Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-10 / 160. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952. JULIUS 19. PÁRTÉLET Hogyan javította meg munkáját a Késgyár pártszervezete a „Délmagyarország" bírálata nyomán A „Délmagyarország" május 23-i számúban megbíráltuk a Kés­árugyár pártvezetőségének munká­ját. Rámutattunk egyes pártvezető­ségi tagok helytelen magatartására, amely a pártmunka lebecsülésében nyilvánult meg és abban, hogy a gazdasági feladatok elvégzését a párt elé helyezték. Swarcz elvtárs­at) látta ugyan a pártszervezet mun­kájában a hibákat, de egyedül nem tudott eredményesen harcolni elle­nük és a vezetőség tagjai nem se­gítettek neki Lapunk bírálata fel­rázta a pártvezetőséget. Másnap 'kibővített vezetőségi ülést tartottak, amelyre meghívták a pártcsoporí­vezetőket és népnevelő csoportveze­tőket, hogy ftk is elmondhassák ta­pasztalataikat. Az értekezleten meg­vitatták a közölt cikket, A bírálat alapján megvizsgálták a hiányossá­gokat és megállapították, hogy a hibák kijavításához elsősorban a vezetőség tagjainak kell megváltoz­ni. megjavítani munkájukat. Az értekezlet óta hat hét telt el. A kibővített pártvezctőségi ülést is­mét összehívták, megbeszélni, ho­gyan küszöbölték ki munkájukból a lapunkban felvetett hiányosságo­kat. A felszólalásodból kitűnt, ér­lek et eredményeket. A legutóbbi népnevelő értekezlet, is ezt bizonyí­totta. Az elmúlt hónapokban. ha huszonötén megjelentek a népneve lök közül, elégedett volt a vezető­ség a létszámmal, ma már negy­vennél is többen járnak értekezlet­re, De nemcsak a népnevelök ve­szik komolyan munkájukat, maguk a pártcsoportvezetők ls a bírálat óta rendszeresen megtartják a párt­c-oport értekezleteket. Deák elvtárs a nagyszerelő műhely pártcsoport­vezetője elmondta: a birálat óta most hívta össze harmadszor a párt­coportjához tartozó elvtársakat. A pártcsoport értekezleteken azóta nemcsak útmutatásokat, ad egyes feladat elvégzésére, hanem az elv­társik végzett munkájukról be is számolnak. A legutóbbi értekezleten Papp Sándor elvtárs népnevelő cso­portvezető számolt be arról, ho­gyan mozgósította népnevelőit a Ko­reai műszak jelentőségének tudató sftására. Flmondla, hogy elseje előtt összeültek és közösen beszél­ték meg a felajánlásokkal kapcso­latos agitáció kérdéseit. Megbeszél tck, hogyan, készítsék elő a hétfőn meginduló Szabad Nép Baráti Kört, melyet a következő hónapokra rend­szeresíteni akarnak. A lermelés ne­hézségeit is megvitatták és ebből látják meg, milyen sok segítséget tivuit számukra a kéthetenként megtartott pártcsoport értg^ezlet, amelynek a múltban nem ^>k je lentőséget tulajdonítottak, A vezetőség maga sem sokat fog­lalkozott a pártcsoportvezetők mun­kájával. A „Délmagyarország' bírá lata óta a vezetőségi üléseken be­számolnak, hogyan tudatosították a dolgozók között a feladatokat. így látják, hogy számítanak munkájuk­ra és lelkesebben, odaadóbban ij végzik munkájukat. A pártvezető ség munkájában jelentős változás állt be. A vezetőségi üléseket rend­szeresen megtartják és segítik egy más munkáját. Megjavult a vezető­ség tagjai közötti kapcsolat is. A pártvezetőség tagjai egyénileg fog­lalkoznak a dolgozókkal, elbeszél­getnek velük problémáikról, nehéz ségéikről. A dolgozókkal való foglalkozás­nak megmutalkozik az eredménye a koreai műszakban. Számos olyan dolgozó é"t el kiemelkedő ered­ményt, akik eddig még a száz szá­zalékos teljesítményt is nehezen ér­ték el. Papdi Mihálynak például 301—102 százalék volt a legmaga­sabb teljesítménye, most a koreai műszakban 130 százalékot teljesít. Rózsa Vilmosné még a 100 százalé­kot sem tudta elérni. 