Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-24 / 172. szám

4 csütörtök, 1952. julius 24. Fejlődésünk jelenlegi szakaszá, wsa. népi demokratikus rendsze­rünkben már nem igen lalá.ikezunk Olyan foglalkozással, melynek esz­8zerü és pontos elvégzlsóhez ne nyújtana komoly segítséget a könyv A mult rendszerben a paraszt mun­kájút úgy tekintették, liogy ahhoz Bemmi tanulás nem kell. n Szen a földaei va'ó bánást a fiatalok elta nulják az öregektől és ennek alap­ján minden megy ,,zökkenőmen'e­sen" a maga útján. Ma, amikor a természet szeszé yess'ége ellen ve­szik fel a harcot mezőgazdásági dolgozóink, a nap minden szakában fhegold'ásra váró feladatnak fontos fiegítő eszköze a könyv. Az agrotudományí módszerek e!s"jáljtása lehetetlen az erre a céira lg n gazdag mennyirég­ben rendelkezésre áló mező­gazdasági tudományokkal fog­lalkozó irodalom fe használása nélkül. Efnyegében ez tehát »zt jelenti, hogy a mezőgazdasági munkák megszokof sága kitépett abból a Mederből, mint ahogy azt eZelö t hangoztattak, hogy ,,ha nekem jó volt, jó 'esz az utódaim számára is''. — A könyv a tudás forrása, is­Mereteink bővítése, a tudományok megismerése és a szórakozás esz­köze — mon.lot a Gorkij a világ hírű szovjet író, A könyv harci fegyver a dolgozók millióinak Ke­zűben, olyan fegyver, melynek se­gítségével fel tudjuk számolni mind. azt, ami rossz, a tudomány megis­merése útján segítséget kapunk az újnak, a korszerűnek a megvalósí­tásához A könyv joggal foglal'a O magának azt a helyet, amúyről döntő segítséget nyújt a szo?ia iz­mus 'píl'éséhez az emberek öntuda­tának fejlődésén keresztül. Ahhoz, hogy a szoc a1 izmust fet­épí'b ssuk, kiművelt emberfők mil­lióira van szükség és ebben a te­kintetben a népművelési munka fon­tos segítő eszköze a könyv. A fel­szabadulás óta elteit több. m nt hét esriendő alatt a könyvtár há ózat kifejlesztésében sem telt el válto­rat'anul az idő. E/.en Idő alait a népkönyvtár! hálózat szerepében egymásután szüieáe't kÖüsSgekbe*,. szocialista szektorokban, tanyaköz­pontokiban 180—300 kötet könyvvel rendelkező gépkönyvtár, 1919 ben népkönyvtáraink szá. m.-i a megye egész területén 56 volt, 1950-ben már 102-re emel­kedett, 1951-ben 181, és jélen. Irg 205 népkönyvtár szolgá'Ja a falusi dolgozók művelődését. De nemcsak a népkönyvtárak Számának növekedésében, hanem a könyvtár köte'számának és az ol­vasók számának növekedésében is döntően megmutatkozik a fejlődés. 1951-ben népkönyvtáraink kötetszá­mn 36.000 veit, ezzel szemben je­lenleg a könyvtárak kötetszáma meghaladja a 60-000-et. Míg 1931-ben 11.600 olvasó mindössze 15.600 könyvet kői. csiinzöit kl, addig 1952 január 1-től június 30-'g, tehát fél év alatt már 13-801 olvasó 38,120 könyvet kölcsönzött kl. Hatalmas ezen a téren a fejlődés különösképpen akkor, ha figyelem­bevesszük, hogy ezt a könyvmeny­nyisóget nagytöbbségbein azok a dolgozó parasztok kölcsönözték ki a könyvtárból, akiknek a mult rend­szerben semmit, vagy esetleg pony­va Irodalmat volt alkalmuk olvasni. Számszerűleg ha'almas az ered­mény, még aninál az oknál fogva is. hogy' ehhez jön üzemeink állami Szerve nk. tömegszervezeteink több­százezer