Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-31 / 178. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1952. JULIUS 31. Javítsuk tovább a kultúragitációs munkát A terménybegyüjtés feladatainak keit az jó megoldásához nagy segítséget ad ezenfelül iizemc.ttk kultúrcsoportjainak munkája is. A Magyar-Szovjet Társaság köszöntő kultúrbngádjának például ördögh Antal dolgozó paraszt azt mondotta, úgy érzi, akkor érdemli meg igazán a köszöntést, ha n tavalyihoz hasonlóan teljesíti majd beadási kötelezettségét. Ebből egy pé'dából is látszik, dolgozó parasztságunk örömmel fogadja a lolltúrbnigádok üdvözlését g kötelességének tekinti, hogv a köszöntések ulán még jobb munkát végezzen, .', Az üzemi kultúrbrigádok legfontosabb feladata most éppen ezért a terményhegyüjtés munkájának minden erővel való segítése: Egyes üzemek ,-ktd túrcsoport jaj kétségkívül helyesen ismerték fel a feladat fontosságát a munkájukkal igyekeztek is segítséget adni dolgozó paraszt" ^ágiinknak. A Ruhagyár kultűrcsoportja például Algyőn is szerepelt, nz Újszegedi Kenderszövögvár kttltiifcsoportja Dorozsmán köszöntötte u József Attila termelőcsoport jó eredményeit; A Bdke-zenekar pedig állandóan résztvesz az agitációs munkában. Hiányossága a kultúragitációs munkának, hogy nem minden üzem kultúrcsoportja tekinti főfeladatának a begyűjtés sikerének támogatását. Az üzemi kuttúrvezetőknek meg kel! érteniük a munka nagy jelentőségé'. Világosan kell lálniok, hogy a kultúragitációvat jövőévi kenyerünk biztosítósát segítik. Gondoskodniuk üzem! kuUúrfclelősoknrk arról is, hogy ezt a csoportok tagjai is megértsék. Az üzemi pártszervezeteknek és az üzem vezetőségének állandó és rendszeres segítséget kell ehhez a munkához adni. Kapcsolódjon be a nyári kultúragitációs munkába minden üzem knJlúrcsoportja. Alakítsalak brigádokat, tegyék változatossá a műsort ériekszámokkal, szavalattal, csaszluskával s köszöntsék élenjáró dolgozó parasztjainkat. A másik hiányosság, hogy az üzemek kultúrcsoportjaj nem mindig látják világosan feladataikat. A falvakban agitációs munkát végző kultúresoportoknak nem az a feladatuk, hogy színpadon egész estét betöltő műsort adjanak, hanem az, hogy kis brigádokat alkotva, a dolgozó parasztokat lakásukon, munkahelyükön vagy a' terménybeadás alkalmával köszöntsék. Helyesen dolgozott a Magyar-Szovjet Társaság kultúrcsoportja, amikor a dolgozó parasztokat •« lakásukon kereste feJ« A Ruhagyár kultúrcsoportja viszont nem egészen világosan látta a feladatát, amikor Röszkére 80 tagú csoporttal úgy induti, hogy egész estét betöltö színpadi műsort *d, A Béke-zendk'ar munkáján kfvül nem igen látunk helyes kezdeményezéseket arra sem, hogy kultúrcsoportjaink a terménybeadás ünnepélyesebbé tétele érdekében dolgozó parasztjainkat a raktáraknál js köszöntenék. A kul'túrcsoportok, kultúrbrigádok feladata azonfölül, hogy az élenjáró dolgozó parasztokat lakásukon is köszöntik, a terménybeadós ünnepélyességének fokozása. Dolgozó parasztságunk úgy érzi és tapasztalja majd pártunk, kormányunk gondoskodását. Hiányossága a kultúrcsoportok munkájának a szervezetlenség. A Ruhagyár kultúrcsoportja nemrégiben eredménytelenül utazott Röszkére, mert az illetékes szervek nem jelentették be a cöszkci tanácsnak és a népművelési ügyvezetőnek