Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-24 / 224. szám

SffiRDÁ. 1982 SZEPTEMBER 24. # Minden második dolgozó nyert a II. Békekölcsön nyereménysorsolása alkalmával a Szegedi Földmüvesszövetkezetben A Második Békekölcsön első sor solásánuk napjaiban az ország dolgozót közül számos szerencsés nyerő kaph, vissza többszörösen a dolgozó nép államának kölcsönadott forintjait. Azt, hogy a dolgozó nép állama mindenkor megturlj'a a szavát, különösképpen a Szegedi Küldművesszövetkezet dolgozói tapasztalhatták, Az aránylag kis létszámmal rendelkező szövetkezeiben minden második dolgozó ezer forintot nyert. Ez azt jelenti, hogy 40 dolgozó összesen 33.100 forintot kapott. Á Eöldművesszövetkezet dolgozói köziil ezer forintot nyeri Duda János, Kapnszla Jánosné, Doniján József, Németh Imre, Bánki Ferenc, Farkas Cs, Lajos, Bódl János, Potőliázl Sándor, őz Ferenc, Kenéz János. Wessel Istvánné. Szakáll Péter, Mag József, Mózes Illés. Nagytorma László, Bernlnger János, Falta Józsefné, Trenka Vilmos, Tanács János, Veres Péferné, Molnár Pá!, SzeklI István, Rchák Ferenc. Berta lan János, Lévai József, fiyevl Vorga Antul, Nagy Haska József, Montal Károly és Nagy József, Ezeken „ dolgozókon kívül még négy dolgozó nyert 500—500 forintot, hét pedig 300—300 forintot. A fentiekből Is kttiint. hogv érdemes vott n do'gozó nép állatná nak kö'esönt adni, meri akkor, amikor forintjainkkal országunk felépítését segftjflk eló. saját é'etilnkel tesszük szebbé és boldogabbá, ötezer forintot nyert Tölgyes Erzsóbet, a Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat dolgozója Tölgyes Erzsébetnek nem volt ideje megnézni az újságban a nyereménysorsolásáról kiadott g/orslis. tát. Szinte el sem akarta hinni, amikor dolgozótársai örömmel Szaladtak asztalához és bejelentették, hogy nyert. Aztán amikor eléje let. téíc a listát és maga is meggyőződöfi arról, hogy nem becsapásról van szó, végtelen öröm fogta cl. Alig jutott szóhoz és akadozva mondta a szavakat: — El sem akarom hinni, hogy ötezer forintot nyertem, A valóság azonban az, hogy Tölgyes Erzsébet, a Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat dolgozója va lóban nyert 5000 forintot. Dolgozótársai együtt örültek vele és mosolyogva kérdezték tőle, mire fordítja az összeget. Tölgyes Erzsébet örömmel mondotta, hogy a pénzből szép télikabátot és egyéb szükséges holmit vásárol s végtelenül örül annak, hogy a dolgozó nép állama az ő tavaly jegyze t 600 forintjából vásárolt egy dárab 200 forint névértékű kötvényéért ilyen szép összeget adott. Örömét nem is tudta sokáig véka alá rejteni, hanem papirt, ceruzát fogott és Imi kezdett- Amikor elkészült az írás, megkérte az üzem ve zetőségét, hogy engedje az üzem hangos hiradóján elmondani az üzem többi dolgozójának, hogy milyen Szerencse érte őt e sorsolás alkalmával. S elmondotta, hogy érdemes áldozni és kölcsönözni a dolgozó nép államának, mert az öpél dája fényesen bizonyítja, hogy a párt és a dolgozó nép állama meny nyire megtartja szavát. — Köszönöm a nép államának — mondotta — mindazt, amit a tervkölcsön és a békekölesönök révén javunkra már megvalósított és köszönöm a most nekem juttatott nycI reményt is. A Szegedi Gőzfűrész dolgozói valóra