Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-10 / 160. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952, JULIUS 10. " 3 Eredményes munkává! harcelnaK a Koreai misszak sikeréért a Szegedi Gőzfűrész üzem dolgozói Nyolc napja tart már a koreai műszak. A nyolc nap alatit elért eredmények bebizonyították, hogy a szegedi üzemek dolgozói együttérez­nek a koreai néppel, kemény har­cot vívnak a béke megvédéséért. Neau egy üzemben új hősök szülét, te'k, olyanok, akik termelésük foko. zásával — amely egyet jelent a bé­ketábor erősítésével —, nyújtanak segítséget a szabadságukért küzdő koreai népnek. Az elért eredmények újabb tettekre ösztönzik a dolgozó, kat. A műszak befejezése előtti két napon újult erővel kezdenek a munkaversenyhez. Az előirányzott tervek túlteljesítésével, az eddig soha nem látott eredményekkel mu­tatják meg az imperialistáknak, hogy a munkapadok m/ellett is se­gítjük a szabadságért küzdő koreai népet. A Szegedi Gőzfűrész dolgozói két nappal a koreai műszak befejezése előtt lelkesen kezdtek munkához. : hazánkban a szocializmus építésé­nek újabb sikere lesz. Lebák Lajos sztahánovista ke­resztfűrészes a második negyedévi tervét 134 száza lókra teljesítette. Ezzel az eredménnyel elnyerte ,,az ország első kereszt fűrész dolgozója" címet. Lebák Lajos elvtárs a har­madik negyedévi terv beindításánál a koreai műszak kezdetén megfo­gadta, hogy eddigi eredményeit 140 százalékra fokozza. Két nappal a műszak befejezése előtt teljesítette vállalását. Lendvai Márton, a Sze­gedi Gőzfűrósz másik büszkesége 182 százalékos eredményt ért el A tűző nap ellenére sem lassultak meg a munkamozdulatok; fűtötte őket az a gondolat, hogy minden egyes százalékkal, amellyel túltelje­sítik tervüket, a koreai nép harcát segítik. A Szegedi Gőzfűrész dolgo­zóinak fontos megbízatásuk van. Az Inotai Erőmű, a Ganz Hajógyár, a Salgótarjáni Bánya építkezéséhez ők szállítják a faanyagot. Vala. mennyien tudják, ha tervüket nem teljesítik, egész sor építkezést aka­dályoznak meg. A koreai műszak kezdésénél azt fogadták meg, hogy maradéktalanul végrehajtják fel­adataikat. Jó munkájukkal biztosí­tani akarják az Inoliai Erőmű mi­nél hamarabbi felépítését, amely ezen a napon. Valamennyi dolgozói meglepett az a hír, hogy a Németh Lajos vagonberakó brigádja 214 százalé­kos eredményt ért el. A koreai mű. szakra telt felajánlásukat ezzel jó­val túlszárnyalták. A vagonberakó brigád tagjai második negyedévi tervüket 127 százalékos eredmény­nyel zárták le. Megfogadták, hogy a koreai műszak alatt teljesítményü­ket 130 százalékra fokozzák. — Valamennyien családos embe­rek vagyunk — mondja Németh Lajos, a brigád vezetője. — Munka után jókedvvel térünk haza. gyer. mekeink kacagása felüdít bennün­ket. Asszonyaink megelégedve ve­szik át keresetünket s egyre gond­talanabbá válik életünk. A brigád tagjaival gyakran elbeszélgetünk. Elmondjuk, a koreai apák azért harcolnak, hogy békében dolgozhas­sanak munkapadjaik melleit. Ter­mészetesen ahhoz, hogy ez így le­gyen, hazájukból ki kéli űzniök az imperialista gyilkosokat. Az impe. rialisták nekünk, a