Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-13 / 189. szám

SZERDA, 1151 AUGUSZTUS 13. 3 f MILLIOMOS TERMELŐSZÖVETKEZET - BOLDOG PARASZTOK A csongrádmegyei paraszt küldöttek látogatása a „Zalka Máté(f-ban (Folytatás) Nem hallgatta el Kovácsné azt sem. hogy ebből a jövedelemből vett mind a két lányának 1'2 öltözet ru­hát és 2—2 pár cipőt. Az urának és két fiának is egy-egy pár téli és egy-egy pár nyári lábbelire futotta. De vásárolt a két lánynak 14 kiló tollat, ezekre tokot, huzatot, szalvé­tákat, lepedőket és még a jó ég tudná elsorolni, hogy mit. Ebben az évben már 710 munkaegységük van összesen, de a zárszámadás idejére meglesz a 850. Kovács Jánosné, amikor látta a kételkedő arcokat csak annyit mondott, hogy itt van a Szobában minden, jöjjenek be, bárkinek megmutatja. Gyöngyi Fe­rencé, Frank Jánosné, Gál András­né, Gémes Franciska nyomultak be elsőnek Kovácsék lakásába, de be­ment jőnéhány férfi is a küldöttek közül. Amikor kifelé jöttek, látszott rajtuk, hogy úgy van minden, ahogy Kovácsné elmondotta. Kovács Já­nosné kicsit dicsekedve azt mon­dotta Butyha Ferenc hat holdas ma­kói dolgozó parasztnak: — Én elmondtam mindont elvtárs, lássuk például most a maga jöve­delmét Hasonlítsuk össze a mienk­kel. — Az én jövedelmem meg sem állhat a maguké mellett — vála­szolta elismerően Butyka Ferenc. — Éti pedig jól jártam a korai bur­gonyával, tekintélyes péat kaptam érte, de hiába ls osztanám, szoroz­nám, meg sem közelítené a maguk jövedelmét. Azonban nemcsak Kovács Jáno­sék élnek így a „Zalka Máté"-ban. Gulyás L. Mátyás tehenész például már egymaga 450 munkaegységet szerzett, de feleségének sem hiány­zik a 350 egységből. Nyilas János­nak, Szepesi Györgynek és a töb­bieknek sem kell gondolkozniuk azon, hogy mit aprítanak a tejbe, mert munkájuk gyümölcsét már senki nem veszi el tőlük. Öllé András, szlovák dolgozó pa­raszt Pitvarosról jött el ide a kun­mártoni „Zalka Máé"-ba és a na­gyobbnál-nagyobb eredmények lát­tán így beszél: — Amikor útnak indultam, azt mondták a szomszédaim, hogy no András, te is eladod a bőröd, már látjuk. Mire visszajössz, csoporttag lesz belőled. Mit mondjak nelcik.ha hazamegyek? Hiszen igaztik lesz, kétségtelen. Mert én alakítok egy csoportot Pitvaroson, annyi bizo. nyos, de, ha azt látnám, hogy nem. sikerül, akkor belépek egy működő tsz-be. Most már látom, hogy nem érdemes dacoskodnom. Meg aztán a szépnek, a jónak én se vagyok el­lensége. A brigád vezető is tanul a látogatóktól Ezután jön még a meglepetés. A küldöttség kivonul a Petöfi-brigád területére, amelyet már Kunmárton­ba jövet láttak a buszból. Ennek a brigádnak is 720 holdja van és 48 tagja. Olyan kendert termeltek a Petőfi-brigád tagjai, hogy a hivata­los kenderosztályozók ís kénytelenek voltik az utolsó szálig első osztály­ba sorolni. Vékonyszálú és kis híján négy méter magas az egész húsz­holdas tábla. De ott van a brigád 22 holdas gyapotja, amely csak egy kis része a szövetkezet 140 holdas fehér aranyának. Itt sem látni még rosszakarattal sem egyetlen gyomot, pedig Török András tápéi kisparaszt, aztán a csongrádi Mi. zere János ugyancsak megnézték: kézzel kaparászták el a cserjék tö­véről a földet, hogy