Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-06 / 157. szám

f VASÁRNAP, 1952. JITLIUS 6. 5 A SZEMLÉLTETŐ AGITACIO NELKÜLŰZHETETLEH FEGYVER az aratási, cséplési, begyűjtési terv végrehajtásához Nagy ünnep volt Sándorfalván: dolgozó parasztsága jó m'inkája jutalmául megkapta a jánási tanács vándorzászlaját. A köziség félévi begyüj iési tervét sertésből 111, vágómarhából 110, baromfiból 134, tojásból 113 százalékra ie];jeisítette. A kapásnövények harnjadik sorközi művelését is befejezték s a kalászosok arajásával is végjeztek hétfőn-kedden. Ez az eredmény ketmény harc útján született: a pártszervezet, a tanács és a becsületes dolgozó parasz. tok jó munkája nyomán. De a vándorzászló megszerzésében nagy szerepe volt a helyesen alkalmazott szemléltető agitációnak. t\_ — Nemrég csak a rádió műsorszámainak közvetítésére használtuk a község hangos híradóját — mondja Király József elvtárs, tantic„elnök. — A növényápolási munkák kezdetén azonban megváltó, eott a hangos híradó szerepe. Amikor versenyre léptek egymással a dolgozó parasztok, közöltük: ki kivel versenyez, mit vállalt, majd később tudatosítottuk a verseny eredményeit is. Ezenkívül népszerűsítettük a beadásban élenjáró dolgozó parasztokat. Sándorfalván a hangos híradó az agitáció egyik eszköze. Reggeli, délben és késő délután csoportosan hallgatják a községbeli dolgozó parasztok": kit köszönt a pártszervezet, vagy a tanács egy-egy szép dallal. Igyekszik is minden dolgozó paraszt jó munkát végezni: ez a jutalomnóta kitüntetést jelent. Most a napokban üdvözölték dallal jó munkájáért Vámos Pétert és Budai Jánost is, akik egész évi tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket teljesítették. A község főterén nagy fekete táblán fehérlenek a nevek: az élenjáró és a mezőgazdasági munkákban lemaradt dolgozó parasztok nevei. Akinek a neve a táblára felkerül, az vagy bosszankodik, vagy örül — mondja Németh János négy holdas dolgozó paraszt. — Én is szégyellem magam, amikor nevemet a növényápolásban elmaradók között olvastam. Jogos volt pedig a bírálat. Azonnal hazamentem. Feleségemmel együtt mentünk ki kapálni. Másnap már hívtam földemre a tanácselnököt, nézze meg: nem gazos a föld, de töröljék le a nevem azonna] a szégyentábláról. Azóta vigyázok, nehogy ujjal mutogassanak rám. Mert Budád János, vagy Zsemberi Sándor még ezt is megteszik a község becsületéért. Persze, jogosan, mert az ő nevük mindig a becsülettáblán van. Most az aratás idején, a cséples megkezdése előtt különös gondot fordítanak Sándorfalván a szemléltető agitációra. A pártszervezet összehívta a cséplőgépekhez beosztott népnevelőket, valamint a gépenkénti hármas létszámú agitációs csoportot és megbeszélte velük a feladatokat. Elhatározták: minden cséplőgépre versenytáblát helyeznek, amelyen feltüntetik, ki, hogyan teljesítette már beadását és hány százalékra. A közös szérűknél is felállítanak egy táblát és arra pedig azj írják fel: Ki a szérű legjobban teljesítő dolgozó parasztja? Az. úttörők is szerepet vállaltak az új kenyér biztosításáért folyó harcban. A nevelők veze ősével kalásszedő brigádokat alakítottak és a gereblye után haladva összegyűjtik a kalászt; azt kicsépelik és beadják. A gabonáért kapott pénzt kuli túrcélokra használják majd fej. Az a tervük a sándorfalvi dolgozó parasztoknak, hogy augusztus lö-re az utolsó gabonakéve is gépbe kerül és ezzel egyidőben a beadást is teljesítik. Tervük meg is valósul, mert a pártszervezel valóban gazdája a községnek. Jól alkalmazza az agitáció egyik leghatásosabb formáját: a szemléltető agitációt. Ha nagy szél fúj Csengelén, vígan lóbálja a község „becsület- és szégyen'-táblájának deszkáit. A meghasadozott ajtónyi táblát valamikor ugyan aizért készílet'ék, hogy a mezőgazdasági munkákban élenjáró dolgozó parasztok nevét írják fél rá — de ez a nemes szándék már rég feledésbe ment. Ha Szűcs János elvtárstól, a községi