Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-27 / 227. szám

m : A haza javára, a magad hasznára: jegyezz békekölcsönt! 354 (Folytat** ai első oldalról) magyarázza meg hallgatóknak, hogy a békekölcaönjegyzés a békét erősíti. Dóczi Imre, elsőéves nép­nevelő azt magyarázza meg, hogy a hallgatók népi demokráciánknak köszrnhrttk azt, hegy tanulhatnak. A népnevelők munkijuk alapjá­nak tekintik a jó felvilágosító mun­kát. Akik esetleg — nem látnók be a békekölcsön jegyzés fontossá­gát, azokat ismételten felkeresik. Ennek eredménye nz. hogy a hall. gatók jegyzéa* napról-napra emel­kedik. Fodor Oá bor Fodor Gábor Kossuth-díjas egye­temi tanár, akadémiai tag, a sze­gedi Egyetem rektora 6.300 forintot jegyzett. Nyilatkozatában elmond­ja: ,.a szegedi Tudományegyetem munkája Szorosan kapcsolódik a bé­ke ügyének megvédéséhez. Belát­hatatlan ütemű fejlődés jelzi azt az utat, amelyei egyetemünk a fel­szabadulás éta megtett. A hallgatók létszáma 800-ról 1.700-ra emelke­dett. Az eigyetem költségvetése óriási mértékben növekszik és az ötéves terv során két esztendő ala't három hatalmas épülettel bővült. Ebben nz évben 12 millió forintot fordított népi demokráciánk a sze­gedi Tudományegyetem Béke-épü­le'ének megépítésére és a volt Du­gonics gimnázium átalakítására. A szegedi Tudományegyetem ha. • sima® ütemü fejlődése, egyetemi hallgatóink helyzetének javítása, a tudományos és ok'tató személyzet azelőtt elképzelhetetlen mértékű támogatása mind jelzi pártunk és kormányzatunk békepolitikájának egyedül helyes útját. A szegpdi Egyetem dolgozói az eddigi három kölcsönjegyzés alkalmával 900 eZeT forintot ajánlottak a szocializmus felépítésére és a béke megvédésére. Egyetemünk dolgozói közül számo­san már kamatostól visszakapták a "yzett kölcsönt s országunk. Sze­ged és egyetemünk fejlődésében i* láthntják, mennyire helyes célok megvalósítására telték meg felaján­lásaikat. A békekölcsön jegyzése éppúgy állásfoglalás népi demokrá­ciánk mellett, mint a kiváló mun­ka, melyet n tervek teljesítése ér­dekében végzünk. Egyetemünk ok­tatási és tudományos téren elért komoly sikere és megbecsülése kormányzatunk áldozatkészségének következménye. Eddigi eredmé­nyeink folytatását csak ötéves ter­vünk megvalósítása és a béke vé­delme biztosíthatja." A PEDAGÓGIAI FŐISKOLA hallgatói különösen szép eredmé­nyekkel jegyeztek. Kövesdi Lajos másodéves hallgató 400 forint ösz­töndíja mellett 600 forintot Jegy­zett. Jegyzéséről ezt mondja: — Szegényparaszt családból szár­mazom és bizony a muliban szám­talanszor megaláztatásban, lenézés­ben részesültem azért, hogy min­dennapi kenyeremet megkereshes­sem. A tanulásra még csak nem is gondolhattam. Szegény voltam, az akkori rendszer felfogása szerint nom volt jogom a tanuláshoz. — A nyáron kélheti üdülésein votam. Ázelőlt egyszer som mehet­tem el pihenni, most pedig ott töl­töttem szabadságom,' ahová azelőtt legfeljebb bárók, grófok és gyáro­sok mehettek. — Milyen óriási kincset adott ne­künk a nagy szovjet nép: megadta és lehetővé telte a magyar népnek •s, hogy szabadon, éljen és építse boldog világát, jövőjét, a szocializ­must Módot és lehetőséget biztosí­tott számomra is a tanuláshoz. Az ösztöndíj, amelyet kapok, gondtalan tanulásom alapja. 