Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-02 / 231. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1952. OKTÓBER 2 Az egész szovjef nép munkával ünnepli a XIX. pártkongresszust A* új ötéves tervnek él nia az iegé&z Szovjetunió. Bárhova pillan­tunk is a végtelen kiterjedésű or­szágban: az iparvállalatokat, a kol­hozokat és a szovhozokat egyaránt magával ragadja az a hatalmas len­dületű munkverseny, melyet a Sztá­lin gépltocsigyár dolgozói indítottak a küszöbönálló Pártkongresszus tisz­teletére. Az új ötéves ter többek közt elő­írja, hogy a folyami személyszállító hajók építését 2.6-szeresére kell nö­velni. Ez a feladat közvetlenül éi inti. , A „VÖRÖS SZORMOVO" / hajóépitögyAr idolgozóit, akik minden képességüket tatbavelik, hogy az előirányzatnak megfelelően emeljék a termelést A gyár kollektívája jelenleg Diesel­motoros elektromos hajókat gyárt. A hajó nagysebességű és igen moz­gékony. Fedélzetéről kémény emel­kedik a magasba, de abból füst so­hasem jön ki. Az elhasznált gázokat a vízbe vezetik. A Diesel-motoros hajókat a legtö­kéletesebb műszerekkel látják el. A veszélytelen közlekedést televíziós berendezés biztosítja a nehéz útsza­kaszokon. Segítségével a kormányos „beláthatja" az utat. A hajók belse­jét nagy gonddal rendezik be. hogy kényelmesek és szépek legyenek. A hajóépítőgyár kollektívája meg­birkózik a nehéz feladattal: rövid idő a'att kidolgozza a termelési fo­lyamat. meggyorsításának módsze­reit és biztosítja az új hajótípus sorozatgyártásra való zökkenésmen­tes áttérést. A MOSZKVÁT „VÖRÖS PROT.ETÁR" SZERSZAMGFTPGVARRAN mindenfelé felíratok szólítanak fel újabb munkasikerck kivívására, vagy hirdetik a szocialista munkaverseny élenjáróinak elért eredményeit. így például az l-es s*ámú gépműhelyben Szaburov marós 312 százalékra telje­sítette normáját, háromszoros nor­mát teljesített Dunajev csiszolós és több más dolgozó is. A műhely 7-es számú részlege vállalta, hogy októ­ber l-re teljesíti 10 hónapi, decem­ber l-re pedik évi tervét Az élenjáró részleg példáját kö­Vítve a szerszámgépgyár dolgozói el­határozták, hogy december 21-ig be­fejezik árutermelési tervüket és az év végéig többtucnt fémforgácsoló szerszámgépet készítenek terven fe­lül. A munkatermelékenység emelé­sének és önköltség csökkentésének tervet is túlteljesítik'. A jereváni karbidgyár munkásai a Pártkongresszus tiszteletére vállal­ták hogy 5 százalékkal növelik a ke­mencék teljesítőképességét és nagy­mennyiségű karbidot termelnek ter­ven felül, önfeláldozó munkát vé­gez a jereváni kompresszorgyár kol­lektívája, amely számos kompresz­szori készített terven felül. Ebben az üzemben a gépműhely dolgozói mű­szakonként mésfél-kétszeres normát le! jesítenck, •í A SZTÁLIN-ARADI texttl­r KOMBINÁT kollektívája augusztusban 84 ezer méter kiváló minőségű szövötláruval többet készített, mint júliusban és újabb szövöttáruk gyártását honosí­totta meg. Tádzsikisztán sokc'zer munkása és munkásnője kezdett szlnhánov'ista műszakot a párlkon­gresszus tiszteletére. Az Októberi Forradalomban újjá­született csuvas népnek különös Örö­met jelent az új ötéves terv, mivel megkezdődik