köletnyi könyvállománya, ugyancsak nagyszámú olvasótábor fial. Éppen a könyvtármunka nagy­arányú fejlődésén k f igye embevé­telével hozott a Magyar Népköztár­saság miniszter'anácsa fontos ren­de'ete1 a könyvtármozgalom tovább, fejlesztéséről." Ez a rendelet ki­mondja. hogy 1952 végéig a megyei tanács végrehajtó bizottsága intéz­ményeként működő megyei könyv­tárakat és 1952-tőt 54-ig a járási tanácsok intézményeként működő járási könyvtárakat kell létrehozni. Az említett minisztertanácsi rende­let más helyen foglalkozik azzal, hogy a könyvtárak kezctését, ellbn­őrz'sit szorosabban a helyi taná­csok gondjárn. fe'e'őssé vére kell bízni. A rendelet biztosítékot ad arra, hogy a népkönyv'ár:k e'di.gi mostohá éra megszűnjön és a helyi tanács-k valóban harci fegyvernek tek n's'k a hatáskörükbe tar ozó könyvtár hálózatot és mint harc1 fegyvert használják is fel a község fe'ada' a'nak megvíváséhoz. Vannak ezen n téren már jó tapasztalatok, me'y-ek a helyi tanácsok egészséges hozzáállását bizonyítják a könyvtár wiozgaloiuho^. A KÖNYV a szocializmus építésének fontos eszköze Szegváron a községi tanács se­gítsége tette lehetővé, hogy a községi népkönyvtár megtelelő he'ylségct kapott és havonként rendszeresen 900—950 dn'gozó kölcsönöz ki 1090—1200 köny­vet. Tömörkényen a nyári mezőgaz­dasági munkák idején is 400—450 olvasó kölcsönöz ki 1000—1050 könyvet. • A kisteleki népkönyvtáros a köz­ségi tanács segítségével a nyári mun­kák idején is csoportos olvasási szervez az olvasómozgalom kiszéle­sítése érdekében A csanádi népkönyvtáros havon­ként 500—550 do'pozó részére köl­csönöz ki 050—1000 kötetnyi köny­vet. Emellett, hogy saját községében jó eredménnyel szervpzi az olvasó­mozgat.mt. van idpie arra, hogv négy szomszédos községei patronál, ahol hason'ó eredmények megvn'ósl­tá'ához nvűil a he'vi népkönvvláro­sokmk segítséget. TVrsírrtükre vá'ó erodménv ez a népkönvvtárosoknik, kfi'önösképp»n akkor, ha figyelembe I Vesszük, hogv ezt az igen komoly 'és jelentös^pf-liVs feladatot társa­dalmi munkában o'd'ák meg. Le­hetne sorolni még nagvon sok né"­l.-önvvfáros munkatárs munkáját, ak'knek eredményei nem kisebb az említetteknél. TTn * V'öeeéeptrbím a 'Kl dn'qnzó né-kSnvvt'Wflnk pnl't'kai mim ká'tt n'riflk. ugs-ane.sak mcál­Innttbm'nk. Iinyv van eredmény n hcsvlil'?oh»n és nz eevéb gnz­das4«l fnta''nt»>k meea'i'ásn te­rén feeea nréef r—.rf „ ffOtgn­7éfc nntnéla'be'l foti"<tZ«él n k«z­ségi tanács IrányfMsával terv­szerűen segítik ető. Távolról sem mondhatnánk szt, hogv az említett fó példák teljes egészében általánosíthatók n megye könvvtármozgnlmára. Az eredmények melleit vannak olyan h ányoasá­gok, amelyekért nem a do'gozók, nem is a társadalmi munkás nép­könvvláros, hanem a helyi tanács a felelős. R'skundorozsmiin a lie'yl tgnieS odáig e'menl, hogy n kíinyvíár részére helyiséget blz'osftson, de ebhen a helyiségben sem vil­lany. sem a le.gszi'ksége-cbh fel­szerelési tárgyak nincsenek meg és fgr. — mondhatnánk, — a könyvtárban úgynevezett középkori állapotok uralkodnak Pedig Kis­kundorozsma dolgozói sem külön­böznek más községek dolgozóitól, éppen úgy szominhozzák a tudást, éppen úgy művelődni akarnak, csak számukra éppen az alapfetételeket keli biztosítani. Csengéién a községi tanács el­nöke „piszllcsáré" ügynek te­kinti a könyvtár Ügyét és ez rá is nyomja munkájukra a bélyeget. Nagymágocson két hónap óta nincsen népkönyvtáros és en­nek következtében a könyvtár e.