Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-06 / 286. szám

2 SZOMBAT, 1952. DECEMBER «. ELORfc (FJUSAG A XiX. kongresszus anyagának tanulmányozása a D<SZ-okfatásban Hala'mas méretű tervekről, a szovjet kommunftták feladatairól és célkitűzéseiről határozott az SZICP XIX. kongresszusit. Lenin, Sztálin pártjának történelmében niocs egyetlen kongresszus, amelynek ha­tározatai nyomán viszonylag rövid idő alatt óriási változások ne tör­ténlek volna a szovjet nép életében. Most a kommunizmus felépí ósél ha­tározták él n szovjer kommunisták és népünknek — mint ahogy eddig is — ezután móglnkább az ő nyomuk­ban ke.l haladni. Éppen népünk to­vábbi felemelkedésének érdekében határozta el póriunk Központi Ve­/e őségé az SZKP XIX. kongresz­szusa anyagának minél szélesebb körbon való tanulmányozását. Pártunknak ez a határozata ko­moly feladatot ró ifjóságunk, a DISZ tagsága elé. Különös gonddal keli tanulmáfryoznlok a kongresszus anyagát, hogy azok tanításával, ta­pasztalataival gazdagodva még erő­sebb, még szilárdabb bizosí ékal, még telkesebb épílői legyenek a jövő szociálisa Magyarországának. DISZ-szervezeteink számára a XIX. kongresszus anyagának tanul­mányozása komoly harcot jelent. Harcot a tagság sorainak megeiősí. téséért, n munka és a tanulás ed­digi erodményeinek túlszárnyalásá­ért. És ezt a harcol pontosan a XIX. kongresszus eszméinek segítségével kell sikerre vinniök. Eisö tontos feladatuk Itt nz legyen szervezeteinknek, hogy biz­tosítsák a kongresszusi anyag tanu­lásához tagságuk és nz üzemek, ter­melőszövetkezetek, iskolák legjobb fiataljainak minél nagyobb szárnál. Jő nevelő munkával az Ifjúgárd's­t&k mozgósításával aktivizálják DISZ-szervezeteink egész tagságú-1 kat és ezáltal megerősíthetik sorai-j kat. Második döntő feladat az, hogy megfelelő képzettségű propagandis-! iák tanítsák, terjesszék fiataljaink között a kongresszuson elhangzott I tanításokat. DISZ-szervezeteink. I DISZ-bizoti tágatok gondoskodjanak e feladat végrehajtásáról. Segítsék és ellenőrizzék u DISZ propagan­disták munkáját, tanulását. Bizto­sítsák azt, hogy a pár.tól a DISZ­be küldött propagandista elvtársak megfelelő létszámú szemináriumo­kon adhassák át tudásukat a fiata­loknak­Nem kevésbbé jelen'ős feltétele DISZ oktatásunkban a kongresszusi anyag feldolgozása sikerének a pro­pagandisták lelkiismeretes, felelős­ségteljes munkája. Minden DISZ­p opagandista a párt megbízatását hajtja végre, am'kor nevei és az if­júság politikai fejlődésének, mun­kaszere ctének, fegyelmezettségé nek elmélyülése a fokmérője annak, hogy teljesített-e, vagy teljesítettem a párt megbízatás. DISZ oktatásunk propagandistát tanulmányozzák az anyagot, hogy armak alapos ismerői­vé váljanak. Felkészületlen pofpa­gandisla nem nevel, nem terjeszti a kongresszus eszméit, hanem felelat­lenül ellopja az őt hallgató fiatalok idejét és elveszi kedvüket a tanu­lástál. A fiatalok politikai neveiére nem tehet száraz, brosútálzű felol­vasás, vagy „hasból" beszélés. A fiatalok csuk akkor vesznek részt örömmel és kedvvel a politikai fog­lalkozásokon, ha az érdekes és ta­nulságos számukra, ha a propagan­dista előadása, vagy szeminárium­vezető módszere leköti a figyelmü­ket. Ezért tanítja pártunk a propa­gandistákat arra, hogy a XIX. kon. gresszus anyagát mindig az adott helyi problémákkal és feladat okirat szoros kapcsolatban oktassák. Mu­tassanak rá a propagandisták a fia­talok előtt arra, hogy DlSZ-tagnak ler.nl kitüntetés, mert a DISZ an­nak a pá tnnk a segédcsapata, teg. főbb tartaléka, amelyei Sztálin elv. társ úgy jellemzett