90—100 szá­zalék között volt a termelése, ma viszont 126 száazlékos teljesítményt ér el. Az 5 jó munkájuk is hozzá­járul ahhoz, hogy üzemük a koreai műszakban 119.5 százalékra telje­sítette tervét. Ezek az eredmények visszatük. rázr'k a pártszervezet javuló mun­káját. Megjavult az üzemben a pártmunka s ez elsősorban a veze­tőség érdeme. Csamangó elvtárs sok bírálatot kapott magatartása miatt, a dolgozók szerint most megválto­zott és mindenben segíti Swarcz elv. társnő és a többi vezetőségi tag munkáját. Az ő jó munkájának eredménye a jól sikerült népnevelő értekezlet is. Egyénileg is foglalta), zik a népnevelőkkel, pártcsoportve­zetőkkel. Az üzemben rendszeresen tartanak kisgyűléseket. Hiányosság mutatkozik azonban a DISZ-szervezet munkájában, amely­ért szintén a pártvezetőség és sze­mélyileg Swarcz elvtársnő felelős. A DISZ-tifkár nem tanult a párt­vezetőség hibájából, Tombácz elv. társnő minden munkát egyedül akar végezni. A többi vezetőségi tagot nem vonja be a munkába és így csak részeredményeket tud elérni. Nem foglalkoznak megfelelően a fiatalokkal Nem beszélgetnek el egyénileg egy-egy jó eredményt el­érő fiatallal. Például Apró Jenő sziahánovista ifjúmunkással sem foglalkoznak, akit már be kellett volna vonni a DISZ-aklivák közé. A DISZ munkája hullámzó, kam­pányszerű, egy-egy feladat jó el­végzése után visszaesik. A pártve­zetóség feladata, hogy segítsen meg­szüntetni a DISZ munkájának hiá­nyosságait és aktivan bevonja a DISZ-t a pártszervezet előtt álló feladatok elvégzésébe. A Ké?árugyár pártvezetősége ezen az értekezleten megállapította, javítottak mimikájukon, de megfo­gadják nem pihennek meg elért eredményeiken, hanem tovább ha­ladnak a megkezdeti úton. A jövő oktatási évet nagy gonddal készítek elő, azt akarják, üzemük dolgozói közül minél többen részesüljenek pártoktatásbain. Farkas Mihály elvtárs távirata Enver Hodzsához az albán néphadsereg fennállásának 9. évtorduióia alkalmából Enver Hodzsa hadseregtábornok elvtársnak, az Albán Népköztár­saság honvédelmi miniszterének, TIRANA Az albán néphadsereg fennállásának 9. évfordulója alkalmá­ból a magam és a magyar néphadsereg nevében szívélyesen üdvöz­löm önt s az albán néphadsereg minden harcosát, tisztjét és ábor­nokát. Kívánom, hogy a dicső albán néphadsereg az ön vezetése alatt további sikereket érjen el a baráti albán nép szabadságának, tügget­lenségének és békéjének biztosítása érdekében. Budapest, 1952. júliu3 hó 9-én. Farkas Mihály vezérezredes a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere A bolgár külügyminisztérium két tiltakozó levele az ENSz titkárságához A német nép nagyjelentőségű határozatokat vár a Német Szocialista Egységpárt II. konferenciájától Berlin (MTI). Berlin demokra­tikus övezete ünnepi hangulatban