Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-28 / 304. szám

4 VASÁRNAP, 195Í. DECEMBER IJzemt filmpropagandisták a kultúrforradalom harcosai A szocializmus győzelmes felépítése lehetetlen kultúrforradaUm nélkttl, Kultútforradalmuukban jelentős helyet foglalnak el a filmek. Kimondhat juk, hogy ezen a téren is döntő változás történt felszabadulásunk ó*a. A felszabadulás előtt erkölcsromboló, butító filmeket játszattak, melyben benne volt *z imperializmus egész erkölcstelensége. Ilyen filmek bizony még a felszabadulás után is nem egy filmszínházunkban nyilvánosság elé keiültek. A fordulat éve után azonban nálunij is megszUletett az uj magyar filmgyártás, melyek kivívták a haladó emberiség megbecsülését. Kiemelkedő filmek születtek, mint a Különös házasság. Ludas Matyi, Déryné, az Erkel és legújabb filmjeink egyike, a Vihar. Ezek a filnij -ink bemutatják népünk hagyományait, szokásait, meggyűlölletik a régi remi urait. De b'mutalják fejlődő, szépülő életünket is. Azt, liogy filmjein^ ma már betöltik hivalásuknt, annak köszönhetjük, hogy e/en a téren is a Szovjetunió minden segítséget megadott. Filmszínészeink, rendezőink előtt ott álltak példaképül a szovjet filmek. Mint például: Találkozás nz Elbán, a Titkos megbízatás, a Nagy koncert, vagy a most bemutatásra koriilt Szárnyaló dallamok- De "nemcsak a filmek nyújtottuk segítséget, hanem a Szovjetunió kiváló művészei, rendezői is, akik tapasztalataik átadásával segítették és segítik napjainkban is fejlődő filmgyártásunkat. Szogedi dolgozóink mind nagyobb számmal látogatják a filmszínházainkat és ebben nagyrészük van az üzemi filmpropagandistáinknak is, akik agitációs munkájuk közben felhívják dolgozótársaik figyelmét egye.* filmek jelen-tőségére, a filmszínházak látogatásának fontosságára. Németh Vincéné elvtársnő, a Szegedi Kimderfonógyár filnipropagandistája egyike azoknak, akik legeredményesebb munkát végeztek <-bhen az évben. Jó munkát végzett Balázs elvtárs « Kcsárugyárban, Iványi Piroska a Szakérettségis Kollégiumban, Fekete elvtárs, T-e. toki elvtárs a Jutafonógyárban. Azonban még sok üzemben nincsenek kultúragitátorok, akik tudatosítanák a dolgozókkal kultúrforradalmunk jelentőségét. Egyes üzemek nem használják ki a csoportos látogatás előnyeit. Vannak azonban olyan üzemek is, ahol a filmpropagandistaink nem fordítanak kellő figyelmet a jegyek árusí. Iásónál és ez miatt nem egy esetben nem tudtak pontosan elszámolni a jegyek árával. Filmpropagandistáink. munkájának tovább ja vitása fontos feladatunk. Ezt a célt sao'gálja, ma délelőtt fél tizenegy órakor a Szabadság-moziban filmpropagandie'á nk értekezletet is. Az értekezleten meg. jutalmazzuk Csongrád megyében legjobb munkát végzett filmpropagandistáinkat. Értékeljük az elmu'.t év munkáját és megmutatjuk propagandistáinknak jövőévi feladatainkat, Gaál Antalné USZASVIU: KECHOVELI A grúz Iró regénye az orosz forradalmi munkásság telkes szervezőjéről. Lúilo (terliovellről szól. Kcehoveli Sztálin elvtárs tanulótarsu volt a t fiiszi sziiniuárlunibuu. amilyet el ke'iett hagynia forradalmi munkásságáért. Kechovcll korán fel Ismerte az orosz forrailn'márok igazságos harcának jelentőségét és nicg'át{a, liogy » eárizmiis zsarnok, rendszert: az orosz munkások millióit taszí ja a tegál'atibh sorba. Gyermekkorában már olyan emlékeken nevelődik, mint a szomszéd Xiirab apó mesél, amelyek feleiere. nitlk előtte Hattal Murát és főbb orosz szabadságharcos, népi hős rsm!