Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-13 / 163. szám

VASÁRNAP, 1952, JULIUS 13. ' Az Ujszegedi Kender- és Lenszövőgyárban országos tapasztalatcsere értekezletet tartottak a tervszerű megelőző karbantartásról Szombaton az élüzem Ujszegedi Kender- és Lenszövögyárban országos tapasztalatcsere konferenciát rendeztek. A értekezleten az ország len- ós kenderipari üzemei. rek TMK-vezetői és műszaki dolgozói veitek részt é6 megbeszélték a tervszerű megelőzd karbantartás kérdéseit. Garai elvtárs, az üzem igazgatóiának üdvözlő Szavai u'án Szabó Ferenc elvtárs a len- és kenderijiari igazgatóság TMK előadója hangsúlyozta: a tervszerű megelőző karbantartás alatt a g'ipek és gépi berendezések olyam vizsgálatit. ellenőrzését és javítását értjük, amely pontosan meghatározott terv szerint történik. Cé'ja: megelőzni a gépek minőségi termelésének leromlását, a gépeknek és gépcsoportoknak a termelésbőt való kiesésé^ A TMK-vezető — mondotta — csak úgy vezetheti jól részlegét, ha az anyagnormákkal, a tártalékalkatrész-normákkal tisztában van. Sok helyen tapasztalható az a hiányosság, hogy amikor alkatrészellátási nehézségekről beszélnek, ugyanakkor nem használják ki kellően a szerszámgépeket. Arra kell törekedni, hogy minden szerszámgépet legalább két műszakban használjanak- Ez csak úgy lehetséges, ha a gépek üzembetartásához átképzősökből szakmunkásokat nevelünk s így biztosítjuk a megfelelő munkaerőt. A gépek jó kihasználásinak egyik fontos feltélele a TMK-veze'ők és az üzem műszaki dolgozoinak szoros együttműködése. Pozsgay Gyula főmérnök az Ujszeigedi Kender- és Lenszövőgyár TMK munkáját ismertette. A tervszerű megelőző karbantartás az üzemben 1952. január 1-én kezdődött. A javítások gyors elvégzése érdekében üzemrészenként szerelő brigádokat szerveztek. Arra törekednek, hogy a brigádok, 6őt azon belül a szerelők a lehetőség szerint ismétlődő, azonos munkát végezzenek s egy bizonyos munkában nagy gyakorlo feágra tegyenek 6zert. Raktárra is dolgoznak, hogy az alkatrész megmunkálására ne kelljen váms és a termelésből csak a szerelési idő essen ki. Frischmann Sándor, a Szegedi Kenderfonógyár TMK-ve/.r.lője az üzem TMK irodájának munkájáról 6zólolt. Az iroda alkareészíelhasználási naplót vezet. Ebbe beírják, hogy melyik géphez mikor és milyen alkatrészt használtak fel. Ezen. kívül feljegyzik a gépállásokat is. A tervszerű megelőző karbantartó munka eredménye, hogy a mult hónapban mindössze 0.25 százalék volt a váratlan géphiba, amely jóval alatta marad a megengedett, szokásos százaléknak. Cserepes István, a Győri Lenszövő TMK felelőse elmondotta, hogy a gen-erálozásnál nagy gondot for. ditansk a gépa'katrészes egységesítésére. Ennek érdekében folyamatosan minden szövőgépnél a húzóhenger regulátor rendszert átalakítják a modern RoScher aegulálorrendszerre. A gépeken a generálózássiail egyidőben mindjárt bevezetik az újításokat is. Számos hozzászólás hangzóit még el, majd a megjelentek megtekintették az üzemet. As egyetemi es főiskolai vizsgák eredményei MAGASR4 T4RTJUK KIM ÍR SZÉN ZÁSZLAJÁT' KOREAI SZÖVŐMUNKÁSNÖK A Mun Man Vuk vezetése alatt álló szövőgyárat az amerikai