CSebokszáriban a vol­gai vizíerömű építése. A csebokszári villamosfelszerelési gvár kollektívája sztahánovista műszakot kezdett a kongresszus tiszteletére. A dolgozók vállalták, hogy határidő előtt fejezik be 1952. évi termelési tervüket és felhívássá! fordultak az összes csu­vas iparvállalathoz, indítsanak szo­cialista munkaversenyt a XIX. párt. kongresszus tiszteletére. A mezőgazdaság dolgozói is osz­toznak az egész szovjet nép örömé­ben. Vessünk cgv pillantást a Gorno­Altfijf autonom terület távoK ,,Mu­hor-Tarhata" kolhozára, amely a Góbi-sivatag szélén fekszik. Ez a vi­dék ősidők óta híres állattenyészté­séről. A kolhoznak mintegy 30 ezer juha, kecskéje, tehene és lova van, s ez a hatalmas jószágállomány mil­liós jövedelmet ha jt. A kolhorpara.sz­tok kulturáltan, jómódlian élnek, a fiatalok csak a rési dalokból és az idősebbek elbeszéléseiből ismerik a régi nyomorúságos életet Ennek a fiatalságnak egyik kiváló képviselője Tatjána Ifvanesikova vezető juhász, aki a XIX. Pártkongresszus fiszle­letére vállalta, hogy még jobhafl fogja gondozni a nyájat- minden egyes juh után három és fél kilo­grammos gyapjúhozannot ér el és biz­tosítja, hogy a juhok élősúlya el­érje az 58 kilogrammot. Az új ötéves terv felelősségteljes és megtisztelő feladatokat ró a szov­hozok dolgozóira. A KLJUCSEVI (SZARATOVI TERÜLET) SZOVHOZ kollektívája szüntelenül harcol a ter­melés növeléséért. Az idón hektáron­ként kétszer annyi gabonát takarí­tott be, mint tavaly és háromszor annyit, mint 1948-ban, Meghonosf­toíták a füves vetésforgót: az évelő füvek vetésterülete 4 év alatt több mint négyszeresére nőtt. A Szovhoz­nak több mint ezer szarvasmarhája van, vagyis kétszer annyi, mint 1948­ban. Az ntolsó három esztendő alatt az állattenyésztés termékeinek be­adása két háromszorosára növeke­dőit. így például 1948-ban 1000 má­zsa tejet adtak be, az idén pedig 4000 mázsát. A szovhoz újabb és újabb gépeket kap. Nem egész 4 év alatt több mint 600 ezer rubel értékű traktor, kom • | jelentősége van. bá jn, gépkocsi és egyéb mezőgaz­dasági gép érekezett, hogy megköny­nyiise a munkát. A szovhoz dolgozói a X!X. Párlkongrcsszus liszteletére vállalták, hogy október 5-re befeje­zik a tej- és húsbeadás évi tervét és az év végéig 400 mázsa tejet adnak be terven felül. Továbbá felajánlot­ták. hogy határidő előtt befcjb.-ik a különböző álialtenyésztési épü'etek építését, a kongreszus megnyitásá­nak napjáig elvégzik az őszi szán­tási és a fekete ugarok szánlásáí. A szovjet ország értelmisége is le'kcsen fogadta az irányeivek ter­vezetét. A novoszibirszki Bányá­szati és Geológiai Főiskola, élén Csinakal Sztálin-díjas professzorra! tovább folytatja a Kuznycok-me. dence bányáinak gépesítésére irá­nyutó munkáját. A nemrég mernln­knlt fémkohászati laboratórium azon dologzik. hogv fokozza a fémek e"­len'"ökénes«écét aTncvnnv hőfok mellett. A tudósok egy csoportja a nagy vízierőművek téli iízeme tetejének kérdéseivel foglalkozik, aminek a Szibériai viszonyok közt igen nagy fl VOLGA A KOMMUNIZMUSBA FOLYIK E ÖSZI VETÉS A KOLHOZBAN A Szovjetunió mezőgazdaságában éppen úgy, mint az iparban, ciklusos módon történik