n XIX. kon­gresszuson, mint a világ forradalmi munkásmozgalmának egyik „roham brigádja". f)e Ugyanakkor mutassa­nak rá arra is a DÍSZ propagandis­ták, hogy DISZ-'agnak lenni ko­moly felelősség Is, fcie't a szocia­lizmus építése — a XIX. kongersz­szus útmutatásai nyomán — a mun­ka és a tanulás során komoly em­berekké fejlődő, mai fiatalokra há­rul. Méiyi'sék el a fiatalok hazasze­j retetét DISZ propagandistáink A j nemze közi helyzet ismertetésénél azzal, amil Sztálin elvtárs mondott, hogy az imperialisták: „gazdasági blokád alá vették a Szovjelun ót, Kínát és az európai népi demokra­tikus o'szágokat. amelyek nem lép­, lek be a Marshall-terv rendszerébe • és azt gondolták, hogy ezzel meg­fojtják őket. A valóságban azonban nem megfojtás, hanem az új világ­piac megszilárdulása lett belőle". A ml országunk is. mint a többi béke­szerető ország az új, fejlődő vljúg. piachoz tartoz'k cs az imperialisták i minden törekvése ellenére gyo"sao fejlődik, erősödik és amíg Ameriká­ban hárommilliónál több munkanél­küli van, addig a mi községeinkben, városainkban bányásznak, vasesz­tergályosnak, stb. toboroizzák a munkásokat, a f alatokat. És abban, ! hogy hazánk fejlődik, komoly része ' van a párt vezette DlSZ-fl.atálság­nak. Az SZKP kongresszusa anyagá­nak tanulmányozása a szovjet em­berek áldozatkész hazasze'eteté1 és fegyelmezettségét oltja bele a fiata­lokba. Bárhol is dolgoznak, üzem­ben, vagy mezőgazdaságban, minde­nütt az új öléves tervet ha'almas lelkesedéssel köszöntő, munkájukat állandóan fokozó szovjet emberek példái mozgósítják fiataljainkat a több és jobb munkára. Vezér, Ije őket az élet minden területén az a gondolat, hogy a kommunizmust építő szovjet emberek néhány év elölt fegyverrel a kézben hozták meg a mj szabadságunkat, nem kis­részben a DISZ-ftaialokon múlik EZ, hogy élve a szabadsággal, olyan­ná tegyük a mt országunkat, mint a szovjet o"szág és az ellenség 'tár­milyen támadása ellen is megvédel­mezzük. (Kaczur) flz ENSZ-kozgyüSésének december 3-i teljes ülése New-York (TÁ8ZSZ). Az ENSZ közgyűlése december 3-án összeült, hogy szavnzzon a koreai hadifog­lyok haza* elépítésének kérdésében benyújtóit indiai határozati javas­lat, a határozati javaslalhoz előter­jesztett szovjet módosító indítvá­nyok és a koreai kérdésben benyúj­tott szovjet határozati javaslat ügyében. Krisna Menőn, India képviselője felszólalt a december 3-i ülésen és igyekezett rej'egetni azt a tény!, hogy az Indiai határozati javaslat — amint ezt a szovjet küldöttség leleplezte — nem tarfa'mazsa a koreai tűzszünet követelését és nem szolgálja a koreai kérdés békls megoldását. A. J. Visinszkij elvtárs, a Szov­jetunió képviselője fe'szó'a'áíában hangsúlyozta, hogy az indiai határo­zati javaslat célja nem a koreai há­ború megszűntetése, hanem annak folytatása és elhúzása. Nem áll most közvetlenül előttünk ar. Egyesü t Államok határozati ja­vaslatának kérdése — mondotta a többi között A. J. Visinszkij elvtárs, de feltétlenül beszélni kell róla, mert India határozati jnvasia a szerves kapcsolatban van vele. Fel­tétlenül meg kell említeni, hogy az Egyesült Államoknak határozati ja­vaslata előterjesztésekor az Volt a célja, hogy keresztüterőszakolja az i. számú bizottságban az amerikai parancsnokságnak a koreai és kí­nai hadifoglyok hazaszállítása kér­désében tett in'ézkedései jóváha­gyását. Ezeket az intézkedéseket, mint ismeretes, a nemzetközi Jog ís »s 1949 évi genfi egyezmény ál*a­lánosan elismert elveinek durva megsértése kísérte. A had. foglyok úgynevezett „rostálását", illetői g „megkérdezését", amit