Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-13 / 189. szám

2 SZERDA, 1952. AUGUSZTUS tt, Az idén sem maradi el a begyűjtésben a tavalyi szép teljesítménye mögött Ördögh Antal dolgozó paraszt Ördögh Antal mosolygó arcú ör©g bácsi. Napvigstte arcához jól illik a bozontos fehér bajusz és a íehérrederes-cdett haj. Már a nyolcvanadik évét tapossa. Hosszú évek vannak már mögötte, de még mindig ügyeskedik a munkába. Őrökké j«nmegy, tesz-vesz a ház körül, mindig akad valamt sürgői tennivalója. Péntek reggel is alig mult el kilenc óra, mikor ördögh bácsi már megjárta Újszegedet- — Egy kis herél hoztam — mondja a kamrák mögül előkerülve. Leül az eresz alatt álló kis székek egyikére és ott kínál hellyel maga mellett. Besiilgotés kSzben elmondta: négy hold Juttatott földön dolgozgat. Maga aratta le még tavaly a búzát árpát Az idén már nem birta a kaszát,'de a kukoricát burgonyát még mindig egyedül fcapálgatja. — Nem sajnáltam éti soha aem a földtől a munkát, megkapáltam mind g rendesen, hogy ne szívhassák el a gyomok a véleményből a nedvességet. Meg is fizette mindig a termég munkámat, nem panaszkodhattam. Becsülettel végeizte munkáját Wnt a kis földjén, becsülettel teljesítette mindig az állam Iránti kötele, aetts'égdt is. Büszkén mutatja mlndcnkinck a díszoklevelet, melyet a mult évben kapót» beadási kötelezettségének túlteljesítéséért Érdemes volt túlteljesíteni az előirányzatot. mert az oklevél mellé még 150 forint pénzjutalmat is kapott államunktól. Az idién sem akart lemaradni a mult 'évi szép teljesítménye mögött. Kormányunk felhívását olvasva, megfogadta, egyenesen a géptől vr ezi be gabonáját. Fogadalmát be ts tartotta Alig fejezte be i gép á búza cséplését máris útnak indította a búzával tele zsákokat a begyüjtőhelyre. Igy volt ez az árpánál is. Ebből telt bőven a beadásra és a" 94 kiló előirányzat helyett 217 kiró árpát adott be az államnak A tanácstól üdvözlő levelet kapott ezért, ami* az oklevéllel együtt őrizget. — Szívesen adtam — hajtogatja —, hisz tudom, mind több és több gabonára van szüksége az országunknak ahhoz, hogy a terveket valóra válthassuk. — Nem elégedett meg azonban azzal, hogy telje, sítette beadási kötelezettségét. Sokat olvasott már at újságban a mnnkaversenyről, a versenykihívásokról. A gyerekei ís. akik üzemben dolgoznak, sokat meséltek neki arról, hogyan versenyeznek egymással náluk az üzemben, ö is részese akart lenni a2 Alkotmány ünnepére indult versenynek és begyűjtési versenyre hívta ki a szomszéd utcában lakó Turi Ferencnét. Megállapodtak a versenypontokban i». Az egész évi tojás, baromfi és sertésbeadás minél előbb való teljesítése a cél, ördögh bácsi azonban nemcsak kezdeményezője volt a versenynek. hanem szeretné is megnyerni azt, mint az elmúlt hetekben bebizonyította. A héten már csak 20 tojás híjjá volt az egészévi beadás 100 százalékos teljesítéséhez. Csütörtökön reggel a felesége elővette a tojásos kosarat, I garabolyába rakta a hiányzó 20 to(jást és elindult vele a begyűjtőhelyre. hogy kiegyenlíts© még ezt a ! kis hátralékot is. A jövő hónapra ! már készen lesz a közösen hizlalt sertés is, amivel egész évi sertésbeadási kötelezettségüket teljesíteni tudják. A beadásról, a versenyről ismét [a munkára terelődött a szó. ördögh t bácsi a négy gyermekéről beszél és unokáiról, akik számára népi demo! kráciánkban biztosítva a gondtalan, I nyugodt megélhetés. — Mindannyian dolgoznak ! — meséli boldogan — legtöbbnek I még a felesége is. Mindig azt hajtogatják, ne dolgozzanak már, hisz nehéz a földben való munka ilyen időa