Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-13 / 266. szám

3 CSÜTÖRTÖK. 1952. NOVEMBER 29. Felelősségre vonták a munkafegyelem megsértői! Javult a munka a dorozsmai gépállomáson A gépállomás dolgozóira min­dig büszkén tekint enek. dolgozó parasztjaink, am'kor traktorukkal megjelennek, hogy elvégezzék fel­adataikat. A traktorosokat min­dig szeretettel veszik körül do­gozó parasztjaink, mert látják azt, mennyivel jobb a föld megműve­lése és mennyivel több termésho­zamot lehet elérni. A dorozsmai gépállomás dolgozói és a tszcs-k egyénileg dolgozó parasztok kö­zött a most folyó mezőgazdasági évben megváltozott a jóviszony azért, mert a gépállomás dolgo­zói nem mindannyian végeztek becsületes mur.ikát az öszi vető­szántásnál cs a mélyszántásnál. A csoportokat hanyag munkájukkal késleltették az őszi mezőgazdasági munkákban. Napokon keresztül a csoportokhoz kiküldött gépek, kö­zül a fele állt, mint a 6zegedi Felszjabndulás-tszcs-nél ls Mi idézte elő. hogy a csoportok­hoz kiküldött traktorosok nem vé­geztek mindig jó munkát? A hi­bát először Lukác3 András, a gépállomás volt igazgatója kö­vette el. Nem törődött a munka­fegyelemmel, nem igyekezett azon, hegy kollektív szellem alakuljon ki a gépállomáson. Ezek a téoyek idézték elő a gépállomás szé­gyenteljes lemaradását. Nem kü­lönben a gépállomás pártszerve­zete rossz munkája is melegágya volt a hibáknak. A pártszervezet nem lépett fel a fegyelem lazttói ellen, hanem inkább a nehézségekre hivatkozva, megalkuvó módon intézte a gép­állomás munkafegyelmének ügyét. A munkafegyelem megsért,H vol­tak azok, akik előidézték a tszce-k­be kiküldött gépek napokig való állását. A gépállomást ezekért a hibák­éit október 23-án a megyei pártsajtó megbírálta. A bírálat útmutatást is adott a dorozsmai gépállomás vezetőségé­nek és dolgozóinak, hogy minél ! kai kiérdemelték dolgozó társaik hamarabb helyre tudják hozni a elismerését. A csoportban több gépállomás hibáját és a megyei megszakítással már 80 holdon is gépállomások közötti verseny- elvégezték a mélyszántást. A gép­ben a 19. helyről a 'egyelem és állomás dolgozói közül nemcsak a murtka megjavításával az elsők ; Vásár Dezső és felesége dolgozik közé kerüljön. | jól, hanem Nagy Antal, Dudás A birá'.at óta eltelt idő megvál- Lajos, Horváth Gizella, Tóth Lajos toztatta a gépállomás munkáját, | elvtársak is, akik élenjárnak a A gépállomás műszaki vezetősége gépállomás munkájában. Ezeknek a gépállomás fegyelmének helyre- az elvtársaknak jóniunkája és a állítása érdekében több dolgozót fegyelem megszilárdításának ered­fegyelmi bizottság elé állított. A ménye megmutatkozik már a me­gépáHomás vezetősége és fegyelmi gyei gépállomások közötti ver­bizottsága helyesen alkalmazta a senyben is és a tizenkilencedik büntetéseket akik azokkal 6zemben, hanyagságukkal, nemtörődömségükkel megsértették' a gépállomás munka­fegyelmét. A fegyelmi bizottság november 6-án több dolgozó el­len indított eljárást. Tóth Ferenc és Tóth Sándor traktoros, Komlósi és Kószó vontatósokat annyira le­helyről, a legutolsó értékelés alap, ján a 18. helyre kerüllek. A gépállomás dolgozóinak több­ségébein tehát megvan a munka­kedv és lendület. Ennek is kö­szönhető, hogy az elmúlt dekádban javult a gépállomás tervteljesítése. A további jó munka azonban szük­ségessé teszi, hogy a vezetők is itatták, hogy neim tudtak dol- 1 állandóan javítsák munkájukat és gozni. Ezért a fegyelmi bizottság egyes vezetők változtassanak Tóth Ferencet és Tóth Sándort magatartásukon. Kubai László fő­azonmau hatállyal elbocsátottá, , , . . , , , Kószó Béla és Komlósi József vonul SePész €lvtars helytelenül, dur. tatósokat pedig 100 forint, illetve ván