a csoport érkezését. Az Újszegedi Kenderszövőgyór kuttúresoportját sem fogadta senki Dorozsmán. Mindez nemcsak a kultúrcsoportok munkáját akadályozza, de bizonyos tekintetben a brigád tagjainak rs kedvét szegi, mert joggal érzik a nemtörődömség, felü'etesség miatt adódó ilyenféle hibákból, hogy nem törődnek velük, hogy a tanácsok nem érzik munkájuk fontosságát, finnen ezért az illetékes városi, fárásí é® községi tanácsok alapvető feladat?., hogy a kuMúrcsoportok, kul'úrbriqádnk munkáját jó szervezéssel segítsék. Ne akadályozza a munkát a nemtörődömség, a felületesség. Kul téres oport fa 'uk munkátáí jellemezze. hogy tisztán látják hatalmas feladataikait. Munkájukból érezhető legyen, hogy lelkesedéssel, harcosan vállalják annak a hatalmas feladatnak a megoldását, amelyet pártunk a jövőévi kenyér blztosí'ása érdekében rájuk bízott. fíán^tácainlc Uicci Az idén egy hSnapban több mint kétszerannyi könyvet kölcsönöztek ki az Egyetemi könyvtárból, mint az egész 1936-os esztendőben A Szegedi Egyetemi Könyvtárnak i könyvtárból, A könyvtár a szovjet már a felszabadulás előtt is közel! műveket, orosz és magyar klasszikus 100 ezer kötetes könyvállománya : szerzők alkotásait és a legújabb mavolt. A könyvek nagyrésze azonban gyar irodalmat foglalja magába, évtizedekig használatlanul poroso. Az amerikai tudomány dzsungeleiben ic'or Hugó „Nevető ember" IHimmler SS-legényei és foglalkoz. nak ma a kocsedoi hóhérok. Mindez csupán az előjáték voit és az „örökléstani" kísérletek sorozató,, ra most mór a laboratóriumi embergyártásnak kell rátenni a koronát. Az amerikai „tudások" ultra rasz'sta ,,elgondolásai" és kísérletei minden igazi tudósban felháborodást és undort váltanak ki. Rcmy Collín híres francia orvostudós, több tudományos egyesület tagja írja a „Copcours Medical" című folyóiratban: „Ugyanolyan veszélyes, mint bű. nős irányzatról van szó... Az embéri faj mesferóéges kiválasztásáról van szó az uralkodó faj javára, amelynek képviselői farizeusok mód. jára az emberiség javáról való gondoskodásnak nevezik a dzsungelek törvényének meghonosítását". Ez az elrettentő példa megmutatja, milyen gaztetteket szerveznek az emberiség ellen az amerikai reakciós tudomány dzsungeléi ben. vi című regényében olyan gengszterbandáról írt, amelynek tagjai eltorzították a gyermekeket, majd cirkusztulajdonosoknak és vásári mutatványosoknak adták el őket. Ha Viotor Hugó napjainkban élne, az emberi egyéniség olyan k'gúnyo1 ásónak lenne tanúja, amelyhez ké)>est a regényben szereplő história gyermektréfánaik látszik. Elég lenne megismerkednie néhány amerikai tudós munkájával, akik az emberi ham „tökéletesítésén'" törik fejűket. Egyikük a chihagoi Ralph Geíard. Nézzük csak mit ír „tudomá. nyos felfedezéseiéül" a „Soicuee. Digc-st" .1952 jÚBÍusi száma: Jpr. Ralph E. Gerard "Chicagói fiziologus kijelentene, hogy a tudósok a jövőben laboratóriumi viizönyok közölt megtermékenyíthetik speciálisan ősz. sze válogatott szülök ivarsejtjeit és a mesterséges kémiai közegeken nevelt emberi embriót átültethetik az átvevő anya méhébe ..." A folyóirat közölte, hogy ezek a kísérletek mór futószalagon folynak, majd így folytatta: „Ezek a kísérletek szükségképpen számos részproblémát vetnek fel... Először felvetődik a kérdés, törekedjünk-e a