felszabadult or­szágok dolgozóinak s a koreai nép­nek közös ellenségünk. Közösen kell tehát ellenük harcolnunk. A vagonberskó brigád bebizonyí­totta, hogy a termelés frontján eredményesen tud ha-colni az im perialisiák ellen. Szerdán 12 óráig 180 százalékra teljesítették elő­irányzott tervüket. Ezzel az ered­ménnyel nagyban hozzájárultak öt­éves tervünk döntő évének sikeré­hez, amelytől az imperialisták úgy félnek. A koreai műszak eredményeiről nemcsak az üzemek dolgozói, de a város lakosai is beszélnek. Büszkén ünneplik a legjobb eredményt elérő dolgozó­kat s további munkájukban példa­ként tekintik őket. Szerdán délben a Béke.zenekar tagjai is eljöttek, hogy köszöntsék a Szegedi Gőzfű­rész élenjáró dolgozóit. Németh La­jos a brigád tagjaival még frisseb­ben dolgozott a zene ütemére, amely­lyel a Béke-zenekar tagjai köszön­tötték. A lengőfűrésznél dolgozó Kovács­brigád tagjai a koreai műszak ideje alatt 140 és 150 százalék között tel. jesítették napi tervelőirányzatukat Az üdvözlésből ők sem maradtak ki. Kovács elvtárs, a brigád veze­tője új fogadalma* tett ezen a na­pon. A lengőfűrész brigád nevében vállalta, hogy ma, a koreai műszak befejezése napján eredményeiket 200 százalékra fokozzák. A rönktér művezetője megígérte, hogy minden műszaki segítséget megad a Kovács brigádnak, hogy vállalásukat ma­radéktalanul teljesítsék. LEJTŐRE VEZET AZ ÚT, ha a község vezetői nem hisznek a győzelemben A termény begyűjtés ünneprontói Nem lehel másnak nevezni azt, ami most a cséplés, begyűjtés nagy csatája közepette Csórván történik, mint feneketlen opportunizmusnak. Az a tény, hogy a község vezetői a tömegek uszályában vonszolódnak, és nem harcolnak következetesen az állam törvényeinek betartásáéit — ez lemondást jelent nemcsak a béke megvédéséről, hanem ötéves tervünk nagyszerű vívmányairól, saját bol­dog jövönkről is. Az történik Csórván mostanában '— és ez különösen elterjedt a csép­lés megkezdésekor —, hogy a kulá­kok által félrevezetettek felkeresik a tanácselnököt és elsírják magu­kat: — Nem termett semmi, ez a ke­gyetlen szárazság mindent kiégetett. Nem tudjuk teljesíteni a beadást. Gyimesi István tanácselnök elv­társ meghallgatja a panaszkodókat, aztán rábólint: — Ügy igaz, valóban úgy igaz. Először elfagyott a búza, aztán meg lesült a nagy szárazságban ... Az egyik dolgozó paraszt — név­szerin* Papp Ferenc — hallja ezt a keserű elnöki megállapítást és azon. nal hozzáragaszlja az ő vélemé­nyét: •— Szörnyű ez az idő. Nekem fél holdon jó, ha lesz 80 kiló rozsom. Ebből hogy teljesítsek...? A tanácselnök opportunizmusa Ha nem is szörnyű, de undorító hallgatni ezt az „eszmecserét". Pró­báljuk meggyőzni a tanácselnököt, hogy így minden bizonnyal baj lesz a begyűjtési terv teljesítésével, mert ha a vezető is ököllel törülgeti a könnyeit, akkor a dolgozó parasz­tok valóban nem értik meg a gyors begyűjtés, a törvény betartásának elengedhetetlen szükségességét. Hasztalan azonban minden érvelés. Gyimesi elvtárs szinte kikéri magá­nak, hogy ő csak jobban ismeri a községet és ö tudja, látja: nem le­het teljesíteni a begyűjtést