és ünnepi díszben köszönti a Német Szocialista Egységpárt szerdán dél­ben a Wernersedenbinder-csarnok­bao megnyílt konferenciáját. A Német Szocialista Egységpárt II. konferenciáján részt vesznek a külföldi testvérpártok képviselői is>. A konferencia első napján nyílt meg Berlinben a német munkásosz­tály és a Német Szocialista Egy. ségpárl fejlődését és történetét be. mutató kiállítás. A kiállítás meg. nyitó ünnepén megjelentek Wil­helm Pieck és Ottó Grotewoh] elv­társak, a Német Szocialista Egy­ségpárt elnökei, a párt központi bi­zottságának tagjai és a párt több más vezetője. A „Neues Deutschland", a Német Szocialista Egységpárt központi lapja a pártkonferenciának szentelt szerdai vezércikkében a többi között ezeket írja: a német munkásosztály és valamennyi német hazafi biza. kodva tekint a Német Szocialista Egységpárt II. konferenciájára, amely népünk egysége, a béke és életünk újjáalakítása szempontjá­ból nagyjelentőségű határozatokat hoz majd — hangsúlyozza a „Neues Deutschland" Szófia (BTA). A Bolgár Népköz, társaság külügyminisztériuma jú­lius 8-á„ kót tillakozó levelet inté­zett az ENSZ titkárságához. Az első levélben a bolgár külügy, minisztérium hivatkozik arra, hogy már 1952 február 19-én tiltakozott a görög kormánynál, mert az mene­déket adott több. Bulgáriából meg­szökött háborús bűnösnek, a volt fasiszta rendszer tevékeny támoga. tójának és ezeket a szökevényeket Görögországban működő szabotázs-, kém. és diverzáns tevékenységre használják fel a Bolgár Népköztár­saság ellen. A görög kormány ENSZ.teli ál­landó képviselője a tények súlya alatt elismerte, hogy a görög ható­ságok menedéket adtak ezeknek a háborús bűnösöknek, de — teljesen át'átszó módon — igyekezett cá­folni, hogy ezeket a Bolgár Népköz­társaság ellen irányuló kémtevé. kenységre használják fel. A való'ág ezzel szemben az, hogy az említett személyeket az ameri­kai oktatók kiképezték kém. és di­verzáns tevékenységre és egy ame. rikai repülőgépről ejtőernyővel le­dobták őket a Bolgár Népköztársa­ság terü'etére. Ezt bizonyítják az elfogotiaknak a bíróság előtt tett vallomásai. A Bolgár Népköztársaság külügy, minisztériuma ezért nyomatékosan megismétli tiltakozását a görög kormány ellenséges politikája miatt és kijelenti, hogy ennek a po­litikának minden következményé­ért kizárólag a görög kormányt ter. heli a felelősség. A második levélben a bolgár kül­ügyminiszter um közli az ENSZ titkársággal, hogy a görög határ­menti hatóságok 1951 szeptember 14 én bolgár területen kelepcébe csalták és erőszakkal görög terü. letre. hurcolták Pavel Sztojlov Gu­rev és Kiril Athanaszov Petkov bol­gár határőröket. Ebben az ügyben már kétizben juttatott el tiltako­zást a görög kormányhoz, mind. azonálta! csak 1952 május 3-án bo­csátották szabadon és adták át őket a bolgár hatóságoknak. A gö­rög hatóságok a határőröket be akarták szervezni a Görögország, ban működő egyik fasiszta szerve­zetbe, amelynek célja a bolgár riép elleni harc. A Bolgár Népköztársaság kül­ügyminisztériuma felkéri az ENSZ titkárságát, továbbítsa ezt a tiltako. zást a görög kormányhoz és egyben 'smerterse az ENSZ tagál'amaival. Az „Amerikaiak békemenete'4 szervezet nyilt levele Acheson