Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-06 / 286. szám

SZOMBAT, 1952. DECEMBER 6. ADOTT SZAVUNKNAK ELEGET TESZÜNK 1 A lápéi Hajójavító Váltalat munkásai 25 nappal a határidő előtt kijavítottak egy uszalyhajót Még júliusban történt. A Tápéi Hajójavító Vállalat dolgozói némán nézték a vízből kiemelt hajóroncsot. Csurgott róluk a veríték. Keményen | dolgoztak amíg kiemelték a vízből s felhúzták a partra. A földtől 120 ccn [méterre alátámasztva ott állt előttük megrozsdásodva, hatalmas nyílásokkal. Szomorú látvány volt.' — A fasiszták felrobbantották —1 mondotta Erdei Károly elvtárs, a •pártszervezet ti kára —, mi új ha­jói varázsolunk belőle a két kezünk I munkájával. Még ebben az évben készen kell lennünk ezzel is és a. többi uszállyal is­Tíz brigád fogott a munkához. A brigádokban több nő is dolgozott: Vincze Pálné, ördögh Rozália va­sas szakmunkások — sz' ahánovls-1 ták! Kószó Anna is alig maradt el a sztahánovislák teljesítménye mö­gött. Itt tanulták a mederséget és a férfiakkal egyenlően állták meg he. lyiiket. A brigádok egymással ver. scnyezlek; ki tud jobb eredményt elérni. Hol Majzik Imre sztaháno- j rista brigádja. hol Miklós János, I Hidas Imre, Sipos Gy. Kálmán járt az élen. Minden liz napban lestek a versenytáblán a vörös zászlót: mind-' egyikük azon volt, hogy megszerez ze az elsőséget. Az Októberi Forradalom ünnepé-, re vállalták, hogy december 20-ig kijavítják a hajót. Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére azon- j bon megfogadták, hogy a kitűzött, határidőt megrövidítik. Ettől kezd- , re nem volt száz százalékon aluli teljesítő a hajó építői közölt. Esős időszak következett. Lantos Árpád, Nagy Sándor, Kureü János népne­velők felvilágosító szavakkal, a munkában való példamutatással len­dítették a rossz idő ellenére is jobb munkára a brigádok tagjai'. — A rossz idő nem gátolhatja munkánkat — mondotta Lantos Ár­pád.— Adott szavunknak eleget kell tennünk. Esőben, sárban, hidegben fárad­hautianul dolgoztak a munkások. Senki nem panaszkodott. Közben egy újabb hajó javításához is kezd­tek s már csak két brigád dolgozett a 395/DHV uszályhajón. A munka befejezéséhez közeledett. Az elmuit hé en megtörtént a víznyomás mé­rése. — Nincs semmi hiba elvtársak. A jövő héten vízrebocsátjuk a hajót — jelentette ki örömmel Nagy Imre elvtárs, művezető. — Előbb lettünk kész, min' ahogy ígértük. — Ezzel is köszöntjük Sztá­lin elvtársat! — mondták a hajó építői. Szerdán eset; a hó. Csütörtökön reggel fagyott, fehér lett a Tisza paitja. Mindenki a 46 méter hosszú, hólep'e uszályhajó körül szorgosko­dik. A hatalmas test már három nagy szántalpon fekszik, amely a'att a vastag, szögletes gerendákat be­zsírozták, hogy majd azon lecsúsz­tatják a vízre. A hajó belsejében még dolgoznak a famunkások, u'oL só simításokat végzik a kabinok fa­részein, hogy aztán véglegesen be­fessék. A hajó körül senki nem érzi, hogy hideg van, fűti a munkásokat a. lelkesedés és az a tudat, hogy ma elérkezett a nagy pillanat, a/mikor a nemrég még roncs hajót — teljesen kijavítva, szebbé téve, mint az újat, vízrebocsátják. Török