Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-09 / 211. szám

4 KEI>W, Í95Í, jggpPTCMBTlt % Vasárnap délelőtt megnyitották a Könyv Ünnepi Hetét A MÓRICZ ZSIGMOND EMLÉKÜNNEPÉLY A Magyar írók Szövetsége Sze­gedi Csoportja, az Irodalomtörté­neti Intézet és a Városi Tanács va­sárnap délelőtt a Szabadság Film­színházban tartotta meg Móricz Zsigmond halálának 10 éves évfor. dulójának ée a könyv Ünnepi pe­tének megnyitó ünnepségeit. Az ünnepségen megjelent Zombori Já­nos elvtárs a városi pártbizottság Itütkára, Pamuik Istváin elvtárs a városi pártbizottság agit. prop. osz­tályának vezetője is. Az ünnepséget Kékesdi Gyula ©Ívtárs nyitotta meg, majd Sötér István író, egyetemi tanár, az iro­dalmi tudományok kandidátusa mondott ünnepi beszédet. — Móricz Zsigmond Írói nagysá­ga — mondotta a többi között — a néppel való kapcsolatában gyö­keredzik. Témáit, problémáit, 6 mű­vészetének minden eszközét — ere. jét a népből merítette. Móricz a nép éleiének legnagyobb ábrázoló­ja. Első feltűnést kelta müvétől, a „Hét krajcár'-tól életének zárókö­véig, a „Rózsa Sándor'Mg, müveit a néppel való felelős együttérzés hatja át. Eszményképe az alkotó, teremtő ember, e regényeinek drá­maisága abból a harcból alakult kl, amelyet ezek a teremtő emberek láz elmaradt, értetlen, ellenséges osztálytársadalammal vívnak. Mó­ricz éppen Szeged népének világá­ból alkotta meg Rózsa Sándor alak­ját, aki a szegényparasztság forra­dalmi útját példázza, e aki méltó utódja Petőfi „János Vitéz"-ének és Arany „Toldi"-jának. . — A ma írói is elsősorban az élettel, a néppel való elmélyült kapcsolatot tanulhatják meg Mó­ricztól — akinek életműve a benne kifejezett vágyakkal, igényekkel a mi jelenünk, a mi életünk felé mutat. Móricz ismert hősei a mi boldog életünkben találnák meg működésűk igazi és méltó terét — fejezte be beszédét Sötér István. Az ünnepi beszéd után Kuczka Péter költö „Ballada Kim Gu Ok kapitányról" cimú versét szavalta el. Több műsorszám elhangzása után Baricz Otfó, az írószövetség Sze­gedi Csoportjának tagja Nagy Sán­dor Sztálin-díjjal kitüntetett Kos­suth-diju6 szegedi iró „Megbékélés" című novellájából olvasott fel rész. leteket. Majd a Szegedi Kender­fonógyár szinjátszócsoportja nagy sikerrel mutatta be - Móricz Zsig­mond „Magyarosan" című jelene­tét. A műsorban szerepeltek még a Szegedi Állami Nemzeti Színház művészei és Fáy Erzsi, az Állami Operaház tagja. A Béke zenekar „Lefelé folyik a Tisza" címmel szegedi és szegedkörnyéki népda­lokból összeállított számot adott elö. Könyvkiállítás a Somogyi könyvtárban Az Ünnepi Könyvhét megnyitása alkalmából a Somoigyi-könyvtár könyvkiállítást rendezett. A kiátti tást Lödi Ferenc elvtárs, az író­szövetség Szegedi Csoportjának tagja nyitotta meg. — A felszabadulás óta eddig minden évben — mondotta a többi között — rendeztünk a könyvna­pokkal egyidöben könyvkiállítást. Az évről-évre hagyományosan meg. ismétlődő könyvkiállítás egv-egy állomása kuUúrális fejlődésünknek. Bizonyítják, ezt a könyvnapokon vásárolt könyvek állandóan növek­vő számai. 1949-ben 323 ezer. 1931­ben 755 ezer könyvet vásárollak dolgozóink. Ugyancsak ezt bizonyít­ják könyvkiadásunk növekvő szám­adatai is. 1951-ben a brosúrákat nem számolva 34 millió példány­ban adtunk ki könyveket. Ez a szám a Horthy-rendszerben elkép­zelhetetlen volt. 1938-hoz viszonyít­Vi a kiadott könyvek száma kere­ken négyszeresére emelkedett. — Ezek a számok, valamint könyvtáraink látogatottságának nö­vekedése is Igazolják Révai elv­társ megállapítását, hogy a magyar nép olvasó néppé vál'k. olvasva és tanulva épiti a szocializmust. — A mi országunk igazi ura a