barbárok lerombolták. A gyárat az állandó bombázások ellenére is újra felszerelték és üzembehelyezték. Belépünk a szövődébe. A munka teljesen zökkenőmentesen folyik. A falakon jelszavak olvashatók: „Szedjetek össze minden erőtöket az ellenség szétzúzására! Utolsó csepp véretekkel verjétek le az ellenséget!" Nézzük a szédítő sebességgel forgó gépeiket — Az imperialisták barbárságának nincs határa — mondja kísérőnk, az üzem igazgatója. — Az amerikai légirablók barbár módon elpusztították gyárunkat, de a munkások a tűz tombolása, a bombák hullása közepette is önfeláldozóan harcolta!:, hogy megmentsék a szövőgépekét és a nélkülözhetetlen darabokat. Hősiességük, ernyedetlen és rettenhetotlen munkájuk eredményezte, hogy gyárunkat új helyen tfel tudtuk állítani. Hogyan építették fel az úi gyárat? — A munkások az alapépítményt húsz nappal a határidő e'.őtt elkészítették. A legnehezebb feladat a felszerelés elszállítása volt- A gépek legsúlyosabb részei kivételével, amiket szekereken szállítottunk, csaknem mindent a munkások cipeltek az új gyárhoz, pedig sokszor támadták őket az amerikai vadászgépek. Minden órában új akadály és nehézség állj útjukba, de óriási akaraterejük mindig diadalmaskodott. A gyár csaknem valamennyi dolgozója résztvett a szállításban. Ebben a kemény munkában a nők ugyanúgy kivették részüket, mint a férfiak. — Hatalmas lendülettel folyt az üzem felszerelése. Kim Bjung Mo brigádja két nap alatt végezte el azt a munkát, amire a terv öt napot írt elő cs régente, a háború előtt 15 nap kellett hozzá, A fonaltekercselő brigád két nap alatt teljesítette négy napi munkáiát A brigádok dolgozói a gépik felszerelésében és az elhasznált részek k.cserélésében nagy találékonyságot és ügyességet tanúsítottak. Li Jóiig Szun mérnök brigádja a gyapotfeldotgozó gép számára fontos gerebsnező alkatrészt talált fel és új „trombitát" a szövőgép részére. Han Jun Ju és Li Ik Baj elvtárs ctletes crsócslszolót talált fel. Találmányaikkal igsn nagy szolgálatot tettek országunknak. Hogy megy a termelé9 az új üzemben? — Erre válaszolnak eredményeink. Csői Rin Hi munkásnő, akinek férje a néphadseregben ha col, kötelezte magái, hogy az augusztus 15-i fe'szabadulísi műszakot 150 százalékban végzi el. Li Voiijr Szil szövőmunkás napi termelési átlaga 159 kilométer volt. de az augusztus 15-i verseny megindulás óta 190 ki. lométert teljesít és eközben két tauAkásflöj képez ki, - - — Li Csang Ok munkásnő, aki az egyik kanhvontartományi gyárban dolgozott ég most ebben a gyárban termel, ezt mondta elvtársainak: ,,A gyárat, amelyben dolgoztam, az ellenség szétrombolta. Boldog vagyok, hogy ismét dolgozhatom. Azzal állok bosszút az ellenségen, hogy napi normámat 150 százalékra teljesítem.'' Meg is tartotta, amit iigért. Kitűnő eredményét gondos, figyelmes munkájának köszönheti — fejezd be szavait az igazgató. ..Leány-munkások! Harcoljunk bátran az ellenség szétzúzásáért!'' — olvassuk az egyik feliratot. Nézzük a szövőnők munkáját. Szinte egyemberként végzik mozdu'ataikat. Tudják, hogy a több munka több egyenruhát jelent a tisztek és katonák számára a fronton. A leányok énekre gyújtanak: „Magasra