Pál, hajó­emelő brigádvezető még a kabátját is leveti hogy gyorsabban haladjon. Elengedik a köteleket — a hajó sza­badon van! A sínlalpak erősen rd­fagytak a gerendára és — bár be van zsírozva — még sem csúszik. Széli Illés segédművezető — aki irányítja az egész munkát — ki­adja a feladatot­— Hozzatok hév ér eket! Mindenki szaladna élte. — Elég lesz négy ember, a 'öb­biek ássák meg a tartógerendik he­lyét, ahová a hévéreket rátámaszt­juk — intézkedett tovább Széli Il­lés. Mindenki dolgozik. Ásnak tarló­gerendákat állítanak be. Futva hoz­zák a hévéreket. Nyolc helyen meg­támasztják a hajó oldalát és a sín­talpal.at — Mindenütt kész? — Kész! — Nyomd meg! — hangzik a ve­zényszó. Tekerik a hévéreket, a vál­lak, a karok a hajó hideg oldalához feszülnek. — Az eleje csúszik! — Nyomd a végén! — Állj! — A hévéreket újból be kell állítani. Villámgyorsan dolgoznak s aztán újból kezdik elölről. Közben a párt­titkár is megérkezett a csoporthoz. Az ö válla is nekifeszül a hajó olda­lának. Nyomják, feszi ik. Dacolnak a hideggel, a faggyal. Az egyik oldalon a sínlalp beszo­rult a gerenda oldalához. Török Pál már ott is van. Hatalmas kalapács­csal kiüti az alátéteket, hogy meg­' lazítsa. Amikor a dél eljön. ezévben a nyolcadik hajót 25 nanpal a ha ár. idő elölt vízrebocsálottákl — Tápéi Hajójavító Vállalat dol­gozói hősiesen küzdenek felajánlá­suk teljesítésééit: Ado't szavuk egyik részének már eleget tettek és most azért dolgoznak hogy évi ter­vüket' Sz'álin elvtárs 73, születés­napjára minden részletében man­déktalanul teljesítsék. Markovits Tibor. Hogyan készüljenek fel művészeti csoportjaink az országos kultúrversenyre ? Szovjet műszaki hónap az Újszegedi Kender-Lenszövőben A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége kez­deményezésére nagy jelentőségű mozgalom indult meg a műszaki dolgozók közölt, az élenjáró mód­szerei széleskörű bevezeféséért. Brigádok készítettek előadásokat és rendeztek vitákat az élenjáró műszaki eljárásokról. Az Újszegedi Kender-Len6zövö Vállalat dolgozói részére a Sze­gpdi Tudományos Egyesületben Támoky Ferenc, a Textilipari Ku­tató Laboratórium munkatársa tar­tott előadást, „A szovjet lenszövés technológiának magyar alkalma­zása" címmel. Ismertette a len­kenderipar 1953. éves tervét. A tervek szerint óriási feladatokat kell megoldania az egész iparnak, s ezen belül az Újszegedi Kender dolgozóinak is. Elmondotta, hogy a Szovjetunióban a len ipar terme­lékenységének problémáit szé­li e« körben feldolgozták és ezek­ből bőséges tapasztalatot nyer­het a magyar ipar. Előadásában a láncfonal szakadásokról, a gépállások rendellenezségeirő', a nyers áru hibáiról és okairól be­szélt a szovjet tapasztalatok alapján. Az előadás után az Újszegedi Kender Lenszövő Vállalat műszaki dolgozói elhatározták, hogy szov­jet műszaki hónapot tartanak, melynek keretében az előadás anyagát felhasználva, fokozottabb mértékben vezetik be üzemükben u szovjet technológia tapasztala­tait. Elősegítik ezévi tervük sike­res befejezését és egyben hozzá­járulnak' a jövőévi terv megvaló­sításának jó előkészítéséhez is. Az értékes előadás után