Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-28 / 304. szám

TÁSAirrUP, 1952. DECEMBER 28. 5 LEVELEZŐINK IR/AK: Köszöntjük a Délmagyarország és Viharsarok munkás-paraszt levelezőinek X. értekezletét Ma Szegeden értekezletre gyűlnek össze a Szeged és Szeged-környéki fclUJikátf és paraszt levelezők, hogy értékeljék egy esztendő munkáját és útmutatást kapjanak a következő évhez. A ha ármentén élő, dolgozó levelezőink fontos feladatot töltenek be. Rendszeresen tájékoztatják a Megyei Partbteottság újságalt a határmen.i dolgozók éleiéről, helytál­lásáról, kívánsága'róh Az újság ..figyelő szemei" a levelezők és rend­kívül nagy segítséget adnak a lapnak ahhoz, hogy megyei viszonylat, ban betöllse. a kollektív Ezervező, agitátor és propagandista szerepét, hogy az újság vonalán erősítse a dolgozó tömegek és a párt széttép, hetetlen kapcsolatát. Nap mint nap érkeznek levelek a szerkesz'őségbe, nme'yek a dolgozók ezerszínű éleiének egy-egy részielét világítják meg­Az alábbiakban néhány levelet közlünk tegnapi postánkból: Rákosi elvtárs szerető gondoskodása biztosítja, hogy ipari tanulóinkból kiváló szakmunkások váljanak Ipari munkásságunk legijjabb megbecsült csapata az ipari tanu­lók csapata. Pártunk, Rákosi elv­társ szerető gondoskodása bizto­sítja, hogy ipari tanulóinkból váló szakmunkások váljanak. Tá­gas, barátságos otthonokban lak­nak, jó pedagógusok és szaktaná­rok segítségével állandóan 'ej­lödnek, tanulnak. Példák egész sora áll előttünk, amelyek bizo­nyítják, az ipari tanulók pártunk iránti szeretetét, tanulni akarásu­kat. Iskolánkban tanul Kovács Miklós, sok olyan tantárggyal ismerkedett meg ebben az évben, amely ismeretlen volt előtte. Szor­ki- \ galmasan tanult, a tanárok segí­tették és örömmel írhatta haza: kitűnőre vizsgáztam. E levelek az ipari tanulók szép életét tükrözik, amelynek bemu­tatásával hívják a fiatalokat az ipari tanulók seregébe. LÁZÁR ILONA nevelő Egy délután a fiúottlionban élesen megszólalt; sztahanovista tanítja, neveli a gyengébben dolgozókat. Jó munkánkon kívül ideológiailag is képezzük magunkat. Igen szsp számban vesznek részt az alapfokú 1 'A csengő megkezdődött a délutáni tanulás. A fiatalok gyorsan válogatják a könyveket a fiókjaikból és siet­nek a tanuló szobába. A szabad­foglalkozásnak vége. Az Ijt. kő-, és az MSZT szemináriumokon. műves osztály tanulói csendben hozzá kezdenek a délutáni foglal­kozáshoz. Három tanuló társammal ülök együtt, akiknek segítek. A kocka meg a négyzetes oszlop számítá­sait magyarázom — jól értik. Akarnak tanulni. Kérdezzél tőlünk — mondják. — Ne csak egyszerű példát ad­jál fel. Én boldogan kérdezek, — együtt tanulunk, ötórára csenget a napos. Megkezdődnek a tanulókörök. Há­rom csoportra oszlanak a fiúk, há­rom jó tanuló veszi át velük az anyagot, hogy mindent tökéletesen megértsenek. Mi is csatlakozunk , mindhárman külön-külön egy­egy csoporthoz. Kis szeplős, rövid hajú liú beszél, s a többiek gyűrűt alkotnak körülötte, lesik minden szavát: — Ha ezt a szobát — magya­rázza — mondjuk, be akarnánk vakolni — az új módszerrel 27 és fél percet takarítunk meg. Ez a szoba kicsi, de hány ezer és tíz­ezer ilyen félórák maradnak meg népünknek a hatalmas épífkezé Orosz nyelvoktatás is folyik nálunk Itt azonban még hiányosságok van­nak- Az átképzésükkel sem foglal­koznak még eléggé, de biztosak va­gyunk benne, hogy