Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-13 / 163. szám
2 VASÁRNAP, 1952. JULIUS IS. Berlinben 600 ezer ember lelkes tömegtüntetésben ünnepelte a szocializmus építésenek megkezdését A Német Szocialista Egys'égpárt 2- pártértekezletének küldöttei és a konferencián résztvevő külföldi v«n. dögük pénteken délelőtt megkoszo. rúzlák a szovjet hősök berlini emlékművét. A pártértekezlet p'éuteki ülésén Alexander Zawadski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt politikai bizottságának tagja, a Lengyei Köztársaság miniszterelnökhelyettese hangoztatta, hogy a népi demokrati. kus államokat — amelyek a Szovjetunió vezette béketáborban eddig is együttműködtek a Német Demokratikus Köztársasággal — most újabb elszakíthatatlan kötelék, a szocializmust építő országok testvéri szolidaritása is összefűzi majd az első valóban demokratikus német állammal. A pártértekezlet pénteki ülésén megjelent Mnx Reimann, a Né. met Kommunista I'árt elnöke, akit Wllhelm I'ieck meleg szavakkal üdvözölt és a küldöttek nagy lelkesedéssel ünnepelték. Rerlin lakossága pénteken délin tán hatalmas tüntető felvonulással fejezte ki összeforrottságát a Német Szocialista Egységpárttal. Az üzemek dolgozói zárt sorok, bdc zászlókkal 'és a tervteljesítésben elért eredményeiket hirdető táblákkal vonultak el Marx—Engels téren lévő főtribün előtt. A hatalmas téren óriása tömeg Szorongott, amikor Hans Jendretzky. a Német Szocialista Egységpárt'nagyberlini bizott. ságának első titkári megnyitotta az ünnepi nagygyűlést. Jendretzky hangsúlyozta, hogy a német • nép képviselőinek százezrei ezzel a törhetetlen erőt sugárzó tüntetéssel tesznek hitet a Német Szocialista Egységpárt po'itlkája, a béke, az egység, az építés, a szocializmus politikája és a megingathatatlan német-szovjet barátság mellett. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdag tapasztalataira támaszkodva törhe. tetten erővel 'és fokozott éberséggel látnak hozzá a szocializmus feiepí. téséhez, az új, igazságos társadalom megteremtéséhez — mondotta. A német dolgozó nép képviselői páratlan lelkesedéssel ünnepelték a Német Szocialista Egységpárt Központi B zottságának történelmi jelentőségű javas'atát, a szocializmus építéséneik megkezdését a Ném'e De. mokratikus Köztársaságban. Ottó Grotéwohl elvtárs beszéde a Német Szocialista Egységpárt II. pártértekezJetén Berlin (TASZSZ). Ottó Grote. V'oni, a Német Szocialista Egységpárt II- pártértekezletének július 11-i ülésén elhangzott beszédében a gazdasági építőmunka kérdéseivel foglalkozott. Demokratikus gazdaságunk fölénye a kapitalista gazdaság fölött — mondotta Grctewohl — nyüvánvalóvá vált. A népi Szeklor fejlődése és a szoros b3rátj kapcsolatok elmélyülése a Szovjetunióval, valamint a „épi demokratikus országokkal megszabadította a dolgozókat a gazdasági válságoktól és a munkanélküliségtől. Tervgazdaságunkban — folytatta Grotéwohl — máris nagy sikereket értünk el. Ez;k a sikerek az egész német nép előtt bizonyítják politikánk helyességét. A gazdasági életben okozott háborús pusztítások helyreállítása befejeződött- Megkezdődött gazdaságunk, technikánk és kul uránk fellendülése. A párt és a kormány az első so. fiókban harcol az európai béke meg. őrzéséért és biztosításáért, a német békeszerződés megkötésiért. A Német Demokratikus Köztársaság a békéért, az egységes Németországért folyó harc szilárd bástyájává vált. Hála ann'ak a segítségnek, amely, ben bennünket a Szovjetunió, a szocializmus győzelmes és hatalmas or. szága részesít, hozzáláthattunk a szocialista gazdaság építéséhez. Ezután foglalkozott a közigazgatás mélyreható átépítésének kérdésével. Hangsúlyozta, hogy a Német Szocia'ista Egységpárt a bürokrácia teljes felszámolására