Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-08 / 185. szám

1 PÉNTEK. 1952. AUGUSZTUS 9. ^ A Szervező Bizottság határozata után újjászületett a faliújságmozgalom a Textilművekben A Textilművek széles folyosó­ján az elmúlt héten új faliújság­táblára figyellek fel a dolgozók. El&ször csak az Ízléses^ elkészí­tett táblák nyerték meg tetszésü­ket, azonban hamarosan megjelen­tek az e'eő cikkek ie. melyeket kíváncsian olvastak. Újjászületett a Texlilművekben ls a faliújság­mozgalom. A Szervező Bizottság májusi határozata keltette új élet­re. A (áblák eddig is megvoltak, de nem sokat törődtek velük. A fallujságfelelősök egy-egy bírálat után nagy lendülettel nekifogtak „ ugyan a munkának, de az csakha. ' mar ismét abbamaradt, s meint minden a régiben, s előfordult, hogy *egy-egy cikk hónapokig ott porosodott a failiujságtáblán. A fallujságmozgalom eltányhulá­sáért, a fallujságfelelősök hanyag munkájáért az alapszervezeti párt. szervezelek vezetői voltak elsősor­ban a fele'ftsek. mert maguk sem sokra becsülték ezt a mozgalmat. Nem ellenőrizték, nem kérték szá­mon a lallu/ságlelelösök munkáját. Sőt az üzemi pártbizottság sem tö­rődött eleget a fallu/ság sorsával. Néha-néha birálta a fallujságfele­lősök munkáját, ezzel azonban ki ls merült minden segítsége. Nem törődött a pártbizottság azzal sem, hogy Laczkó elvtárs a központi fa'lujságfelelős négy hónapig volt távol az üzemből, R nem volt a faliújságoknak felelős vezetője. Nem gondoskodtak helyettesről, s b'zony volt olyan alapszervezeti faliújság, amelyen egyetlen cikk Sem jelenít meg négy hónapon ke­resztül. Komoly hiányosságok voltak te­hát a faliujságmozga'omban, mikor megjelent a Szervező Bizottság ha­tározata. A határozatot pártbizott­ság! ülésen beszélték meg, tervet dolgoztak ki, melynek alapján megkezdték munkájuk megjavítá­sát, a határozat végrehajtását. Első föladatnak a szerkesztő­Kfzottságak megszervezését Jelölték j kl. Alapszervezeti vezetőségi ülé­! seken Javaslatokat készttettek a hat tagból és egy felelősből álló szerkesztőbizottság összaál'ításána. A párttagok mellé bevonták a lö­megszervezetek legjobb aktíváit s minden üzemrészt képviseltettek a szeirkes2,\óbizottságban. Elsőscubam olyanokat választottak, aki már régi levelezője az üzemi újságnak, mint például Gulyás Rózsa. O nem­csak maga volt aktív levelző, ha­nem dolgozó társait is Igyekezett bevonni a levelezők közé. A fall­ujságmozgalom élére az üzemi lap egyik munkatársát. Rikk Ju'lát választották, öt tették felelőssé a szerkesztőbizottságok munkájáért, a faliuságok' pontos megjelenésé­ért. Az újonnan szervezett szerkesz­tőbizottságok tagjai közös értekez­leten beszéltek meg a feladatokat. Az értekezleten határozatokat hoz­tak. s megfogadták, minden kéli hétben pontosan cserélik a laliuf­sdgdkkeket és kéthtíflenkint meg­tartják a szerkesztőbizottsági érte­kezleteket is. Itt készítették el az első tervet, amelyben megjelölték, miről szóljanak az első faliújság­cikkek. Egyes pártszervezett vezetők már. is aktívan bekapcsolódtak a szerkesz tőbdzottságok munkájába és támoga­tásukkal igyekeznek átsegíteni a nehézségeken. Jó példát mutat eb­ben az l-es alapszervezet agit­prop. titkára. Komócsin elvtárs, a IV-e« alapszervezet titkára, Balasl I'ona elvtársnő. A Ill-a® alapszer­vezet titkára Bor elvtársnő azon­ban nrég mindig másodrendű kér. désnek tekinti a faliujságmozgal. mat. Az ÚJ fallujságtáblákon nemso­kára megjelentek az első cikkek, a szerkesztőbizottságok munkájá­nak első gyümölcsei. Kenéz elv. társ, az l-es alapszervezet szer­kesztőbizottságának vezetője