Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-16 / 165. szám

7 SZERDA, 1952. JULIUS t6. A szegedi egyetemek és a főiskola felvételi vizsgája Kormányzatunk az egyetemi oktatás színvonalának állandóan emelkedő követelményei érdekében ezévben bevezette a felvételi vizsgákat. Ez jelentősen elősegíti a megfelelő kiválasztást a középiskolát végzett tanulók közül. Lényegesen csökken majd etnnek hatására a nem szívesen választott szakra való átirányítás és kevesebb le«z a gyenge előképzettség miatt való lemorzsolódás is. A július l-e óta folyó felvételi vizsgák azt mulatják, hogy fiataljaink döntő része megérii és értékeli azt 8 hatalmas segítséget, azt a sok erőfeszi ést, amelyet pártunk és államhatalmunk a népből való, néphez hű értelmiség nevelésére fordít Legtöbb középiskolánkban örömmel jelentkeztek a fiaitalok továbbtanulásra és hasonló tapasztala, tot mutatnak az eddig lefolyt felvételi vizsgák is. Enyhültek azok az aránytalanságok is, amelyek a különböző karok közötti jelentkezésben tapasztalhatók voltak. Pártunk és dolgozó népünk hatalmas összegeket ad egyetemeink és főiskoláink fejlesztésére. Évről-évre új intézetekkel, laboratóriumokkal és _ mint Szeged példáján láthatjuk — hatalmas épületekkel fejlődnek egyetemeink. Ez megnövekedett lehetőségeket biztosít a kutató, tudományos, nevelő munkára. Sok ezer és tízezer forintot fordít áJlamurűc egy-egy hallgató képzésére és gond. talan életet, biztos megélhetést{ korlállan alkotó lehetőséget biztosít^ azoknak, akik egyetemi tanulmányi idejük alatt megfelelő kedvel és te. hetséget mutatnak. Mindezeket sok egyetemre kerülő fiatal látja és tudja. Azonban az ellenség is tisztában van ezzel és nem egyszer tapasztalhatjuk. hogy a klerikális reakció, a lailákszomszédok, vagy a rmilt rendszer levitézlett ittmara. dottjai a maguk részéről szintén igyekeznek ,,eredményt" elérni e téren, a maguk hasznára és dolgozó népünk kárára. Nem egyszer tapasztalhatjuk, hogy egyes hallgatók befolyásukra nem jönnek el a felvételi vizsgára, vagy ha meg is jelennek, de a tanév Indulásakor csa. ládi okokra, férjHazmenebelre, állásbamenésre hivatkozva nem jönnek be. A július 11.-1 támadás az amerikaiak legbarbárabb támadása iskolai, üzemi és falusi DISZ. volt Phenjan ellen szervezeteink munkájának komoly phenj (Taszsz) Az amenkai lökhajtásos harcirepülűgépek július mi előfordul és néha nem tudnak eredményesen szembeszállni a<z ellenség aknamunkájával. DISZ-saerve. zeteink értessék meg a fiatalokkal, hogy jövőjük számtalan lehetőségét ne adják el egy tál lencséért és üzemeink, hivatalaink vezetői, pártszervezetei ig lássák meg, hogy egyetemre, főiskolára való fiatalokait alkalmazni Rákosi elvtárs szavaival élve nem más, mint megenni jövőnket. , Ez a kérdés egész dolgozó népünk problémája. Az üzemek állami vezetőitől a DISZ-szervezetekig, a középiskoláktól a MNDSZ-ig minden területen dolgozó elvtársaink kötelessége tudatos! ,ani azt, hogy ötéves terveink és boldog szocialista jövőnk megvalósításához még sokkal több, néphez hű fiatal szakemberre, mérnökre, pedagógusra, orvosra van szükség. Munkásfiataljaink között is ráunok olyanok, akik nem látják tisztán, hogy a ma egyeteme elősorban az övék és a ma egyetemén elsősorban nekik kell jól megállniok a helyüket. Különösen élesen látszik ez a probléma akkor, ha azt tapasztaljuk. hogy éppen azok törnek leginkább az egyetem kapui felé, akiknek odakerülése a legkevésbbé kívánatos, A klerikális reakció sohasem a kulákcsemetéket beszéli le az egyetemről, hanem mindig a dolgozók gyér. mekeit. Párt- és DIS Z-szerveaeteink a nyár folyán tartsák állandóan napirenden Ozt a kérdést. Küldjék el az egyetemre mindazokat, alak méltók és alkalmasak a