dolgozó nép. Népünk kulturális igé­nye évröl-évro növekszik, de az igények növekedése melleit és az­zal párhuzamosan kritikai érzéke, bíráló készsége ls iejlödik. Népünk nem akármilyen művet toqad el, nem akármilyen könyvei viit ma­gáénak. Ezt bizonyítja a Déri Ti­bor új regényével kapcsolatos vita is. M;nt minden vitás kérdésben, ebben is pártunk adta meg a pro­blémák vég6Ö megoldását, de az eleven érdeklődés azt tükrözi, hogy országunk útban van a'felé, hogy nem csupán a vas és acél hanem a könyvek, a kultúra or­szágává váljék. Ennek megvalósí­tásában is segít nekünk a nagy Szovjetunió példája — fejezte be beszédét Lódi Ferenc elvtárs. Ezután Szőke Mihály elvtárs, a Somogyi-könyvtár vezetője az egybegyűlt dolgozóknak bemutatta a kiállítás anyagát. Az anyag nem teljes ugyan, de mégis fényesen dokumentálja az 1952-es év gaz­dag könyvtermését. A kiállítás az Ünnepi Könyvhéten lesz nyitva. Üzemeinkben megkezdődtek a könyvhét ünnepségei Üzemeinkben megkezdődlek az Ünnepi Könyvhét ünnepségei. A Szegedi Paprikabováltó Vállalatnál tegnap délután 3 órakor nyitották meg az ünnepélyes könyvkiállítást. Az Irodalomtörténeti Társaság kép­viseletében HolecSka Jolán, a Tár. saság tagja méltatta Móricz müvé­Szocialista iparosítás a Bolgár Népköztársaságban: Egy év alatt 800 ipari vállalat létesült Az elmuit 8 esztendő alatt a Bolgár Népköztársaság néphatalma a népgaz­daság minden területén számtalan döntő sikert íratott. Az iparosítás óriási lendületet vett. A bolgár ipar termelése a mult esztendőben négy­Dzerte nagyobb voit mint 1939-ben, ebben az esztendőben pedig a bolgár ipar dolgozói azért harcolnak, hogy termelésüket 16.4 százalékkal nö­veljék az 1953-ik évre tervezett ter­meléssel szemben. Ez lényegében annyit jelent, hogy ez év végére a bolgár ipar az 1933-ik esztendőre tervezett termelését 16.4 százalékkal túlteljesíti. Ez a túlteljesítés legin­kább a bányászatra, a gépgyártásra *s az érctermelésre vonatkozik. Ebben az esztendőben az eúdig elért eredmények alapján a vas-,, a textH-, az élelmezés és vcgyl­lparban sokkal nagyobb ered­mény várható, mint amennyit az eredeti ötéves terv az 1953 ik esztendőre előírt. Ennek az ötéves tervnek a megva­lósítása során 4 esztendő alatt az ipar számtalan új ággal gazdago. dott és erősödött Bulgáriában. Kö­zöttük találjuk az elektromos- és ve­gyiipart, valamint az építőanyag ipart is. Az 1939. esztendőhöz viszonyítva ina kllencszerlc több gépet gyár­tanak. Ebben az évben a gépipari üzemek­ben több mint 100 fajta új gépet, az elektromos i|>ari vállalatoknál pedig több mint 40 fajta új cikket gyártot­tak. Bulgáriában a tralorok és a kombájnok kivételével az összes me­zőgazdasági gépet a hazai gyáripar áliftja elö. sőt ma már számtalan olya® fémfeldolgozó gép, nagyszámú elektromos gép, számtalan szerszám és szerszámgép is készül, amilyene­ket a múltban sohasem gyártottak. 1951-ben 19355-hez viszonyítva a bolgár textilipar a népgazdaság ré­szére 35 millió méler pamutszövettel és vászonnal, valamint több mint 3 millió méter gyapjúszövettel jutta­tóit többet a dolgozóknak. Nagymértékben megnövekedett a villanyenergia termelés is. Ma az 1939. évi termeléshez viszonyítva négyszerié több villanyenergiát ter­melnek Bulgáriában. Az elmuit esztendő során olyan villanycentrálék kapcsolódtak be termelésbe, amelyek együttesen tőbb villanyencrg'át termelnek, mint amennyit 1939-ben az akkor létező összes villanycentrálé ter­meli, Mig 1944. szeptember 9-ig körülbelül csak 300 falut kapcsoltak be a vilá­gítás hálózatába, addig 1951. végére a villamosított falvak száma 2800-ra növekedeit. Az utóbbi évek során számtalan újabb és újabb ipari vállalat kap­csolódott be a termelésbe. Az 1951. esztendőben több mint 800 új ipari vállalatot lé esi|et­tek 92 milliárd léva beruházással, ebben az esztendőben pedig 100 mil­liárd régi léva értékű beruházással felállított sok-sok új ipari vállalat kapcsolódott be a termelés menetébe. 