Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-24 / 224. szám

SZERDA, 1952 SZEPTEMBER 24. PÁRTÉLET Hogyao készítette elő az alsófokú oktatási évet a Szegedi Pártbizottság? Pártunk Polttiltai Hiaotfogának határozata az 1952—53-as ok títtásl évben fokozott feladat elé állította alapszcrvezeteinkcl és párt. bizottságunkat. A határozat eléírja, bogy a most meginduló oktatási év] ben párttagságunk nagyobb szá lékdt és ennek megfelelően a pártonkiviillek nngyobb tömegét kell a szervezeti oktatásba bevonni. Ebből következik, hogy az új oktatási évben több propagandistára les* ssükség, akiknek kiválasztása alapsíervezeteink feladnta. A határozat eléírja azt is, hogy a pártoktatás színvonalának javítása érdekében to. vább kell Javítani a propagandisták elméleti és módszerbeli felkészültségét és ez a pártbizottság feladata. A határozat előírásainak megfelelőén már júliusban megkezdtük ulapszervezeteiniknél aa új oktatási óv propagandistádnak kiválasztását úgy, hogy a nyolchetes esti propa gandístaképző tanfolyam megindulásakor a kellő létszám rendelkezésünkre állt. Az esti iskolák vezetésénél felhasználtuk az elmúlt évben szerzett tapasztalatainkat és propa. gnndista szemináriumvezetőink részére hetenként rendszeres előkészítőt tartottunk. Ezeknek az előkészítőknek célja részben az. hogy ellás. suk iskolavezetőinket a megfelelő helyi anyaggal; részben az, hogy az iskolákat egybohangottan vezessük le és ezzel biztosítsuk politikát Iskoláink egyöntetűségét, Ezeken az előkészítőkön iskolavezetőink beszámolnak iskoláink munkájáról, jó és rossz tapasztalataikról, módsse. retkröl, hopp a jót átvegyük és a hibákat még menetközben kijavítsuk. Ezeket az előkészítőket ns oktatási év folyamán is megtartjuk. Az esti propagandistaképp) tanfolyamot kellő időben megindították. Az előírt anyagon túl propagandistáinknak két elvi politikai és egy módszertani összevont előadást tar. toltunk a Párioktatás Házában. A propagandlstaképző esti iskolákat kísérletképpen decentralizáltuk; az egyes iskolákat kihelyeztük az üzemekbe, kerületekbe, de azt ^ tapasztaltuk, hogy így az ellenőrzés kicsúszott a kezünkből és ezért ezt a rendszert megszüntettük. Mindenesetre azt a tapasztalatot . , .... .. szűrlük le, hogy ha az egyes pro. Népi demokráciánk legfőbb töpagandista szemináriumok hallgatói rekvese hogy dolgozó nepunk élet. bevonásával vezetőségi ülésen vitassák meg és gondoskodjanak az esetleges hibák megszüntetéséről. Felhívtuk propagandistáink fi. gyeiméi arra is, hogy a taggyűléseken minden alknlommal számoljanak be az oktatási munkáról, dicsérjék meg az oktatásban, kiemelkedőket, ugyanakkor gyakoroljanak éles, de építő bírálatot a fegyelmezetlen hallgatókkal sreimben. Álljanak állandóan szoros kapcsolatban az alapszervezet vezetősé gével, kérjenek tőlük helyi arlato. kat, hogy ezzel színessé és építővé tudják tenni politikai iskoláikat. Ugyanakkor tájékoztassák a vezetőséget az Iskolán elhangzottakról, az ott megnyilvánuló hangulatról, javaslatokról, mert gyakran egy-egy hozzászólás alapján az üzem munkáját megjavíthatjuk. Javasoltuk: minden politikai iskólán vezessék be azt a tavaly már jól bevált módszeri, hogy az elkésőkei és hiányzókai a hallgatók számoltassák be és döntsenek, hogy az elkésés, vagy a hiányzás indokolt volt.et Propagandista iskolavezetőinket