az amerikai parancsnokság hadifogolytáboraiban folytatott, a hadifog'yokra gyako­rolt vadá'.latias nyomás, erőszakos­kodás, a koreai és kínai hadifoglyok tömeges agyonlövetése kisérte. Az amerikai parancsnokság kínzás és (errnr közepette foly. ta'ta és folytatja n koreai és kínai hadifoglyok úgynevezett .rostálását", il'etőtog „megkér­dezését". I Az amerikai határozati javaslat olyan nyilvánvaló módon a koreai nép elleni agresszív háború folyta­tására irányul, hogy az Egyesült Államok küldőt'sége nem számítha­' tott » javaslat keresztülvitelének sí. kerére. Ilyen körülmények között jelent meg az indiai kii dö tség ha­|tározoti javaslata, amelynek alap­ijául — bár némileg módosított for­mában — ugyancsak az amer.kai határozati javaslat elvei szolgáltak. Az indiai határozati javastát el. jlentetes az 1949. évi genfi egyez­mény alapelveivél, valamint az ér­vényben lévő nemzetközi jog álta lánosan elismert alapvető elveivel és szabályaival Is. Az indiai határozattervezet az egész kérdést kizárólag a hadifog­lyok hazatelepítésének kérdlsére korlátozza, ami teljesen he'yte'en, 'bár ennek a kérdésnek óriási jelen­| tősége van. A hazatelepítés kérdé­sét nem lehet elválasztani az egész koreai kérdésnek Korea egye.ítésé­jnek szellemében történő megoldásé­tői. FigyelemreméPó az a körülmény is, hogy ez a határozattervezet min. |den kérdés végleges eldöntését a közvetítő belátására bízza és végső 'soron, amint a határozattervezet 'mondja, az Egyesült Nemzetek Szervezetének belátására, vagyis az Egyesült Nemzetek S ervezetének ama részére, amely az ENSZ nevé­vel leplezi az amerikaiak agressziv koreai háborúját. Menőn úr, az Indiai küldöttség képviselője az 1. számú bizottság­ban kijelentette, hrgy ez a határo­zattervezet útat nyithat a béke felé. Ez nem felel meg a valóságnak, mert amint az indiai határozatter­vezetből láiha'ó, ez nem tarta'mez semmi o'yat, ami a koreai vérontás haladéktalan beszüntető'ére vezetne, következésképpen a hadműveletek folytatására számít. Világosnak kell lennie — hang­súlyozta Visinszkij elvtárs —, hogy a koreai hadműveleiek ha. ladéktiilnn és teljes beszüntetése nélkül szó sem lehet a koreai béke felé vezető úton tett első lépésről. amiről Menőn úr beszélt A har­coló felek közölt a fegyverszünet kérdésében már létrejött egyez­ménytervezet külön pontban elő­írja a tűzszünet konkrét fettételeit. Ilymódon már megvannak a ko­reai tűzszünet feltételei, amelyek­i ben megegyeztek. Csak nz van | hátra, hogy határozatot fogadjanak el a tűzszünetről és éppen ezt ja„ j vasolja a Szovjetunió küldöttsé­I ge. Éppen ez ülközik azonban az indiai határozattervezet szeizői­nek és más ezt a tervezetet támo­gató küldöttségeknek az eilenál. lásába, amelyek nem hajlandók fel­venni az Indiai határozatterve­zetbe a Szovjetunió áltál Javasol' megfelelő módosításokat. A Szovjetunió küldöttsége főbb más módosítás' is javasolt az in­diai határozattervezethez. Szem előtt tartva az indiai hatá­rozattervezet komoly hiányosságait, abban az esetben, ha elve lik a Szovjetunió által javasolt, a terve­zet megjavítására és elfogadha­tobbá teleiére irányuló módosítá­sokat, a Szovjetunió az indiai ha. tároaattervezet ellen fog szavazni. A szovjet küldöttség mélyen meg van győződve arról, hogy az indiai határozattervezet nem a háború beszüntetésére, hanem folytatására és elhúzására irá. nyul és nem szolgálhatja a ko­reai kérdés békés rendezésének ügyét. Ezután 9ör került a szavazásra az indiai határozati javaslathoz előterjesztett 6zovjet módosító indi'ványok kérdésében. Amint várhaló volt, az