rendelésre készülő em. berek teljes egyöntetűségére vagy jobb különböző kasztok létrehozásán dolgozni", iy| aga Gerard, a folyóirat tanusági szerint, a második út Nagyszámban fe'enlkeznek felvételre az agrártudományi egyetemen Az agrártudományi egyetemen most folynak a felvételi vizsgáik az 1952/53. tanévre. EIŐSZÖT nz általános gimnáziumok érettségizettjei közül jelentkezők tettek felvételi vizsgát a különibözö karokon. Az első évfolyamra nagyszámban i0" lentkeztek felvételre középiskolát végzettek. Pénteken kezdődnek az Agrártudományi Egyetemen a mezőgazda, sági technikumot végzett tanulók felvételi vizsgái. A szakérettségi •"tanfolyamok diákjai nem tesznek félvételi vizsgát, mer* az Agrártudományi Egyetem megbízottja már a szakérettségin felülvizsgálja a tanulók szakmai képzettségét. Jövő héten megkezdődnék az egyetem levelező tagozatának felvételi vizsgái is. A levelző'agozatra különösen vidékről nagyszámban. dott, még csak nem is katalogizálták őket. Nem műfajok, hanem nagyság szerint raktározták a könyveket. Ahhoz például, hogy egy „polc" könyvet az olvasó rendelkezésére bocsássanak, megvárták, míg azonos nagyságú könyvekből „egy polcot kiállíthatnak". Igy például sokszor 2700 értékes könyv várhatott évekig, amíg a 2701 „azonos magasságú"' könyv megjelent, s n polc így teljes lelt. Amíg a polc nem telt meg, könyvet nem adtak ki. A felszabadulás utón a könyvtár dolgozói hozzákezdtek a hatalmas könyvállomány feldolgozásához. Az elmúlt években 12.500 munkát bocsátottak az olvasók rende' kezesére. A régi könyvek katalogizálása mellett a felszabadulás óta, minlegy 50 ezer, az idén újabb 10 ezer tudomá. nyos, szakmai és szépirodalmi könyvvel gazdagodik a könyvtár. A egyetemi fiatalokon, a középiskolásokon és az általános iskolák tanulóin kívül a dolgozók is egyre löbbször keresik fel az Egyetemi Könyvtárat. Míg 1951 második ne. gyedében 6 ezer, 1952 azonos időszakában közel 12 ezer látogalója volt a könyviárnak. Az idén korszerűsített és nagyobbított olvasóteremben 2200 kötetből álló kézikönyvtár várja az olvasókat. A tanulás iránti egyre fokozódó érdeklődést mutatja a könyvkölcsönzők számának rohamos emelkedése is. 1936-ban az egész évben 2546 olvasó 2587 könyvet kölcsönzőit ki, 1950-ben például április hónapban 3147-en kölcsönöztek egyenkint legalább két, azaz körülbelül 6200 könyvet. A könyvtár dolgozói a szovjet könyvtárak mintájára, hazánkban elsőként szeptember hónapban „ajánló katalógust" bocsátanak az olvasók rendelkezésére. Ebben szakágak szerint csoportosítják a legjobb könyveket, a így a dolgozóknak a könyvek válogatósával nem kell sok időt eltöheniök. , Több mint 2300 könyvet kölcsönöztek a Somogyi Könyvtár oaritűrdöi kölcsönző-állomásából A Somogyi Könyvtár dolgozói június 22-én az újszegedi part fürdő területén kölcsönző-ál omást nyitottak, hogy dolgozóink szórakozását még változatosabbá tegyék. Július jelentkeztem 22-ig az olvasók több, mint 2300 | könyvet kölcsönözlek ki a pnrtfürdői Dolgozóink levelekben üdvözöl ;ék a Somogyi Könyv!