Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-14 / 216. szám

VASÁRNAP, 1952. SZEPTEMBER 14. 5 Pusztaiék élete megszépült az ötéves terv folyaméin I ^t érrel exelő,. \ ivmikor megesküdtek, úgy kezdték el a fészekrakást, mint a madarak. Nem. volt semmijük, apránként hordták össze azt, ami a legszüksé­gesebb. Lakásuk közös volt a húga,, val és egymást kerülgetve éltek így hosszú hónapokig. Először néhány edény került a konyhára, aztán ágynemű, később ruha és így to­vább. Az ötéves terv dús programm­ja naponta varázsolt újat és újat életükbe és egyre több holmit mond­hattak magukénak. A közös szoba lassan, de biztosan megtelt derűvel és hétköznapjaik egyre színesebben bontakoztak ki előttük. Később la­kást is szereztek. Nem egyszerre, de apránkint szépen bebútorozták. Hol egy ágy, hol egy szekrény, hol egy sezlon, asztal, székek kerültek be a szobába és Pusztai Istvánék Debreceni-utca S. szám alatti laká­sa egyszerű, de meleg otthonná vált. Az Alkotmány biztosította jo­gok alapján — mert mindketten dolgoznak — szép fizetésük van s így lassan a szekrény megtelt ru­haneművel. ha találkoz­nak, a férj az árudéban történt eseményekről szá­mol be feleségének, amaz pedig ar­ról mesél, hogy milyen teljesítményt j Munka ulán, ért el a Textilkombinátban a duru­zsoló szovjet fonógép mellett. Szó esik arról is, hogy mennyivel ma­sabb az életük, mint a felszabadu­lás előtt. Addig egyik napról a má­stikra tengették életüket. Az asz. szony — akkor még lány — kere­setéből éppen csak aa élelmet tudta, megvásárolni, de ruházkodásra már alig jutott. S most boldogan nyitja ki olykor a szekrény ajtaját, hogy gyönyörködhessen szebbnél-szebb ru­háiban. Ilyenkor mindig széles mo­soly szökik az arcára és szerelettel gondol a pártra, Rákosi elvtársra, aki az ötéves tervben biztosan ve­zeti a magyar dolgozó népet a fel­emelkedés útján. egyre keve­sebb a gond. Pusxtaiéhnnk juk. A múltban, amig a látástól­vakulásig tartó munkától alig ju. toll idö szórakozásra, most színház­ba, moziba járnak és asz'alukra nap, mint nap ízes ételek kerülnek s ha étkezés közben beszélgetnek, szavankból az egészséges optimizmus hangja cseng. Nem félnek már a holnaptól és szinte természetesnek veszik, hogy a holnap, a jövö még szebb lesz a mánál. Ráérő óráikban úgy tervezgetnek, mint két nagy gyerek és e tervezgetés, az ébren ál­modott álmok valóraválásánál nem érzik a kételyt. Tudják, a párt fi­gyelemmel kíséri az ő életüket, is és az ötéves terv szépségtől dús nap­jaiban újra és újra előreviszi őket a szép élet útján. Fogyó gondjaik helyét a boldogság, a megelégedett, ség tölti be s ha a reggeli nap fénylő sugatra pajkos, kíváncsi gyerekként tekint be ablakukon, frissen ébredve indulnak, el munka helyeikre, hogy szorgos, munkáybl szépítsék, építsék magtiknak a jö­vőt. I '~T, ~ —i bevallani kü­IVem axégyelik L,.. ...... I lon-kulon sem, hogy 8—JO évvel ^ezelőtt még ál­modni se mertek maguknak ilyen élefet. A hosszú munkaidő annyira kifárasztotta mindjkettót, hogy npm volt kedvük ábráinlozni és álmodni a jövőről, s ha vinnének jöttek és egy-két napig pihenhettek, akkor sem tervezget hat tek, mert a szép álmoknak, az ábrándszülte vágyak­nak kegyellen börtönöre voU a valósáa. Most