Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-08 / 185. szám

DELHIGYAftORSZIG NUC PROIEUMM EBYESULIETEHI r ••, Forrt »*tettel !oga<T!a Budapest dolgozó népe olimpiai bajnokainkat Meglezdődőtt az olasz vasutasok 24 órás sztrájkja Átadták az élüzcmjelvényt B szegedi 05/1 Építőipari Vállalat dolgozóinak tó.. AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA 1 VIII. ÉVF. 185. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR • PÉNTEK, 1952. AUGUSZTUS 8. A nagyüzemi gazdálkodás fölénye Egyénileg dolgozó parasztságunk érdeklődése egyre jobban fokozódik a társas, szövetkezeti gazdálko. dás iránt. A tavaszi növényápolás idején éppúgy, mint most, a betakarítás szakaszában százával álltak meg a kis- és középparaeztok kocsijai a lermelőcsoportok gabona-, gyapot- és cukorrépatáblái mellett, hogy gyönyörködjenek a szépen fejlődő kapásokban és a tömött kalászú gabonában. Előfordult azután több esetben, hogy a gazdálkodás minden ágában eléggé járatos egyéni gazdálkodók addig legel telték szemüket a hatalmas táblákon, mig a józan ész, az új látása legyőzte bennük a régit és elhatározták: ők is rátérnek erre az útra. Igy lettek csoporttagok Farkas György, Biczók Sándor, Barna Ferenc és Cirok Illés szegedi középparasztok is. Ebben az évben már nagyon kevés babér termett a kulákok számára. Vagyis hiába áskálódtak a termelőcsopor.ok ellen, nem hisznek nekik a dolgozó parasztok. Saját szemükkel győződtek meg róla, hogy a szövetkezet tagjai jobban élnek, több jut nekik ruházkodásra, szórakozásra, új bútorra stb. A dolgozó parasztok emiékeze ében él még Rákosi elvtárs négy évvel ezelőtt elmondott kecskeméti beszéde, amikor többek között azt mondotta: ,,A mi célunk az, hogy necsak a városban de a falun is a do'gozó ember részesüljön a kultúra minden áldásában: a háza legyen egészséges, emberhez méltó, legyen benne villany, vízvezeték. A gyermekei járhassanak középiskolába, vagy az egyetemre. Ha beteg, kapjon orvost, ha felesége szül, álljon rendelkezésére klinika, vagy szü'őolthon. Olvasson könyvet, újságot, legyen a falunak mozija — álljon a dolgozó paraszt rendelkezésére mindaz a gép, amely megkönnyíti a munkát és növeli a munka eredményét1'. Az a 65 család, amely a legutóbbi hetekben i:t Csongrád megyében tinintegy 300 hold földdel kilenc .tszcs előkészítő bizottságot alakított, most él-tette meg: a Rákosi elvtárs mutatta jövő, a szocializmus csak úgy valósítható meg mindenütt, ha a nehezen munkálható 5—10 holdas egyéni parcellákat hatalh'as táblákban egyesítik és közös erővel harcolnak érte. A meglévő termelő, szövetkezetek tagjai már túlnyomó többségben nem ismerik az anyagi gondokat, de ezzel pártunk nem elégszk meg. Nagyi János. Szabó Dudrai Ferenc, akik a szegedi termelőcsopor;ban dolgoznak, soha többé nem szorulnak a kulákhoz alamizsnáért. De mi Nagyi Jánoséhoz, és Szabó Dudrai Ferencéhez hasonló életet akarunk teremteni a ma még három holdnyi földjén robotoló Nagy Sándornak is, a 14 holdjával bajlódó Kiss Péternek is. A keskeny, nadrágszíjpareellán — bármilyen szorgalommal műveli is a gazda — nem terem annyi, mint a széles, nagykiterjedésű táblákon. Ennek hátrányát nemcsak a dolgozó paraszt és családja érzi, hanem a régi termelési mód, az alacsony terméshozam mind jobban fékjévé válik ötéves tervünk megvalósításának is. Az egy-két holdas búzaföldekre nem mehet rá a kombájn anélkül, hogy fordulásnál kárt ne tegyen a szomszéd vetésében, a lánctalpas traktor nem húzhat rajta végig egyszerre 3—5 vetőgépet, mert