1949. óta a legmodernebb techniká­val felszerelt új ipari vállalatok olyan láncolata keletkezeit, mint amedvnek egv-egv láncszeme a „Sztálin", a „Köztársaság" ,,Valk0 Cservenkov" hőelektrocentrálék, a „Vidima" vízielcktrócentrálé, a „Vaszil Kolarov" és a „Valko Cser­venkov" autójavító üzem. asztbeszt ós cementgyár, a »,Kiiment Vorosilov" gyengeáramú, a „Vaszil Koralov" erősáramú mű- és kábelgyár, a ha­la'mas méretű dimitrovgrádi Sztálin vegyikombinát, a „Tellman" fonó­gyár, az „A. Halacsev" textilkombi. nAt, a „Kirov" takarmánygyár és számtalan más Ipari létesítmény. Vegyészkongresszus Szegeden Szeptember 19., 20. éa 21-én a Magyar Tudományos Akadémia a szegedi egyetemmel és a Magyar Kémikusok Egyesületével közösen vegyészkongresszust rer " z Szege­den. A kongresszuson a legkiválóbb magyar vegyészek tartamuk előadást, amelyek részben a Békeépület tan. termeben, részben a Szerveskémiai Intézet előadótermében lesznek. szelét Elemezte a kiemelkedő aJkó.. tásokat. a „Hót krajcártól" kezdve a „Boldog ember"-en keresztül egé­szen a „Rózsa Sándor'Mg. Elmon­dotta. hogy Móricz írói művésze;o szakadatlan fejlődést mutat, mű­veiben mindig hevesebbé és éleseb­bé válik az uralkodó oszlály lelep. lezése. Holecska Jolán ünnepi beszéde ulán Lődi Ferenc elvtárs, az Iró­szövtéség kiküldötte mondotta el „Szivünkben őrzünk" című, Móricz Zsigmond halálának 13. évforduló­jára írj versét. Ezután az üzem kuLtúrgárdája Móricz . „Tökm&g1" című egyfevonásosát adta elö. majd csasztuskál énekellek, mely a könyv szereletére hívta fel a dolgozókat. A lelkes ünnepség ulán nagy ér­deklődésiéi kísérve kezdődött meg a könyvek vásárlása. A dolgozók a kiállított 100 könyvből mintegy 70-et az ünnepség után azonnal megvet­tek. A Késárugyárbarh szombaton kez­dődőit a .könyvkiállítás. A dolgozók már az első napon minlegy 40 da­rab könyvel vettek, közel 400 forint értékben. Az üzemi könyvtár részé, re 1560 forint értékű könyvet vásá­roltak. Nagy érdeklődés mutatko­zott az ifjúsági könyvek, szovjet re. gények, műszáki könyvek és Mó­ricz Zsigmond művei iránt. Különö­sen a „Bódog ember" című művet vásárolták. A Késáragyár dolgozói versenyben vannak a Seprőgyár dolgozóival, melyik gyárban adnak el több könyvet az Ünnepi Könyv, héten. A többi üzemekben is készülnek a könyvkiállítás megnyitására. A kultúrműsorokkal egybekötött ün. népségekéin az írod alom történeti Társaság és az írószövetség sze­gedi csoportjainak tagjai tanának előadásokált. A BOLGÁR DOLGOZÓ PARASZTSÁG NÉGY ÉV ALATT TELJESÍTETTE ÖTÉVES TERVÉT Szovjet kormányküldöttség érkezett Szófiába Szófia (BTA). Szeptember 7-én szovjet kormányküldöttség érkezett Szófiába, hogy résztvegyen szep­tember 9-e, Bulgária felszabadulá­sa évfordulójának megünneplésé­ben. A küldöttség vezetője Mihail Petrovics Taraszov az OSZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének el nöke és a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának elnökhelyettese. i Fígl kancellár megtagadta egy békeharcos küldöttség fogadását Bécs (TASZSZ). A ..Brückenbau A. G." munkásai és alkalmazottai levelet intéztek Figl kancel'árhoz, tiltakozásul az amerikai katonai készülődések ellen. A levelet szep­tember 5-én akarta átnyújtani az üzem munkásainak és alkalmazot­tainak küldöttsége Figl kancellár­nak. Figl azonban megtagadta a