még augusztus 20-ra sem. Esetleg azt megígérheti: ami felesleg marad, azt beadják, de a terv végrehajtá­sából nem lesz semmi. Illő volna tudnia a esorvai ta. nácselnöknek hogy a dolgozó nép államának nincs szüksége könyör­adományra. Az állam megköveteli — és ennek a követelésnek érvényt is szerez —, hogy minden községe, minden polgára becsüleltel hajtsa végre a törvényt. Pártunk és kor­mányunk, munkásosztályunk és dol­gozó parasztságunk nem hajlandó lemondani a szocializmus felépítésé­ről még akkor sem, ha Csórván bárhogyan igyekeznek ,,bebizonyí. tani" a begyűjtési terv teljesítésé­nek „lehetetlenségéi", Kulákok a termelőszövetkezetekben Nézzük meg. mi az oka Csórva községben az „egyiptomi hét csa­pást" felidéző hangulatnak. Hor­váth Márlon elvtá-s a Központi Ve­zetőség ülésén mondott beszédében (a tanácselnök ezt nem olvasta) a Kiss Imre-tszbe befurakodott ku­lákbandával kapcsolatban a követ­kező megállapítást tette: „Az éberség és az osztályérzék eltompulása is sok esetben cimborálás az ellenséggel-" Mi másnak lehet nevezni azt a tényt, hogy a Kiss Imre-termelőszö­vetkezetben még most is rombol ós gszit Papp Imre 45 holdas kulák, akinek két esztendővel ezelőtt is két állandó cselédje volt? Vagy a Ha. ladás-lszcsbtn, mint rendes tag, Mányi István 34 holdas, állandó cselédtartó a hangadó és esze ágá­ban sincs senkinek, hogy kiebru. da]ja onnan? Nem kergetik ki a ku. Jákokat a termelőszövetkezetből az­ért, mert lebecsülik a kulákok ve­szélyességét és nem látják: azért, mert a bíróság nemrégen kemény csapást mért a 37 tagú kulákban­dára, ezzel nem semmisült meg az osztályellenség. Ellenkezőleg: azok, akik jelenleg is „csendes" tagjai a termelőszövetkezetnek, összefogva a többi kulákokkal, minden erejükkel akadályozni igyekeznek az idei ga. bonabegyüjtést. Mi akadá'yozza Csórva fejlődését A községben általánosan elterjedt az a hír, hogy „minden terményt be kell adni mindenkinek". Szemesi Szilveszter kulák csupa záptojást adott be a kötelezettségébe és „senki nem tudja" — vélellenül-e, vagy nem véletlenül — másnap 7 dol­gozó paraszt akarta záptojással tel­jesíteni beadási kötelezettségét. Ké­sőbb megállapították ugyan, hogy ezek a dolgozó parasztok sülve-föve a kulákokkal traccsolnak, de lénye­gében Dóczi István községi párttit­kár is megelégedett annyival, hogy lecsirkefogőzta őket, ahelyett, hogy a népnevelőket lakásuk felé irányí­totta volna. Jellemző ez az önelégültség, a tö­megekkel való nemtörődömrég az egész községre. Bár egyes népneve­lők, mint Sólya Sándor és Vőneki János következetesen harcolnak az ellenséges megnyilvánulások ellen, kirgyüléseken mozgósítanak a csép­lés, a begyüjlés gyo 's befejezésére _ Dóczi István elvtársnak az a vé­leménye : — Nem lehet kizárni a kulákokat a termelőszövetkezetből addig, amig be nem fejeződik a cséplés, mert így is kevés a munkaerő ... Nyilván, a község közvetlen köze­iébén leselkedő Tito-janicsároknak is az a véleménye, hogy a kulák maradjon bent a termelőszövetkezet­ben. Jugoszláviában ugyanis „na­gyon jól" bevált ez a módszer, hi­szen a zadrugákban lévő dolgozó