Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-31 / 178. szám

f CSÜTÖRTÖK, 1932. JULIUS 31. 5 Vladiszávlyev Pájó és délszláv paraszttársai éberen őrködnek a szőregi vártán iA» újságíró jegyzeteiből) A napokban Szőregen.' jártain — ebben a seép határmenti községben. A tiszta utcákon sok csinos parasztház s az a lendületes munka, amit láttam, már az első percben kellemes benyomást keltett. Elbeszélgettem jó néhány dolgozó paraszttal is, magyarokkal, délszlávokkal egyaránt Különösen az érdekelt: hogyan folyik üt a jövő évi kenyér nagy csatája? A beszélgetés alkaknával meggyőződtem róla, hogy Szőreg sziláid bástya a Tito-határ szélén. A Via. dissávlyev Pájók, a Popov Lübomi. rok, a Sztrojkav Radonávok, a Vladiszávlyev Milámnék, a Mendebaba Krisztifornék ugyanolyan jó katonái a szőregi végvárnak, mint a Kozma Józsefek, Lakatos Péterek, Dóczi Jánosok. • VT ladiszávlyev Pál 11 holdas dél* szláv dolgozó paraszttal, az I. típusú Béke-tszcs elnökével, a tanácsházán ismerkedtünk meg. A községben mindenki csak így szólítja: Pájó bácsi. Pájó bácsi azért jött most a tanácshoz, hogy megtárgyalja: a Béke-csoport mikor és hány kocsit küldjön segítségül az egyik szomszé. dos csoportnak, mert annak éppen most van nagy szüksége igaeröre. így van ez: mióta közösen gazdálkodnak a szőregiak, azóta jobban segítik, támogatják egymást. A Béke-csoport jelenleg az l-es típus szerint gazdálkodik, de — amint megtudtam Vladiszávlyev Páltól — mostanában már egyre többen beszélgetnek arról, hogy hamarosan átalakulnak III-as típusúvá. — Megnőttünk mi már annyira, hogy hozzáfoghassunk a fejlettebb termelési módhoz is! — ez Pájó bácsinak a véleménye. Esténkónt, ami. kor összejönnek az I. típusú tszcs tagjai, Pájó bácsi eldiskurál velük a III-as'típus előnyeiről. Először Ko. szó Mihály, Dóczi János és Sztoj. Jcaio Radován helyeselte az ötletet, de azután mindenki pártolni kezdte a javaslatot. Ismerik Pájó bácsit, nem "mond nekik soha rosszat; amit tanácsolt még paraszttársainak, annak mindnek hasznát vették. "példaadó jó gazda Vlediszávlyev Pál. Most ez idén is elsők között tett eleget gabonabeadási kötelezettségének. Szerdán csépelt el. 6zerdán már be is adta a 7 mázsa 27 kiló gabonát. Ez az állam jussa! — mondotta. — Ezzel nem lehet számolgatni, hogy vigyük, ne vigyük. Az állam iránti kötelesség mindent megelőz. Ha a gyárak, üzemek dolgozói példát mutatnak, nekünk parasztembereknek sem szabad elmaradnunk. * J) élszláv 16 holdas középparaszt Popov Lyubomir is; az I. típusú szövekezet jó harcosa, aki szintén megértette a beadás fontosságál. Hétfőn csépelt el, de már előzőleg biztosította magának a zsákokat, nehogy fennakadás álljon elő a beadás teljesítésénél. — Az a helyénvaló, ha nem pihentetjük a cséplőgép közelében egy percig sem azt a búzát, ami az államnak való — mondotta. Csakugyan így is cselekedett. Ezenkívül az elmúlt hetekben egy 140 kilós hízót is beadott a második félévi kötelezettség teljesítésére. — Most van az ötéves terv döntő esztendeje" — vélekedik Popov Lyubomir. — Többet dolgoznak az ipari munkásaink, több élelem kell nekik. ha jól támogatjuk az álla. mat, az állam is jobban tud bennünket támogatni. • 17 lbeszélgettem Szőregen Viadi. szávlyev Milánnéval. Férje már III. típusú csoportban gaedáíkodik. Vladiszávlyev Milánné szerfölött büszke 16 erre-, büszke elsősorban azért, mert férjének jelenleg 350 munkaegysége van, ami nem kis dolog. — Mire elérkezik a zárszámadás napja, eléri Milán az 500 munka, egységet is" — mondja határozot. tan. Hogy jól dolgozott Vladkzáv| lyev Milán addig is, annak már a mult esztendőben 6em vallotta kárát. Tizenkét mázsa búzát, hat mázsa árpát, 65 kiló cukrot, két kiló finom törött paprikát, 16 liter olajat ós sok más