Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-13 / 266. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952. NOVEMBER 13 H. J. Visinszkii elvtárs beszéde a borsai kérdésről az ENSZ-bözgyülés pgltikai bizottságának liovember íü-i liüésőíi New-York (TASZSZ). Az ENSZ lőzgyüíés politikai bizottságának rovembor 10-i ülésén A. J. Vislnszkij. a Szovjetunió küldöttségének vezetője mondolt beszédet a koreai kérdésről. Az amerikai lapok már előre közölték, hogy november 10-én a Szovjelunió külügyminisztere lart beszédet. Rámutattak, hogy a beszéd' nagy érdeklődést kelt az ENSZ-ben és befolyásolja n közgyűlés ülésszakán folyó vita további menetét. A zsúfolt lercm közönsége nagy figyelemmel hallgatta a Szovjetunió képviselőjének beszédét. Az alábbiakban közöljük A. J, Vlsinszkij beszédének kivonatát: A koreai kérdéssel kapcsolatban az 1. bizottságban lefolyt vila bebizonyította, hogy aiz Egyesült Államok kormánykörei nem tartják érdeküknek a koreai háború megszüntetését és a koreai kérdés békés rendezését. Erőfeszítéseik arra irányulnak, hogy meghiúsítsák a. fegyverszüneti tárgyalásokat és foly assák ezt a már harmadik éve viselt igazságla'an, agresszív háborút. Ezt számos tény bizonyítja. E tények jellemzőek arra, hogy az Egyesült Államok agreszszlv politikát követ Koreával szemben, noha az amerikai kormány nem egyszer jelentette kl, bogy aggodalommal tölti el » Koreában kialakult helyzet és a fegyverszüneti tárgyalások menete. Mégis, a koreai-kínai parancsnokság békeszerető ál'.ásponlja következtében sikerült bizonyos eredményeket elérni és megegyezésre jutni « fegyverszüneti egyezménytervezet pontjainak túlnyomó többségében. Ez a körülmény — a koreai fegyverszüne'i tárgyalások során felmerült nehézségek ellenére ls — azt a reményt kellette. hogy a 'tárgyalások nem ls hosszú idő múlva megfelelő egyezmény megkötésével fejeződnek be. Ez a remény nzonbnn nem teljesedett be, mert kiderült, hogy az amerikai parancsnokság a fegyverszüneti tárgyalások felbontására törekszik, arra, hogy a koreai háborút ne békés megegyezéssel fejezzék be, hnnern — miként amerikai kormánykörökben nyíltan kimondják — „katonai döntéssel", másszóval fegyve.'es erővel, a csatatéren minden érőn kivívandó győzc'emmel. Igazolta ezt az az amerikai határozaii javaslat is, amelyet Acheson október 24-én terjesztett elő a Korea egyesítésének és újjáépítésének kérdésével foglalkozó ENSZ-bizott. sági jelenlésével kapcsolatban. Ez a ha'.ározati javaslat lényegében egy kérdéssel foglalkozik, a hadifoglyok hazatelepítésének kérdésével. Ezen a kérdésen jutottak zsákutcába a panmind. zsoni tárgyalások és a kialakult helyzetben n kérdés megoldása a koreai fegyverszünet megkötésére vona kozé egész feladat megoldásának kulcsa. A határozati javaslat azt ajánlja n közgyűlésnek, hrgyja jóvá azt az elvet, amelyet az amerikai parancsnokság vall a hadifoglyok hazatelepítésének kérdésében. Ilyenformán az amerikai küldöttség kilarl a mellel t az úgynevezeti elv melleit, hogy nyomás és crősznk segítségével, kényszerítő körülmények közöli alkalmazott „rostálás", vagy „megkérdezés" segítségével, a tömeges agyonlő vetésekig terjedő kegyetlen megtorlások alkalmazásával, visszatartsák a koreai és kínai hadifoglyok jelentős részét. A. J. Visinszkij ezután az amorfkai agresszoroknak azzal az aljas rágalmával foglalkozott, hogy rz ag'osFtiő Észak-Koreából indult ki. Visinszkij elvtárs n bizonyítékok z sorát tárta fel beszédében, amelyek minden ké'.séget kizáróan megmutatják, hogy