parasztok odaát a kulák cselédei. Kérdezzük Dóczi elvtárstól: talán még mindig attól félnek, mint a Fodor-banda idejében, hogyha ki. zárják a kulákokat, akkor felbom­lik a termellőszövetkezet? Ideje vol­na már sutba dobni véglegcsen ezt a szégyenteljes „elméletet", amely húzza lefelé a mocsárba Csórva fejlődését. Emlékeztetni kellene a papot A tavasszal az egyik misén több mint kétezren vettek részt és erre a misére a esorvai „szegény'4 dol­gozó parasztok mintegy ezerötszáz kerékpáron mentek el, amit a népi demokrácia adott számukra. Talán nem is mentek volna el ilyen so­kan. de Csepella András plébános — akit saját bevallása szerint azért zavartak el valamelyik faluból, mert nem írta alá a békeívet —, nyilván előzőleg alaposan megszer­vezte a misét, ahol ilyeneket mon­dott: — Adjunk nekik kedves híveim (a begyűjtésről beszélt), de csak ennyit (és mutatta a fél ujjával, hogy mennyit.) Amikor az ' egyház megegyezett népi államunkkal, többek között arra is ígéretet tett: támogatja az ötéves tervért vívott küzdelmet. Nos, ha Csepella András erre nem haj­landó emlékezni, akkor a község ve. zetőinek fel kellene frissítenie az emlékezőtehetségét, vagyis feljelen­teni, mint háborús ügynököt. Érvényt kell szerezni a törvénynek A kulák Fodor Ferenc nagyon sok 10—12 családos középparasztot kuláklistára tett; olyanokat, mint Kirí Vince, Tamás Mihály, Farkas György és még jónéhányat. Ugyan­akkor Papp Imrét és Mányi István kulákokat ő minősítette középpa­raszttá. De mert Fodor Ferencre és társai-a már lesújtott a dolgozó nép ökle, nem lehet a jelenlegi esorvai állapotokért mindent a le. tünt kulákbandára kenni. Legelső­sorban az a kötelessége Dóczi Ist­ván párttitkár elvtársnak és Gyi­mesi István tanácselnöknek, hogy magukból irtsák ki az opportuniz­must, a siránkozást és azután a népnevelők és tanácstagok teljes mozgósításával győzzék meg a dol­gozó parasztokat és szerezzenek ér­vényt a begyűjtési törvénynek. Nagy István, ,»A cséplőgéptől a begyűjtő helyre!'4 — ennek a jelszónak je­gyében kezdődött meg a begyüj. tés szerdán, az idei gabona csép­lésének megkezdése napján. Ahogy teltek a dús magvakkal a zsákok, úgy rakták kocsikra gaz­dáik, hogy a gép farától egyene­sen a begyűjtő helyre v'gvék, s teljesítsék állam Iránti kötelezett, cégüket. Felemelő lelkesítő küz­delem kezdődött Szegeden szer­dán, a csépléa első napján: a ter­ménybegyüjtés. Nagy próbatétel idejéhez érkez­tünk, amikor dolgozó parasztsá­gunk egésze és ki-ki személy sze­rint Is számot ad arról, hogyan becsüli meg önmagát a dolgozó nép törvényeinek betartásával, mennyire szereti hazáját, mikép­pen szavaz kötelezettsége teljesí­tésével, túlteljesítésével hazánk építésére, a békére. E nagy célok jegyében Indult meg szerdán délben a Petőfi-tele. pen a cséplés és a cséplőgéptől nyomban a gabona beadás is. Délután 5 óra felé járt az idő, amikor az első kocsik megé kei­tek a Termény forgalmi Vállalat Bocska'.