Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-28 / 304. szám

VASARNAP, 1952. DECEMBER 28. 9 Az 1953-as tervév jó előkészítésének feladatai Csongrád megye ipari üzemeiben ötéves tervünk negyedik esztendeje előtt állunk. Hogy a következő évet jól kezdhessük, hogy kiküszöbölhessük azokat a hibákat, aine_ lyek a döntő tervév teljesítése folyamán felmerültek, fel kell mérnünk az eddigi tapasztalatokat és leszűrni a tanulságot. Gerő elvtárs megjelölte azokat a feladatokat, amelyeknek megoldása 1953-ban az ipari termelés vonalán ránk vár. nak. Ennek az alapján vitatta meg a Csongrádmegyei Pártbizottság eddigi eredményeinket s a megye üzemeiben folyó termelés eredményeit és hibáit értékelve, további útmutatást adott jövő évi tervünk sikeres teljesítéséhez. A megyebizottság ülése elsősorban is megállapította, hogy a csongrádmegyei üzemekben a dolgozók között emelkedett a versenyszellem, amit elsősorban a párttagok példamutatása segített elő. Tizenháromezer dolgozó tett felajánlást december 21_re. Ezt a hatalmas lendületet azonban nem mindig kísérte a pártszervezetek jó ellenőrzése, nevelőmunkája, az üzemi szakszervezetek, a műszakiak jó szervező munkája. Kétségtelen, hogy a száz százalékon álul teljesítők segítésénél^ van javulás. A Rődcr-mozgalom és a Kovaljov-mozgalom ls nagyobb területen érvényesül, azonban még mindig nem tapasztalható a száz százalékon alul teljesítőknek az az elvtársias segítése, ami a tervteljesílés megjavításához szükséges. Az építőiparnál például a dol. gozók 30 százaléka 100 százalékon alul teljesít, ami körűibe, lül kétezer rosszul kihasznált munkanapot jelent naponta. Hasonló a helyzet a textiliparnál is. Ezeken a munkaterületeken nemcsak a vállalatvezetők, de a műszakiak sem tesznek meg mindent, hogy a száz százalékon alul teljesítőknek nagyobb segítséget adhassanak. A mezőgazdaság területéről ugyanis sok dolgozó átjött az iparba és feltétlenül nagyobb segítségre volna szükségük a munkamódszerek átvételénél. Ugyanakkor áz átképzőtöket sem segítik eléggé. Itt az ellenség keze is közrejátszik akkor, amikor egyes helyeken az átképzősöket olyan munkafelületekre osztják, ahol nagy szakigényű a munka és csaJc 25—30 százalékot tudnak elérni. Nem figyel erre fel eléggé az üzemi pártszervezet és a Szakszervezet sem és alig fordult elő olyan eset, hogy nz átképzésükkel szemben elkövetett méltánytalan és sokszor ellenséges eljárásért Valakit felelősségre vontak volna. Mint egyik igen nagyfontosságú jelenséggel foglalkozott a Csongrádmegyei Pártbizottság, a sztahanovisták előterjesztésének a kérdéssévei. Az ellenség ezen a területen még eddig igen szabadon mozgott. Tudvalevő ugyanis, hogy a műszakiak között még van jónóhány ellenséges elem, akik a dolgozók közül igyekeznek előlérbe hozni azokat, akik megfelelnek az ö elgondolásuknak, akik közrejátszanak a termelés hátráltatásában, a tervteljesítés szabotálásában. Az üzemi pártszervezet, szakszervezet és a vállalatvezető sokszor felelőtlenül megelégszik aizza.1, hogy a sztaháiiovistának javasölt dolgozó hány százalékot teljesít, de nem vizsgálja meg, hogy milyen magatartást tanúsított eddig, hogyan érte el a sztahanovista szintet. Nem számolnak azzal, hogy a művezető a dolgozók közül egyeseket beoszthat olyan munkára, ahol könnyebb elérni a sztahanovista szintet, különösen akkor, ha még kivételezése, ket Is biztosít számára. Ha a művezető ellenséges elem, akkor a népi demokráciához