el­mondta, a kezdet bizony nem ment ' könnyen. A dolgozók megígérték ugyan, hogy írnak faliujságcikket, de nem készültek el velük határ­időre. Ezért az első cikkek közül kettőt a szerkesztőbizottság tagjai írtak. A faliújságokon már az első alkalommal is értékes cikkek jelen­tek meg. Újházi Antalné blokkmes­tere munkáját bírálta. Helyes volt Császár Lajosné kezdeményezése is. Azt írta le, hogyan tudta fokozni termelését. A cikk felhívja a dol­gozók figyelmét, mennyire fontosa gépek gyakori tiszti,ása. tisztántar­tása, amellyel csökkenteni tudják a szál szakadást s emelni tudják ter­melésüket. Varga István segédmű­vezető a munkafegyelemről írt. Hiá­nyossága cikkének, hogy nem név­szorint írta meg, kik a fegyelmezet­lenek, ezért bírálata nem tudja el­érni célját. Általában a faliújság­cikkek hibája még, hogy nem sze­mélyhez szólók s nem bírálnak bát­ran. A faliújság egyik legfontosabb fegyvere pedig a bírálat, mely a hibák kijavítását biztosítja. A fallujságmozignlom újjászüle­tett a Textilművekben. A szerkesz­tőbizottságok munkához kezdlek. A faliújság azonban csak akkor vál­hat majd valójában a dolgozók új­ságjává, ha nem néhány munkatárs erőfeszítésének, hanem kollektfi) munkának lesz az eredménye — írja a határozat. A szerkesztőbizott­ságoknak a jövőben arra kell töre­kedniük, hogy minél több dolgozót i vonjanak be állandó munkatársnak a faliújságok cikkednek írásába. A szerkesztőb'zottságok munkájának támogatásában elsősorban a párlve­zetőségi tagoknak kell példát mu­tatniok. Rajtuk kivül azonban vál­janak állandó munkatársakká a pártcsoportvezetők, népnevelők, tö­megszervezeti aktívák, hogy a hoz­zájuk tartozó dolgozókat személyes példamutatásukkal is buzdítsák cik. kek írására. (Sz. R.) Az Alkotmány ünnepére befejezi 1953 májas 15-ig előirányzott tervét Unyi István, a Gyufagyár dolgozója Egyre többen vannak akik az új, a jövedelmezőbb paraszti élei útjai választották Szentmihályteleken 13 kis- és középparaszt lépett be a Szabad lisza tszcs-be — Mondjátok el mii látfaíofc kérdezte Árendás György elvtárs, a Felszabadulás csoport elnöke a látogatókat, — mi volt a jó. de a rosszat eeim hallgassátok el, hogy tanuljunk ebből a látogatás­ból mi is. Ez a néhány szó a Fel­szabadulás tiermelőosoport sertés­tenyésztő telepén hangzott el, kö. los papírokat kért és ma már az ő ' portláíogatáson oda voltak neve is ajg van irva a hivatalos tóban, papírnak, amelyben kéri felvételét a Szabad Tisza termelőcsoportba. Meghányiák-vetik o belépés gondolatát Bak­Kőnnyebb a szövetkezetben Berta Sándor öf és fél hold föl­dön gazdálkodik, ö is szakított az egyéni gazdálkodással. — Amit láttam azt nem felej­tel'két hele mikor a látogatóban JjEg"" rCtüttLf've^v tem el. "könnyed ^szövetkezei­sarswsjanx SSrS1-- ssurssfí JŐ Utt*. kpoUMk a tenaltoo. AlUtak pMoton, p>pp J „, portban. Tetszik nekik a csoportélet vagv éppen a kihozott székeken , , . üldögé'nek estclenklnl több ház "aJdu ^ncéné. Csamangó Antal 6 e'ótt csoportosan és meghány,ák, | b?ldaf> £otogán Adám KWter vetik a belépés gondolatát. Mast Jozsef- Ba,la Fcrenc- 6zv- Pardl Hárman dolgoznak a Gyufagyár hámozó gépénél, Unyi István szta­hánovista gépkezelő, Korek Józsefné és Börcsök Júlia kisegítők. Mind­hárman évek óta dolgoznak már a Gyufagyárban. Korek Józsefné és Börcsök Júlia csak a fenókhámozó­gépnél segédkezik, Unyi István azonban a mellettük lévő oldalhá­mozógépet is kezeli. Egy éve tért át a kélgópes rendszerre. Mosolyogva gondol vissza azokra az időkre, ami­kor még csak egy gépei kezelt. A felelősség megnőtt, de a teljesítmé­nye se csökkent