékben segíthetik elő legfőbb felada'unkát; a fetemsU terv teljesítését és kü'önösen a döntő tervév negyedik negyedének teljesítését és túlteljesítését. Mondják el a propagandisták saját üzemük vagy tcrmelőcso. portuk termelési problémáit, beszéljenek arról, hogyan igyekez­nek majd a kongresszusi anyagok megtárgyalását arra felhasználni, hogy hallgatóikat jobb termelési eredményekre lelkesítsék. A propa­gandistákat is fűtse át az n ludat, amit Rákosi elvtárs a XIX. kon­gresszusról tartott beszámolójában így fejezett ki: „Sztálin elvtársnak e szavai bennünket még jobb mun­kára. még áldozatosabb, még meg­feszítettebb és még sikeresebb küz­delemre köteleznek n szocialista építés 'es a béke megvédésének frontján." HANGSÚLYOZZÁK AZ ELVTÁR. SAK, hogy Rákosi elvtársnak e sza­vaiban a proletárnemzetköziség esz­méje is megnyilvánul, mert hiszen a mi sikereink az egész világ dol­gozóinak harcát segítik és meg­könnyítik. Nyilvánvaló, hogy a propagandis­ták megtisztelő mr.gbízaiásuknak csak akkor felelhetnek majd meg, ha módszereiket állandóan tökélete­sítik. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a propagandistáknak ügyelni kell arra, hogy a kongresszusi anyagokból egyszerre sokat ne olvasson fel. Inkább rövidebb szakaszt, olvasson fel és utána saját szavaival bővítse ki és emelje ki a legfontosabb ré­szét 'és így indítsanak beszélgetést a tanulókörökön. A kongresszusi anyagok feldolgozásának szaka­szában különösen fontos, hogy a propagandista szemináriumok veze­tői rendszeresen látogassák a ta­nulókörök összejöveteleit, számol­tassák be a propagandistákat arról, hogy milyen módszerrel vezették a foglalkozásokat. Azok a propagan­disták, akik élénk, közvetlen beszél­getést tudtak kialakítani, mondják el, hogy ezt hogyan éríék el. A propagandista szeminárium vezetője ismertesse személyes tapasztalatait is, hívja fel a figyelmet a jó módszerek alkalmazására, mulasson rá a hibákra. A kongresszusi anyagok feldol­gozása nagy felelősséget ró minden propagandistára. Megismertetésük­kel egész népünk politikai öntuda­tának további növelését segítik elő. Gábor Zoltán, KV. agit. prop. osztály munkatársa JÓZSEF ATTILA Halála 15 évfordulóján Té, volt akkor, zimankós, vad december, fagy csattogo't a csupasz fák között. A köd szitált. Csuk támolygott a?, ember, zúgott a szél a Balaton fölött. Szólni próbáltál ... S nem volt már kihez Magányoddal csak a téboly maradt, s a félelem, hogy hazáddal mi lesz­S átölelted a hideg sínvasat. « De éneked, azt nem köthették gúzsba, ott süvített a város peremén, g búvó falvak fölött zengett kigyúlva: versed dalolta minden bús szegény. írott szavad erővé változott s reménnyé: vége( ór a szenvedés; az izmokban hullámzott ritmusod, s keményebb lett u kalapácsütés. •Anyaggá vált, ml eszme volt szavadban, valóság lett a dús költői szó: miért csak álmodban, csak gondolatban remegtél: ma mint élet fogható. így élsz bennünk, s mindenben, ami szép, s mi az Igazért küzd a föld felett. Nem múlhatsz el, örök vagy, mint a nép, melynek öléből kelt fel éneked. FARKAS ANDRÁS A Német Kommunista P.'rt elnöksége felhívást intézett Nyugat-Németország lakosságához Berlin (MTI). A Német Kommu­nisia BArt chviksége felhívást inté­zett Nyűge i-Németország lakossá­gához. A Német Komin nista Párt felszólítja Nyugat-Németország dol­gozó népét., hogy sztrájkokká] és tö­megiüntetósmkkol tiltakozzék a bon­ni különszerződés ás uz úgynevezett európai védelmi egyez,mény tervbe vett ratifikálása ellen. Adenauer e héten teljesíteni sze­retné az amerikai parancsot, keresz­tül akarja hajszolni a szövetségi gyűlésben a bonni külön szerződés és a párizsi knlonai egyezmény ratifi­kálását — állapítja meg a felhívás, majd így folytatja: Nemzetünk e nehéz órájá­ban azonban a dönlés nemcsak a bonni