terményt kapott az évvégi juttatás alkalmával. Saját tehenük, három disznójuk és egész sereg aprójószáguk van. Tegnap ig csirkepaprikást ettek és utána jó vörösbort ittak, , 17 z a néhány példa bizonyítja, J hogy a szőregi délszláv dol. gozó parasztok megértették: mit jelent az egész országnak a begyüj. tési munkák sikere, s mit jelent az, ha közösen, összefogva, fejlett módon gazdálkodunk. A nagy alföldi községet elborítják a zöldbeborult fák. Mélyeket lélegzik itt a föld, szinte érezni lehet, hogy Szőreg ezeken a forró nappalokon, ezeken a kék nyári estéken még közelebb jut a szocializmus megvalósításához. II.,I ! , ! Vdss György Levél GörSmböly-TapoIcáról A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és üdüléshez való jogát, E jogot a Magyar Népköztársa. ság a törvényes munkaidő, a fizeté. ses szabadság és a dolgozók üdülésének megszervezése útján valósítja meg. (Alkotmány 46. §. 1. 2.) Még Szegeden többedmagammal elhatároztam, hogy ezévi szabadságom a Bükk hegységben töltöm. Jártam már ott a Horthy-idökben; azt akartam most kartársaimmal együtt megnézni, hogyan változott meg arrafelé a világ. Ahogy Miskolchoz közeledtünk, már a vonat ablakából látszottak a hatalmas építkezések. Egy nagy téglagyár óriási füstölgő kéménye mutatta, hogy készülnek azok a téglák, amelyekből ötéves tervünkben új gyárak és lakóházak ezreit építjük fel. A miskolci állomásról észrevettük, hogyan változik át a város egyre jobban és jobban gyárvárossá, ipari központtá. Az utcákon nagy tömegek, áruktól roskadozó ragyogó kirakatok mindenfelé. Görömböly. Tapolcára autóbuszon mentünk ki. A festői szépségű Bükk. hegység lábainál lévő strandon a dolgozók ezrei fürödtek. A fürdőt a hároméves terv állította helyre. Megérkezés után lakás keresésé, hez fogtunk. Kezdetében nem sok j szerencsével jártunk, de a miskolci IBUSZ segítségével mégis eljutottunk egy szép túrista-házba. Miután ott jól kipihentük magunkat, Lilafüredre indultunk; a hegyi vasút gyönyörű tájakon vitt keresztül ben. nünket. A vonat érintette Diósgyőrt is. Ott hatalmas építkezések kápráztattak bennünket. Lakóházak százai és ezrei nőnek ki a földből, óriási füstölgő kémények jelzik a b'éke védelmét, drága hazánk megerősítésé, szolgáló serény munkát. Megnéztük az épülő lakóházakat. Kétszobás, fürdőszobás ragyogó otthonokba költözhetnek most már azok, akik azelőtt nyorport anyán laktok és éhbérért dolgoztak. A lakások jövendő tulajdonosai derűsek, s boldogan várják a beköltözés pillanatát. Elmondják. soha nem is gondoltak ilyen boldog időkre. Litafüredre a következő vonattal utaztunk. A gyönyörű tájon épült lilafüredi 'szállóban évek óta munkások töltik szabadságukat, kitűnő ellátással, pompás környezetben- Tulajdonképpeni túrista útunikra innen indultunk. Amerre csak jártunk, mindenütt találkoztunk hasonló célokkal útrairadütt szabadságukat töltő dolgozókkal, akik népi demokráciánk alkotmányának jóvoltából az ország legszebb területén pihenhetik ki magukat, e gyüjthelnek erőt az új munkához. Pogány László, ia „Délmagyarország" levelezője A romániai „Magyar Szó" az új román alkoimánYiervezelről Bukarest (Agerpres). A „Romániai Magyar Szó" a következőket írja. Az új alkotmány megerősíti azokat az óriási eredményeket, amelyeket a sztálini nemzetiségi politika alapján a Román Munkáspárt vezetésével elértünk. Ez az alkotmány biztosítja a nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturális fejlődését. A magyar autonom terület létesí. t'ése megerősíti a román nép és a nemzetiségek politikai és erkölcsi erejét, megerősíti a román nép és a nemzetiségek között fennálló barát, ságot. Növekszik a munkanélküliség és a nyomor Jugoszláviában Bvdiarest, A „Viata Sindicala", a román szakszervezeti tanács lapja a titóista Jugoszlávia gazdasági helyzetével foglalkozva a többi között a következőket írja: A titóista Jugoszláviában a fokozódó háborús előkészületek miatt csökkent a közszükségleti cikkeket gyártó ipar termelése. 