Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-27 / 227. szám

VILÁG PROLETARIfll EGYESÜLJETEK! — ... Építsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét: jegyezz békekölcsönt! AZ MDP CSONGRÁD VIII. ÉVF. 227 SZÁM ARA 50 FILLÉR LAPJ A SZOMBAT, 1952 SZEPTEMBER 27, A békekölcsön a dolgozó nép békeakaratának bizonyítéka "A Magyar Népköztársaság kormánya kibocsátotta a Harmadik Békekölcsönt. Országunk dolgozó népe tegnap kezdte meg az új kölcsön jegyzését. Az eddigiek példája azt mutatja, hogy államunk nem hiába kért és népünk nem hiába adott. Az ötéves terv derekán mind tisztábban bontakoznak ki amnak a hatalmas építőmunkának az eredményei, melyek a szocializmus alapjait hivatottak lerakni ebben az országban. A jövendő körvonalai mind világosabban rajzolódnak ki e'őttünk és ha felidézzük a pusztulásnak, a szélzüllésnek, az elesetlségnck aizokat a lesújtó képeit, melyek alig néhány éve még körülvetlek bennünket, akkor tudjuk igazáu fel. mérni azt az utat, melyet a felszabadulás óta megtettünk. Aki viszszagondol Budapest, vagy akár Szeged felrobbantott hídjaára, az égnek meredő csupasz falakra, a füstölgő romokra, a rombadőlt és lakóikat maguk alá temető háztömbökre, az oszló teteinek fojtó szagára, a pincékből előbújó kiéhezett, hajléktalan emberekre, majd pedig végigtekint az újjáépített hidakon, a gombamódra szaporodó épülete, ken, gyárakon, az új kórházakon, iskolákon, csecsemőotthonokon, a kis falvak helyén épülő iparvárosokon^ a magyar vidék új egyetemein, bá. nyáin, kohóin, a munkásházak sokaságán, a villanyárammal ellátott községeken, a gépállomásokon, kultúrházakon, falusi könyvtárakon és aki bepillant a színházak zsúfolt nézőtereire, aki számb&veszi az opera-, színház., hangverseny- és mozilátogatók tömegeit, a középfokú és szakiskolák, egyetemek és főiskolák diákjainak évről-évre emelkedő számát és egyáltalában a rohamos fejlődésnek megannyi jelét: az alkothat csak magának fogalma! a munkának és a haladásnak arról a szédületes üteméről, melynek mindnyájan tanúi és cselekvő részesei Voltunk az utóbbi években. Ha a gazdaságban és a művelődésben lezajlott változás méretei bámulatba ejtik a szemlélőt, akkor annál inkább felfoghatjai annak a gyökeres és forradalmi változásnak a méreteit és jelentőségét, amely az előbbinek feltétele, velejárója és következménye is egyben. Ha távol vagyunk is attól, hogy az elért eredményeken megpihenhessünk, vagy attól, hogy hibátlannak tekintsünk mindent, am't teszünk, mégis elmondhatjuk, hogy az eltelt hét esztendő a magyarság életrevalóságának, küzdőkészségének, tehetségének és nem utolsó sorban áldozatkészségének ragyogó bizonysága, A „Békekölcsön" nevében benne van, hogy kölcsön, tehát visszajár. Kétségtelen, hogy sok ember számára a kölcsönbe adott összeg száz. és ezerforintosok alakjában máris többszörösen megtérüli. De vájjon azok számára, akiknek számait még eddig nem húzták ki, közömbös-e m'ndaz, ami a kölcsönadott össze, gekből létesült? Vájjon nem termel, nek-e neki is az új gyárak, nem szántanak-e neki is az új gépállomások, nem az ő gyermekeit tanít, ják-e az új iskolákban? És vaijjon, ha biztos volna benne valaki, hogy rá közvetlenül és személyesen sem. mi sem hárul mindabból, aimi az új kölcsönből születik majd. nem volna-e kötelessége eleget tenni a kérésnek és segíteni a saját népét és a saját államát, amely biztosan gyarapodni fog az ő forintjaiból? Az eddigi köiesönjegyzések sikere azt mulatja, hogy aiz emberek átérzik, hogy személyesen is érdekelve