és a közigazgatás további demokratizálására tö. rekszik. Majd javasolta hogy a Német Demokratikus Köztársaság öt tartó, mányát osszák fel 15 kisebb kerületre. Ha minden ilyen kerület átlagosan 15 járásra őszük, a közigazgatás munkája operatívabbá válik és a közigazgatási hivatalok közelebb jutnak a dolgozó néphez. A Lenin-csatorna építői inosl más nagy építkezéseken dolgoznak Moszkva (TASZSZ). Azok az építőmunkások, mérnökök és tech. nikusok, akik napjaink' nagyszerű alkotását, a Lenin-csatornát megépítették. most a Szovjetország új csatornáinak és vizierőműveinek építésénél igyekeznek majd felhasználni gazdag tapasztalataikat. A Lenm.csatorna sok munkása és szakembere dolgozik a Sztálingrádtól 'északra épülő hatalmas vizierömű építésénél A mérnök csoport a 6 küoméieres Volga—Ahtuba össze, kötőcsatorna építési munkálatait irányítja. A mérnökök új tervet ja. vasoitak a csatorna ásására A terv szerint a munkát négy földszivatytyú végzi és így a munkálatok elkészültének ha árideje megrövidül. A kujbisevi vízmű építésénél dolgozik Iván Gurjesav főkotrómester, aki szintén a Lenin.csatorni építésénél dolgozott. Az építők egy része gépekkel együtt Tahia-Ta&ba megy, a Turkmén főcsatorna építéséhez. Nazim Hikmet a csillebércei uliöröláborban Nazim Hikmet. a Nemzetközi Békedíjjal kitüntetett nagy török költő, szombaton délelőtt megtekintette az Úttörő Vasútat majd látogatást tett a Csillebércei Úttörőtáborban. A tábor bejáratánál hatalmas virág, csokorral fogadta egy kis uttöröleány a magyar nép szeretett vendégét. N'zim Hikmet sorra járta az egyes altáborokat s mindenütt hoszszasan elbeszélgetett a fiatalokkal, érdeklődött tanulmányi eredményeik felől s beszélt nekik arról, míyen nyomorban tengődnek a török dol. gozók gyermekei. Nyugat-Németországban eddig több mint hat és féim llió ember szavazóit Adenauer ellen A „Német megegyezés kongresz. szusa" Due*se:d3rfban közleményt adott ki a Nyugat Németországban folyó második békenépszavazás eddigi eredményéről. Az 1951-ben vég. rehajtott népszavázáson Nyugta Né. metországban tudva'evőleg több mint 9 millió ember az újrafelfrgy. vérzés ellen és összn'met békeszerződés mielőbbi megkötése mellett fogta if állást, 1952 május 17 óta — amikor a bonni különszerződés elvetését és a német békeszerződés megkötését kö. vetelő népszavazás megkezdődött Nyara Németország területén 6 millió 591-953 emiber szavazott a militarista paktumok ellen. Az iráni sah ismét Moszadiko! bízta meg a kormány megalakításával Mint az „AFP" jelarii, > az iráni sah pénteken reggel a'árta azt a rendeletet, amelynek értelmében Ismét Moszadikot bízzák mag a kormány megalakításával. Bekeszerető ember, gondolj Koreára! JNagy Sándor Sztálin-díjjal kitüntetett Kossutli-dijaa szegedi író levele Gondolatod szálljon keletre, ahol a hősi nép öntpstével védelmez, hogy ne Téged érjen a gyilkos fegyver. Nézz keletre és segíts!. Ne ízleld addig üdítő gyümölcseinket, ne fürödj a nyári habokban, ne csókold szerelmed, na öleld meg boldogan játszó gyermekeidet, ne örülj a békének, amely körülvész — am;g nem adtál s amig nem eleget adtál ! .. Mert úgysem adhatnál elég váltságot a borzalmakért, amelyek nem Téged értek, de amelyeknek már hallomása is kibírhatatlan. Két esztendeje már, hogy perzselik Koreát s egy egész nép a föld alatt kénytelen élni: ideget szaggit a halálhörgés. a meggyalázott és felkoncolt szüzek sikolya. Ki fizethet az álmatlan éjszakákért, a Han folyóban úszó holttestekért, a gyermekeik száján pestist virrasztó koreai anyák könnyeiért?.. Csak az ellenség!.. Közeledik az idő! A gyilkos amerikai zsoldosok meg fognak égni az ellenük lázadó gyűlölet forróságától, meggyullad talpuk alatt a föld! Gyűlöld őket Te is, békeszerető