tartjuk Kim Ir Szen zászlaját." Az én sorsom már egészen más... Nap, mint nap olvashatjuk az újságban, hogy Korea népe milyen hősiesen harcol a betolakodó gaz imperialisták ellen. Amikor a koreaiak harcáról olvasok, mindig el képzelem, hogy milyen bo.zalmcy is ott az élet, míg mi nyugodtan dolgozhatunk, hajthatjuk álomra lejünket és építhetjük szépülő hazánkat. Ezek a gondolatok foglalkoztattak akkor is. amikor cz üzemben a népnevelő hozzám jött és arra kért, vegyek koreai bélyeget. Negyven forintért vasároltam tőle. Ezt a pénzt úgy adtam a koreai, aknak, mintha magamnak adtam volna. A koreaiak harca a mi harcunk is, mert az ő céljuk a ml célunk is. ök is, mi is a békéért, a szebb életért vívjuk harcunkat. Azt akarjuk, hogy Lenin és Sztálin eszméje diadalmaskodjon az egész világ lelett. mert békét és íelemelkedést jelent. Ugy érzem, amikor 40 forintot adtam a koreai népnek, békénket biztosítottam vele. Számomra sokat, nagyon sokat jelent a béke. Nagyon sokat változott az én sorsom is a felszabadulás óta. A Szegedi Textil művekben dolgozom, egészséges, világos, tágas üzemben, | modern szovjet gépek mellett. Anyim, apám a felszabadulás előtt a Magyar Kenderben dolgozott és kevés fizetésükön kívül nem jutott nekik más, csak a nélkülözés és a megaláztatás. Az én sorsom már egészen más. Emelt iővel járok az üzemben, senki előtt sem kell meghajolnom és munkám után megbecsülnek. Havonta keresek 1300 forintot és keresetemből jutott már bútorra, ruhára és jut ma is élelemre, szórakozásra, mindenre, Ezek jutottak eszembe, amikor bélyeget vettem, mert tudom, ha összefogunk és segítjük egymás harcát, vissza tudjuk verni az imperia- ' listák minden gaz támadását és elerjük azt, hogy rövidesen Koreából I is kitakarodnak az amerikaiak. ; Gulyás Rózsa •-'' a Szegedi Textilművek dolgozója. Ankét a huUázati ácuUáz&aH A Központi Minőségi Ruházati .Áruház szegedi 20. és 19. fiók .'a an. kétra hívta meg á szegedi üzemek, hivatalok dolgozóit, hogy kieseré'jék tapasztalataikat, s egyúttal még jobb munkára segítsék a két áruda dolgozóit. Az értekezletet Erdélyi Andor propagandista nyitotta meg. Beszédében ismertette azt az eredményt, amelyet szocialista kereskedelmünk 1945-től napjainkig elért. — Fontos határköve fejlődésünknek a mai nap, amikor az üzemek dolgozói meghívásunkra eljöttek, hogy bírálatukkal, építő kritikájukka! segítsék szocialista kereskedelmünk további fejlődését — mondotta Erdélyi elvtárs. Elsőnek Kamasz Lajos, a Nép,bolt dolgozója szú'alt fel, aki kifogásolta hogy az átala kért árut nem vették be a kirakatból. Egyben felhívta az áruda dolgozóinak figyelmet. hogy a kirakatba olyan árukat "tegyenek, amelyek az üz'etben is megtalálhatók. Az egyes felszólalások után az előadó azonnal válaszolt. Kamasz Lajos elvtárs bírálatára'Erdélyi elvtárs ismertelte. hogy igen nehéz a kirakatból &z árut kiadni, mert a kirakatokat Pesti rendezők állítják össze és ez a JBdiitezfed iü&a kültoéfi©»„ Közvetlen utána Bárdi Mik'ós, a Központ osztályvezetője felszólalt és kijelentette. hogytnem ért egyet Erdélyi elv. társ válaszával, mert a vevőknek mindenkor rendelkezésére kell bocsájtani a