vannak az országépítésben és a ha. ladásban és nap, mint nap tanúságot tesznek mellette, hogy nem riad nak vissza az áldozattól sem, melyet jó ügyért kell hozniok. A Békekölcsön nem külföldi uzsa rakölcsön. melyért a nemzeti javakat kell elzálogosítani és még mélyebbre süilyecíni az Ínségben. A Békekölcsönnel, melyet a dolgozó emberek saját államuknak nyújtanak. végső fokon önmagukat erősítik és gyarapítják. Ha csak a magunk legközvetlenebb környezetében,, itt a szegedi egyetemeken nézünk széf, mit kapott és mit vár ez az intézmény az ötéves tervtől és mit köszönhet nem utolsó sorban a Békekölcsönöknek, melyeket nemcsak mi adtunk össze, hanem a dolgozók milliói szerte az országban, akkor elég utalni a rombadőlt helyén épült legszebb Gyermekklinikájára az országnak, az elméleti intézetek kibővítésére, a minap felavatott nagyszerű Béke-épületre, mely a legmodernebb laboratóriumokat állítja az oktatás és a kutatás szolgálatába. az új üvegtechnikai laborae lóriumra, a nemrég létesült II. számú Sebészeti és Belklinikára, az épülőfélben lévő Sebészeti műtéttani Intézetre, hogy csak néhányat említsünk aa új létesítmények közül. A tervben szerepel az új Ideges Elmeklkika, Szemészeti Klinika, új Anatómiai és Kórbonctani Intézet építése, új diákszálló, mely megfelelő otthont nyújt majd az egyetemekre tóduló ifjúságnak. Szeged városrendezési terveiből egy hatalmas kiterjedésű egyetemi városrész körvonalai bontakoznak ki máris. A tnnu mányi és tudományos ösztöndíjak növekedő összege, a tudományos kutatás intézményes támoga 'ása, a tudomány munkásainak fokozódó megbecsülése megannyi bizonyítéka annak, hogyan függ össze a közösségnek nyújtott segítség az egyén boldogulásával.' A Békekölcsön az ország békeakaratának. békés szándékának bizonyítéka és jelképe: aki ennyit épít, az békét akar, hiszen a háború nem építést, hanem barbír pusztítást jelent. LTgyanakkor azon-ban azt is tudnunk kell, hogy a -na. gunk békés szándéka önmagában nem elegendő bizonyítéka a mindjobban fenyegetett nemzetközi békének. Bár a gazdaság erdősödése a béke fenntartásának fontos ténye zöje. egymagában mégsem kielégítő és biztos eszköz a támadás elhárítására. A be:iső megerősödés mellett épolv nélkülözhetetlen határaink meghízható védelme. Ezért a harmadik Békekölcsön nemzetgazdaságunk erősítése mellett Néphadseregünk fejlesztésére is kell, hogy szolgáljon. Néhány napja ünnepeltük Kossuth Laios születésének 150 éves fordulóját és felidéztük a Szabadságharc dicsőséges emlékezetét. A maroknyi ntágvarság lelkesedése és forradaímj lepdiilete akkor csodákat művelt és egv álló esztendeig helytállott az ellenséges túlerővel szemben. Mg n'íncs szükségünk csodára, csak lelkes munkára és szilárd helytállásra ahoz, hogv lábunkat megvethessük és megvédjük azt, ami a miénk. Petri Gábor dr. egyetemi docens, a Városi Békebizottság tagja A békekölcsönjegyzés második napján újabb szép eredmények születtek LEGJOBB EREDMÉNYT ÉRTE EL 3 HŰTŐIPARI VÁLLALAT KERESKEDELMI VALLALATOK Lelkes hangulatban folytatódik tovább Szegeden a kölcsönjejyzés. A népnevelők egyre eredményesebben alkalmazzák a jó agitációs módszereket, s változatos módon eyőzik meg dolgozóinkat a kölcsön, jegyzés fontosságáról. Jó agitációs érveket használnak, és sikerrel mutatnak rá ötéves tervünk hatalmas építkezéseinek jelentőségére és múltbeli sorsuk és jelen neiyzetük összehasonlításával teszik agttációjukat szemléletessé. A MAV Fűtőházban Úrban Ferenc népnevelő saját életéről beszélt a dolgozóknak. Elmondta