az agresszió Dél Koreából indull ki. hogy 1950 júniusában Li Szín Mcn csapatni törtek bo amerikai instruktorok, támogatásával és vezetésével a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területére. Visszatérve a fegyverszüneti tárgyalások kérdésére, Visinszkij elvtárs rámutatoll arra. hogy az Egyesült Nemzetek Szerve" zetének intézkedéseket ltcll tennie arra liogy végetvessenek a korral háborúnak, u maga részérő! teljes támogatást ke'l nyújtania a panni'ndzsoni fegyverszüneti tárgyalásokhoz, ltogy leküzdjék n tárgyalásokon felmerült nehézségeket és megszüntessék a tárgyalások során keletkezett zsákutcát. AZ SZKP TAPASZ1ALATAIBÓL Csoportos beszélgetéseken ismertetik a népnevelők a M. parttionijresszus tsaiarazaiait I Ezen a téren a megoldásra várói főkérdés a hadifoglyok kicseréléséi nek kérdése. Az ámc ikai határozati ' jiavr.slat szerkesztői bizonyítani' pró- j búlják. hogy e kérdés megoldását meg lehel találni az említett javaslóiban előterjesztett tervbon, .abban a javaslatban, amely minden ftátéici | nélkül az amerikai parancsnokság1 álláspontját támogatja, jóllehet ez az álláspont szöges ellentétben áll a nemzetközi jog álta'ános >n elismert alapelveivel és ez alapelveken nyugvó nemzetközi egyezményekkel, köztük az 1949. évi genfi egyezménynyel. Visinszkij elvtárs ezután arról beszéli, hogyan ferdítik el az amerikai kü'döttek és az Egyesült Államok „szövetségeseinek" küldöttei a genfi egyezmény tartalmát és értelmét. így Lloyd angol megbízó t kijelentette, hogy a 118. cikkely e Szavait: ,A hadifoglyokat a hadműveletek befejezése ulán szabadon kell bocsátani és hrza kell szállítani" úgy kell értelmezni, hogy a hadifoglyokat nem kell átadni másik félnők, ha a hadifoglyok ebben nom egyeznek bele, mert ez állítólag nem a hadifoglyok szabadon engedését jelentené, hanem a hadifoglyok további visszatartását és fegyveres őrizet alá helyezését. Lloyd úr úgy tesz, mintha nem venné észre, hogy a 118. cikkelyben hadifogságból való szabadonhnesátásáról van szó, nem pedig áltatában valamilyen szabadonbocsátásról és hogy a hadifoglyoknak a másik féJ számára történő átadásával kapcsolatos szabadonengedése minden körülmények közö t bizonyos időt követél meg, amelynek folyamán a hadifoglyok elkerülhetetlenül fegyver-es őrizet alatt vamnak. Visinszkij elvtá-s ezután azokról a felháborító bűnös eljárásokról beszé't, amelyeknek segítségével az amerikai parancsnokság a hazatelepülésről való lemondásra kényszeríti a hadifoglyokat. Az amerikaiak hadifogolytáboraiban meghonosodott rendszert csupán leplezetlen és féktelen terrornak lehet minősíteni, amelynek célja: aláásni a koreai cs kínai hadifoglyok erkölcsi ellenállását, lesüllyeszteni erkölcsüket, szembeállítani őket saját kormányaikkal, rákényszeríteni ezeket a hadifoglyokat arra, hogy lemondjanak a hazatérésről. Az amerikai parancsnokság kezében ez jó eszköznek bizonyult a fegyverszüneti tárgyalások megszakítására és a háború elhúzására. Az amerikai parancsnokság, s vele karö.tve az Egyesjilt Államok és az Egyesült Államokat támogató más országok hivatalos képviselői módszeresen barbár bánásmódnak vetik alá a hadifoglyokat, minden , lehető megtorlási módot alkalmaz. ' nak velük szemben, s ugyanekkor ! szüntelenül állítólagos „humanizmu; sukról" kürtölnek, bűntetteik tepiej zésére álszent kijelentéseket tesz. I nek, miszerint ők a hadifoglyok jogait és ferdékéit védelmezik. A nemzetközi jog és a nemzetközi gyakorlat szerint minden hadifoglyot haza kell telepíteni — szögezte le Visinszkij, majd rámutatott arra hogy hiába próbálják egyes küldöttek elferdíteni, félremagyarázni a genfi egyezményt. Az 1949. évi genfi egyezmény épúgy. mint a korábban érvényben lévő 1929. fevi egyezmény, valamennyi hadifogoly feltétlen hazato. ] lepítését követeli. Ez a követelés annyira határozott I hogy a hazatelepítőt a 118. cikkely erielmében akkor is végre keU hajtani, ha nincs határozat, a hazate'epBésről a felek között kötött külön egyezményekben, sőt még akkor is, ha egyáltalában nincs egyezmény. A hadifoglyokat őrizetben tartó hatalomnak a 118. cikkely értelmében magának kell elkészítenie és ké. sedelem nélkül végr:hajtanja a hazatelepítési tervet a fent kifejlett elvnek megfelelően. A genfi egyezményben nincs semilyen megalapítás, amely megengedné a hadifoglyokat őrizetben tartó hatalomnak bármely hadifogoly ha'atelepítésfenek megtagadását azzal az ürüggyel hogy a .hadifogoly nem kíván hazatérni és azzal fenyegetőzik, hogy ellenáll. A koreai amerikai parancsnokság álláspontja éppúgy, mtnt az ezt támogató kormányok állás, ponlja, durván ellentétben áll az 1919. évi genfi egyezménnyel és a nemzetközi jognak a hadifoglyok hazatelepítésére vonatkozó. általánosan elismert elvei, vei. Visinszkij elvtárs végül a következőket mondotta: A Szovjetunió küldöttsége ragaszkodni fog hozzá és reméli, hogy más küldöt|®égek is támogatni fogják. hogy a bizottság fogadja el a Szovjetunió által október 29-én előterjesztett határozati javaslatot. Te. kinte'be vesz: azonban az 1. számú bizottságban a koreai kérdésiben lezajlott véleménycserét, több küL döltség kívánságán és megjegyzéseit. így szükségesnek tartja a korábban előterjesztett határozati javaslat egyes tndítványainak pontosabb megfogalmazásaival a többi között azt, hogy pontosabban körülírja a békés rendezést szolgáló bizottság összetételét, valamint az említett bizottság feladatait. A Szovjetunió határozati javaslata a megfelelő módosításokkal a következőképpen hangzik: „A közgyűlés, miután megvizsgálta a Korea egyesítésével ég újjáépítésével foglalkozó bizottság jelentését, szükségesnek tartja, hogy bizottságot létesítsenek a koreai kérdés békés rendezésére a közvetlenül érdekeit felek és más államok — köztük a koreai háborúban részt nem vett államok — részvéte'ével. A bizo'tsá<r összetétele a következő: Egyesült Államok, Anglia, Francia, ország Szovjeton ó. Kínai Népköztársaság India Burma, Svájc, Cseh. Szlovákia, Koreai Néni Demokratikus Köztársaság és Dél-Korea. Az említett bizottságnak tegyék feladatává, hogy haladéktalanul te. gyen intézkedéseket a koreai kérdés rendezésére, Korea egyesítésének szellemében. Az egyesítést maguk a koreaiak hajtják végre az emiitett bizottság felügyeletével. A többi között tegyen intézkedéseket a bizottság annak érdekében, hogy minden eszközzel elősegítse, hogy mind. ] két fél minden hadifoglyot hazaszá'lítson, íme a koreai kérdés igazi rendezésének útja. Mélységes meggyőződésünk. hogy ez az egyetlen ű1, amely végetvet a koreai nép ellen folyó igazságtalan, agressziv háborúnak. Ez az egyetlen út, amely elvezethet a koreai fegyverszünet megkötéséhez és a békéhez amit valamennyi békeszerelő n'ép oly forrón kíván és követel. Ezekben a rajtokban szert© a Szovjetunióban nagy érdeklődéssel tárgyalják a dolgozók a XIX. pártkongresszus határozatait. A legel, terjedtebb forma az új fetadaiok megbeszélésére. a csoportos beszélgetés. Gyönyörű feladat eredményeinkről, nagyszerű terveinkről beszélni — mondja Ivan