Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-04 / 284. szám

4 CSÜTÖRTÖK. 1952. DECEMBER 4. Az olvasmányok szerkezete tanításának módszeréről Irodalomtanításunk egy'.k köz ponti kérdése a, Goiubkov-mód­szer alkalmazása. Ezzel kapcso latban nevelőink nem mindig egységesen és Sokszor nem is a legmegíele'őbben járnak el. Az alábbi cikk a szovjet mód­szer hazai alkalmazásához kí­ván segítséget nyújtani. Kérjük mugyarszakus nevelfíiiiketi mi­nél többen szóljanak hozzá, hogy mennyiben segíti ez a módszer az iroéh'omtanitás fel­adatainak minél tökéletesebb megoldását. Az általános iskolai tanuló oii.ellett, hogy meghatározott fogal­mazási, helyesírási, slb. kérdéseket kell megoldania, találkozik bizonyos - érkezeti problémákkal is. írásbeli dolgozatai elé -vázlatot kell írnia, is­mernie kell az olvasmányok szer­kezeti felépítését, IWshja éppen úgy, hogy neki kell felismerni egy-egy alkotás konstrukcióját. Nemcsak az a feladata tehát, hogy szerkezeteket tmúljon meg, hanem az is, hogy i yeneket felismerjen, sőt a'kosson is. Tanterveink éppen ezért tartják i'yen fontosnak ezekkel a problé­mákkal való foglalkozást, mert en­nek a továbbtanulás és a gynkor'ati élet szempontjából egyaránt nagy jelentősége van. Fontos, hogy az a tonu'ó is, aki nem tanul tovább, mondanivalóit helyesen tudja el­mondani: fontos, hogy ha ír vagy beszél, ki íudja választani monda­nivalója közlésének leghelyesebb sorrendjét. Ugyanilyen fontos az is. hogy az a tanuló, aki tovább­vinni, a'apot kapjon nagyobb szer­kezeti nehézséget jelentő feladatok (tanulmány, c:kk, értekezés, sll'.j megoldására. Mindezt elsősorban az á'lalános iskolai irodia'omtanitás te­szí lehetővé: a tanításnak az a ré­sze. amely az irodalom szerkezet' problémáinak a megadott fokon való vizsgálatával foglalkozik. Az irodalmi olvasmányok szerke­zelének jó megtanítását teszi lehe­tővé Golubkpv módszerének alkal­mazása. Á régi tanítási módszer erre nagyon kevés gondot fordított. F.zért volt tapasztalható például az a jelniség, hogy a íanu'ók nem sze­rettek dolgozataik elé vázlatot ír­ni, nem szerették a művek szerke­kezeti feldolgozását. Ebben persze szerepe van a dol­gozatok hagyományos értéke'ősének is, az a bírálat, amely a dolgozat­hói csak a fogalmazást, helyesírást és kühltiflíbt' lát. ahg vezethet más eredményre. Golubkov módszere vi­szont alkalmas arra. hogy fami'őink szerkezeti készségét magasabbra cincije, A réqi és osdaaóqusalnk dönlő többsége áhal használt módszer szerint — az apróbb mozzanatok­ban jelentkező eljárásbeli variáció­kat nem számítva — az olvasmá­nyokat a felkészülés idején részek­re kell bontani. A bemutató (minta) olvasás után egy-egy ilyen részt el­olvastatunk a tanulóval, s egy rész elolvasása és megbeszélése után a lényeget felírjuk a táblára. A táb­lai vázlat 'és vele egyidőben az ol­vasmány szerkezete tehát ilyen ösz_ szerakó módszer alapján alakul ki. Az első módszer hibája abban van, hogy a tanulók végeredmény­ben passzívan állnak a szerkczectel szemben A tanulók tevékenyen be­kapcsolódnak a többi probléma (tartalom, stb-) vizsgálatába, de a szerkezet tanulmányozása területén csak az a feladatuk, hogy a nevelő ábal előre kijelölt és közösen meg­beszélt résznek nevet adjanak, nem pedig az, hogy az olvasmány szer­kezetét felismerjék, meghatározzák. Pedig természetesnek kell tekinte­nünk, hogy ha a szerkezetek elem­zésének készségét magasabb szín­vonalra akarjuk emelni, ebben az irányban kell tapogatóznunk. El ke 1 érnünk, hogy a tanulók tevéke­nyen és tudatosan foglalkozzanak az olvasmányok