Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-02 / 231. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952. OKTÓBER 2. 7 3 Fokozzuk tovább az őszi mezőgazdasági munkák ütemét ' Lapunk: vasárnapi számában ér­tékeltük az őszi mezőgazdasági mun­kák állását, mely szerint igen nagy lemaradások mutatkoztak. Főleg a vetés és trágyázás területén. Az­óta lényeges javulás tapaszialható. A burgonyát és napraforgót 100 százalékig, a kukoricát pedig 96 százalékig betakarították a szegedi dolgozó parasztok. A még hátralévő 4 százalék kukoricái másodvetésű. Azonban a szántás még mindig nem megfelelő ülemben halad. A vető­szántást mindössze 32 százalékban végezték el, ennyi volt a mult héten is; az őszi mélyszántás emelkedett valamit, 18 százalékról 21 száza­lékra. A vetés azonban még min­dig nagyon lassan halad. A mi­nisztertanács által megszabott ha­táridő már lejárt és még az árpá­nak csak 45 százalékét,, a lucerná­nak pedig 62 százalékát vetették el. Ezt a lemaradást további lendületes munkával kell behozni. A búzave­lést most kezdik Szeged dolgozó pa­rasztjai. Igyekezzenek a vetőmagot minél előbb beszerezni kölcsön, vagy vásárlás útján: búzavetőmag a ta­nácsnál piaci áron igényelhető . A trágyázás 65 százalékról 85 százalékra emelkedett, ez még ugyancsak kevés, mert a határidő szeptember 30-ávaI lejárt. A tanács gyorsabb ütemben folytassa az ud­ivar-vizsgákat. MI1 Az Alkotmány tszcs gyorsítsa meg a szántás ütemét Szeged tszcs-i közül most az Al­kotmány-tszcs érte el a legjobb ered­ményt. A betakarítást, árpa, lucer­na és az őszi takarmánykeverék ve­tését 100 százalékig elvégeziék. Ve­tőszántást búza alá 60 százalékig vé­gezték el, aiz őszi mélyszántást pe­dig még csak most kezdik meg. Gyorsítsák meg a szántás ütemét. Az Alkotmány-tszcsben a trágyázás befejezés előtt áll. A Táncsics tszcs-ben megkezdték a gyapotszedést A Táncsics-tszesben megkezdték a gyapotszedést. A műtrágyázás fo­lyik. öszúrpát 8 kat. holdon vetet­tek még csak el — keresztsorosan. — A betakarítás kukoricából, bur­gonyából és napraforgóból 100 szá­zalék, trágyázás 100 százalék, búza alá a vetőszántás szintén 100 száza­lékig készen van. Az Uj Elet tszcs-ben elmaradtak a szántással Az Űj Élet-tszcsben a szántással elmaradtak, mert még a vetőszán­tást csak 20 százalékig, &z őszi mélyszántást pedig 6 százalékig vé­gezték el. Ugyancsak elmaradtak az árpavetéssel is. amit eddig csak 50 százalékig teljesítettek. Végezzék gyorsabban az ősziárpa vetését, mert annak határideje már lejárt. A takarmánykeverék és lucernave­tést 100 százalékig, a kukorica, bur­gonya és napraforgó betakarítását szintén 100 százalékig befejezték. Algyő halárában már zöldéi a rozs Algyő községben Igen szépen ha­ladnak az őszi mezőgazadsági mun­kák. A rozsot, lucernát és őszi ta­karmánykeveréket 100 százalékig, az árpát pedig 96 százalékig vetet­ték el. A rozs az esőzések ulán szé­pen kizöldült. A búzavetést most kezdik, a minőségi búzavelőmagot biztosították. Vetőszántást 40 száza­lékig végezték még el. mert eső előtt nem tudtak szántani, őszi mélyszántás 15 százalék. A szán­tás most az esőzések után lendüle­tesen halad. A