váltják Rákosi elvtársnak lett fogadalmukat 'a szegedi gőzfürész dolgozói nagy lendülettel dolgoznak azért, hogy Rákosi elvtársnak tott ígéretüket beváltsák. Vállalásuk az volt, hogy harmadik negyedévi tervüket a kitűzött határidő előtt négy nap. pal befejezik. A vállalásnak volt az eredménye, hogy mig júliusi tervét a vállalat 105.6 százalékra, addig augusztusi tervéi 107.2 százalékra teljes!tet(e. A nagy munkalendület szeptemberben 6em csökkent, bár az első dekádot csak 106.2 százalékra teljesítette a vállalat, de a második dekádban már 107.2 százalékot ért el. A vállalat elérte, hogy szeptember 20-t alapot véve, tervét eddig 3 egyharmad nappal hamarabb fejezi be. Még nyolc nap van a lelj'esítésig és a második dekád utáni két nap eredményei a2t mutatják, hogy a vállalásukat és Rákosi elvtársnak tett ígéretüket valóra is váltják. Hogy a vállalat ezt a szép eredményt el tudtá érni, köszönhe'ö azoknak a dolgozóknak, akik tudják mivel tartoznak pártunknak, kormányzatunknak, hazánknuk. A keresztfűrészesek közül Söiös Ferenc 159, Förgeteg Szilveszter 147, Lebák' Lajos 141, Lendvay Márton 137, Széles Mihály sztahanovisták 139 százalékot értek el. N-.m maradnak mögöttük a kőrfúrészesek sem mert Tóthpál tara sztahánovista 165, Hódi II. Ferenc 183, Dobó Má'é 140 százalékot értek el. A léchasítók közül az ttjúmunkás Mészáros István 145, Remzső Náh. dor 139 és Erdei István 13C, Szélpál Ferenc 143 százalékra emelte termelését. A léckötők teljesítménye is kiváló, Virág Pálnak 127, Kalló Lajosnak 138 százalék az átlagteljesítménye. Az üzom összes dolgozója kiveszi részét a jó mun. Kából. A munkafegyelemben javulás mutatkozik. Augusztus hónapben egyetlen igazolatlan mulasztás sem volt és a késések ís megszűntek. A termelés fokozása mellet' a? üzenr dolgozói számos újítás benyújtásával segítik a terv teljesítésé'. Júliusban 10 újítást vezettek be, amellyel üzemünk évente 80 ezer forintot takarít meg. Augusztusban az újítások száma 41-re emelkedett s az évi megtakarítás összege 550 ezer forint. Szeptember hónapban hét újítás született üzemünkben, amelynek bevezetésével VETNI KELL HALADÉKTALANUL újabb 200 ezer forin'ot takarítottunk meg népgazdaságunknak. A könyűlpari minisztérium fűrész- és lemezipari igazgatósága most értékelte a hatáskörébe tartozó üzemek újításainak értéké'. Az ér'ékeiés szerint a versenyben Varga Pál elv társ, üzemünk újítási felelőse lett az első. Varga elv'áis mos' alakított egy komplex brigádot, amelynek tagjai egy lasznála'lan keresztfürészt javítanak mnjd ki és állítanak be újra a termelésbe. E nagyszerű eredmények mellett t azonban vannak hibák is. Hiba például, hogy a verseny kérdésével a vállalat művezetői, népnevelói és szakszervezeti o'zalmijai nem foglalkoznak kellőképpen. Nem látogatják meg rendszeresen a dolgozókat, nem látják el őzet tanácsosai s így a versenyben nem segítik eléggé a dolgozókat. Az üzem vezetőségének és a szakszervezeti bizalmiknak a legközelebbi és legfontosabb felftdatá kell hogy legyen ennek a hibának kiküszöbölése, hogy a dolgozóink az eddiginél Í6 ,szébb eredményeket tudjanak elérni. Barál János A „Délmagyaromzág* 'udósitója A MINISZTERTANÁCS augusz. tus 10-én megjelent határozati ér. telmében