olt van-e alat'.a letakarva a gyom. Hiába, el kellett ismerniük, hogy Magyar István is jó gazdája a Petőfi-brigádnak, az 6 földjüket megnézheti bárki — csak tanulhat. Pedig ez a 720 hold föld még nincs is betagosítva. Nagyrésze 5, 10, 20 holdas parcel­lákból tevődik össze, a vasúitöltés jobboldalán húzódó határrészen. A küldöttek azonban mindent meglát­nak, meri hiszen azért jöttek ide, hogy jól szé nézzenek. Kozma Fe­renc, a szenlesi I. típusú csoportel­nök például azt kifogásolja, hogy meg kellett volna már kacsolni a gyapotot, hogy nevelje a gubókat. Aztán javasolja, hogy a tetejezés­sel se késlekedjenek, mert a gyapot meghálálja r. lelk'ismere'.es gondo­zást. Dehogy haragszik ezért a bí­három hét alatt épített fel egy 15 eagonos gabonamag árt és ezzel nagymennyiségű pénzt és anyagot takarítottak meg a népgazdaságnak és saját maguknak. A Liszenkó-bii­gád központi tanyájában állami se­gítséggel építettek egy ragyogóan tiszta, 50 férőhelyes tehénistállót, széles piaccal, világos ablakokkal. Ötven méterrel távolabb emelkedik az 50 férőhelyes sertésfiaztatő. a legnagyobb gonddal elkészített kut. ricákkai és malackifutókkal, A ser­tésgondozónak ugyanennek az épü­letnek a végében villanyvilágítással ellátott, vízvezetékes lakása van, mert a szövetkezet minden kényel­met megad tagjainak. Itt aztán Molnár Mihály elnökhelyettesnek mégegyszer el kellett mondania, ho­gyan értek el ilyen hatalmas ered­ményeket. Hiszen a küldöttség tag­jai tisztában voltak vele, hogy egy fejlett termelőszövetkezetet látogat­nak meg, de amint szinte valarneny. nyien elmondották, jóval többet kaptak, mint amennyit vártak.­Mert az a nyolcvagonos góré, amely arról neveze.es, hogy még azon­mód tele van kukoricával, ahogy az ősszel beszegezték, nagyon fúrta még a csongrádmegyei tsz-vezetők­nek is az oldalát. — Nehéz küzdelmek árán jutot­tunk el idáig — mondja távolba­néző szemekkel Molnár Mihály elv­társ. — Gondolják el az elvtársak, hogy aimikor még 10—12-en voltunk és egy-két tehénből állt az egész vagyonunk, mindenki csak úgy po­tyára akarata széthurcolni a tejet. lódás kivétel nélkül kellemesen érinti a mi dolgozó parasztjainkat, mert hiába: el kell ismerni, hogy a termelőszövetkezetben még az a nö­vény is bőséges termést ad, ame­lyik úgy szemre, gyengének látszik. Meggyőződtek róla kivétel nélkül, hogy nem a több eső miatt nőtt itt nagyobbra sem a cukorrépa, sem a kender, sem a gyapot, hanem a szovjet agrotudomár.iy alkalmazása, a gépek jó kihasználása tette meg «t hatását. Látogató csoportunk a széporos téglaverő-telepre érkezik. Van itt i* látnivaló éppen elég. Egy ideigle­nes, betapasztolt kemencében 40.000 príma minőségű égetett tégla várja a kirakodást, vagyis az elszállílást. De a másik 40 ezer is készen van már egy tető alatt, hogy meg ne ázzék, hogy száraz állapotban ke­rüljön a kemencébe. Néhány lépés­sel távolabb, mintegy 600 köbméter­nyi föld-domb magasodik. Ezt Szabó István téglaverő és családja, a ter­melőszövetkezet tagjai termelték ki a télen, amikor az idő másra nem volt alkalmas. Szabó elvtárs már Idős ember, homlokán sűrű baráz­dák húzódnak — a régi, gyötrelmes élet nyomai. De amikor a látogatók megkérik