á'at«w tl'rltac'ét. Kechoiellt rajongó szereteltei Tették körül Tlflisz ás liaku munkásat, egyre bátrabban bekapcsolódik a forrada'mi munkások mozgalmaiba, számflzc ésbe kerül, majd börtönbe, ám ott ts kitartóan karcol a munkásosztály ügyének igazáért és ütidalrajutásáért. A börtön ablakában éri a halálos golyó, abban n pillanatban, mikor a forrada'mi munkások újabb rsoporljá', közöttük sok szülőfiüdjebelit terelnek a cári csendőrük a börtönökbe. Erről a nagyszerű hősi é'rtröl szól Liszasvll' grúz iró regénye, (llj Magyar Könvvk'adó.l Járási könyvtárt avatnak ma Szegeden Csongrád megyére, az egykori nagybirtokos, dzsentri fci.egvár egész kultúrájára jellemző volt, rtfciit Móricz Zsigmond 1927-beii Hódmezővásárhelyről Irt: .. cz év Hugnszius havúbnn egyetlen könyvet sem adtak el s ebben a városban él körülbelül 05 000 lélek... áiltani. álltam a hódmezővásárhelyi könyvrspult előtt és hallatlanul szégyellem magam." Ma már nem kellene Móricz Zsigmondnak szégyenkeznie Csongrád! megye kultúrája m'att. A fr'szaba•lalt, szocializmust építő nép knl tarái is Igényei napról-napra emelkednek. Ezzel együtt nő a könyvvásárlók, a könyvtárak száma ts. Tudják n megye do'gozói. hogy a ülnyvtárhálózat kifejtesz ése harci kérdés, mert önképzésüket segíti és fejleszti. Ezért olvasták olyan büszkén Rákosi elvtárs országgyűlés! beszámolójában, hogy a megyében 442 nyilvános könyvtár van. f'taek között igen fontos szerepet töltenek be a népkönyvtárak. A 100 községi, gépállomás!, állami gazdasági é» tsses kbeu lévő népkönyvtár állományi) egy év alatt közel 20 ezerrel növekedett. A lelkes uépkönyvtárosok könyvkióllitásckkal. ankétokkal, olvosó szobák létesítésével egyre' jobban megszerettetik a dolgozó parasztsággal a könyvet. November hónapban Szegváron 1031, Osanádfclsőn 073 vol! a beiratkozott olvasók száma. Itt három fiókkönyvtárat Is létesítettek. A havi kölcsönzés egy év n'att háromszorosára, ezerre nii vekedett. A mintegy 5 és fölezer tokoséi Alffyőn többen hatnapos könyvtárosi tanfolyamon vettek részt és segítenek a könyvtárosunk munkáiéban. Az ú törők is résztvesznek a könyvek terjesztésében, a kn'túrotthon mlml-n rendezvényéi felhasználják a könyv népszerűsítésére. A községben októberben 100(1. novemberben már 1500 könyvet kölcsönözlek ki. Legkeresettebbek a magvar írók, Móricz, Jókai, Mikszáth művei cs a szovjet szépiroda'm! könyvek. Egyre nagyobb érdek'ödés nyilvánul meg a mezőgazdasági szakkönyvek Iránt. Uordányon a füves vetésfor. gól. Móra hatol án L'szenkó mun. kásságát ismertető kilnvv forgóit a leg iibliet kézen. Az ftl'ést dolgozó parasztok j, s0k9t trnn'nak a mezőgazdasági táreyú könyvekből. Ot( aho' a prda-óe-sok is bekapesu'ódnak u munkába, fokozott az érdek'ödés a természet nébmányos