Marék János szövóde vezető elmondotta, milyen segítséget nyújtott részé­re a szovjet tapasztalatok felhasz­nálása már eddig is és a szövö­íizem vezetők és a technológiai csoport dolgozói nevében felaján­lotta, hogy a szovjet műszaki hónap ke­retében £0 szövög'p egységes elvek szcrin'l bedl'í'ását haj 'ák végre, továbbá 30 rz'lvőgép for­dulatszámát 5 százalékkal nőve. lik. A műszaki do'gozók valamennyien csatlakoztak Marék János szavai­hoz. Tóth Sándor, Megyeri Nán­dor vállalták, hogy az egységes gépbeállításhoz szükséges adat­felvételt elvégzik, munkabizottsá­got alakítanak, amely meghatá­rozza, a gép adatfelvételeinek alapján a legjobb beállítást. A műszakok vezetői és segéd­roűveze'öi nevében Tóth István vállalta, hogy segédkeznek az egységes gépbeállításnál, s a további gépszereléseket ennek Slapján végzik el. | A 9.es és 10-es műszak dolgo­zói közül M- Bodnár János tett a mü-zaklak nevében felaján­lást. Vál'alta, hagy a ponyvás gépeket vetülék őr villával lát­ják el. Az előkészítő üzem műszaki dol­gozói nevében Kiss József üzem­j vezető vállalta, a cérnázó üzem jelenlegi rendszertelenségének meg­szüntetését, a gépek átcsoporto­sítása útján. A copezoló üzem­részbeliek egy minőségi brigád 1 megalakítására, a felvető üzemrész dolgozói pedig az anyagmozgatás és gép áthelyezési tervezet elké­szítésére tettek felajánlást. Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói a szovjet mű­szaki hónap keretében, a vállalat­vezetőség, az üzemi pártbizottság irányítása mellett akarják teljesí­teni felajánlásukat. így biztosít­ják majd jó előkészüléssel az 1953. évi tervük teljesítését, a már korábban, december 21-re tett fel­ajánlások teljesítését. Kuraly Antal Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat A Művészeti Együttesek II. Országos Kuilúrversetiyére igen szép számmal neveztek be megyenk ku túrcsopor;jal. Számos közülük most alakú t, de szorgos készülődé­sük a versenyre figyelemre inétó éj)pen ezért. A benevezett művészeti csoport­jainknak létszámukra működési idejükre és különös adottságokra való telentet né'kül egyformán ar­ra kell törekedniök, liogy minél magasabb művészi színvonalai ér­jenek cl, szárnyalják lúl az első ku! túr versenyen e'érf teljesítménye, k-t. Hogy miivészeli csoport >aHk, pártunk és kormányzatunk cé ki'ű­zéseinek megfelelhessenek, az aláb­bi fe'adatokat kell megoldan ok. A benevezett művésze*! Csoport minden egyes tagja igyekezzék a rróbákon pontosan megjelenni. P.ész'ctfe'adatát jó' tanu'ia meg- a színjátszó a szerepét kívülről lutUn, az énekkari tag ne csak a szöveget tar.u'ja meg hanem a szó'amát is. a zenekarban játszó a maga szótá­rnál annyira gyakorolja be. hogv a kolfao'vasás ne okozzon nehézséget az előadás közben. Az evves művészeti ágakba tar­tozó aktívák már a próbákon vise'­kodienek o'van fegve'mezetten, mintha az nvi'váno* srcren'és vol­na. A sz'nlátszók, énekkarok, zene­karok. tánccsonortok pvnkoro'iák he hogy a 'ehető legrövdehh Időit bc'fll e' tudják fog'a'ní n he'vüket a színpadon, kerülve mindrnfé'» fe­lesleges mozgást. Ha kettő figye­lemmel és áté'éssel to'mácsn'.ia m'nden