arra. hogy magyarázza ínég a szénporos téglaégetés mód­ját. olyan fürgéin ugrik, mint a gyík. Hogyisne. Szabó István szá­mára is csak azóta öröm a munka, amióta nem leselkedik rá szüntele­nül a tönkremenés veszedelme, ami­óta nem kell félnie a kulákok ki­zsákmányolásától. Úgy beszél ez a boldog szövetkezeti paraszt, ahogy a szive, lelkiismerete diktálja, ahogy érez valójában: munkájáért megbe­csülik itt a társai úgy, ahogyan még soha neim becsülték meg ezelőtt életében. — Itt van letakarva az elkészített sár — magyarázza és lehúzza róla a gyékénytakarót. — Ezt úgy készí­tettük el, hogy minden lapát föld közé' egy lapát szénport adtunk és ezt a keveréket aztán kapával há­romszor átvágtuk. Ezzel a munká­val tökéletes minőségű téglaanya­got kapunk, amint láthatták is nz elvtársaik ott a tető alatt. Óriási megtakarítást érünk el ezzel a házi téglaégetéssel. Ezer darab tégla kivérésóhez és kiégetéséhez 6.8 mun­kaegység szükséges, ami 280 forin­tot tesz ki. A gyári tégla ára ezer darabonként 801 forintba kerülne és ezzel a módszerrel mi minden ezer téglánál 520 forintot takarítunk meg szövetkezetünknek. Nagy je­lentősége van ennek ötéves ter­vünk szempontjából is, mert nenn vonjuk el a téglát a gyárak, lakó­házak építésétói. Nekünk meg jó­formán nem kerül semmibe a kiége­tés, mert rissz-rogsa levelesszárral, öt nap alatt kiégetünk 40.000 dara* bot. A lángok átmelegítik a téglát, a tűz belekap a tégla anyagában levő szénporba, amely a telje© ki­égésig izzítja a téglát. Kevésnek bizonyulnak a noteszok, és a füzetek, mert Szabó István szavait érdemes szinte szórói-szóra feljegyezna. De a szövetkezet tagjai irkát, ceruzát adtak azoknak, akik­nek szükséges. így aztán a tehenek egyedi takarmányozásának szám­adatait is fel tudták jegyezni doL gozó parasztjaink. A tehenészet és a traktorosok szállása A tehenek hét literes tejhozamig csak az alaptakarmányt kapják, hét literen felül pedig minden liter tej után 40 deka abraktakarmányt kap­nak. Az egyik tehén például — Bös­ke a neve — háromszori fejéssel 18 liter tejet ad naponta és az alap­takarmányon kivül még 3 kiló 60 deka abrakot is kap. De így van ez mind a 41 darab fejőstehénmél és a jószágok 11 literes fejési átlaggal hálálják meg a lelkiismeretes gon­dozást. Természetesen megtörtént eleinte, hogy a fejőgulyásak elmu­lasztották a déli fejést. Ezt azon­ban Molnár Mihály elnökhelyettes észrevette és közgyűlésen keményen megbírálta a hanyagokat. A tagság azt javasolta: még ez egyszer ne büntessék meg a fejőgulyásokat, de ha Isméteken előfordul hasonló eset, akkor munkaegységet vonjanak le tőlük. Azóta természetesen r.em tör­tént mulasztás a tehén'slállóban, hi­szen a közösség bírálata olyan ha­talmas formáló erő, amellyel nem lehet szembeszegülni. Végezetül a gépállomás traktoros brigádjának a szállását nézik meg a parasztküldöltek. De itt is csak a csodálat hangján tudnak szólni. Nem úgy van itt, mint nálunk Cson­grád megyében egyes termelőszövet­kezetekben, hogy a traktoristáknak csak a kocsiszínben, vagy egyéb emberhez nem méltó helyen adnak szállást. Ezen a brigádszálláson há­rom ágy áll a fal mellett, hófehér lepedővel és vámkosokkal. Az ajtó mögöt i polcon