­zárvu a dolgozók elöl, semmiképpen nem szo'gáija „a kiművelt ember­fők" sokaságának a megteremtését. Ezeken a helyeken az illetékes szervek saját maguktól nem jönnek rá a könyvtármunkával való foglal­kozás fontosságára. Vájjon rájön­nek-e akkor ha a minisztertanács Idevonatkozó rende'ete rá iránvftani a figyelmüket? Való színű; igen, de mrért keJI minden feladat mego'dásához bevárni azt, liogv rendeletileg kötelezzenek ben­nünket erre, amikor mi magunk érezzük, hogy enn"k, vagv annak a munkának a sikeres megva'ósí'áta érdekében nem tettünk meg mindent. Nemerak fé'en. de most a nvári időszakban 's fontos feladat á'l a könvvtárhálózat e'őlt. Azt elértük, hogv nz olvasótábor nem csökken a téti hónnnok ercdménveivel szem­ben. azonban ezzel nem szabad megelégednünk Körzeti könyvtá­rosaink tervszerűbben szervezzék tovább a nvári o'vns.ómozga'mat, A községi nénkönvvláros munka­társak kioktatásán keresztül tegvék tehetővé, hogy n könyv elfusson a fa'uha. fanyaköTiontba szocialista szektorokba mludroi do'gozóboz. Szervezzék tovább a nénkünyr­tárosnk útján a e«onortos ol­vasásokat ferme'őszövekezetl mnnknesanatokHnn, n crénlagé­peknél. "épSl'am'i brigádok­nál és egyéb he'yeken. Nénkönvvfárosaink tekintsék ezt a feladatot olyan fontos mnnkáiuk­nak. minf ami'ven fontos helyet biztosított a könyvtárügynek a kul­tiirforradn'omban a minisztertanács közelmu'than megjelent rendelete. Helyt tanácsaink az egész nép­mfive'ésl munkával egvütt le­gyenek gazrtíl a könyvtárügy­nek, segf'sék a lársndn'ml mun­kában dblgozó nénkönyvtároso­kat és tegyék 'ebetfivé számukra azt. hogy n könyvtárügy terén ls énpen úgy mint a pol'llkal, gazdasági és effvéb kn'túráP* téren minél nagyobb eredménye­/ ket tudjanak elérni. Azt larlSsák szem előtt, hogyha a politikai és gazdasági felada­tok megvalósítása mellett lema­radás ált be a kulfúrforrndalom egyes feladatainak megvalósításában, akkor ez viisszahat és a visszahatás következtében nem tudják olyan sikerrel győzelemre vinni a község harcát a szocializmus megvalósí­tásáért. SZALONTAT JÓZSEF megyei népm. oszt, vez. Kultúrforradaimunk fontos fegyvere » A KÖNYV A Szikra kiadásában az elmúlt hetekben két nagyfontosságú könyv jelent meg. Mindkét kiadvány a bélceharc mai szakaszában külö­nőképpen azért fontos fegyver, inert az amerikai imperializmus féke. vesztett, háborús uszítása talán soha nem volt olyan nagyméretű még, mint éppen napjainlcban, Orlov: A világ népeinek harca a békéért A könyv kimerílő, alapos ismer­tetését adja a bókemozga'om jelen. , legi helyzetének. Az első rész a tö­£°?