hű, becsületes gondolkodású dolgozók részére nem biztosítja a sztahánovista oklevél elnyeréséhez szükséges munkafeltételeket. Az ellenséges beállítású műszaki vezető az általa kiválasztott és kivételezett ellenséges elem részére lehelővé teszi, hogy az az »,érdemei" ulán bekerülhessen népgazdaságunk különböző kulcspozícióiba. Alaposan meg kell tehát néz. niök az üzemi párt- és szakszer, vezeteknek, hogy kiket ajánlanak a művezetők sztahanovistáknak, hogyan érték el azok az eredményt és tiltakcznick kell, ha nem megfelelő embert java. sóinak sztahanovistának. Ha a sztahanovistákat már eddig is így bírálták volna el az üzemekben — állapította meg a Csongrádmegyei Pártbizottság ülése —, akkor a munkamódszerátadás, az elvtársias segítség, a sztahánovisták példamutatása még nagyobb eredményeket hozott volna. üzemeink tervtelje3Ítésének másik Ige11 súlyos gállója az anyagpazarlás, a pártunk ts kormány, zatunk anyagtakarékossági ha'.á. rozatainak a be nem tartása. Nagy feladat vár itt az üzemi pártszervezetekre, mert éppen a rossz ellenőrzés következtében történik legtöbb helyen az anyagpazarlás. Az üzemekben az aaiyagfe használónál például kiválogatják a jó anyagot, annak feldolgozása után a megmaradt rossz anyag egyrészével már nem tudnak mit kezdeni. Az volna a helyes eljárás, ha a jó és a rossz anyagot kevernék és így egyenletesen fel tudnák használni, nem gátolná a tervteljesítést. Éppen az anyagtakarékosság súlyos hibái miatt adódik, hogy vannak üzemek, ahol már a januári anyagból dolgoznak. Az anyagpocsékolás egyik e'rettentö példája az Üjszegedi Kenderben történt eset, ahol a kopszcsévék egyríszét a WC-be dobálták. miért, mint mondották, használni már nem lehet azokat. Az üzem pártszervezetének, szakszervezetének és vállalatvezetőjének fel kellett volna figyelnie erre a jelenségre és gondosrtodniok kellett volna arról, hogy az üzemükben felhasználásra alkalmatlan nyersanyagot átadják a kisipari termelőszövetkezetnek. Erre egyébként a nagyüzemeknek megegyezésük is van a kisipari központtal. Párt- és minisztertanács határozat van arra, hogy a nagyüzemekben összegyűlt hulladékanyagokkal mi történjék. A párt- és minisztertanácsi határozat kimondja, hogy a kisipari üzemek elsősorban hulladékanyagból kell, hogy nyerjék a nyersanyagot. Amit a nagyüzemeken belül nem tudnak használni, át kell adni a KTSZ-eknek, ame'yek különböző szükségleti cikkeket gyártanak belőle. Ez sokesetben nem történt meg, a nagyüzemek vezetői nem tartották bo a párt és minisztertanács ilyenirányú határozatát, a KTSZ.ek cgyrésae arra vette az irányt, hogy nagyüzemi készárut termel. Ez helytelen, mert ezáltal elhanyagolja a javításokat és kisipari szükségleti cikkek készítését. Tehát nem töltik be azt a feladatot, ami a kisipari termelőszövetkezetekre hárul. A Csongrádmegyei Pártbizottság foglalkozott még a béralap-túllépéssel is. Csongrád megyében az üzemek köztil 13 lépte túl a béralapját. Ezt főleg az okozza, hogy a vállalatvezetők a terv mindenáron való teljesítésére mennek rá és elhanyagolják az anyagtaikarékosságot. Különösen megmutatkozik ez a téglagyáraknál, ahol a megengedettnél nagyobb létszámú dolgozót alkalmaznak s nem a tervszerűségre, hanem a teljesítésre irányítják a figyelmüket. Olyam munkára adnak időutalványokat a dolgozóknak, amelyre országosan megállapított norma van. A másik súlyos hiányosság ezen a téren, hogy a kollektív szerződés idevonatkozó pontjait