kirakati árukat is. A Szegedi Ruhagyár dolgozóinak megbízottja elmondotta hogy igen sokszor beszélnek az üzemben a dolgozók egymás között, hogy egyik üzletben több az ára ugyanannak az árucikknek, mint a másikbanA szegedi üzemek dolgozói még számos problémát vetettek fel az ankéton, amelyeknek orvoslása nagyban elősegíti a szocialista kereskedelem dolgozói és a vásárlók közötti kapcsolatok elmélyülését. A dolgozók a problémák ismertetése után felvetették, hogy helyesebb és eredményesebb lett volna az ankét, ha egyben a megbeszélést összekötötték volna műsorral vagy ruhabemutatóval. Az ankéton résztvevő dolgozók valamennyien elmondották, hogy a két fiók do'gozóinak munkájával az üzemek dolgozói meg vannak elégedve. Bárdi elvtárs zárószavában falkérte a megje.ent elvtársakat, hogy, visszamenve az üzemekbe, ismertessék dolgozó társaikkal az ankétön szedett tg.£&s£taiataikat, Befejeződlek a szegedi egyetemeken és a Pedagógiai Főiskolán az évvégi vizsgák. A tavalyi év és az idei első félév eredményeihez viszonyítva mindenütt jelentős fejlődés mutatkozott. Ezt a fejlődést részbon az jelzi, hogy mindenütt magasabbak voltak a vizsgakövetelmények, liberális értékeléssel c~ak elvé.ve találkozunk és ennek ellenére a vizsgák eredményei számé-. tékűen is jobbak, mint a mult év. ben és ezév félévi időszakiában, de kevesebb a bukott hallgatók száma és csekélyebb a vizsgákról távolmaradók létszáma is. A vizsgák számszerű adatai: Bölcsészkari átlag: 4,16; Természettudományi kari 4,15; Jogi kari 4.25; Orvoshallgatói 4,13; Gyógyszerészeké 4.00; Közlekedési müsza'ci egyelem 3,69; Pedagógiai Főiskola 3,87; a szegedi egyetemek és Főiskola 2900 hallgatólétszámának át. lageredménye: 4.03. A fejlődés számokkal lemérhető eredménye a mult esztendő évvégén és ezév félévi eredményeivel összehasonlítva észlelhető. Például a Természettudományi Kar átlageredménye a mult év végén 4,02, a félévbein 3,95, jelenleg 4,10. A Jogi Karé tavaly 3,82, félévkor 3,88. jelenleg 4 25 Az Orvoshallgatóké tavaly 3,98, jelenleg 4,13. Jól megálltál(c helyüket munkás, szakérettségis és szegényparaszt származású hallgatóink is, pedig az ellenség az év során is többször terjesztette reakciós szólamé1, hogy a szakérettségisekkel vr.ló első esztendei intenzivebb foglalkozás miatt , dedó lesz az egyetem". A legtöbb helyen csak egy-két tizeddel, vagy néhány századda.1 gyengébb a szakérettségis hallgatók átlageredménye, mint a ksri átlag. Szép számmal vannak azonban olyan csoportok is, ahol a munkás és szakérettségis hallgatók átlageredménye jobb a kari összá'-lagnúl, például a Természettudományi kar III. évfolyamán az átlageredmény 4.24, a munkásállag azonban 4.31. A IV. évfolyamon az átlageredmény 4.45, a nmmkásátlag 4.87. A Bö]c~é~zkar I. évfolyamán az átlóig 4.22, a szakérettségiseké pedig 4.23. A fenti adatokból zat a következtetést kell levonnunk, hogy a következő évben pártszervezeteink, nek, pártbizottságainknak még többet kell foglalkozniok a munkás, és parasztszármazású, de különösen szakérettségis hallgatóinkkal. Az I. fejé vb qn a munkáshallgatók é3 szakérettségik lema adása nagyméretű volt. A pártbizottság fokozott