beszél dolgoczó társaival. Ku­50 forint pénzbüntetésre ítélte. bai elvtárs megfeledkezik arról, A fegyelmi bizottság példás bün-1 h0gy amikor munkatársaira kiabál, ösz^tervT tottestiétánek '^ehS káromkodik, akkor rontja a mim­hez. Mi sem bizonyítja ezt job- kafegyelmet és a munkaverseny ban. mint, hogy augusztus 20. és lendületét. Kubai elvtársat nem­szeptember 20. közóit a gépáll a- caak arról ismerik, hogv kiabál ká. más csak az őszi tt-aktormunka A HARMADUK SORSOLÁS Ma délután fél ötkor Debre­cenben az ,,Arany Bika" szálló nagytermében megkezdik az Első Békekölcsön harmadik sorsolását. Az egész ország és Szeged dol­gozói is nagy várakozásra! te­kintettek a inai nap elé. Különös jelentőséget ad a ma megkezdődő békekölcsön sorsolásának az, hogy az üzemek és a földek dol­gozói a III. Magyar Békekon­gresszusra készii nek. Amikor épülő, szépülő, szabad hazánk­ban a dolgozók tízezrei jegyez­ték az Első Békekölcsön4, a béke megvédése mellett tettek hitet. Hitet tetet a Viv. mbtr 7. Erő­mű, Sztálinváros, a Tiszalöki Ví. zilépcső, a Földalatti Gyors­vasút — a szocia.izmus építése mellett. Azóta hatalmasat nőtt fejlő­dött országunk. Az első békeköl­csön óla a tervek nagyrésze már megvalósult a dolgozó nép jó munkája nyomán. A tervek győ­zelméhez a do'gozók tízezrei fo­rintjaikkal is hozzájárultak. Most a forintokat kamatostul kapják vissza. Kiírna'óstul az iskolákban, a kórházakban, a kuitúrotlhonok­ban, az új gyárakban, a munkás­bérházakban. Amikor a szerencsekerék meg­perdül és Szeged békehavcosal izgatottan lesik az újságot, hogy vájjon milyen számot húznak ki, izgatott várakozásuk mettett tud. jak. hogy nyertesei valaineny" iiyíen az új szabad éleinek és harco~ai a még szebb, szocialista jövönknek Az eddigi sorsaiások mar bebizonyították, hogy a dol­gozók forintjai százszorosan visszatérii'nck Ugyanakkor azon­ban minden lehetőség megvan ahhoz, hogy a sorsoláskor ko­moly összegeket is nyerjenek- Az dső békekölcsön második sorso­lásakor Mórahalmán Pakal Szil­veszter kötvényét ötezer forint­tal húzták kl. Kevés olyan bol­dog embert lelt az ország ezév május végén, mint Gábor Kálmán ü'lési mnlammunkás: kötvényét a 100.000 forintos főnyereménnyel húzták ki. Az Első Békekölcsön harmadik sorsolása az eddig kibocsájtott államkölcsönök kilencedik sorso. , lása Ic3Z, s mintegy 482 millió forintra emelkedik az az összeg, melyet kormányzatunk a kölcsön­jegyzőknek visszatérít. A sorso­láson egy darab 100.000. 18 drb 50.000, 39 drb 25 000, 95 drb 10 000, 284 drb 5000, 4700 drb 1000. 14.200 drb 500 és 75.863 drb 300 forintos nyereményt sor­solnak ki. Ezenkívül 57-200 köt­vényt névértékben és 1150 darab kamatozó kötvényt is kihúznak. tervének 10 százalékát tudta vég. romkodik, hanem arról is, hogy A dolgozó nép részvétele a bíráskodásban rchajtanL Ezzel szemben az ok- munkáját rosszul végzi. Ha ellen­őrzésre megy vagy részegen megy, vagy egyáltalán nem? ér ki a trak­torosok munkahelyére. A dorozsmai gépállomás párt­vezetősége és műszaki vezető­sége fokozatosan harcoljon tovább j a fegyelem megsértői ellen, szí­! tóber 20-tól november 1-i dekád. I ban már 2.5 százalékot tudtak ei­! érni. A munkafegyelém megsér­, tói példát vehetnek azokról a dol­gozókról, akik becsületes, jó mun. 