mintegy 40—50 íkönyböl álló ízléses könyvtár bizto­sítja a traktoristák művelődését, szórakozását. Ezenkívül van ebben a tisztára meszelt padolt-szobábaa hegedű, sakk, dominó és más egyéb szórakozási eszköz. Van asztal éa szék. ahol kényelmesen tanulhat­nak,' pihenhetnek munka után á traktorvezetők. Többen meg is jegy­zik a küldöttek közül, hogy ebből bi­zony okulni lehet. Csongrád megyé­ben is így kell biztosítani a gépál­lomások dolgozóinak, de a tsz-trak. torosoknak is a kényelmes pihenőt, A nap már lebukik a látóhatár peremén, amikor a csongrádmegyei porasztküldöttek bevonulnak újra tt kultúrházba és értékelik a látotta­kat. Gyöngyi Ferencné köszöni, nq« gyon köszöni a pártnak, hogy lehe­tővé tette számára ezt a látogatást és úgy mondja: ezt azzal hálálja meg, hogy Csanyteleken mindenki­nek elmondja azt, amit saját sze­mével látott és ö lesz az első férjé­vel együtt, aki belép a termelőcso­portba. Ugyanezt mondja a király­hegyes! Gál Andrásné, a makói Kisjakab József, a felgyöi Haján József, a csanádpalotai Mwesi Afi, hály, de hasonlóképpen beszél a vá­sárhelyi Asztalos Sándor, a dorozs­mai Gyuris János ls. Valamennyien köszönik a tapasztalatokat, a tudást, mert már sokkal messzebb néznek, sokkal biztosabbnak lá'ják jövőjü­ket. Ezt a jövőt idehaza. Csongrád megyében elsősorban maguknak biz­tosítják, de megmutatják ezt & jö­vőt dolgozó paraszt társaiknak is. Nagy István, Uj minisztériumok létesülnek a Kínai Népköztársaságban Űj városok a Lenin-csatom a partján Moszkva (MTI). Azok a kirándu­Pekkig (Űj Kína). A kínai köz-' lók, akik egy-két évvel ezelőtt ponti népi kormány elha ározfa, I jártak a Lenin-csatorna épitkezé­nogy több új minisztériumot létesít seinél, ma csodálkozva nézik azo­és egyes hivatalokat megszüntet. | kat az új fa'vakat és városokat, rálatérf Magyar István, dehogy ha. Nyilas János hatod magára hat li­ragszik S-aszkó Bálintné, a gyapo- tert kapott, ugyanakkor László tos munkacsapat vezetője. Inkább László egyedül elvitt négy liter te­köszönik. hogy rámutatott a hibák- jet. Hiába mondtam nekik, hogy ra Kozma, hiszen még ők is jófor-.nem jól van ez így — leszavaztak. mán most kísérle eznek, most hány­ják, vetik, hogy a gyapot munkáit mikor legelőnyösebb elvégezni. Bármerre jár a csongrádmegyei parasztküldötlség a szövetkezet földjén, mindenütt látnia kell az óriási különbséget az egyéni föld­szalagok és a „Zalka Máté" terü'e­tei között. De meg lehet nézni az épületeket is. Itt van mindjárt a Pelőfi-brigád egyik tanyájában egy 300 férőhelyes juhhodály — tömve merlrói bi kával. Az összes juhál­lomány 645 darabból áll, de ennek egyrészét kicsap ák a legelőre. Sa­ját erejéből épített fel a tagság egy 150 férőhelyes korszerű sertés­hizlaldát és hogy friss vízzel lát­hassák cl a hízókat, most fúrják az ártézi hútat. A 11 lagú építőbrigád Aztán egyenként próbáltam velük beszélni. Nyilasnak például megma­gyaráztam, hogy László becsapja őt, mert egymaga nem issza meg a 4 Megalakul a külkereskedelmi mi nisztérium. a belkereskedelmi mi­nisztérium, két gépipari miniszté­rium, az építésügyi minisztérium, a földtani minisztérium és az élelme­zési minisztérium. A kereskedelmi minisztérium