Kulicsev, a kujbisevi építkezés egyik, reszlegéuek népnevelője. Kulicsev elvtárs csoportos beszélgetésre hívta a dolgozókat. Kisérjük el az elvtársa) és hall. gassuk figyelmesen, mit monid ,., — ...Lenin 31 évvel ezeőit öszszegezte az ország villamosításának eredményeit. A villanytelepek teljesítőképessége akkoriban két tv ala t 12 ezer kilowattal emelkedett. Ez igen sz:rény kezdet — mondotta akkor a nagy Lenin. — Lehet, hogy a külföldi, aki ismeri az amerikai, rémet vagy svéd villamosítást, nevet ezen. De aki utoljára nevet, az nevet a legjobban . •. A Szovjetunió villamosítás tekintetében ma Európában az első helyen áll! USZACSOV exkavátor segédgépész nem állja meg közb-szólás nélkül: Megszerezzük a világ első helyét is! müutokat építettünk és ígyso-alha4nánk még. tovább. A volgamenti vidékeken 'évszázadokon keresztül pusztított, az aszály. Most peiiig? Sztálin elvtárs zse. niális tervei nyomán mezővédő erdősávok szelik át a volgántúli sztyeppéket. A zöldelő erdősávok 'meg-bízha ó védelmezői a földieknek; ú:ját állják a forró szélnek. A volgai vízierőművek sokmilbő hektár termékany föld öntözését, új iparágak, új városok születését teszik lehetővé. A XIX. pártkongresszus központi feladatul tűzte ki valamennyi szovjet dolgozó elé a munkatermelékenység további emelését. Nézzük meg, hogyan áll cz a kérdés a mi kollektívánknál. A legkorszerűbb gépekkel és gépezetekkel rendelkezünk, amelyeket hozzáértéssel ki is használunk. De vájjon nincsenek-e további lehetőségeink a gépek még jobb, még alaposabb kiliasználására? EGYSZERRE TÖBBEN: De van* nak! A belső tartalékok kimeríthetetlenek. NÉPNEVELŐ: Ügy van. Építkezésünk példáján is meggyőződhe. tünk arról, milyen értékes szolgálatot. tesznek a népgazdaságnak a fel. találók, újítók és észszerüsítők. A Szovjetánió üzeme .ben és gyáraiban r ndszeresen tanulmányozzák a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyagait. Képünkön: a leningrádi Kari Marx-gyár szerelőműhelyében Sztálin elvtárs kongresszusi beszédét beszélik meg. Morrisont választották meg az Angol Munkáspárt helyettes vezeíőjévé London (MTI). Az Angol Munkáspárt 194 szavazattal 82 ellenében Morrisont választolta Bevannal szembon helyettes vezetőjévé. 14 képviselő tartózkodott a szavazástól, A néhány héltel ezelőti megtartott nyílt szavazás alkalmával 51 volt Bevan támogatóinuk száma. A most leadott 82 szavazat arra mutat, hogy erősödik a Bevan-csoport befolyása a munkáspárti képviselők soraiban. NÉPNEVELŐ: Ahhoz, hogy sike. resen felépítsük a kommunizmus-, az országnak egyre több villanyenergiára van szüksége. Éppen ez. ért az új sztálini terv, a XIX. pártkongresszus határozata előírja, hogy a villamosei'őmüv: k összkapacitását öt év ala'-t körülbelül kétszeresre, a vízierőművekét pedig hú. romszorosra emeljük. Nem olyan régen történt, hogy a párt és a kormány határozatot hozott a kommunizmus n'-gy építkezéseiről fes mennyi mindent tettünk már e határozat valóraváHására! Azóta megkezdte műkő lését a Lenin nevét vise ö Volga—Don-csatonia. Minden irányban hajói; úsznak a Volga— Donon, áramot szolgáltát a cimljanszki vízierőmű, s a Don vize öntözi a kolhozföldek:t. Megfeszített munka folyik a sztálingrádi vi_ zierőmü építésénél. Mind nagyobb sikereket érnek el elvtársaink a Dnyeperen, Krímen és Amu-Darján. Minket, kujbisevi építőket is megtisztelő feladattal bízott meg a haza. Nagy 'épí kezesünk mindössze két éves. Eza'att az idő alatt több mint 16 millió köbméter földet emel. tünk ki. sokszáz 1: lométer hosszúságú