'zajukkal segítik a gépállomás munkáját. gorúan vonják felelősségre ezo­Vásár Dezső és felesége nz Alkot-' kat) akjk nemtörődömségükkel, fca­mány-tszcs-ben váltott műszakkal! „, , ,„. , ,., 240 holdon október 17-ig elvégez- j nyagságukkal ves/zélyeztotik a gep. ték az őszi vetőszántást. Vásár ' állomás őszi tervének teljesítését, Dezső és felesége jó munkájuk- túlteljesítését. Szabotálta a vetést s hogy kibújjék a büntetés alól apját akarta becsukatni ifj. Kollár Antal sándorfalvi kulák Minden nap, sőt minden óra ké­sedelem a Szántás-vetésben, rontja a jövő év terméseredményét és je­lentősen megnehezíti a vetési mun­ka elvégzését. Tudja ezt minden dolgozó paraszt, hisz évtizedes ta­pasztalat bizonyítja, a korai vetés, a jó ta'.ajmunka mázsákban mutat­kozik meg a csépléskor. Sokan vol­tak az idén a száraz, aszályos idő ellenére olyanok, akik hasznút -lát­ták a korai vetésnek és ezek nem­csak teljesítették- hanem túl is teljesítették beadásukat, sőt bőven jutott szabadpiacra is terményeik­bőt. Nem egy termelőcsoport vagy egyénileg dolgozó paraszt búza, rozs vagy árpa táb'ája mellett ál­lottak meg és gyönyörködtek so­kan a szép termésben. Valameny­nyien feltették a kérdést önmaguk­nak, mitől ígérkezett Tyen szép ter­més egyes fö'deken? Á válasz csak az lehetett: idejében vetették itt cl az őszi gabonaféléket. Nem min­denki gyönyörködött ezekben a ter­mésekben. Nem nehéz kitalálni, kik voltak azok> akik fogvicsorgatva nézték az ígérkező termést. A ku'úkok, akik ősszel az idejében végzett vetést igyekeznek megaka­dályozni, akik nyáron az aratást akarják késleltcin', csakhogy keve­sebb teremjen, több hulljon et a földre, vagy kisebb kenyér jusson a dolgozók asztalára. Ha megtér- j mett a gabona, akkor meg azért' követnek el mindent, hogy ne ke­rüljenek az állami raktárba. Ezek közé tartozik özvegy Tótli T. Pálné kisteleki kii'ákasszony, ifjú Kollár Antal sándorfalvai ku­lák 'is. Az utóbbi napokig fújták a maguk nótáját, de most rajtavesz­tettek. Ifjú Kollár Antal sándorlalvi kulákcsemete, lazaz nem is csemete ő már, h sz 54 katasztrális holdon gazdálko­dik, jobban mondva ezen az 54 holdon szabotálta az őszi szántás­vetés munkáját. Ezévben 10 ka­tasztrális ho'.d búzát kellett volna vetnie, de ő fütyült a rendeletre, semmibe se vette a minisztertanács határozatát. A szegedi járásbíróság szerdán dé'után hozott ítéletet a hetyke ku'áklegénv szabotázs iigvé" hen. Már neim első ízben állt a bí­róság előtt, még fiatalkorú volt, mikor már népellenes cselekedetei­ért a bíróság elé került. Most 'is fiatal, de már a legidősebb kulák ravaszságán is túl akart tenni, mi­kor félre akarta vezetni a bírósá­got. — Nem én művelem a főddel, az apám nevén van — szórogatta. — Mikor látta, hogy a híróságot nem tudja félrevezetni, akkor ar­cátlanul jelentette ki: — Nem én vagyok a bűnös, csukják le az apámat. — Nem sikerült kibújnia a felelős/ségrevonás alól, A szege­di járásbíróság egy év és öthónapi börtönre. 1500 forint pénzbüntetés­re, 2000 forint értékű vagyonelkob­zásra és a közügyektől három évre való eltiltásra ítélte. Cs,ak annyiban különbözik özvegv Tóth T. Pálné kisteleki kulákasszony ifjú Kollár Antaltól, hogy anyja Te­hetne. Máskülönben ő is ugyanaz: a dolgozó nép ellensége. Tóthné más területen, a terménvbegyüjtés­ben akart ártani népgazdaságunk­nak. 63 hold föld tulajdonosa öz­vegy Tóth T. Pálné. Ebben az év­ben, mint máskor is, sipítozással. ,,szegénysége" dobraverésével igye­kezett kibújni a beadás teljesítése alól. — Nincs miből, nem tudom tel­jesíteni — szórogatta úton-útfélen, de különöskép a tanácsházán. De nemcsak mondogatta, hanem ekként is cselekedett. Még a mai napig is hátralékban van vágómarha be­adásával, 180 kiló élősertés, 3592 drb tojás és 78 kiló éíöbaromfi be­adásával. A bíróság előtt éppen úgy visel­kedett, m'nt ifjú Kolfúr Antal. Megpróbált kibújni a büntetés alól. Az influenzától a tífuszig mindenre hivatkozott, hogy ö beteg, csak ki­bújjon a büntetés alól. A szegedi járásbíróság 8 hónapi börtönre. 