könyvek Iránt. A fa'usi könyvtárak még jobli működését segftl a nemrég létesült megyei és a szentesi, nr-akól járási könyvtár. Ma újabb könyvtáravatás r-> kerül »"r: a szeredl tárás köz. S-'—ri ,1) li:ín-'vtóra*l FŐISKOLAI HALLGATÓINK HAZAFIAS NEVELÉSE íxtáíiyt lakának &xületése> Részlet Liszasvilt: „Kcchnvcli" I rimű könyvéből. Kechoveli a fia-' titi Sztálin egyik legkiválóbb harcostársa és az illegális „Brdzol'i" (tlarc) ii kaukázusontúli holseví- ( kok chő lapjának, szerkesztője volt. Szösze Disugutvill — a Halai Sztálin. • Ládo másnap « legnagyobb titokban Tilliszbo utazott. Este már Yano Sifuruánál volt. Vnnónak valósággal szárnya nőtt. A kistermetű és sovány emberke élénken sürgölődött a vállas íi/ú körül és elhalmozta kérdésekké/, de egyúttal, szaggatottan bár, elbeszélte nekx a lifliszi eseményeiket. M'nden percben etme-' selyodott. Amikor végre elhallgatott, Lúdo szólalt meg. — Egyetlen céllal főttem ide: hogy Szószával találkozzam. Azorttai ide kell vezetned, « én még lm , visszautazom. — Lehel, hogy Szoszo maga is' idejön, hogy valami megbízást adjon, de én mindenesetre elszaladok hozzá. Láda iárueí'an lefeküdt a heverőre, Nem hunyta le a szemét, féli. hogy el Lilái aludni. De a fáradtság legyőzte és szeme lecsukódott. Megcsikordul' az ajtó és Láda azonnal kinyitotta szernél. A lépések zajáról azonnal megismerte, hogy ki jött és örömeben nagyot dobbant a szive. — Alszol, Vanof — kérdez'e a jövevény. — ín nem vagyok Vano, tehát nem válaszolhatok a kérdésedre — felelte Lúdo. . A jövevény meghallva az ismerős hapgot, csaknem felkiáltott ütemében, de óvatossága most sem hagyta cserben. Halkan, de észrevehető belső izgalommal kérdezte: — Lúdo? Ládo lelugrott, átölelte. — ísmél Kjifútt vagyunk, Ssgstso! — Cs mindig együtt leszünk! Így, egymást kézenlogva, leültek a heverőre. Szívélyes beszélgetés eredt meg közöttük. — Hogy vagy. Ládo? Hogy vart. nak az elvtársak? Remélem, hogy magaddal ko-.lak a ,JBrdzt)la" első számát. — Mtnd élünk és egészségesek vagyunk. A „Brdzola" megszülo te't és elsősorban hozzád, szellem/ uiy jóhoz repült — felette Ládo. — Hol vaft? Mutasd gyorsan! — Bocsáss meg kérlek, nem jól fe. jettem ki magam: repülni nem tud, hiszen még tolta! lan fióka. tehát hogy ez a i'óka meg ne. hűljön, a kabátom zsebébe rejletfem. Nézd csak meg! — és ládo elővette a „Brdzola" első számát. — No, nézd csakI — kiáltott lei Ezosfo. s amikor átvette az álságot, olvan arcot vágott, rnin'ha a halhatatlanság vizével tett pcharal tartaná a kezében. Kttekcrgeite az újságot, a szoba félhomályában valósággal fényt árasztottak az oldalai. Szoszo szeme Kiragyogott. Szive hangosan verf. Szoszo határtalan boldogsággal réz'e u teher lapokat, j* njmwn gott minden sorra, amely megvillant a. szeme előtt. Ládo, gratulálok ehhez a hatalmas győzelemhez! — és Szoszo forrón megcsókolta barátját. — Holnap az elvtársak meghozzák az újság többi számait és elárasztják vele Titl'szt. De nekünk még anyag kett és azt tőled várom — mondta Ládo. — A legfontosabb az volt, hogy lelket leheljünk a J3nh0'A"-l>a, elindítsuk útján, mos* ezt elértük, de