Csongrád ntegyébo,, szeptember 20-ra kellett volna el vetni az őszi árpát. Ezzel "Zeniben az a valóságos helyzet, nogy az őszi árpa ve ésével jelenleg is mindössze 24.1 százalékra állunk. Egyetlen szám s élethűen bizonyítja, hogy ..megint beszélünk, cs k beszélünk, a nyelv mozog, a kéz pihen", vagyis; egyes tami. csóknál bizonyos „kofaszellem" Ütötte fel a fejét. Alkudoznak, el. méletekef gyártanak, hogy nem kell a dolgozó parasztot serkenteni a munkára, tudja az, mikor van annak Itt az Ideje. Egy másik sokat hangoztatott érvelés a 'a nácsszervek részéről a búzavetéssel kapcsolatos: rá érünk még a vetéssel, hol van még október 20-a, a végső határidő. Aa Igaz hogy a büzavetést tekintve van még 25—26 napunk, azonban, ha továbbra is Ilyen kényelmesen fogjuk fel a dolgot, akkor ugyanúgy járunk, mint az árpavetésseL NEM HALADHAT jól n munka az olyan községben, mint Mórahalom, ahol Széli elvtárs párttitkár, helyettesnek fogalma sincs arról, hogyan áll községében a vetés. Csak beszél, fecseg, hogy halad, halad; dolgoznak a ml paraszt, jalnk tisztességesen. Az ilyen fe. csegő emberekről Sztálnl elvtárs annakidején a következőket mon. dotta: „Tavaly beszélgetésem volt egy ilyen elvtárssal, nagyon tiszteié're méltó elvtárs az illető, de javíthatatlan fecsegő, aki bármilyen eleven ügyet képes fecsegésbe fullasztani, A beszélgetés így foly' le: Hogy állnak nálatok a vetési munkák? A vetési munkák Sztálin elvtárs? Mobilizáltuk magunkat Na és? Élére állítottuk a kérdést Na és azután? Fordulat van nálunk Sztálin elvtárs, hamarosan meg lesz a fordulat. De mé. gls? Haladás jelel mutatkoznak. De végill is hogy állunk a vetéssel? A vetéssel, Sztálin elvtárs, egyelőre még sehogyse ál. lünk. íme a fecsegő ember ábra. zatn- Mobilizálódtak, élére áliíják a kérdést, fordulat is van náluk, javulás Is, de a dolog egy t ppodtat se mozdult.*' MI MÉG HOZZA tehejük: Csongrád megyében a mórahalmi pártt|tkái-helyettes gondolkozóimódjának el'erjedése miatt állunk a búzavetéssel mindössze 2.4 százalékra. A termelőcsoportok ló val et egyéni dolgozó parasztok előtt járnak úgy a betakarításban, vetőszántásban, min' a vetésb.m. de az ő munkájuk ma még ncm képes pótolni az egyénlek elmrr idását. Bűnös mulasztás tapasztalható még azon a téren Is, hogy a tanácselnökök nem ismerik a rendeletet és ennélfogva tűrik, hogy a kulákok néhol egyenesen megtagadják a vetést és vetéstervet :«e készítenek. A klárafalvi tanács, elnök már odáig ragadtatta magát, hogy vitába szállt a Megyei Pártbizottságtól kiküldött elvtárs, sal, hogy ő tudja: várni kell még a vetéssel, mert nincs még iti az ideje. Csanyteleken Bálintné elv. társnő, függetlenített párttitkár egyáltalán nem töri magát azon, hogy a népnevelők végzik-e felvilágosító munkájukat vagy sem, nem ellenőrzi a tanács munkáját és ilyenformán nem Is, lehet cso. dálkozni azon, hogy Csanyteleken is teknősbéke módjára vánszorognak előre a vetési munkálatokNem egy helyen vetőmaghiányról panaszkodnak, de amikor bebizonyítják előttük, hogy van vető. mag és mégsem halad a vetés — egy szó' sem tudnak szólni VETNI KELL haladéktalanul megyénk minden községében, hogy még az őszi esőzések beállta előtt földbe tegyük a gahonát. Az egyénileg