ía í országok gazdasági állapotával, elemzésével foglalkozik, majd is­merteti a békemozgalom létrejöt é­nek történetéi s részletesen fog ai, kőzik a vroclavi kongresszussal, a Béke Világi rnács működésével, a stockholmi értekezlettel és ismereti az egyes országok békekongresszu­sait. A mű foglalkozik továbbá a Bcke Hívei II. világkongresszusá­nak előkészítésével, a kongresszus munkájával. A függelékben külön cikk Ismerteti a bckoharc legújabb sikereit. Se/nmann: A Vatikán a második világháborúban A könyv az imperializmus szol­gálc4ában álló Vatikánt mutatja be. Igazolja, hogy a Vatikán a tőkések ves részévé vált. Sejntrraann könyve részletesen elemzi a fasiszta erők németországi uralom "ajutásával kapcsolatos pápai politikái s Ismer­teti Auszlria és Csehszlovákia meg­hódításában a Vatikán sze epéi. Be­mutalja a mű. hogy a pápa milyen tevékenyen veti részt a szovjetelle­nes, reakciós erők tevékenységében és a háború ki obbantásában. Le. leplezi a pápát, aki a szovjet-finn háború idején együttműködött a f ancia árulókkal és elismerte „a hitleri új rendet". Sztálingrád után a pápa az angol amerikai imperia­listák felé orientálódott, lésztveft a szovje ellenes blokk létrehozásiban s „kereszteshadjárrdot" hirdetett a kommunizmus ellen. Titkos tárgya­lásokat folytatott a fisizmus meg­meri ése érdekében, harcolt a mosz­kvai, teheráni és a krimi konferen, cia határozatai ellen, közbe'épett a hábo ús bűnösök érdekében, élére állt a Habsburg-monarchia vissza­állításáért folytatott harcnak. Kap­csolatba lépett a nemzetközi fa­siszta szervezetekkel s támogat la és támogatja Tito politikáját. Sejn­mann nagyjelentőségű műve sok adat ai és minden oldalról megvilá­gílja a Valikán szerepét, tényekkel. támogatásával egyre nagyobb és idézetekkel igazolja állításait, ame. ] fonlosabb szerephez jut még azok- j lyck hatásosan bizonyítják a Vati­ban az országokban ls, ahol a kato-1 kán bűnös mesterkedéseit. Sejn. iikusok száma csekély. Az USA és . „„_, a Vatikán között szoros együttmü. 'ma™ konyV* ^f™05 ^er nap­ködés jő t létre s aiz egyház a tőkés jamkbao a klerikális reakció elleni országok államapparátusának szer. harcban. As üzemi isho'ák tanulóinak so Jugoszláviában Dolgozók óvónőképzője nyilik Szegeden Felemelt ötéves tervünk egyre több óvoda és napközi otthon meg­nyitását teszi szükségessé. Ezek­hez «z újonnan megnyílt óvodák­hoz és napközi o'thonokhoz szak­képzett óvónőkre van szükség. Az egyre növekvő szükséglet kielégíté­sére a közoktatásügyi minisztérium új óvónőképző megnyitását hatá­rozta e|. temherg-utcaí általános leányiskola földszinti tantermében pénteken délután 5 órakor. A jelentkezés ha­tárideje július 25. Azzal a támadással párhuza­mosan, amelyet a Tito klilck a ha­ladó jugoszláv diákság és középisko. lai ifjúság ellen hajtott végre, a titóisták veszett hadjáratot indítot­tak Jugoszlávia üzemi iskoláinak tanulói ellen is. Jugoszláviában az üzemi iskolák tanulói, akik kizárólag munkások és dolgozó parasztok fiai, végleten ne­héz és nyomorúságos körülmények közölt élnek. Az üzemi iskolák ott­honai és szállásai rendszerint fa­baTakok, vagy sötét, nedves raktár­helyiségek. Egy szobában, ahol csak két-három személy számára van hely, 10—15 ágyat szorítottak egy. más mellé s mindegyiken két-két ta­nuló alszik. Még a titóista párt lapja, a Borba is kénytelen elismer­ni; ,,Az épületek, melyekben az is­kolákat elhelyezték, a legtöbb eset. ben teljesen alkalmatlanok