ember és segítsd a koreai katonák győzelmét. Lásd, a bátor kínai nép fegyverrel ment segítségükre, hogy lesöpörjék a bitangokat Korea földjéről. Vagy nem tartanád-e testedet a gyilkos golyója elé, ha az gyermeked életét fenyegetné? Nem oltanád-e a tüzet, ha égne fölötted a ház? Eltűrnéd-e, hogy kedvesedet erőszak gyalázza?. Ne feledd, Amerika itt van a szomszédunkban, néhány kilométerre tőlünk. Multunk, nyomorunk itt leselkedik a határon s ha erőnkkél nem fékezzük meg a fenevadat, újra r&ánkuszul. A mindenhaló dollár urai. nak mindenki bűnös, aki munkás, vagy paraszt s jogaiért harcolni mer. Mutatja a koreai példa: ninca kivétel kommunista és nem kommunista dolgozó között! Végy válladra a koreai nép gondjából — ha békél akarsz —, mert az a magad gondja. Versenyezz a munkában és erősítsd szabad hazánkat, ha kdl, markold meg a fegyvert érte. S, ha elmegy Hozzád a népnevelő, ne úgy add a forintot, mint alamizsnát, haneni mint szived vé ét, karod erejét, mint fegyvert a fegyverhez! Koszon hős védői a fegyverszüneti tárgyalások egy éve alatt közel 13 ezer főnyi veszteséget okoztak az ellenségnek Keszon. Az „Új Kína" hírügynökség különtudósítója írja: A Keszont védelmező népi egységek a koreai fegyverszüneti tárgyalások 12 hónapja alait többszáz ellenséges támadást vertek vissza. Megsemmisítettek több mint 12,800 ellenéges ^katonát és elpusztítottak, illetve megrongáltak sok repülőgépet, harckocsit és tüzérségi löveget. Keszon hősi védelmének történetében kiemelkedő példa az a győzelmes harc, amelyet a népi erők Panmindzson.ól északkeletre fekvő 38.6-os magaslat birtokáért vívtak. 1952 márciusában az amerikai hadvezetőség az ,.elit-alakulatnak" tekintett amerikai 1. tengerészgyalogos-hadosztályt vezényelte Panmindzson térségébe. Amerikai hírügynökségek jelentései szerint az Egyesült Nemzetek főparancsnok-1 sága azokban a napokban e]ső íz- I lw«eg egyetlen jepest sem és közölte, hogy az 1. tengerészgyaIogos.hadosz.ályt Panmtndzson térségében vonták össze. Nyilvánvaló; az amerikaiak ezzel igyekeztek megfélemlíteni és arra kényszeríteni a koreai-kínai küldöttséget, hogy képtelen javaslatukat elfogadják. A népi erők azonban ezeket az úgynevezeti „elit-csapatokat" is megfutamították. 1952 május 9-én az amerikai 1. tengerészgyalogos-hadosztály — több repülőgép és harckocsi támogatásával — öt századot indítót támadásra a Prnmindzsontól keletre húzódó 159-es magaslat ellen. A népi erőknek a magaslatot védelmező két előretolt osztaga nyolc ellenséges támadást vert vissza. A 159-es magaslat ma is változatlanul a népi erők kezén van. Az eltudott ben függesztette fel a hírzárlatot i előrenyomulni A Magyarországon járt osztrák szakszervezeti küldöttség tagjai beszámoltak uijukról Az „Österrechische Volksstimme'' közli a nemrég Magyarországon járt osztrák szakszervezeti küldöttség húsz tagjának beszámolóját. A küldő.tség tagjai közös nyilatkozatukban kijelentik, hogy magyarországi tartózkodásuk alatt látták, hogy a Magyar Népköztársaság mindenkinek megadja a jogot a munkához és elérte a teljes foglalkoztatottságot. Az emberek szabadon élnek és az ember a legdrágább kincs. Ez megnyilvánul a példamutató szociális juttatásokban és intézményekben, a nagyszerű tanulási lehetőségekben is. A nép életszínvonala magasan túlszárnyalja a háború előttit és egyre emelkedik. Az osztrák szakszervezeti dolgozók a továbbiakban hangsúlyozzák, milyen nagy segítséget jelent a Szovjetunió támogatása a szocializmus magyarországi felépítésében. NEMZETKÖZI SZEMLE Nincs a világpolitikának olyan kérdése, amelyei nc lehetne (árgyaiásoli útján mogoidani Hatnapos tanácskozás után uz cl- | sabban és tevékenyebben szálljanak mu't vasárnap Beran.cn bc:ejez„- sikra a