dolgozd parasztok minél nagyobb számbin kövessék nz állami gazdaságok és termelőszövetkezetek példáját, ahol a Szovje'unió tapasztalatait megismerve többnyire keresztsn. rosan vetik a búzát ég az őszi árpát. Népköztársaságunkban az iskola is a népé I Szegedi MÚY Igazgatóság mozdonyvezetői és fűtői közei százezer mázsa szenet takarítottak meg A Szegedi MAV Igazgatóság területén egyre jobban szélesedik a szén takarékossági mozgalom. Az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítására indított munkaversenyben a mofíonyvezetök és fűtök vállalták, bogy az előirányzottnál 4—10 százalékkal kevesebb szén felhasználásával továbbítják a vasúti szerelvényeket. A fnoZg3lom eredményeként 1952-ben eddig közel százezer mázsa szenet takarítalak meg a vontatási dolgozók. Ezzel a szénmeny. nyiséggel 900 kétezer törtnás szerel, vényt lehe'roe 200 km távolságra továbbítani. Szép eredményeke' értek el a Fűtőház dolgozói is A mozdonyvezetők V»S fűtök közül 172-en csatlakoztak a széniakarékossági mozga.! j^koB szóramegtakarítást ért lomhoz és vállalták, hogy az őszi1 forgalom dején t :, szátalékot I HPMFB megtakarítást érnek el. Vállalásukat kott tehervonatot lehetne Szegedről valamennyien túlteljesítették. ' Ceglédig továbbítani. Augusztusiban 6.5 százalékos eredményt crbe'k el, a töfob mint egyne. gyedmllilió forint (értékű szenet takarítottak meg. A legjobb eredményt Györki Mihály sztahánovista mozdonyvezető érte el. Két fűtőjével 2800 mázsa szenet takarított meg augusztusban, s száz elegy(onna tervüket 137 százalékra teljesítették, Mozdonyuk 8900 kilométert futott javítás nélkül. Takács István sztahanovista mozdonyvezető és két fűtője 2400 mázsa szenet takarított meg az elmúlt hónapban. Kiválő eredményt ért el Kiss Imre mozdonyvezető is: felajánlását négyszeresen túlteljesítette, A vállalt 4-5 százalék helyett 19 százáéi. A megtakarított szénnel hat megraA szegedi iárás dolgozói vállalták, hogy 960 százalékra ieljesiiik Őszi íásiiási tervüket Pénzbírsággal sújtották az elszámolási számlát burkolt előlegek folyósítására felhasználó vállalati igazgatót Egy ébér dolgozó felhívta a figyelmet arra, högy Soltész Béla, a 42/2, számú építőipari vállalat Igazgatója a vállalat dolgozóinak elszámolásra kiadott, gyakran, jelentősebb összegek határidőre történő elszámolását nem szorgalmazta és így lényegében — a törvényes rendelkezéseket kijátszva, hőköri előlegeket folyősíttatott. Minthogy az Állami Ellenőrző Központ Közérdekű Bejelentések Hivatalánál tett bejelentés alapján megindult vizsgálat a szabálytalanságokat megállapította- az előírásokat megszegő vállalati igazgatót, az építésügyi minisztérium 300 forint pénzbírsággal sújtotta. Csongrád megyében a felszabadulás előtt a kapitalista rablógazdálkodás során nem telepítettek új erdőket, sőt & meglévőket is kíméletlenül irtották. Népgazdaságunk tervszerű fásítással gondoskodik a kiirtott erdők pótlásáról. Megyénkben a tavaszi fásításkor a terveh felül 1375 hold erdőt telepítettek. A szegedi járás az ország valamennyi járását fásítási versenyre hívta s ennek eredményeként már H tavasszal teljesítették négyééi fásítási tervüket Társadalmi munkával több mint 200 ezer csemetét és suhángot ü'ettefc