céljaik­nak. Szerbiában 85 épület közül, melyeket üzemi isko'ákká alakítót, tak át, 58 egyáltalán nem felel meg rendeltelésének. Az egyik bánya, ipari iskola egy elhanyagolt épület­ben van még a török időkben épüU is régebben hosszú ideig kocsmá­nak használták. Az ablakokban nin­csen üveg, a padló majdnem telje* sen hiányzik. Az étkezés az otthonban nyo­morúságos. A tanulókat va'ósággal éhezésre ítélték. Igazgatóvá, sza. káccsá és gondnokká korrupt ala­kokat, iszákos embereket neveznek ki, azzal a feladattal, hogy kém­kedjenek a tanulók és az előadók közölt. Ezeknek működéséről a ti­tóista sajtó nemrégiben azt közölte, hogy egy belgrádi üzemi iskola ott­honában az otthon vezetői 155 kg lisztet, 123 kg kenyeret és sok más terméket loptak el. Az újságok ír­ják, hogy haeoníó lopások más bel­grádi otthonokban is történteik. Ilyen körülmények között az üziemi iskolák tanulói természetesen nem maradnak iskolájukban, hanem tömegesen távoznak el. Ezzel kap­csola.ban a „Politika" a következő­ket írja: .,Az üzemi iskolák tanu­lólnak helyzete nagyon kritikussá vált. A tanulók közül sokan elhagy­ják az otthonokat. Mult év novem­ber 1-től 1952 január 10-ig a külön­döző gazdasági ágak 2526 tanulója hegyta el az o.thonokat s ebben as évben 19 otthonból 1014 tanuló tá­vozott el". Szegeden már éveik óta van óvó­nőképző, ez az egyetlen tagozat azonban nem képes ellátni egyre növekvő szegedi és szegedkórnyéki szükségletet, Az új tagozat azok számára Indul meg, akik hajlamot éreznek a nevetéshez, de a múlt rendszer hibáiáként' nem tudtak óvónői diplomát szerezni. Az űj óvónőképzőbe elsősorban az általá­nos isko'a nyolcadik vagy a pol­gári, ille'őleg a gimnázium negye­dik osztá'yát elvégzett dolgozók vehetek fed, de jelentkezhetnek azok a dolgozó nők is, akik a nyol­cadik általánosnál kevesebb elő­képzettséggel rendelkeznek, Az ö számukra külön előkészítő tanfo­lymai nyt'ik a Gutenberg-utcai leány:9ko'ában, ahol hiányzó osztá­lyaikat póto'hatják s a tanfolyam elvégzése u'án, szeptember közepén bekapcsolódhatnak a . szeptember 14-en induló új tagozat munkájába. Jelentkezni lehat naponta délelőtt 8-tól délután 4-ig az*Állami Tanító­nőképző igazgatói irodájában (Szentháromság-utca 68) és a Gu­AZ UTTORO Mozgalom Központin Farkas Mih.ily beszéde alapjár határozta, hogy tovább fej'esztl az i'it'Orőházak munkáját, ősszel már a I Társadalomtudományi Kör is meg­' kezdi munkáját. Még ebben az év­) ben 9 újabb üttöröházat rendeznek bo Ebből .1 Hudnpestcaa, a többi vi­déken létesül. A VIETNAMT népi kormány újabb 200 hadifoglyot bocsátott szabadon — JaleoU -x Ulíi. ­A „Scanteia", a Román Munkáspárt központi lapja V. Iliescu ,,Az em. berek jogai és a kutyák jogai az Egyesült Álla­mokban" című cilücét közli. Mialatt az amerikai milliomosok és milliárdo­sok páncélszekrényei, ben egyre több arany halmozódik fel, az nme. rikai dolgozók életszín. vonala rohamosan csök­ken — írja Iliescu, A „Federated Press" ame­rikai hírügynökség be­számol arról, hogy az amerikai munkások mii. liói borzalmas nyomár, ban élnek. Az Egyesült Államokban ma hivatalo­san is 27 százalékkal több munkanélkülit tar­tanak