a termelés. A nyárvégi termésbeiakarítási munkálatok u'án azonnal hozzáláttak a tarlóbántáshoz és megkezdték az őszi munkák elvégzését. A bjel0russzial Brcszt területi „Szeptem­ber 17-e'' kolhozban is alaposan kihasználják a kedvező őszi időjárást, hogy Idejében elvégezzék az időszerű munkálatokat. Képünkön a bjelorussziai Breszt területi „Szeptember 17-e" kol. hozban a gépesített őszi vetést láthatjuk. •nlékszem, amikor Rinokbau, a topolyaiak árnyékában, Zsuk elvtárs clnirscile a Kremlben tar­tott értekezlet lefolyását, amelyen a kommunizmus egyik nagyobb építkezéséről határoztak. llgy tűnt, hogy még a Volga js elcsendesedett, nem csörgedezett, hallgatta az elbe­szélést, hogyan döntöttek sorsa fe lett. Sztálin elvtárs a térképhez lépett. Arról beszélt, mire használják fel a Volga óriási mérhetetlen energiáját. F.'sősorban öntözésre, a szárazság elleni harcra. Áramot kell szolgál­tatni az ország középső részének Is, aliol nem etegeniTík az energiafor­rások. C ztátía elvtárs figyelemmel kí­sérl a hidrotechnikái épflke. zésrk minden fontos mozzanatát. Dolgozószoba iában születnek meg a nagy építkezések tervel, amelyeket azután az egész ország megvalósít. Miután kidolgozlak az építkezés ter­vét, Sztálin elvtárs lépésről-lépésre követi a végrehajtás menetét . . . Ilymódon a jövő — jelenünkké válik. Képzeletemben már most Iá tom a korai sztálingrádi reggelt tnád­ban. Messze a távolban látszik a nagy gát. A napfelkelte rózsás fé­nyében egváltnlán nem magas és messziről nézve nem is látszik szé­lesnek. A betonból készült víztebo­esáfóba helyezik az ntolsó táblát, el­zárják az ntolsó szakaszt — és a Volga, a Nagy Volga esodá'knzva áll meg ennél n falnál. A megleprtés­lől meghökkent ravasz, harcos fe. jedelcmnő egy pillanatra tétovázik. Csend van. Köröskörül semmi sem mozdul. Talán maga a föld Is meg­ijedt, óvalos lett és figyeli a fo'yó elkeseredett kiizd lmét az emberrel. De már késő. Illába őrjöng a Volga. Egy évvel ezelőtt még harcolhatott, amikor az ember a folyó medrének csak a felét zárta cl az ideiglenes földgáftal. A esala már befejeződött és a hatalmas fal elzárta a folyó álját. És mintha a Volga megértené, hogy céltalan a küzdelem, lassan hátrálni kezd. T alosinkánál víz alá került a *-i hoinokszlget. Eltűnt a part­menft földszalag, amelyen még egy héttel ezclőtl az épflők mnnkásvo­nata közlekedett. A Vo'ga eljut a százados tölgyekhez és az éirlási fák megpillantják magukat először a víz tükrében, csodálkozva bámulnak és schngysem tudnak betelni önma­gukkal. A lalosinkal kertek virágbn­hornlva fogta'lják a Volgát. A fehér fák mintha havasak lennének, visz­szntilkrÜ7Ődn<-k a vízben A mr''r.ú cA JCázpőati cAraház Moszkva központjában, a Nagy­színház tőszomszédságában vau a Központi Áruház. Itt, mint a gyer­mekmesében, minden, ami szemet gyönyörködtet megtalálható. A ru­házati osztályon, a legújabb divat szerint lehet felöltözni. Az áruház különböző osztályain az üzemek legújabb készítményeinek nagy vá­lasztékát tárják a vásárlók elé. Az elsőrendű közszükségleti cikkekből egészen a luxustárgyakig mindent meg lehet vásárolni. Az áruház vezetősége állandóan