ezután is megteszünk mindent, hogy megismertessük, megsrercttessük a munkásokkal, segítsük liókánkaf megtollasodni és szilárdon a maga lábára állítsuk Igy. így, Szoszo! Sohasem huny ki s mi napunk. Ládo részletesen elmondta barátjának. hogvan szervezte meg a bnkui pártbizottságot, hogyan halod előre a munka a nyomdában. Mindent megkapott Szószától, amire szüksége vott, s végül felállt. Fölállt Szoszo is. Telutt. most van nyomdánk is, meg harcos illegális újságunk is — mondta mosolyogva. — Még nz úristen maga sem rendezte volna be joblran a világot. Egyelőre l/t van minden, amit hoztam. Cikkeimet és az elvtársak cikkeit majd elküldöm. Követelj tőlünk mindent, amire szükséged van, embereket, anyagiakat, csstk ó valósan működj úgy. ahogyan csak te tudsz.., Ládának már az állomásra kellett volna sietnie, de egyre csak le'-alá jártak a szobában, olykorolykor egy-egy szót váltva egymással. Es ezek a szavak csak szegényes kiíejezői voltak annak a nogv érzésnek, amely szívükben lobogott. Még sohasem tájt nekik így a válás, mint most. bár ezt gondosan Ittkották. Nem tudták, hogy ez az utolsó találkozásuk. Egy belső hang talán mégis megmondta ezt nekik és most el szereltek volna mondani egymásnak mindent, amit még nem nrondtuk el... Ládo knbátja zsebébe tette it kapott cikkeket. — Isten veled! — mondta barátjának. — Nem. n viszontlátásra, Ládo. Ládo elment. Vano nem mutatkozott. Szoszo elgondolkozva állt nz ablaknál. Aggódott. Valami megmagyarázhatatlan érzés azt súgta neki, hogy soha többé nem latja Ládát. Fel-alá járt a szobában. Ládának, az Igazi torradalmárnrk képe szüntelenül a szeme előtt lebegett és fülében szakadatlanul <tt/ csengett barátja, szaggatott )<*-/kes beszéde. pártunk Központi Vezetősége A júniusi ülésén Farkas elvtárs a következőket mondotta: „Az iíjúság közötti pártmunka központi kérdésének, az új nemzedék szocia. l'sta szellemben való neveléséi kell tekinteni. Fáradhatatlan haicot kell folytatni a burzsoá ideológia minden maradványa, a sovinizmus, a klerikális befolyás, a pacifrzmus, a cinizmus, a legytlmezrtlenség, a gondatlanság ellen és az éberség hiánya ellen..." Az a korszak, amelyben élünk népünk új nemzedékétől helytállást, bátor kiállást követel. Csak bátor, tettre kész, minden elpuhultságtól, kényelmességtől, a nép ügye iránti közömbösségtől mentes ifjúság alkalmas ínra, hogy az új szocialista v'lág építője és védelmezője szerepéi méltóan betöltse." A Főiskola tanárai jól ludjjk, hogy ezek a feladatok csak akkor valósíthatók meg, ha hallgatóinknak széleskörű, szilárd tárgyi tudást adnak u korszerű, élenjáró tudomány szellemében és jó hazafiakká is nevelik őket. Ez a kettő elválaszthatatlan egymástól. Ha az előadás és politikai nevelés elválik, akkor a hallgatók képzése formális lesz. Aki igaz hazafi, uz arra törekszik, hogy jobban tanuljon, minél több tudást sujátílson el, amellyel hasznára lehet a közösségnek. A hazalisag olyan alapvető tulajdonság, amelyből a szocialista embertípus lobbi vonásai fakadnak: a munkához való szocialista viszony, öntudatos, fegyelmezett magatartás, a közösség megbecsülése, fejlesztése es segítése, kemény akarat és szilárd feiieni. A szocialista patriotizmus be'eoltása a főiskolai hallgatókba főiskolai nevelésünk legfontosabb 'eladnia, mert csak így tud a főiskoláról kikerülő neve'.