azzal bíztuk meg hogy a* oktatás megkezdéséig ellenőrizzék, hogy propagandistáink a most kapott feladatokat miként hajtják végre és ennek az ellenőrzésnek során megismerik hallgatólkat munkahelyükön is. Propagandista iskolavezetőink az oktatási év folyamán t.t állandó kapcsolatban tesznek hallgatóikkal; meglátogatják őket munkahelyükön, beszélgetnek az alapszervezet vezetőségével, hogy a propagandisták minden problémáját megismerve, javítani tudjunk oktatási munkánkon. I , i lenőrzési munkájukról és így még lesz megfelelő időnk az egyes alapszervezeteiknél mutatkozó esetleges hibák, hiányosságok kijavítására. Végül, hogy m ndezeket a munkákat ellenőrizzük, az agit. prop, osztály rendelkezésére áll egy arány, lag kislétszámú instruktort gárda, amelynek tagjai időnként meglátogatnak egy-egy alaipszervezetet és megvizsgálják az olt folyó munkát. Ezekkel az intézkedésekkel kívánja a Szegedi Pártbizottság agit. prop. osztálya elérni, hogy az oktatási év jől induljon meg és az év folyamán is jó munkát tudjunk végezni. Ritter József, az alsófokú oktatás instruktora. A Szegedi Városi Pártbizottság munkájáról meg kellett volna említende azt la Ritter elvtársnak, hogy az egyik legnagyobb délmagyai országi üzemben, a Textllkomblnátban nem jől oldolta meg a pártbizott. ság a hallgatók oktatásba való beosztását. Nem beszélgetlek el az elvtársakkal, mint ahogy azt a Politikai Bizottság határozata előírja. Megemlíthette volna Ritter elvtárs azt is, hogy a szegedi propagandistaképző iskolák hallgatóinak fejlettségi színvonala gyenge; Sok becsületes, de propagandamunkában még tapasztalatlan, járatlan elvtársat jelöltek a szegedi alapszervezet propagandistájának. A Szegedi Párt. bizottság ezeket a hiányosságokat flgyelembevéve folytassa tovább az A propagandista iskolavezetőket! őszi iskolánkivüli pártoktatás előkéismét összehíva. beszámolnak el-1 kéazítő munkáit. MUNKANÉLKÜLISÉG A TŐKÉS ORSZAGOXBAN A MUNKANÉLKÜLISÉG elkerülhetetlen velejárója a tőkés társadalomnak. Lenin megállapította, hogy a lökés termelés „ ... nem létezhetne. ha nem volna fölös népesség (vagyis olyan, amely meghaladja a kapitalizmus átlagos munkáskeresletét), amely kész bár. mely pillanatban munkáskezekot bo. csájtani bármely iparág, vagy bármely üzem rendelkezésére". Az 1948-ban megkezdődött túltermelési válság a munkanélküliek számát hatalmas mértékben duzznsztotta fel. Már 1950-ben körülbelül 45 mll'ló munkanélküli volt a tőkés országokban. Ez a szám azóta még növekedett, mert a munkanélküliség szakadatlanul növekszik. A munkanélküliség ma már valóságos ka. lasztrófává vált. Mint mindenben, a munkanélküliségben ls az Amerikai Egyesült Államok vezet a tőkés országok közölt. Az 1951-es adatok szerint a teljes és a részleges munkanélküliek száma már felül voll a húsz millión. A második, egyáltalában nem megtisztelő helyet ezen a lis. Ián Japán foglalja el. ahol a munkanélküliek száma már elérte a hét milliót. Olaszországban 3, Franciaországban — csak azon munkanélkülieket tartják nyilván, akik segélyt kapnak, de még így is — közel egy millióra tehelő a számuk. Angliában szintén egy millió körül van a számuk. Még a kicsiny Belgiumban is 839.000-re. Nyugat-Németországban pedig két millióra növekedett a munkanélküliek száma. EZEK A SZAMOK, tények. De a száraz számok mögött milliós