a jó eredmények mellett lévő hiányosságokat vezető­ségünk segítségével kiküszöböljük. Viola István, Vas. és Fémipari KTSZ dolgozója Segítsük a tűzoltók mnekáját Eredményeinket nemcsak a kü'ső és belső ellenségtől kell megvéde­nünk, hanem a tűz pusztításától in. A dolgozóknak elő kell segíteni a tűzoltóság munkáját azzal, hogy ha valahol tűz üt ki, azt hamarosan eloltják, vagy nagyobb tűz esetén értesítik a tűzoltóságot. Tegyünk meg azonban minden óvintézkedést a tűzesetek megakadályozására. Statisztikai kimutatás szerint a leg­több tűzeset a téli időszakban for­dul elő. Ezek sokszor gondatlan­ságból adódnak. Ne feledjük el, hogy a kályha mellett felhalmozott tüzelőanyag is tűzveszélyes. Ha a kályhát közvet­len a padlóra helyezzük és nem gon. seknél, ha a sztahánov-módszert r(oskodunk megfelelő lemezről, ami elsajátítjuk. És ez a legfontosabb a kihulló parazsa1 felfoa-ia. ezzel is számunkra. Csengetnek ismét. Kezdődik a könyvolvasás. Az egyik fiú ke­zében a „Volokaharmszki országút" A tanulók elmerülten hallgatják, a felolvasást. ZSÁMBÖK1 LÁSZLÓ tüzet okozunk, mert a kihullott pa­rázs tüzet okoz. Szokás, különösen a férfiaknál, hoAy ágyban dohányoz­nak. Nem gondolnak arra, hogy a hamu elszórásával, vagy a c'garetta­vég eldobásával esetleg nagy tüzet is okozhatnak. Ügyeljünk jobban a tűzveszély el. kerülésére és gondosan vigyázzunk az erre vouatkozó szabályok betar­tására, mert ennek elhalasztásával nagy kár; okozhatunk népgazdasá­gunknak. Gscte György tűzoltó főhadnagy Boldogság látni egészséges gyermekeinket Mi, a 65/8 Segédipari Vállalat dolgozói a 65. számú Állami Építő Ipari Tröszt lakatos munkáit végez­tük az l-es és a II.es számú tele­pen A nagyobb munkák az ösz-u­1. számú telepen, a vott Bille-féle üzemiben készülnek. Itt a kapita­lista rendszerben „megengedték" a munkásnak, hogy ősztől decemberig a hideg üzemben dolgozzon. Üjév­kor azt mondta a főnök úr: „Nincs tovább munka, majd ha lesz valami, szólunk." Szenvedés, nyomor, mun­kanélküliség kisérte életünket. Ma becsüeltes munkánkért a párt korszerű épületeit adolt, külön mos­dóval ég .öltözővel. Eddig ez csak álom vot — most valóság lett A jövő évben műhelycsarnokot is ava­tunk. Üzemünk dolgozói most ezekben a napokban azon fáradoznak, hogy a rossz időjárás okozta elmaradá­sunkat (új szerelőcsarnokot csak jövő évben kapunk, az udvarban a nagyobb daraibik megmunkáló sát nem tudtuk elvégezni időben) be­pótolva, teljesítsük évi tervünket. Itt a kályha mellett, meleg, vil­lanyfényes szobában írom a soro­kat ötvenhétéves vasmunkás va­gyok ós kérdem feleségemtől: mi­kor volt tíz mázsa szenünk és fánk télire a színben? Mikor gondoltunk arra, hogy újévre ajándékot ve­gyünk a gyerekeknek? Mikor lehe­tett arról szó, hogy moziba, szín. házba menjünk, jó künyvet olvas­sunk. A felszabadulásig bizony hiába gondoltunk rá. De azóta a párt, Rákosi elvtárs vezeti a dol­gozó magyar népet és most milyen boldogság látni gyönyörű, egészsé­ges unokáinkat és felnőtt gyerme­keinket, akik már szabad hazában élhetnek, kizsámányolás nélkül, bé­kében. Az amerikai gyilkos gengszterek, az orvgyilkos Tito-banda békés, szabad, dolgozó életünkre akar törni. De a béke erősebb és mi jobb munkánkkal védjük azt meg az egyre erősödő nyolcszázmilliós bé­ketáborban. Kopasz József Valósítsuk meg az egészségvédelmi intézkedéseket Szeged üzemeiben