420 forint ösz­töndíjam van s 600 forintot jegyez­tem. hogy megháláljam pártomnak és hazámnak azt a sok segítséget, amelyet már eddig kaptam. A KÖZÉPISKOLÁKBAN is nagy lendülettel folyik a köl­csömjegyzés. A Vegyipari Techni­kumban a DISZ-szervezet osztá­lyonként röpgyülést tartott, amelyen a DISZ előadói ismertették, hogy mit jelent a harmadik békekölcsön az ifjúságnak és a mi iskolánknak. A Vegyipari Technikum jövőre kö­zel kétmillió forintos beruházás-ban részesül. A megindult jegyzésben, a 1V/A. osztály tanillói a nyári üzemi gyakorlaton kapott fizetések megtakarítóit forinlja''ból 1800 fo­rintot j egyz lek. Az ő kezdeményezé­sükre a többi osztályokban, is meg­indult az 50—100 forintos kötvé­nyek vásárlása. Az iskolában a fa­liújságokon cikkeket helyeztek el békekölcsön jegyzésről. Veress Judit általános Iskolai ta­nár 1200 forintos fizetése mellett 1500 forintot jegyzett. Elmondjál, hogy az új tanév elején tudta csak meg. hogy iskolája a Pedagógiai Főiskola 2. számú gyakorló isko­lája, a békekölcsönök útján felaján­lott 'összegeknek köszönheti kibővü­lését és a sok új, szép felszerelést. Az öreg, kopelt belvárosi iskola megfialaWott. A régi bútorok kö­zött mind több és több helyet fog­lal el a sok új felszerelés. Megkét­szereződött a tanulók és a tanárok száma. — Szükségünk van azonban új termekre, sok szemléltetési esz­közre, jó] felszerelt szeriárakra? Ezeknek felállítását elsősorban a > MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ADOSSAGA E kötvényen megjelölt kölcsön­összeg a Magyar Népköztársaság adósságának része — olvasható a Harmadik Békekölcsön kötvé­nyén, Ha a kötvény szövegének csak az első sorát olvassák a dol­gozók, am! egyébként a Második Békekölcsön kötvényen Is rajta van, láthatják, hogy az állam nem játszik a szavakkal, hanem a törvény súlyával biztosítja: a dolgozók az általuk befizetett, köl­csönt a megállapított feltételek alapján hiánytalanul visszakap­ják. De nemcsak, hogy vissza, kapják, hanem a kamatozó és nyereménykötvények emellett bu­sásan kamatoznak Is. Példák ezrei bizonyítják, hogy a terv- és béke­kölcsön húzásainak nyeremenyel. böl családok ezrei előzték meg magukat anyagilag. Szemünk előtt nőnek kl a főidből a gyárak, a bérházak, bizonyítva, bogy az al. lamnak adott kölcsönökből csala­dok százezreinek a® élete válik könnyebbé a jobb keresel, a tö+b ruha, a szebb lakás és a kulturá­lis fejlődés következtébén. A rendelet, azon túl, 'bogy a legmesszebb menő ellenőrzést biztosítja a dolgozók részére a kötvények sorsolásánál, olyan nagyjelentőségű határozatot tar­talmaz, amely egy kapitalista állam pénzgazdálkodásánál clkép. zelhe'etten. A rendelet kimondja! az államkölcsönkütvények, azok nyereményei és kamatai mentesek minden adó és minden illeték alól. kivéve a nyereményilletéke­ket. A rendeletnek ez a része mindennél meggyőzőbben bizo­nyítja azt, hogy szocializmust' építo államunk nem gazdasági helyzetének az egyensúlyozására fordul a dolgozókhoz kölcsönért* hanem azért, hogy a szocializ­mus építését, a dolgozók életszín­vonalának az emelkedését meg. gyorsítsa, nemcsak a beruházá­sokkal, hanem már s kölcsönök után nyújtott kedvezményekkel is. Az ellenség minden kölcsön­jegyzéssel kapcsolatos gyalázatos híresztelése megdől ezzel a mi­nisztertanácsi rendelettel. Szám. talan példát hozhatnánk "fel olyan esetekről, amikor a félrevezetett kötvénytulajdonosok a vesztettnek gondolt kötvényeiket a sarokból halászták elő és vették fel rá még egy év után is az érte járó össze­get- A takarékpénztárak ugyanis a jfúzás után még három év múlva kifizetik a nyereménye, ket amint ?zt a minisztertanácsi rendelet ia biztosítja. A Harma­dik Békekölcsön kötvényeivel te­hát, mint az eddigiekkel is — csnk nyerni lehet. A KOMMUNISTÁK PÉLDAMUTATÁSA Hazánk iparilag fejletlen és me­zőgazdaságilag elmaradott ország volt még ezelőtt pár évvel is. Az ötéves terv során nemcsak évtize­dek elmaradottságát kell behoznunk népgazdaságunkba,,, hanem hatal­mas lendülettel előre kell törnünk, hiszen a szocializmus