pártszervezet titkárától megkérdezzük, mi ennek az oka, ez a felelet: — Nemigen érünk rá felírni a neveket, meg el sem olvasnák, hogy mi van a táblára írva. Nem szokták ezt meg a dolgozó parasztok... Szűcs élvtárs eszerint mélyen lebecsüli a szemléltető agitáció e fontos formáját. De arra a kérdésre, hogy miért nem használnak a községben a begyüj lés lemai-adása pótlására másfajta szemléltető agitációt — újra mással takarózik a párttitkár elvtárs: — Nincs a községben mozi, nincs hangos híradó. Azt elismerem, követtünk el mulasztást az élenjáró dolgozó parasztok népszerűsítésében, de ezt majd kiküszöböljük. A pártszervezet hanyagságából tehát elsikkadt az agitációs munka Csengelén. Az a védekezésük, hogy nincsenek meg a szükséges eszközeik — kibúvás. Pedig, ha szétnézünk Csengelén, van a községben DISZ-szervezet is. A pártszervezet segítsen egy erős kultúrcsoport megalakításában és a kultürcsoportot használják fel az élenjáró dolgozó parasztok felköszöntésére. De ezt a módszert a tanács elnöke nem találja helyesnek. — Nem lehet a DISZ-fiatalokat összeszedni. Nem ér semmit nálunk a DISZ. Csak táncolni szeretnek az ifik, de dolgozni nem. Az biztos, hogy kissé erélytelen a községi DISZ-tilkár, de, ha a párttitkár nem foglalkozik vele személyesen, akkor természetes, hogy sohasem lesz Csengelén kultúrcsoport és sohasem lesz jó és eleven a kultúragitáció. Csengelén valóban nincs mozi, nincs hangos híradó. De most a tavasszal épült fel az új orvosi rendelő s befejezéséhez közeledik 25 új lakóház építése. Amikor a begyűjtésről esik szó, a népnevelők ezekkel érveljenek. Mondják el azoknak, akik elmaradtak a begyűjtésben, hogy az új orvosi rendelőt, meg a szép lakóházakat az ötéves terv adta, tehát viszonozni is kell a nép államának gondoskodásiát. Ezt eddig nem tették Csengelén. Ezért maradt le a begyűjtési terv teljesítése is. Tojásból a félévi ter- | vet csak 61 százalékra, baromfiból 80 százalékra teljesítettek. Kurusai Pál, Kirdás József, Kucsora Sándorné középparasztok még a negyedévi baromfi- és tojásbeadással is hátra vannak. Ezt azonban a községi tanácsnál is csak órák alatt tudják kibogozni, nemhogy még a lemaradást tudatosítanák a község dolgozó parasztjaival. Ha megmondanák Jójárt Imiének, vagy Tisóczlci Ferenc középparasztnak, akik már a háromnegyedévi beadási tervüket is túlteljesítették, hogy egyes paraszt társaik lemaradtak a beadásban, azok biztos elbeszélgetnének velük. Megkezdődött a cséplés is Csengelén, de a pártszervezet régebbi határozatának ellenére sincs veresn ytábla a gépeknél és sajtóértéke lés sem folyik. A cséplőgépek közötti verseny megszervezésével is hadilábon állnak a községben. A községi tanács véleménye szerint „talán ez is meg lesz valamikor". Persze: nem versenyeznek a dolgozó parasztok sem, mivel az eddigi versenyeket nem értékellék a községben. Mivel nem használják Csengelén a szemléltető agitáció fegyverét, botladozva halad minden munka; roszszul, min; mankó nélkül a sánta ember. Tóth József. A bakténumháború tényeiről A Biztonsági Tanács július l.i ülése hosszas vita után elfogadta a Szovjetunió javaslatát a baktériumíegyvei alkalmazására vonatkozó vádak megvizsgálásáról. Az amerikaiak azonban a kínai és a koreai nép képviselőinek jelenléte nélkül akarják ezt a kérdést megvitatni. Malik elvtárs beszéde leleplezte az imperialisták kélszínű politikáját. Rámutatott, hogy az amerikai küldöttség azért nem akarja, hogy a tárgyalásokon a koreai és a kínai nép megbízottai jelen legyenek mert tél a felsorakoztatott konkrét tényektől. E helyett az Egyesült Államok azt szeretnék, hogy ebben a kérdésben „helyszíni" vizsgálatot folytassanak. mert ezzel akar hírszerzése számára adatokat szerezni. Helyszíni vizsgálatra már nincs szükség, hiszen a különlele nemzetközi szervezetek tényként állapították meg, hogy az USA baktériumháborút folytai. Az Egye. sült Államok politikája ismételten