-utcal raktárához. A mi. nisztertanács határozati kimond­ja: ,.Az állami begyűjtő vállala­tok és a begyüj *ő földművesszö­vetkezetek úgy készítsék e'ő a termények átvételét, hogy a csép­lőgéptől történő beadás m'nden fennakadás nélkül, a termeli fe­lesleges időveszteségének elkerü­lésével történjék-4' Mi történt mégis a Termény, forgalmi Vá'lalac raktára e'őtt, amikor megjelentek az első búzá­val megrakott szekerek? Zárt aj­tót találtak! A gabonn fogadására nem készültek fel a Terményfor­galmi Vállalat do'gozói, annak el. lenére, hogy a vállalat rzegedl ki­rendel'ségének vezetőié tudta, hogy szerdán megkezdődik a csép­lés Szegeden. A terménybegyüjtés sikeres végrehajtásáért mtod'enekelő't a tanács felelős. Tehát felelősség terheli a tanács begyűjtési osztá­lyát Is azért, hogy a Bocskai, utcai raktár mellett lévő há ak­hez kellett berakniok a termé y­begyűjtőknek gabonájukat- Nem ellenőrizte a tanács a raktár fel­készültségét megfelelően, nem ferdí ott gondot arra, hogy nyit. va is tár cák átvételre ké.ze i a raktárakat. Pedig a mtolsz„e: ta­nácsi ha'ároza! megszabja a fel­adatot: „a tanácsi rzer.ezet min­den tekintetben készüljön fe! a terménybegyüjlés reá háruló fel. adatainak végrehajtására,'4 A terménybeadás törvényes kö­telesség, de haötJ tegyük hozzá: olyan törvényes előírás ez. ame­lyet a dogozók — munkások, parasztok, értelmiségiek . — al­kot lak hazánk javára, országunk boldogu'ósára. A beadás törvénye édes testvére szabad és lio'dog életünk számta'an más Alkotmá­nyunkban fogla't törvényének. Megvetés és népharag osztá'yré­szo az olyannak, aki szót emel törvénycink ellen, éppen ezc.-t semmivel sem kisebb megvetés il'eti azt, oki nz ország kenyerét, biztosító lörvény ellen fordul, megszeg', kljátszn, vn«y elhanya­go'ja kötelességét. A Termínyfor­gttlmi Vál'a'al. a tanács begyűjté­si osztá'ya pedig e'hrn* nco!ta kö­telességét. Ür-eprrn'ólvá vállak annak a nap::-'-, oriilnr Szeged dolgozó parr z' ' •• a h-za Irán­ti kötelessé"' tből terményel közvetlenül a cséa'őgénlől törté­nő beadásával megkrzfl'e Szele­den ezévben o térni én '-begyűjtési terv mie'őltbl tc'jesitéséf. Megenged'icfel'en az ilyen ha­nyagság. gondatlanság mind a ta­nács, mind a Terménvforga'mt Vá'la'at részérő'. Nem tűrhetjük, hogy bárki Is fékként ragadjon arra a mczga'omra, amely jö­vcévi kenyerünk biztosításáért fo­lyik. Ma érkeznek Szegedre a csehszlovák kosárlabdázók A csehszlovák néphadsereg férfi kosárlabdázói egyhetes Magyar­országi vendégszereplésük alkal­mával ma délután Szegedre érkez­nek. A prágai ATK kosár'abdázóit a Hungária-szálló elő l délu(án 6 órakor ünnepélyesen fogadja a Sze­gedi Honvéd SE vezetősége és spor­tolói. A csehszlovák csapat magyaror­szági tartózkodása alatt edö;g inár két mérkőzést játszott és bebizo­nyította, igen jó játékerőt kép­visel. Az e'sö mérkőzésen az Olim­piai kerettől nagy küzdelem u'án 130—90 arányban vereséget szen­vedett. A második mérkőzésen a t Budapesti Honvéd e'len 40— aránybroi dönto'ten eredményt éri 1 el. A kitűnő prágai együttes Sze. ' geden a Szegedi Honvéd csapatá, val méri össze erejét pénteken este 8 órai kezdettel a rókusi tor­nacsarnok udvarán villanyfényes ' mérkőzés kereteben. A mérkőzés". ros?z idő esetén a tornacsarnokban tartják