szerkezetével: szer. kezett érzékük kialakításában nekik is részt kell venniök. Nem a neve­lőnek kell szájukba rágni a meg­oldást. hanem a szerkezet megálla­pítása a nevelő és tanuló közös ér­telmi munkájának eredménye le­gyen. Ehhez a nevelőnek előre, az urára vabj készülés idején meg kell állapítania az olvasmány szerkeze­lét gondolatmenetét­Az óra a mű bsmu?atásával kezdődjön. Az érzelmi hatásokat ki­használó rövid szünet után az esz­mei tartalmat állapítjuk meg, s a táblára írjuk. Ez vezeti a tanulókat az olvasmány további elemzésében, a szerkezet megállapításában és a nyelvi vizsgálatban. Az óra követ­kező része a szerkezet, kibontása. A szerkezet elemzését ezzel a kérdés­sel indítjuk el: „Hány részből áll az olvasott mű?'" Ezután a tanulók önállóan ál'apítják meg a mü rész­egységeit. Ugyancsak önállóan ad­ják meg a tanulók az egyes szer­kezeti egységek vezérszavait, ve­zető gondolatait. Az így megállapí­tott vázlat a táblára kerül. Ez a vázlat alapja a részletes tartalmi megbeszélésnek. Az óra menete tehát a követ­kező: 1. bemutató olvasás; 2. esz­mei tartalom megállapítása; 3. szer­kezet megállapítása (vázlatírás); 4. az olvasmány részletes megbeszé­lése. Mindebből a szerkezeti félépítés megláttatása a legnehezebb feladat. Hogyan tanítjuk tehát növendékein­ket a szerkezet meghatározására? A könnyebbség kedvéért kezdetben olyan olvasmányokat kell választa­nunk, amelyekben nem a gondolati elem, hanem a cselekvés a dön'ő. Ebben az eset'bén ugyanis az ese­ménysor egyes részei világosabban mutatják a mű egy-egy egységét­Ennek alapján a tanulók annyi részre bontják az olvasmányt, ahányszor újabb és újabb cselek­mény kezdődik. Ez az eseményes vázlat szolgál azután alapul a szer­kezet megállapítására is. A továb­biakban ugyanis megállapítjuk, hogy az egyes cselekményeknek milyen szerepe van az események fejlődésében. így kaphatunk egy el­beszélő mű elemzése közben szer­kezeti vázlatot. Ezzel a módszerrel állapíthatjuk például Petőfi, a XIX. század költői című versének szerke­zetét is. A költemény három részre oszlik: bevezető rész: ki a költő?; tárgyaló rész: a költő hivatása; be­fejező rész: a munka jutalma. Ezen a három részen belül még kisebb részeket is jelöltünk ki. Többszöri gyakorlás után elérhetjük, hogy azoknak az olvasmányoknak a szer­kezetét is viszonylag könnyen ha­tározhatjuk meg, amelyekben a gon­dolati elem van döntő móron vagy akár teljesen is képviselve Az elmúlt tanévben megpróbál­tam ezt a módszert alkalmazni, s félévi, egyévi használat után ész­revehető volt, hogy tanulóink könnyebben állapították meg egy­egy olvasmány szerkezetét. meg. latiák, megértették, hogy a szer­kezet az irodalmi alkotásoknak éppen olyan fontos része, mint a fogalmazás, vagy a tartalom, stb. Sói távolabbi vonatkozásban is érezhető volt a hatása: az irodat­mi dolgozatok elé is szívesebben írtak vázlatot, s ezek jobban is sikerültek, magukkal a dolgoza­tokkal együtt. A tanulók szerke­zeti készsége tehát emelke lett, ja­vult. Gyors eredményeket ter­mészetesen nem szabad várnunk: itt is elsősorban az alapos, rend­szeres és hosszadalmas munka hoz­hat csak eredményt. Ennek a módszernek ís vannak nehézségei és buktatói, itt se megy minden ,-simán". Aki bevezetni kívánja, észreveszi, milyen roppant nehéz lesz például az V. osztályban megértetni, hogy mi is a szerke­zet. Kezdetben úgy latszik maid, hogy a rendelkezésre álló idő mindennek az elvégzéséhez na­gyon is kevés, stb. . A gyakorlat azonban itt jg segít: meg lehet tanulni n jó időbeosztást, az ügyes és