Egyesült Nemze­tek Szervezetének agresszív mag­| va valamennyi szovjet módosító ; indítvány Cllen szavazo't. A Szov­i Je'unió, Lengyelország, Csehszlo­vákia, az Ukrán SZSZK, a Bjelo­russz SZSZK a szovjet küldöttség módosító indítványainak elfoga­dása mellett szavazo't. Több arab és áz6:ai ország tartózkodott a sza­vazástól. Az amerikai.itigol tömb elfo­gadta az Indiai határozati javasla­tot. Dt ország küldöttsége a Szovjetunióval az élen a határo­zati tavaslat ellen szavazott. A Szovjelunió IV. országos békeértekezletének üdvözlete J. V. Sztálinhoz MOSZKVA (TASZSZ). A Szovjetunió IV. országos békeértek«r­lete üdvözletet intézett J. V. Sztálinhoz. Drága Josztf Visszárionovicsl Ml, a IV. országos békeérlekez'et küldöttel, hazánk fővárosé, ban, Moszkvában összegyűlve, forró, szívből jövő üdvözletünket küldjük Önnek, az egész hatadó emberiség lángeszű vezér nek és bölcs tanító­jának — hangzik a többi között a távirat. — A békéért és a népek közötti bará ságért folytatott harc elvá­laszthatatlanul összefügg az ön nagy nevével. Sztálin elvtárs. Az ön lelkesítő szavaira napról-napra nőnek és erősöditek az egész világon a béke híveinek erői. E megszámlálhatet an erők első soraiban a szovjet nép ha'.ad. A szovjet nép az ön bölcs vezetésével, Lenin-Sztálin nagy pártjának vezetésével he yreáH.'totta azt a sok száz és ezer várost, üzemet és gyárat, amelyet a fasirzták barbár hordái romboltak le, új várcsckat, üzefreket, gyárakat, egyetemehet ís isko­lákat épített és épít fáradhatatlanul, új ha'almas vizicrőmüveket és ön­tözőrendszereket létesít a Volgán, a Donon, a Dnyepren és az Amu­Darján. Az ön lángeszű e'méletl müvei, drága Sztálin elvtárs, ragyogó fénnyel világítják meg népünk előrehaladásinak úiját a kommün z. mus teljes győzelme felé. A IV. országos békeértekezlet újra kifejezésre juttatta a nagy szovjet nép békevágyát és készségét, hogy szorosan együttműködjék mindenkire', akt őszintén törekszik az új háború elhárítására, a bfke megvédésére és megszilárdítására. A Szovjetunió nénel éberen állnak n béke vártáján, nem félnek a háborús gyújtogatok fenyegetéseitől és készek, hagy döntő c apást mérjenek minden agresszorra, amely zavarni merészelné békés munkán­kat, szabadságunkat éa függetlenségünkre törne. Szívünket az ön szavai töltik el: „Ami a Szovjetuniót I lett — a Szovjettin'ó érdekel egyáltalán nem különíthetők et a vi ágbéke ügyétől'. Egészséget és hosszú életet kívánunk önnek, drága Joszif Vlsszárlonovics, a szovjet népek és az egész emberiség örömére és bot. dogságára, É jen a népek közötti békél Éljen a béke nagy zászlóvivője, minden nép Igaz barátja és ta­nítója, a ml szeretett Sztálin elvtársunk l Befejezte tanácskozásait a Szovjetunió IV. országos békeértekezlete Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió IV. országos békeér'ekezleté­nek december 4-i délelőtti ülésén folytanák Ivan Petrovszkij akadé­mikus beszámolójának megvitatá­sát. Mihail Kotov, a Szovjet Békebi­zot'ság felelős tilkára beszédében a békemozgalom sikereivel foglalko­zott. Az értekezlet résztvevői nagy ér. deklödéssei hallgatták Mihail Solo­hov, a népszerű író beszédét. Jogosan vagyunk büszkék az elvégzett munkára és békés al­kotómunkánk eredményeire — mondotta. — Minél nrcátlanab­bul és fékeienebbül fecsegnek .iz Imperialisták háborús I erveikről, minél nyíltabban és cioikusabban I készülnek új hódító háborúra —1 folytatta MLhall Solohov —, annál ' szilárdabban és halalmasnbban hangzik a béke híveinek szava: ,A béke legyőzi a háborút'" Olga Lepcsinszkája professzor e szovjet tudósoknak