Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-20 / 195. szám

VILIIG PROLETflRlBI EGYESÜLI ETEK? /— ; *Szeretettel üdvözöljük Alkotmányunk harmadik évfordulóját AZ MDP CS 0 N G RAD MEGYEI, PARTÉ 3.1 Z OTTS A G A N A K LAPJA VIII, ÉVF. 195. SZÁM ARA 50 Fn.LÉR SZERDA, 1952. AUGUSZTUS 29. 'A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN MINDEN HATALOM A DOLGOZÓ NÉPÉ." A város és a falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat'' — mondja alaptörvényünk. És valóban nálunk nem üres szólam a nép hatalma, hanem élő valóság: a dolgozók a gazdái ennek az országnak, minden érettük és általuk történik. Országgyűlésünk az államhatalom legfőbb szerve, a népfölség maradéktalan kifejezője. Ez a testület a dolgozók államhatalmát teljes egészében megvalósító munkaszerv, amelyben a képviselők joga és kötelessége nemcsak törvényeket hozni, de azok végrehajtását is ellenőrizni, biztosítani. Az országgyűlés választja meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, a Minisztertanácsot — dönt a legfontosabb állam ügyekben. Az államfői feladatokat az országgyűlés tagjaiból választott Népköztársasági Elnöki Tanács Iája el, amely egyben az országgyűlést is helyettesíti, amikor az nem ülésezik. Államigazgatásunk legmagasabb irányító szerve az ugyancsak az országgyűlés által választott és neki felelős Minisztertanács, amely népünk legjobb fiaiból tevődik össze, akiket pártunk programmjának megfelelően a hazánk szabadságáért, függetlenségéért, a dolgozók jogaiért folytatolt nemze közi küzdelem legkipróbállabb kommunistái vezetnek, Rákosi elvtárssal, mint a Minisztertanács elnökével az élen. Az Alkomány nyomán felszámoltuk az államapparátus egész területén a tőkés államigazgatás szervezeti maradványait, a népnyúzó főispánok, szolgabírók, a néptől idegen bürokraták rendszerét. Az 1950 októberében megválasztott helyi tanácsainkban dolgozó népünk legjobbjai közvetlenül vesznek részt az állam mindennapos ügyeinek intézésében. Amint Rákosi elvtárs mondotta: „A dolgozó népnek az államigazgatásba való bevonása betetőzte közigazgatásunk demokratizálását és egész államapparátusun. kat a dolgozó nép kezébe adta." Ez is azt fejezi ki, Hogy a küldöttek (az országgyűlésben, tanácsba®, a bíróságban egyaránt) a nép szolgái, akiket a választók visszahívhatnak, ha nem felelnek meg a beléjük helyezett bizalomnak, ha nem hűséges vezetői a tömegeknek, ha elszagadnak attól, ha nem hallgatnak szavára. bírálatára, ha nem muta'nak példát az élenjáró munkában, az áldozatvállalásban. A DOLGOZÓK EREJÉNEK, A NÉP ÁLLAMÁNAK A PROLETÁRDIKTATÚRÁNAK MEGINGATHATATLAN SZERVEI: Néphadsoregünk, Államvédelmi Halóságunk, Rendőrségünk, amelyeknek vezetői népünk leghűségesebb fiai, amelynek tagjai fáradhatatlanul és áldozattól vissza nem riadva védik hazánk békéjét és biztonságát minden külső és belső ellenséggel, minden kártevő kísérletével szemben. Néphadseregünkről büszkén és joggal mondhatjuk Farkas elvtárs szavaival: „Több, mint száz év után először van újra a magyar népnek, a magyar munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak olyan hadserege, amely ezer és ezer szállal össze van forrva magával a néppel, amely legszentebb kötelességének, népe ügyének szolgálatát tekinti. Népünk étért érzi és tudja, hogy fiatal, fejlődőképes néphadseregünk hús az ö húsából, vér az ő véréből." így mutatják meg államunk tevékenységének mindennapos eredményei és tényei a dolgozóknak, hogy valóban végérvényesen megszűnt a népellenes államhatalom, amelynek ostorcsapásait oly sokáig voltak kénytelenek viselni, új államhatalom, született, amely felé nyugodtan fordulhatnak, szeretettel, bizalommal. ALKOTMÁNYUNK A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK OKMÁNYA. Világosan leírja azt a gazdasági