Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-02 / 231. szám

ESCTÖHTÖE, 1952. OKTÓBER 2.1 A községi tanácsok javítsák meg munkájukat, gyorsítsák meg a begyűjtést r 7C Jirá« fenács legutolsó értékelése szerint az őszi kapások begyűjtésében súlyos lemaradás mutatkozik. A községi tanácsok még mindig nem indítottak harcot a begyűjtés sikeréért, i A járás községei közül kukoricából hat község nem érte el még a 10 százalékot sem, leg. rosszabb Ásotthalom, 0.4, Csor. va 0.6. Pusztamérges 5.2 százalékkal. Még súlyosabb a lemaradás napraforgóból. 3 község: Csórva, Dóc és Ottömös egyáltalán nem, 12 község pedig 10 százalék alalt adott be. Burgonyából valamivel jobb az eredmény, de egyálalán nem mondható kielégítőnek. Legrosszabb Asolttialom, 1.4 Százalék, Dóc 4.1 százalék, céorva 7.1 Százalék. Jó eredményt ért el kukoricabeadásból Kübekháza, 100.7 | százalék, utána következő legi magasabb százalék mindössze 66-6 százalék, amit Röszke ért el. Burgonyából Kiskundorozsma 141.3 százalékkal legjobb, a második legmagasabb száralék 75.6, amit Ctszentiván ért el. Ezek sem kielégítőek, de a többi községek még ennél is jóval alacsonyabb százalékra teljesítették e három kapás begyűjtési tervét. Tojás beadásból legrosszabb Ásotthalom 21.2, Csengele 53.5, Ottömös 55.3 százalékkal; baromfi beadásból Ásott-halom 17.6, Ujszentiván 37.6, Gyálarét 6zintén 37.6 százalékkal. Legjobban teljesítő község tojásból Pusztamérges, 102 szá. zalék, baromfiból szintén Pusztamérgcs 162-5 százalékkal. Sertésbeadásból is igen sok község lemaradt. Legrosszabb Ásotthalom 39.6 százalékkal, Csengele 43 százalékkal, Pusztamérges 48 százalékkal. Jó eredményt ért el Sándorfalva 193.3 százalékkal. Példamutató teljesítményét Király József VB.elnök jó munkája nyomán érte el. Röszke 172.4 és Tápé 169.7 százalékkal szintén igen jó eredményt értek el. Vágómarha beadás teljesítésében minősíthetetlenül rossz eredményt értek el Bordány és Ottömös község, mert még egyáltalán nem adtak be 6emmit. UMés pedig csak 14.2 százalékra teljesítette a tervet. Jó eredményt éri el Deszk 123 százalékkal és Csórva 112 százalékkal. A járási átlag: kukoricából 30.7 százalék, napraforgóból 13.1 százalék, burgonyából 44.4 százalék. Szénából 80 százalék, tojásból 75.2 százalék, baromfiból 51.9 százalék, vágómarhából pedig 80.8 százalék. A fenti százalékok azt mutatják, hogy községi tanácsainknak még igen sok tennivalójuk van a begyűjtési terv teljesítése terén. De mutatják ezek a százalékok azt i6, hogy melyik tanács végez jó munkát és melyik hanyagolja el a begyűjtést. Hiszen a terv teljesíthető. mert vannak olyan községek, amelyek igen szép eredményeket érlek el. Nyilvánvaló, azok a községek érik el a jó átlagokat, ahol nem hanyagol, ják el a munkát, ahol jó a felvilágosító munka, folyik a verseny. és ahol jól működik az elszámoltató bizottság. Amelyik községben nem számoltatják el a hátralékosokat és nem akadályozzák meg a kulákok aknamunkáját, ott szinte természetszerűen jelentkezik a lemaradás. Tegnap délután ünnepélyes keretek között osztották ki a Szegedi Egyetemen a doktori és kandidátusi okleveleket j i HwÁw András dalfyazé paiaszt élete A mult rabszolgája volt — a jelen építője lett tői 300 holdat bérelt. Hl sem volt különb sorsuk. Egy év múlva Komárom megye Tata községébe mentek szerencsét próbánl. Itt Vásárhelyi György 800 holdas nagygazdánál juhászkodott Kovács András. Ekkor már öt gyermeke volt. Vásárhelyi a poklok fenekéről