emberlömegek mérhetetlen szenvedése van. Sztálin elvlárs így jellemezte a munkanélküliek szörnyű helyzetét: „Napről-napra Igyekezittek mun. kát kapni, keresik a munkát s már készek lennének csaknem bármilyen munkafeltételt is elfogadni, de nem veszik fel őket, mert ők már .felesleges emberek'. S ez így van ugyanakkor, amikor az áruknak és termékeknek óriási tömegei fecsérlődnek el. hogy n sors elkényeztetettjeinek. a kapitalisták és földesurak csemetéinek szeszélyeit kieléTUDÓSOK ÉS MUNKÁSOK A TERVÉRT A Lemezgyár és az Egyetem kapcsolata összeszoktak, a kollektíva megfelelően kialakult, helyes lesz azokat az üaemekbo kihelyer.nl annál is inkább, mert így a téli napokban megfelelő helyei tudunk szamukra biztosítani. Ezzel elérjük art is. hogy az iskolavetclő könnyebben tudja összefogni hallgatóit és az oktatási munka szervezőjévé is válik. A decentralizálás természetesen fokozottabb körponti ellenőrzést lesz szükségessé és ezérl az agit, prop. osztály ax oktatást 6v megindulásáig kibővíti az instruktort gárdáját. Az esti Iskolák ellenőrzési munkájában részt vett pártbizottságunk minden munkatársa és így az ellen. Őrrés emelte Iskoláink színvona át. Szeptember 10-én tartottuk meg a nyolchetes esll tanfolyam utolsó szemináriumát, amelyen iskolavezetőink megbeszélték a nyo'e hét tnpasztalatait, egyes hallgatóik fejlődését, hibáit és jótulajdonságalt. Utána összevont előadást tartottunk, színvonalát emelje, Jólétet és meg elégedettséget biztosítson. Ennek a nagyszerű célnak szolgálatéban épülnek a gyárak, a hidak, a mezőgazdasági gépek és a tudomány hajlékai, az iskolák és az egyete melegítés hatásúra erősen megduzzadtak, feszítőerőt fejteitek ki és ez okozta főleg a farönkök repedezí'sét. A tudomány tehát megismerte az okot, most már könnyű volt a segítés. A tudományos megállapítás után a lemezgyár az ilyen késő mek. Ennek érdekében dolgozik a [ ősszel levágott rönkök e lókésZilésí gyári munkás, a TSZCS-ben a föld- módját megváltoztatta, aminek műves, az Irodákban a hivatalnok,' eredménye most már az lett, hogy vagy a tudós a laboratóriumában,1 a rönkök nejn repedeztek nreg és ennek sikere érdekében közösen így lemezelésre alkalmasak maraddolgozik ma már mindenki, ötéves lak. A tudomány és gyakorlat tetervünk sikerét a fokozott munka, 1 hát ebben a konkrét esetben Így á termelés emelése, és az cgyüt*. kezet fogott egymással, amelynek működés segíti. I eredményeként a selejt jelentékeEz n nagyszerű gondolat hatotta 1 "yen csökkent, a termelés pedig át a Szegedi Lemezgyár Vezero- fokozódott. Bégét is, amikor közős munkára szólította fel az egyetem szellemi dolgozóit, a tudomány munkásait, értékéből nagyon sokat veszít. Ez történ* most ia. A szeigodi lemezgyár ugyanis igen jóminöségü küllőid! (afrikai) borításra alkalmas farönköket kapott, azonban a belőlük készített lemezek a más fákból készített lemezek, tői eHérően nem mindig ragadnak oda a belső, többnyire hazai fákból készült lemezekhez, amelynek következtében azok néha felhólyagosodnak. Hiába próbálkoztak különféle eljárási modokkal a hólyagosodást nem tudták megszüntetni, a selejt igen Jelentős maradt. A lemezgyár ezzel a pr >olefflájával is a növénytani intézethez fordult éspedig azzal a kéréssel, vizsgálja meg a problémát, vájjon nem a fa finomabb belső szerkebat termel az egyetem pedig pom- "'árt a fizikai munkások eze' et az u.ana osszevon, e.oauas, t»rw,:.u..