őgárdu általános iskoláinkban az Ignz hazafiság sze'. lenr'ben oktató-nevelő munkál végezni. Ezirúnyú munkánkat nem hízhatjuk a véletlenre. Hallgatótokkal a tananyagot tárgyi alapossággal kell megismertetni, de ugyanakkor azt össze kell kötni hazánk dolgozóinak eredményeivel, pártunk és munkásosvtálvunk vezető szerepének' tudatosításával, a világszerte- folyó bckeharccal és elsősorban a Szovjetunió jelentőségé vei és szerepével. A hazafiságra nevelés egyik alapvelő követelése, hogy a professzorok a párl és a DISZ együttes munkájával a jelenlegi nemzetközt helyzetet is megismertessék, megértessék és hallgatóikai állásfoglalásra oírják. Ez azért fontos, mert még sok az olyan hallgató, aki megtanulja ugyan az ideológiát, de nem aszertnf él és cselekszik. ll/I indenkor 'udnla kell minden előadónak, hogy az egye« órák anyagával hogyan akarják szolgálni a hazafias nevelést, v'« gyázva arra, hogy nevelési célkitűzéseik szervesen kapcsolódja, nak nz óra anyagához, s annak szükségszerű kiegészítője, szerves része, ne toldaléka legyein, s az órát teljessé, egésszé tegye'. Az órák egyik legfontosabb feladója arra nevelni hallgatóinkat, hogy nem elég a házáról csak beszélni, hanem mindennap; mun. búval, — a tanulással kell a ham irár.t! szereletet bebizonyítani. A hallgatókat az elérhető legmagasabb teljesítésre kell nevelni, arra, I hogy eredményüket állandóan javítaák. A hallgatók így megértik, i hogy csak szívós munkával lehet I a tanulás terén a nehézségeket !c. | küzdeni. Frz'k és értik, hogy minden eredménvük a hazához való viszonyuk kifejezése és fordítva: szabad hazájuk szeretje l'lkesítl őket a nehezebb feladatok elvégzésére. Bjelinszkij mondja: „ha hazádat valóban szereted, hő vágy fakad kebledben, hogy megvalósulni lásd hazádban az emberiség nagy eszméit és erődhöz mérten magad is hozzájárulj azok megva. ló»ítá6ához." A Szocializmus épi'ésénv.k tudatos ©zemlélete, eredményeink feletti büszkeség ©zoigíl alapul a tevékeny hazaszeretet kifejlesztésére. A tananyagban érvényesülni kell a hazafias nevelésnek, a proletár internacionalizmus eerméjés nek. A marxiamus fegyverével kell harcolni a klerikálizmus, a szociáldemokratlzmus, a paciflzmus, a kozmopolitizmus m'nden meg* nyilvánulása ellen. Haladó hagy* mányaink igazolása egyes tudományágak eredményei a Szovjet, unióban és nálunk, az időszerű politikai anyag felhasználása, a tudomány és honvédelmünk össze? függése, az Imperializmus leleple. zésc és meggyűlöltetese mindig szem előtt tartandó. A hallgatókat helytállásra, ka. ménységre, áldozatos hazaszere* tetre kell nevelnünk, úgy, hogy alkalmunk nyíljék a hazaszeretet jellemvonásainak fejlesztésére, elsősorban a fegyelem megszilárdításának' terén, s eredményeik fokozásán, magatartásuk javításán ken resztül. Alkalmasak erre az osztályfői megbeszélének. A DISZ munkájának is erre kell irányulnia a hallgatók megfelelő foglalkoztatása alapján. 