megkerülve, helytelen besorolást alkalmaznak. Ez i's béralaptúllépést eredményez. Ugyancsak elítélendő az üzemek vezetőit illetően az. hogy például egyes értekezleteket munkaidő alatt szerveznek mag. Az egyik üzemben például értekezletre hívták össze munkaidő alatt a műszakiakat és ez a termelésben másfélórás kiesést okozott. Az üzemek közötti kooperációt, együttműködést is meg keil ja. vítani a következő negyedévben. Itt elsősorban a műszakiakra hárul a jó együttműködés biztosítása. Ehhez kapcsolódik például a termeléshez szükséges anyag biztosítása. Go-ndoskodniok kell nemc'sak a vállalatvezetőknek, de a műszakiaknak is arról, hogy az anyagrendelés idejében történjen és ezt feltéllenül ellenőrizze az üzemi pártszervezet is. Számtalan eset igazolja, hogy amikor a pesti, vagy más vidéki vállalattól megrendelt anyagot kérik, az már csomagoláshoz készen áll és már heteitkel előtte íeküldhették volna. Meg keli vizsgálni, hogy a rendelésnél volt-e a hiba, vagy pedig az anyag elszállítását a szállító vállalatnál akadályozta valaki. Az üzemi pártszervezetekre és szakszervezetekre nagy feladatok várnak a fenti hibák kiküszöbölésénél. Meg kell javítaniok az üzemi pártszervezeteknek és szakszervezeteknek az ellenőrzés munkáját. Számtalan üzemben ta. pasztaiható például, hogy az éj. jeli műszakban az eredmények mindig alacsonyabbak, mint nap. pal. Ezt nemcsak a vállalati igazgatók és. a műszakiak, de az üzemi pártA román üzemek megteremtik a feltételeket az 1953. évi lerv teljesítéséhez szervezet és szakszervezet sem vetfce észre. Az éjjeli műszakban dolgozók maguk elmondták, hogy otthon dolgoztak és fáradtan értek be munkahelyükre, ugyanalikor a művezetők sem készítik el az anyagot azzal a lelkiismeretességgel az éjjeli műszakhoz, mint ahogy ez a tervteljesítéshez szükséges lenne. Az üzemi pártszervezet és a szakszervezet az éjjeli műszakot nem ellenőrzi úgy, mint a nappali műszakokat. Nem tudatosítják a dolgozókkal, hogy a tervteljesítés az éjjeli műszaknál is ugyanolyan erőfeszítést és eredményt követel, mint nappal. Az üzemi pártszervezeteknek kell arra is jobban felügyelniük, hogy a szakszervezeti szervek ne üljenek rá az 1953-as terv előkészítő munkájára. Ügyelniük kell arra, hogy az üzemekben azonnal levigyék a terv előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Itt felelősség terheli az illetékes minisztériumok egyes osztályait is. ahol szintén hiányosságok van. nak, mert megyénk számos üzemében még nem tudják, mit kell teljesíteniük az első negyedévben. A pártszervezetek jó, vagy rossz munkája minden esetben megmutatkozik az üzemek tervtel. jesítésénél. Feltétlenül van javulás a pártszervezetek munkájában és a pártszervezetek és vállalatvezetők közötti kapcsolatban is. A Makói Gépgyárban például a pártszervezet jó munkájának az eredménye, hogy a jó ellenőrzés nyomán a művezetők az első négyhónapos lemaradást jobb szervezéssel, a műszaki előfeltételek megteremtésével behozták. Biztosítják a dolgozók részére a magasabb eredmények elérését. Az azonban hiányosságnak tudható be számos üzemi pártszervezet munkájában, hogy a munkaverseny szervezését nem kapcsolják össze a politikai agitációval. Nem magyarázzák meg a, dolgozóknak konkrétan, hogy mit jelent a terv teljesítése népgazdaságunk és a dolgozók számára. Hiba, hogy a népnevelők és szakszervezeti bizalmiak egyrésze nem ismeri részletesen a hozzá beosztott dolgozók vállalásait. Nagy fejlődés tapasztalható — mint ezt a Csongrádmegyei Pártbizottság ülése megállapította — a műszakiak továbbképzése terén is. Különösen a textiliparnál, de az építőknél is nagyszámú dolgozó vett részt a műszaki továbbképzésben. Azonban a továbbiakban ki kell terjednie a pártszervezet figyelmének arra is, hogy több nőt vonjanak be a műszaki to. vábbképzésbe. A textileseknél például 1272 férfi és 155 nő vesz részt a továbbképzésben. Ez az arány nagyon rossz, merthisz a továbbképzésben résztvevő nődoigozók alig haladják meg a szakképzésben résztvevők összlétszámának 10 százalékát. Az üzemi pártszervezetek nem ke'.lő éberségét egyes vállalatvezetők kihasználják. így van ez a Csongrádi Bútorüzemben is, ahol az igazgató csak a globális tervteljesítéssei törődik. Ugyancsak az ellenőrzés hiánya miatt történik meg az olyan eset is, ami a Mérleggyárhan, hogy a dolgozók sablonos felajánlásokat tesznek, airni a tervteljesítést nem viszi előre. A Csongrádmegyei Pártbizottság ülése jövő évi tervünk sikere érdekében több határozatot hozott, amelyek végrehajtása nagy segítséget jelent az üzemekben eddig tapasztalt hiányok kiküszöbölésére, a dolgozók munkaverseny lendületének emelésére és a termelés továbbnövelésére. A határozatok biztosítják a nagyobb egyéni felelősséget és dlőmozdítják az anyagtakarékosságot. A megyei pártbizottság ülése le/ szögezte, hogy azoknak az üzemeknek a vállalatvezetőit és párttitkárait pártvonalon felelősségre kell vonni, a hói béralap-túllépés történt. Ugyancsak felelősségre vonja az illetékes pártbizottság a területén lévő azon téglagyárak igazga, tóit, üzemi pártszervezeteinek titkáralit, ahol a tervteljesítésnél komolyabb lemaradás van. A Csomgrádmegyei Pártbizottság ipari termelési osztálya a szakszervezet és a DISZ-bizottság bevonásávail megvizsgálja külön iparáganként, hogy egy-egy területen milyen lehetőségek vannak a takarékossági mozgalom széleskörű kifejlesztésére. Határozatot hozott a megyei pártbizottság arra is. hogy a hulladékanyagok feldolgozásánál nagyüzemeink figyelmét rá kell irányitana arra, hogy a minisztertanács ezzel kapcsolatos határozatát maradéktalanul hajtsák végre és a hulladékanyagot, amit nem tudnak üzemen belül felhasználni, adják át a kisipari termelőszövetkezeteknek feL dolgozásra^ Romániában az 1953. évi tervév újabb jelentős lépést jelent a szocializmus gazdasági alapjainak meg. teremtése felé. A párt és a kormány az 1953- évi terv kidolgozásában sokat merített J. V. Sztálin „A szocial.zmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban'' című zseniális művéből. A jövő évi terv sikeres teljesítése megteremti a kellő feltételeket az öléves terv négy év alatti teljesítéséhez. 1953 végére az ipart termelés az 1951. évi eredményekhez vl. szonyítva 124 százalékra emelkedik, s ezen belül a termelő, eszközök termelése 128 száza, lékra. A román ipar jövőre újabb gépek és iparcikkek szériagyártását kezdi meg. Megkezdik a bányák számára szükséges Diesel mozdonyok gyár. tását, olajfúró berendezések, félköbméteres exkaváforok, univerzál marógépek, 35 kilowattos transzformátorok. új festékanyagok, gyógysze. rek, orvosi műszerek, etb. gyár • sát. Áz ipar gyorsütemű fejlődését döntő mértékben biztosítja a Szovjetunió önzetlen baráti segítsége és a szovjet tapasztalatok széleskörű felhasználása, 1953-ban a szovjet ta. pasztalatok felhasználásával új technológiai folyamatokat dolgoznak ki, tovább fokozzák a tudományos kutatómunkát, amelynek