célravezető kérdések megfo­galmazását. stb. el lehet érni, hogy a rendelkezésünkre álló idő | elegendő legyen. | Az eredményele mellett a mód­, szer bevezetése meillett szól még ; az is, hogy ez az eljárás egyálta­lán nem fenyegeti a régebbi mód­szer eredményeit. Mindazt, amit ! a régi adott a tanulás számára, • ebben a módszerben is hasznosít, nató. így lényegében kiegészíti a régi módszer hiányos részeit. Rcidnőly Tamás ált. isk. tanár. CSENDÉLET AZ „ATLANTI-PIACON" Az ,,Economl3t' című angol burzsoá fo'yijirat a kapita'ista or. szagoknak a nemzetközi piaion megmutatkozó ellen tétcinek je'Ie,tíze­sére azt írta, hogy a kapitalista államok „a kereskedelem területén el­vágják egymás nyakát'1. íme, az angol önvallomás illusztrálása B. Jéflmov szovjet ka­rikaturista rajza nyomán. Az új települő IRTA: ANNA SEG1IERS 03 KÖNYVEK 3EIENTEK MEG A Szikra kiadásában Nemzetközi kérdések sorozatban „A békéért, a demokráciáért, Spanyolország füg­getlenségéért'' címmel megjelent Dolores Ib-arrurinak, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárának 1951 októberében a párt vezetőinek egy csoportja előtt megtartott beszá­molója. A marxista ismertek kiskönyv­tárában jelent meg A. Tyimofe­jevszkij „J- V. Sztálin, jobboldali elhajlás a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjában c. művéről" című brosúra. ,.A japán imperializmus és új gazdái" címmel jelent meg a Szikra kiadásában Gömöri Endre könyve. Az Ifjúsági Könyvkiadó „Diadal Helsinkiben1' címmel szép kiállítású nagyszámú érdekes fényképfelvé­tellel 'élénkített füzetett adott ki az 1952. éví olimpiáról. A képes füzet szövegrészét Barcs Sánjdor írta. A bonni szövetségi gyűlés szerdán kezdi meg második olvasásban a háborús egyezmények ratiíikálásának vitáiát A bonni szövetségi gyűlés — | I a mult héten Adenauerék által k­kényszerített szavazás után — j szerdán délben kezdi meg második | olvasásban a háborús egyezmé­nyek ratifikálásának vitáját. A „Telegraph" című nyugat­berlini lap, — mint az „ADN" köz-! li — Bonnból arról ad hírt hogy Aclenauer a vita befolyásolására újabb terrort akar alkalmazni. A Német Kommunista Párt el­nökségének felhívása nyomán Nyugat-Németországban fokozódik a tiltakozó mozgalom a bűnös szer­ződések ratifikálása ellen. A müncheni Siemens und Halske Mű­vek ötezer dolgozója sz'rájkra ké­szül. Anton Bandusch a háború után : piszkosan, rongyosan, szakadt cipő-. ben, vérző, sebes lábbal érkezett fe-1 Ínségével együtt a brandenburgi1 Hagewald faluba. A sok rettegés és . szenvedés teljesen összetörte a lel­két. Ha szóltak hozzá, keserűen és mérgesen válaszold. Minden segít­séget visszautasított, mindenki'őt csak ütést várt. Bizalmatlan volt mindenhez és mindenkihez. A nagybirtokok felosztásakor An­ton Bandusch hét és fél hektár föl­det kapott. Ellátták a szükséges me­zőgazdasági felszereléssel, sőt még egy borjas tehenet is kapott. Seb­zett lelke azonban nehezen gyó­gyult. Csak felesége hosszas unszo­lására ment ki a földjére és eleinte kedvetlenül dolgozott. Aztán meg­jelentek az új törvények, az űjon­nal letelepült parasztoknak nyúj­tandó hitelekről és felrázták Anton Banduscht is. Kis háza.t épített. Egy idő múlva már nem iszonyo­dott annyira az emberektől. De ko­morságát, szótlauságát sehogy'sem tud la levetkőzni. Hallgatagon dolgozott a földjein. Lelkiismeretesen eleget tett beszól­gáttatási kötelezettségének, sot tű! is teljesítette. Az emberek közé azonban sohasem ment. Nem járt gyűlésekre, kocsmába is hiába hív­ták. Még a saját feleségével sem osztotta meg a gondolatait. Az