hogy a régi rendszerben nem biztosítottak a dolgozóknak munkaruhát, ma: mindenkinek ad az állam jóminőségű munkaruhát. Bálint László DISZ népnevelő, a tanács dolgozója, aki 600 forintos fizetése mellett 800 forintot jegyzett. Népnevelő munkáját példamutatóan végzi: a hozzá beosztott dolgozók mind jól jegyeztek. Egyre jobban segíti a jegyzés sikerének biztosítását a kommunista dolgozók példamutatása. A kommunisták a jegyzésben is élenjárnak. A Szegedi Kenyérgyárban például Rácz József elvtárs 1000 forintos fizetése mellett 1200 forintot jegyzett Változatos agitációs módszereket használnak üzemeinkben. Az Ujszegedi Kenderszövögyárbnn a jól jegyző dolgozóknak az üzemi háromszög aláírásával ellátott dicsérő oklevelet adnak. A Szegedi Kenderben a napköziotthon gyerekei virágcsokrokkal köszöntik a példamutótóa„ jegyzőket. Dolgozóink a jegyzéseket munkafelajánlásokkal kö'ik össze. A MÁV Igazgatóságon Móra Béla elvtárs a jegyzéskor vállalta, hogy a terv viszonylatokat korábban készíti el. A békekölcsön jegyzésiben pénteken déli 12 óráig elért eredmény alapján a következő sorrend alakult ki: AZ ÜZEMEK KÖZÖTT 1. Hűtőipar. 2. Szalámigyár. 3- Nyomdaipar. 4. Kenyérgyár. 5. Szőrme és Bőrruha6. Ujszegedi Kender 7- 65. sz. Építőipari Tröszt. 1. Élelmiszer Kiskereskedelmi. 2. Hungária. 3. Teherfuvar. 4. Clpőnagyke.eskedelml V. 5. Rövlküt Nagykereskedelmi V. 6. Textlinagykereskedelmi V. ; HIVATALOK ÉS INTÉZMÉNYEK 1. Árvízvédelmi és Folyamszabá? lyozási Hivatal. 2- Egyetem Gazdasági Hivatala. 3. Közraktárak. EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZETEK 1. Rendelőintézet. 2 Közkórház. 3- SZTK. KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZETEK 1. Fényképész Szövetkezet, 2. Gumiipari Szövetkezet. 3. Kovács-Bognár Szövetkezet, ISKOLÁK 1- Állami Pedagógiai Főiskola. 2. 5- sz Vegyipari Technikum. 3. Martos Flóra Szülésznőképző. Üzemeink dolgozói lelkes jegyzéssel bizonyítják be hazaszeretetüket A román nagy nemzetgyűlés elfogadta az új >'úla§ztójogi törvényt Bukarest (TASZSZ). A román hagy nemzetgyűlés 13. ülésszakának csütörtök délelőtti ülésén S. llitulescu igazságügyminiszter tartott beszámolót a nagy nemzelgyűlés megválasztásával foglalkozó törvényjavaslatról. Az előadói beszéd nyomán megindult vita után titkos szavazással 318 szavazattal 2 ellenében elfogadlak a választási törvényt. A választási törvény előírja, hogy a választások állaláros, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással történjenek. A törvény kimondja, hogy a nagy nemzetgyűlés tagjává választható- minden román állampo'gár. aki 23. életévét betöltötte és választójoga yan. A jelöltállítás jogával rednelkezik a román dolgozók valamennyi szervezete, továbbá az üzemek, hivatalok, állami és kollektív mezőgazdaságok dolgozóinak, valamint a katonai egységek tagjainak gyűlései. A nagy nemzetgyűlés tagjai egyhangúlag éltették a nagy nemzetgyűlés elnökségének a 12. és 13. ülésszak között kiadott törvényerejű rendeleteit. Az elnöklő Dumltru Coliu zárszavában köszöntölte a nagy nemzetgyűlés tagjait és éltette J. V. Sztálint, az egész dolgozó emberiség lángeszű vezérét. , A megjelentek hosszasan éltették Joszif Yisszánonovies SztáJiaK, ;í_ A SZEGEDI FÉMIPARI VÁLLALAT pártszervezete, békebizottsága, valamint a DISZ szervezet aktíváival közösen szervezték meg a harmadik békekölcsönjegyzést. A békekölcsönt jegyeztető elvtársak a dolgozókkal ismertették a felszabadulás után elért eredményeket, valamint konkrétan, mit kapott az üzem az ötéves terv