ellenőrzi az eladásra kerülő áruk minőségét. A beszerzési osztályon külön részleg ellenőrzi a minőséget és összegyűjti a vásárlók kívánságait, ezeknek meg­felelően irányítja az áruház bevá­sárlásait. A Központi Áruház termeiben reggeltől estig hullámzik a vásárló­közönség. Nehéz volna megáHapí. tani, melyik osztály a leglátogatot­tabb. A készruhaosztály, a cipőosz­tály, a fehérnemű osztály és a többi osztályok egyaránt zsúfoltak. A já­tékosztály a leghangosabb, itt a leg­különbözőbb játékok tartják 'izga­lomban a gyermekeket. A közszükségleti cikkeit árának ötízbeni leszállítása hatalmas mér­tékben fellendítette az áruház for­galmát. A növekvő szükséglet kielé­gítésére egyre nagyobb árutömegek érkeznek az üzemekből', amelyek, hogv kielégíthessék a szov jet emberek igényeit, fokozzák termelésüket. (Virágúk, parfümök Moszkvában természetesen nincsen olyan virágbőség, mint a Szovjetunió déli fekvésű városaiban, de azért a fővárosban is nagyon sok a virág. Még mielőtt a körútak fái rügyezni kezdenek. Adzsáriábób Abbáziából és a Krim-félszigetrőí virágküldemények érkeznek a .szovjet hazn szivébe. A virágot repülőgépen szállítják. Moszkvában nagyszámú állami vi­rágüzlet, virágárusitö kioszk és ut­cai virágúrusiló működik. A mosz­kvaiak nagyon szerelik a virágot. A virágüzletek nagv forgalmat bonyo­lítanak. le. Nem kevésbbé látogatottak az iJ­latszerüzletck sem. Kölnivizet és par­fümöt az illatszerüzletek melctl minden divatárukereskedésben is árusítanak. Moszkva legkeresettebb illatszerüzlete a Moszkva Szálló épii. Ietében van. Itt nincsenek szekré­nyek vagy elárusító asztalok. A esi ­legó üvegcsékben és tarlályokban árusított illatszereket kiis asztalkákra és üvegá!lványokra helyezik. Megta­lálható itt az illatszeripar minden terméke. £kizerek A moszkvai ékszerbotok kirakatát szikrázó gyémántok, zafírok, sma. ragdok és rubinok töltik meg. Sokan vásárolnak ékszereket. A Nagyszín­ház nézőterén, a kolhozok aratási ünnepségein, az üzemi klubok esté­lyein egyre több asszony és leány ruháját díszíti aranyba- vagy ezüst­be foglalt drágakő. Az üzletekben az evÖkészletektSl, me Hűktől, kar­kökötőktől és gyűrűktől kezdve a legdíszesebb keretbe foglalt drága­kövekig minden megtalálható. Min­den darab mestermunka terméke. Az egyik, Moszkva központjáéin lévő ékszerüzletben ezer vevő is meg. fordul naponta. Ez igen nagy szám, ha meggondoljuk, hogy nagyon sok hasonló üzlet van a fővárosban. A petrovkai ékszerüzletben is gyors egymásutánban követik egymást a vásárlók. Természetes, hogv a for­galom a jegygyűrűk osztályán a leg­nagyobb Az üzletvezető megjegyzi, hogv hélről-bétre több jegygyűrűt vásárolnak, ami a házasulok számá­nak növekedésére mutat. Később az üzletvezető elbeszélte, hogy a na­pokban egy idősebb asszony ezüst­kancsőt vásárolt hat kaukázusi ké­szflménvű ezüst pohárral. Vásárlás közben elmondta, hogy aranvlako­dalomm készü'nek s ez „öregét" lepi meg az ajándékkal. Qaizirattamok Nagy népszerűségnek örvendenek az úgynevezett „Gaszlronomok" ame­lyekben mindent lehet kapni, amit szem-száj megkívánhat, n >,Gaszlro­ttoui" berendezése kivétel nélkül Pa-. zar. A