Rákosi elvtárs mondta: „... foko. zottan meg kcil követelnünk mi­nisztériumainktól, igazgatóinktó', liogy a biztonsági berendezéseket, az egészségvédelmi intézkedéseket megvalósítsak. Pártszervezeteink, szakszervezeteink, DlSZ-istáink egyik legfontosabb feladata legyen az üzemekben, hogy ezeknek a rendszabályoknak a megvalósítá­sát ellenőrizzék és lépjenek közbo ott, ahol e téren mulasztást tapasz­talnak." A nagyiramú fejlődés az üzemek­ben újabb és újabb feladatokat ró minden egyes fizikai és műszaki dol­gozóra a terv teljesítése és túltel­jesítése tírén.. Vorosin elvtárs által kezdeménye­zett mozgalom, amely a munka­hely otthonosabbá tételéért, minta­szerű tisztaságáért indult el, a sze­gedi üzemekben is komoly eredmé­nyeket hozott. A dolgozók fokozot­tabban ügyelnek a munkahelyük, munkaeszközeik tisztántartására. Ez­által növekszik a munkaeszközök élettartama, egyre kevesebb a selejt, a munkaidő kiesés. Különösen Horváth Márton elv­társ a Központi Vezetőség ülésén mondott beszámolója után indult meg ez a nemes versengés a tisz­taságért az üzemek között. Ottho­nosabbá, szebbé akarták tenni a dolgozók üzemeiket. Az utóbbi hó­napokban nagy takarítás, meszelés, parkosítás folyt a vállalatoknál. Pártunk bírálata után valamennyi vállalat vezetősége igyekezett minél hamarabb megteremteni az egész­ségvédelmi szabályoknak minden­képpen megfelelő munkatermeket a dolgozók számára. Erről tanúskod­nak a Jutaáru-gyár tiszta termei, új műhelyei, ebédlője, ahol meleg étel várja a dolgozókat. A Szalámi­gyárban csempés feldolgozó helyi­ségek, új konyha épült és munka után korszerű fürdő és öltöző vár­ja a munkásokat. A Közvágóhíd új padlózatú vágócsarnokkal, korszerű fürdővel rendelkezik és parkkal vették körül a dolgozók munkahe­lyét. A teljesen átmeszelt Paprikabe­váltó és a Konzervgyár parkosított udvara, készülő bölcsődéje, mind arra. mutat, hogy egyre jobban gon­doskodnak a dolgozók egészségvédel­méről. A Szegedi Cipőgyárra is alig lehet ráismerni. Egészen újjászülc­ett. Sötét elhanyagoltságából nagy épést tett előre a Késárugyár, a műhelyek kifestésével, a porszívó­berendezések felszerelésével. A Sze­eedi Ttútorirvár is soka* fei'ődöt» nz egészségvédelem ebédlő, korszerű terén. öltöző. WC létesült az üzemben és az udvar kikövezését is megkezdték már. Akadnak azonban még mind'g olyan üzemek, ahol egyesek a leg­utóbbi hetekig régi, pókhálós, po-: ros, átláthatatlan ablakú, omladé­kos, pszkosfalú munkatermekbeu, dolgoztak. Bizonyosan lemondaná­nak az i'yen munkatermekről a Fémipari Vállalat, a Vasöntöde b) részlegének dolgozói is és felcserél­nék munkahelyeiket olyannal, ame­lyik tiszta és világos és ahol öröm dolgozni. A szocialista üzem jellemzője ft rend és a tisztaság. Éppen ezért nem szabad egyes üzemeknek a tisztaságot, a rendet kampány-fel­adatnak tekinteni. Ha Vorosin elv­társ ellátogatna a szegedi üzemek­be. akkor sok helyen azt látná, hogy kezdeményezését elhanyagol­ják. Meglátná, hogy a Konzervgyár gépberendezésén hetes, rászáradt hulladék van. A Szalámigyár csonf­gyüjtőjét üres ládák raktározására használják. Nagyon megfigyelné azt is, hogy a Késárugyárban kevés dolgozó használ védőszemüveget. A Paprikafeldo'gozó Vállalat fürdő-Vj­ládamosára használják. A Szegedi Kenderfonógyárban, az üzemélelme­zés biiffése, tálba mos.sa a poha­rakat. Ugyanitt az ujjnyi