továbbtanulásra. Az imperialista országok egyetemeinek kapui csak imatroknyi kizsákmányoló réleg számára vannak nyitva. Szocializmust épftő, békéért harcoló népi demokráciánk súlyos milliókat fordít egyetemeink fejlesztésére. Valamennyiünk, egé«z dolgozó népünk, szocialista építésünk gyorsuló üteme kívánja meg, hogy ezt a harcot is győzelmesen fejezzük be. Szilárd János Egyetemi Pártbizottság agit.prop. titkár. Segítsük elő a gabona gyors átvételét A minisztertanács határozata értelmében Csongrád megyében is a cséplőgéptől egyenesen a begyűjtőhelyekre kerül a gabona. A ter. ményforgalml vállalat telepet és raktárai, valamint a földmívesszöv étkez etek gnbonagyüjtó helyei felkészülve várják a terménybeszolgál, tató dolgozó parasztokat. l>e mivel a terményt löbb géptől sokszor egy gabonaraktárba szállítják be. meg. történhet, hogy az átvételnél löbb kocsi egyszerre érkezik és igy a lerakásnál, a zsákok kiürítésénél sok Időt kellene eltölteni a beadást teljesítő dolgozó parasztságnak. Hogy ez elkerülhető legyen, kis jóindulat. ta|, könnyen segíthet parasztságunk, még pedig azzal, hogy segédkezik a zsákok behordásánál és kiürítésénél. A tavalyi gazdasági év megmulatta, hogy ahol a dolgozó parasztok segítettek a lerakásnál, a gabona átadásánál, ott ÍD"rsan és zökkenőmentesen törtent az átvétel. Sok esetben előfordul, hogy a dolgozó paraszttok kocsin ülve akarják vé. glgnézni, míg rájuk kerül a gabonaátvétel, ami késlelteti a munkát Különösen fontos most, hogy ne sok időt tö|tsünk el kihasználatlanul, mert megyénkben ls minden jéA MAGYAR RÁDIÓ OLIMPIAI MŰSORA A magyar rádió megkezdte helyfezlnl közvetítését a XV. nyári olimpiai játékokról Helsinkiből. A magyar rádió naponta ötször közvetít az olimpiai küzdelmekről. Mind az öt adást a Kossuth .rádión lehet hallani. Reggel 5.30 órakor a híradás keretében hangzik e| összefoglaló az előző napi kiemelkedő és minden magyarvonatkozású eseményről Az első helyszíni közvetítés 12 órakor a Hrtngös Újságban lesz. Ugyancsak friss riportok hanrzanak el" majd az esti Hangos Újságban is 20 órakor. Naponta 17 óra 30 perckor és 22.20 perrkor öná|!ó műsorszámot adnak; .Halló. Itt Helsinki!" címmel. Mindkottőben a legújabb sporteseményekről hallhaitók majd közvetítések. WIESBADENBEN egy amerikai gépkocsi ittas vezetője halálra gázolt egy 03 és egy 70 éves német nőt. Az amerikai gépkocsivezető olyan őrült iramban hajtott, hogy egy kanyarodóban kilendült az úttestről és keresztülgázolt egy pa. don. amelyen az öregasszonyok üL tekk TERJED a sztrálkmozgalom Olasz. országban. Llguria valamennyi k'kö. tőmunkása szombaton dél töt hétfő reggelig 44 órás sztrájkba lépett Genova. Savcma, La Spezia kikötői ls megbénultak. A kikötőmunkások béremelést követe'nek. Szombaton egész Llvornóban egy órára minden munka megszűnt. rás és község versenyben áll a sza. badplac visszaszerzéséért. A gyorsbegyüjtés sikeres végrehajtásáért, fontos, hogy minden Időnket kihasználjuk és segítsünk a termény áladásánál is. Ezzel elkerülhetjük a torlódást és saját várakozási Időn. ket ts megrövidíthetjük. Bauda Nándor a {erményforgalmi vállalat dolgozója 11-én Phenjan ellep elkövetett nappali támadása, valamint az amerika repülőerődöik éjszakai támadása a háború kezdete óta Phenjan ellen intézett legibarbárabb légitámadás volt A nappali támadás során Phenjan keleti városrészében tíz iskolát dön. töttek romba és mintegy száztíz iskolásgyermeket gyilkoltak illetve, sebesítet ek meg. Nemcsak iskolák dőltek romba, hanem kórházak, a városi drámai színház és több más kultúrái is, valamint közművelődési intézmény is. Tények bizonyítják, hogy ennek az összpontosított támadásnak mindenekelőtt a békés la. kosság megsemmisítése volt