azt bizonyítja, hogy szabad kezet akar kapni a baktériumháború alkalmazására, , KIVONULTAK A „SZTYEPPÉK HAJÓI" Szépek a vetések a Sztavropolji határvidéken. A májusi bő esőzés után. a búza gyorsan nőtt és már kalászba szökkent. A kolhozparasztokat! mostanában egy gondolat foglalkoztatja: idejében el-1 végezni az aratást, gyorsan és ( 6zemveszteség nélkül betakarítani a gabonát. — Idejében megjavítottuk a gépeket — mondja M. Gyakov, a Ezotoyikovi gépállomás komszomol-titkára. — A kombájnok és a traktorok nemrég ki is mentek már a földekre, hogy — mint mondani szoktuk — elfoglalják .kiinduló állomásaikat". A kombájnvezetők végigjárják a táblákat és | a növénytermelő brigádok vezetőivel eikészi'ik az óraütemterveket. A ha' almás „sztyeppei hajókat" komszomoltagok vezetik rrrajd, akik mind jól felkészültek az aratásra. A gépállomás fiataljai már a májusi ifjúsági gyűlésen megvitatták az aratási előkészületeket. A fiatal gépkezelők úgy döntöttek, hogy harmadik tisztítóművé'- is szerelnek a kombájnba. Különösen nagyjelentőségű a fiataloknak az az elhatározása, hogy az aratással egy menetben végzik el a tarlóhántást. Az aratással egyetemben történő tarlóhántás ugyanis 6okléle szempontból hasznos. A szovjet ko'hozparasztok rájöttek már arra, hogy a tarlóhán*ás.sal nem érdemes várni a gabona behordásáiig. A tarlón legeltetni nem „kifizető". Az állattenyésztés legdrágább „élelme" éppen a tarlólegelő. A korszerű szovjet agrotechnika ezt a legeltetést törölte a mezőgazdaságból. Egyre jobban elterjed az B módszer, hogy mindem vontatott kombájn után f'arlóhántó tárcsa vagy kultivátor is halad. A betakarítással egyidőben végzett tarlóhántás megakadályozza a talaj gyors kiszáradását. Ha csak két-három nappal késik a tarlóhántás, a tatainedvesség máris 2—3 százalékkal csökkein. A fellazított talaj természetesen jobban felszívja a csapadékot is. A gyors tartóhán-ás egyik legfőbb célja a termésbetakarítás után a talaj felszínén maradt gyomnövények magvaiimak al á takarása. A szotnyikovi gépállomás fiafaijai elhatározták, hogy minden gépcsoportot ellálnak széles munkafogású tárcsás tarlóhántóval és fogassal. A gépállomáson több komszonioltag foglalkozik önműködő rakodó készítésével. Már négy el is készül/t és fel is állították a kolhozszéiükön. Az önműködő rakodó nagymértékben gyorsítják a gabonabeadást és egy rakodógép négy kolhozparasztot sziabadít fel más munkákra. A komszomol-bizolisag goirdoskodik az aratás idején folyó munkaverseny fnegszervezéséröl és nyilvánosságáról — mondja a továbbiakban Gyakov elvlars. — Munkaversenytáb'ákat állítottunk fel, népnevelőkel osztattunk be Szervezetünknek mind az 59 tagja részt vesz a betakarítási munkákban. Minden képességünket tatI bavefjük, hogy a sztavropolji haltárvidék mezőgazdasági dolgozótezík felajánlásait segi'sük teljesíteni. Képünk egy amerikai baktériumbombát mutat be. Ei a bomba esés közben két részre válik szét és ekkor szabadulnak ki belőle a fei* tözött rovarok. Allan Winnington, a londoni Daily Worker tudósítója a helyszínen gondosan tanulmányozta a baUtériumháború bizonyítékait és cik. kek sorában leplezte le az amerkii pes isgengszterekct. Képünkön Fang-Liang, a bakteorológia tanára az amerikaiak által a koreai anyák és csecsemők elpusztulására szánt bubó-pestis tenyészeteket és az elhárítására készített szérumot mutatja meg Winningtonnak. Hogyan készülnek fel a Szegedi Fűtőház dolgozói a Vasutas Napra A Szőreg községi tanács a nyári mezőgazdasági munkák sikerének biztosításáért Szőreg község tanácsa a dolgozó parasztság e'ött álló hatalmas feladatok, a nyári munkák szervezését május 10-én, a minta tanácsülésen indította el. A tanácsülésen 350 dolgozó vett rész'. Itt ismertetteik a minisztertanács határozatát. A tanács dolgozói indították meg a tűzvédelem szervezését. Ebben a munkában 300 személyt vontak be. A mezőgazdasági állandó bizottság tagjaiból a