e<*ves szereplő a maca mon­dan'va'ó'áf. a siker n»m marad e'. Ha a körzeti bemutatok alkal­mával egyes csoportok még nem érnék el a mostani versenyen meg­kívánt fejlődési fokot, ez ne ked­vcfenftse el a művészeti csoport tagjait, mert a körzeti bemutaló­kon jelenlévő bíráló bizottságnak a feladata nemcsak árnyból áll, hogy ezt megállapítsa, hanem fő­leg abbó', hogy a művészeti cso­portoknak megadja a módot és le­hetőséget a hiányosságok kiküszö­bölésére. Ha a "csoportnak etld'g nem volt patronálóia, a bírálóbi­zottság kötelessége hogy a cso port ré zére kiváló szakmai tudás­sal rendelkező patronáló! jelöljön kl. rki köteles a csoportot a követ­kező bemutatóig, sőt azon fú'.me­nőlcg is. munkájában szakma ag segíteni. A versenyből tt hát egy I­ltn csoport sem esik ki, hanem a verseny ideje ntart módjában te'jcs'tményét magasabb színvona1 ra eme'ni. A mfnrd»7eti vezetők én*fc «> zenekari, műsoruk a rgválnsztá­s.ir.ál, még inkább pedig a meg­választott műsor előadásánál arány­lagos hnirgitafcVbcii e öadásra tö­rekedjenek. Egv kisebb létszámú énekkar ne igvekezzés hangerőben a nagyobb énekkar hangerejét pr­ém". Ugyanez vonatkozik term nő­iesen a zenekarok rtóadásmódjóra is. A fúvószenekarok vezetői vt gyék tekintetbe, hogy eíőndásnk zarlhe'yiséíbon történ k és ezért a recsegő túlfúvás(ól. sőt a fortis/i­mó fuvástol is larlózkodjgnals. Az eddig lezai'ott taoas-ta'alese­íék és a bírá'óbizoltsági tagok ré­• zére mertir'ott wőfv.b'rá Mok »?• ka'mával szereplő csoportok igen szép szakmai felkészül'Iségröl és fe­gve'mezettségrő1 tettek tanúbizony­ságot. Az énekkaroknál mutatkozó b'ányosságok közű legk rívóbh ar, hogv a tájegységükön elő népda­lokat igen szórványosan gvüilik össze és tűzik műsorukra. Kívána­tos vo'na. ha az c-nek.ka.-ok e té.reu követnék a tánéi. a'gvői és puszta­mérgosi csoportok pé'tláKit. alio1 ezeknek a núpda'oknaU az ö^sze­gviiitésével és művészi egvséebo való összeolvasztásával feleithetei, '.•ti é'ménvt nyti'tanak a szórakoz­ni váffvó do'gozőknafc. íren fontos te e dal áll km­túresoport iáink előft. December 25-én és 26-án a do'gozók p henö napján kell, hogy bebizonyítsák fel­készü'tségüket. Éppen ezért a két pihenőnapot műsorukká' tegyék fc­leilhetetlenné. B'zonvibák bc a dolgozók előtt, hogv é'harcosai a ku'túrának és a béketábornak eg\ aránt. Varga Lehel megvei ének- és zcnefeto'ő* EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI FIATALOK KULTÚRVERSENYRE KÉSZÜLNEK Vasárnap nyílik meg a Móra Ferenc Múzeum Fehértó-kiállítása December 7-én nyíl'k meg Szege­den a Móra Ferenc Múzeumban a Fehértó élővilágát bemutató ál­landó kiállítás. Hazánkban a -felszabadulás előtt a természetvédelemmel nem sokat törődtek. s a tudományos gyakor­lati eredményeket nem állították a nép szolgálatába. A kapitalista tervszerűben gazdálkodás sok ter­mészeti értékét elpusztított. így­volt ez a Szeged melletti Fehértó környékén is. Ma a legnagyobb gonddal örködnek a terület védett, ségén, s m'ntegy 800 holdra növe­kedett az a terület, amelynek há­borítet'anaigára természetvédelmi örök ügyelnek. Erről a hazánkban egyedülálló terü'etról