megszűnik, amint a külkereskedelmi, illetőleg a belke­reskedelmi roinasztérium megkezdi működését. Koreából hazatért olasz katonák nyilatkozata Róma (MTI). Több olasz katona tért haza nemrég Koreából Olasz­országban. Az Unita munkatársa liter tejet, hanem eladja a többiek j előtt két olasz katona: Alessandro elől. Csak így, hosszú és szívós ne- i Voltero és G'useppe Gr'lli — elmon­velömunka eredményeképpen sike- Ido ta: Dé'-Koreában járványok és rült megértetnem a tagságga', hogy a közös vagyonból csak annyi jár mindenkinek, amennyiért becsület­tel megdolgozott. Eredményeinkhez döntő mértékben hozzájárult a párt. szervezet jó munkája, mert alapo­san megszervezte a munkacsapatok­bán a népnevelömunkát és kiépítette a bizalmi hálózatot. Most így ál­lunk, ahogy lá ják az elvtársak. Nem tagrdtunk le semmit, nem mondtunk olyat, ami nem lenne igaz. Útban a szénporos téglaégetőhöz Látják, nagyon, is látják a kül­döttek, hogy sem az elnökhelyettes, sem a szövetkezet lagjai nem mond­tak valótlanságot. Mert kézzelfog­ható tény obben a nagyszerű gazda­ságban m'nden. Tény a 176 anya­koca. tény a 350 darab liba és a 350 darab hófehér kacsa, amelyek szinte ellepik a tanyaudvart. Márk. vai István, a Liszenkó-brigád veze­tője javasolja a csongrádmegyeiek­nek, hogy nézzék meg a szénporos téglaégelésüket is. Egy jó nagy darab krumpliföld végénél visz el az út. A krumpli­szárak elszáradva nyúlnak el a föl­dön és ebből a mi dolgozó paraszt­jaink azt a következtetést vonják le, hogy nincs ezekben a fészkekben egyetlen valam'reva'ó gumó re. Mi­zere János csongrádi középparaszt szinte rohan be a föld közepére és körmével ássa egy elszáradt bokor alját. Egyszerre csak a kezébe akad egy fonnyadt krumpli és diadalma­san mutogatja paraszt társaim k. — Morritám ugye. Nem létezik, hogy ilyen időben teremjen. Ügy összefonnyadt ez is, mint az enyém odahaza Csongrádon — ebben sem sok tápérték lehet. Csakhogy mások is megnézték ám a kruplifészkeket. És amikor Koz­ma Ferenc makkegészséges, jókora krumplikat szorongat a markában, akkor Mi zere János is kénytelen el­ismerni. — Csakugyan. Krumpli van ez­alatt — amint látom —, nem ga­lambtojás. Csupa meglepetés, csupa „csaló­dás" itt minden. Csakhogy ez a csa­éhinaég következtében oly tömege­sen haltak és halnak meg az embe­reik, hogy szinte megszokott dolog, hogy az utcákon holttestek feksze­nek. Az olasz katonák felháborodva amelyek azóta nőttek ki a csator­na pHfftján. A csatorna 13. számú zsil'pje és a hozzá kapcsolódó négy kilomé­teres gát duzzasztotta fej az egy­kori kopár szakadékok helyén a karpovkai tengert. A tenger észa­ki partján terül el a karpovkai vizierőmű, munkásainak és kezelő­személyzetének új városkája, No­vaja-I'jovka. Többszáz vadonatúj, pirostetejű téglaház áll a zöld fák­kal övezett nyílegyenes utcákban. A városka valamennyi útját, jár. dáját aszfalttal burkolták. Közvettenöl a karpovkai víztáro­ló partján épült fel Novaja-Iljovka új. oszlopos hajóállomása. A hajó. állomás környékét parkok, gondo­zott virágágyak díszítik. Hasonló képe* mutat a csatorna mentén fe'épült többi község és város is. Marinkova, Varvarovka, Bere6zlavka é« a többi helységek a szovjet nép alkotó