szalasztott ördögnél is rosszabb volt. A bért nem fizette meg (még most is tartozik Kovács András' f múltban, ha Dócról esett szó, gyakran hallható volt az a közmondás, olyan szegény mint a dóci pap, mart Dócon még a pap is maga harangoz. Ez így is volt. Elképzelhető, hogy milyen nyomorban és kizsákmányoltságban élhetett a dóci nép. A szegény parasztok, akik Pallavlcini ,,őrgróí" birtokán dolgozlak, nem tudtak adni a papjuknak sem, mert betevő falatjuk ts alig akadt. Ilyen elnyomorított szegényparaszt családból szármaí- | nak). Uö/te, verte, meg egymás elzdtt Kovács András, aki 1927 őszén len uszította a cselédeit. Tudta, ha házasodott össze egy másik nincs- ] a cselédek egymást szidják, akkor tejen parasztcsalád leányivudéká- j ő nyugodtabban zsarolhat. Azt val. A liatal házasok öf évig jár- ígérgette alkalmazottainak, hogy a tak dolgozni zsíros gazdákhoz. Azt j földje sarkait bitólával ülteti be remélték, hogy a kulák könnyebb ' és arra húzgálja lel őket. Ha valamegélhetést biztosit napszámosai- | melyik cseléd ellenszegülni mert, nak, mini Pallavicini „őrgróí" j rálogta, hogy kommunista és interKovács András — amikor mun- \ nállaUa. Ilyen körülmények között kát kapott —, naponta keresett 80 elég volt kilenc hónapot is kibírni, fillért. Ugyanakkor egy mázsa búza ára tíz pengő volt. Kovács András megelégedett volna rozskenyérrel is, de a rozs ára sem sokkal kecsegtetőbb volt, mert 12 pengő volt mázsája. Hol van még a íértüng, ami 2 pengőbe került, meg az asszonynak is csak kellett ruha, de a legolcsóbb női ruha is 4 pengőbei került. Közben a gyerekek is sorba napvilágot láttak. Azoknak is ruha, cipő kellett. Nem, ez nem ment sehogysem . .. Ol évi próbálkozás után, mialatt három gyerekük született, Pallavicinihez ment juhásznak. Anyáson laktak egy pici cselédlakásban, amelynek lyukas volt a teteje, éjjel még a csillagokat is látni lehetett, Az eső is becsurgott. Amikor az úrnak panaszt tettek, hogy becsurog az eső, az azt mondta, hogy mondják meg az isfeinnek, hogy ne legyen annyi eső. Ha pedig a bért kérte tőle, kigúnyolta. Ezután a már egészen benépesedett család 1941-ben Szőrogre ment Schaiiei Gyulához, aki egy ügyvédA felszabadulás Esztergomban találta a már nyolctagú Kovács családot. Kovács András csak akkor hitte el, hogy főbbé nem kell már félnie az úri korbácstól, meg Vásárhelyi György „bitóíájától", amikor megkapta a tíz hold földet. Soha el nem múló hálával gondol a Szovjet Hadseregre, amiért széttéptél a fojtogató bilincset. De megint megvolt a baj. Mit kezdjen ö tíz hold földön iga és gezdasági felszerelés teljes hiányában. A zsíros gazdáktól kérjen kölcsön igái? Az'án dolgozza vissza, robotoljon tovább? Nem, ez nem neki való. Örült, hogy egyszer már a maga földjén, magának termelhet. Kovács Andrásnak szorgalmas munkája nyomán 1949-ben már két lova és teljes gazdasági felszerelése, 40 darab birkája volt. Mintagazda lett belőle. Akkor alakult meg Esztergom határában az első tszcs, melynek alapító tagjai között ott volt ő is, | A tszcsben megint juhász lett, de nem a régi juhászsors folytatódott f/f, hanem egy teljesen új élet kezdődött. Nem lyukastetejű házban lakott, hanem cseréptetős parasztházban, amit 5 maga épióett a népi demokráciában. Nem semmibevett, kizsarolt cseléd volt már, hanem az új élet formálója, építője, a tszcs intézőbizottságának tagja. Kovács András szivében felébredt a honvágy. Felesége is egyre zaklatta, hogy menjenek vissza Dóczra, ahol