a célja, minthogy Phenjanban semmiféle katonai objektum nincs. Egyetemi felvételi vizsgák meghosszabbítása A közoktatásügyi minisztérium közli, hogy az alább felsorolt karokon az egyetemi felvételeket július 16-tól 22-ig meghosszabbítja: Pedagógiai főiskolák (Budapest. Szeged, Pécs, Eger.) Jogi karok (Szeged. Pécs.) Bölcsészkarok magyar, orosz és történelem szakain (Debrecen, Szeged.) Természettudományi karok matematika-fizika, fizika-matematika, kémia-fizika szakain (Debrecen. Szeged.) A felsorolt karokra azolk kérhetik felvételüket, akik: a) bármely kar felvételi vizsgáján nem jelentek meg (a kérelmet a K. M. iskoláztatási csoportjához küldjék be, mellékelve az egyetemtől kapott felvételi vizsgára tőrlénő meghívást és feltüntetve az újonnan választott kart); b) a felvételi vizsgán megfeleltek. de férőhely hiányában a választott szakra őket felvenni nem tudják. Miért nem tartja be a derekegyházi állami gazdaság vezetősége igéretél ? Helytelen az a derekegyházi ál. laml gazdaságban, amt a munkások hazaszállításával kapcsolatban történik. A gazdaság vezetősége Írásban kötelezte magát arra, hogy minden szombaton este négy órakor a vidéki munkásokat hazaszállítja. Ez egy párszor meg is történt, azonban az utóbbi időben három esetben már csak nagy utánajárással tudtuk mi, szentesiek, hazavltetnl magunkat- Belátjuk, hogy a gazdaságnak nincs elegendő gépjárműve, azonban van lovasfogata, amivel egy héten egyszer haza tudnánk menni Szentesre. Török István A láncos kutya gazdájára vicsorít A „Vecserni Novini" című bolgár lap írja: A „Politika" című titoista lap nagyon megharagudott, mert az Egyesült Államok belgrádi könyv'ára olyan könyveket ajándékozott egyes jugoszláviai iskoIáknak, amelyek a lap szerint — „valótlanságokat tartalmaznak", Az egyik könyv többi között azt irta, hogy ,,Jugoszláviában a második világháború hadifoglyain kívül még egy millió dolgozó szenved gyűjtöláborokban". A karlovácl gimnáziumnak küldött egyik könyvben pedig az áll, hogy „Tito ujján tyúktojás nagyságú brilliáns gyűrű ékeskedik". Ezek a kicsúszott Igazságok felpaprikázták a titóista lapot„ M. Radencsics a lap vezércikkírója ezért gazdáira vicsorít: ,JMit szólnának az amerikaiak — írja —• ha amerikai követségünk olyan könyveket küldene a New-Jerseyi, vagy a sar>lranciscoi diákoknak, amelyek arról írnának, hogy egész Amerika a Wall Street börtöne és az amerikaiak négereket lincselnek? A lakáj és gazdája kiteregeti egymás szennyesét. Levelezőink hirei A MÁV Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat dolgozói szorgalma, san végzik munkájukat s a munka jó megszervezésével sikerült messze maguk mögött hagyni az új normákat- A koreai műszak alatt a dolgozók szorgalma nyomán új eredményeik születtek. A műszakban leg. szebb eredményt Kreizter Károly és Paragi István ért el. Mimblketten 185 százalékra teljesíették normájukat. Szendrei József A Szegedi Teherautófuvarczásl Váltai.: t dolgozói löbb és jobb munkával az önköltség csökkentésével készülnek augusztus* 20. megünneplésére. Felajánlásukat eddg csak. nem teljes egészében teljesítettek, mert a Saurer-motorok konstrukciós átalakítását augusztus 20. heflyett már a koreai műszakban teljesítet, ték. Az üzemanyag megtakarítás terén tett felajánlásukat több mint 65 százalékra, a Csepel D. 350 típusú gépkocsik hengerhüvely cseréli, gépesítve 100 százalékig teljesítet, ték augusztus 20. helyett a koreai műszakban. Üzemanyag megtakarítás terén szép eredményt ért ej Huszár Mihály. Szilágyi Mihály, Bór csők József, Farkas Ilona. Szénást Béla, id. Virágh István, Sípos Ferenc és Borbás István. Gyuris Istvánné A Szegedi MÁV Fűtőház MSZHSZ alnpszervezeléhez larlozó dolgozók a koreai műszak