alapjait rak­juk le. Hazánkat Gerő elvtárs sZa. val szerint a vas és acél országává „ M M kell változtatnunk a régi elmara­magunk áldozatkészségévei mozdít-' do't mezőgazdasági jellegű ország, haitjuk elő. Ezért jegyeztem béke-j hói. Szép és nagyszerű célki'űzések kölcsönt. ! ezek! Emellett azonban van még Akkor visszük sikerre a tervel, ha kíméletlenek vagyunk az oszfályellenséggel szemben — Még mindig lázit a DÉMA Cipőgyárban Gombkötő, volt makói nyilas gyártulajdonos Soka* beszélünk mostanában az éberségről. „Ébernek kell lennünk — 1« kell'lepleznünk nz osztá'Iyel­lenséget" — stb., stb. És bizony, sok pártfunkcionáriusr.ál az osz­Gombkötő Hitler magyarországi pártjának, a nyilas pártnak tagja voflt. « Étinek ellenére igein „népszerű* volt. Együtt ivott az egyszerű mun­tályollentog úgy jelentkezik, mint j kással, még moziba is "elvitte őke', elvonl fogalom. De sajnos, az osz- só' gyárában kötelezővé tette a tátyeillenség nem úgy jelentkezik.) m0zi látogatását. Miért „barátko­mint egy elvont fogalom, hanem mini reális Valóság. Él. megbúvik, munkaruhát ölt és úgy folytatja ak­namunkáját. Három nappal ezelőtt kezdődött meg a békekölcsön jegyzése. Az első napon már a kora rcggeM órákban a dolgozók ssine-java lejegyezte a kölcsöM. De mi történt a Szegedi DÉMA Cipógyárban? Bár a népne­velök helyes és jó érveket hoztak fel. mégsem indult meg olyan lel­kesedéssel a jegyzés, mtot Szeged többi üzemeiben. Miért? Mindenki tudja nz üzemben, hogy Gombkötő nevű szakember 1600 fo­rintot keres. Meg is döbbentek azon, hogy csak 1003 forintot je­gyez. Amikor szóvá tették neki, ke­rek-perer kijelentelte.' „Ha két hé­tig ltl áll a népnevelő, vagy két hét múlva újra jön akkor sem vagyok hajlandó többet jegyezni. Nekem még ez ls túlságosan sok"? A kölcsönjegyzés egyes munka­icsoportoknál vontatottan haladt to­vábbra is. „Nem elég öntudatosak a munkások*" ?.• lódni AAtUr.a | Pedig a valóság az, hogy nem a munkások öntudatában van Mba. hanem abban, hogy Gombkötő még mindig az üzemben van. Ki ez a Gombkötő? zo'l" ez a „jószívű" gyáros, miért vi'te moziba alkalmazottai'? Ennek ára volt. Aki nem lépeft be a nyi­las pártba, azj erbocsájtotta üzemé­ből s a mozijegyeket az üzem mun­kásai részére „Jud Süss"_re váltot­ta. Természetesen fiatal lányok is szállítani a helyi piacra, (természe­tesen ezt jóval magasabb áron ad­ta el, az államnak — jó a selejt is gondolta). A gyár deficittel dolgozott. Gombkötő sem űzhette azonban a végtelenségig üzelmeit. A munkás­osztály hatalmának erősödésével az 5 gyára is állami kezelésbe került és ekkor sült ki a disznóság. Az üzem deficittel dolgozott. rengeteg adóval tartozott. Ennek ellenére Gombkötő az államosítás dolgozták, sőt gyermeklányok is ' előtti napokban minteigy 40—50 Gombkötő gyárában úgy nevezték ' ezernyi forintért bevásárol': gyűrű­Makón az üzemet mini „háremet", ket, karóráka', különböző ékszere­Ha Valamelyik tány a Gombkötő- jkót, drága prémeket stb., mentve céghez ment dolgozni, újjal muto- a men'heíőt. itt "" ez ís elzüllött?" Mert mindenki tud'a. hogy ak! nem olyan, azt a Gombkötő feltétlen (Természetesen akkor, leányról vagy asszonyról volt szó.) Aki pedig hajlandó vol', az máf 'holnaputáni az irodában, mint „iro­dakieasszony szidhatta a melósokat." — Na végre menekül a gyáva urak sisere hada — lélekzeft fel a dolgozó nép 1945-ben. Gombkötő Amikor munkáskáder kerül' az üzem élére, fél év mlva rentábi- , lissá vált az üzem. Azelőtt eoha­elboosájtja. sem t-udta teljesíteni a külföldi ha jóképű | ezéHitási tervé' — csak az államo­sítás u'án. — Két és fél hónap múlva, az államosítástól számí'va, 3 százalékos