meg. Elölte 7 órai kezdettel ,i Hmv. Dózsa—Szeged vegye3 vá­logatott mérkőzésére kerül 6or. ! Ez a nemzei'közi sporttalálkozó 1 a csehsiz'ovák és a magyar nép megbonlhEJtatlan barátságának jel i gyében zajlik le. Az eddiginél is szorosabban kovácsolja össze a két népet a békéért vívott harcban. Javasolom as Alkotmány tsz egyes dolgozóin ak: hasznos lenne, ha meghallgatnák mások tapasztalatát is Mi, a szegedi Dózsa.t'«zcs dol­gozói megérte tűk a munkaverSeny fontosságát, tudjuk- a jó munka nyomán szüleiett minden újEbb si­ker egy-egy lépés a szocializmus építésében és újaob győzetem a béke frontján A tavaszi munkák megindulásá­nál hosszúlejáratú versenyszerző­dést kötöttünk az Alkotmány tszcs dolgozóival. Mi is, ők to azon igyekeztünk, hogy eredményesen elvégezzük munkánkat. Verse­nyünk hiányossága volt. hogy r„°m értékeltük eredményét rendszere­sen. Mi, a Dózsa-tszcs-ben a ta­vaszi vetést, s a nóvényápo'ási munkát időben, a minisztertanács hiEitározatában megá'lapítottt idő előtt, április 23-án fejeztük be. A növényápolás idején jártak elsőízben nálunk versenytársaink, értékel 'ék munkánkat. Hiányosság volt az, hogy az e'vtársixít nem mondták el azt. amit láttak, nem fedték fel a hibákat, pedig a mun­ka megjavításához igen nagy szük­ségünk lett volna a tapasztalat­cserére. Tudjuk, hogy a tapsiszte­latcsere sokat segít munkánk meg­javításában. Én a mutt héten j áriám az Al­kolnráray-tszcs-ben. Miklós Sán­dor elnök elvtárssal szétnéztünk a Iszcs 'területén. Utunk közben a kertészethez érve, találkoztunk Borosgyevi brigádvezető elvtárs­sal. Az ő munkájának tudható be az, .hogy tavaly ez Alkotmány­tszcs Ú0—25 kalaszteri holdas ker­tészete összezsugorodott az idén a tavalyi felére, pedig lehetőség ' van arra, hogy jóval nagyobb te­rú'etet öntözzenek. Körülbelül 10—12 ár'ézikútjuk var, közlük olyan is van. amely ezer liter vi­zet ad percenkint és mégis olyan kútból öntöznek, ami jóval keve­| sebb vizet ad. A vize! régi, begye­pesedett csatornákon eresztik, de ennek is egy része a vakondturía lyukakon elszökik. Jav.teollam hogy a csatorna oldatot és 'elejéi ássák fel, hogy a vakondlurások betömődjenek, — meri mi ez" így szoktuk, 6őt még be is ülto'jük, hogy gaz helyett növér.y teremjen |— erre Borosgyevi elv'árs dühbe jött és elmondotta az ő vélemé­' nyét, miszer'nt én ehhez nem ér­;%k, nem láttam én még nagyüzemi 1 gazdálkodást, s akárhogy is ugrá­j lünk, ki lesz m'nden csatorna be­tonozva. Ö igy látja a nagyüzemi kertészete4. Borosgyevi elvtárs­rak erre a felháborodására abba­hagytam a vitát, úgy éreztem, hogy ásóval a kezében irányt' mu. tat. jobban szeretné, ha nem volnék ott, pedig még lett volna sok meg, beszélni valórlk a munkánk meg­javítása érdekében. Azt javaSotem az Alkolmány­l'Szcs egyes dolgozóinak, hogy hasznos lenne, ha meghallgatnák mások tapasz'atatát, mert tapasz­tó la'csere formájában lehet a mun­kát mindjobban megjavítani és ezen keresztül épülhet fel egy szép, erös szocÍ3'is'a mezőgazdaság. Igy lesz igazán eredményes párosverse­nyünk. - L . Zína Miklós IÜZÍÍ-ISZCS eloöke

Next

/
Thumbnails
Contents