új, emberekként élik életüket. Homlokukon egyre keve­sebb lesz a 'qond-szántotta barázda s ha séta 'közben, úgy alkonyat­kor az épületek lelett kigyúlnak a hatalmas, vörös, ötágú csillagok, szeretettül tekintenek fel rájuM, amelyek az igazi emberi életed, c telemeljéedést, a szabadságot cs a szépülő jövőt hirdetik. flz OTP központja fővárosi és vidéki fiókjai, valamint az üzemi takarékpénztáriiókok péntek reggel megkezdik a nyeremények kifizetésé! Fokozott érdeklődés előzi meg a Második Békekölcsön első nyere­mény sorsolását. Szeptember 18-tól 21-ig a négy húzási napon 116.700 darab nyereményt sorsolnak ki több min/t 47 millió forint összegben. SZEPTEMBER 18-ÁN fesütörtök délután 5 órai kezdettel az ünnepélyes megnyitás után 377 húzással 26.100 darab nyeremény kirül kisorsolásra 11.4 millió forint összegben. Kihúznak 6 darato 50 ezer forintos nagy nyereményt, 110 da­rab — vegyesen 25-000, 10.000. 5.000 forintos — nagy nyereményt, két­ezer darab ezer forintos, 5 ezer da­rab 500 forintos és 18.984 darab 300 forintos nyereményt. SZEPTEMBER 19.ÉN péntek délután öt órai kezdettel folytatják a sorsolást Ezen a na­pon 452 húzással 33-600 darab nye­remény 13.6 millió forint összegben kerül kihúzásra. Kisorsolnak hat darab 50 ezer forintos nagy nyere­ményt 110 darab — vegyesen 25.000] 10-000, 5.000 forintos — nagy nyereményt. 2.000 darab 1-000 forintos, 5.000 darab 500 forintos és 26.484 darab 300 forintos nyere­ményt. SZEPTEMBER 20.ÁN Szombaton délután 3 órakor kezdőd­nek a sorsolások. A harmadik na­pon 450 húzással 33.400 darab nye­reményt 13-4 millió forint összegben sorsolnak ki. Hat darab 50.000 fo­rintos nagy nyeremény mellett 110 darab — vegyesen 25.000. 10,000, 5,000 forintos _ nagy nyereményt, 1 800 darab 1-000 forintos nyere­ményt, 5.000 darab 500 forintos nyereményt és 26-484 darab 300 fo­rintos nyereményt. SZEPTEMBER 21-EN vasárnap délelőtt 10 órai kezdette, fo.y'-ajták a sorsolást. Az utosó húzási napon kerül sor a százezer forintos főnyeremény núzására. Ezen a napon még öt darab 50.000 for.ntos nagy nyereményt 189 da­rab — vegyesen 25-uOÜ. 10.000, 5.000 forintos — nagy nyereményt, 2300 darab 500 forintos és 21-114 darab 30 forintos nyereményt sor­solnak ki. A húzás y'-i száma "22, a kisorsolt nyeremények összege 9.2 millió forint tesz. HOGYAN ÉRTESÜLNEK A DOL. GOZÓK A SORSOLÁS EREDMÉNYEIRŐL? A sorsolások nyilvánosak, az ér­deklődők számára a sorsolások tar­tama alatt szabad a belépés a 'Henc. művészeti Főiskola nagytermébe. A sorsolások eredményeit a helyszínről hangszórókon keresztül közvetítik a Liszt Ferenc-térre, a November 7. térre, a Marx-térre, valamint négy nagy' budapesti üzembe: A Rákosi Mátyás Művekbe, a Kelenföldi Tex. tlikombinátbi, a MÁVAG-ba é3 az Egy©sütt Izzóba. A húzásokról naponta gyorslista készül, amelyet az újságok másnap reggel közölnek. A rádió löbb alka­lommal helyszíni közvetítést, hang­képeket ad a sorsolásról, a nagyobb nyereménnyel kihúzott kötvények számait pedig hírszolgálata kereté­ben mondja be. Az összes eredményeket tartalma­zó hivatalos nyereménylisfát a sor­solás befejezése után, szeptember 22-en, hétfőn adják ki és eljuttaitják a7 ország minden részébe­A SORSOLÁSI TANÁCSADÁSRÓL A munkahelyeken és a tanácsok­nál