17 eszólyes volna — mondottal Lenin elvtárs a Komszomollsta Ifjúsági Szövetség III. ossz* oroszországi Kongresszusán — „ha csupán a kommunista jelszavakat kezdenénk elsajátítani. Ha ezt a veszélyt nem Ismernénk fel ide* jében, akkor azok az Ifjak, akik a kommunizmus ilyetén való meg* tanulása után magukat kommün'®táknak fogják nevezni, csak kárára válnának a kommunizmus ügyének." Hogy azt elkerüljük, tudatosítani kell a Szovjetunió szerepét a felszabadulásunkban, építő munkánk támogatásában, a világbéke biztosításában. Hangsúlyozni kell pártunk, munkásosztályunk ér. demeit eddigi eredményeinkben, meg kell szilárdítani n Szovjetunió és pártunk iránti szeretelel éa bizalmat. így nevelve hallgatóinkat olyanokká lesznek, „akik szilárdan bíznak népünk ügyének igazában, mely un új világ épl|* lésének útján felmerülő nehézségeket bátran le tudják küzdeni, me'y tisziábun van népe küldetésével és ktsz naigy pártunkat tűzön-vízen át követni." A Főiskola további munkájához ad nagy segítséget a Szovjetunió XIX. pártkongresszusának anyaga, Szuszkov elvtárs kongresszusi fcL szólulásában, a nevelés célját a következőkben határozta meg: „A kommunista nevelés célja, hogy országunk dolgozói ne leljenek a nehézségektől és akadályoktól, hogy kialakuljon bennük a munkához és a társadalmi tulajdonhoz való szocialista viszony. A lánglelkű szovjet hazafiság és a pro* lelár internacionalizmus szelleme, a kommunizmus nagy ügye iránti határtalan odaadás szelleme. A dolgozók kommunista nevelése a legfontosabb eszköz a munka ma. gas termelékenységéért, a szocittlista munkafegyelem mtyjszildrdításáérl, a társadalmi tulajdon megerősítéséért és iejlesztéséért. a Szovjet állam további építéséért vívott harcban." Különösen megszívlelendő ez számunkra. Hozzásegít bennünket mindennapi munkánk hibáinak kijavításához és a szovjet példa nyomán a kommunista neveléshez. /jsztotó, harcos és nyi't bírálat* ^ tal fel kell fedjük hibáinkat, amelyek főiskolai munkánk bár. mely területén jelentkezzenek és akadályoznák fejlődésünket. Biz. losifiuk a poftikai oktatás színvonalának emelését. Ez előfeltétele nemcsak a szakmai színvonal emelésének, hanerm a hazafias nevelésnek i«. Ugy neveljük hallgatóinkat. hogy rájuk, mint jövendő pedagógusokra nártank mtó. denkor biztosan számíthasson. Azt akarjuk elérni, hogy befejezve főiskolai tanulmrányainkal, olyan nevelök legyenek, akik magáikat tovább képezve, az iskolákban olyan ifjúságot neveljenek, akik megérdemelten nyerik el azt a megitaztotő cinnel, hogy „népünk szeretett vezérének, Rákosi eiv. tarsnak az ifjúsága." bemer Ká.roly a Pedagógiai Főiskola igazgatója Rendkívül nagy méreteket ölt az írástudatlanság Jugoszláviában Bukarest. A ,.Pod Zastavom Intcrnacionalizma", a jugoszláv forradailmi emigrráiisok Bukarestben | mejíjeleiiö lapia írja: l Hivatalos lilóist i adatok szerint. Ikörülbelül egy millió írástudatlan van jelenleg Jugoszláviában. így például csupán Horvátországban több mini 450 ezer az analfabéta. ami azt jelenti, hogv az összlakosság nyolcad ré+50 ne.n lt>.| r:ii é» olvasni. (MTI)