1952-ben az elmúlt évihez viszonyítva a textil, áru termelése 53 százalékkal, a konzervgyártás 47 százalékkal, a szappangyártás 57 százalékkal csökkent. Ennek következtében Jugoszlávia városaiban több mint 250.000 munkanélküli: tartanak nyilván és még sok tízezer dolgozót fenyeget az a veszély, hogy Ti o és bandájának politikája folytán az utcára kerül. A varazsdini selyem szövőgyár „munkástanácsa" elbocsátotta a munkások, és tisztviselők 23 százalékát. A jajcei ..E'.ektró-boszna" vállalat 15 millió, a zavidovicsi „Krivslja" vállalat 22 millió dinárral csökkentette béralapját. Az új „fizetési rendszer" bevezetése nyomán a negyven éven felüli munkások fizetését csökkentik, a beteg mnukásokat pedig munkaképtelennek minősítik és elbocsátják. A belgrádi ..Oktobarszka Szloboda'4 vállalattól havonta száz munkást bocsátanak el, különösen az öregek kö„ zül. Egyre nagyobb méreteket ölt a munkásnők elbocsátása, az elbocsátott munkásnők 64 százaléka a fizetéséből élő családanya. A „Ljudska Pravica" című titóista lap arról számol be, hogy 1951-ben Szlovénaban izennégyezer nőt bocsátottak el állásából. A „Politika" című titóista lap írja. hogy a belgrádi „Zadruga" vállalattól elbocsátották Divna Zsi« vanovics munkásasszonyt, aki betegszabadságon volt, a belgrádi „Mosztár" cipőszövetkeze tői pedig akkor dobtak ki egy asszonyt, amikor az éppen szülési szabadságon volt. Titóék „alkotmányreformja44 A „Vecserni Novini" című bolgár lap írja: A mo3t készülő új jugoszláv al. kotmánynak az az alapvető célja, hogy törvényesítse a nép kizárását az ország vezetéséből. Titóék megszüntetik az álta'ános, közvetlen titkos választásokat- A titóista új alkotmánytervezet szerint a nemzetgyűlés tanácsait a városi és járási bizottságok által kijelölt személyek választják. Nem kétséges, hogy ezek a személyek a Tito-klikk jólfiz tett talpnyalót tesznek. A „Neue Zuerchrr Zeitung'4 clmií svájci lap a jugoszláv „alkotmány, reformról" a következőket írta: ,-A választási procedúrát a vá. rosi és járási bizottságok szűk körében csendben el lehet majd végezni," Tehát „csendben44, távol a "éptől. amely bizony nem csendes, hanem forrong, harcol a Tito-klikk ellen A Bolgár Népköztársaság külügy minisztériumának tiltakozó levele az ENSZ titkárságához Szófia (TASZSZ). A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma levelet intézet1- az ENSZ titkárságához, ameiyben hangsúlyozza, hogy a Bolgár Népköztársaság kül. Hiába, ezerszeresen igaz, hogy minden embert az elbürokratizáló, dústól, a téves utakra való elesel, lengéstől a párt és a munkásosztály véd meg. Aki szem elől téveszti bármelyiket is, az menthetetlenül az ingoványba kerül, — Szólni kell a Gyuszinak, meg kell mondanunk a véleményünket, komolyan kell bírálni — szól közbe Dalmádi Pista. — És Jut ez nem használ — folytalja — feltárom az alapszervi *taggyűlésen, úgyis egy alapszervezetben vagyok vele. — Az a véleményem, — veszem át a szót —, ha nem változtat Gyuszi a magatartásán a mi bírálatunkra, először a pártvezetöséget kérdd meg, hogy foglalkozzanak vele, Szertjük ezt a Gyuszil, meg ha. ragszunk is rá. Nem találunk meg. felelő magyarázatot, amely teljes képet adna. Elgondolkozva ülünk a padon, egyikünk sem beszél, mélye, ket szívunk a cigarettába. — Nagyon érdekes ügyet tárgyaltam tegnapelőtt — szólal meg vontatott hangon Dalmádi Pista. — Elém került a bíróságon két ember, akik munkabércsalást követtek el. Az egyik volt nagykereskedő, aki üzemben dolgozott, mint tisztviselő, a másik egy régi gyári