trágyzást 70 száza­lékig végezték el. Udvarszemlét még nem tartottak, amit sürgősen meg kell kezdeni, mert csak úgy tudják biztosítani, hogy minél előbb elérjék a trágyzásból is a 100 szá­zalékot. Kübekházán a vetőszántást eddig búza alá 70 százalékban végezték el, a mélyszántást pedig 97 százalékig. A trágyát 100 százalékig kihord­ták Kübekháza dolgozó parasztjai. A lucernát 100 százalékig, az őszi takarmánykeveréket szintén 100 százalékig elvetették, Röszkén befejezték a vetőszántást Röszke község dolgozó parasztjai a trágyát csak 90 százalékig hord­ták ki. enr.ek az az oka, hogy a ta­nács nem tartotta még meg az ud­varszemlét. A vetőszántást befejez­ték, a mélyszántás pedig 25 száza­lékig végezték el. A vetés terén le­maradás tapasztalható, mert árpá­ból 90 százalékot, lucernából pedj^; 85 százalékot vetettek el, pedig a határidő már lejárt. Rozsvetés szé­pen halad, mert már 89 százalékig teljesítették tervüket. w A DEMA Cipőgyár dolgozói kivetették magukból a konkolyt Gombkötő volt nyilas cipőgyáros eltávolítása után serényebben folyik a munka az üzemben A DÉMA Cipőgyárban hoisszabb időn keresztül több hiba volt, mind a mennyiségi, mind pedig a minő­ségi termelés terén. Különösen visszaesett a termelés akkor, ami­kor az üzem dolgozói más modeli gyártására tértek át. Minden egyes alkalommal elégedetlenség lett úr­rá a dolgozókon és az üzem ve­Eetőségének bizony nagy munkába került a dolgozók elégedetlenségét, téves nézeteit eloszlatni. Az üzem­ben 6okáig nem tudták megálla­pítani, hol a hiba, de amikor a ,,Délmagyarország" szeptember 27-i száma rávilágított a hibák gyöke­rére, az üzemi pártszervezet is megtalálta a helyes utat. Az elé­etlenséget szító Gombkötő Ist­ván volt makói nyilas cipögyáros volt. Ez a kapitalista nyilas gaz­ember beférkőzött a dolgozok közé és aljas aknamunkájával próbálta megbontani a dolgozók egységét. Nézzük meg, milyen bomlasztó munkát végzett Gombkötő a DÉMA Cipőgyárban. , i , p* i ! Miért nem bontakozott ki a brigádverseny? Az üzemben sehogy sem bonta. kozott ki a széles szocialista mun­kaverseny. A sztahánovisták, az élenjáró dolgozók nem törődtek a 100 százalékon alul teljesítőkkel. A szabászaton, ahol Gombkötő dol­gozott, nem tudott kibontakozni a brigádmozgalom, a brigádverseny, mert Gombkötő nem akarta és ál­landóan ellene beszélt a brigádok megalakulásának. _ Amikor tapaszta­latcserére küldték Budapestre a vállalat másik szaktársával, beszá­molójában ugyan nem. de munka­közben széttében-hoisszában arról beszélt, hogy „bizony Budapesten megbecsülik az élenjáró dolgozó­kat, nem úgy, mint itt, de ott az­tán „elejtik" és nem segítik azo­kat, akik a termelésben gyenge eredményt érnek el." Nem egy esetben a szakszervezet megkerü­lésével bérköveteléssel állt az üzem vezetősége elé, ós uszályába saj­nos több jó dolgozó is beleesett. Az üzemen kívül a dolgozó társai­ból kedélyes, kocsmázó társaságot szedett össze és serény borozga'ás közben, meghányták vetették a dogokat. Ezzel elérte, hogy dolgo­zó társai, akivel este együtt boroz­gatott, nappal ugyanaz1 a követ fújták, amit ő. Gombkötőnek dolgozótársai olvasták tejére bűneit A leleplező