és társadalmi berendezést, amelyet az állam hívalva van megvédeni, továbbfejleszleni. Az Alkotmányt előkészítő bizottság, mint Rákosi elviárg mondotta „azokból a gazdasági és politikai változásokból indult ki. amelyek hazánk fejlődésé, ben előállottak, mióta a Szovjetunió felszabadította" és a szocializmus útjára lépett. Alaptörvényünk — Sztálin elvtárs tanításának megfelelően — e vonatkozásban is alapDOLGOZÓ NÉPÜNK ALAPTÖRVÉNYE Irta: Jegyinák János, az MDP Csongrádmegyei Pártbizottságának titkára vetően nem program, hanem arról beszél, amit már kivívtunk, ami már megvan, mégis előreviteti az Alkotmány a fejlődés útját is és nyomatékosan kiemeli, hogy „Nép. köztársaságunk megvalósítani törekszik a szocializmus elvét:" mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint." AZ ALAPTÖRVÉNY EREJÉVEL BÁSTYÁZZA KÖRÜL ALKOTMÁNYUNK A NÉPGAZDASÁGUNKAT IRÁNYÍTÓ ÁLLAMI TERVET. Az állam központi feladatává teszi a terv végrehajtásának szolgálalát, biz;osítását, kiemeli, hogy e terv nem öncélú, hanem feladata a termelő erők arányos fejlesztése, a közvagyon növelése útján következetesen emelni „a dolgozók anyagi, és kulturális színvonalát," erősíteni a hazánk szocialista építésének rendjét, biztonságát, békéjét védő fegyveres erőket. Külön hangsúlyt kap népünk törvényében a munka, amely az Alkotmány szavai szerint „A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja," amelyet a dolgozók a munkához való megváltozóit viszonyuk köve'keztében most már nem a rabszolgák kényszerűségével végeznek, hanem amely „becsület és dicsőség" ügyévé lett. A dolgozók munkájukkal, munkaversenyban való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják — mondja az alkotmányunk. így lett alkotmányos tétellé a munkaverseny, a terv teljesítése, a termelés minden kérdése. így töltik meg igazi szocialista tartalommal a dolgozók száz- és százezrei munkavállalásaik útján az Alkotmány ünnepéi. Az Alkotmány őrei és végrehajtói a versenyek kezdeményezői, a sztahánovisták, az újjífók, az élenjáró dolgozók, ők a szovjet emberek nagyszerű példamutatásának nemes folytatói. KÜLÖN KELL SZÓLNUNK AZ ALKOTMÁNNYAL KAPCSOLATBAN is a parasztság kérdéséről, a mezőgazdaság ügyéről, amelynek sorában az alkotmány alapvető történelmi fordulatot jelent. Az Alkotmány elsősorban elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz, de tovább is megy és megvalósult tényekre támaszkodva mondja: „A Magyar Népköztársaság kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, me. zögazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését." Teljességében megváltozott dolgozó parasztságunk helyzete- Nemcsak földhözjutoltak a nincstelen milliók, nemcsak eldől* a magyar szegényparasztság ezeréves pere az elnyomással, a kizsákmányolással szemben, nemcsak felszámoltuk a nagybirtokot, de megnyílt a magyar dolgozó parasztság előtt a fejlődlésnek oly nagyszerű távlata, amely emberi munkakörülményeket, a termelés soha nem álmodott megnövekedését. jólétet, biztonságot jelent számára. Különösen, alá kell húzn'i az Alkotmánynak a parasztsággal, a mezőgazdasággal foglalkozó rendclke. zéseit, ma, amikor szocialista fejlődésünk döntő láncszeme éppen a mezőgazdaság elmaradásának felszámolása és ennek érdekében elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása és gyorsütemű felfejlesztése. Dolgozó parasztságunk hosszú évszázadokon keresztül keservesen érezte az urak törvényeinek súlyát. Az alkotmányt az ő számára Dózsa tüzps trónja, a papi tized, a robot, a deres és a végnélküli embertelen munka jelentette. Dolgozó parasztságunk joggal volt bizalmatlan a Werbőcz'iek, a százezer holdas hitbizományosok államával szemben, amely a Horthy-fasizmus alatt is egyre keservesebbé tette az életét, egyre nagyobb nyomorba