fedezésére 290 millió lejt irányoztak elő. Jelentősen emelkedik az élelmi, szeripar 'és a közszükségleti cikkeket gyártó ipar termelése is- 1953ban 24.6 százalékkal több élelmiszer áll majd a dolgozók rendelkezésére, mint 1952-ben. Áz 1953-as tervévet hatalmas beruházások. több nagy alkotás üzembehelyezése és újabb nagy építkezések megindítása jellemzi. Az 1953-as tervév hatalmas feL adatokat állít a Román Népköztársaság dolgozói elé, akik kitörő lel. kesedéssel fogadták Gh. GheorghiuDej elvtárs bejelentését, hogy megteremtették a feltételeket az ölévea terv négy év alatti teljesítésére. December 30 a, a Román Nép. köztársaság kikiáltásának 5. év. fordulója tiszteletére országos méretű lendületes munkaver. seny indu t, amelynek során az üzemek és gyárak egymásután határidő előtt teljesítik 1952. évi tervüket. A december 30-a tiszteletére tett feL ajánlások jelentős részének az a célja, hogy biztosítsa a zökkenő, mentes átmenetet a döntő fontosságú tervévre, hogy megteremtse a szükséges előfeltételeket az 1953-aa tervelőirányzatok sikeres teljesítéséhoz. Áz JElectroprecizia''-gyárban ;3 idejében megkezdték az élőké; züleu tekét az 1953-as tervévre. Idejében megszervezték <a jövő évi tervfeL adatok ismertetését és a terv felbontását. A jövő évi megnövekedett tervfeladatok teljesítése egyre több szakmunkást igényel. Ennek biztosítására két szakmai továbbképző tanfolyamot és sztahánovista isko. lát létesítettek, a munkahelyeken pe<Hg a technikusok biztosítják a dolgozók továbbképzését. A gyár dolgozói december 30 a' tiszteletére vállaltaik, hogy 1952 vé. géig 1953 januári tervüket is teljesítik, kiküszöbölik munkájukból a hiányosságokat, hogy így mennél szilárdabb alapokat teremtsenek a jövő évi terv túlteljesítéséhez. Az MSZT vezetőségválasztás sikeréért Az MSZT alapszervezetekben december 3 a óta folynak a vezetőség választó taggyűlési. Az eddigi vezetőségválasztások bebizonyították azt, hogy a dolgozók széles tömege szívesen vesz részt a Szovjetunió megismertetésének megtisztelő munkájában, Bizonyítékai ennek azok a felajánlások, melyek szép számmal születtek, s megvalósultak az elmúlt hetek folyamán- A Szőrme és Bőrruha Vállalat vezetőségválasztó gyűlésének tiszteletére jelentette be Bálint András MSZT-aktiva 1953-as tervének első negyedévi teljesítését, ezen a gyűlésen tette özv. Molnárné elvtársnő azt a felajánlást, hogy 1953 első negyedévi tervét december 15-ig teljesíti. Teljesítette december 13-ra. A Szegedi Kötél- és Hálógyárban Bua Istvánné vállalta az üzem dolgozóinak beszervezését az MSZT-be, ugyanakkor felajánlotta, hogy termelését 120 százalékról 130 százalékra emeli. 135 százalékos teljesítést ért el. A tagtoborzást pedig ICO százalékra teljesítette. A százszázalékos MSZT tagsággal dolgozó gyár 1952-es tervét Sztálin elvtárs születésnapjára teljesítette. Igen komoly munkát végez a Tápéi Hajójavító Vállalat MSZT szervezetének vezetősége. December 21re vállalták, hogy az üzem dolgo. zóit beszervezik az MSZT-be, Vállalásukat teljesítették diecembér 18ra. Különösen jó munkát végez Tárnái Péter titkár. Azonban nem mindenüit megy zökkenőmentesen a vezetüségválasz. tás- A szegedi 169 alapszeivezetböl 113-ban volt választás, ez 6C.87 szá. zalékos teljesítést jelent Hátra van még 56 szervezetünk, s ezek túlnyomó része üzemi szervezet. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb lemaradás éppen a legerőrebb szerve, zeteknél tapasztalható. Feladat tehát az, hogy az elmaradt ezervezetek január 3-ig feltétlenül tartsák meg a vezetőségválasztást, hogy a II. MSZT Országos Kongresszus előkészítő munkáját sikeresen meg tudjuk oldani. Alapszervezéteink kérjék a pártszervezetek segítségét és mu kájukat kapcsolják egybe a soron' évő egyes feladatok megoldásával. TiL káraink dolgozzák fel a békebeszámolók anyagát. Szervezzék meg Rákosi és Gerő elvtárs beszédének ismertető előadásait, A hátralévő időben a jó munkát végző szervezeteket példaképül állítjuk az elmaradt szerevezetek elé, hogy ezek tapasztalatai és eredményei felhasználásával biztosítani tudjuk mindenütt az új vezetőségek munkáján keresztül a szervezeti élet fellendülését éa a szegedi 169 alapszervezet egységes részvételét a városi küldöttértekezleten. Papp Sándor, MSZT. városi titkár A Borforgalmi Vállalat dolgozói harcolnak az évi terv teljesítéséért A szüreti időszak alatt vállalatunk dolgozói a félmerült nehézségek mellett is igyekeztek jó megoldani feladatukat. Az azóta elteli időszak azt bizonyítja, hogy dolgozóinkban megvan az a lelkesedés, amely lehetővé teszi, hogy begyűjtési tervünket idő előtt teljesítsük. A vállalat dolgoziónak lelkes munkáján kivüi szükséges, hogy a helyi tanácsok a legmesszebbmenő 'segítséget és támogatást biztosítsák számunkra és keményebb kézzel lépjenek fel a szabotáló kulákokkal szemben. Dolgozóink tudják, hogy a terv teljesítés© törvény és munkájuk végzésénél mindig ezt tairtjük szem előtt. Tudják, hogy a terv teljesítésével a béke megszilárdításához, a szocializmus építéséhez járulnak hozzá. A dolgozó parasztok is látják és érzik a tervteljesítés nagy jelentőségét és a bolibeadás pontos teljesítésével, .illetve túlteljesítésével segítenek bennünket harcunkban. Bénák Béla Feketeszél 555. szám alatti dolgozó paraszt például beadását 186 százalékra, Kiss András pusztamérgesi dolgozó paraszt beadását 200 száza'ékra teljesítette. Ezek a dolgozó parasztok tudiák, hogy az állammal sz«m_ beni kötelezettségük teljesítésével a hátralévő idöt'és jóf megszeívízeU kében. Ilyen például Födi Vince zákányszéki kulák, aki borbeadási kötelezettségének nem tett eleget, ugyanakkor 174 liter bort rejtett el. Az ilyen és hasonló kulákgnesterkedések azt bizonyítják, hogy népünk ellenségei mindent megtesznek a népi demokratikus államunk gyöngítéséért. Feladatunk, hogy a munkánkat becsületesen támogató dolgozó parasztokkal karöltve a szabotáló ku. lakokat leleplezzük és a törvény szigorával sujtsunk le rájuk. Vállalaton belül begyűjtőinknek fokozottabb munkát keIl kifejteni, mint azt eddig tették, a begyűjtés érdekében. Különösképen meg kéli javítania munkáját a pusztamérgesi begyűjtő pince vezetőjének és a hozzá beoszt0it munkatársaknak 's, hogy területükön a begyűjtés meggyorsuljon. Vállala'unknál az elmúlt héten tartott termelési értekezlet és az ott elhangzott hozzászólások aztbizonyílják, hogy dolgozóink átérzik e feladat nagy jelentőségét és ere- * jüket nem kímélve mindent megtesznek e harc sikere érdekében, hogy a begyűjtési tervünket határidő előtt teljesítsük. Használjuk ki n Vi A f ósrn íJIIl • f ' békeharcunkat is előbbre viszik. A dolgozó nép ellenségeinek munkája, ezen a területen ts megmutatkozik. A kulákok mindent megtesz/ÜSbcL A tdT ssaibotálásának & érdo- , munkával biztosítsuk azt, hogy a borforgalmi vállalatok közül c nemes versenyből a mi vállaltunk kerüljön ki győztesein. _ Géndpg- János leveleik