tanács brigádot alakított, amelynek az volt a feladata, hogy a gabonák érési fokát ellenőrizze, s biztosit, sa az aratás időbeni beindítását, e szervezze a munkaerői, mind a [termelőszövetkezeti csoportoknál, mind az egyéni dolgozóknál. A | gabona behordását a dolgozók köj zösen végz;k. A faluban ha' gép i csépel. A begyűjtés sikeré; biztosítja. hogy a do'gozo parasztok magukévá tették a „cséplőgéptől ; a begyüjtőhelyre"-mo>gaima'. Az I aratási munkákban nagy segítséget jelent i kombájn, ameiy a Fetőfi-lsz területén arat A tanács fontos feladatának tekinti, hogy a Tito-határmentén fokozottabban ügyeljen az ellenség tevékenysé| gére. A ku'ákokal a nyári rnunI kák idején éppen ezért állandóan | ellenőrzik. talofds Péler VB. elnök Amióla a Szovjet Hadsereg 'e'szabaditotta hazánkat, vasútunk egyre nagyobb és nagyobb feladatokat kell, hogy megoldjon, mert iparunk és mezőgazdaságunk mind több és több áru- és személyszá'liíását követeli meg. Ezt a feladatot vasútas dolgozóink meg is oldják. A felszabadulás előtt Hortbyék „jóvol taból" a vasutasnak csak megvetés és gúnyolódás jutott. Ma már egészen másképp áll a he yzetiink. A vasúteeok megbecsült tagjai népi demokráciánknak, éppen ezérl sokkal nagyobb feladatokat kell elvégezni és ezt mi örömmel és lelkesedéssel tesszük, mert látjuk, hogy a mi nrunkánk is jelentősen hozzájárul a szocializmus megvalósításához. Pártunk és kormányunk a vasutasok munkájának megbecsülésére 1951-ben hatarozato' hozott, hogy minden év augusztus második vasárnapját Vasútas Nappá nyilvánítja. Mi, a Szegedi Fűtőház dolgozói érezzük, mit jelent ez számunkra. Jelent; a párt, a kormány és ez egész magyar dolgozó nép megbecsülését. A szegedi Fű'őháa dolgozói átérzik, az a kitüntetés, — hogy augusztus 10-én újból m'nden magyar dolgozó ránk néz és velünk együtt ünnepli a második Vasutas Napol. — az nemcsak a kitüntelést és eddigi munkánk elismerérét jelenti, de kötelez bennünket még jobb, még eredményesebb munkára. Éppen ezért a Vasutas Napra nemcsak külsőségben, hsmein komoly munkával készül fel a Szegedi Fűtőház valamennyi dolgozója. A Vasútas Nappal egyidőben indul be az őszi csúcsforga'nm és hála a magyar munkásoszi álynak és dolgozó parasztságnak, az őszi csúcsforgalomban höven lesz ' Szállítani. Elsősorban az áruszállításhoz szükséges kocsikat kell biztosítanunk. Ez a Fűtőház kocsijavító fiókműhelyének feladata. A kocsijavító műhely dolgozói tudják, hogy munkájuktol nem kismértékben függ az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolí| tása. Éppen ezért vállalták, hogy harmadik negyedévi tervüket 10 nappal a határidő előtt befejezik. 4 mozdony javító műhely dol. gozói a Vasutas Nap tiszteletere felajánlották, hogy harmadik negyedévi 'ervük második honapját augusztus 20-ra befejezik. Sári József és brigádja, aikik az 500 kilométeres mozgalomban résztvevő mozdonyok javítását végzik, augusztus 10-re válla'ták, hogy 5 | százalékká] emelik teljesítményüket. Nem maradtak el Sári József i mögött Szőri István és Kovács An, lal csoportvezető brigádjai sem, [ők is csatlakoztak Sári elvtárs I válla'ásához. A villamos világítási műhely dolgozói elhatároztak, jhogy a tudásuk legiavával har, colnak azért, hogy harmadik negyedévi tervüket négy nappal korábban fejezzék be. A felsorolt vál'alásokból meg' látszik, hogy a Szegedi Fü'őházban dolgoznak a népnevelök, mert a munkások egymással versenyezve teszik meg vállalásaikat a termelési értekezleteken. Mozdonyszemélyzelünk vállalia, hogy kilométer tervét 6 százalékka1, 100 elegytonna tervé' 10 százalékkal túlteljesíti, a 6Zénfogyasz. tasban 2 százalék megtakarítást ér el és a mozdonyok javítási költségét 12 százalékkai csökkenti. A műseatiiak rállaliák a második Vasutas Nap tiszteleiére, hogy a mozdonyok gondosabb ellenőrzésével és célszerű kihasználásával küzdenek a Vasutas Nap tiszteletére folyó versenyben UNDN.ER FERENC fű'-'őház föllök