vastag por lúlszennyezj a levegőt (mert hetekig ott hagyják) és egyesek „nem tud­nak hozzászokni" a légzéstvédö vi­seléséhez. Igen sok üzemben, a szépen le­meszelt falakat, pókhálók fedik. Ar. udvaron mindenféle lim lom, rozs­dásodó drága alkatrészek hever­nek, amelyek igen könnyen balese­tet is okozhatnak. Azokban az üzemekben, ahol ed­dig elhanyagolták az egészségvédő'­met, a balesetelhárítást, ott igen sürgősen fel kell számolni ezt a hiányosságot. Ellenőrizni ke'l foko­zottabb mértékben a munkahelyek tisztántartását. Különösen a párt­szervezetekre. az üzemek kommu­nistáira hárul ez a feladat. Nem szabad tűrni, hogy a dolgozók; egészségtelen munkahelyen végezzék termelő munkájukat. Nem új épüle­tekről van szó, hanem tisztákról. Az elhanyagolt munkahelyek, csök­kentik a dolgozók munkalendülctét és munkakedvét. Dr. Tímár Sánétor Dolgozni és tanulni akarod Amikor elkerültem ipari tanuló­tlak, nem láttam eléggé tisztán fel­adatomat. A faesztergályos szak­mához szükséges elméleti tudást nem tortottam fontosnak és tanul­mányi eredményeimmel bizony el­maradtam. Csak később jöttem rá, hogy mennyire érdemes tanulni, hisz a jótauulók fizelésea felül 20 százalékos prémiumot is kapnak. Az első óv végén négyes általános eredményt értem el. Ezután üzemi gyakorlat következett és itt meg­mutattam. hogy do'gozni és tanulni akarok. Három és félhónapos isko­lára kerültem, teljes erőmmel dol­goztam és tanultam. Tankörvczető (lettem és most már én segítem azo­kat, akik el vannak maradva a ta­nulásban. Sokan közülük hármas átlagból ötös átlagot értek el és jó­magam is ötösre emeltem tanulmá­nyi eredményemet. Beléptem az is­kolai DISZ-szervezetbe és jó ered­ménnyel végeztem dl a politikai is­kolát. Hogy ennyire fejlődhettem, köszönöm az iskola nevelőinek, a DISZ-Szer vezet vezetőségének és most azon vagyok, hogy még jobb eredményeket érjek el a gyakor­latban cs a szakmai tanulásban is. Vágó Lajos. Szövetkezetünk 18 taggal kezdte működéséi, ma 104-en vagyunk Pár nappal ezelőtt ü-nepel ük Sztálin elvtárs 73. szu etésnapjá". Mikor eredményeinket értékeltük, visszaemlékeztünk arra, hogy szö­vetkezetünk 18 taggal kezdte műkö­dését. Ma 104 fővel do'g zunk és Szép eredményeket értünk el. De­cember 1-én befej? tük fkrrrit éves tervünket, s a:óta a terv túl­teljesítésén dolgozunk. Szőve'keze­tünk az idén már harmadízben nyerte el a megyei vándorzászlót. December 21-én ismét két új szta­bánovistánk lett ős most már hat J elen iskolai évünk folyamán végez középiskoláinkban az első olyan nemzedék, amely az ál­talános iskola elvégzése után ke­rült középiskoláinkba. Kormányza­tunk szeretettel kísérte a tanulók eddigi útját s most — életűit döntő elhatározása előtt — sem hagyja őket magukra, midőn elhagyják is­koláikat s pályát kell választaniok. Ugyanilyen féltő szeretettel fordul kormányzatunk az általános isko­lák VIII. osztályát ez évben végző tanulók felé is. A pályaválasztás nagy felelősség. Felelős a tanuló, de ugyanilyen fe­lelősség terhelj a szülőket, a neve­löket, sőt egész társadalmunkat is. Egész dolgozó népünk nagy -vára­kozással tekint a most végzett tanulók felé; várja tőlük, hogy alapos szak­tudással és jó politikai felkészült­séggel helyt álljanak nagyarányú építőmunkúnle rájuk bízott szaka, szain; várja tőlük, hogy a szocia­lista társadalom emberének felelős­ségtudatával és fegyelmével