külügyminiszterhez New York. (TASZSZ). Az „Ame­rikaiak Békemenete" nevű szerve­zet július 7-én Acheson külügymi­niszter Brazillába utazásával kap­csolatban nyílt levelet intézett a külügyminiszterhez. A szervezet levelében felhívja Achesont, hogy a fegyverkezési haj sza helyett, amely csökkenti a dol­gozók életszínvonalát, növeli a há­borús veszélyt — a béke erősítésé­nek érdekében — tegyen lépésekel az öt nagyhalalom értekezlete ösz­szchivásának megszervezése felé. A latinamé, ikai országokkal való katonai segélynyújtási egyezmények C6ak a fegyver­kezési hajsza növelését szolgálják, növelik 0 háborús veszélyt és az életszínvonal süllyedéséhez vezet­nek. Latin-Amerika sok népe oszt­ja ez| az álláspontot. Mexikó, Gua­temala és Argentína megtagadták ennek az egyezménynek az aláírá­sát. Chilében és Brazíliában, ahol aláírták az egyezményt, szélesedik a ratifikáció elleni mozgalom" — frták a többi között. Spelimann newyorki bíboros, a Fehér Ház es a Vatikan világcsavargó ügynöke Aki a pápáhál eszik, bele­hal — mondja az inkviziciókorabe'i francia közmondás. S ha ennek leg­alább az ellenkezője igez lenne, hogy „aki a pápának enni ad, hosz. szú életű lesz a földön" — úgy bizonyos, hogy Mr. Spellmann meg. "döntené Matuzsálem a'yánk évez­redek óta felii múlhatatlan világ­rekordját a hosszú élet terén. Mert a pápai trónnak még nem volt me­cénása, aki olyan bőkezűen gon­doskodott volna róla, mint Spell­man Ferenc József, New-York bí­boros érseke. Az ő elévülhetetlen érdeme, hogy az amerikai monopo'kapíta. llsták, kik többségükben protes­tánsok, mormonok, quakerek és egyéb „hamtahilüek", ma egytől­egy:g odaadó, áldozatkész hívei a ; Va'ikánnak. Az ő érdeme, hogy a | hívek csökkenő életszínvonala foly­tán egyre apadó perselypénzek he­lyett mi liárdos csekkek futnak be évente a hírhedt Szent Lélek Bank. jába. Az ő érdenre, hogy a V tikán kö'lségve'ésének nyolcvan száza­lékát ma az Egyesült Államokból fedez'k, abból az államból, nme''* ©z eteök közölt választottá ke'lé az egyházat az államtól. Az ö érde­me, hogy amikor a Vatikán ked­venc .szövetségesei, Hi ler és Mus­solini eltűntek a történelem süly­lyeszlöjéten, a Vatikán propaganda­és kémszerveze'ei egyeben pilla­natra sem maradtak munka nél­kül. hanem azonnal új gazda, az merikai imperializmus szolgála­tába ál'halta. ] Persze ahhoz, hogy valaki ilyen eredményeket érhessen el, kocká- ; za'okai' is kell vá'lalnia. Spell­mann habozás nélkül hajlandó volt kockára tenni a gondozására bízott nyáj lelki üdvösségét azáltal, hogy ' éveken át feléje senr nézet'- egy­házmegyéjének. De még ennél na­gyobb kockázatoktól sem riadt vissza. A második világháború alatt, mint az amerikai tébori lel­készi kar feje, — bár a fasiszták el'en küzdő amerikai csapatok zász'óit is megáldotta — de az ál­dás hatékonyságát sietett azza] el­lensúlyozni. hogy ugyanakkor ne­ható tárgyalásokat folytatott Rih­bentroppal és Grandival annek ér­dekében, hogy egyrésizit Hitler és Mussolini, másrészt Churchill, De Gaulle és — Roosevelt háta mögöl't az amerikai hadvezetés között különbéké'- kovácsoljon össze. S hogy ez a „lelkek megbékélésére", már mint a fasiszta lelkek megbé­kélésére irányuló törekvése nem sikerült, kizárólag annak tudható be, hogy míg ö lárgyalt, a Szovjet Hadsereg izzé-porrá zúzta a náci hadigépezetet. Azt mondták t Spellmann pápa akar lenni, ö akar az első ameri­kai lenni, aki elfoglalja Szent Pé­ter trónusát, Igaz, a trónuson még XII. Pius ül, de valójában Spell­mann már ténylegesen pápát ját­szik. Váll ".