ad hű képet a sze­gedi Móra Ferenc Múzeumban december 7-én megnyíló kiál­lítása. A kiállítás négy nagy teremben tárja elénk a Fehértó rendkívül gazdag, változatos, növény és állatvilágát. Az első teremben művészi kivi­telű fényképeken Magyarország védett területei': így 'öbbek' kö­zötl a Fehértó, a t'hanyi félsziget, a ke'eméri mohos láptavnk. Kis* bnkton, az Aggteleki cseppköbar­lang, jellegzetességeit, a Meleg­hegy ingó gránit alakulatai' is­merhetjük BC. A másod'k terem a Fehértó múltját és jelenét is­merteti. A hat kilométer hosszú és négy kilométer széles, 3000 hold kiterjedésű Fehértó 1881-ben any­nyira megáradt, hogy Szegedet árvízveszedelem fenyegette. Ma már c6a*orna kö'i össze a Tiszá­val s ezzel az árvízveszedelem végleg elhárult. A terem közepén hatalmas dio­rámában bemutatják, milyen a Fehértó állat és növényvilága tavasszal természetes környe­zetben. Eredeti gyeptég'ák, nö. vények és sások kőzett a pre­parált madarakat és ál'a'okat legjellegzetesebb mozdulatukban örökítették meg. A harmad'k terem kiégett nö­vényzetet, a 6zikIafo'.tokon fész­kelő madarakat, a Fehértó nyári világát tárja elénk. A negyedik, legnagyobb terem­ben két óriási üvegszekrényben láthatjuk, milyen madarak, álla­tok tanyáznak a fehértói renge­tegben, ősszel és télen. A term'ek'ben elhelyezett üveg­vitrinekben a védett területek rit­kaságait. a madarak tojásait, a mikroszkopikus klcsinységű álla­tokat és növényeket, csigákat, ro­varokat gyüitö'lék össze. Legszebb természettudományi ki­állításunk képzeletben a Fehértó múltban alig Ismer' csodálatos vi­lágába viszi el a látogatót. Esténként az egyetem kultúrter­méből vidám énekszó, haltats-ik. Az egyetemi és főisk lai énekkar készül első nagy kultűrversenyére. Vasárnap délután 4 órakor lesz e Központi Egyetem nagytermében a verseny, amelyen ki akarnak tenni magukért az egyetemi é3 főiskolai fiatalok. Fegyelmezett és lelkes cso­port ez. Műsorukon szovjet és ma­gyar tömeg- és népdalok szerepel­nek. Áz épület egy másik terméből zenei hangok hallatszanak, itt az együttes zenekara készül a ver­senyre- A lelkesedés itt sem hiány, zik. A következő szobában a tánccso­port próbát. Járják vigan a szép magyar népi táncokat. Egészzéges, örömtől sugárzó arcú lányok és fiúk természetes, minden mesterkelt. ségtől mentes táncokat. Az együt­tes tagjai, mind a diákok, mind pe­jdig a fizikai dolgozók és értelmi­ségiek a napi munkájukban is élen­járnak. Az együttes munkájának ér. tékét növeli az, hogy számainak nagyrészét saját maga gyűjti és dolgozza fel, amely Csongrád me­gye népi hagyományaibó1 tevőik össze. Ha az együttes ilyen lelkesen foly­tatja munkáját továbbra is. komoly esélye van arra, hogy tudását az országos verseny döntőjén is be­mutathassa Az együttes tagjai tudják, cs ik az a munka hozza meg ír.