viszszafelé már üresen kellene járnia. Ellenben a nagy szövetkezeti táblákon nyugodtan dolgozhatnak egész nap a gépek: kihasználhatnak minden percet és a drága üzemanyagot sem prédálják feleslegesen a húzatással. De nemcsak a munka megszervezésénél nyújt jóval nagyobb előnyöket a nagytagban lévő közös föld, hanem döntően kihat a terméseredményekre is. A Szovje unió példája nyomán jól lehet alkalmazni a füves vetésforgót, lehetőség van az öntözésre és erdősávok telepítésére. A szegedi Táncsics-, Felszabadulás- és Dózisa-termclőcsoportok már évek óta súlyos ezresekéi árullak a kony. hakerlészelből, pedig még csak kis területen folytatnak öntözéses teraelsgt, y.m óljait tgrmelőcsoport is már Csongrád megyében, amelynek földjét fiatal akác-erdősáv szegélyezi, amely széltől, fagytól egyaránt védelmezi a véleményeket. Ezért vált lehetségessé ebben az évben is, hogy a gabonafélékből másfél, két mázsával is nagyobb termést értek el a termelőcsoportok, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Megcáfolhatatlan tények ezek, amit nem lehet letagadni. A Szovje unió kolhozaiban járt paraszlküldöttségünk tagjai — mint a szentesi Bimbó István, vagy az újszentivánl Veszelinov Miladin nem azért alakítottak új lermelőcsoporto!, mert valaki rábeszélte őket. Azért választották a nagyüzemű termelési formát, mert ők is olyan magaslatra akarnak emelkedni, mint a szovjet kolhozparasziok, ők is olyan társadalomban akarnak' élni, mint a szovjet emberek, ahol megszűnteitek a kizsákmányolást. Az a 13 kis- és középparaszt is, aki Szenlmihály e. leken most lépett be a Szabad Tisza-termelőcsoportba, alaposan tanulmányozta a közös gazdálkodást, mielőtt határozott. Amikor aláírták a belépési nyilatkozatot, elmondták: Azért léptek be, mert látták, hogy a tagság jő munkát végzett, megjavult a munkafegyelem, látták, hogy a termésátlag az ő termésátlaguk fölé emelkedett. Nagyban megnövelte a termelőszövetkezetek népszerűségét az is, hogy megfogadták Rákosi elvtárs tanácsát és nagyobb gondot fordítanak a jószágtenyésztésre. A tagság általában megértette, hogy egészséges lenyésztörzs, kifejlett jószágállo. mány nélkül nem lehet szocialista gazdálkodást folytatni. Legtöbb ter. melöszövetkezetben, ahol a mult év ben még alig lehetett baromfikat látni, most ezrével nyüzsögnek az udvaron, de a sertés, cs marhaá'lomány is megszaporodott, Igy Idejéjében tudják teljesí eni kötelezettségeiket az állam iránt és a nagyobb jövedelemből több pénz jut egy-egy munkaegységre. Természetesen vannak megyénkben olyan termelőcsoporlok is. amelyek nem értek el olyan eredményeket, mint amilyeneket a lehetőségekhez mér'en elérhettek volná. Ez egyrészt nbból adódott, hogy az üzemi pártszervezet elhanyagolta a tagság nevelését, úgy gondolván, hogy a tszcsn belül már nincs szükség az állandó felvilágosító munkára. Ennélfogva meglazult a munkafegyelem. megnőtt a hangjuk azoknak, akik csak követelőzni szereltek, de nem dolgozni. Több helyen hozzájárult az áldatlan állapotokhoz az is, hogy gyenge volt a vezetés, az elnök nem követelte meg szigorúan az alapszabály betartását. Ahol betartották a minisztertanács április 24-i határozatát, otf gazdaságilag megerősödött, szervezetileg megszilárdult a termelőszövelkezet. Az olyan termelőszövetkezet, amely megtűri a soraiban a kulákokat, ahol a tagság hallgatott az ellenségre és a kölelező négyszeri helyett csak ké'szer, vagy háromszor kapálta meg a kukoricát, az nyilván kevésbbé vonzza az egyéni dolgozó parasztokat. Azok a termelőszövetkezetek