em­berek már-már azt hitték hogy tel­jesen üres a szive, nem iakik benne semmi emberi érzés. Hagewald falu idén megünnepel* te a „Békearatást". Az ünnepen az­tán Anton módot talált, hogy el­mondja az embereknek, ami a szi­vén fekszik. Az ünnepi menetben régi, rongyos ruhájában jelent meg. Arca most is komor volt. Ócs­ka íalieskát tolt maga elölt, benne mindenféle lim lom, szakadt saru. rongyos ruha. A talicskára táblát tűzött ezzel a felirat ai: ,,Ezt adta nekem Hitler és az ő háborújal" Utána jött a rozzsal színig rakott szekéren felesége. Szép ruhában, ünnepélyesen felékesítve, vidáman. A szekéren ez a felirat állott: „Ezt adta nekem a Szovjetunióig a Német Demokratikus Köztársa­ság!" Hogyan „gondoskodnak" Titóék az egészségvédelemről A jugoszláv forradalmi emigrán­sok Bukarestben megjelenő lapja, a „Pod Zastavom Internactonalizma'' írja, hogy Jugoszláviában ország­szerte mind nagyobb méretekben pusztít a TBC, a trahoma, a tífusz és egyéb fertőző betegség. Az or­szág sok vidékén 50 ezer lakosra mindössze egy orvos jut. Bosznia­Hercegovina 7 járásában 30 ezerre,, nyolc járásában pedig 40 ezer la­kosra jut egy orvos. Vájjon mit tesznek Titóék annak' érdekében, hogy ezen a helyzeten változtassanak ? A zágrábi egyetem orvosi karra az idén 500 jelentkező közül 300 felvételi kérelmét utasították el. Ua^nat a Uatza feUtt Irta: Fjodor Resetnyikov, Sztálin-díjas A moszkvai filmszínházakban he-' mutálták a ,,Hajnal a haza felett" i című új játékfilmet, a íiatal bol-. gár lilmgyártás ulkotásál. Ezt a tűmet nemrégiben a VII. Nemzet­közi Filmfesztiválon, Katlovy­varyban díszoklevéllel tüntették ki. A tilm az ifjúság életit ismerteti, s azt a lelkesedést, amely áthat­ja az új, örömteli életet építő egész bolgár népet. A iilm Bulgária valódi életének j hű tükörképe. A baráti Bolgár Köz- ' társaságban tett múltévi látogató- i sunk idején láttuk az üzemekben, | a lölúművesszövei kezetekben, az; országutakon, a vasútvonalakon! dolgozó lialal tiúk és leányok ez- j zeit, akik rendkívül nagy lelkese­déssel dolgoznak és érzik, hogy hazájuk igazi gazdájává lettek. A íilmben látjuk az egymással ver­senyző il jósági brigádokat. Az iljúsági brigádmozgalom Bulgá­riában néhányszázezer ríjút moz­gásit, akik lelkesen építik az új üzemeket, vasutakat és víllanyte­lepcket. Kamen Kalcsev ismert bolgár író, a „Hajnal a haza MeU" című film forgatókönyvét ezek-, öl n bol­gár ifjúság életében igen fontos és jelentős eseményekről írta. A íUm arról szól, hogy Bulgáriá­ban a felszabadulás után a párt felhívására fiatalemberek, mun­kások, lisztviselők, tanulok, volt partizánok elutaznak a városból egy elektromos erőmű építkezésé­hez. Már a vonaton n.eynyildt­koznak az Ujak és leqnyok jellem­vonásai. Egyikük tele van nemes elhatározással, hogy személyes munkájá-val bizonyíthassa be oda­adó hazaszereletét, a másikuk pél­dául, mint Iván Bobcsev lőiskolás, egy banktisztviselő Ha esik ai­ról álmodozik, hogy kényclmésen éljen, tél a nehézségektől s vo­nakodva megy az építkezésekhez Bobcsev sajátságos módon vonzó­dik a szabadsághoz és független­séghez, nem érti meg és nem h értékeli az igazi barátságot és a kollektíva támogatását. Iván Bob­csev tél, hogy a kollektíva csak korlátozza, szabadságát. Apja re­méli, hogy fia nem marod ki az iljúság általános mozgalmuból és az ü kitartó buzdítására határoz­za csak el Iván, lioqy elutazik az építkezésekhez. Útközben kétsé­gek lepik meg, le akar szállni a vonatról és vissza akar térni a városba. Az egyik állomáson azon­ban egy partizán öreg édesanyjától virágcsokrot