békemozga.om célkitűzése; Béke Viiágianács rendkívül (löt! a Ii'étszaka A békél akaró egyszerű emberek hálásan gombi nak a Béke Vi* lúgíunács tiala'mos munkájára és egyre lelkesebben, egyre nagyobb tömegekben hurcolnak a Béke VIlágpinács jelszavainak megvalósításáért. Nem titok, miért sor knz. nak egyre nagyobb tömegek a békemozgalom táborába: azért, mert a b'kcmczgalom kifejezi valamennyi békeszerető ember valódi vágyait és kívánságait, azért, mert járható li at mutat a béke megvédéséhez. A Béke Viiágianács most hoZot* határozatai arról tanúskodnak, hogy ez a nagytekintélyű nemzetközi szervezet tisztán látja: hol vannak a nemzetközi helyzet legérzékenyebb punjai, hol vannak azok a parazsak, ame'yekbó'I lángralohbanhat a háború tüze és m.t kell tenniük az embermillióknak. hegy e parazsakat eltapossák. A Béke Világtanács határozatai arról szólnak hogyan lehet békésen rendezni n német és japán kérdést, hogyan lehet ha'udéktalanul befejezni a koreai háborút. Határozat született arról Is. hogy ez év deerni herében Bécsben ősz" szeül a népek békekongresszusa. A Ifékc Vllágtanácsának az a véleménye — és ebben uz emberiség jobbik fele ért egyet a Béke VIlégtanácesal — hogy nincs olyan súlyos és bonyolult kérdés a vllág" pn'ltikiihan, nmc'yet nem tehet békés tárgyalások ólján megoldani. Élihez azonban az kell. nek szolgálatában. A német és a japán kérdésről hozott határozat megmutatja azt az útat, amelyen Európa és Távulkeiet népeinek jáitattk kell, hogy felszámolhassák azt a háborús tűzfészket, amelyet uz amerikai imperialisták Japánban hoztak létre távolkeleti imperialista céljaik szolgálatúban. A koreai kérdésről hozott határozat arról beszél, hogyan kell harco'niok a népeknek, hogy megmentsék a pusztulástól a hős koreai nép városait és fatvalt, hogy megvédjék az lm" perialista bérgvi'kosuktól a védtelen koreai nőket és gyermekeket. E határozatokat a népeknek kell esünk, szabadságunk és szoc'alista jövőnk védelmével függ össze. Az Amerikai iinpcria isták ás csatlósaik háborús tervei c'sősorban a szabad országok, a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányulnak Az imperialista háborús gyujtngatók mincl'n népet le akarnak igázni, de a legjobban bennünket, az imperializmus rabságától megszabadult szabad népeket gyű'ö'nek. Ez azt jelenti. hogy a magunk fronlszakaszán nekünk is tovább kel! fokoznunk a harcot békénk, a világ békéjének megőrzéséért. Vájjon nem ke!I-e fokozni harcunkat most, amikor Adenauer Nyugatncmetországábnn fotyik a zsoldoscsapatok szervezése? Vájjon nem kc!l-e fokoznunk harcunkat, amikor déli hafáriítokon 'tt acsarkodik az imperialisták láncos kutyája a fasiszla Titó és bandáiu? Jobb munkával, több tanu'ússal. harcos helytá'lással és a Béke Vi'ágtanáes határozatainak maradéktalan mctvn,ós?tácával ke'l hareo'niiik a békéért, hogy decemberben a népek békokongrrsz végrehajtaniuk. A békéért harcoló népek között ott vagyunk mi, ma" j szusán a magyar nép békeharcának gyáruk, is. A béke számunkra Is új nagyszerű eredményeiről számolszent ügy. mert legdrágább kin- ' hassunk be. A népek c«*yre haragosabban kiált ják t ami go hotne! napokban Ausztriában ifjúsági . szocialista vezetők, uz amerikai gaztu'.