különböző eladási osztályo­kon a mindenféle gyümölcs, hentes­áru, tejtermék, cukorka, sütemény, cigaretta, konzerv és ital bősége fo­gadja a vásárlókat. A tükörfalak mindezt a bőséget megsokszorozzák. A kiszolgálás gyors és kifogásta­lan. Az elárusítónők fehér kötény­ben és ízléses fejdíszbe-n szolgálnak ki. A legnagyobb forgalom közepette is udvariasan és gyorsan végzik mun­kájukat. Mivel az élelmiszerüzletekben a zsemlyétől kezdve a kaviárig minden kapható, egy-egy ilyen ,,Gasztro­nom" nagy személyzettel dolgozik. Külön márványpultokról árusítják a friss gyümölcsöt és a befőtteket, kü­lön osztálya van a hentesáruknak, a friss halaknak, a konzerveknek és a szárnyasoknak. A sütemények osztá­lyán rendeléseket is elfogadnak: spe. c'iális kenyértől kezdve születésnapi torták vagy újévi kalácsok sütéséig mindent elvállalnak. A cukorka-csokoládé, szendvics és szfeszcsitnl osztály mellett Ízlésesen berendezett falatozókban fogyaszt­hatják el a vendégek a vásárolt élel­miszereket. Az árleszállítások követ­keztében természetesen a Gasztrono. moTc forgalma is hatalmas mérték­ben fellendült. — Csak csillagászati szemokban lehetne kifejezni azt az árn mennyiséget, amelyet egy-egy élclmiszcráruház egy évcn át eljuttat a moszkvai dolgozókhoz. Kxiialmns összegek a leoegö megtisztítására. Moszkvában az ipari vállalatokban tökéletes légtisztítóberendezéseket ál­lítottak fel, amelyek a távozó szeny­nyezett levegőből kivonják a gázo­kat és más anyagokat. Ez igen nagy ősszegbe kerül, az egyik moszkvai virinmoserőmű légtisztf főberendezése például !7 millió rubelbe került. A szovjet fővárosba-n 1949—1950-beu 165 és 1951-ben 142 légtisztttóberen­dezést helyezlek üzembe. A beren­dezések nyomán a levegő pnrtartal­mn Moszkvában 1950-ben az 1940. évihez képest 03 százalékkal csök­kent. A levegő tisztulásával jelcntő­vcu BÁiveJtedetj « uojasti'ús srejet. vidám tavaszi csicsergéssel üdvözlik' a folyói. A Volga pedig egyre tovább és to. vább hömpölyög vissza Sztálingrád­tól. Már elöntötte az árterületet. Elérte az árterület letölti első fa­lul: pögromnojet. A házakat máV régen elszállították a folyó partjá­ról, de a Volga mintha nem akarna eltávozni régi halász barátaitól, is­mét egészen megközelíti a falni. Ün­nepelnek a kolliozparaszlok. Nagy az öröm Nlkolsz, Biknv és General falvak lakásai között. Emelkedett a Volga szintje Ivaniisinnáí, hullámai simogatják 8 szaraiovi pariokat. A folyó niaga sem vette észre* hogyan ala kiüt ál kéktengerré. ,,MI történt? Micsoda akadály?*' Izgulnak az Oka és a Káma, a Csú­szósain és a Vjalka, valamint a nagy folyó hétezer kis. és nagv le­ánya, amelyek segílségiil kiildik Volga anyjukhoz a tavaszi vizek bővizű áradását. A folyó periig mog­á'l a betonfalnál — hatalmasan megújhodva még erösebb mint volt — a hullámok beleütköznek a gát lejtős falába és fehér habokká zú­zódva hullanak vissza. A vízierőmű énülele úgyszólván nem láthnló, A legnagyobb berendezések a föld alatt, a gál tes­lében a Sztálingrádi tenger fenekén rejtőznek. Nem érti n Volga, milyen sorsot készít elő számára az ember, A folyó még mindig csodálkozva áll, még mindig csend van