azó'.a. A 120—130 százalékot mindig biztosította. Június hónapban, amikor munka­társai az Alkotmány ünnepéremeg­tették felajánlásaikat, ő is megfo­gadta, hogy változtat eddigi ered­ményein. Felajánlotta, hogy augusz­tus 20-ra befejezi az 1953. május 15-ig előirányzott tervét, 100 száza­lékra megjavítja minőségi munkáját. Ez a felajánlás természetszerűen maga után vonla, hogy Unyi Is ván naponta fokozza teljeíiményét. Mun­kájában már előbb is tapasztalta, hogy a jól karbantartót géppel öröm dolgozni. A hámozógép teljesítmé­nyét dönlően befolyásolja a hámozó kés működése. Mig mások a heten­kénti köszörüléssel is megelégedtek, Unyi István minden menet után megfente a kést. így kifogástalanul ment a termelés. Július 1-től 10-ig 170 százalékra teljesítette előirány­zott tervét. Később előre ncm várt akadály merült fel munkájában. Egy munkaerőt más munkakörbe osztottak be, akinek hiánya rövide­sen megmutatkozott. A következő dókádban 10 százalékkal csökkent a termelésük. Unyi István elvtárs sokat gondol­kodott, mit tehetne. A meglévő mun­kaerőket átcsoportosította olyfor. mány, hogy a hiányzó munkaerőt is pótolni tudták A kellő segítséggel július 20-tól 81-ig ÍOO seáeatékra teljesítette ter velői rányantá I. Az. augusztus 20-ra tett munka­felajánlásának teljesítését minden nap ellenőrzi. Elsején megállapítot­ta, hogy a hátralévő 17 napon — amely az Alkotmány ünnepélől még elválasztotta — 24 napos tervelőnyt kell szereznie, hogy vállalásának elegei tegyen. Úgy igyekezett ezulán. hogy a 180 százalékos eredményét megtartsa, amellyel nemcsak telje­sílhetá. túl is teljesí heti vállalását. A mennyiség növelése mellett Unyi elvtárs száz százalékos minő­ségi munkát végez. Az anyagkihasz­nálás terén is •lép eredményekkel büszkélkedhet. A gépen csak 44 centiméter hosszú­ságú fa hámozását tudják elvégez­ni. Gyakran előfordul azonban olyan ese, is, hogy a fa hosatolásá­nál 20—25 centi favégek maradnak. Azelőtt ezeket a favegeket fűtésre használták fel. Most ügyesen ossza, válogatja a favégeket úgy, hogy meg legyen a 44 cenll és további munkálatokra felhasználja. Unyi István elvtárs minden lehe­tőséget felhasznál arra, hogy ter­melését mind mennyiségben, mind pedig minőségben fokozza. Az elké­szült anyagot Időben, pontosain szál* lítja tovább a háncsosztó géphez, ahonnan a kül- és a beldobozikészí­tőkhöz kerül a nyersanyag. Ábra­hám Ferencnó kétszeres sziaháno. vista is hálásan goudol Unyi István elvtársra, akinek munkája nagyban elősegíti felajánlásának teljesítését. 1953 április 18-1 tervén dolgozik most Unyi Islván elvtárs. Megfo­gadta, hogy augusztus 20-ig a napi 180 százalékos teljesítményt bizto­sítja, amellyel majd teljesíti vállalt kötelezettségét. Egy jugoszláv katona levele a titóista hadseregben uralkodó állapotokról első típusú tszcs.ben dolgoztak, | vedelmezöbb cso- ' választják. Két teherautó vitte oda és vlsz­eza a Szabad Tisza I-eo típusú ter­melőcsoport és Szenlmihálytelek. egyénileg dolgozó parasztjait, azo­kat. afeik az utóbbi időben sűrűn tekintgettek a termelöseöve-l-keze­tek felé és foglalkoztak a belépés gondolatával. Emlékezetes vasár­nap volt ez a szentmthályteleki vagy atzon az emlékezetes dolgozó parasztok életében. Nem­csak annak a kubikostalicskakerék nagyságú birkasajtnak az fze ma­radt meg szájukban, amit jóízűen elfogyasztottak a Felszabadulás termelőcsoport udvarán. hanem Moszkva (TASZSZ). A szovjet egyszer s mindenkorra megízleltek állam az idén több mint 200 miUió a szövetkezett gazdálkodást, ami-| rubelt fordít Moszkva további fej­kor nemeseik a termést, a