sorsolási tanácsadók állnak a kötvénytulajdonosok rendelkezésire. A tanácsadóknál a kihúzott számok­ról a leggyorsabban felvilágosítást kaphatnak a dolgozók. A sorsolási tanácsadóknál megte­kinthetők az eddigi összes sorsolá­sok összevont nyereményjegyzékei. Ugyanazon a napon a Budapesti Főposia, Budapest Fi latéi ia, Buda. pest 72. kirendeltségeknél, á Nem­zeti Múzeumban működő alkalmi postahivatal, Debrecen 1., Cegléd 1. és Monok posihívatal különleges ke­letbélyegzőt használ. AZ OTP PENTEKEN MEG-KEZ. Dl A NYEREMÉNYEK KIFIZE­TÉSÉT Az Országos Takarékpénztár a sorsolás tartama alatt a Zenemű­vészeti Főiskolán helyszíni pénzlá. rakat állít fel, amelyek azonnal ki­fizetik a kisorsolt nyereményeket a bemutatott kötvényekre. Szeptember 19-én, péntek reggel megkezdi a Második Békekölcsön el­ső napi sorsolásán kihúzott nyere­mények kifizetését az Országos Ta­karékpénztár Központja (Budapest, V. Nádor-u. 16-), valamint va­lamennyi budapesti és vidéki fiókja. Ezek a nyeremény-kifizető pénztárak este 7 óráig nyitva tana. nak és beváltják a nyerőkötvénye­ket. Az üzemi takarékpénztár-fiókok is megkezdik szeptember 19-én a nyereménykifizet'é&t 1.000 forintig bezárólag vagyis ezeknél az üzemi takarékpénztáraknál 300, 500 és 1000 forintos nyeremények vehetők fej. Az üzemek dolgozóinak rendikívül nagy kényelmet biztosít, hogy mun. kahelyükön juthatnak hozzá a nye­reményösszegekhez. A hivatalos nyereményjegyzék alapján szeptember 22-161 kezdődően az ország valamennyi postahivatala is megkezdi a nyeremények kifize­tését. A postahivatalok szintén 1.000 forintig fizetik a nyereményeket. Az ennél nagyobb nyereményeket a z Országos Takarékpénztár fiókjai fi­zetik ki. A Turkméii Főcsatorna építői újabb sikerekkel ünnepelték a csatorna építéséről hozott határozat közzétételének második évfordulóját Moszkva (MTI). Két év telt el a Szovjetunió minisztertanácsának nagyjelentőségű határozata óta. amely a Turkmén főcsatorna építé­sét jelentette be. Szovjet Türkme­nisztán dolgozói a testvéri szovjet népek — elsősorban a nagy orosz nép tevékeny támogatásával már hatahnas eredményeket értek el a sztálini terv megvalósításában, Ta­hia-Tas — ahol a főcsatorna kez­dődik — nemrég még alig lakott, kis helység volt. Ma már a csator­na legszebb városának körvonalai rajzolódnak ki Tahia-Tas-ban: a városnak már 24 új utcája van, több ku'túrintézmény. középiskola, nyilvános könyvtár, kórház, gyö­nyörű filmszínház épült és rövide­sen befejezik a sportstadion építé­sét. Ma már 124 kilométer hosszú vasútvonal vezet Urgencsből Tahia. Tas-ba. Mosl további 89 kilométe­res vonalat építenek Kungrádig. Űj gépkocsiutakat épílenek ki. Még ebben az évben befejezik a nyo'c kilométeres csatorna építését, mely a főcsatorna építőit elegendő yízzel látja majd gl, hogy hatalmas földszivattyúk dolgozhassanak a víz. leien sivatagban. A Turkmén főcsatorna építkezé­sének minden munkahelyén kibon­takozott már a XIX. pártkongresz­szus tiszteletére indított szocialista verseny. Mojszejev komszomolisla gépko­csivezető naponta több mint kétsze. résére teljesíti normáját. Favlenko és Rogyina bulldozerkezelők napon­ta két-három normát teljesítenek. Nem marad el mögöttük Lunyln komszomolista sem, aki a