án nemcsak az ameri­kai katolikusok meggyónt bűnei­nek terheit hordja, hanem úgy­szó'ván az egész világé'. Legalább­is igyekszik magára venni az egész világ minden bűnét. E célból is uteizta be úgyszólván az egés^ földkerekséget. Ellátogatott min­denhová, ahol a legnagyobb bűnö­sökkel találkozhatott. Már a má­sodik világháború előtt, mint a va­tikáni diplomácia egyik tisztvise­lője, jelentős szerepet játszott ab­ban, hopy kibékítette egymással Mussolinit és a pápát. A háború alalt a történelem egy másik halá­los bűnökkel terhelt gonosztevőjét keresite fel: Francot, s legott benső barátságra lépett vele. Sajátkezű­ig írta le Francoró] ezeket a soro. kat: „A spanyol polgárháborúban Franco az angyalok oldalán har­colt". IlLyejikánuen a véreskezű soa. nyol diktátort a mennybéliek szö­vetségesévé avatva továbbutazott s De Gaulle-nak. a francia fasiszta diktátorjelöltnek osztotta ki nem I annyira főpapi áldását, mint in­kább a Wall-Street áltál küldött ] csekkeket. Felkereste Smuls tábor­nokot, Dél-Af ika lakosságának tö­' meggyilkosát s Csang Kai Seket is, aki akkor még úgy tekinteti, m'nt a „kínai piac" jólfizetett, tehát megbízható amerikai bakterére. Az. óta Spellmann megfordult Koreá­ban, csókkal borította el Mac­i Arthurt, legutóbb az olasz választá­sek idején sze nteseivel és apácái­I val Rómában halászott a zavaros­ban. I Persze a legagilisabb ügynöktől ' sem várhatja senki, hogy minden egyes ügyfelet személyesen keressen fel. így történhetett, hogy a kisebb­rendű — de nem kevésbbé kedvélt — hívek kényt: lenk maguk felke­resni a bíboros érseket s személyc­sen átvenni tőle a maguk céljai szempontjából minden áldásnál fon­tosabb dollá-okat. így tett például Mindszenty is. aki mint emlékeze­tes, perének tárgyalásakor részletes vallomást tett arról, hogy mikép­pen tárgyalta meg a Habsburg-mo­narchia vissziállításáa vonatkozó terveit előbb Habsburg Ottóval, majd Spellmann bíborossál, de ar­ról is, hogy miképpen feketézte el azt a háromezer dollárt, amit erre a célra közvetlenül Spellmann-'ól, s azt a többlízezer dollárt, amit Mon. tini vatikáni államtitkáron keresz­tül ugyancsak a Spellmann állal a Vatikánnak nyújtott pénzekből ka­póit erre a célra. De keresztülment Spallmann bíboros kezén az a dol­lárköteg is, amit később Grösz Jó­zsef rejteti el breviáriuma fedelé­ben. Milyen ember hát Spellmann Ferenc József, akiről egy newyorki lap nemrégiben ezt íl'ta: „Spell­mann bíboros félia a Fehér Házé, félig a. Vatikáné, de egészben az imperialistáké". Hogy érte el azt, hogy összekötőtiszt lehetett a reak­ció két föhatalma, a harmadik vi­lágháború két fő fészke: Washirg. ton és Róma között? Miféle teheisé­gek lappanganak ebben aiz ember­ben, hogy ma már nyíltan beszél­nek arról: ő a pápai trón váromá. nyosa? Tárgyilagosan meg kell állapíta. ni: rendkívüli „tehetségű' ember. Mármint amerikai értelemben. És