korban. Sehogysem akarják megérteni, hogy nem tudok meglenni munka nélkül. Nem tudok elszakadni a földtől- Hisz_ egész életemben odanőttem hozzá. Meg hát még tudok is dolgozni és megkeresem a kenyerünket. Nehéz is volna elképzelni ezt a mozgékony öregembeit munka nélkül, hisz már kora hajnalban kint van, a tehenet legelteti. Napközben sem igen látni, hogy a hűvösön üldögölne. mert nem fogja a hely. Felesége sokszor zsörtölődik ls rá, miért dolgozik annyit, hisz anélkül is már gyakran fájnak a lábai, ördögh bácsi azonban csak legyint a zsörtölődésre és végzi szorgalmasan mindennapi munkáját. H&Htyutálaink hírei Az Egyotemi Könyvtár készül a nagy őszi forgalomra Viszonylag még messze van az iskola év megnyitásánnk ideje, de a szegedi Egyetemi Könyvtár dolgozói már készülnek erre az időszakra, amely a könyv,ár életének legmozgalmasabb szakaszát jelenti. Az előkészítő munkák közül kiemelkedik a könyvek könyvtári jel zésének átalakítása Edd g a könyvtúr a könyvek Jelét a borítólap belső oldalára helyezte. Ez azzal járt, hogy a könyvtár dolgozóinak egy-egy könyv keresése közben 10-20 könyvet kelle't leemelni az állványról, kinyílni, hogy a keresett számot meglalálhnssák. A könyvkölcsönzöknek ezért sokszor 40—50 percig kellett várni. A könyvtár. vezetőségre most elhatározta, hogy a könyvforgalom meggyorsítása érdekében a könyvtárt jelzéseket a könyvek külső porcmén helyezi el, hogy a kért könyvet könnyön és gyorsan juttathassák az olvasónak. Ezzel a várakozási időt 10 percre kívánják csökkenteni, A könyv ár látogatottságának állandó növekedése szükségessé tette a ruhaiár kibővítését is Az elmúlt évben már kicsinek bizonyult a ruha tári férőhely s most az eddigi Diákjaink nyáron is látogatják könyvtárainkat 120-as férőhelyet 200-assá növelik. Már koszi ,i a könyvtár a jövőre egyetemre kerülő elsőéves hallgatók számára kiadandó bibliográfiáját, A bibliográfiának az a célj a, hogy az egyetemi éleiben, az irodalomban még tájékozatlan hallgatóságnak segítséget nyújtson szakmájuk megismeréséhez. A bibliográfiát a könyvtár a marxista tanszékkel együtt dolgozva készíti. Tájirodalmi bibliográfia összeállítását is megkezdte a könyvtár. A tájirodalmi bibliográfiának —amely magába foglalja a Szegedre vonatkozó földrajzi, nyelvészeti, történelmi, szépirodalmi müveket és a szegedi szerzők alkotásai* — feladata lesz a Szegedre vonatkozó kutatások segítése. A bibliográfia két részből áll majd. Az egyik rész a Szegedcin megtalálható műveket gyűjti egybe, a músiik rész a vidéki könyvárakban lalálhaló irodalmat sorolja fel. Az Egyetemi Könyvtár a bibliográfia ©'készítéséhez érintkezésbe lép a vidék (Hódmezővásárhely, Kecskemét) könyvtáraival, hogy a könyvjegyzék minél telje* sebb és rendszeresebb lehessen. A* Alkotmány ünnepére tett felaiánlásommal meg akarom hálálni népi demokráciánk segítségét A nyári időszakban könyvtáraink látogatottsága jelentős mértékben csökkenni szokott. A mullban különösen a diákok könyvtárt látogatásának csökkenése volt feltűnő. Az idén viszont a könyviárak látogatottsága jelentősen nem csökkent. Június és július hónapban például az Egyetemi Könyviárt sűrűn látogatták a közép- és az általános iskolák diákjai. Júniusban 1396 egyetemi hallga'á kölcsönzött könyveket. Ugyanebben az időszakban az általános iskoiiák és középiskolák diákjai közül 158-an látogatták a Somogyi Könyvtárt, Július hónapban viszont ez a szám 615-re emelkedett. A könyvkölcsönzésre jellemző még az az egészséges jelenség, hogy 0 könyvkölcsönzők nagymértékben, körülbelül 90 százalékban, szépiro. dalmi