nyerik meg legjobban a kívülállók tetszését, amelyek — úgy, ahogy a törvény előírja — azonnal a cséplőgép tői beszállítót ák az államnak járó gabonát, akik nem tartoznak sem a gépállomásnak, nem a hitelszövetkezetnek. Az egyéni dolgozó paraszt mindig nbból ítéli meg a csoport működését: van-e adóssága, vagy nincs. Amikor a szegedi drlgozó parasztok meglátogatták a baktói Fel szabadulás-tszcst, legelőször az iránt érdeklődtek, hogy teljesítette-e a beadást és csak azután néztek szél a gazdaságban. De mint ahogy a szegedi egyéni dolgozó parasztok nem csalódtak a Felszabadulás-ter melőcsoporlban, ugyanúgy nem csalódtak a többi csoporilálogaók sem. Termelőszövetkezeteink teljesítik az állam iránti kötelezettségüke' és a zárszámadáskor ebben az évben is nagyösszegű pénzt és terményt osztanak szét tagjaik között, Keményebb kiállással, szervezettebben, fokozottabb osztályharccal végezzük munkánkat a gabonabegyüités hátralevő szakaszában — mondotta Papp Sándor elvtárs a községi tanácselnökök megyei érlekezlefén Csongrád megye járási és köz- | odaadással szorgalmazzák azt. Ez-' van, hiszen a legnehezebb az utolségi tarácselnökei részére csütör- alkalommal számos versenykihívás 6ó 5—10 százalék összegyűjtése. tökön Hódmezővásárhelyen, a megye székhe'yén értekezletet tartottak, amelyen részlelese.i foglalkoztak a gabonabegyüjtés további felsdataival. Az értekezleten Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke mondott beszámolót. Beszédét azzal kezdte, hogy közel 2 hónapja múlt aninak a seregszemlének, amikor ugyancsak itt Hódmezővásárhelyen a járási és községi tanácsok elnökeinek részvételével lemérték a megye felkészültségét az idei betakarítás és begyűjtés munkáival kapcsolatosan Ezen az értekezleten az aratástól kezdve a behordás. a cséplés és begyűjtés tennivalóit részletesen ismertették. Nagyon sok hozzászólásból kitűnt, hogy községi taná- j történt. Községek-községeket hívtak ki párosversenyre az aratás, cséplés, begyűjtés jó elvégzése érdekében. — Ha megnézzük, elvtársak, az azóta eltelt két hónapnak a munkáját, meg kell állapítanunk, hogy néhány hiányosságtól eltekintve tűrhetően végeztük el mir.d a kenyérgabona. mind a takarmánygabona aratását, — mondotta Papp elvtárs. — Helyi tanácsaink e'nökei elég szervezeiten biztosították ennek a munkának az elvégzését és általában véve kevés szemveszteséggel zajlott le az aratás, munkája. De meg kell állapítani, hogy a kővetkező lépés: a gabonabehordás, amelyik szintén fontos felcsaink felkészülve várják ezeknek ad«l volt. megyénk területéin nem a munkáknak az elvégzését, és ment ilyen, simán. Tanácsaink feladnia: a közérdek kemény, igazságos megvédése — Egy-egy ilyen döntő forfos. ságA kampánymunka végzésénél, mint az aralás, behordás. cséplés —. az osztályharc kemény vitele is döntő fontosságú feladat. Meg kell állapitEni: némileg e tekintetben is volt mulasztás a részünkről az eddigi mürlkák során. Ez a hiányosság megmutatkozik a begyűjtésnél is. A behordásnál nem tartottuk be kellőképpen a minisztertanács határozatot és több helyen késett a felelősség, revonás a hanyagokkal szembenA mi megyei mezőgazdasági osztályunk is nem fogta kemény kézzel és nem juttatott megfelelő felel ősságTe von ás alá olyanokat, akik hanyagságukkal hátráltatták és veszélyeztették a betakarítás gyors elvégzését. Papp Sándor elvtárs ezután a cséplés cs begyűjtés munkáiról szólott. Megállapította, hogy egyes gépek nem kellő kijavítása miatt még jelenleg i® vannak nehézségek, akadályok