jószágot, lesziésére. Ebből az összegbői meg­de a csoporttagok életéi ls látták, javítják az ú tes'ek kövezetét, ren­Már akkor sokan nyi tan meg- j dezik a tereket és új parkokat léte. mondták, mennyire létezik nekik a sítánEk. tel vámé dolgozó parasztok és Sze. keres Ferenc, Szekeres Mihály, Kársai József, Vőneki András, Kiss Mihály középparasztok. így sza­porodik egyik napról a másikra Szontimihálytelekein a Szabad Ti­szó., akik már az elmúlt évben is sem hallani a beszélgető csopor­toknál, mint a begyűjtési, ami mert elsőrendű hazafias kötelessé­gük és a terme'őcsoportba való belépés. Leginkább azok viszik a paraszti élet útját Az idén több mint 200 millió rubelt fordítanak Moszkva fejlesztésére csoporlélet. Belépési nyilotkozotokaf kérnek A látogatás óta eltelt közel két hét alnlt nem tudtak szabadulni a szentm;hálytelekiek a szövelke­zei gazdálkodás gondolatától. Ma. Moszkva (TASZSZ). Augusztus gufc mellett látták fejlődni, gyára 6_fa ü;ést reiKÍeztek Moszkvában podni a Szabad Tfeza l-es tipusú a Nenuetközi Demokratikus Nőszö. termelöcsoport tagjait, s most a Felszabadulás csoportban látottak tettre késztették őket. A többi között folytatják a Moszkva folyó mellékfolyójának, a Jadza-nak szabályozását is. Több kilométer hosszúságban kiépítik a rakpartot, új hidakat 'építenek, mé­lyítik a folyó medTét, A kis Jadza folyó e munkálatok elvégzése után hajózhatóvá válik. A főváros parkjainak további rendezésére az idén mintegy 24 millió rubelt fordítanak. Moszkvában gyűlésen számollak be a Nemzetközi Nőszövetség Végrehajtóbizottságának bukaresti ülésszakáról vétség végrehajvóbizottáágának bu­karesti ülésszakával kapcsolatban. A gyű'ésen felszólalt Nyina Fo­A Szabad Tisza termelőcsoport pova, a Szovjet Nők Antifastazta e'nöltel egymásután keresik fel a Bizottságának elnöke, aki a szov­falubellek és belépési ryilalkoza-1 jet küldöttség veze'ője volt a vég­tokat kérnek. Az olyanok dőntöt- rehajtóbizottság ülésszakán, tek elsőnek Szen'mihályteteken ez.' Nybu Popova kijelentette: a vég­évben, mini Kársat József, aki rehajtób zottság ülésszaka bebizo. mén a Felszabadu'ás termclőcso- nyitót a. hogy a nők egyre inkább portban teli látogatás alkalmával megértik, milyen óriási jelentőségű sem akart hinni a szemének. Gya- a béke fönntartása szempontjából a rakvó szemmel tekintgetett & n^}et »^„Ttrá-" , . ., . , ,, , „ oldása. A teljes ules és a D.zot'sa őszintén megmondva ketelkedett a gok vitAi megmufatták a nőmozga­termelőcinoport eredményeiben. A |om ká'dersinek politikai érettségét verseny táblának, nem hllt, hivaja. éa s nemzeti szervietek növekvő aktivitását a békéért, a nők jogaiért és a gyermekek védelméér: folyó harcban. A világ nőmozgalmának élcsapa­tában ha:aönak a szovjet nők, a Kinai Népköztársaság és a népi de. mokratikus országok asszonyai. A szovjet nők — mondotta Po­pova — minden erejüket a békés alkotó munkára fordítják, mert tudják, hogy munkájuk a haza tueg. erősítését és ezzel a béke megerősí­tését és fenntartását szolgálJa, Ligyia Petrova, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának felelős titkára azokkal a feladatokkal fog­lalkozott, amelyek a nők jogainak védelmével kapcsolatban várnak a Nemzetközi Demokratikus Nöszövet­ségre. Bukarest. A jugoszláv politikai emigránsok ,,Pod Zastavom Interna. cionalizma" című Bukarestben meg. jelenő lapja egy jugoszláv katona levelét közli. A levél leírja a jugo­szláv hadseregben uralkodó állapo­tokat* Amióta Titöék a jugoszláv had­sereget az angol-3merikai imperia­listák zsoldoshadseregévé változtat­ták, a jugoszláv hadsereg az ország