Len'n­csatornáról került ide: teljesítménye minden nap eléri a 300 százalékot. Az építők versenye máris nagy­szerű győzelemhez vezetett: a Turk­mén főcsatorna építői a napokban befejezték a csatomaépítkezés idei tervét. A rókusi Új Világ l-es tipusú tszcs ÍU-as típusúvá alakult át Az I.es típusú tszcs a szövetkeze­ti. gazdálkodás legalacsonyabb for­mája. Az l-es típusnál még nem va­lósítható meg teljes egészében a nagyüzemi gazdálkodás, mert csak a nagyobb munkákat végzik géppel és közösen. A Ill-a® típusra terme­lőszövetkezeti csoportban valósítha­tó meg igazán a nagyüzemi terme­lés, a (riljes gépesítés, az új szovjet tapasztalatok alapján kialakult ter melési módok bevezetése. Látták ezt a rókusi Uj Világ l-es típusú tszcs tagjai ts, ezért határozták el, hogy az új gazdasági évtől kezdve a lil­ás típus alapszabályai szerint dol­goznak Ez termelőszövetkezeti moz­galmunk újabb eredménye, Miért vallásosabbak a nők, mint a férfiak? LM A marxizmus-leninizmus azt ta­níja, hogy minden kizsákmányoló osztálytársAdalomban megvannak a vallásnak az osztályelnyomásbó! aredq társadalmi gyökerei. A val­lást mindig és mindenüti. bár kü­lönböző alakban a társadalmi elnyo­más szüli. Az emberek tudatában megrögződnek az előző nemzedé­kektől örökbe hagyott vallásos hie­delmek, képzelek és eszmék, ame­lyek nagyrészt mint hagyomá­nyok is megmaradnak az emberek tudatában és szokásaiban. „Súlyos és elviselhetetlen a mun. kásoszsály sorsa. Kínosak és nyo­masztók a dolgozók szenvedései. Rabok és rabszolgatarlók, jobbá, gyok és jobbágytarlók, parasztok és földesurak, munkások és kapita­listák. elnyomottak és elnyomók — ez volt a világ rendje emberemléke­zet óta és ilyen maradt most is az országok óriási 'többségében. Szá­zadok során számtalanszor kísérel­ték meg a dolgozók, hogy az elnyo. mókát nyakukról lerázzák, s hely­zetük uraivá legyenek. De mindany. nyiszor kénytelenek voltak leverve és megszégyenítve visszavonulni, lelkükben sérelmet és megalázottsá­got, haragot és kétségbeesést rejte­getve, tekintetüket az ismeretlen cg­re emelve, ahol megváltást reméllek találni," — mondotta Sztálin elvtárs. Az emberek tehát az elviselhetet­len sors elől menekültek a vallásba, mert feledést kereslek a szörnyű sors és a nyomorúságos élet rettentő nélkülözései és szakadatlcm szenve. dése elől. Az e'nyomollaknak ezt a vágyát használják ki a kizsákmá­nyolás fokozására a kapitalizmus, ban. De még fokozottabban vonat­kozik ez a megállapítás a nőkre, akik Marx szavai szerint az osztály­társadalomban a rabszoligák rabszol­gái, az elnyomottak elnyomoltjai. A nők nemcsak a természet viszontag­ságai elől, nemcsak a fékeveszett ársadalmi elnyomás elöl kerestek vigaszt a vallásban, hanem férjük uralma alól is, hiszen a nők az osz­tálylársadalomban mindig férjük rabnői vollak. Sőt még ma is azok a kapitalista rendszerben. Még a legfejlettebb, legfelvilágosultabb tő­kés országokban sem kap ák meg a nők a teljes egyenjogúságot. Nincs olyan tőkés ország a földkereksé. gén. Eihol a nők a társadalmi és ál­lami élet minden területén teljesen egyenjogúak lennének a férfiakkal. A vi'ágnak egyetlen vallása seni ismeri el a rjők egyenjogúságát. A kiszcjlgálla.olt és jogailól megfosz­tott nők, fiikik egész életükben n társadalom és férjük kénye-kedvé­nek vannak kiszolgáltatva, „lelkük, ben sérelmet és megalázottságot, haragot és kétségbeesést rejtegetve" szemüket az ismeretlen égre emelik, mert vigaszt és megváltást remél­nek a vallásban ... II. Pedig a vallás azt a nézetet hír. deti, hogy a nő alacsonyabbrendű, mint a férfi. A zsidó vallás a fér­fiaktól elválasztott, másodrendű he­lyet jelöl ki a nőknek a zsinagógá­ban. megvetéssel tekint a nőkre. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy a hivő zs'dó férfi mindennap kötetes liálát adni az istennek, ami. ért őt nem nőnek teremtelte: „Di­csőség a te nevednek uram. mi urunk és az egész világnak ura, hogy nem teremte'tél engem nőnek." A mohamedán vallás szintén le. alaesonyíja és megsérti a nőt. a ko­rárti szerint a nő a férfi számára van teremtve és legfőbb feladata, hogy kiszolgálja őt egész életében: „A ti asszonyaitok mező a ti számo­tolcra, — mondja a korán — men­jenek mezötökre, amikor csak ked­vetek támad ..Sőt a korán tani. fása szerint nemcsak életében kall szolgálnia a nőnek a férfit, hanem holta ulán is a paradicsomban. To­vábbá: a nő éppen úgy adható.vc­hető, vagy leölhe.ő, mint egy kecske. A keresztény vallás sem különb: „Az asszony csendben okuljon, tel­jes alázatossággal. Nem engedem hogy az asszony tanítson és a férfi fölé kerekedjék, maradjon csak csendben," — írja Pál apóstól első levelében. Egyiptomi szent Antal a következőket hirdette: „Amikor egy asszonyt láttok meg. úgy tekintsétek, hogy nem emberi lény, hanem maga az ördög van előttetek." Az egyik eghíresebb egyházatya. Nagy Ai­hanásius, a nöi a kecskénél is un­dorítóbbnak és az ördögnél is ve­szélyesebbnek tartotta. A katolikus vallás tehát minden rossz és bűn forrásának tartja a nőt. E tanítá­sok alapján adott ki pápsii bullát annak idején VIII. Ince pápa; ki kell irtani a nő és „a tisztátalan erő" közötti kapcsolatokat E bulla 'lapján három évszázadon át égették meg európaszerte máglyákon a nők legjobbjait, és legklvá'óbbjait. azzal vádolva őket, hogy boszorkányok. E bulla alapján a máglyákon ki­lenc millió teljesein ártatlan nőj égettek meg, kezdve négy éves kis. lányokon egészen nyolcvan éves öregasszonyokig. Egy-egy „lelki­pásztornak" elegendő ok volt. hogy máglyára küldjön és megégettessen egy nőt. az is, hogyha a szerelmi ajánlatát visszautas! otta, A keresztény vallás sem különb, mint a mohamedán, szintén arra törekszik, hogy férjének rabnője, szolgálója legyen a nő. Az egyik egyházatya a következőket írja: „A férj asszonyát szeretettel és jónak vélt fenyítéssel oktassa,"... a nők pedig „mindenben engedelmeskedje­nek neki, és amit a férj parancsolj azt szeretettel fogadják és paran. csai szerint cselekedjenek." Ezek a tanítások az osztálytársa­dalom viszonyait tükrözik vissza. Valamennyi tőkés államban a fér­jet, és csakis a férjet ismerik el családfőnek a törvények is előírják, hogy a feleség köeles mindenben férje utasításait parancsait követni, „Művelődés, kultúra, civilizáció, — mindezek a pompás szavak a vL lóg valamennyi kapitalista burzsoá köztársaságában a nő ejyenlötl&n jo­gairól szóló hallatlanul aljas, undo­rítom piszkos, állatiasan dúrva törvényekkel párosulnak..." — írja Lenin. A vallás pedig kisgyer­mekkoruktól kezdve a nőkbe neveli alacsonyaibbrendűségük és gyenge© ségük hiedelmét; azt, hogy képessé­geik korlátozottak és alacsonyabb­rendűek a férfinél. Ennek az aljas ós bűnös elméletnek adtak hargotj az olyan „filozófusok", mint Scho. perahaiuer. Mindezzel mélyhaló céljai vannak az uralkodó osztályoknak, a kapita­listáknak .