«,, P" épületeket, drága műszeréket, j"^** az ütmekben tehát n amelyben kitűztük a hallgatóink kap, amelyek sgitségével újabb és [ |Yakoj]atl j • érlékesithM«lr. „rx,. ava -út?'*.: úiabb tudomnnvoe eredményekre A növénytani íntezet ebDeniskés2_ elölt álló feladatokat aa oktatási év [újabb megindulásáig hátralévő időre és az oktatási év folyamára. 4» msti iskolák tartama alatt elapszervezelcink egyéni beszélgetés alapján kiválasztották azokat a párttagokat és partonklvülieket, akik az e'kövelkező oktatási évben alsófokú politikai oktatásban vesz. r.ek részt. Ezeken a beszélgetéseken résztvéltek nz alapszervezetek propagandistái ls. akik most az utolsó előadáson azt a feladatot kapták, hogy aa oktatás megindulásáig még egyszer egyénileg beszélgesse, nek a hozzájuk beosztott hallgatókkal, hívják fel figyelmüket az oktatás fontosságéra. Rámutattunkí nagymértékben e'töl a munkától függ as új oktatási iv s'kere. Felhívtuk figyelmükéi, hogy fnliuj?áját és óráját, de ugyan kkor erről szóbe lleg külön is értesítsenek min-' den hallgatói. Az oktatási év murkijábfcn néhány szempon'ra fe'hívtuk prnpit. gnndlsláink ftoyolmél. Tapnsz'alo. tunk szerint nhprterrttrleink egy része nem törődik e'éggé nz ol.ta l(ls kérdésével l'Vrt p oragard s Iáinknak kérniök ke'l rz a'r+isZer vezet vere'őségél. hogy az olc'a'ási munkát időnként a -jropagandisták Amikor a lemezgyár látta, hogy az egyetem milyen készségesen tá, , . mogatja a gyár munkáját, azz*! a zet'e az oka "annak," hógy áz Odarágynkorlatt problémáik megoldású- , keressel fordult a növénytani in- | gasztás nem sikerül úgy. mini a töbra. A szoros kapcsolatnak mind a 1 tezethez, hajtandó lenne-e a faipar- bj fa eselében, azaz mi a tulajdonkét fél máris nagy előnyeit tapasz- ; ban dolgozó munkások tudományos képpeni oka a hólyagosodásnak? tálja. A lemezgyár többet és job- ismereteit előmozdítani, bogy az-1 A növénytani Intézet mos* ls készt termel, az eovetem Dediv nem- I "'ál a fizikoi munkások ezeket az ségesen vállalkozott e nagyjelentőségű probléma megoldására, amelynek sikere falemez-iparuhknak Igen nagy anyagi megtakarítást Jeleni. Reméljük, hogy ezt a problémát is a löbbihez hasonlóan a növénytani intézet sikeresen fogja megoldani. A növénytani Intézet más téren 1b segítségére siet a lemezgyárnak ' és egyéb famegmunkáló üzemnek. ; Ez év telén a szegedi faipari művezetők részire Ismeretterjesztő tanfolyamot szerveznek, amelyen elsősorban az üzentve. zetŐ jelölteket a fatcchnológiá1 ba. a fa tudományos vizsgáló. I tába Is be akarják vezetni abból a helyes elgondolásból kiindulva. hogy minél több elméleti tádása van a dolgozónak, annál tudatosabban dolgozik és annál inkább elősegíti a többtermralés' és az 5 éves terv sikerét, Az egyetemi növénytani intézet ezen a tanfolyamon való segédkezést ls készségesen vállalja, a szükséges tudományos felszerelését is készségesen bocsájtja a tanfolyam hallgatói részére, söt ilyen vonatkozású tudománvo® előadások tartására ls vállalkozik. 