2000 forint pénzbüntetésre, 3000 forint értékű vagyonelkobzásra ítél­te. A közügyektől 3 évre eltiltotta. A szegedi iermelőcsoporlok befejezték gyapotbeíakarííási munkájukat Az esős őszi időjárás hatására a szegedi termelőcsoportok tagjai meggyorsították a gyapot szedését és 11-én mindenütt befejeződlek a fehérarany betakarítási munkálatai. Igyekeztek a termelőcsoportok, mert tudták, hogyha csak egy-két napig is kint veri az eső a gyapotot' máris komoly kárt okoznak önma­guknak ós népgazdaságunknak. Ezért bevonták' még a Csabid­tagokat is a gyapotszcíüsl mun­kákba, hogy mielőbb befejez­hessék. Először leszedték a teljesen kiko­vadt gyapotot, aztán az első ősz: fagy hatására a kikovadt gvapot került sorra és végül leszedték a zöld gubókat 'is. Termelőcsoportjainkra most az a feladat hám!, hogv a leszedett zöld gubókat megszárítsák. Legtöbb tszcs-ben felkészültek, berendezkedtek a gyapotszárítás­ra. Fűthető hely séget állítottak he erre, hogy minél hamarabb át tudják adni a gyapottermés utolját is államunknak. Ügyelniük kell a gyapotszárításnál arra, hogy a hőmérséklet 60 Cel­sius foknál ne legyen magasabb­mert akkor a gyapot tovább veszít minőségéből. Annál a gyapotnál pc. dig, ame'y a fagy előtt kikovadt, a tüzes szárítás sorún nem szabad 40 foknál magasabb hőmérséklete) alkalmazni, mert ezzel a vetőmag csíraképcsségét elveszíti. A szárítókban a gyapotot víz­szintes területen vékony rétegben helyezzék o! és ezzel elérik, hogy a meleg levegő minden oldalról és alulról is érheti. Ez biztosítja az egyenletes szárítást. Termelőszövetkezeteink és az egyénileg dolgozó parasztok is már most készüljenek fel a ku­rákfejlésre. A leszedett kurákot pajtákba úgy rakják össze, hogy fél méternél magasabb rétegben ne legyen és azonnal kezdjék meg a kifejlést és a kibontott gyapotot vigyék a szá­rítóba. A nép közvetlen részvétele az igazságszolgálta ásban nép; demokráciánk alapvető követelmé­nyei közé Tartozik. Annak biztosí­tása végett — mondja az 1949. cvi XI. törvény indokolása —, hogy a büntető igazságszolgáltatásban a jogi szakképzettség mellett a dol­gozó nép meggyőződése és felfo­gása teljes erővel érvényesülhessen, annak gyakorlásában mind első fo­kon, mind pedig a fellebbvitei során a hivatásos bíróval együtiműködva, a nép jogi képesítéssel nem rendel­kező képviselői útján közvetlenül vesz részt A hivatásos bírák jogá­szi szakképzettségé': a népi ülnökök természetes igazságérzetükkel, józan I életfelfogásukkal, egészséges jogi \ ösztöneikkel megfelelően egészítik ki. A népi ülnököknek a bíráskodás­ban való részvételével biztosítható egyedül az a fontos közérdek, amely rrrgkíván ja, hogy az igazságszol­gáltatás sohase szakadjon el a he­lyes Társadalmi életfelfogástól, ha­nem hűséges kifejezője legyan a nép meggyőződésének. A francia forradalom után a pol­gári társadalom jogegyenlőségét hangoztató jelszavainak a hatására a legtöbb művelt állam biztosítani akarta a népnek a bíráskodásban való részvételét is. Amint azonban a jogegyenlőség is csak papíron ma. radt. mert megvalósulásának lehető. Ságét akadályozta a vagyonban ha­talomban gazdasági erőviszonyok­ban való hallatlan egyenlőtlenség, a társadalom osztálytársadalom jel­lege úgy a népnek az állami élet tényleges megnyilvánulásaiban va'ó részvétele is csak papíron marad', mert minden jog gyakorlásának nz előfeltétele bizonyos vagyoni hely­zet. vagy iskolai végzettség lett. A bíráskodás terén az esküdtszék intézménye akarta bevezetni a né­pet az igazságszolgáltatás gyakor­lásába, azonban az esküdtek nem a dolgozó nép hanem a vagyonos osz­tályok képviselői voltak. Eme'lett az esküdtbíráskodás intézménye ép­pen azokat a tennivalókat utalta az esküdtszék kizárólagos hatáskö­rébe amelyek nagyobb számban ve­tettek fél