segítségével kiváló eredményeket értek el az új norma teljesítésében. Teljesítményükkel be. bizonyították, hogy nem riadnak vissza a kezdeti nehézségektől teljesítményük állandó fokozásával készek harcolni a bókéért. így Pipitc János géplakatos 130. Kovács Béla 120, Oláh Sándor 142, Rón» Pál pedig 119 százalékot ért el. í. F. A "Kvcmgmtngzsibao" az Antung ellen intézett amerikai terrortámadásról Peking (Űj Kína). A Kínai Demokratikus Liga lapja, a „Kvangmir.gzsibao" héJfőn az Antung ellem intézett legutóbbi amerikai terrortámadással] foglalkozik ég megállapítja, hogy a terrortámadás újabb súlyos provokáció a kínai nép el. len. A lap rámutat, hogy a kínai népi egyhangúlag támogatja Csu EnLaj külügyminiszter június 124 nyilatkozatát és hangsúlyozza: „Biztosak vagyunk benne, hogy az ame. rikai ag'esszo dk bíróság elé kerülnek és elnyerik megérdemelt büntetés üköt'. Üzemünk legjobb újítója Ha visszatekintünk az elmúlt évben benyújtott és megvalósított újítások számára és azoknak értékére, akkotr tudjuk csak megérteni az újítások jelentőségét. Az elmúlt évben benyújtott újítások száma országos viszonylatban 300 ezer volt, ami népgazdaságunknak 2 miillió forint megtakarítást jelentett. Üzemünkben 1949 márciusában indult meg az újítómozgalom. A két év alatt a dolgozók 38 újítási javaslatot nyújtottak be. Ez az eredmény azoinibön nem volt kielégítő. Az üzemi aktívái elhatározták, hogy felszámolják ezt a gyenge eredményt. Hogy ez sikerült azt bizonyítja, hogy 1951 áprilistól 1952 ápFIATAL SZAKMUNKÁSOK PÉLDAKÉPE 1948 A nap még nem tümt fel a tiszaparti iák mögül, amikor a nyolctagú csoport kapával a vállon megindult Ecsedi Ferenc kulák földjére. Este Ecsedi út meghagyta, hol dolgozzanak. A csapat szőlőbe igyekezett. Ott bandukolt — a késői fekvéstől és a korai keléstől álmosan, pislogó szemmel —• a fiatal, alig 16 éves Kiss Ferenc is. ö is Ecsedi úr napszámosa volt. A fiatal gyereket sokszor kínozták kételyek: — Meddig lesz ez Így? Hát őrökké másnak dolgozzak, csak azért, hogy Ecsedi úr növessze potrohút? — Régóta szak. mát szeretett volna tanulni. Gyerta, hogy nagyon sok fiatal akarja még ezt a ruhát hordani. Amikor felvették az üzembe, Forró Antal sztahánovlstához osztották be tanulni. Forró elvtárs régi szakmunkás, sokat foglalkozott már liahal szakmunkásokkal. Az első napokban meglátja „kiből lesz ember." Kiss Ferenc ügyessége, mozgékonysága szinte megbabonázta az öreget. Már az első napokban sem győzött felelgetni a kérdésekre. — Hogy lehel legjobban csontozni? Mutassa már meg a késköszörülést. Innen a hús hová megy? Forró bácsi türelmesen magyarázott. Megmutatta a legjobb munkamódszereket, Hogyan kell fogni a mekkori vágya volt, hogy hentes' húst, hogyan tartsa a kést. Ugy legyen. Amikor apja télen levágta j volt vele, nem a régi munkamódsovány malackáját, úgy böllérkedett 0 is, mintha született hentes lett volna. Egyik este, amikor a napszámos hazatért, sokáig beszélgetett szüleivel. — öaszel, ha fene fenét eszik is, elmegyek inasnak, nem napszámoskodom főbbé senkinek. — De ha nincs felvétel a Sza. lámlba — velette ellene apja. — Majd lesz ősszel. Most beszéltem a Jóskával, ő is oda akar menni. Az öreg Kiss bácsi nem ellenkezett tovább. 