építsék az új társadalmat és a legmaga­sabb szocialista erkölcs alapján vé­gezzék majd kötelességüket a rájuk bízott területeken. Minőségileg kü­lönb szocialista típusú emberektől minőségileg jobb szocialista mun­kát várunk. M a már minden ifjú Számára nyitva állnak az egyetemek kapui s a magaválasztotta pályán tanulhat tovább. Ennek azonban természetesen feltételei is vannak: a továbbtanulás alkotmányunk biz. tosítoita olyan jog, amelyet meg kell érdemelni; a továbbtanulás kérdésé­ben az egyén érdekeit hozzá kell hangolni a közösség, a társadalom érdekeihez; a társadalomnak p-dig az az érdeke, hogy minden pályán a minőségileg leginkább odavalók helyezkedjenek el. A továbbtanulás arányszámainak alkalmazkodniuk kell elsősorban népgazdaságunk ér­dekeihez, népi demokratikus kultú ránk igényeihez, az előttünk álló politikai és állami feladatok szük­ségleteihez. A továbbtanulás kérdésében itt merül fel látszólagos elleniét az egyén és a közösség érdekei közölt. Az egyén ugyanis igen sok esetben nom képességeinek, hajlamainak A PÁLYAVÁLASZTÁS FELELŐSSÉGE É megfelelő pályát keres; világos, hogy az ő általa választott terüle­ten nem képes minőségi munkára, mert érdeklődése, felkészültsége, hajlama szerint más munkaterüle­ten sokkal értékesebb munkát vé­gezhetne. A szakemberek képzésé, nek mennyiségileg határt szab az egyetemek, főiskolák befogadóké­pessége, a népgazdasági terv szük­séglete, Érthető, ha a jelentkezők közül a leginkább megfelelőek jön­nek tekintetbe; értehető, hogy pél­dául mérnöki, vagy orvosi pályán a gyenge matematikai és természet­tudományi ismeretekkel rendelkező tanulónak a felvételi vizsgán egy­általán nem lehet esélye. Ugyanak­kor viszont lehel, hogy ez tt tanuló jó nyelvj érzékkel rendelkezik s ha ezen a területen dolgozhat, olyan tudást érhet el, amelynek révén ki­emelkedhet s nemcsak társadalmi, hanem anyagi sjikerhez is juthat. Nem lehet helytálló, hogy a mai fiatalság csupán a régebben diva­tos pályákhoz érez hivatást; nem lehet helytálló az az elgondolás sem, mely a lányok képességeit vi­szont a kevésbbé gyakorlati pályá­kon látja hasznosíthatónak s pl. a mérnöki pályát férfiaknak való hi­vatásként fogja fel, a nevelői pá­lyát pedig úgyszólván teljesen a nőknek akarja átengedni. Nem le­het külön „férfi pálya" és „női pá '2/a". A fiútanulók nem mondhat­nak le a különböző tudományok nagyszerű kulatási lehetőségeiről: nyelvünk, irodalmunk. történel­münk területén sok szépséget ígérő kutatómunka kínálkozik, az alkotás széleskörű lehetőségét ígérik az ez­zel kapcsolatos pályák. Egy hatal­mas. gazdag kultúra megismerését teszik tehetővé az orosz intézetek; a klasszikus orosz irodalom felmér­hetetlen kincsei mellett a leghala­dóbb szovjet irodalommal lehet itt foglalkozni, a nyelvi búvárkodás­nak elöszámlá Ihafnüan lehetősége van meg, a leghaladóbb tudomány alapvető műveinek eredeti tanulmá. nyomására is van itt lehelőség. A fordítás-munkája is korlátlanul ad módot az alkotásra. Elképzelhetet­len, hogy ezekre a szép pályákra tanulóink ne érezzenek hivatást, aminthogy elképzelhetetlen az is, hogy a jog tudománya ne keltsen érdeklődést. Erősen valószínűtlen, hogy a szocialista mezőgazdaság számára adott szinte korlátlan ku­tatási lehetőségek, melyeket az Ag­rártudományi Egyelem biztosít, ne vonzanák fiataljainkat; hogy ne lennének olyanok, akiknek