keretében. Ismertették az üzem fejlesztését, hogy két neonfényes világbású üzemrésszel, gépekkel, kultúrteremmel. mosdóval s öltözővel bővült üzemünk, amely elősegítette, hogy az üzem létszáma kétszeresre növekedett, Ezenkívül ismertették, hogy az eddig kölcsönadott, a dolgozók által jegyzett pénzből a nép állama saját dolgozóinknak új kórházat., gyára', városokat, egyetemeke'épít. Az üzem dolgozói közül Szabó Lajos fizetése 100 százaiékát jegyezte s adta kölcsön a nép államának, mert látja azt a fejlődés'-, amely a felszabadulás ót® létrejött. Pánik Istvánné 800 forintos fizetése mellett 1000 forintos jegyzéssel járult hozzá ötéves tervünk mielőbbi megvalósításához. Korom Katalin DISZ t^kár fizetése száz százalékát jegyezte s ezzel példát akar mutatni többi ifjúmunkás társának. Radnai Zoltán 900 forint cs keresete mellett 1000 forint békekölcsönt jegyzett. Az üzem valamenynyi dolgozója megértette jelentőségét a harmadik békekölcsön jegy/.ősnek. Ennek eredménye már meg is mutatkozott abban, hogy az üzem dolgozói 55.884 forintot jegyeztek. AZ „ÁPRILIS 4" Első Szegedi Cipész Kisipari Termelőszövetkezet dolgozói a harmadik békekölcsönjegyzcsből is kiveszik a részüket. A jegyzést nz üzem dolgozói hazafias és becsületbeli kötelességnek tartják. Az üzem pártszervezete, a békeibi zottsággal és MSZT szervezettel karöltve szervezték meg a jegyzés zavartalan menetét. Krajkó András, a bőkebizottság tjtkára saját életükből vet-agitációs érvekkel ismertette a dolgozóknak mul-belii — mostam helyzetüket és a békekölcsönjegyzés hatalmas jeteatö'-'égét. — Idős dolgozók vannak üzemünkben. Sokan visszaemlékeznek az 1944-eg és előtti időkre és arra a napra, mikor a romokból felébredt népet szabadította fel a dicső Szovjet Hadsereg, Ezért jegyzem cs ezért adom fizetósem száz százalékát. 1100 forintot a nép államának, mert én is, mint a többi dolgozó társam, sokat kaptunk a népi demokráciától, Fiam, aki egyszerű munkás volt, ma egyetemi tanárse. géd. Munkatársaim közül is soknak fia Néphadseregünk tisztje. Mi munkások sohse mertük volna hinta azt, hogy egy egyszerű munkásból lehet orvos, tanár, tiszt vagy mérnök — mondotta ' Krajkó András elvtárs. Az üzem dolgozói közül Tó'h Imre 1100 forintos havi keresete melleit 1300 forintot és Kiss Imre 1000 forintos keresete mellett 1200 forintot jegyzett- Tó'li és Kiss elvtársak, mint MSZT tagok, jegyzésükkei segítik elő. hogy hazánkban is minél hamarabb elérhessük azt a7 életszinvonalat, amelyben a Szovjetunió dolgozói éCnek. A TÁPÉI HAJÓJAVÍTÓ V. dolgozói előtt hékebizotisag ismertelte a dolgozókkal a Harmadik Békekölcsönjegyzés jelentőségét. A népnevelők* elmondották, hogy a kölcsönjegyzés becsületbeli kötelessége minden dolgozónak. A jegyzésünk egyúttal békevédelmünk jele s bizonyságtétel arról, hogy szeretjük hazánkat és dolgozó népünket. A dolgozók hazafias kötelességnek érezve a Harmadik Békckö'.csönjegyzést: a jegyzés első napján már szép eredményeket értek pl. Lantos Árpád havi keresetével, 1000 forinttal járult hozzá a béke megvédéséhez. -— Szüleim cipőgyári munkások voltak. A tőkés gyáros, mint a lobbi munkásokat, őket is éhbérért dolgoztatta. Édesapám résztvett a kommunista mozgalomban a Ilorthy-terjror idején és ezért nem egyszer a csendőrök megverték és megkínozták. Fiatat vottam, mikor szüleim mcghn'tak. Tízéves koromtól kezdva kellett dolgoznom azért, hogy életemet fenntartsam. Megváttozott az idő. 1945-ben tagja lettem annak a pártnak, amelyért apám harcolt. Most azért jegyeztem, mert van