a cséplés gyors, ütemű elvégzésében. — A cséplés vontatott üteme háírá'tatlia a begyűjtést. De a begyűjtési murlka hiányosságaihoz hozzá, járult helyi tanácsaink felkészíttet, lenságe is. A begyűjtésre sem a tanácsok, sem pedig azok apparátusai nem készültek fel annyira, mint ahogyan elvárta azt a kemény munka, a kemány harc a megye területén. Tanácsaink nem beszélték meg eléggé, nem Ismertették a második számú törvényerejű begyűjtési rendeletet. Ebből az következett, hogy amikor szembe találkoztak bizonyos nehézségekkel, makacssággal, vagy az ellenség erőfeszítéseivel, több helyen és több esetben tanácsiánk. nem állták meg keményen és szilárdan azt a helyet, ahova őket pártunk és kormányzatunk, a dolgozó nép állította. Mi magunk se szorgalmaztuk kellőképpen az egész törvényerejű begyűjtési rendelet részletes ismertetését — legfőképpen ped'g a rendeletnek azt a részét, amely világosan leszögezi, hogy az egyéni tervfelbontás alkalmával a termelőkkel közösen beszélték meg a beadási kötelezettség rész'eteit, amely azután mindenkinek a beadási könyvébe be is lett írva. Ez a törvényerejű ren. delet hangsúlyozza, hogy 24 órával a cséplés befejezése után a cséplőgéptől feltétlen mindenkinek kötelessége tejesiteni az állam iránti kötelezettséget. Helyi tarécsatok azonban a rendelet szellemének ismerete híján nem készítették el megfelelő formában ennek a nagy munkának, harcnak elvégzésére magái a do'gozó parasztságot, az egész község lakosságát. Nem történt meg keltképpen ennek a munkának az elvégzésénél helyi tanácsainknál az ellenség elleni keményebb fellépés sem, amire két hónappal ezelőtt felhív, tam a figyelmet Technikailag, szervezetileg alaposabban feíké szü'tünk a tendőben, de ezzel szemben az osztályellenség is keményebb ellenállásra készül, hogy akadályozzon bennünket a munka elvégzésében. Az ellenség aknamunkája következtében több községben, Így például Mindszenten, Fábiánsebestyénen, Nagymágocson egyes dol: gozó parasztok az ellenség uszályába kerültek. Számos tanácsunk ahelyett, hogy keményen helytállt volna, megfeledkezett arról, hogy az államhatalmat képviseli és feladata a közérdek kemény, igazságos megvédése. — Az Országos Operatív Bizottság július 12-i határozata után tanácsaink végül is kezdték felszámo'ni az opportunizmust, és visszaverték az ellenség mesterkedéseit is. Szétzúzták az úgynevezett „fejadag" kérdést 'S, "amivel az osztályellenség próbálta az állami készletek zavartalan begyüj: lését megakadályozni. Jelenleg Csongrád megye már globá'isan 70 százalékban teljesítette idei gabonabegyüjtési tervét. — Annak ellenére azonban, hogy a 70 százalékos teljesítésnél tartunk, a munka neheze még hátra Járásaink rangsora a begyűjtési versenyben Papp Sándor elvtárs rámutatott arra: a begyűjtés t°vábbl sikerének egyik legfontosabb fettéte e, hogy tanácsaink sz"gorúan ®s következetesen alkalmazzák az előírt büntető rendszabályokat a nem teljesítőkkel szemben. Látnunk kell azokat a 'emaradásokat, amelyek egyes területeken még megvannak. Vannak már olyan községeink í® a megye területén, amelyek száz százalékig teljesítették begyűjtési tervüket, azonban még vauinak olyanok is, amelyeknek sok a javítani valójuk ezen a téren. — Ha megnézzük megyénkben a járások begyűjtési versenyének rangsorát, meg kell állapitanom, hogy jelenleg a szegedi járás az első. Utána Szeged város, majU Szemes járás, Csongrád járás, Makó járás és végül Hódmezővásárhely. Noha a szegedi járás az első, de