ár vezetőségének kezdeményezését. Málnai Lászlóné, levelében a következőket írta: „Örömmel és meglepetéssel üdvözlöm a Somogyi Könyvtár figyelemreméltó kezdeményezését, hogy a parti strandfürdón „nyári fiókot" létesílett. Nagyon jó ez a fürdőzök részére, mert nem kell olvasnivalót magukkal vinni, helyben válogathat" nak a szebbnél-szebb művekből. A könyvsaolgálat figyelmessége helyesen a ra is kiterjedt, hogy kellőszámú fiataloknak való könyvet is tudjon kölcsönözni. Van is nagy forgalom, s nagy az érdeklődés nz apróságok részéről". Balogh Ferenc, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozója, levelében arra kéri a könyvtár vezetőségét, hogy a jövőben is rendszeresítsék a p-írtfürt lő területén a kölcsönző állomást Ankét Veres Péter „Próbáidéi" című munkáiéról a PeiöR-teíepi olvaaoszobában Könyvtáraink egyik legfontosabb feladata, hogy a könyveket, a szocializmus építésének ezt a nagyjelentőségű fegyverét közelebb vigyék azokhoz a dolgozókhoz, akiktől az elmúlt rendszer a jó könyveket mcs e~ségesen elzárta. Ennek a politikának volt következménye, hogy dolgozóink nem mindig értékelték helyesen a jó könyveket. A Somogyi Könyvtár évtizedes tapasztalatai például azt bizonyí ották, hogy Szeged külső területeiről kevés az olvasók száma. Nyilvánvalóan ennek elsősorban anyagi oka volt, de kétségtelen, hogy szerepet játszott ebben az érdeklődés hiánya is. A Somogyi Könyvtár éppen azért, hogy dolgozóink érdeklődését a jó könyvek iránt felkeltse, s lehetővé legye, hogy gazdag könyvanyag álljon a város külső részein lakó dolgozók rendelkezésére is, PetöfJ.telepen 800 kötetből álló, Móra városon padig 700 kötetnyi anyagból olvasószobát létesített. Az olvasószobákban időnkint könyvismerte ereket is tartanak, amelyekkel kapcsolatban megbeszélik a könyvtár munkájának eredmé. nyoil, hiányosságait is. Legutóbb a Petőfi telepi olvasószobában Szőke Mihály elvtárs, A Somogyi Könyvtár igazgatója. Veres Péter „P.óbaélel" című munkájáról tartott ankétot. BESZÉLGETÉS 9t la : Siklós (János A nappali meleg alábbhagyott. A folyó felöl hűs szellő szállt a város felé. Csendcsen susognak a Sztálin híve. Üdvözö né, ha a kémcsövekben 1 hiányban a jávor és tölgyfák levelei. A park vi<ró,gait az imént öntözték, kellemes illatukicai még szebbé, kedvesebbé teszik a sétányt. Kigyulladtak már a villanylámpák a vá. rvsbárt. A Rákosi-híd lámpái meszszire látszanak, szinte hirdetik, — „es a híd az új rend alkotása." Barátommal a sétány egyik pad. ján ülünk, közel Lenin-Sztálin szobrához, melyet örök hálájául emelt a legnagyobb proletár-hadvezérek emlékének Szeged népe, felszabadulása jeléül. Régen találkoztam barátommal, idestova öt éve. Azóta komoly iskoírja —forradalmasíthatják az e,n- fákat végzett s most a megyei bíró. bori gondolkodást, a magánéletet és „ágon dolgozik fontos beosztásban, a társadalmi szervezetet". Mcgembercsedetl Dalmádi Pista ba. Kurt Stem nem titkolja, hogy e rátom, Együtt dolgoztunk a Láda. szörnyű erv logikailag Weissmann Simrban hosszú éveken at, még a és Morgan hirhcdl öröklőd Isi tnná- felszabadulás előtt. Abban az időből következ k amely a faji gyűlöl- bcn hosszú, vékony nádszál legényküdést és a kizsákmányolást hivatott ke voU- MoSt meg olyan megtermett. különböző rendeltetésű embriókat nevelnének. Mondjuk például az amerikai életformával megelégedett, engedelmes, élö robotembereket s •mellettük természetcsen „szuperem, tereket" is, akik az előbbiek vézété. sére hivatottak... Kurt Stern, a kaliforniai egyetem állat tan-professzora a „Scientific America" című folyóiratban pontosan ilyen reményeket fűz ehhez a, szavai szerint, „lángeszű tervhez". „Ha a biológusok megtanulják a kémcsőben kinevelni az embert — megmagyarázni, „A magasabb társadalmi rétegek. hez tartozó gyermekek szellemi fej. lődésének átlagos mulatószámai öszsze hasonlít hatu t lanti l magasabbak, mini' ugyanezek a mutatószámok az alsórendű csoportoknál — hirdeti kihízott, hogy egy házat is elhúzna, A nap megfogta bőrét, haja meg o bőre egyforma barna. Jókedvű, mosolygós, ba/rnaszemű legény ez a Pista, Megmaradt a- régi rossz szokása, a térdeit beszéd közben úgy mozgatdulás előtt, sem a felszabadulás után nem szimpatizált velünk. Persze ö is párttag lett, tanult, jól dolgozott s most is kiválóan megállja a helyét, mint biró. A felszabadulás előtt — bár még 20 éves volt — semmi életkedvet, harciasságot nem áruli el. Nem vette szívesen, ha rámutattunk pipogyaságára, sőt ahol szerét tehette, óvatosan ártott nekünk. Nem nagy dolgokban, hanem apróbb kis személyi torzsalkodásokat keresett. A felszabadulás után Gyuszi na. gyon komolyan vette a pártmunkát, saját munkáját és a tanulást is. Jó munkája érdeméül löbb esetben kapott kitüntetést. — Én dolgoztam vele egyszer két évet s most egy éve újra együtt dol. gozom, — mondja Pisla. Kélségte. len, hogy Gyuszi tehetséges, okos fiú. Teljesen megváltozott. A felszabadulás előtti magatartása, a gyámoltalansága teljesen eltűnt. Kemény, határozott, sokat do'gozik, szered a munkáját. Mégis furcsa ter. mészetű ember. Bár munkás volt, ennan került ki ahonnan én, meg le, de még véletlenül sincs egy barátja azok közül, akik ma is az üzemben dolgoznak. úgy rendezi dolgait, fiogy minél löbb időt együtt töltsön ezekkel az elvtársakhal. Persze nem is hiba az, ha jó elv. társak társaságát keresi, de megvan ennek az ellenkezője is. Ügy látom rűriln részlvess kocsmai, vagy kávé. házi összejöveteleken, s elég kétes kinézésű emberek társaságában do. nagyszerűen szóitok a kérdésekhez, hogy egészen meglepett. Ha a terv teljesítéséről esett szó, jobban tud. ták talán, mint én, hogy milyen tényezők alkotják a tervet s üzemük terve hogyan illeszkedik bele a „Nagy Tervbe". Amikor kulturális kérdésekről beszélgettünk, kiderült, hogy jól ismerik íróinkat, költőinket és műveiket, a szovjet irodalmat. Tollai Erzsi — aki 21 éves szövő, leány — Petőfiről úgy beszélt, mint valami kezdő irodalomtörténész. Csupa derű, csupa optimizmus volt ez a társaság. Szocialista építésünk minózik mkkozik is isrikRégifajfáU feZerüU kérdésekkel, ««tisztviselőket latiam en ott. egy ré. }JzségckJ!rl szemben bámulatos lel. szűk talán „B"-listázott, vagy mi a fene, — Egyszer azt hallottam — szól közbe Dalmádi —, hogy feleségével sokszor differenciájuk támad az indokolatlan kimaradások miatt. Mint anyám mondja, néha egész komoly perpatvar alakul ki emiatt. Munkatársaival, beosztottjaival in. gerüli, nem egyszer goromba is. Ahelyett, hogy megmagyarázná nekik a munkájukat három-n 'gy szóval kiadja feladatukat s miután a végzett munkában hiba van, a párt. szerű bírálat helyett, kemény dorongolásban részesíti munkatársait, — Egyszer meghívtak egy ebédre, ahol Gyuszi is jelen volt — veszem át a beszéd fona'át. Különböző elv. társak voltak itt abból az alkalomkesedés, őszinteség, olyan