annyi szenvedést és nyomorúságot éltek át. Tudta Kovács András, hogy Dóczon is fordult az idő kereke, hogy ott is letört a földesúr hatalma és az egykor kizsákmányolt cselédek százai ott is kezükbe vették az irányítást. Vcgül rászánta magod. „Ott is tszcs tag leszek, ott is csak szabadon élek a földesúr igája nélkül. Ugyanúgy magamnak építek, m'nt itt". Tehát visszaköltöztek Dóczra és a sándorfalvi Rózsa Ferene-tszcs juhásza lett. a tszcs Dóczon levő legelőjén legeitől azóta is a birkákat és ott is telelteti ki. Mikor visszaemlékszik a múltban Dóczon töltött éveire, szinte elszorul a szive, hogy mi volt ö akkor és mi lett ma. A gyerekei mind emberhez méltó ruhában járnak és minden lehetőségük megvan a tanuláshoz. Tanulnak is. A legöregebb fia agronómus, a másik vontatás, a lánya pedig könyvelő A többiek rrjég általános iskolába járnak. Ők már nyugodtan tanulnak, merí jövőjük biztos és nem kell félniök attól, hogy télen nem tudnak iskolába járni, mert nem lesz cipőjük. Telik már nekik cipőre is, meg ruhára is. Így vált Kovács András, a írjilt rabszolgájából megbecsült emberré, a boldog jelen és jövő építőjévé, a Rózsa Ferenc-tsz intézőbizottságának tagjává. 4 , :.lfí [ fT' Erki'A. Tegnap délulán a Szegedi Tudományegyetem dísztermében ünnepélyes keretek között o6ztotfák ki a Szegedi Egyetem? tanárainak a doktori és kandidátusi okleveleket. Az ünnepségen megjelent Tolnai Gábor, a Tudományos Minősítő Bizottság titkára, Pamuk István elvtárs a Váro6Í Pártbizottság agit. prop. osztályának vezetője és Tury Géza elvtárs, az Egyetemi Pártbizottság titkára. Az ünnepséget Fodor Gábor elvtárs. egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem rektora nyitotta meg, majd Tolnai Gábor elvtárs mondotta el ünnepi beszédét. Elmondotta, hogy az jj tudományos fokozatok bevezetése a tudomány fejlődésének új lendületet adott. „Bőven jelentkeztek már eddig is — mondotta a többi között , egyetemi tanáraink disszertációkkai az új todorrrányos fokozat, megszerzésére és nyilvános vitán való megvédésére, fiatalok és öre. gek, aktív és nyugalmazott professzorok egyaránt. Tudósaink körében tehát áttört az a fal, amely a törvényerejű rendelet megjelenésekor még megvolt. Tudósaink nagy többségükben már világosan látják, hogy az igazi tudományos fejlődés csaik úgy lehetséges, az igazi haladó tudomány csak úgy fejlődhet, ha nyilvános vitákban a disszertációk megvédésével, az egyetemi viták szellemében viszik tovább, lendítik előre azt a tudományt, amely ma már elválaszthatatlan népgazdaságunk fejlődésétől, elválaszthatatlan a szocializmus' építésétől." Ezután Fodor Gábor elvtárs a hallgatóság tapsai közepette kiosztotta az egyebeim Tanárainak a doktori és a kandidátusi okleveleket. Kandidátusi oklevelet kapott SőTér István, KoltayKas'ncr Jen°, Schultheisz Emil, Bónis György, i Martonyi János, Móra Mihály, Tet, i tamanti Béla, Gerőné Fazekas Er. 1 zsebet, Princz Gyula Greguss Pál, ; WaLner Károly. Issokutz Béla, Kori pási Bé;a. Batizfalvi János, Rávnay I Tamás, Karádi István, Kanyó Béla, ' Láng Imre, Jáki Gyula Gellért Albert Fazekas Gyula. Kukán Ferenc, Dávid Lajos, Koch Sándor, Kőszegi Dénes, Barótt Dezső Kiemm Antal, Czoniczer Gábor, Kránüi András, Doktori oklevelet kapott Mészöly Gedeon Huszár István, Ha'tyasi Dezső, Kiss Árpád és Bariucz Lajog egyetemi Tanár. Az oklevelek ünnepélyes kiosztás* után az új doktorok és kandidátusok hozzászólásaikban elmondották, hogy a tudományos fokozatok