Balástyán, Csengéién, Csórván, Dúcon, Pusztaszeren, Sándorfalván, Szalymnzon, Ujszentivánon és Zákányszéken komoly lemaradások vannak. Ez azt jelenti, hogy az }!yen községek visszahúzzák annak a járásnak az előretörését, amelyben különben minden akarat és minden erő megvan ahhoz, hogy teljesítsa feladatát, kötelességét. — Nézzük meg, mi az oka a begyűjtésben való lemaradásnak: Azt hiszem- megállapíthatjuk, hogy nagyon sok helyen a megye területén még most sem kielégítő az ál. larnl fegyelem betartásaA munkáknál sok ,a lazaság. , Előfordul még most- is a törvény szankcióinak nem helyes alkalmazása. A lemaradáshoz hozzájárul a kuTáksággal szemben mutatkozó opportunista álláspont, amit több helyen még most is képviselnek tanácsaink. A lemaradás harmadik oka ugyanakkor abban kefesKető. hogy helyi tanácsaink nem támasz, kodnak eléggé a jól teljesítők erejére és nem állítják őket megfelelően szembe azokkal, akik vonakodnak kötelességük teljesítésétől. Augusztus 10-ig a cséplést, 15-ig a begyűjtést be kell fejeznünk Papp Sándor elvtárs beszéde vé. gén ismertette azokat a tennivalókat, amelyek segítségével egész megyénk területén a csáplest legkésőbb e hónap 10-re, a begyűjtést pedig néhány napra rá, de legkésőbb augusztus 15re a legapróbb részletekig befejezzük. Hangsúlyozta, hogy a cséplés mielőbbi elvégzése megkívánja a megfelelő szervezettséget és ha szükséges, a gépek megfelelő átcsoportosítását is. Szükséges továbbá a cséplőmunkások kőzött a megfelelő agitatív munka felszínentartása. Tanácsainknak minden felvilágosítást meg kell adni a dolgozók felé, akár a vetőmag kérdésről, akár a kenyérnekvaló kérdéséről legyen szó. Hangsúlyoznunk kell, hogy minden becsületes ember számára biztosítva van a kenyér de biztosítva lesz a ve'őmag is, kormányzatunk gondoskodik arról, hogy egyetlen talpalatnyi föld se maraljon vetetlenül. Ismertette Papp elvtárs, hogy a begyűjtési munka elvégzésénél még a következő előttünk álló időkben is nagy jeleniősége van az elszámoltató bizottságok működésének. Igen fontos feltétele az eredményes begyűjtésnek a tanácstagok példamutatása is. Ez jó hatással van a dolgozó parasztokra és gyors beadásra mozgósítja a községet. A munkák vitelénél igen fontos a szabadpiac jelentőségének kidomborítása is. Az eddiginél jóval fokozottabb figyelmet kell fordítani tanácsainknak a begyűjtési verseny kiszélesítésére is. A versenynél az eddigi jól teljesítőkre kell elsősorban támaszkodni. A tömegek bekapcsolása a versenybe erőt ad a községnek a munkák végzéséhez. Tanácsainknak a termelőszövetkezetektől is meg kell követelni a beadás pontos teijesíiését. — Most már csak hat-nyolc nap áll rendelkezésünkre a ki űzött haláridőkig, de ez a hnt nyolc nap mégis elegendő ahhoz, ha tanácsaink kemiúmy kiállással, nagyobb pontossággal, az osztályharo állandó felszínen tartásával végzik munkájukat, Csongrád megye teljes egészében eleget tegyen a gabonabegyüjtési köteleze tségeknek — fejezte be beszédét Papp Sándor elvtárs. Utána számos hozzászólás következett, melyeket lapunk következő számában ismertetjük. flz arab és ázsiai országa'* kéwls?]§Inrt ű'iYi javaslala a tuniszi kérdés megvitatására New-York. Sajtóügynökségek jelentése szerint az arab és ázsiai országok képviselői hivata'os kéréssel fordultak az ENSZ titkárságához: cséplés és begyűjtés tűzzék az elköve*kező ENSZ-közgyűnagy munkájára, mint a mult esz- lés napirendjére a tnaisaj kérdést* ,,A kérdés igazságos és békés meg. oldása érdekében". A memorandum rámutat, hogy a tuniszi helyzet „továbbra ia konwlkV