küldöttség fogadását. A oéke hívei ekkor a szövetségi kancellária előtt imperialistaellenes röplapokat kezd­tek terjeszteni. Nahaxz háziőrizetben Párizs (TASZSZ). Sajtójelentések szerint Nahasz volt miniszterelnök, a Vafd-párt elnöke háziörizetben van. Eddig 60 neves egyiptomi politi­kai vezetőt tartóztattak lc. A mezőgazdaság is bőséges ered­ményt könyvelhet el. A napok mú­lásával a szövetkezeti gazdaságok szánni is növeksz k. Az 1951. esz­tendő végén már 550 Szovjetunió á ial szállított kombájn dolgozott. Ebben az esztendőben a kom­bájnok száma 775 re emelkedett. A ' bolgár parasztság a múltban soha nem tudott oiyun termés­hozamot elérni, inlnt amilyent most ér el. Az elmúlt esztendőben, valamint eb­ben az évben dekáronként a búza átlaghozama meghaladta a 290 kg-ot, de voltak olyan területek is, ahoi dekáronként! a 600 kg-os átlaghozam sem volt rilka. A mezőgazdasági beruházások psz­szege is egyre növeszti©. 1951-ben 10 milliárd léva ériékben 1362 mező­gazdasági épület építését fejezték be. Több öntözőberendezést kapcsoltak be a termelésbe. Ma már Bulgáriában négyszerte' nagyobb területet öntöz­nek mesterségesen, min| 1944. szep­tember 9-e elölt. Az elmuit évben 412.000 dekár földteriilet öntözéséhez szükséges új csatornahálózatot és öntözési berendezést építettek. A most épiilő völgyzárógálak elkészül­tével az öntözött területek nagysága is megsokszorozódik., amiúltal termé­szetesen a földek hozama is jelentős mértékben megnövekszik, A bolgár parasztság az őlévcs tervben előirt mezőgazdasági ter­melést 4 éven belül teljesítette, sőt ebben az esztendőben már túl is haladta az ötéves terv áilal tervezett szintjét. A búza, a török búza, a gyapot, n napraforgómag, a cukorrépa, a do­hány és niás fontos mezőgazdasági termékeknél mutatkozik a legszem­betűnőbb túlteljesítés. A Bolgár Népköztársaság a mező­gazdaság szocialista átszervezése te­rén 1944. szeptember 9-e óta hatal­mas sikereket ért el. A paraszt gaz­daságok több mint 52 százaléka, a megművelhető terület 51,35 százaléka szövetkezeti gazdálkodásba törtörült. A szövetkezetek száma ma mér eléri a 2738-at. Az ország gabonatermő vidékein a mezőgazdaság legnagyobb része ma már szövetkezeti kezelésben van. General Toscvq járásban a paraszt­családok 87.2 százaléka, Nikopol járástan 80.1 százaléka. Lom já­rásban 78.5 százaléka és Csirp'án járásban 78.5 százaléka tömörült szövetkezetekbe A szövetkezeti gazdaságok jó mun­kájának példájára a szegény- és kö­zépparasztság tömegesen csatlakozik a kollektív gazdálkodáshoz. A szö­vetkezeti gazdaságok a legfejlettebb szovjet mezőgazdasági technikát al­kalmazzák, amely évről-évre gazda­gabb termést biztosit a dolgozók­nak és mind a növénytermesztés, mint pedig az állattenyésztés terén hatalmas fejlődés mutatkozik. A szövetkezeti gazdaságok termés­hozamainak állandó növekedésével természetesen a .szövetkezeli tagok jövedelme Í9 egyre növekszik. Bulgáriában nra már szinte álta­lános az, hogy a volt zsellérek, cselédek és szegény parasztok, akik ma mar a szövetkezeti gaz­daságok egyenlöjogií tagjai, sok­ka| nagyobb eredményeket érnek cl és lényegesen jclentősebbb Jö­veél.rlmel biztosítanak maguknak, mln| amilyenekre a múltban gaz­dáik a tőkések és a kulákok szert lehettek. Bulgáriában a szövetkezeti tagok jóléte és jövedelme állandóan nö­vekszik. , A dimiUoug&ádi „kdáttn" uc$#iko*n(>inát Alig néhány esztendő alatt épült fel Dimi'rovgrádban a Bolgár Nép. köztársaság új iiagy ipari városá­ban a sok-sok fontos építkezés mel. lett a bolgár szocialista építkezés büszkesége, a bolgár-szovjet barát­ság Szülöttje: a „Sztálin" vegyi­komtomát. A bolgár 