Selejttel teljesítette 'út az üzeni exporttervét. A történet még tovább folytató­dik. A köznyelv szerint Gombkötő munkás ereje szükséges, (fe a fei robbantásihoz egy diverzáns if elég. S visszatérve ahhoz, amiből kiindul'ülik, Gombkötő úr most alattomban a kölcsönjegyzés erton lázít, uszít a mi államunk e»eh. Furcsa ez? Nem. Hisz n nem az ő, hanem a mi államunk, a dolgo­zók állama ellen uszít. Ez természe­tes is. Csak az nem természetes. ( hogy a7 üzem vezetősége, az üzemi I pártszervezet, a munkásokból te,ti I vezetők és m-aguk az üzem dolgo­| zói nem röpítették még ki eddig nz üzemből Gombkötő urat- Talán azt gondolják, hogy Gombkötő úr be­lenő a szocializmusba? Ha Így lenne, akkor ez egy olyan új elmé­let lenne, amivel a munkások szá­zai és ezrei szerint a szocializmus' felép'-íeni nem lehetne. De nem ám! Gombkötő és hasonszőrű társi i fe­kélyként rágnak belül az üzemben. Már pedig azt a leStef, amelyikei fekély lep el, nem úgy kell orv™ sotad, hogy az egész testet eldob­juk, hanem úgy. hogy a fekélyt dobjuk ki. A felkély itt Gombkötő A még kevésbbé öntudatos munká­sokat jó politikai munkával fel kell világosítani, az eredmény M marad el És mindezt azért ve*ettük fel uuigozo nep iirao-Den. uomDKO o i , , • • , „, ^ ---.uuv úr Nyuga'ra menekült. De mivel LF'S? TX i,yen .*"*««* * Enyhét adat a» „önéletrajzából ' Többek között volt „egy kis gyá. Irocskája" Makón — még 1947-ben is. Ugyanis Gombko'.S olyan „há­borús hadigazdag" volt, Hitler 1938 ban kebelezte be Ausztriát. Lényegében a második világháború már megkezdődött. És ekkor kezdő­dött meg Gombkötő úr szereplése: hadianyagot szállított a háborús felókészüleiekhez. A háborús szállí­tásokból egy takaros kis gyárat ütött össze, amelyben 1941-ben már több mint száz munkással dolgozta, tolt. Mondani sem kell — hisz ezek ptáú mindenki gondolhatja ?—. hogy akkor még Nagy Ferencék és a többiek még pozíciókat löl'ötfek be, talajt érezvén a lába ala't, vis6za­, jött. s miután a Kommünista Párt „Sokat kell baj- kapujából elzavarfák, beiratkozott | a Szociáldemokrata Pártba és högy­hogyan nem csinálta, de a valóság az: annak ellenére, hogy háborús bűnösnek nyilvánították, kibújt a népblróság f'élele aíój. Most már tudjuk miért. Hisz cimborája vott Kiss Ernőnek, a Szociáldemokrata Párf csanádmegyei titkárának. De mivel nem átallotta hogy Pfeiffer­fel, Peyetrel is tar'sa a CWnborasú­gof, elérte; azonfelül, hogy vissza kapta a gyárá', még államai kölcsön! is kapott állítólag a gyár felszere­lésére,, — főbb ezer forintot államkö'csönképpen. — A legjobb külföldi gépeke' kapta meg azzal az utasítással, hogy külföldi cé­geknek dolgozik minőségre. Tehá' állami szállításokat végez. Gombkötő úr azonban ér'ett a manfputácíóhoz. Bár tiszta selejt let' a lermelés az üzemben, mégis Gombkötő úr elsőrendű áru' iudott lyik mindig talpra esik. Kis cipő­felsőrész készi'ő üzemet nyitott, s nrint kiváló futballista, illetve fut­bafbíró örvendett népszerűségnek Makón. E népszerűsége következté­ben jutót' be a Szegedi DÉMA Ci­pőgyárba. S mint olyan embeT, akinek vaj van a fején, úgyannyira „helyezke­dett", hogy az üzem vezetősége a mi reménységünk, sztahánovista jelvényre, pasztalható még, hogy kivételesek az osztály ellenséggel szembeflh. Hi. vatkozn-ak arra, hogy jó szakern ber, nem lehet elboc sújtani. Hát köszönjük szépen az ilyen Gomb­kötő-féle szakembereket! Iskoláink ma már zömévei ontják a munká­sokból és parasztokból lett szak­embereket. Ezek a mi jövőnk, ezek munkaér­demrendre terjesztette elő. S hogy nem tett sztahánovista, munkaér­demrendes, annak az az oka, hogy azok a dolgozók, akik valamikor az