cikk nyomán azon­ban kinyílt a dolgozók 6zeme, és Gombkötőben - akinek KÍ6S Ernő volt jobboldali szocdem. képviselő, leg­kedvesebb barátja, adott igazol­ványt, amelyben tanuk aláírásával bizonyította, hogy Gombkötő nem volt nyilas — egyre jobban felis­merték az ellenséget. Az üzem ve­tetóséfiótöl követelték, hogy 4 ieg-. rövidebb időn belül távolítsa el az üzem területéről Gombkötőt. A dolgozók kérésére az üzem vezető­sége röpgyűlést hívott össze, ahol a dolgozók maguk olvasták a fe­jére Gombkötőnek aljas bűneit, teljesen lerántották erről a nyilas bitangról a leplet. Elmondották, hogy minden rendellenes dolgot a háltérből Gombkötő irányított üzemben. Arról is beszéltek felhá­borodva, hogy Gombkötő hogyan lázított a békekölcsön jegyzés el­len. Éles szavakkal arcába vágták Gombkötőnek a normacsalást is. Végül Gombkötő István, a dolgozók 6orfala között, megvert ellenség­ként úgy hagyta el az üzemet, mint egy kiebrudalt kutya. A dolgozók behozták lemaradásukat A DÉMA Cipógyár dolgozói ki­vetették magukból a konkolyt. Szerdán reggel már üresen állt a szabászaton Gombkötő helye. De munkája egyáltalán nem hiányzik. A szabászok lelkesen végzik a munkát, mert nincs közöttük már az, aki rémhírekkel, állandó ha­zug ámításokkal félrevezesse őket. Igaz ugyan, hogy amióta Gomb­kötőt az üzem dolgozói úgy is­merték meg. mint ellenséget, már keveset tudott ártani. Nem hallgat­tak rá és az a néhány nap elég volt arra, hogy az üzem dolgozói behozzák szégyenteljes lemaradásu­kat és tervüket határidő előtt tel. jjesítsék. A békekölcsönjegyzés ké­pe lg megváltozott. Ma már büsz­kén dicsekednek azzal, hogy az egy főre esö átlag 493 forint. Gombkötőt a harmadik negyed­évi terv utolsó napján távolították el az üzemből. Gombkötő lehajtott fejjel hagyta el az üzemet, míg a gyár becsületes dolgozói emelt fővel lépnek ki a kapun. És szer­dán, október elsején — a negyedik negyedéves terv első napjának kezdetén — sokkal serényebben fogtak a munkához. Megfogadták, hogy negyedik negyedévi tervüket jóval a határidő előtt fejezik be és január elsején pedig 6oha nem lá­tott lendülettel kezdenek hozzá öt­éves tervünk negyedik' évéhez. , * Megjegyezzük, hogy Gombkötő mindezek mellett „jó munkájáéit" sztahánovisla oklevelet és kitünte­tést kapott. És hogyan? A Könnyű­ipari Minisztérium ellenőrző osztá­lyának akkori vezetőjével, Buciik Vilmossal igen-igen kebelbarát volt Gombkötő úr. Budik Vilmos volt az, aki megleledkezett az osz­tályharc vitelének szükségességéről és ő beszélt számos esetben Gomb. kötő ,,érdemeiről" s az ő segítsé­ge révén, sőt közbenjárása. Utasí­tása révén adták ki Gombkötőnek a kitüntetést. Milyen jó volna, ha az illetékesek megnéznék Gombkö­tő támogatóit, Budikot és a cipő­ipari főosztályon Csehi elvtársat, akik igen-igen szivükön viselték Gombkötőnek, a nyilasnak, a volt gyárosnak, az osztályellenségnek sorsát. Az Országos Béketanács távirata az ázsiai és csendesóceáni népek békeértekezietéhez Az Országos Béketanács a következő táviratot küldte az ázsiai és csendesóccáni népek békcértekezlcténck Pekingbe: A felszabadult, új hazát építő magyar nép, a magyar békehar­cosok