munkás. Ez utóbbi párttag volt. A csalás ténye, illetve elkövetése egyszerű trükk. A volt börnagyke. reskedöt — egy ravasz tekintetű, kopaszodó, lópofájú, alacsony em. ber — megtették bérelszámolónak, de nem néztek eléggé a körmére. Megkereste a kapcsolatot ezzel az égető munkással, aki a rakodáshoz került, s a rakodást duplán fizette, a felvett pér.zt megosztották. Az ötödik kifizetés után egy revízió felderítette a csalást. — Na, de hogyan fogta meg a munkást, hogyan kerültek kapcsolatba — kérdeztem. A volt nagykereskedő érdekes módon lépett összeköttetésbe a munkással — felíli Pista, —. ^ Többször eljárogatott a nagykereskedő az égetőbe, azután a rakodáshoz, elbeszélgetett vele, avulón cigarettával kínálta. Később elkísérte haza egynéhányszor. Elhívta egy fröccsre a talponállóba. Végül is rendszeresebben fröccsöztek ket. tesben. A fröccsözés közben, azután hazamenet a gyár életéről, problé. máiról, a dolgozók béréről tárgyaltak. Megtárgyalták a megélhetöségl lehetőségeket, a szóbanlévő munkás családi helyzetét. Ilyesmiket mondott a kereskedő: ,,hja, édes fiam, ebből a pénzből nem telik mindenre. Ahhoz, hogy mindenre jusson, több pénz kell s lehet is szerezni, csak ész és bátorság kell ahhoz." — Végül az ész és a bátorság jelszavával, megfőzte a munkást, és az belement a csalás elkövetésébe. Az esetről csak egy fontos dolgot mondok el: hogyan viselkedett a tárgyaláson ez a két ember. A szembesítésnél a nagykereskedő úgy hazudott, mintha könyvből olvasta volna. „Én nem vettem rá a kartársamat semmire, ö jött hozzám panaszkodni, én segíteni akar. tam rajta. Nekem nem is annyira kellett a pénz, mert elég a fizetés, nagyok a gyermekeim, az övé meg kicsik — (a rakodómunkásra mu. látott). Rimánkodott, hogy csak ez egyszer nézzenek el a dolog felett, minden kárt megtérít. Sírt, jajgatott, mint egy eszelős, rossz volt j nézni a gyáváját. A munkásnak a szeme szikrázott a dühtől s csak a legerélyesebb rendreutasítással tudtuk megfékezni, hogy neki ne rontson a jópofájának. Legalább húszszor elmondta: „Az az ember hazudik, hazudik, ne higyjenek neki. Ez becsapja még a bíróságot is" — s megfenyegette öklével a nagykereskedőt. Amikor a munkás megnyugodott, felháborodása csillapodott, elmondotta életét. Kiderült, hogy nem ériette meg j tökéletesen, mi az, ami végbement, a 1 felszabadulás óta. Nem látta azokat| a kérdéseket, amelyek megértése megóvta volna attól, hogy bele ke. rüljön egy ellenséges elem hálójába. — Persze nemcsak erről van szó — mondom, — hanem arról is, hogy a munkások, de az emberek nevelése, általában, gondolkodásuk átalakulása nem olyan gyors, mini a gazdasági élet megváltoztatása. — Hány éves cz a dolgozó? — kérdem. — Harminclálcnc — feleli Pisla. — Azt hiszem világos — folyta, tom —, ez az ember harminckét évet a tőkés rendszerben élt, dolgozott s még nem jutott cl oda, hogy feldolgozza önmagában azt, ami körülötte történt. Legalább is olyan kismértékben tudott előre jutni a gondolkodásával, ami nem óvta meg egy szélhámos, csaló befolyásától, Talán nem, is kapott elég segítséget ahhoz, hogy szellemi fejlődése gyorsabbá váljék. Igaz, nem mérhetünk egyforma mértékkel, Mert a, gondolkodásban a régi rend maradványai hatnak úgy is, mint Gédári Gyuszinál s úgy is, mint ennél a munkásnál. Nem is egyformán fejlödnek az emberek. Az általam említett társaságban lévő munkások már az ön. tudatnak és a műveltségnek igen magas fokát érték el. S ezek fejezik ki a munkásosztály túlnyomó többségének öntudatos szellemi színvonalát. — Lá<od, ilyenkor veszem észre, amikor ilyen eseteket hallok, hogy milyen nagyszerűen lá'.ja a párt a legégetőbb kérdéseket. Amiről mi beszélgettünk, azok az esetek szinte kiáltanak a tömegnevelő munka