odaítéléséből népi demokráciánk megbecsülését érzik, s ígéretet tettek további jó munkára. Schultheisz Emil, a jogi tudományok kandidátusa a többi között a következőket mondotta: „Nekünk a Tudományt úgy kell és úgy is fogjuk művelni, ho-gy a.z a szocializmus építésének jelentős előmozdítója legyen. A szocialista tudomány művelőjének lenni nemcsak díszt és megtisztelést jelent, hanem nagy felelősséget a dolgozó nép iránt, amely minket mai őrhelyeinkre állított. Ettől a felelősségtől áthatva Ígérem most, kitüntetett társaim és a magam nevében, minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy szaktudomá. nyunkat új eredméyekkel gazdagítva rójuk le hálánkat dolgozó né-* pünk iránt " Ezután Tury Géza elvtárs, az Egyetemi Pártbizottság titkára' Szólalt fel, majd Fodor Gábor zárószuvaival befejeződött az egyetem ünnepélyes tanácsülése. Baráti országok államférfiadnak üdvözletei a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 3. évfordulója alkalmából A Kínai Népköztársaság kikiá'tásának 3. évfordulója alkalmából a baráti országok államférfiai üdvözölték a kínai államférfiakat és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságát. Klement Goftwald, a csohsz'ovák nép, Petru Groza, a Román Népköztársaság népe, Viko Cservenkov, a bolgár nép, Enver Hodzsa, az albán nép, Wilhe m Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság népe nevében üdvözölte Mao Ce-Tungot, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnökét. Gh. Gheorghiu Dej, a Román Népköztársaság miniszter, tanácsának elnöke Csou En-Lájhoz, a Kínai Népköztársaság népi közigazgatási tanácsa elnökéhez iníézett üdvözlő táviratot. A Német Kommunista Párt elnöksége nevében Max Reimann üdvözölte a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságát. Egyre boldogabb a szovjet kolhozparaszíok élete ÜZENET TITO BÖRTÖNÉBŐL Ljübinka, hol vagy, hol vagy kedvesem? Köröttem éj van, botlok, mini a vak, hideg rács őriz tetves priccsemen, az egész ország egy börtönlakat. Mennék a fényre, véres testemet vonszolnám, hogy kötözze két kezed. Ljubinka, hol vagy, hány évezredet szenvedtem át, mióta rab vagyok? Hideg falak, hát nyíljatok szét végre! Szurok-sötétség ne vedd el szemem, Ljubinka vár, ha nap szökik az égre, ha felesengnek a győzelmi dalok a vérben ázott, dús, szerb földeken, Ljübinka, súgom, suttogom neved, ezerszer írtam véremmel a falra, mert reggelre a nedvesség lemarta, s ezerszer írom, míg erős leszek. Erős leszek, a Párt is így tanított, erős leszek, mert népemért teszem. Nem mondtam én egy jajjal-teli szitkot, mikor belöktek ide véresen. Erős leszek, mint veled ott a télbem, mikor vártuk a szovjet tankokat... Hány éve is? Kilencszáznegyvennégyben ... még üldöztük a vert germánokat. Erős leszek, mint olt, mikor a csapdái Tito ásalía, hogy bukjunk bele. — Nem tudtuk még, hogy népünket becsapták, hogy árulókkal volt sorunk tele. Ljubinka, drága, szabad vagy e még, nem hullt-e rád is vak, szurok-sötét? — Tátongó űr a szájuk, jól vigyázz! Tudom, hallgatsz, ha még szívedbe zársz. Ljubinka, kedves, nézd, hogy leskelődnek, a gondolatot ölnék meg, ha tudnák. Négy napja már, hogy éhesen gyötörnek, s minden szavukban ott van a hazugság. Tudom, Ljubinka. o'thon nincs kenyér se, elvitték mind a búzát egy szemig, de Belgrádban mulatnak reggelig, a kenyerünk meg a yenkik szegik, a kenyerünk... De ne vessetek mégse, ha száz pribék is ütne rátok otthon, a tűz szemedben énértem lobogjon, s kik itt