1 A szegedi egyetem egyéb intézetei közül a növénytani Intézet is készségesen siet a gyakorlati élet segítségére mer' tudja jól, hogy a tádomány és a gvnkorlat egyesitett erejével lehet csak do'gozó népünk jólé'ét emelni. PA I tudományos eredményekre 1 juthat. Az első ilyen együttműködésre 2 évvel ezelőtt adódott alkatom. Abban az időben a szegedi lemezgyár — különben Igen jó minőségű — külföldi bükkfnröhköket kapott lemezfeldolgozás céljából. Feldolgozás közijén azonban azt fapasztaltak, bogy a bitkkfarön. kök az erú'9 felmelegítés után hosszakban repedezni kezdtek és (gy lemezelésre alkalmatlanná vállak. A lemezgyári munkások ( -dtlnt ezeket a rönköket ls ugyanúgy készítették elő a lemezelésre, min1 a hnzai rönköket, de a hazaiak korántsem repedezlek meg ennyire; növénytani ségesen segítette fizikai munkatársait. A faipari művezetők ez év tavaszán eljöttek az egyetem nö. vénytnni Intézetébe, ahol nemcsak tudományos előadásokban Ismerték meg a különböző fák finomabb szerkezetét, éleiét, de mindegyikük mikroszkóp segítségével ls meggyőződhetett a fa belsejében lévő törvényszerűségekről Ettől kezdve a szegedi lemezgyár és a növénytani intézet között munkaközösség alakult. Ha a lemezgyárnak a fa feldolgozásávat kapcsolatosan valami fontosabb ! problémáin akad. a megoldás fcielég sok seleit keletkezett. A le. kere érdekében n növénytani In mezgyár vezelőSége — az együtt- | tázet véleményét is k'kéri. A legműködés gondolatától átha'va — ; utóbbi napokban is felmerül' egv gón. munkahelyen függesszék ki a* rl epvetem növénytani intezetéhez ilyen érdekes probléma, egyes politikai iskolák ha'lgatóinak fordu't ennek a problémának al A lemezgyárban ugyanis a vas. névsorát, feltüntetve az iskola veze- megoldása érdekébeh. A növányta. ' tágabb lemezeket több. néha 7—9 tőjének nevét, az 'skota he'yé', nsp. ni Intézet készséggel sietett a ta-]vékonyabb lemezekből ragasztják mezgvár seríteégére és kísérletei j össze. Az alsó és felső boriiólemeé® vizsgálatai során megállapítot- zek közé fléhn egésZen mtis termete hogy • szelfl, de olcsóbb minőségű lemezen rep- dezésnek egyik főoka az ; ket tesznek. Az összeragaszláenál volt. hogy n bükkfákat n bükkfákat nem megfelelő Illőben vágták ki (októb-r végén), amikor a bükkfa, rönkökben (a tavaszi lombfaka4 ebtarn) még nagym"nnyiségíí keménvíttt volt. A felhalmozott m'Iliárdnyl keményíte'szcmecskek azután a forró vízben a j azohban Igen fontos követelmény nz, hegy ez a ké' borítólemez, amely rendesen tetaze'ős és értékes, — szorosan oda legyen ragasztva a belső lém ezek he? orert különben a borttó'emez felhólya. gosodik és így a belőle kétiZÍteti I bútor vagy tárgy szépségeoöl és Greguss egyetemi tanár gítsék. A munkanélküliektől megtagadják az ételt, mert nincs mivel fizeiniök az ételért, megtagadják tő. lük a hajlékot, mivel nincs miből kifizetnlök a lakást. Miből és hol élnek hát? Az úri asztatok silány hulladékaiból, rolhadt ételiftnradókokat kaparva "ki szemétládákból, élnek a nagyvárosok sikátoraiban, vagy még gyakrabban a városon kívül ládadeszkákból és fakéregből sebtében maguk összetákolta kuny hókban". Jelenleg a tőkés orzzágokban, ha számításba vesszük a munkanélküliek családjait is, 200—250 millió ember nyomorog, éhezik és szenved. Minden munkára vállalkoznának és nem találnak semmiféle munkát. A gyermekek százszámra pusztáinak el éhen. 1950-ben, a gazdag Kaliforniában, a végleien gyümölcsösök és bőségesen termő szántóterületek és kertek hazájában a San Joachim völgyben 108 gyermek halt meg éhen szüleik szemeláttára .,. JAPÁNBAN ELADJAK