milliói lorró testvéri üdvözletüket küldik az ázsiai és csendes, óceáni népek békcértekezlcténck. Népünk lelkesedéssel és együttérzéssel tekint a békeértekezlet munkája elé, mely barát és ellenség előtt egyaránt bizonyság, liogy a nagy Kína és Korea hős fial, a szabadságukért és függetlenségükért küzdő gyarmati országok népei a Szovjetunió vezette hatalmas béke­tábor soraiban elszántan védelmezik a világ békéjét. Bízunk abban, hogy a földkerekség lakosságának kétharmadát képviselő kiihlittek megbe szélései és határozatai hatalmas csapást mérnek az amerikai Imperia­listák háborús készülődésére és megakadályozzák a csendesóccáni tömb összctákolását, ez újabb, még kegyetlenebb gyarmati iga ková­csolását. Hisszük, hogy a kongresszus határozatni és intézkedései meg. teremtik az ázsiai és csendesóccáni népek egységes békeszervezetét­mely tettre vá'fva a népek békeakaratát, meghiúsít minden aljas és gonosz próbálkozást a népek békéje ellen és meggátolja a hitleri bor­dák szövetségesének, a japán fasizmusnak a felfegyverzését, fel Iá masztását A népek bécsi béketalálkozója előtt a magvar nép is békekongresz­szusra készül. Biztosítjuk az értekezlet részlvcvőlt és az általuk kép­viselt ázsiai és csendesóceáni békeharcosok millióit, hogy a népi de­mokráciák sorában népünk Is készen áll béketulleive-, fokozott erő gyűjtéssel segíteni harcukat, a magunk és minden nép békéjének vé­delmében. , MAGYAR ORSZÁGOS BÉKETANACS 14 évvel ezelőtt jelent meg J. V. Sztálin ,fl Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártiának története Rövid tanfolyam" című munkája Moszkva (TASZSZ). 14 évvel ez­előtt, 1938 okióber 1-én jelem meg J. V. Sztálin „A Szovjetunió Kom­munista (bolsevik) Pártjának tör­ténete" „Rövid tanfolyam" című munkája. Sztálin elvtárs müve a néptömegek millióinak lett erős fegyvere a kommunizmusért vívott harcban. A Szovjetunióban 14 év alatt 67 nyelven, 41 nrülió példányban je­lent meg a Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Pártjának törté­nete. Bukarestből jelenti az Agerpress, hogy J. V. Sztálin művét a Román Népköztársaságban eddig román nyelven egymillió példányban, ma­gyar nyelven pedig 33 ezer pél­dányban adták ki. Tiranai TASZSZ jelentés arról számol be, hogy az albán lapok szerkesztőségi cikkekben foglal­koznak J. V. Sztálin „A Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Párt­jának története. Rövid tanfolyam" című munkája megjelenésének 14. évfordulójával. u^j , , , így dolgoztak a Szegedi Ruhagyár népnevelői a III. Békekölcsönjegyzés sikeréért A begyűjtési minisztérium versenyjelentése A hét első felében a kukoricabe­gyüjtés üteme javu t, a napraforgó­begyűjtés azonban még mindig nem kielégítő. A kukoricabegyűjtésben továbbra is Szolnok megye vezet, amely tervét eddig 74.8 százalékra teljesítette. Az elmúlt három nap­ban a legjobb kukoricabegyüjlés: eredményt Nógrád megye érte e, amely 11.8 százalékkal növelte ku­koricabegyüjtését. Jó eredményt ért el Győr megye 9.6 százalékos emel­kedésével. A leggyengébben ment a hét elején a kukoricabegyüjtés Tol­na és Raranya megyében. A kukoricabegyiijtési verseny ál­lása: tv Szolnok. 