az emberiség javára folyla'oit tevékenységével foglakozott­A december 4-1 délutáni záteülé­sen Nvjai Zarjian ismert örmény író elmondotta, hogy Örményország rövid idő alatt virágzó szocialista köztársasággá fejlődött. A köztár­saság sok kolhozának földjeiről hek­látánkint több mint 80 mázsás bú­zatermést gyűjtenek be. Rohamosan fejlődik az ipar és a kultúra. Az elnök Alekszandr Geraszimov­nuk, a Szovjelunió Képzőművészeti Akadémiája elnökének adtá meg a i szól. — Mi. szovjet képzőművészek egész alkotó munkánkkal a hatal­mas szovjel népei szolgáljuk, a né­! pek közötti barátság megszilárdítá­sát kívánjuk elősegíteni — hangoz­tatta Geraszimov. — Arra hívom fel az egész világ haladó képzőművé­szeit, egyesítsék erőfeszí'éseiket, te­hetségüket, művészetüket a békéért vívott szent harcban. Ezután Akalcij Horova, a Szovjel­unió népművésze (Grúzia) szólal! fel. Számos példával bizonyítottá, milyen óriási eredményekei ériek el Szovjet-Grúzia népei a szocialista építőmunkában, a köztársaság ipa­rának, mezőgazdaságának éa kultú­rájának fej lesz lésében. Akakij Horova felszólalásával be­fejeződött a vita Ivan Pct'ovszkij akadémikus beszámolója felett. Az értekezlethez nagyszámú üd­vözlet érkezett a Szovjetunió dolgozóttói és a kü'földi béke­védelmi szervezetektől. Az értekezlet résztvevői ezután egyhangúlag megválasztották a Szovjet Bákevédelmi Bizottság 127 tagját. A bizottság tagjai a terme, lés újítói, zstahánovisták, élenjáró koihozparasztok, a szovjet tudomány és kultúra neves képviselői. Ugyancsak egyhangúlag válasz­tották meg a népek békekongresszu­sára utazó 50 tagú szovjet küldött­séget. Az értekezlet küldöttei megvitat­ták és jóváhagyták azokal a felada­tokat, amelyekkel a népek békekon­gresszusán résztvevő szovjet béke. küldöttséget megbízzák. Támogassák a népek nemzeti füg-. gc'lenségének és szuverénltásának megvédésére vonatkozó követelése­ket, mint a béke megőrzésének és megerősítésének legfontosabb elő­feltételeit. Követeljék a koreai fegyveres ag­resszió megszüntetéséi. Határozottan ífé'jék el ar ame­rikai agresszorokat, akik a tö­megpusztítás Iszonyatos eszkö­zét, a baktériumfegyvert alkal mázzák, köveleljék a baktérium-, atom- és a vegyiháború fegyvereinek és mis tömegpusztító eszközöknek a bel:'­tásál. Az értekezlel résztvevői végei nagy lelkesedéssel fogadták el a J. V. Sztálinhoz intézett üdvözlet szö­vegéi. A tanácskozást n záróülésen elnöklő Alekszej Szurkov író zárta be. Mérséklik a kívetBlt kártérítések összegéi azoknál a hátralé.iosoltnál, a tik decsmlierben leijesitik beadásukat A begyűjtési miniszter legújabb rendelete lehetőséget ad a begyü'­tés nem teljesítése mialt k'vetett kártár.tás összegének csökkentésére azoknál a termelöknél, akik a kö­vetkező napokban, de legkésőbb december 21-ig túlteljesítik, illetve teljesítik beadásukat. A rendelet értelmében nagyobb mértékben csökken'lk annak a termelőnek a kártérítését, aki korábban tesz ele­get kötelezettségének és azét is, aki egész beadásának teljesítésé­vel mindenféle terményből — te­! há' 'ójáéból és fejből ís — meg« I szünteti há'raléká'. , A csökkentés, amely a beadás elmulasztása miatt kivetett ösezes kártér tás együttes összegére vo­natkozik, 16—90 százalékig 'erjed­het. A rendelet azokra a hátráló­kosokra is vonatkozik, akik már előbb felszámolták hátralékukat ! és teljesítették beadásukat. Ez az újabb rendelkezés lehe­! 'övé teszi, hogy a hátralékosok be. ! adásuk gyors teljesítésével. túl* teljesítésével jelentősen csökkent­. sék a rájuk kivetett kártérítés összegét.

Next

/
Thumbnails
Contents