erejének mű­vei ezen a tájon, ahol másfél éy­vel eizelöft még a száraz pusztai szél kergette a homokot. A Svéd Kommunista Pár! K'izjmtt Bizottságának plenáris1 ülése Stockholm (TASZSZ). A Svéd Kommunista Párt Központi Bizott­sága augusztus 9-én és 10-én 'ár­totta plenáris ülését. Svédország külpolitikájával kapcsolatban Hil. ding Hagberg. a Kommun'sta Párt elnöke rámutatott: „Az ntlan i szö­vetség és a jövő hónapra tervezeti baltitengeri hadgyakorlatai ellensé­ges tevékenységet jelentenek a Szovjetunióval szemben és azt a számoltak be az amerikaiak oldalán ' szándékot tükrözik hogy bekapcsol haronló török fasisz ak szörnvn ke- - , ­harcoló török fasiszták szörnyű ke gyetlenkedéseiről. Elmondották, hogy a törökök a kezükbe került foglyok fülét orrát levágják, gyak­ran lefejezik őket. Az amerikai repülők áttal végre­hajtó t bombázásokat csakis a „vad­állati" jelzővel lehet illetni —mon­dották az olasz katonák. Rtlgwav »a ilnérlekexlete Párizs (MTI). Az ..Európai kö­! zösség'' ha> tagá'lama megbeszélé­seinek előestéjén R dgway tábornok az atlanti vezérkar főhadiszállásán hétfőn délelőtt megtariott sajtóérte­kezleten követelte a katonai szolgá­lati idő két évre err,élését. Ezzel kapcsolatban a7 „Humanité" rámu­tató Franciaország népe ellenzi a katonai szolgálati idő felemelését, mert ez újabb háborús intézkedés tenne, újabb lépést jelentene a szov.ietellenes agresszió útján. ják országunkat egy tervezett há­borúba". Csodá'kozást keltett az a körül­mény — foly atta —, hogy a kato­nai vezetés az Atlanti Szövetséghez tartozó fegyveres e őik hadgyakor­latainak idejével és helyével egybe.' lasztások kérdését is. eső rongy légi és haditengerészeti hadgyakorlatok megtartását hatá­rozta el. Ezt a svéd nép és a kül­földi közvélemény úgy fogja fel, mint Svédország közös hadgyakor. latait az Atlanti Szövetséghez tar­tozó országokkal. Svédországnak — mondta Hag­berg — a Szovjetunióval, Finnor­szággal és a Balti-tenger déli ré­széb:n lévő népi demokratikus or­szágokkal együtt érdeke, hogy meg­védje a Balti-tengert az Atlanli Szövetség fondorlataival és a há­borús készülődésekkel szemben. A plénum ezenkívül megtárgyalta az elkövetkezendő parlamenti vá­A „Szovjeíszko'e !szknssz!vo" a Monkácsy-kiáhí ásról A „Szovjetszkoje Iszlrussztvo1' cí­mű szovje! lap megemlékezik a bu. -dapesti Munkácsy Miháty.kiállítás­ról- A lap a többi között ezeket írja: „Magyarország kulturális étetében nagy esemény vott a Munkácsy Mi­hály kiáilítós megnyitása. A ki.'.ltt­tásnak óriási sikere van a dolgozók köréhen. A régi Magyarországon mindössze két Munkácsy-kiáiiílási? rendeztek, azonban azok sem adtok teljes képet tevékenységéről." A lap kiemeli hogy Munkácsy művészete közel áll a néphez és ko­rán ak tükrözi demokratikus törekvéseit Növekszik az épiikezések száma a Romáa Népköztársaságban Bukarest (Agerpres). 1952 első hut hónapjában tovább növekedett fiz építkezések száma a Román Népköztársaságban. Az országban ma 261.3 százatókkal több építkezés folyik, mint 1949 megfelelő idősza. kában. Gyors ütemben épül a „Lenin" vizierőmű. a „Scanteia" székháza, a rádióközpont, a filmgyár, az űj egyetem és a zeneakadémia

Next

/
Thumbnails
Contents