2. Pest. 3. Heves, 4, Nógrád, 5. Csongrád. A burgonyabegyü.itéshen továbbra is Győr megye vezet 87 százalékos tervteljesítéssel. A hét első felében Fejér megve érte el a legjobb bur­gonvabegyüitési 'eredményt. Begyűj­tését 20 százalékkal növelte. Hajdu 1t százalékkal második. Vas 10 százalékkal a harmadik legjobb be­gyűjtési eredményt érte el a hét el­ső felében. Legrosszabb a három­napi begyűjtése Csongrád megyé­nek. amely különben is ielentösen lemaradt a burgonvabegyü jtésben, A burgonyabegyűjtésj verseny, ál­lása: 1. Győr, 2. Pest, 3. Fejér, 19. Csongrád. A napraforgóbe gyűjtésben Vas megye szilárdan tartja az első he­lyét, amelyet a mult héten hódí­tott el Fejér megyétől. Vas megye 67.7 százalékra teljesítette eddig tervét. A napraforgóbegyüjtésben is Csongrádé a legrosszabb heti ered­mény, de alig valamivei iobb Sza­bolcs megye napraforgóbegvüjtési eredménye a hét első napjaiban. A napraforgóbegvüjtési verseny állása: 1. Vas, 2. Fejér, 3. Komá­rom, 15. Csongrád. Tömegtüntetés Oslóban a lakásínség miatt Oslo (TASZSZ). A norvég fővá­ros hajléktalan lakosainak ezrei tüntettek szeptember 29-én este „Lakást a népnekl" jelszóval. A tüntetésben részt vettek több vidéki város hajléktalanjainak Os­lóba érkezett képviselői is. A fel­vonulók a Sfroting épület előtt gyűlést tartottak. A gyűlésen ha­tározatot hoztak, mely követeli, hogy a Storting é6 a kormány sür­gősen számoja fel a lakásínséget, A minisztertanács Harmadik Bé­kekölcsönjegyzésre való felhívását a Szegedi Ruhagyár dolgozói is nagy lelkesedéssel fogadták. Nem egy olyan dolgozónk van az üzem­ben, aki lelkes hangulatával magá­val ragadta a dolgozótársait és sz n_ te harc folyt azért, hogy ki je­gyezzen elsőnek békekölcsönt. A jegyzés napján a népnevelők között is lázas készülődés indult meg a felvilágosító munka előkészítésére, megszervezésére. Az üzemi alap­szervezetek vezetői s az üzemi bi­zottság közösen beszélték meg az el­végzendő feladatokat és arra töre­kedtek, hogy a Harmad k Bókeköl­csön jegyzést minél zökkenő mente­sebbé tegyék. Munkatermenként agitációs csoportokat hoztak léire. Egy-egy csoport 5—5 főből állt. akik jó tapasztalatokkal, érvekkel látták el a népnevelőket. Igen nagy segítséget nyújtottak a tömegszer­vezetek aktivái így az MSZT, az MSZHSZ és a DISZ népnevelői lendületes munkát végeztek. Külö­nösen szép eredményt értek el az üzem fiataljai, akik azzail a jelszó­val indultak munkára, hogy: „Ne­künk kell példát mutatni mind a jegyzésben mind pedig a munká­ban, mert mi, fiatalok köszönhetünk legtöbbet párlunk szerető gondosko­dásának. ame'y nemcsak a felsza­badulás óta, de az ö'éves terv ke­retén belül körülövez bennünket". Elekfalvi Katalin ifjúmunkás fi­atal dolgozótársai között saját éle­téből hozott fel példái. Elmondotta, hogy amikor az üzembe felvették, először mint gépes dolgozott. Az üzem vezetőségétől, a pártszervezet­től nagy segílséget kapott és szép eredményeket ért el. Később a párt­szervezet és a vállalatvezetőség szakmai iskolára küldte el, hogy olt tovább képezhesse magát. E'mor.dja munkája közben azt is, hogy min­denki részesülhet ilyen támogatás­ban és közbon párhuzamot von a