üzemében dolgoztaik, felháboTod­va tiltakoztak ellene. Már akkor felvetették az üzem vezetősége elölt, hogy ki ez az ember. De még mindig nein történt semmi. Vájjon olyan nélkülözhetetlen szakember a Gombkötő a DÉMA Cipőgyárban? hogy még nyugodtan űzheti manő­verei'? „Szakember- Nem lehet etoocsáj­tani!" — ezt gondolhatjuk ezek után. Pedig el he felejtsük, hogy egy híd felépítéséhez több száz Ökölbe szorul tehát minden becsületes munkás keze jogosan, ha ilyen Gombkö ő. félékről hall. Nézzenek csak jól körül az ilyen üzemékben, ahol ilyen Gombkötő­félék vannak. Hán-y becsületes, régi tapasztalt munkásember be tudná töfleni az ő jogtalanul elfog­lalt helyét, Ugy hisszük, nem tesz Unnepron tás bogy mindezt a békekölcsön­jegyzés napjaiban vetjük fel, hisz akkor visszük sikerre a mi tervün­ket, ha kiméi?tienék vagyunk min? den esetben az oszfályellenséggel szemben. I egy célunk ís, amely az ötéves terv elválaszthatatlan velejárója: a béke védelme. Fejlett nehéziparral, élen­járó mezőgazdasággal rendelkező nép minden körülmények között meff tudja védeni függetlenségét és szabadságát a fenekedő rablók el­lenében. Ofy hatalmas célok ezek, amelyek végrehajtásához az egész dolgozó nép teljes összefogására és együtt­működésére va„ szükség. Pártunk vezetéséve! egybeforrott dolgozó népiink » maga erejéből épftt fel — a Szovjetunió támogatásával — ipari üzemeinket. 341 üzem öt év alaft Még kimondani ts sok! Min­den két hétben három újonnan épütt üzemünk kezdi meg működé­sét. És vasutak, utalt százkilométe­reire van szükségünk és a lakások tíz és százezreire. Arra van szükség hogy mindez egyre gyorsuló ütem­ben épüljön fel. Ezért jegyzünk bé. kekölcsön*. Az' öjéves terv végre* hajtásánafc meggyorsítására. Az öt­éves terv: páriunk programrajának valóra vágása,?. Ezért hozta lázba az ország dol­gozó népét a III. Békekölcsön ki­bocsájtása, A dolgozók tudják, bogy minden egyes forint a békét szilár­dítja, nz ötéves terv végrehajtását gyorsítja és a szocializmust építi. Dolgozóink éppen ezért ezekben a lázas napokba,, még fokozottabb fi­gyelemmel fordulnak a kommunis­ták fe'é- Elvárják t{jlük, hogy a jegyzésben is példát mutassanak. A dolgozók alaposan megjegyezték Rákosi elvtárs tanítását: ,,Legyen a jó kommunista egyben a legjobb hazafi, akinek példamutatását lel­kesen, egységesen követi az egész magyar nép." A kommunistáknak fehér példát kell mutatniuk „ jegyzésben is. Va­óhan, szsímta/an példáját lehetne Idézni a k»mmnn!sták példamutató sának. A DÉMA Cipőgyárban Rácz tolván párttitkár elvtárs 1200 forin­tos fizetéséből 1300 forirtlot jegy­zett, pedig fizetéséből negyedmagát •árija el. A Paprikafeldolgozó V. párttitkára is elmondhatja magáruk hogy megfelelt a beléje helyezett várokozásnak: 1100 forintos fizeté­séből 1500 forint hékekötosiin' jegy­zett. Az I. számé Magasépítő Ipari Technikum párftilkára is példát mu­tatott; 1200 forint fizetés mellett 1500 forintot Jegyzett, holott hé! gyermeke van. A jó pétda nyomán a Technikum tiihbi dolgozói is te­hetoégiikhőz mérten kivették részü­ket a Jegyzésből. Igy került az ef. sők kőzé az Iskola. Ezf bizonyítja az, hogy a kom­mitn's'ák jó példájukkal magukkal ragadják a pártonkívüli dolgozók tömegeit. A kommunisták azonban felelősek Is a jegyzéséri: „Minden­ért, ami ebben nz országban politi­kai, gazdasági, kulturális léren tör­ténik, mi vagynnk a felelősek" — monélja Rákosi elvlárs. Jegyezzék meg ezf jól az üzemek, fermefőszS­velkezetek és csoportok kommonis. fái és a maguk példájával ragadják magokkal a pártonkívüli do gozók tömegeit a békekölcsön jegyzés slke­cne he fntoréfcéá»t

Next

/
Thumbnails
Contents