köröskörül. De inie lassan enged, felmelkednek az acélajtók és a Volga megértette, kitalálla, mit akarnak tőle. Mindkn erejével az egyetlen számára nyltva­hngyott kijáratba önti vizét és dü­hösen nekitámad az óriási turbinák lapátjainak, el kezdi azokat lassan forgatni. A turbina lapátja megtette az első fordulatot! A leigázott Volga partjához köze­ledik a győzelmes ember. Végigmegy a7. új város nleáin. A város a kuta. tók lakótelepe helyén nőtt ki. A zöl­dülő fák és kérlek mélyén megbúvó házak ablakaiból üdvözletek röpköd­nek felé. Az ember végigmegy az árnyékos parton, az akácok arany­esővel kísérik. Kiér a Sztállngrádt­tenger partjára, ahol megnyílik sze­me elölt a felhőtlen, végtelen má­jusi ég. U z az ember az építők legjobb. ^ ja, a kiválók közül a legjobb. Leliet, hogy betonmunkás, aki meg­lepte a világot szlahánovisfa munka­teljesílményévcl vagy az óriási lép­kedő ckszkavátor gépésze — főisko­lai képzettségű munkás. Vagy terve i zőmérnük. aki merész technikai ja­vaslatot lelt egy bonyolult probléma megoldására és ezzel közelebb hozta az ünnepi napot. Az is lehclséges, hogy a nagy építkezés felderítőjét, egy kutatót fognak a legkiválóbbnak minősíteni. Ekkor a gát tetejére fel. szalad) a nnpbnrnította, hatalmas Guszarov elvtárs, vagy félénken fel­lép a kis Tonya Koroljova, vagy ha­tározott léptekkel indul az expedíció pártszervezetének vezetője, Jrgorov clvtirS ... Ile akárki is legyen, a legjobb, a legjobbak közül, odalép az elektromos vezérlő táblához és fordít egyet a Sztálingrádi GESZ kapcsolóján. Bekapcsolták az e'ső áramot! A nagyfeszültségű távvezeték csip­kés árbocai végigfutnak a hazai földön. Északon — Moszkva felé, dé­len Asztraháuban. Acélkarjiikaf ki. tárva tartják a vezetéket, szállítják a nagy folyó energiáját. Az elektro­mosság azért hatalmas, mert vég­telenül osztható. És úgy, ahogy a Volga a saját erejét ezer és ezer kis patakból, folyóból gyűjtötte össze hatalmas folyammá, ugyanúgy folyik most széjjel a volgai energia ezer és ezrr patakban. Ful ez az erő a ma­va= va.sárhocokon és egyszerű fa­oszlopokon a kolhozokba, a gyá­rakba és bányákba, színházakba és iskolákba, a ml lakóházainkba. Az én moszkvai házamba is, ahol rég­óla várják ezt az üzenetet a Volga, ról. a feleségem. a kislányaim, Olga és Tatjána és még másutt, kl tudja, hányan. A sztálingrádi áram szétfut az országban és mindenült boldogság virul nyomában. A himnusz ünnepélyes hangja hal­latszik a gát tetejéről és elárad ha­zám lengerei, virágzó mezői és le­gelői, bokrai és erdei felelt. Ez a rihltam iníndcnült lilrdcli a szovjet err1*"- nagy g.vőzelinét. TP avaszl virradat ragyogja be a földet. A reggel már uralko­dik a vl'ág felett. A fénylő napsu­garak tüzében magasztos szobor emelkedik. Mélyen a tengerhenyntó földnyelvre énifefték Őt és úgy tű­nik. hogv a kék hullámokból eme!-. Iietlik egyenesen az ég fe'é c feg­nagj-obb ember alakia. akinek láng esze teremlefte mindazt, ami Itt lét­rejött, azé áz emberré, aki minden­kinél előbb, előre látta ezt a boldog napot. (Részlet GalnktvioUov—Agranov szkij: Egv nagv építkezés hnj­naJa e. könyvéből.).

Next

/
Thumbnails
Contents