vannak még velem, azokért! Ljubinka, kedves, üzenem neked, ha még szabadon ér az üzenet, hogy menj oda, hol a sűrű hegyek a kopók elől védnek, rejtenek, Szűkség van rád ott, gyűlnek a sorok, hogy fegyvert fogjon népünk sok fűn, — s tudom, a fegyvert te is úgy fogod, hogy szabad hegyen Jugoszlávia. Ljubinka, hol vagy, merre kérdem: élsz-e? Milos, szerelmed él és élni fog, mert rvincs halál, csak győzelmünk reménye: Tito uralma, recseg és ropog! LŐDI FERENC Moszkva A „Krasznaja Zvjoda" közölte D. Manyuhinnak, az aíekszejevkai kerületi szovjet 'végrehajtóbizottsági elnökének cikkét. A kolhozfalvak képe — írja Manyuhin — évről-évre változik. Például a „Csapajev1' kolhoz sokágú I gazdasággá nőtt és évente 3—4 millió rubelt jövedelmez. Ezt az összeget mindenekelőtt a közösségi gazdálkodás további erősítésére használják fel. A kolhozban 1948*ól 1951-ig nagyteljesítményű villanytelep, vezetékes rádióközpont, mozi klub, tízosztályos iskola és óvoda épült, öröm megtekinteni az állattenyésztő gazdaságot. Az istállók és a baromfiólak a zootechnika összes követelményeinek figyelembevételével épültek. Minden. munkafolyamatot gépek Végeznek, a teheneket villanyfejőgép feji és a juhokat villamos-géppel nyírjákNagy figyelmet szentelnek az új falu rendezésének Az épületek Ml, lett fiatal fák áliuak. A Komszomol szervezet kezdeményezésére 55 hektáron kertet ültettek, azonkívül nagy parkot, két teret, védöerdősávot létesítettek éa sporttelep ia épült. Nagy sikereket arattak az „Ut a szocializmushoz" nevű kolhoz tag. jai is. Az ötödik sztálini ötéves tervben: — állapítja meg befejezésül Ma. r.yuhin — kerületünk az egész országgal együtt újabb sikereket ér majd el a nép jólétének és kutturá-1 janik növelése terén. (MTI) Az amerikai nép kényszeríteni fogja a jelölteket, hogy a koreai háború azonnali befejezése mellett foglaljanak állást New York, (TASZSZ). A newyork' „Daily Worker" jelentése szerint Richardson, az „Amerikaiak Békemenete" szervezet egyik vezetője egyhetes körutazást tett Illionls, Ohió, Visconsin, Indiana, Missouri és Michigan államokban, hogy a helyszínen ismerkedjék meg a békeharcosok tevékenységével. Útjáról viszalérve kijelentette, hogy a középnyugati államokban a központi politikai kérdés a koreai háború befejezése. A lap rámulat, hogy Richard'on ezt a kijelentését az említett államok békeharcosainak jelentéseire, szakszervezetek, vallásos egyesületek topjainak és sok esetben konzervatív köröknek hangulatára alapltia. Richardson közölte, hogy a napokban 18 Saint Louis városbe.i anva levelet intézett Trumnnhoz és követelte, hocv szüntessék be a háborút Koreában. Elmondta, hogy a „Free Press" című detroiti lap közvéleménykulatása bebizonyította; a megkérdezettek 90 százaléka a koreai háborút tartja a választási hadjárat főkérdésének. „Bármerre is jártam — mondla Richardson —, mindenütt arról győződtem meg, hogy a nép kényszeríteni fogja a politikai tisztségekre pálvázó je.ölteket, hogy a koreai háború haladéktalan megszüntetése mellett foglaljanak állást." Fokozódik a gengszferízmus az Egyesült Államokban Amerika nagyvárosa:ban egyre bizonytalanabb a járókelők helyzete. Mint az „AFP" newyorki jelentése közli, „a napokban a newyorki rendőrség főnöke utasítást adott arra, hogy éjszakánként az utcákon és a newyorki földalatti vasút állomásain erősítsék meg a rendőrőrszemeket. Az intézkedést a nők elleni egyre gyakoribb támadások tették szükségessé" ;— közli a- ieleiiiéa- ..