tiszta megnyilvánulása ment itt végbe, mint a forrás vize. Persze elhangzott egy pár ostoba megjegyzés is, de ez semmit nem von le abból, amit. ezek a dolgozó asszonyok, leányok, férfiak elmeséllek nekünk, — Nem is erre akartam kilifukadni, hanem Gyuszi magatartására. — Folyton ott sündörgött, szaladgált Dezső és annak néhány barát. ja körül, mcgjátssof.a az előkelőt, etmV nem vett ott jónéven senki, még azok sem, akik felé szált a bókolás. Ha megkérdez': ék va'amiről az ott ülő dolgozók, kurián-furesán vá'n. szolt. Hol meg tudálékos okfejtésbe kezdett a bővített reprodukcióról, meg a szocialista ipar akkumulációjáról, amit nem ériettek meg sokan Többször megkérdeztem \ ból, hogy Molnár Dezsőt, — akit te Gyuszit, szokotté beszélgetni uz is jól ismersz, — Népköztársasági a jelenlévők közül. Az volt a benyo. , ... * üzemi munkásokkal, akikkel együll \ Érdemrenddel tüntették ki s rákövet- ' másom, ez az ember feltűnési viszStern. Ennak okát n kedvezőt- i®. vnin'l\a azzal beszélne. Sok min- dolgozott azelőtt, mert hisz van al. kező héten egy igen magas állami betegségben szenved és nem szereti len génekben" kell keresni, amelyek denröl^beszélgettünkHiszen annyi kai ma. Mindig az a válasz: nagyon funkcióba állította a part. Voltak a munkásokat. Az villant kérésziül ''"' ' ''<~* " ideje lenne már beszélgetni, de ren- olt körülbelül húszan, különböző te. az agyamon, hogy azok a gyökerek, geteg a dolga. Sőt egyik-másik mun- területeken dolgozó elvtársak. VoU ott amelyek odakötöt ék a munkásokhoz, kás az üzemből panaszkodott, hogy néhány alapszervi funkcionárius. nála meglazultak, sőt elmállot'.ak'. alacsolehúzzák ,,a társadalom nyabbrendú osztályai.". C lern ebből a merőben hazug és ^ tudományellenes „tézisből" az alábbi következtetést vonja le: „Igen kívánatos kizárni a rosszé génekkel rendelkező emberek szaporodásának lehetőségét". Mint ismeretes, az ilyesfajta ,,elm életi" megállapítások gyakorlati dolog történt az utóbbi öt év alatt, hogy azelőtt egy évszázadnak is be illenék. Számbavettük régi munka, társainkat, régi ismerőseinket az üzemből. A legtöbbjét büszkén emlegettük, különösen azokra gondol, tunk vissza nagy szeretettel, akikre a felszabadulás előtt is számíthat, tunk, a tettek ie egyetmást — persze már amit tehettek. — De. tolt egy közös barálunli megvalósításával foglalkoztok már' Gédári Gyuszi, aki nem • {eloectbaGyuszi a köszönésüket is eléggé fitymálva és nagyképűen fogadja. — Megfigyeltem én is, — veszem át a szót — hogy Gyuszi olyan emberekkel igyekszik kapcsolatot teremteni, akik nálánál magasabb pozícióban vannak. Ezek felé kedves, udvarias, szolgálatkész, túlzót, tan előzékeny, « khetikáa szerint sztahánovista, szövőnő a Szegedi mint a vízben elázott kukoricaszár. Kenderből Dezső régi ismerősei jöt \ Ahogy ^fág yi^aemlékszem, tek össze Volt téma annyi, hogy ] feljegyeztem a füzetembe ha valasohsemeriunk volna a végére, de az mikor e amunMsoxztálytól c'.szaidó gólyalábakon haladt. • - - - - - " — Tapasztaltam, hogy elvtársak, akikkel azok a három éve nem kadt bürokratát kell megrajzolnom. Gyuszhról mintázok, mert általános, a többi, bürokratákkal összehasonbeszéüem, s üzemben dolgoznak, j lltva szinté minden vonásban e.gye. ssinta Iricsemélődtek, Gégon ügyes <:nm züa.