GYER. MEKEIKET az éhező és tönkrement munkanélküliek. Egy gyermek ára tíz és húsz dollár között ingadozik. Ezekből a gyermekekből rabszolgák lesznek. Olaszországból való ez a levél: „El akarom mondani, hogy mi megy végbe Olaszországban. Olaszonizág most a nyomor és a munkanélküliek hazája, Ilt vagyok én, nekem már több mint két éve nincs munkám s csak az Isten tudja, hogy milyen művészeltel tartam még magam életben. Három gyermekem kér kenyeret. Gépkocsivezelő vagyok, még sem sikerült kél teljes éve még csak napszámosi munkát scui kap. nom. A város prefektusa nem fogad, a gyártulajdonosok becsukják előttem az ajtót..." Egy másik levél: „Nálunk rettenlő nyomor uralkodik — írja Ró. mából egy özvegyasszony négy kisgyermek anyja —, éhség és betegség gyötrl a lakosságot. Olyan pincében lakom, amely sötét kútra emlékeztet. A falakon undorító férgek mászkálnak csurog a víz. A mi .szenl' varosunkban. Rómában, „Súlyos és elvise'hetetlen a munkásosztály sorsa. Kínosak és nyomasztók a dolgozók szenvedései" a tőkés rendszerben, tanítja Sztálin elvlárs. Nálunk, Magyarországon ugyanilyen kínos és elviselhetetlen volt a dolgozók sorsa a Horihy-t rendszerben. Ne feledjük el egy pillanatra sem, honnan Indultunk . él és honnan emelkedtünk ki a máig, amikor már végleg felszámoltuk a munkanélkü'iséget az iparban és a mezőgazdaságban is. Jó nyilvántartást és ellenőrzés* az őszt mezőgazdasági munkákban A szegedi járási tanács mezőgazdasági osztályának a mezőgazdasági munkák motorjának kellene lenni. A tanács, a mezőgazdasági osztály feladata az, hogy irányítsa, ellenőrizze és megszervezze a községi tanácsok munkáját. küszöbötje lei a I mu'atkozó hiányosságokat és ad jón segítséget a. lemaradó tanácsoknak. ' E feladatokat azonban csak úgy tudja mcgo'dani a mezőgazdisápi osztály, ha állandóan számorüáelja — nyilvántartja — <t mezőgazda. sági munkák menetét és állását. Ez azonban nem történik meg. A járási tanács csak a legritkább ésétben tudja, melyik községben maradtak el a mezőgazdasági munkákkal vagy melyik községben végeznek jó mun. kát a dolgozó parasztok. A nyilvántartás ugyanis felette hiányos. Hogyan is iránytíhatnd a munkál a járási tanács, ha a nyitván. : tartás, az ellenőrzés nem veszi számba az eredményeket. Söt még az osztály agronömuea sem Ismeri a munka menetét, mert csaknem állandóan adminisztrációs munkál végez. Súlyoz hiba már ez Is. Még súlyosabb, hogy igen gyakran a meglévő adatok sem pontosak. Egy ízben azt állították, hogy Sándorfalván 71 százalékra vegezték el a betakarítást és a helyszínen kiderült, hogy nyolcvan százaléknál tartanak,,, így nem lehet vezetni a járás mezőgazdasági munkáját. Ezt a mező. gazdasági osztály is elismeri, de azt állítja, hogy a községek nem kü'.de nek be jelentést. Ez tény, Legu ólrh is a szegedi jrásból tíz község nem küldte be u kötelező ötnapos jel illést. A járási tanács mezőgazda osztályán hogyan óhajtják rrégsztlárdltani az állami fegyelmet a ségek területén, ha maguk s -n tartják bef Hogyan Sziárdítja n-'g uz állami fegyelmet a mezögari' sági osztály, ha nem követeli vu i annak teljes mértékű betartó: é ' Hogyan vezeti a minisztertanács I. tározatácrt folyó munkát, ha nem ismeri annak menetét és állású '( Nem csoda, hogy a szegedi járás meglehetősen elmaradt az őszi me. zögazdasági munkák elvégzésében.