politikai munkája riz állami vezetéssel való egészséges együttműködésben meghozta eredményét. Ha a köveikező évben a munkás és szakérettségis hallgatókkal való foglalkozás érdekében fokozzuk po. litikai munkánkat, kiküszöbölhetjük az I. félév eredménytelenségét, munkahiányosságát és ezeknek a politikaiig legön udatosabb fiata. lóknak eredményét fiz. átlag fölé emelhetjük. Hallgatóink politikai fejlődésének, öntudatosodásának, ha. za szeretetének, a Szovjetunióhoz való viszonyának szakmai eredményeik mellett legjobb értékmérőié az, hogy milyen eredményt értek el a marxizmus-leninizmus vizsgáin, a katonai oktatásban és az orosz nyelvolctatásban. A marxista vizsgák jól sikerültek. Hallgatóink döntő többsége jól elsajátította a marxista-leninista ideológiát, azt jól kapcsolja gyakorlattá, szakmai ismereteihez, helyesen látja és értékeli ennek segítségével a nemzetközi helyzetet. Ez utóbbiban az I. félévben különösen sok hiányosság mutatkozott. Ebben a pártbizottság azzal is igyekezett segíteni a hallgatók munkáját, hogy a DISZ-szervezetek szervezésével előadásokat tartott a nemzetközi helyzetről. A marxista vizsgák eredményei: Bölcsészka- 4,04; Természettudományi kar'4,01, Jogi krr 3,97; Orvoshallgatók 4.C0; Gyógyszerészek 3,97; Közlekedési Műszaki Egyetem 3,97; Pedagógiai Főiskola 3,7. Mig a marxista-leninista vizsgáknál a bölcsészkari hallgatók érték el a legjobb eredményt, addig a katonai oktatásban jó munkájukkal, 4.31.es eredményükkel a Te -móazc! tudományi kari hallgatók érdemelték ki a vándorzászlót. A félévhez viszonyítva jelentősen csökkent a vizsgákon meg nem jelenő cs a bukott hallgatók száma. A Bölcsészkaron a meg nem jelenők száma 4.06 százalék, a bukásoké 1.4 százalék Természettudományi karon rz előírt vizsgákhoz viszonyítva a meg nem jelenés 0.75 százalékos, a bukottaké 2 12. A Főiskolán meg nem jelenők száma 1.35, a bukásoké 1.48 százalék. — Atmnk ellenére, hogy a bukások százalékosén nem n?gy százalékúnk, a lete. endő vizsgák számát illetően, a bukót* hallgatók szánra még mindig eléri a 7—8 százalékot. Enrtek a; hibának kiküszöbölésére a vizsgák utolsó időszakában pártaljpstorvezeteink ezirányban erősítették politikai munkájukat, hogy az utóvizsgák eredményességével bUtosítsák a hiányosság felszámolásit. Az utóvizsgák 70—80 százaléka az elmúlt héten sikeresen zajlott K A tavalyi évhez és az I. félévhez viszonyítva a fentiek alapján a vizsgákat általában sikeresnek mondhatjuk és megállapíthatjuk, hogy lassú, de állandó fejlődés rnu. tatkozik. A jó eredmények pártszervezeteink és DISZ-szervezeteink fo' kozott munkáján kívül annak köszönhetők, hogy a karok ebben az évben jobban előkészítették a vizsgákat, sikerrel működtek a pártbizottság kezdeményezésére már május közepén megalakult vizsgabizottságok, melyekben a tavaszi vezetőség újraválasztásokkal tevékegiy részt vettek az egyetemi szakszervezetek. A vizsgabizottságok rendszeresen ellenőrizték a tanszékek vizsgára félkészítő munkáját és a vizsgák idején a vizsgabizottság tagjai állandóan látogatták a vizsgáim*. Ennek köszönhető, hogy a felmerült nehézségeken a területei gazdájává vált állami vezetés és _a pártszervezet azonnal tudott segíteni, ki tudta küszöbölni rz egyes tanszékeken jelentkező . liberaliz. must, illetőleg maxin" Ibxhust. 