kap, s az asszony meleg szavakkal szól hozzá. Ez a jelenet maradandó nyomokat hagy Bobcsev lelkében. Visszaszáll a vonatra és elhalározzd, hogy új barátaival marad. De nem szokta meg a nehéz • íi­zikai m,uinkát, s az építkezésnél nehézségei támadnak. Lemarad, s ezzel hátráltatja a brigád munká­ját, csökkenti brigádja sikereit a többi brigáddal folytatott munka­versenyben. Egy Velizarov nevű fiatalember, aki gimnáziumi !o­milótárm volt, dc ciki titokban el­lenséges érzelmű, látja, az iíjú ingadozását, különböző módon . igyekszik Bobcsevet a maga olda• ! Iára állítani. Azonban hiába, mert ! a becsületes iíjú nem tart a divei­zánssal. A kollektíva hatására Iván meg­szereti a munkát, öt is elkapja a munka iránti lelkesedés, mely át­hatja az egész ifjúságot. Amikor aztán egy borús éjt szakán a di­verzáns Velizarov gonosz tervének megvalósítására készül — fel akarja robbantani a gátat .— Iván bátran megakadályozza a katasz­trófát. Nagy érdeklődéssel nézzük végig ,a „Hajnal a haza felett" című fil­met. A fiatat rendezők, A. Marino­vics és Sz. Szircsadzsiev ragyogóan adták vissza az ifjúsági építkezés levegőjét, élethűen rajzollak meg az építkezés képeit és meggyőző s ész­leteket talájtuk a lendületes munka bemutatására. Szépen érzékeltették az ifjúság hazája jövőjébe vétett hitét. A filmben csupa 'fial'al művész játszik, a Színművészeti Főiskola növendékei. — Ivan Bobcsev szere­pét nagyszerűen alakítja Ljubomir Kahanesijev színművész- Psziholö­giailag helyesen adja vissza Iván ingadozását. Lépésről-lépésre mu­tatja be, hogyan válik becsületes bolgár hazafivá, amikor ráébred arra, hogy a szocialista társadalmat építő ifjak közölt van helye. Meg­győző egyszerűséggel és hozzáillő komolysággal játsza a női brigád ve­zetőjének szerepét Zseni Bocsinova. Kiváló munkatárs és hü elvtárs ké­pét vetíti elénk, Kevésbbé sikerült Sztefanov bri­gádveretö alakja fikinek azonfelül, hogy felügyel a munkára, az ifjú­ság hü barátjának, és tanácsadójá­nak kellene lennie. Az -a jelenet, amikor Sztefanov a bolgár nép ve­zérével, Georgij Dimilrovval való találkozásává beszél — elégedetlen érzést hagy bennünk maga után, pedig érdekes jelenet lehetett volna. Ez ti jelenet alaposabb és helyesebb kidolgozás mellett az egész film csúcspontját jelentené. A film másik hibája, hogy nem látjuk a Bolgár Kommunista Pórt "irányító és vezető szerepét, nem lát­juk, hogyan támogatja az ifjúságát és az egész népet hatalmas lelkesítő munkájában, melyet a szebb jövö ér­dekében végeznek. Kétséges hitelű és érthetetlen az építkező ifjúság és az építkezés mérnökeinek viszo­nya, akiknek az ifjúság szinte diktálja a legbonyolultabb tervekés ajánlatok végrehajtását •— vagyis olyan emberek vezetik végső fokon az építkezést, akiknek még nem le­het elegendő technikai tudásuk és tapasztalaink. A forgatókönyv szer zöje. a film. rendezői, valamint <*> tehetséges Pjotr Dimitrov színmű­vész nem tudták meggyőzően elta­lálni Cacscv főmérnök alakját. A „Hajnal a haza felett" című filmet Bongó Karasztojanov opera­tör szépen fényképezte. Sikerült visszaadnia mind a szép bolgár tája­kat, mind ,ae új, szabad ország épí­tőinek portréját. A film szerves részét képezik a dallamos, népi motívumokkal teli, érdekes dalok és a zene — Tódor Popov zeneszerző műve. A „Hajnal a haza felett" című filmet — hibáitól elekintve — nagy érdeklődéssel fogadta a szovjet né­zőközönség. Lelkesedett a békés, ön­tudatos alkotómunka jelenetein, a: új élet építőinek lendúle'én, mely az egész bolgár népei áthatja, •

Next

/
Thumbnails
Contents