nyilván, mint 1951-ben. Az Egyesült Államok üzemeiben és gyáraiban az erőltetett munkatempó és a munka­védelmi berendezések hü Anya következtében — mint azf, a ,,Economie alapján eb I Qutlaok" című folyóirat írja — „átlag minden 16 másodpereben munkából eredő baleset ér egy munkást és minden ne­gyedik percben súlyosan megsebesül, vagy meghal egy munkás". A hivata­los amerikai staliszldaü Az emberek jogai is- a Uuty.dk {ttjai az Egyesült Államokban adatok arról tanúskod­nak, hogy 16 millió ame­rikai család heli keresete kevesebb, mint 39 dollár, 38 millió család pedig heti 77 dolláron aluli át. lagkeresetből kénytelen élni. Ez az összeg is jó. val alacsonyabb a létmü nimumnál. Vannak azonban Ame­rikában olyan kiváltságos lények, amelyek — bár nem rendelkeznek üze­mekkel, vállalatokkal hadiipari részvényekkel — mégis nagyszerűen él­nek, Ezek: a kutyák, a gyárosok, tőzsdelovagok és bankárok fajkutyái. E kiváltságos lények szá­mára külön iparágakat létesítetek. így például a ,,General Foods", „Qua­ker Oats", ,}5wift and Comp", ,,Wilson and Ar­mour" vállalatok évente 200 millió dollár értékű hűslconzervet és egyéb kutyainyencségct gyárta­nak Amerika fajkntyusai szárná a. A kutyák gaz. dái annyira vigyáznak kedvenceik egészségére, hogy külön kutyák szá­mira UiejsíUtL íiirdökba küldik őket fürdeni. New-Yorkban is van ilyen ,,kutj/astrand". , Az Egyesült Államok­ban óriási méretű a la­káshiány. A lakáskérdést vizsgáló vegyesbizottság még 1917-ben megállapí­totta, hogy 5 millió ame­rikai „lakás" nem felel meg a higiénia legele­mibb követelményeinek sem. A milliomosok ku­tyái azonban nem érzik a lakáshiány. Grapevi­neben (Texas állam) és Vallcy Streamban (Long Island) például o közel­múltban .,kutya-szállo­dák" nyitlak. A New-York melletti ^Woodside Kennels" ne. vü „kutya szállodában" hűtőberendezések mű. kődnek, nehogy a nagy meleg megártson a ku­tyusok szivének... A kutyák gazdái naponta legalább másfél dollárt fizetnek a ,,kutya-szállo­dákban" ebeik gondozá. sáért, tehát többet, mint amennyit egy néger mun­kás napon'a megkeres. Truman elnök ciniku­san megállapította, hogy amerikai gyermekek milliói nem részesülnek megfelelő nevelésben. Nincsen elég tanárunk mondotta Truman —, mert a tanárok fizetése igen alacsony". Nem le­het azonban ezt elmon­dani azoknak az ,,intéz­ményeknek" oktatóiról, ahol a négylábúakaf „ne­velik", Az East Peppe. rell-i (Massachusetts ál­lam) „kutyanevelő" in­tézetében nincs tanárhü ány, sőt a tanárok fize. tése sem alacsony. A szenátusi ,,Sporté man" bizottság a közel­múltban megállapította: ,Mivel az egyetemi ta­nulmányok a diákok anyagi helyzetétől függ e­rtek, sokmillió fiatalnak nincs lehetősége arra, hogy tovább tanuljon". A fajkutyáknak azonban módjukban áll, hogy „egyetemi oktatásban" részesüljenek. New­Yorkban például „New. York City Canine Uni­versity" néven kutyafő­iskola működik, ahol a milliárdosok fajkutyp.it ,,a társaságban való úri viselkedésre" oktatják. A kutyafőiskolák egy-egy „tanfolyama" három hó. napig tart, a tandíj ősz­szegéből pedig egy köze­pes jövedelmű amerikai család hosszabb ideig éU hoLne. ,

Next

/
Thumbnails
Contents