1950 ' szerekkel tamitfa, mert ha valaki megszokja, nagyon nehéz az úja\t átvenni, már pedig aki jó munkás akar lenni, annak újszerűen kell dolgozni. Kiss Ferencböl pedig jó munkást akart csinálni. Kiss Ferenc szorgalmas tanítványnak bizonyult. Az iskolában a tanárok csak jót mondtak róla, a csontozóban is megállta helyét 1952 Közben letette a swkmunkásvizs. gát. Amikor a bizonyítványt megkapta és ránézett az üzemrész talán lévő eredménytáblára, amelyen a neve mellett csak 97 százalékot látott, megérezte, hogy az igazi tanulás csak ezután következik. Nagyobb önállóságra szorították, majd áttették a keverökhöz, ahol Csanádi Balázs és Pécsi Sándor fiatal 'A tél Kiss Perencet az Ipari tanülók fekete egyenruhájába öltözve tiailálta. Fején lélrecsapoll tányérsapkával ment reggetevkint a gyárba. A portán nagyot tisztel-1 szlahánovisták vállalták getl és sietős léptekkel haladt az szakmunkás patronálását, öltözőbe, Viavázott a ruhára, tud- i A keverésnél dolgozni igen nagy megtiszteltetés, hiszen az egész gyár eredménye ettől függ. Ha nem kellő mennyiségben adagolják a húshoz a fűszert, kárbavész akár egy szállítmány szalámi is. Azonban a két idős szakmunkás tudott bánni Kiss Ferenccel. Amikor legelőször bekerült az üzemrészbe, ismertették előtte, hogy milyen lantos helyen fog dolgozni. Nagyon kérték, hogy inkább háromszor kérdezze meg, mint egyszer hibát kövessen el. Megtanították a müveletek helyes elvégzésére, a keverés minden csínját elsajátította. Ha nem jót csinálta munkáját, még össze is szidták, de mégegyszer megmutatták. Lassan a fiatal szakmunkások példaképe lett. Büszkeséggel néztek rá a vele egykorú társai, hogy Kiss Ferenc — aki nemrégen még 100 százalékon alul termelt _ J53 százalékra teljesí. tette tervelőirány.atát. Az eredmény eléréséhez nagy segítséget nyújtott a jó munkamódszer átvétele, a sztahánovlsták áldozatkész munkája. ügyes, biztos kézzel dolgozik. Műszaki vezetői nem panaszkodnak a rossz minőségre. A jó munkának és a rendszeres tanulásnak, és annak, hogy becsüli tanítóit, meglett az eredménye. A dolgozó nép sztahanovista oklevéllel tüntette ki Kiss Ferencet. Az oklevél átvétele után Kiss Ferenc őrömtől csillogó szemmel köszönte meg tanítóinak azt a fáradozását, ahogyan ők tanították. A kitüntetés után Kiss Ferenc otthon szüleinek nagy örömmel beszélget napi munkájáról és szinte hihetetlennek tűnik előtte, hogy nem is olyan régen még Ecsedi úr 40 holdján gürcölt és ma már Szeged egyik legnagyobb üzemének dogozója, ahol munkája után mindenki megbecsüli és szereti, _ rilisig 66 újítási nyújtottak be a Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat dolgozói. Az eredmények eléréséhez nagy segítséget adott az 1952 február 27-én megtartott öttelnap, ahol 20 elv;ár9 25 ötletet nyújtott be, amelyből húszat eflfogadtak. Az újítók közül Molnár István kéziszedő jár az élen. Molnár István egy kézi liftet tervezett, amely összeköti a földszinti géptermet a második emeleti sziedőteremmel. Az újítási bizottság előkalkuláció alapján évii 5000 forintog megtakarítást állapított meg. Az újítást 500 forinttal jutalmazták. Molnár Istvánnak egyébként már négy újítását vezettél; be és most dolgozik egy újabb újításon, amelyet augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünnepére mu! tat be gyakorlatban az újító bizott1 rágnak. Molnár István újító az általa tervezett kézi liftnél. Molnár István 1951 óta dolgozik normában. Teljesítménye kezdetben 80 százalék volt, később fokozatosan emelkedett feljebb. Jelenleg 110 százalékos teljesítménnyel dolgozik. Mikor Molnár Istvánt megkérdeztem, hogyan érte el eredményeit est mondotta: — 1951 február 20-án vezették be a kéziszedő-osztályon a normát. Az ' olső dekádban 80 százalékot értem el. De a Sz'.ahánov-módszerrel nyár a második dekádban 105 százaiéikot teljesítettem és újításommal jelenleg 110 százalókra teljesítem tervelőirányzatomat. A felsorolt példából láthatjuk, hogy az ország üzemi dolgozói mellett a mi dolgozóink is meggyőződlek az újítások jelentőségéről. Az újítások nemcsak munkánkat könynyítik meg, hanean jelentős gazdasági megtakarítást is jelentenek s elősegítik életszínvonalunk emelke. .dését is. 1 Köniff Sándor, f