Horthy-rendszer ifjúmunkásai éle^e és a mai ifjúság élete között. Per­sze, mindezek mellett példamutató jegyzésével ls agitál Elekfalvi elv­társnő. Egyhavi fizetését, 1000 fo­rintot adott kölcsön a dolgozó nép államának, így jó felvilágosítómun­kája mellett számosan követték pél­dáját. Polgár Gyuláné elvtársnő fáradt­ságot nem ismerve, már reggel fél 6-kor bejött az üzembe, hogy vé­gezhesse azt a feladatát, amellyel a párt bízta meg. Türelmesen és oda­adóan beszélt dolgozótársaival cs el­mondotta, felvilágosító munkája közben, hogy mién kell békeköl­csönt jegyezni. Beszélt arról, hogy milyen volt az ő, valamint a többi dolgozótársa élete a Horthy-rend­szerben, amikor rettegni kellett a holnap'ól és úgy éltek egyik napról a másikra. Később pedig elmondot­ta, hogy menny vei másabb ma az élet. Nem kell félni a dolgozóknak. hogy utcára kerülnek és betevő fa­lat nélkül éhezik majd a család, a gyerekek. Beszélt arról is, hogy kormányunk az eddigi kölcsön­jegyzésekből iskolákat, egyetemeket, napközi otthonokat, gyárakat épít­tetett, amely mind-mind a dolgozók érdekeit szolgálja. Elmondja azt is, hogy a múltban nem lehetett ^ a munkások gyermekéből orvos, tanár, katonatiszt, gyárigazgató, és ma lépten-nyomon találkozunk anyák­kal, feleségekkel, akik büszkén di­csekednek azzal, hogy gyermekeik, férjük vezető helyen dolgoznak. Polgár elvtársnő ezzel a felvilágo­sító módszerével elérte, hogy a dol­gozótársai megértették a békeköl­csönjegyzés jelentőségét és számo­san akadtak olyanok, akik kezdet­ben keveset akartak jegyezni, azlán Polgár elvtársnő felvilágosítása nyomán duplájára emelték az ösz­szeget, amelyet jegyezni akartak. Sorolhatnánk azonban még igen sok népnevelő elvtársat, aki nem­csak saját életének történetével agi­tált, hanem a hozzá beosztott dol­gozo életéből merített agitációs ér­veket. Többen azzal é-veltek. hogy megkérdezték dolgozó' ársaiktól, hogy az elmúlt rendszerben vájjon fájt-e a tőkéseknek, a gyárosoknak, hogy a munkások gyermekeikkel együtt pincékben, egészségtelen odókba:> laknak, ahol a tbc és más pusztító népbetegségek uralkodjak és szed­ték áldozataikat, a gyermeket? A mi államunknak ma legfőbb kincse a gyermek és pá tunk éppen ezért gondoskodik szeretettel gyermeke­inkről. Egészséges lakásokat építet­tünk 'sokcsaládos do'gozók részére. Iskolákat kaptunk a kölcsönökből. És a kölcsönadott összeget az álla­munk valóban a dolgozó nép élet­színvonalának emelkedésére fordí­totta. Ilyen és ehhez hasonló érvekkel dolgoz'ak népnevelőink a békeköl­csönjegyzés ideje alatt és így tud­tuk elérni, hogy üzemünk területén az egy főre eső jegyzési átlag 544 forintot lesz ki. Gasztány Ferencné. I I f a Ruhagyár dolgozója. Az o!asz kormány gyermekmenhelyeket engedett át katonai célra Róma (TASZSZ). A demokrati­kus lapok jelentik, hogy az olasz kormány 'es az amerikai katonai hatóságok közötti megegyezés ér­telmében a7 atlanti szövetség dél­európai parancsnokságának áten­gedik Bagnoliban (Nápoly előváro­sában) azokat az épületeket, ame­lyeket eredetileg három es félezer állami gondozás alatt lévő árva és hajléktalan gyermek elhelyezésére

Next

/
Thumbnails
Contents