taszította, belefullasztotta a sárba, a kultújrálatlanságba. Megnyomorította nemcsak a nincstelenek százezreit, hanem összejátszva a földbirtokossal, l bankárral, kulákkal. dobra verte « kisparaszt házacskáját, tehenét, utolsó párnácskáját is. A dolgozó magyar paraszti tömegek az Alkotmányban kapták meg jövőjük biztosítékát. Népköztársaságunk Alkotmányát ezért érzi magának az ipari munkássággal öszszeforrott dolgozó parasztság is és ezért versenyez hatalmas lendülettel az Alkolmány megünneplésére azzal, hogy minél többet és minél jobbat adjon a dolgozók államának, amely az ő állama, amelyben hazát kapott azon a földön, amelyet ezer évig rabszolgaként öntözött vérével és verejtékével. Az a sokmi'lió paraszt, aki most a begyűjtés első díjáért versenyez, ezzel a versennyel az Alkotmányba, a Népköz, társaságba helyezett bizalmát fejezi ki, mindannyian az Alkotmány harcosai, az Alkotmány eredményeinek megőrzői és továbbfejlesztői. Ez a tudat, ez a reális igazi hazaszeretet kell, hogy még jobban elmélyüljön dolgozó parasztságunk tagjaiban. Az Alkotmány ereje tovább kell, hogy emelje bennük a lelkesedés tüzét, fokozza munkakedvüket, érezzék, hogy minden egyes további munkaórával, amellyel ered. ményeiket emelik, minden zsák terménnyel, amellyel a begyűjtés eredményét szaporítják, a saját jövőjüket építik, érezzék, hogv az állammal szemben vállalt kötelezettségük teljesítése a saját maguk erejének megnövelését jelenti. ALKOTMÁNYUNK AZ IGAZI DEMOKRÁCIÁNAK, A DOLGOZÓK JOGAINAK AZ OKMÁNYA. Sztálin elvtárs a szovjet Alkotmány sajátosságairól szólva kiemeli annak mélységes internacionalizmusát, amely abból indul ki, hogy minden nemzet és faj egyenjogú, kiemeli annak következetesen végig, vitt demokratizmusát, azt, högy nincs jogi különbség az állampolgárai között, rrtert azoknak a társadalomban elfog'alt helyzetét nem vagyoni állpotuk, nemzeti származásuk, nemük, hivatali állásuk állapítja meg, hanem személyes képességeik és személves munkájuk. Kiemeli, hogy az Alkotmány nem szorítkozik a polgárok formális jogainak leszögezésére, hanem a fősúlyt a jogok biztosítására, azokra az eszközökre helyezi, ame'yekkel ezelk a jogok megvalósíthatók. Ezek a nagyszerű sztálini tanítások tükröződnek alaptörvényünknek azokban a rendelkezéseiben, amelyek a szocialista demokratizmus szellemében emelik törvényerőre az állampolgárok jogait és biztosítják azt a társadalmi fejlődést, amelyben ezek élő valósággá lesznek. AZ ALKOTMÁNY B-IZTOSITJA A DOLGOZÓKNAK A MUNKAHOZ VALÓ JOGÁT, megszüntette a Népköztársaságunk Dolgozóink, akik azelőtt méltán nézték gyanakvással és ellenszenvvel az ő, tőlük kizsákmányolt milliókból épülő nyaraló telepekei, ahová még bemenniük is alig volt szabad, most már öntudattal készülnek hazánk ezernyi természeti szépségekben bővelkedő tavai mellé, hegyei közé, a Balatonhoz, a Mátrába, a Biikkbe, érzik és tudják, hogy minden érettük van, az ő ügyüket szolgálja. Az Alkotmány ünnep'én fokozottan érezzék dolgozóink a bekövetke. zetl szinte felmérhetetlen változást és hassa őket á't az a tudat, hogy termelési eredményeik növelésével, saját, jogaiknak építik újabb és újabb biztosítékát. AZ ALKOTMÁNY VEDI A DOL. GOZÓK EGÉSZSÉGET ES SEGÍTI A DOLGOZÓKAT MUNKAKÉPTELENSÉGÜK ESETÉN. E-mek az alkotmányos rendelkezésnek a szellemében épülnek a tágas, világos, napfényes szanatóriumok, az új kórházak, ahol mostmár nem a tétlenségben és jólétben megcsömörlött tőkések ápolgatják szeszélyeiket, hanem a dolgozók ügyét szolgálják nagyszerű orvosaink, fáradhatatlan ápolóink, hogy visszaadják a betegeket a családnak, a munkapadoknsk, a hivataloknak, a mezőgazdasági munkának, hogy elűzzék a népbetegségeket, amelyeket olyan lelkiismeretlenül és gonoszul tűrt és engedett terjeszkedni a profitéhes kapitalizmus. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BIZTOSÍTJA A DOLGOZÓKNAK A MŰVELŐDÉSHEZ VALÓ JOGÁT — MONDJA ALKOTMÁNYUNK — A e a'ig ött-ünk fekvő megszámlálhatatlan példát, .amely napról napra, mind ezt az al. kotmányos tételt fejezi ki. Fiataljaink ma már alig tudják elképzelni, hogy alig néhány évvel ezelőtt itt még olyan világ létezett, amelyben az emberek nem tanulhattak, amelyben nem tudtak kifejlődni a tehetségek. ahol gond, vagy probléma volt az iskolákba eljutni. E téren segít bennünket felszabadítónk, a Nagy Szovjetunió azáltal, hogy egyre több dolgozó és fiatal számára nyitja meg a világ legmagasabb tudománya, művészete e'-őtt az útat, amelyet a Szovjetunióba hívott ösztöndíjasok, küldöttségek, tudós jelöltek munkája jelez. AZ ALKOTMÁNY VALÓSÁGGÁ TETTE A NÖK EGYENJOGÚSÁGÁT. Minden vonalon biztosítja a fiatal-ok jogát, a f alalok fejlődésétCsaláddá te't'te a családot, amelyet lé. lektelenné, tartalmatlanná igyakezett torzítani a kapitalizmus erkölcs, teien pénzéhessége, A termelés, a TÖRVÉNY EREJÉVEL. Szinte aH lehetne felsorolni azt az előtt-ün munkanélküliséget 'művészet, a tudomány, az állami és következetesen érvényesíti az Alkotmánynak azt a rendelkezését, hogy mindenki a végzeft munka mennyiségének és minőségének meg. felelően kapja díjazását. Népköztársaságunkban a fiatalok már alig tudják elképzelni, mit jelentett a proletár család számára a munkából való kiesésnek mindenkor fenyegető reme, mit jelentett az elhelyezkedés, munkakeresés nehézsége. Népgazdaságunk fejlődésének megfele. lően egyre nő a munkaerőszükséglet, minden dolgozó egyre inkább érzi, hogy fontos kincse szocializmust építő államunknak, akit meg. becsü'nek, aki előtt nyitva áll a fejlődés szabad útja. A munkához való alkotmányos jogot nem elvont lételek. hanem a mindennap eseményei illusztrálják, a munkaerőket kereső hirdetések, egyre szépülő és szaporodó ipari tanuló otthonaink, lenyűgöző erővel és lendülettel fejlődő üzemeink és gyáraink, amelyek új és új, szebb é9 szebb munkahelyeket jelentenek. AZ ALKOTMÁNY BIZTOSÍTJA A DOLGOZÓKNAK A PIHENÉSHEZ, AZ ÜDÜLÉSHEZ VALÓ JOGÁT. És egyre nő azoknak a szállodáknak é3 nyaralóknak, üdülőknek a száma, amelyek az év minden szakában váriák a munkásokat/dolgozó parasztokat. értelmiségieket, hogy az ott eltöltött szabadság ideje alatt megerősödve, újult erővel, lendülettel térjenek vissza a termeléshez. munka számos területén kiemelkedő eredményt elérő nők, a fiatalság nagyszerű teljesítményei, a házasságok növekvő száma mind azt bizonyítják, hogy nálunk a dolgozók jogai nem papiros szavak, har»?m olyan reális tényeket jelentenek, amelyeknek nyomán leküzdhetetlen erővel növekszik a dolgozó nép sza. badsága, jóléte, boldogsága. A SZTÁLINI ALKOTMÁNY A BÉKE NEMZETKÖZI DOKUMENTUMA, amely megdönthetetlenül mutatja a dicső szovjet nép békeakaratát. azt, hogy a szocializmus és a béke ügye elválaszthatatlan testvérek. A béke okmánya a mi Alkotmányunk is, amely a nagy példa nyomán készü't, amely a mi népünk békeakaraiát 'fejezi ki, amely azl is mutatja, tántoríthatatlanul küzdünk a Szovjetunió vezette béke táborban a háború rémségeivel szemben. „A béke megvédése, amely kongresszusunk célkitűzései közölt nz első helyen állott, — mondotta Rákosi elvtárs zárószavában Pártunk II, Kongresszusán — legyen a jövőben is a legfontosabb leiadatunk. A tartós béke további boldogulásunk, egész jövőnk alapja. Kongresszusunkat nem fejezhetjük be méltóbban, m'nt azzal, hogy újra hitet teszünk a Szovjetunió vezette, hatalmas béketábor szent ügye mellett és Ígérjük, hogy munkát, verítéket, áldozatot nem kímélve küzdünk érte." Országunk ós népünk függetlent* ségéért való lelkes kiállását, az el/ nyomás és háború elleni gyűlölet fejezi ki az Alkotmányunk rendel/ kezéseit átfűtő igazi hazaszeretet ég a szolidaritás minden haladó moz. galommal. Ez nyilalkozik meg, pl* az Alkotmánynak abban a rendel/ kezesében, aimely kimondja, hogy] „mindazok az idegen állampolgár rok, akiket demokratikus magator* fásukért a népek felszabadítása ér* dekében kiíejtett tevékenységükéli üldöznek, a Magyar Népköztársa* ságban menedékjogot élveznek." , Lényegében az Alkotmány vég-, rehajtása, az törvény Í6. amit orz szággyűlésünk a béke hívei mas >/ dik világkongresszusának felhívása nyomán egyhangú lelkesedéssel eL fogadott, amelyben népünk „elhatározra, hogy a béke védelmében a törvény szigorával sújt le a háborús propaganda terjesztőire ég mindazokra, akik a népek békéjét veszélyeztetik," | A háború elleni nemzetközi küzz delem döntő szakaszába lépett. Ebbe a fokozott felelősséget jelents időben Alkotmányunk is figyelmez/ tesse országunk minden do'gozóját, hogy a békéért küzdeni nálunk Al. kotmányos kötelesség. Csak az nevezheti magát a szó igazi értelmé, ben Népköztársaságunk állampolgárának. aki ennek a köteléknek a tartalmában érzi azt. hogy minden, napos tettei a békéért fo'yó harc színterén zajlansk, aki szocialista kötelességvállalásával magasra emeli a béke fegyverét. Alkotmányunkról beszélve, 'Alkotmányunkat értékelve, megmér, ve annak jelentőségét dolgozó népünk életében, soha nem felejtkezhetünk meg azokról a körűiményékről, ame'yek meghozták szabadságunkat, lehetővé tették Alkotmányunk megszületését. „A nagy Szovjetunió fegyveres ereje tel. szabadította országunkat a német fasiszták igája alól. szétzúzta a földesurak és nagytőkések népelle. nes hatalmát. Megnyitotta o dolgozó népünk előtt a demokratikut fejlődés útját." — Ezekkel a sza. vakkal kezdődik alaptörvényünk és ezzel is figyelmeztet bennünket arra. hogy mit köszönhetünk a Szovjetuniónak. Rákosi elvtárs az Alkotmány or. szaSgYŰlésl tárgyalásán mondott-a: „Népi demokráciánk minden sikerének, minden eredményének kiinduló' pontja a Szovjetunió felszabadító harca és az a segítség, ame. lyet a magyarság megértő nagy barátja, Sztálin elvtárs nyújtott és nyújt nekünk. Ezen a napon, amikor a Magyar Népi Demokrácia új határkövét tesszük le, újra hálatelt szívvel és forró köszönettel fordulunk nagy segítőnk és támaszunk a Szovjetunió felé." Világosan kell lá'ni, — és az idők múlása folytán egyre világosabban is látja dolgozó 'népünk. — hogy valójában minden eredményünk az Alkotmány minden egyes tétele öszsze van kötve a Szovjetunió állandó segítségével, amellyel ma is mellettünk áll. A Szovjetunió segítsége nyomán a munkásosztály vezette áldozatos, és győzelmes harcok úlján a Magyar Kommunisták, nagy Pár. tunk irányításával haladunk a boldogabb jövő felé. A valóságot tükrözi az Alkotmány akkor, amikor az Alkotmány rendelkezései között alá. húzza a munkásosztály vezető szerepéi és azt a tényt, hogy népi demokráciánk irányító ereje a mun. kásosztály élcsapata-, a Magyar gozók Pártja, amely a felszabarr,u lás óla töretlenül adja a nagy tettekhez a kezdeményezési, a lendületet, amelynek tagjai és vezetői elsősorban vállalják az áldozatot, ha áldozatra kerül sor. Az Alko mány ünneplésében dolgozó népünk nemcsak elismert ezeket a tényeket, — de kifejezi cl nem múló háláját a szovjet nép és Sztálin elvtárs felé, kifejezi azl a bizalmat is, amellyel egyre inkább és egyre nagyobb lel. kcsedéssol Pártunk felé fordul. Az a bensőséges szeretet és ragaszkodás, amellyel ipari munkás, súgunk, a dolgozó parasztságunk, haladó értelmiségünk, a dolgozó kisemberek az Alkotmány másedik ün. nepére készültek, maradéktalanul kifejezi azt a mély szereletet és ben. sőséges ragaszkodást, amelyet orszá. gunk minden becsül ees lakója, népünk nagy vezetője, az Alkotmány létrehozója: Rákosi elvtárs iránt érez * I