könyvekei kémek. A könyvek közölt szovjet, magyar és külföldi klasszikus szerzők munkái szerepelnek. A szépirodalmi érdeklődő* nagyságára jellemző, hogy az egye. teini hallgatók által kivett könyvek között is elvétve és csak a júniusi vizsgaidőszak idején, akad egy-két szakkönyv. Szombaton délután olimpiai nagygyűlés az újszegedi szabadtéri színpadon Egész dolgozó népünk munkafelajánlásokkal, nagyobb teljesítmények elérésével készül augusztus ÍO-ra, Alkotmányunk ünnepére. Az üzemek dolgozói az Alkotmány-műszakkal tesznek tanúságot arról, hogy világosan látják Alkotmányunk jelentőségét boldog életünk meg. valósításában I tudják, hogy őzért hálájukat többtermeléssel, munká. juk eredményességének növelésével tudják legjobban kifejezni. Dolgozó parasztságunk is háláját igyekszik kifejezni azzal, hogy a terménybe, gyűjtés nagy csatájában határidő előtti beadással teljesíti kötelezettségét Ebből a munkából nem maradt ki ae értelmiség sem s lelkes felajánlásokkal csatlakoztak augusztus 20 megünneplésének *gyre jobban szélesedő mozgalmához. A szegedi Egyelem Növénytani Intézetének vezető tanára, GreguSs Pál az Alkotmány ünnepére tett felajánlásként faszövet tami kutatásainak egyik részlolmunkájál fejezi be s tervet dolgoz kl tanszéke éa az ipari munka gyakorlata összekapcsolásának elmélyítésére. Greguss Pál faszövettani kutatásai i 1933-bvn kezdte el. Akkor került napvilágra az öthahnl lelet, amely bon széndarabkákat ls találtaik. ö kapta azt a feladatot, hogy állapílsa meg. milyfn fa maradványai lehelnek a sséndarabkák. Hosszas kutatások után arra az eredményre jutott, hogy azok magas hegyvidékeken növő fenyőfajta elszenesedett maradványai. Ez indl. tolla el a híressé vált és a gyakorlat számára is nagyjelentőségű fa szövettani kutatásait. Kutatásairól Greguss Pál a következőket mondja: A fnrzövetlaní kutatások megindulása azéri ls jelentős a tudomány számira, mert a legkisebb fadarabkákból, elszemesede.t fn törmelékekből, vagy akár kövületekből is megállapítható. milyen fából keletkeztek. Legutóbb például a Tiszalöki Vízierőmű építkezéseinél alkalmazott fúrásokból apró fadar íbkák I kcrül'lok elő, amelyek nemcsak nagyon korhadrak. de még kélfllléresrél is sokkal kisebbek vollnk. A fadarabkák különböző ré egekből bukkantak fel. Itt az Intézteiben metszeteket készítettünk belőlük s megállapítottuk, hogy a mélység ré egei szcr'nt más-má? fák maradványai. A mikroszkópiai vizsgálat ugyanis megmutatja a szövetek minőségét, összehasonlításra arl tehe. tőséget s ezzel biztosan megállapltha.ó egy-egy fa fajtája. A úraalöki fú 'ásóknál' talált fákról pé'dául ki IdsAvát meg lehet majd áttapltaniaz Alföld erdötörténelét. — Ipolytarnócról kövületeket küldtek hozzánk. A kövekről csiszolatokat készítettünk, amelyeknek vizsgálata azt mutatta, hogy Ipolytarnócon. a föld mélységében, körülbelül 30 eaer esztendeje megkövült erdő van. A szövettani vizsgálatok szerint fenyő- és pálmafélék voltak ezen a területen. Ez a vizsgálat az. ért nagyjelentőségű az ipar számára, mert megmutatja, várható-e azon « területen szén s azt is meg tudja mondani a vizsgálat, mennyire értékes, mennyire kalóriadús szén lesz az. — Hasonló vizsgálatokat végeztem a szegedi Lemezgyárban, 1950 telén nagyon értékes és hasznúlh-tó bükkfa érkezett hozzájuk. A fák azonban használt* előtt hosszukban szétrepedeztek. Hiába próbálták őket vasfogókkal összetartani, nem regitett semmi. Az értékes nyersanyag lemezgyártásra alkalmatlanná vált. A gyár az in ézethez fordult segítségért. Mi azután megállapítottuk, hogy a hasadást