bíintatőbírői gvakor'atot és jogi ismeretekpf igénylő szakkér­déseket míg a büntetés kiszabását illetően — ame'v a törvényes kere­teken belül inikáhb élettapaszfalat igazs'gér-et kérd'ém — az es-kürltok­rev alig volt szavuk. Az esküd'lbí­ráskodás in'ézménve tehát nem tc­ktathpfö a do'gozó nén ténvleges részvételének az igazságszolgnlta­TJ az'nknak a 400 éves el.nvomás . aló' való felszabadulása és a reakciós á'lamaopará'us szétzúzása után a népi elemeknek az igazság­szolgáltatásba való bekapcsolódása már nem az esküd'bíráskodás ha­nem a népnek valóban tényleges részvételt biztosító népbírósági in. tézményen keresztül valósulj meg a háborús és népellenes bűnösök, majd a köztársaság és a demokrati. kus államrend 'érdekeit sértő bűn­tettesekkel szemtan. Minden kez­deti nehézség ellenére a népbíróság intézménye jól bevál't s demokrati­kus kormányzatunk a nép részvéte­lét a büntető bíráskodásban beve­zette a legsúlyosabb gazdasági bűn­cselekményeket elkövetőkkel szem. b:n Is. amikor 1947-ben felállította a munkásbírós'gokat. A fordulat éve után népi demo­kráciánkbrn a munkásosztály vezet­te dolgozók kezébe került a teljes államhatalom s az 1949. évi XlJ töi-vény biztosította, hogy a dolgom zók az igazságszolgáltatást is a ke-, zükbe vegyék. A népi ülnökök helyes társadalmi felfogási, ideológiai felkészültsége és természetes igazságérzeto páro­sult a szakbírók azonos világnézeti alapon álló jogi szaktudásával s el­mondhatjuk, hogy nagyjából sikere­sen valósították meg eddig is azo­kat a feladatokat, amelyéket Alkot/ mányunk a nép bírái számára elő/, ír t. i. hogy büntessék a dolgozd nép ellenségeit, védjék és biztosít,, sák a népi demokrácia állami, gaz. dasági és társadalmi rendjét, intéz­ményeit, a dolgozók jogait és nevel­jék a dolgozókat a szocialista társa­dalmi együ tálés szabályainak a megtartására. Itt hó második felében fogja n városi és járási tanács ülc«e megválasztani 1953. évi január hú l-t öl kezdődő 2 évi időt írtamra a szegedi járásbíróság mellett működő népi ülnököket, akik mott már nenj csak a büntető, hanem a polgári pe­rek elbírálásában is részt fognak venni. Az üzemek, vállalatok, terme, lőszövetkezeti csoportok s'b. a mun­kában é'enjá-ó. politikailag fejlett dolgozókiat jelöl'ék n népi ülnöki tisztre, akiknek „va'óságos agitátor­nak, a, mai törvények propagálói­nak. a törvények végrehajtásának, az állami fegyelem megóvása harco­sainak" kel] Ienniök — mondotta Kalinin elvtárs. Büszkeság kell, hogy eltölisön iminden megválasztott népi ülnököt, mert behívás esetén részt vehet a' dolgozó nép ellenségeinek a nr g­büntetésében, nép: demokráciánk ál­lami, gazdasági és társadalmi rend­jének a védelmében és a do'gozók nevelésében s ezáltal hozzájárul fal­emc't ötéves tervünk határ dő elő ti sikeres befejezéséhez, népi demokrá. eiájik megerősödéséhez. Dr. BodóczJcy László járásbírósági elnök Pályázati felhívás „honvéd" szobor alkotására A Magyar Népköztársaság Képző­művészeti Alapja, a Képző- és Ipar­művészek Szövetsége és a Kéaző­művészeti Alap Képcsarnoka ..hon­véd" szoborpályázatot hirdet. A pályázat célja megismertetni és megszerettetni a szoctalizmust épí­tő ország békéjét, a do'gozó nép jólétét, szabadságát, jövőjét védő Néphadseregünket. Célja továbbá népeket szerető szovjet harcos áb­rázolása. A beküldési határidő 1953 ja­nuár 25. Az I. díj 5009 forint, a második díj 4000. a harmadik díj 3000, a negved k díj pedig 1500 fo' rint. A pályaműveket a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának Képcsarnoka, Budapest', hazánkat felszabadító, népek sza- V. Szép-utca 5. szám alá kell bc­badságáért harcoló, a gyermeket, a I küldeni,

Next

/
Thumbnails
Contents