villanyvezetéket, vasutat és Tavaly télen például minden létező „szabály'' ellenére dolgoztak, a földszivattyúk. Méghozzá a nyári normák szerint! Vaszilij Akszenov újító rácáfolt arra a maradi felfogásra, hogy a földszivattyú idénygép. kidolgozla fes a gyakorlatban alkalmazta a téli munka technoló. giáját. Vagy vegyük példánál; Borisz Kovalerikó evkavátorgépészt, a feli alá ót, aki munkája során arra a következtetésre jutott, hogy a földásógép termelékenységét jelentősen emelni lehet, ha a markoló befogatáóképes&gét növeljük és súlyát csökkentjük. A Kov+lenko féle markelé már elterjedt az egész 'pítkezésen. Efog-ndő annyit megemlíteni, hogy például Vaszilij Klementyev brigádja, amely az új markolóval felszerelt exkavátorral dolgozik, rendkívüli teljesítményt ért nl — egy hónap alatt 120 ezer köbmétér földet emelt ki — fejezte be mon* danivalóját Kulicsev elvtárs. A kezek egyszerre emelkedtek feb Minrpnki szót kért.., — Tessék elvtársak, csak -nem tusom hogyan állapítsunk meg sorrendet ... — szólt a népnevelő és arcán a jól végzett munka öröme látszott. Szegadsn és a szegedi iárás községeiben egyre iöbben tanulják az orosz nyelvel Csongrád megye dolgozói körében' rövidesen még 25 nyelvtanfolyam A serlésvágás engedélyezésének szabályozása A begyűjtési minisztérium rendelete a'apján az a dolgozó paraszt kaphat sertésvágási engedélyt, aki az 1952-es évi kukoricabeadási kötelezettségének eleget tett. Ez a rendelet vonatkozik a termelőszövetkezetekre, III-as típusú termelőszöve'.-kez:ti csoportokra, valamint a tagjaira is. A kukoric&begyüjlés ferdekében hozott rendelet azokat a dolgozó parasztokat és szövetkeze'i tagokat akik még nem adták és nem teljesítették kukoricabeadási kötelességüket, arra készteti, hogy a legrövidebb időn belül tegyenek eleget kötelezettségüknek, mert addig váeási engedélyt nem kapnak, egyre nagyobb 'érdeklődés nyilvánul meg az orosz nyelv iránt Az üzemekben hivataokban, MSZT sz.r. ve*etokb:n a községekben, gépállomásokon sok helyen megindullak a nyelvtanfolyamok. Szegeden eddig 40 tanfolyam kezdődött. közel 700 hallgatóval. Az ok. tatők az Egyetem Orosz Intézetének másod, és harmadéves ha'Igatói. 21 egyetemista tanítja orosz nyelvre a szegedi dolgozókat. Ezek a lelkes fiatalok annyira megszeret, tették az orosz nyelvet hogy sehol sincs lemorzsolódás, FŐ! Sckan kedvet kapták a tanuláshoz. A Deimagyarországi Rnstkikészítő Vá'lalatná! egy tanfolyamot indítottak 20 résztvevővel. Amikor az első óra ulán a hallgaték elmondották társaiknak, hogy már tudnak oroszul énekelni, olyan sokan jelentkeztek, hogy ugyancsak 20 fővel újabb tanfolyamot kellett Indítani, Szegeden a nagy 'érdeklődésre való tekintettej kezdődikA makói járás községeiben 10 he. lyen folyik ok-t'ás. A Nagylaki Kenctérgyárban két tanfolyam indult 15—15 fővel. A két csoport hallgatói kérték, hogy egymás óráin résztvehesüsnek és így nem heti kellő, hanem négy órán keresztül tanulják az orosz nyelvet. A szegcdi járásban eddig 8 helyen indult nyelvtanfolyam. Bordúny községben a 20 hallgató közö t több olyan van, aki már a mult évben is tanult és most tovább akarja gyarapítani ismereteit. Heinz Gyu a a tanfolyam vezetője szovjet oktatási módszert alkalmaz: a tankönyv anyagával kapcsolatos ábrákat készített. A szemléltető ok. tatás azt eredményezi, hogy a hallgatók hamarabb megtanulják és jobban meg'egyzik az orosz kifejezéseket- A községben újabban tízen — köziül; több dolgozó paraszi — jelentkeztek, hogy ők is szeretnének tonulnj,. «