a rönkökben felhalmozódolt keményítő okozta. A keményítőtartalom lombhullás u ánl időszakban a legnagyobb, a fákat tehát nem szabad közvetlenül a lombhullás után kivágni. A keményílőtarla'ma fokozta még. hogy felhasználás előtt for 6 vízbe tették a rönköket A vizsgálatok után azt a tanácso; adlam, hogy forró víz helyett langyos vízbe helyezzék el a fákat s akkor a keményítőtartalom káros hatása nem érvényesülhet. Ezt a módszert sikeresen alkalmazták ls. A lombos fákat fa szövettani szempontból már feldolgoztam, most a föld összes fenyőinek anatómiáját vizsgálom. Körülbelül 400 fenyőfőiét gyüjiöttem össze, amelyekben a világ összes fenyőféléi szerepelnek. A többi között például egy öt évvel ezelőtt felfedezett új kínai fenyő, fajta ás, melyet az újszegedi fűvészkertben már igyekszünk is meghonosítani azzal a céllalt, hogy az erdősítésben felhasználjuk. Az új fenyőnek ugyanis jellegze essége a buja növés. A vizsgált fák között vannak délafrikai, chilei, ausztráliai fák is. — Mindennek a gyakorlat, az ipar számára nagy jelentősége van. A papíripar is például hasznosan alkalmazhatja a kutatások tanulságalt. Vagy a bútoripar amelynek a faszövettani vizsgálatok azt a tanulságot nyújtják, hogy a feldolgozás számára a hos3ZÚ, rostos szerkezetű fák a legalkalmasabbak, mert a legkönnyebben hajlíthatok. — Kutatásaim eredményeit — mivel meggyőződ'vtom. hogy a gyakorta* számára fon osak — az ipari munkásofenak is ismertettem. A faiparban dolgozó műszaki vezetők előtt az egész kutatási rendszert be mutattam Hsmertettom a fák belső szerkezetét, megvilágítottam a jelemtőségüket. A Gyufagyárban előadásokat tarlo'tam. ősszel a faipar, ban dolgozók számára rendszeres előadásokat kívánok tartani. — Alkotmányunk ünnepére a fenyők anatómiai vizsgál-vta egyik részproblémáiénak feldolgozását szeretném befejezni s terve készítek az őszi előadásokról. Igy akarom meghálálni azl a hatalmas segítséget. amelyet nép: demokráciánk a Tudományos Akadémián keresztül kutatásaimhoz juttatott. Szeged dolgozói is élénk érdeklődéssel kísérték a magyar olimpiai csapat ragyogó helsinkii szereplését a XV. Olimpián. Minden szegcdi dolgozót boldog megelégedéssel lőllött ei az a tudat, hogy olimpikon, jaink dicsőséget és hírnevet szereztek népi demokráciánknak, a felszabadult országban egyre erősödő, fejlődő sportunknak. Az olimpia; események minden egyes részlete igen sokat jelent számunkra: tanulhatunk belőlük, megismerhetjük, hogyan szerezték meg olimpikonjaink a győzelmeket, hogyan állottak helyt a legnehezebb versenyszámokban, hogyan vált miden* legyőző erővé népi demokráciánk ránti szeretetük. Az olimpiai eseményekről, « szovjet és magyar csapat nagyszerű eredményeiről és az olimpiai játékok számos élményéről hallhatnak előadás* a szegcdi dolgozók ez újszegedi szabadtéri színpadon. Ez alkalommal több olimpikon látogat majd el Szegedre s ünnepélyes nagygyűlés keretében tájékozta'ják a szegedi dolgozókat az olimpiai eseményekről. Még közelebbről megismerhetjük majd, hogyan születeti meg a XV. Olimpián a magyar olim. plkonok nagyszerű győzelme. A nagygyűlést "szombaton délután 5 éra! kezdettel tartják meg az újszegedi szabadtéri színpadon Ujabb csongrádmegyei községek és leimelőszövetkezeti csoportok kapták meg a gabona szabadforgalmát Újabb községek, termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok kaptak engedélyt a gabona szabadforgalmára, miután beadási kötelezettséFÜknek eleget tettek. Szabadpiacra vihetik terményüket: , Csongrád megyében Nagytőke, Ásol halom községek, valam'nt a kiskirályaági „Ifjú gárda"-, a mindszenti „Lenin", a szentesi „Tlsaamenti"-tszcsk. Két heTye! ese f v ssra Csonqrád megye a begyü tési versenyben A begyűjtési napra hevesebbé verseny nUpró!" váilk. A megyék között tovább folyik a fej fej melletti küzdelem A harmadik helyderült. hogy a mostari felszínhez től a 15-g csupán egy-két százalék, egészen közel bükk, gyertyán, tölgy, 1 nem egyszer csak tized száza'ék vátehát lombos fák maradványai, mélyebben, körülbelül 15 méterre a mai fe színtől pedig fenyők maradványai voltak. A két réteg így váltakozot körülbelül 60 méter mélységig. M ndez azl jel'nti, hogy az '.asztja el egymástól a megyéketZala szilárdan tartja az első helyet. A kezdettől élenjáró megye már 100 7 százalékra te'jesítette ^vi tervét. Pea" megyea9-ik helyről a 3-ik helyre tört előre. Vas megye Alföldön a jégkorszakban pe iodi- j visszahódította a másod-k helyet kusnn változó t a hideg és n még : Veszprémtől. Szabo'cs megye is elhidegebb idö. A módszer felkasznú- mozdult végre a 16. helyről. SoÚjabb dolgozó parasztok léptek be a Felszabadulás és Táncsics termelöcsoporiokba mogy a 8. helyre csúszott vissza. Két hellyel vi3sz7 esett Csongrád megye is. Békés változatlanul a 10. helyen ván. A gabonabegyüjtési verseny állása: 1. Zala 100.7. 2. Vas 92.4. 3. Pest 88-5. 4. Veszprém 87.2 5. Hevrs 86. 6. Komárom 82.6, 7. Győr 82.1, 8. Somogy 82.1. 9 Csongrád 79 6 10. Bíkés 78.8. 11. Szolnok 78.8. ' 12. Bác3 74.7. 13. Hajdú 74.6 14. Szabolcs 73.8. 15 Tolna 72.2, 16 Nógrád 70.5, 17 Baranya 69.7 18. Fejér 68.1. 19. Borsd 60.5. (MTI) I Ezen a hélen tovább folytatódott a Termelöszövelkczctekbe való belépés Szegeden. M nd többen- és többen iesznek azok a do'gozó parasz-tok, akik a termetőcsoporlba való belépés gondolatával fogla'koznak. A mull hét péntekéig bezárólag 5S-an léplek be a termelőcsoportokba. Ez a szám már e héten is tovább növekedett. Kü'önösen nagy az érdck'ődés Fclsövároson a Felszabadulás, Alsóvároson a Tánc ics és az Uj Elet térmelőesoporlok munkája iránt. Az érdeklődők közül bélfőn úrdöffh József, Csonka-utcai négvho'das dolgozó paraszt és Horváth Ádám. Pelőfi Sándor sueárúten lakó, ugvnnc'nk nésv ho'das do'gozó paraszt n Tánrs'es termelőcsoportba kérte felvételét. Ezévben legtöbben még edd'g a Ee'szabadulás ternie'.ftcsoportba léptek be. Ft a hét első két napján Jenei Etel, Felsővárosi fekelefö.dek 161. szám alatt lakó másfélho'das lépett be. Példáját követté Enczmann Jakab, Sándor-u'cai hétho'das középparaszt is. Ugyancsak belépett a Felszabadulás csoportba özvrgy Bárkányi Györgyné, Vásárhclyi-sugárút 5. szám alatt lakó küenchnl. <kis középparaszt is. Ezzel a Felszabadítás csoportba ara'ás óla belépettek száma 24-re emelkedett. A belépések szüntelenül tovább folynak. Sokan kcTesik fel naponkint a termelőcsoportok irodáit, érdeklődnek a belépés lehetőségeiről, megnézik a termelőcsoport gazdaságát, tanulmányozzák a csoporttagok é'etét, munkáját. Kóstolga*ják, mely'k termelőcsoporlba lépjenek be. A szegedi rendőrség dolgozói — Koreáért A Szegedi Rendőrkapitányság dolgozói a koreai hónapban jól vet. ték ki részüket a koreai nép megsegítésének munkájából Túl aeon, hogy bélyegeket vásároltak, kisebb házi hangversenyt is rendeetek, amelynek tiszfa jövedelmét a koreai gyűjtés célja'ra fordították. Ugyancsak, a koreai né» harcának segf'étéhez adták augusztus 7-1. az ujezeg-di szabadtéri színpadon rendezett zenekari hangverseny bevételéi. Textil, és ruhaanyagot vásároltak, amelyet az MNDSZ elnökének adnak majd át, hogy a szervezetek feldolgozzák s továbbítsák , Koreába^ j