és a földesuraknak. A vallásos nő gyermekeit és a „főeré­rtyek" közül a kizsákmányolók szem­pontjából a két legfontosabbra: alázatosságra és engedelmességre neveli. A vallásos nő arra törek­szik, hogy olyan gyermekeket nevel­jen fel, akik az egyházi és világi tekintélyeket, az egyházi és vi'ági elnyomókat elismerik és engedelme, sen belel örődrek abba, hogy egész életükben robotoljanak a kapitalis­táknak, vagy földesuraknak, sőt férjüktől is azt követelik, hogy alá­zatosak legyenek a kizsákmányolók­kal szemben. Másrészt © tanítások elzárják a nő elöl társadalmi tevékenység minden lehetőségét. Vagyis az em­berség felét kirekesztik a társa­dalmi életből, hiszen, a hírhedt né­met reakciós mondás szerint a nők feladatai: „Kirche, Küche, Kinder": templomra, konyhára és gyermekre korlátozódnak. (Egyesek nagy ke­gyesen még azt is megengedik, hogy a negyedik K-val. Kleiderrel — ru­hákkal foglalkozzanak a nők.) A vallás tehát megalázza a nő­ket, tevékenységüket korlátozza és ezzel végső soron elsanyítja őket. .. S a nők az elviselhetetlen sorsuk elől védelmet keresve a vallásba menekülnek .., ö A marxizmus.leninizmus, a kom­munista párt leleplezi ezt a meg­aláztatást és harcol a nők teljes cs végleges felszabadításáért. A szov­jet hatalom szüntette meg először a nők kiszolgáltatottságát és először a világtörténelemben teljes egyenjogú­ságot biztosított a nőknek a tár0a­dalmi és állami étel minden lerüle. tén. A Szovjetunió példájára, I^uin és Szálin tanításai alapján nálunk is megtörtént a nők teljes egyenjo­gúsítása. A nők előtt nálunk is fettárultak a társadalmi tevékenység lerü'etei, a párt útmutatásai alapján rá'.unk is felszabadultak a nők a társadal­mi elnyomás és megalázottság év­ezredes nyűgei alól. Azonban még mindig terjesz ik az osztályellcnsé­gek a nők alsóbbrendüségének hle. delmét. A vallásos tanításuk to­vábbra is hirdetik a reakciós és em­beri méltóságot megtagadó cs meg­csúfoló nézeteiket. Ezért szenvedé­lyesen és lángoló gyűlölettel kell minden párttagnak hareo'uia e né­zetek ellen. Ebben a harcban a nők haladjanak az élvonalban, hiszen saját emberi méltóságuk teljes és maradéktalan elismeréséért folyik. Ezt a harcot szorosan Ü-SZQ kell kapcsolniok a vallásos világnézet elleni és a szociáldemokra izmus c'. leni harccal, mert mainap nemcsak a templomokban hirdetik a nők ala­csonyabbi'endűségét, hanem az üzemekben is a begyepesedett fejű, avagy a jobboldali szociáldemo­kraták a női munkae őlc len'záséyel é* lebecsülésével ugyancsak arra törekszenek, hogy az osztálytársa­dalom reakc ós nézeteit terjesszék. Eképpen is küzdenek a tőkések és földesurak örökre megdöntő t urai­mának visSzaállí áíáé t. Harcunk tehát, amelyet a felsoro't reakciós nézetek és hiedelmek ellen folyta­tunk egybeforr a szocializmus épi. téséér; és a béke fenntartásáért fo­lyó harccal. Grandpierre Lajoi

Next

/
Thumbnails
Contents