megjavításáért. — Igazad van — szól közbe Pista- —, de az üzem vezetőségének az elővigyázatImsága juttatott be egy tőkést a bére'számolóba. — Ezért valóban az üzem vezetősége a felelős — hagyom jóvá. — De ebből az látszik, hogy a munkásosztály nincs elzárva légmentesen a burzsoáziától s a közbül eső rétegektől. _ , Na és az ítélet? — kérdem, — A nagykereskedő a csalásra való felbújlásért, csalásért cs a rendszer elleni izgatásért tizennyolc hónapot kapott s öl évre eltiltás. a közéleti szerepléstől. A munlcás három hónapot kapott, mint bűnrészes s az ítéletet három évi próbaidőre felfüggeszted.ék — mondja Pista elgondolkozva. — Azt hiszem ez az ember saját bőrén tanulta, meg, de valószínűleg az üzem vezetősége is, hogy csínján kell bánni a volt urakkal. ügymínisz éríuma löbbizben tiltakozott a görög határőrizeti szerveknek a görög—bolgár határon elkövetett provokációi miatt. A görög kormány azonban Semmit sem tett a provokációk megszüntetésére. A görög kormánynak a Bolgár Népköztársasággal szembeni ellenséges politikája következtében a görög—• bolgár határon folytatódnak és egyre arcá lanabbá válnak a provokációk. A bolgár külügyminisztérium levele a továbbiakban hat újabb provokációt említ meg. A provokációkat ez év július 21-e cs 27-e közö t követték el. A provokációk során egy bolgár határőrt megöltek, többet pedig megsebesítettekSzükséges rámutatni — folytatódik a levét, hogy a görög határőrizeti szerveknek júiius 24-én, 26-án és 27-én elkövetett provokác ói egyfeesnek Ridgway tábornoknak, az agresszív atlanti szövetség fegyveres erői főparancsnokának a görög—'bolgár határon tett provokációs útjával. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma a leghatározottabban tiltakozik a görög kormány, r.ál a bolgár határőr meggyilkolása, valamint 4 határőrnek és 1 polgárt személynek megsebesítése miatt. A külügyminisztérium határozottan követeli, hogy a görög kormány ha. ladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket az ilyenfajta provokációk megszüntetésére. E provokációkért a felelősség egyesegyedül a Az idő jól eltelt, Uz óra elmúlt már. A moziból jönnek az emberek, az utolsó villamosok mennek a vég. állomások felé. — Bemegyünk a „Hungáriába". Minden hely foglalt, alig tudunk asztalhoz jutni. Munkások, mérnö. kök, egyetemisták, orvosok, tisztviselők vannak itt. Jókedvűek, nevetgélnek, táncolnak, szórakoznak. Nagyon boldog emberek. Megisszuk sörünket s olyasmi gondolatokkal válok el Dalmádi Pistától, jóbarátomtól, hogy a leg. 1 görög kormányra hárul nagyobb történelmi időben, a leg. zajosabb korban születtünk és élünk, mert még a mi életünkben kitárul az egész világ népe előtt az újrend kapuja. Lassan elcsendesedik minden, álomba merül a dolgozók hatalmas szegedi serege. Álmodnak a tervről, a békéről, gyermekekről, a még nagyszerűbb, boldogabb jövőről. Álmodnak a pártról, Sztálin elvtársról, Rákosi elvtársról. Reggel mindenki jókedvűen, fris. sen ébred. Dübörög a város, szó. guldanak az autók, robognak, a szekerek, csengetnek a kerékpárok, tülköl a motorbicikli s egyszerre csak a fülnek kedvesen, ritmusoson zakatolnak cí gépek, füs ölnek a gyárkémények, teljesítik a tervet. Épül a szocializmus, szép hazánk t J_. Z.íí Uíl-l'-j ojil, VI.' 1w I — i— Megsem misí lik a termés egy részét az amerikai nagy farmokon, hogy fenntarthassák a magas árakat New-York. A newyorki „Daily Worker" írja: Hírek érkeznek arról, hogy a nagy gyümölcstermesztő farmokon megsemmisítik a termés egy részét, hogy fenntarthassák a magas árakat. Jel'emzó hírt közölt a „Wall Street Journal" legutóbbi száma: ..Az őszibarack termelök úgy kisér. lik meg leküzdeni az árak esését, hogy 1952. évi teljes termésük tizenöt száza'ékát még zöld álíapotWoriák a fák rm 'l »