élló gjü­mölcsét, amely a nép életéből fa­kad és a néphez vezet. Ezért helyes az az út amelyen az együttes el'n. dult. Gáti János. Növekszik a gyermekhalandóság Jugoszláviában A ,,Za SzOcijaüsz'icsku Jugo­szlaviju" a jugoszláv hazaf'uk szö­vetségének lapja írja: Jugoszláviában siralmas a gyer­mekek helyzete. A gyermekbeteg­ségek példá'lan elterjedesé' be­ismerték a szerbiai orvosok újvl­I déki kongresszusán felszólalt kül­1 dőltek is. A kongresszuson Ismer­tetett beszámolók egyike kiemelte, hogy az iskolásgyermekek közül a legtöbb kftlőnbözö betegségben, j tüdöbajban és más fertőző beteg­ségben szenved. Igen 6ok két éven aluli gyermek A Szaqedi Kende o ógYÓr fiatcd'ai megálliá'x helyüket a termelésben és a tanulásban is ' szenved vérhasban és angolkórban. Különösen ijesztő méreteket öl­töt' a csecsemők és az iskolás, gyermekek' halandósága. Koszovo­Metohija városaiban és falvaiban 1950-ben a csecsemőhalandóság 14.1 százalék, 195'-ben pedig már 17.4 százalék vott. A vajdaság­ban a csecsemőhalandóság még ezeket a számokat is felü'mútta. Csupán 24 bánáti faluban 1950-ben DISZ szervezetünk életében nagy­jelentőségű esemény a DISZ ma kezdődő e'.rő országos értekezlete, üzemünk fiataljai az lértekezle're több és jobb munkával, jó tanu'áe­jsal készültek. Eredményeik bebizo­nyítják. fiataljaink megállják he­lyüket a termelésben, a tanulásban. Munkájukkal példá'- mutatnak dol­gozó társaiknak. Joó Erzsébet ifjú­! munkás 1953 j-muár 20-í tervét tel­jesíti Balázs Pál ifjúmunkás pedig 'már jövőévi március 28-i tervének teljesítésén do'gozik- Fiataljai k kö­zül számosan: Börcsök An al, Szeg. vári Ibolya 'és Kári Júlia kiltinnek a tanulásban is. Tetteikkel is bizo­nyítják. tudják, milyen feladatok várnak rájuk, fiatalokra s mit je­leni a most kezdődő országos érie­kezlst további munkájukhoz. Patkó Erzsébet, Szegedi Kenderfonógyár a gyermekhalandóság 17.22 száza­lék volt, nyolc faluban pedig fe­lülmúlta a 20 6záza'.ékot. Szer­biában például 1950-ben, a tíz éven aluli gyermekek halandósága 15.7 százalék volt, miközben a gyer­mekhalandóság általában 34.6 szá­zalék vott. A jugoszláviai gyermekek ször­nyű helyzetét még a titoisla iilvn­'alos sajtó sem ti'kolhntja el. így például az „Oozlobogyenye" című lap okóber 7-1 számában a Kopn. rabnn tartott járási titottta párt­értekezlet jelentését közéi, amejy a többi közö't kiemeli, hogy „aggo­da'mat keltő adatok" tanúskodnak különböző súlyos betegségek ter­jedéséről. A jelentés szerint kü­lönösen 6ok gyermek 'üdöbajos. Az orvosok megállapították ugyan­is, hogy 156 megvizsgált tüdőbajos közül 90 gyermo-k. A lap beismeri, hogy az cm' ' tt iárásbnn ,a gyer­mekhalandóság mintegy 50 száza­lékos." Előadás a klerikális reakció és az ellene való hatc eszközeiről és módszereiről A Magyar Természettudományi i Társulat vasárnap délelőtt 9 órakor 1 az MSZT Horváth Mihály-ulcai székházában előadást rendez „A klerikális reakció és az ellene va'ő harc eszközei és módszerei" címmel. Az előadást Gáspár Gyula elvlárs tartja. Mé'dy Tibor e'^fórs vasarnap eiőadas' tarí d radióban Méray Tibor elvtárs, a Szabad Nép Koreában járt tudósítója va­sárnap 13 óra 30 perckor előadást tart a Kossulh.rádióben másféléves tapasztalatairól, élményeiről­Mcray elvlárs már több alkalom­mai beszámolt koreai útjáról, amit a dolgozók nagy érdeklődéssel fo­gadlak. Most is a dolgozók kéré. sére larija meg előadását.

Next

/
Thumbnails
Contents