mihői. Két évo nősültem meg s azóta szép szoba- és konyhabútort veftem. Én magam azért jegyzek, mert nem akarom, hogy háború legyen, hanem azt a boldogságot akarom, amelyben élünk. Balogh Ferenc, jelvényes sztahanovista esztergályos 800 foritaos jegyzésével akarja biztosítani családja boldog életét. — Harminc éve dolgozom az üzemben, de o!yan megbecsülésben sohasem volt részem, mint ma. Én is s a többi dolgozó társaim is sokat kaptunk pártunklól, kormányunktól. Üzemünkön belül kaptunk mosdót, ebé nőt, villanyvilágítást, amely mind-mind a dolgozók kényelmét biztosítják. A múltban nem törődtek a munkás életével, nem törődtek a fiatalokéval sem. Legidősebb fiam a piarista gimnáziumban tanult. Mikor a negyedik osztályt elvégezte, behívattak, hogy mi a szándékom a gyerek további sorsát illetően. A válaszom egyszerű voll: szeretném, ha tovább tanulhatna, mert látom, hogv a gyerek igyekszik. Erre a paptanár megkérdezte, mi a foglalkozásom. Mikor megtudta, hogy egyszerű munkás vagyok, fiamat visszautasították a felvételnél. Fven volt az élete az akkori munkásnak, gyermekei e'őtt pedig csukva vo'tak az iskola kapu'i. Ma már minden dolgozónak megvan a lehetősége a tanulásra és arra a pálvára mehet, ahová tehetséget érez. Azért íegvez'em békekölcsönt, hogy még több iskola, egyetem létesülhcse"n, ahonnan fiaink. Vinvaink kikerü've, vezetik szocialista építésünket. Az Egyeiemen nagy lendülettel folytatódott a kölcsönjegyzés A szegedi Egyetem jogtudományi Karán az első napon 101 hallgató jegyzett békekölcsönt 35.960 forint értékben. Kozák Sándorné clvlárs. nő, akinek férje szovjet ösztöndíjas. 1.300 forintot jegyzett. Az első évfolyam hallgatói közül Dóczi Imre 500. Kovács László pár'csoportvezfitő 400 forintot jegyzett. A harmadévesek közül Töröosik Gábor és Török Lajos 800 forintot jegyeztek. A kar professzorai közül Buza László dékán 7.700 forintot jegyzett. „Az egész dolgozó emberiség — mondotta a kölcsönjegyzéskor — nyomatékosan kövCfeii a békét. Az imperialista államok uralkodó osztályai ezzel szemben háborúra készütnek, hogy megakadályozzák a szocializmus építő munkáiét és igyekezzenek meghosszabbítani a kapitalizmus kizsákmányoló uralmát. Az egész magyar nép is a békéért harcol. Mi biztosítani akarjuk a magunk számára a békés építő munka lehetőségét." A karon a jegyzés sikere érdekében a hallgatók MDP alapszervezete mozgósította a népnevelőket a jegyzés sikerének biztosításáért. A . -ae-anevelülf- ka*. rétalihöl konkrét példákon mutatják meg a hallgatóknak, mit kapott n szegedi Egyetem s minden egyes hallgató az ötéves tervlől. Csicsák Erzsébet a harmadik évlolyam hallgatója, népnevelő például arról beszélget a hallgatókkal, hogy a jogi kar 265 tanulója közül 211 részesül ösztöndíjban. Régen a hallgatók a szegényházban sem kaplak szállást, most pedig kényelmes diákszállók biztosítják a hallgatók zavartalan tanulását. A kar két legkiválóbb tanulója, Török Lajos és Töröcsik Gábor havi 850 forintos Rákosi-ősz^ töndíjban részesül. Veress Ferenc, a kar másik népnevelője személyes példamutatással jár élen a jegyzésben. ösztóndíja 420 forin' 6 500 forintot jegyzett. Gyöngyi Gyula pártonkívüli népnevelő azt mondja el a hallgatóknak, 'hogy azért jelent kitüntetést a kölcsönjegyzés minden hallgató számára, mert ezzel hozzájárulhat a szocializmus építéséhez, ahhoz, hogy még több ösztöndíjat lehessen kiosztani egyetemeinken és még boldogabb legyen minden hallgató élete. H. Nagy Sándor, harmadéves népnevelő azt ^rá^ki a.fflásod& Gidait