képviselők feladata. E sors­döntő órában az egész német nép­nek cselekednie kell. Ha a nép — elsősorban a munkásság — egész ereje kifejezésre jut a különszerző­dés elleni sztrájkokban és tünteté­sekben. akkor Adenauer nem szerez­heti meg a többséget a parlamenl­ben és 24 óráig sem folytathatja to­vább kártékony politikáját. A hamburgi hazafiak a városhá­za előtli téren máglyán égették el a különszerződés másolatait, hogy így tiltakozzanak a hábo'ús egyezmé­nyek tervbeveti ratifikálása ellen. A Német Kommunista Párt par­lamenti csoportja hétfőn közzélelt nyilatkozatában köve'.elle, hogy ve­gyék le a szövetségi gyűlés napi­rendjéről az Adenauer háborús szer­ződéseivel kapcsolatos vitát. Az osztályfőnöki óra célja az erkölcsi-politikai képzés 361 sikerült a Nevelők Napja Vasárnap délelőtt 9 órakor a Vá­rosi Tanács Ok'atási Osz.tálya és n Szeged Járási Tanács Oktatási Osz­tálya, valamint a Pedagógus Szak­szervezet az üjszegedi November 7. kultúrházban pedagógus napo: ren­dezett. A gyűlésen megjelent Fonód Ferenc elvtárs, a Megyei Pártbi­zot'ság. Batári Ferencné elvtársnő, a Városi Pártbizoltság, Miklósvár,' Sándor elvtárs, a Megyei Tanács Oklulási Osz'áiyának küldölte. A gyűlés elején Kerekes János elvtárs, a Já"ási Tanács VB-elnök­helyet'ese megnyitó szavaiban a Ne­velők Napja jelentőségéről beszélt, Az MSZT-szervezetek minta vezetőségválasztó taggyűléseinek tapasztalatai Az MSZT vezetőségválasztó tag-1 születtek. Vállallak, hogy decem- I lása. Helyes kezdeményezés hang­gyűlések őlkeres elökészllésére egy ber 21-re minden MSZT-tag egy- j zott el a Belváros I. alapSzerveze­üzemi, egy hivatali, s egy kerületi egy új tagot szervez. Egy másik 1 lében. Vállalták, hogy a Jövőben hozzászóló javasolta 15 alapszer- ja tudományos ismeretterjesztő elő­vezet előkészítési nrunkajéfcan nyújtsanak segítséget. A vezetőségválasztó taggyűlé­sen nagy feladat vár az elnökre. aki irányitja a taggyűlést, ügyel a választás rendjére. Az alapszer­vezeteknél éppen ezért nagy gond­dal válasszák kl az elnököt, iiogy hallgatóik megértsék a Angyalt kér- munkál Szük4geg, hogy alap- olyan MSZT-tag kerüljön oda, aki .les legfontosabb részeit. L cel el- „„.„„„„. . . ^ „^mum-™,,*,.. / a /i.r i • ui.. f,: _ szervezeteink minél töbn aktívát éréséhez tozj bban az segít.pro- 6;ítsan,ak a vezetőség válasz ^^tl^'^-vTOr iók előkészítésének idején. Ennek szemináriumi megbeizo ések mód- . ,„., . _.„,. J. „ „ . . szere egyben mintául ls saolg&t a hlanYa ®,aU fordal,A,elö„ a Be'™­foglalkozások helyes levezetésihez. alapszervednél., hogy a »«­Az első téma egyik kérdése: „ML ?<* eRyresze késve jelent meg vei érdemelte ki népünk és nagy es e™at« eltolodoH a taggyűlés pártunk a „rohambrigád'' megtisz helyesen és gördülékenyen vezeti a taggyűlést. Az új vezetőség a gyűlés befe­jezésével azonnal üljön össze, hogy megbeszélje a feladatokat. A gyű­lésen elhangzott határozatok alap­ján készítsenek munkatervet, mely adásokat összekapcsolják AuUúr­műsorral. Ezzel a megoldással akar­ják megszüntetni az eddigi hiá­nyosságokat és elérik, hogy egy­ldőben ismertessék meg a dolgozók kai a Szovjetunió irodalmát, tudo­mányát, technikáját, művészeté' ls. Alapszervezeteinknek a vezető­ségválasztó taggyűléseket tel kell használnlok a meglévő hiányossá­gok, hibák leiszámolására, azzal, hogy bírálataikkal leltár Iák azokat. bírálatával i i a ,,, „„•.,»— kezdete. Komoly hiba, hogy «z megszabja következő hónapi mun- J|| _ ^ telő "eVvezé'-A'" és "ez mire" köielez Üjszegedi Kendergyárban az MSZT kájukat. Az elöltük álló feladató- | MSZT^Órszágos"Vezetőségének ha' bennünket?" E kérdés mejrbeszéló- vezetőségválasztás napján munka, kat már mindjárt bontsák fal rész tár07atát, mely kimondja: „Váljék sénél helyes ha bevezeifi'ónt azt védelmi éitckezletct. szabadság- letfeladatokra, hogy minden veze. mondják el a propagandisták, hogy . harcos kiképzést tartottak. Ez el, A tagság helyes bírálatával sok segítséget tod nyújtani az uj ve- M Pál.tbizo,|ság küldölte zetoseg munkájához. Elősegíthetik szóiaiAsában azt mondotta, hogy a n-rt hoc. sr aer ni sr07i0l.