éppen erre legmegfelelőbb a hajlandósá­guk. A szocialista társadalomban a munka, nem lehet robot, hanem az éiet öröme kell, hogy legyen; — igazi örömet pedig a hajlamaink­nak, adottságainknak leginkább megfelelő munka okolhat csupán. A jó szakemberekre nemcsak a gyakorlati irányú pályákon van szükség, hanem a nevelői munka területen éppen úgy, mint a kultu­rális munka minden egyéb terüle­tén. Nem közömbös, hogy a. nagy gondolkodók ievékenységénelt ered­ményeit, a nagy költők, alkotók művészetét kik közvetítik a széles tömegek felé; nem közömbös, hogy milyen emberek formálják a jövő nemzedékét, kik terjesztik a legha­ladóbb kultúra termékeit, kiknek a kezére bízzuk egyre erősödő, szé­pülő szocialista hazánk békéjének megvédését — ha kell, fegyveresen is. A korszerű haditudomány elsa­játítását teszi lehetővé a Fegyver­nemi Tisztképző Iskola. Á mult sorsukra bízta a fiata­lokat. Érdektelen volt szá­ttukra, mi lesz velük, ha végeznek. A miuliban még az is előfordult, hogy középiskolai tanári képesítés­sel szerzett valaki tanítói oklevelet, mert azt remélte, hogy így talán mégi'3 elhelyezkedhet — nem js be­szélve a „szellemi inségmunkán" tengődő állástalan diplomásokról. Ma már mindenki tanulhat lovább és nem keserű lemondás és nélkülö­zés a munkás- és parasztfiatal sor­sa, ha diplomához akar jutni, ha­nem ösztöndíjak biztosítják a tanu­lás lehetőségét. 9 t PPen cz a felelősségvállalás készteti kormányzatunkat, midőn úgy indítja el az egyetemek felé a fiatalokat, hogy biztosak te­hessenek benne: megszerzett tudá­sukra igényt tart a társadalom; jö­vőjük, életsorsuk jó kezekben van* Egészen természetes tehát, hogy aa egyetemeken a felvétett a szakem­berszükséglet követelményei szab­ják meg, mert csak így biztosítható a végzett tanulók, hallgatók kép­zettségük szerinti elhelyezése. Meg kell érteniök fiat aljúinknak, hogy ma, midőn sokszorosan több fiatal tanulhat tovább a főiskolá­kon és egyetemeken, mint a múlt­ban; — most, amidőn a tanulás kedvező feltételei mind megvannak: nem léphetnek fel követelőző mó­don. Nekik maguknak is tudniok kell, hogy tanulásuk nem csupán egyéni ügy, hogy az érteimiségi dolgozó a népért él, nem pedig a népből. Ez pedig azt jelenti, hogy oda kell menniök, ahol legtöbbet használhatnak, ahová hajlamaik, képességeik, népgazdaságunk érde­kei őket kijelölik. Ma még elég nagy azok Száma, akik elhatározásukban nem érzik át eléggé a felelősség súlyát önmaguk­kal és a társadalommal szemben. Nem mérlegelik a lehetőségeket, nem vetnek számot képességeikkel, nem törődnek azzal sem, hogy felké­szültségüknél fogva milyen esé­lyekkel indulhatnak a felvételi VÍZK. gákon. Folytatják makacsul a kilá­tástalan küzdelmet, legtöbbször egy o'yan pályáért, amelyen nem talál­ják meg a hivatás örömét. A vélt könnyebb keresel ígérete és nem az embertársaikért vállalt áldozat szépsége, a társadalomnak való szolgálat ösztönzi őket. Maguk «iz okai aztán, ha nemcsak a „divatos" pályáról maradnak le, hanem onnan is, ahová képességeik szerint valók. Hozzájuk és szülőikhez, ismerőseik­hez fordulunk: ne ők adjanak ne. kik tanácsot, hanem kérdezzék meg a tanuló iskolájának igazgatóját, osztályfőnökeit, nevelőit, mert a pe­dagógusok tudják leginkább, hogy a tanulók milyen pályán fogják legjobban megállani a helyülcet. Láng István wmdmányi fefögyéK 4

Next

/
Thumbnails
Contents