s ezzel 670 ezer forintot takarítottak meg. Most az őszi tervet 960 száza'ékra akarják teljesíteni. A falusi dolgozók közül vállalták, hoer mamik U hozzájárulnak a fásítási terv megvalósításához. A járásban 24 községi általános iskola diákjai 62.400 facsemete és 16.500 suháttg elültetését vállalták. A községek dolgozói az ősz folyamán 220 ezer suhángot ültetnek el társadalmi munkával s ezzel 440 ezer forintot takarítanak meg. Forráskút község dolgozó paraszt jaj, akik a tavasszal is az elsők voltak a községek közötti versenyben, most feljánlották, bogy 22 ezer csemetét és nyo'cezer suhángot ültetnek el társadalmi munkában Csongrád megyében nz idén őszszel az előirányzott 1360 hold helyett 2625 ho'don mintegy 5 millió 200 ezer fenyő-, akác- és nyérfacscmgtÁf és tutiánffla, ni-árnak. aliiltffn.i Űj vezetőséget választott az írószövetség szegedi csoportja Tegnap este as írószövetség taggyűlést tartott, amelyen az új vezetőségét is megválasztották. Az elnöki megnyitó után Kókesdi Gyula elvtárs ismertette az írószövetség másféléves munkájának eredményeit. A hozzászólások után az új vezetőséget és a Tiszatáj szerkesztőbizottságát választották meg. Az írószövetség Szegedi Csoportjának elnöke Nagy Sándor elvtárs, Sztálin-díjjal kitüntetett Kossuthdíjas író lett, titkárnak Kékesdi Gyula elvtársat választották A Tisza'áj szerkesztője továbbra is Lődi Ferenc elytájcs, Kultúrforradalmiuhk egyik eredménye, hogy államunkban az iskolák U a dolgozó népé lettek. A mai iskolákban a dolgozó nép gyermekei tanulnak, azok, akiket az elmúlt rendszer elzárt a továbbtanu. lás lehetőségétől. Az eredményekel a számok igazolják. 1938-ban a szegedi középiskolák első osztályaiban 574 diák tanult. 1951-ben pedig már 1180 diák. Közoktatásunk fejlődését azonban nemcsak e két szám közötti hatalmas különbség mutaija. hanem az is, hogy a tanulók ma már a dolgozó parasztok, munkások és a néppel együtt-tartó értelmiségiek gyermekei. Népi demokráciánkban majdnem kétszeresére ma a kétéves Pedagógiai Főiskolán van 2711 hallgató. A Tudományegyetem hallgatóinak száma 1938ban 1259 volt. 1951-re ez a szám 2053-ra emelkedett. 1934-ben a jogi karon 150 hallgatót vettek fel, jelentkező azonban 310 volt. Az orvostudományi karra 96 tan jelentkeztek, de csak 40 hallgatót veitek fel. A meghatározott Yóiép/sMik eÍMimt. ma/éh mríwfáfr' r<?3& rgn V. ». r* i « * » 1 1 ili» i i i i j • •j t *. )»•• ... ] ti. í J LA *j Ml keretbe még a jelesen végzett diákok sem fértek el. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a Horihyrendszer idején a dolgozók gyermekeit mesterségesen tartották távol az iskolától. Ma már nemcsak a hallgatók száma növekedett, haném áz oktatás minősége ls megjavult. //szeqedi ecetem fa/ya/á'izámvak eme/kedés£ SQS1 /2 emelkedett a szegedi Pedagógia! Főiskola hallgatóinak száma is. 1938-ban 1750 diák tanult a főiskolán, 1951-ben 27ll-en tanullak. HoZzá kell azonban tenni ezekhez a számokhoz, hogy 1938-ban négy évfolyamon tanult a® JJőű diák, m'g. Új épületeket kapotl a szegedi egyelem is, a felszerelések, műrzer'k, az oktatás eszközei jobbá vállak, bogy még eredménvereb'.en reveijék főiskoláink hatalmas ötéves tervünket megválód ó sz.clalls'i ,szakembereiről.