-»filnn msiTíl" , , , - , - , - , pedagógus csak akkor látha'jn el majd Gaál Géza elvtárs, a tanító­képző gyakorló iskolájának iguzga­tója „Az osztályfőnki óra szerepe a politikai, erkölcsi nevelésben" cím­mel tartóit e'őadást. Előadásában beszélt arról, hogy a politikai ese­mények lárgyaiása, a fegyelmi hely­zet s az osztály tanulmányi eredmé­nye: ez az a három probléma, amellyel minden osziá yfőuöki órán foglalkozni kell. Az osztályfőnöki órákon el kell mélyíteni a hazafias és erkölcsi érzést. Az előadás után számosan hozzá­szól ak. Pusztai János. a balástyai általános Iskola igazgatója hozzá­szólásában ar.ól beszélt, hogy a po. litikai nevelés elengedhetetlenül szükséges s nz erkö'csi és politikai nevelés egymástól elvála'szthalnttói. Erre főleg az osztályfőnöki órán fordítsunk gondol. A nevelők nz osztályfőnöki órák anyagát a min­dennapi éleiből merítsék. Baróczi Gábor, az ásotthalimi általános is­kola igazgatója azt mondotta, hoey nevelő munkánkban támaszkodjunk állandóan a szovjet pedagógia ki­próbált módszereire. Ezután Mikló'svári Sándor ar: I beszélt, hogy a szovjet pedagógiai módszerek szerin' csak akkor tud a tanár jól tanítani, ha állandóan ké­pezi' magát. Sok neve'őnek kevés a tapasztalata. — Nem sémái kell tó ­t-csnünk. hanent egyéni módszereket kell kialakítani, hogy materialista szellemű, szocialista embertípusokat neveljünk — mondotta Mik'.ó.-wán elvtárs Fonód Ferenc elvtárs, a azt, hogy aiz új vezetőség maru déktalanul végre ludjft haj'uni az miért kapta a Szovjetunió Kommu- i vonta a tagokat a gyűlésről, „is'a Pártja a ..rohambrigád" elne- | Helyesen készítették elo gyu­vezést Mondják el a prepaga-d s- [ lésüket a MÁV Nyugdíjasok MSZt ták azt is. hony a Szovjetunió Kom. 1 nlapszervezetónél. A gyűlés meg munista Pártja Leninnel és Sztálin, kezdése előtt szovjet lemezeket, nal nz élén hogyan tö'.tö't? be a indulókat játszottak. Ez lelkeBí. .rohambrigád'1 szerepét. A beszél- tette is é« szórakoztatta is a tag HHH •••••••••I getés során helyes m gké.'dezni, Ságot. Az Időt felhasználták moz- uniót a dolgozok lömegeiven. Ixia. mennyire ismerik az elv árrek a galmi lapok és folyóiratok terjesz- nyossága volt eddig szervezeteink tnenett. Nagy Októberi Szociális1 a Fórra- tésére. Uj előfizetőket szervez- munkájának a tudományos Isme j dalom ó'a a Szovjetunió harcai'. I tek. A gyűlésen szép felajánlások! relterjesztő előadások elhanyago­tóségi tag tudja, mit kell elvégez­nie. Fontos, hogy minden fotódat végrehajtására jelöljék meg a ha­láridót. Ezzel megkönnyítik a ha­tározatok végrehajtásának ellen­őrzését. MSZT szervezeteink feladata, hogy megismertessék a Szovjet tagjává a Magyar-szovjet Társa Ságnak a békéért harcoló mngyat népünk sokmilliós tömege, tegyen ez is állásfoglalás az alkotó, büsz ke emberi gondolat országa, a tar. tökéletesen feladatát, ha szilárd po­litikai a'upon áll, ha állandóan 1 é­pezi magái, ha szereli a pártot és munkájában példamutató. Ifjúsá­gunk sokat fejlődőit, de még m':i­d'g komoly hibák vannak nz iskoial PISZ-szervezeteknél, Nyújt anck több segítséget a nevelők az ifjúrág lós békéért, a szabadságért küzdő j tőmegsze vezetőnek. emberek legyőzhetetlen bástyája, a I A, hozzászólások után kul'.úrmű" , . , , _ . isor kovellkezatt. Az Epí olpan Tech­béke nagy hatalma, a Szov,etUnió , nikum< a2 MXSH a Gyövgy általános iskola tanulói és az Űjsze­Papp Sándor Városi MSZT.titkár gedi Kender- és Lenszövögyár c'o1­gozói szerepeltek.

Next

/
Thumbnails
Contents