ifjúságának börtönévé vált — írja a levélíró. Titóék arra kényszerítik a katonákat, hogy végighallgassák propagandaelőadáraikat, melyeken össze-vissza hazudoznak, a katonák­kal építteiik a titóisták a népi de­mokratikus országok határai® flz összes katonai erődítményeket. Pél­da erre Kikinda és Alekszandrovo. Azt a katonát, aki csak a legki­sebb mértékben is ellenszegül vagy tiltakozik, a tilóista tisztek büntető századokba küldik, ahol már ma is tízezrek vannak* Különösen üldözik a nemzetiségekhez tartozó katoná­kat. így például a 136. ezrednél Rup­nlk alhaflnagy Nikola Gribics zászló­aljparancsnok utasítására kiválo­gatja az albánokat és a magyaro­kat B büntetőszázadokba küldik őket. • A haztáfas érzelmű katonák és tisztek azonban minden terror elle­nére szembeszegülneik a titóisták parancsaival. A laktanyákban egyre sűrűbben olvashatók az ilyen jel" szavak: „Le az áruló Titóval!* ,,Éljen szeretett felszabadítónk, Sztálin elvtárs!" A katonák összetépik Titó fény­képeit, mint ahogy a bedesi-major­bsn, az egyik határőr-ház bunkeré­ben történt. Tudja meg a nép — folytat ja a le­vélíró katona —, hogy a hadsereg hazafias tagjai közös harcot foly­tatnak a hadseregen kívüli hazafiak­ka! Tito fasiszta bandája ell«n, A jugoszláv nép már torkig van T'to rendszerével és hazugságaival. A jugoszláv katona a következő szavakkal fejezi be levelét: ,.Halál a Tito-fasizmusra — Sza­badság a népnek!" ,.Ki az amerikai­akkal Jugoszláviából!" A honolului tanácskozás lépés az agresszív cvcndesóccánl tömb létrehozása felé New-YoHt (TASZSZ). Augusztus 4-én Honoluluban (hawai-szige'ek) kezdődött az a tanácskozás, ame­lyet az Egyesült Ákamok külügy­minisztere hívott össze, hogy meg­alakítsák az úgynevezett csendes­óceáni szőve'ség tanácsát. Ennek a Janácsnak" megalakítását az elmúlt év szeptemberében az Egyesü't Ál­lamok, Ausztrália és Ujzéland között aláír, úgynevezett „kölcsönös vé­delmi'' szerződés írta elő. Achesonon kívül résztveti: a ta­nácskozáson Ausztrália és Uj-Zéiand külügyminisztere. Számos sajtóvélemény szerint ez a tanácskozás új lépég az ószakat­tánti szövetség mintájára térítendő agresszív csendesóceáni tömb látá­si ése felé. Ennek a tömbnek megteremtése a többi között arra is irányul, hogy Nagybritánia rovására megszilár­dítsa az Egyesül, Ál amok délkelet­ázsiai hadállásait. Figyelemreméltó z.z a tény. hogy a honolului tanács­kozáson Anglia képviselője nem vet, részt. A „Daily Worker" diplomáciai szemleírója megjegyezte, hogy wa&hiingioui vélemény szerint a ho­nolului tárgyalások fő célja, hogy Japánt közvetlenebbül bevonják az amerikaiak csende&óceáni katonai előkészületeiben. As amerikaiak (akadni próba'iák, hogy augusztuH 2-án tüzérségük lőtte a fegyverszüneti értekezlet színhelyét KcSzon. Az „Uj-Kina" hírügynök­ség tudósítója jeieatii: Az amerikaiak megkiscrlik ta­gadni. hogy augusztus 2-án tüzér­ségük lőtte a fegyverszüneti értekez­let színhelyét. Cáfolatukat levél for­májában augusztus 5tén ju tatták el a koreai-kínai vezető összekötőtiszt­hez, aki tiltakozott a támadás ellen. A koreai-kínai vezető összekötő­tiszt gz összekötötisziek szerdai ér­tekezletén hanirsulvozta. hogy mind­két fél biztonsági tisztjel — akik közös nyomozást folytatiak le az augusztus 2-i ágyúzás ügyében —• hüvelyrepeízdaraboka'- ástak ki a földből. Valamennyi szemt3nú iga. zol'a, hogy a lövedékek az amerikai állások felöl jöttek. Ha az ameri. kaiak azt hiszik, hogy n ncs elég bizonyíték, akkor haladéktalanul újabb nyomozás indítható — jelen­tette ki a koreai-kínai összekötő­tiszt. ' '

Next

/
Thumbnails
Contents