5 öves népgaz­dasági lerv előirányzata szerint, enne-k a hatalmas műnek 1953-ban kellett volna elkészülnie, de az épít­kezés gyorsított ütemének eredmé­nyeiként. valamint a Szovjetunió jü­lal határidő elölt szállított hatalmas gépek segítségévei, ez a nagyszabá­sú vegyikombinát a kitűzött határ­idő előtt 2 évvel készült el ési kap­csolódóit be a IcrrrrECés ütemébe. Ez a hatajma3 vegyikommnát, .amint ez magából a nevéből is ki­tűnik, néhány egymással összekap­csolt koraxerű gyárláneolalból éa nehéxipari iixemegraéghól áll. A legfontosabb üzemek és üzemré­szek sorából kiemelkedik az arfionia szódaüzem, a szénfeldolgozó és a kénsavgyár, a nitrogánsavaS üzem, valamint a'különleges műszaki ja­vítóüzem amelyeket szorosan ösz. szefűz a' hatalmas höclektrocentrá­lé. amely nemcsak Bulgária, hanem az egész Balkánfélsziget legnagyobb a legkorszerűbb hőelektrocenirá. l'éja. Aki meglátogatja- Dimiirovgrádot, meglepetéssel szemlélheti a bolgár szocialista építkezésnek ezt a leg­nagyszerűbb eredményét. A vegyikombiiiát 16 gyárkeriile. tel ölel magába Ez a 16 gyárkerü­let egy korszerű rohamlépésekkel fejlődő nagyszabású gyárváros ké­pét mulatja. Már messziről látható a 4 hatalmas hűtőtorony. Alig ar­rébb egy 80 méteres acélkémény furakszik az ég felé. A rozsdamen­tes óriáshengerek csÜUögón-viMo­gón szikráznak a napban. Bármer. re téved az ember tekintete min­denfelé különböző méretű csövekbe, acélhengerekbe ütközik. Kissé távo­labb egy 50 méteres torony ragadja míg nz ember figyemét. Ebben az 50 méteres toronyban zajlik le a nilrogénes trágyagyártás bonyo­lult folyamata. A torony csúcsán szembetűnő acélfelírat ragadja ma­gával a szemlélőt: „Sztálin — Béke!" A „Sztálin" vegyikamblnát a bolgár nfpgaxdaaág fejlődésének egyik halalmas lendítője. A vegyikombinát a műtrágya nagymennyiségű termelésével jelen. f t vC OVI rin77n lnnil n l, . . I .'. -- n-.'í-... . tősen hozzájárul a bolgár mezőgaz daság korszerűsítéséhez. A korszerű agrotechnika és a mesterséges öntő. z'és meghonosítása, melóit a műtrá­gya. illetve a nitrogénes trágya cél­szerű felhasználása egyik legfonto­sabb eszköze a magas termelékeny­ségért folytatott küzdelemnek. A „Sztálin" vegyikombinát nitrogén­trágya termelése évente kb. 5—10 millió hektár dekár. dohány., gya­pot-, cukorrépa., rizs-, konyhaker­ti-. gyümölcs- és kerti föld trágyá­zását biztosítja A:s ezzel lialalMas távlatokat nyit meg a korszeri bel­terjes mezőgazdaság számára. Isme­retes, hogy a műtrágyával trágyá­zol t földek áttagban 30— 50%-kai hoznak bőségesebb' termést, ami annyit jelent, hogy a műtrágyával trágyázott területek terméshozama löbb mint 8 milliárd lévával növeli a bolgár népgazdaság jövedelmei. A „Sztálin'' vegy kombinát nemcsak a mezőgazdaság fejlődésének jelen, tős emelője, hanem egyben a fiatal bolgár ipar fejlődésének számo!*ev(> alappillére. A bolgár vegyi-, fém-, bőr., textil, és egyéb iparágak vé­gy ianyagszükséglefét úgyszólván már teljes mértékben kielégítik a vegyikombinát műhelyeinek és üzem­egységeinek nagymennyiségben gyártott fontos vegyi termékei, sőt a termelés odáig fejlődött, hogy Bugária kénsavat exportál, amely ellenértékeként 'értékes gépeket _ és gépi berendezésékei importál, amivei hathatósan segítj élő ország ipa­rosítását. Ebben; a7 esztendőben már megindultak az első vagon műtrá. gya szállítmányok a bolgár szövet­kezeti gazdaságok felé. Bulgáriában hata'ntés kertté vál. tozik, Dimitrovgrád p9dig igy vá­lik a bolgár nép legnagyobb fiának, Georgi Dimjtrovnák . örök emlékévé és a népek közöli i barátság és a béke ércnél maradandóbb emlékmű­vévé, : •

Next

/
Thumbnails
Contents