álkozőt rendeztek uz osztrák jobboldali szocialisták, E találkozó célja az volt, hogy uz amerikai imperialisták háborús terveiben engedelmes ágyűtültelékként elkönyveli nyugatcurópal ifjúság körében népszerűsítsék az „európai hadsereg" néven felállítandó amerikai zso'dos hadseregeket és clőkészífsék az ifjúságot arra, hogy a martalóc hadhogv az | sereg tagjaként zokszó né'kiil megegyszorű (lúgozó emberek a világon balion a Wall Street-i pénzcszsákok mindenütt az eddiginél ls áldozató- ! érdekeiért. Az osztrák jobboldali ("lik e nyomorult kitartottja! mindent megtettek, hogy ez a ta'á kozó jól sikerüljön és juta'mul megkaphassák gazdáik leereszkedő vállvercgetését — a megfelelő dollárok kíséretében. Kiderült azonban, hogy az osztrák és a nyugatnémet szociáldemokrata ifjak nem osztják a jobboldali szocialista vezetők nézeteit. Az osztrák jobboldali szocia'ista vezetőkéi k'ncs meg'epetés érle: az ifjúsági táborba vonuló nyugatnémetországi Ifjak az Európaszerte ismert és népszrrü ,,ami go homc" (amerikaiak takarodjatok haza) szövegű imperínlIsl'acHcnes indulót énekelték. Nem maradt más bátra mint azon gondolkodni: hogyan lehetne a táborban elszigetelni e nyugatnémet ifjakat, nehogy a béka gondolatával „fertőzzék meg" a még „hivő" többi ifjakat is Az amerikai imperialisták egyre szemérmetlenebbül parancsolgatnak a nyugateurópai országokban Az amerikai gaulteiterek, tisztek és katonák cinikus pöffeszkedese egyre jobban sérti a tisztességes nyugatteurópai ember nemzeti büszkeségét. Mind gyakrabban hal'utszannk hangok az amerikai katonák gálád kicsapongásai és az európai lakosság elleni aljas támadásai ellen. Bambcrg, ayugalnémeiországl vátOs po'gármestere nemrégiben a következőket mondotta: „Városunkban tarthatatlan állapotok uralkodnak. Egyetlen nő sem iéphet ki este az utcára aiié'kiil, hogv amerikai katonák nc zak'nfnák. Minden egyes járókelői legalfibb egv fegyveres rendőrrel ke'lene kísértetnünk. Iia rred" ménvesen akarnánk véae'mezni a számtatan amerikai banrt'ta clien." A „biis'ke Nagybrifániában" Is gátlás nélkül garázdálkodnak az egvenriihába öltözött nmerlkai gengszterek. Az Oxford közc'ében lévő amerikai légitámaszpontokon többezer amerikai katonát és tltsztet helyeztrk el. Am'óta a katonák ott tartózkodnak, a helvi bíróságokhoz panaszok özöne érkez'k angol leányoktól. akikkel az amerikaiak erőszakoskodnak Az amerikai imperiallslák koreai háborújuk kudarca és gálád, rab'ó célja'nak te'jes lelep'eződésp is hozzájárult alihoz, hogy az egész világon erősödőt! az amerikai imperializmus elleni gyű ö'et. Az angol munkáspárthoz közel áiló ..Peonle" című lap röviddel ezelőtt a következőket írta a fegyverszüneti tárgyatásokkal kapcsolatban: ,,Megakadlak a fegyverszüneti tárgyalások, mert az ENSZ. azaz Amerika nem egyezik bele a teljes fogolycserébe, noha arra a genfi egyezmény kötelezi a hadviselőkel A kocsedói események megcáfo'lák az amerika'ak ál'í'.ását a hazatérni vonakodó hadifoglyokról. „Még a nagy burzsoázia szócsöve, a Times is megjegyezte a maga finomkodó modorában: „Angliában mind többen töprengenek megdöbbenve a koreai háború kilátásai és céljai feleit". A békés rendeitclésű Jalu-menti vízierőművek bombázása tovább fokozta ezt a hangulatot. Az egész világon felhangzóit a tiltakozás Az angol parlamentben egymást érték uz interpellációk. Az indiai „Anirita Bazár Patrika" című Iwp figyelmezteti Amerikát, hogy visc'nie kell a fcie'físséget. ha e bombázások intett meghiúsulnak a fegyverszüneti tárgyaiások. Ridgwny. európai körutazása sem növelte az amerikaiak népszerűségét. Ahová betette a lábát, ni'ntV nütt „amerika'ak takarodjatok haza" kiáltások fogadták, mindenütt a nép gyű'ölete kísérte, E héten Londonban járt Ri-'gway A brit b'rodaioin fővárosában sem fogadták szívesebben a dolgozó tömegek, mint másutt. t A békeharcosok a következő ékes" szó'ó feiratot hc'yczték cl az amerikai követség épületén: „R'dgway takarodj haza ós maradj otthon"! A népek szava egyre hangosnbb. A népek békét követelő harsogó hangja mcl'ett egvrc szánalmasabb nylvákoiássá válik a háborús uszítók a'jas, hnzng propa«an-öóia. A népek egyre világosabban adják tudtára n világuralomra éhes amerikai nionopo'tokéscknrk: nem háborút, hanem béKgt akarunk.