tehetsége már egészen ifjú korában, az egyetemi évek alatt menyilvá­nult. Igaz, a tananycgból állan­dóan bukásra állt, de több győzel­met aratott az iskolai boxmérkőzc­seken. Ugyanakkor nyilvántartot­ták, mint kiváló turistát és az is közisme-t tény. hogy a bíboros igen jó pilóta is. aki mindig maga vezeti gépét. Ezenkívül verseket is ír. Bár verseit még senki se olvasta végig, mégis 250.009 dollár írói honorá­riumot kapott értük. És a kiadó se fizetett rá, hiszen ezt a kötetet az, USA összes templomainak szószéké­ről reklámozták. A versírás azon. ban ma már a babéros bíboros iro­dalmi pályafutásában csak az első szárnypróbálgatásnak ígérkez'k. Je­lenleg a politikai üzlet mellett filmszcenáriumon dolgozik. Erre Hollywood már előlegként is töb­bet adott negyedmillió dollárnál. És joggal. Hiszen, ha. egy verskötetből 109.00' példányt adtak el szószék­ről, vájjon mennyi mozijegy fogy majd el. ha annak árusítására ál­lítja majd át lelkipásztorait a bí­boros? Egy igazi pap azonban nem anyagias. Spellmann sem szerrti zsebében a sok pénzt. Inkább rész­vényekkel spekulál. A koreai hábo rú kitörése előtti napokbm például nyilván versírás és Duljes tokiói tárgyalása közben, olyan sugallata támadt, hogy BetlehemSteel rész­vényeket kell vennie. Ennek a Bet­lehem.S'teel-nek ugyan semmi köze sincs ahhoz a Betlehemhez, amelyei a bíboros ritka templomi szónokla­tai alkalmával emlegetni szokott, de annál több köze van a Koreaoa szállított amerikai fegyverekhez, amelyek nagy részét ez a tröszt gyártja. És lám, Spellmann sugal­lata bevált, a profetikus hangzású részvények árfolyama néhány nap alatt több mint 100 százalékkal emelkedett. Trunian elnök — a fentiek után érthető okokból — mint bizalmi em­berére, mint egyik legkiválóbb po­litikai ügynökére, mint a háború előkészítésében egyik legmegbízha­tóbb segítőtársára tekint Spedmann­ra. A Vatikán pedig — ugyancsak a fentiek után 'teljesen ér'helő okok. bőt — mint egyik legkedvesebb fiát, legdrágább, helyesebben leg­hasznothujtóbb gyermekét tartja nyilván. Dehát az emberek nem egy­formák. a ncrék bborosnak sem jutott osztályrészül tökéletes boldog­ság. Vannak, akik nem kedvetik Spellmann Ferenc Józsefet, az ér­seket, boxolót, költőt, spekulánst ér politikai méregkeverőt. így pél­dául Amerikában nem kedvelik azok, akik nem értenek egyet Tru­man háborús politikájával — va gyis az amerikai nép tíz- és tízmil­liói. A katolikus világban nem ked­velik azok, akik nem értenek egyet a Vafkán háborús politiká­jával — vagyis a kato'ikus hívek száz- és százmilliói. Sőt, nemcsak nem kedvelik: egyenesen kimond­ják azt a véloménvüket, hoav az ilyenfajta bíborosnak semmi köze a valláshoz, az ilyenfaifa bíboros nem más, mint az imperializmus iigvnö­ke. aki a napi talárt csak álruhá­nak haszna1 ia fel. S a mán sít ha egyszer felfedez­ték mögötte az igazi arcot, nen: segíti többé elrejteni a szándékot sem Spel'mann bíboros akármi­lyen kiváló sportember is, nem dönti meg Matuzsálem rekordját, akármilyen kivá'ó boxo'ó is, a né­pek százmilliói kiütik a ringből. S amikor maid társaival együtt ez az ismert pilóta is „repülni fog", szebb, nyugodtabb lesz az emberek élete.

Next

/
Thumbnails
Contents