1 A vizsgabizottságok komoly munkál végeztek az egyöntetű helye* vizsgamódszerek elterjesztésében^ Egyes karokon igen jó vizsgáztatási ! módszerek honosodtak meg. Például a vizsgáztató professzor egy-egy tarulmányi csoport vizsgáinak végén az egész csoport elöli értékéltté a vizsga eredményét, rámulatott ' a hibákra. Ez a módszer ahhoz veizelett, hogy a hallgatók a követ, kezó vizsgatárgyukra még jobban , ós telkesebben készü'tek fel, | A fenti jó eredmények és j6 munkamódszerek közepett nrég mindig szép számmal voltak o'yan hallgatók, akik csalást kíséreltek meg, akik pánikot keltettek, vagy jakik rossz vizsgaeredményükért a vizsgáztatót okolták, szidalmazták. ! Ez azt mutatja, hogy — min*. Farj kas elvtárs is rámutatott a Közpon. ti Veze'őség ülésén — hallgatósá• gunk egy részében még a burzsoá crköics számos maradványa él. Ez arra int bennünke', hogy a követj kező évben politikai nevelőmunI kánkat fokoznunk kelt. Egyes hall! gatók helytelen magatartása, vagy az o'yan hangok mögött, hogy „aki nem vizsgázik jól politikai gazdaságtanból, az nem mehet klinikára j dolgozni" végeredményben az ellen. 6ég keze húzódik mag. Éber osztályhű fiataljaink segítségével sikerült lelepleznünk őket és az erőskezű állami vezetés a vizsgaidőszakban 19 ilyen elemtől szabadította meg egyetemeinket és I főiskoláinkat. Az ország összes egyetemekről való ki ittas következményétől az egyik ilyen ellenséges elem úgy igyeikeze * nraigáti kivonni, hogy a minisztérium jóváhagyó döntésének megérkezése előtt a dékánt kérvényben kérte fel, „írják be a munkakönyvébe, hogy hozzájárulással távozott." A Természettudományi kar dékánjának ébersége azonban. meg:kadá« lyozta a csalást. Az eredményes mtunkaidőszak le« zárásakor új feladatok állanak előttünk a nyári időszakban s ezek megvalósításán már dolgozunk: az egyetemi felvételi vizsgák helyes politikai és szakmai szempontjai, nak biztosításával gondoskodnunk kell az egyetemek és főiskola jövő esztendei 1. éves hallgatóinak felvételéről. Biztosítanunk kell, hogy pártunk programmja és alkotmányunk célki üzéseinek megfele'ően helyet kapjon az egyetemeken cs főiskolán minden arra érdemes munkás és szegényparaszt származású hallgató, de a haladó értelmiségünk gyerekel se szenvedjenek megkülönböztető há'rányt. Nem szabad azonban beengednünk ez egyetemre a heyzetüknél fogva is ellenséges elemeket, meri így csak a fentiekben említett romboló nrunkat fejtenék ki. Ez* követeli tőlünk kötelességszerűen a proletariátus diktatúrája. Politikai munkánknak kapcsotarot kell tartani a nyári időszakban azokkal a ha'lgalókkal is, akik I szakmai gyakorlatukat végzik ha. zánk különböző városaiban, akik a katonai kiképzésben vesznek részt és helytálló magatartásukkal a p:icifizmus csíráit is kiírtiák az egye temen, vagy akik Sztálinváros éni| lésében mutatják meg, hogy nem méltatlanok munkásosztá'yunk bizalmára és jól kovácsolódnak ezen ' az úton is szocialista osztályhű új 1 értelmiséggé. Tury Géza Egyetemi. Pártttiz,atl5ia. titkára